Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-16 / 140. szám

Londoni inter júnle Három magyar perc a •.Tllágkéíorában" Automata operatőr a világűrben Riportok a föld 42 pontiáról A központ: a Stúdió TCL A telex mellett: Aubrey Singer, az adás főszerkesztője ben részt vevő 32 országnak. A londoni stúdió TCL-n kívül azonban moszkvai, New York-i és brüsszeli alközpontok is részt vesznek a föld 42 pont­járól sugárzott helyszíni ripor­tok továbbításában. Ilyen sok helyről történő közvetítés ese­tén előfordulhat, hogy egy-egy tervezett programot nem sike­rül időben kapcsolni. Erre az esetre is felkészüt a BBC stú­diója. Gyors átkapcsolásokkal gondoskodnak az adás folya­matosságáról. végig a 120 per­ces műsoridőben. (Június 25-én, a vasárnap es­ti kétórás tv-világprogram minden bizonnyal a televízió- adások történetének egyik for­dulópontja lesz. A „Világkét- óra” műsorában 32 ország tele­víziós állomásai sugározzák majd egyidejűleg azt a prog­ramot, amelyet 17 ország tévé­sei készítenek. Az egész világ­nak szóló adást a Föld körül keringő szovjet és amerikai mesterséges holdak teszik le­hetővé és a BBC londoni köz­pontjából irányítják majd a Ííizárólag egyenes közvetítés­ben készülő műsorokat. A tv világprogram „A mi világunk” címen kerül közvetítésre, s fő- szerkesztője Aubrey Singer, a BBC munkatársa. A telexen kért tájékoztatásra így vála­szolt: — Mikor kezdték meg az eiókészül eteket? — 1965 novembere óta a szovjet társszerkesztő, Jurij Fokin közreműködésével tíz­ezer ember vett & vesz részt az adás megszervezésében. Az összes költségek meghaladják a 7 millió dollárt — Amikor arról hírt kap­tunk, a műsor első részében bemutatják a világ öt egfiata- labb állampolgárát. Lengyelor­szág, Szovjetunió, Kanada, Ja­pán és Mexikó legifjabb polgá­rainak születését várják majd a kamerák, hogyan szervezték meg a legfiatalabb újszülöttek bemutatását? — Az említett öt ország vá­rosának egy-egy szülőotthoná­ban helyezkednek el a felvételt készítő stábok, így a szeren­csétől is függ majd, hogy hol sikerül „elkapni” olyan újszü­löttet, aki éppen az adás idő­pontjában látja majd meg a világot. — A londoni központon kí­vül hány alközpont működik még közre? — A BBC stúdiójából, Lon­donból sugározzák majd a programot a mesterséges hol­dak felé, amelyek „elosztják”, továbbítják a képeket a vétel­egy el, vol­— Milyen műsorral „száll be” az angol televízió? — A nagyvárosok lakás­gondjaival foglalkozó riportok sorában bemutatjuk egy ang­liai lakótelep építkezését Emellett ott lesznek vasárnap este a londoni stúdióban a Beatles együttes tagjai, akik új számaikból adnak ízelítőt Még néhány részlet a 7 mil­lió dolláros vasárnap este programjából: a műsor legérde­kesebb „interjúalanya” az öreg földgolyó lesz, amelynek képét a Molnija mesterséges holdon ehelyezett automata operatőr segítségével láthatják a né­zők. Bepillanthatunk majd a világűrbe is, óriási távcsövek és teleszkópok „messze látó szemével”. Megtisztelő felkérés nyomán Magyarország is hoz­zájárul a programhoz: a me­zőgazdaság távlati fejlesztését bemutató részben háromperces riportot adunk a gödöllői ag­ráregyetem világviszonyatban is egyedülálló nagyüzemi lúd- tenyésztési módszereiről. Benedek B. István Különös büfé Az egyre szépülő gyöngyö­si strandon hétköznapokon is nagy a forgalom. Most, hogy megkezdődött a diákok va­kációja, még több látogatója lesz a kellemes víznek. Érthetetlen viszont, hogy a strand étel-italellátása mi­lyen rossz! Példaként történetet mondanék amelynek szamtanúja tam: — Kiflit lehet-e kapni? — lép egy fiatalember a büfé­nek nevezett bódéhoz. — Sajnos, nincs — volt az eladó válasza. — Zsemlyét? — Sajnos, az sincs. — Kenyeret? — Az van, kérem, de csak úgy adunk, ha konzervet is vesz vele a kedves vevő. A párbeszéd meglepett A fiatalember hiába próbálta magyarázni, hogy ő hozott magával sonkát, csupán ke­nyérre lenne szüksége. Kény­telen volt tudomásul venni: ahhoz, hogy a gyöngyösi strandon kenyeret kapjon, meg kell vennie egy 3,60-as vagy 7,50-es konzervet is. Sokan szóvá tették már Gyöngyösön azt is, hogy va­sárnaponként szeretnének egész napra lemenni fürödni. A strand területén azonban nemhogy meleg ételt, de még egyetlen pár főtt virslit sem lehet kapni! Nem tudjuk, mi gátolja a vendéglátóipart abban, hogy — többszöri reklamáció után — végre jobban megszervez­ze a strand ellátását, az igé­nyeknek megfelelő falatozót üzemeltessen? A vendégekkel sokkal jobban kellene törőd­nie. Nem érné meg? Még a szezon elején tart a strandidény, a szembetűnő hiányosságokon — minimális jóindulattal, üzleti érzékkel — igazán lehetne javítani. Ne várjanak ezzel a jövő évig! (v. jo Lezuhant Eger határában egy műtrágyaszóró repülőgép Kár, hogy csak akkor kapna a lehető legrövidebb idő alatt új, vadonatúj és nagyon szép épületet a Hevesi 2. számú Ál­talános Iskola, ha a jelenlegi épület — ki tudja miért nem tette még eddig? — összerogy­na. Persze, még ez sem bizto­\óAVyVWWVWWWWWWV«AAAAA/WVAAAAAAA^NAAfVNAAVAAAAAAVVVWSAAAAAAAA/WVVW\AAA/VWWWWVW . Jubileumi hangverseny Tíz évvel ez előtt történt, hogy a füzesabonyi és egri zeneseakos tanárok kezdemé­nyezésére létrehozták Füzesa­bonyban a munkaközösségi ze­neiskolát. A zeneiskolai órák­ra kezdettől a füzesabonyi II. számú Általános Iskola vezetői biztosítják a tantermeket. Az iskola hallgatósága Fü­zesabonyból és a környező köz­ségekből tevődik össze. Eddig közel 250 növendék végzett a füzesabonyi zeneiskolában, és közülük néhányan a zenemű­vészeti szakiskolákban tanul­nak tovább. . A zeneiskola növendékei több alkalommal is a nyilvá­nosság elé léptek, s minden esetben nagy sikert arattak. Jól sikerült közös koncertjük ig volt már az Egri Állami Zeneiskolával... Népszerűvé váltak az évzáró hangverse­nyek. A napokban megtartott záróhangverseny az előző évi­ékhez viszonyítva ünnepélye­sebb volt. A füzesabonyi zeneiskola megalakulásának tizedik év­fordulója alkalmából jubileu­mi hangversenyt rendeztek.- VárheCTvi Fe-enc, a II. sz. álta­lános iskola igazgatója nyitot­ta meg a jubileumi hangver­senyt. majd a szép számban megjelent szülők és hozzátar­tozóik előtt kitűnően rendezett műsor keretében adtak számot tudásukból a kis zenészek. Szigetváry József JiwmőM 1967. június 16., péntek A csacsi a lehető legszabályosabb csa­csi volt. Igazi szamár a javából. Barna, selymes a szőre, a >zeme körül, mintha napszemüvegben na­pozott volna, fehér karika, hosszú a fü­le, aprók a patái és rendíthetetlen a ma­kacssága. Szó szerint rendíthetetlen. Mö­götte apró, kétkerekű, amolyan csacsikordé, rajta himi-humi, nem éppen sok, de nem is kevés. Most ebben a pillanatban a helyzet a következő: Elöl egy arasznyi ;gyerek, amint neki­feszülve húzza a csa­csit, középen fülét sem billentve, de ma­kacsul megfeszítve négy apró patáját, a szamár, mögötte a kordé, amely időn­ként faron billenti, mert a kordé mögött egy ember, aki neki- ■ nekiveselkedő vállal és káromkodással mozgásra óhajtja bír­ni a makacs jószágot. A csacsi azonban ép­pen a város főutcájá­nak kellős közepén úgy döntött. hogy fel­lázad a kordé, a vá­rosi aszfalt, az arasz­nyi gyerek és a kordé gazdája ellen. És ho­gyan tud lázadni egy apró termetű, gyapjas ;szőrű szamár? Éljen a passzív reziszten­cia: nem mozdul egy tapodtat sem! — A várostól, attól fél ez, kérem — lihe­gi körbe, kissé szé- \szégyellve w dühödt mérgét a csacsi és a kordé gazdája, mert közben először öten, tízen, majd ötveven, ha nem százan állják körül e pillanatnyi in- termezzót. Van. aki a csacsinak drukkol, nem annyira részvét és az állat iránti jó­indulat, mint inkább a gazdája elleni ka- ; jánkodá* okából. Van, hogyne volna, ilyen­kor rögtön van, aki okos és megfontolt tanácsokat ad, többek között égő tapló hasz­nálatát illetően, de hát hol lehet manap­ság taplóhoz jutni, s különösen hol egy város főutcáján. Égy aprócska ki$ öregasz- szony azonmód védel­mébe veszi a- csacsit, rásipít a taplót ajánló járdaszéli bölcsre: — Szégyellje ma­gát... Ilyet tanácsol­ni... Szegény kis állat. Szégyellje magát, na­hát... — Jól van, néni­kém, szégyellem ma­gam... Hé. vegye ölé­be azt a makacs dö­göt, nem hallja!? — így a leintett ember gúnyosan. A gyerekek már ne­vetnek, nevetnek a felnőttek is, repked­nek a megjegyzések, tanácsok, s repked a káromkodás, meg a „gyi te, a keserve­det” biztatás, húzná, vonszolná az arasznyi kis ember a zablájá­nál a csacsit, s mi­közben mindenki ösz- szefog a szamár ellen az áll, makacsul, nem törődve ütleggel. szó­val, nevetéssel. Egyet­len fegyvere a két lá­bon álló és járó ge­rincesekkel szemben most a makacssága, a rendíthetetlen el­szántsága. Áll, moz­dulatlanul. Hárman is nekiesnek hirtelen a kordénak, markos, derűs kamaszok, s ak­korát lódítanak a két­kerekű micsodán, hogy az nyikorogva nekilódul. viszi a terhét, de sodorja maga előtt a szama­rat is. A csacsi azonban bölcs állat. Kezdem tisztelni. Nem száll szembe oktalanul a nyers erővel, amikor érzi, hogy meglódul mögötte a kordé, gyorsan szaporázni kezd apró patás lá­baival, kocog vagy tíz métert, amíg a kordé lendületéből tart, aztán ismét gyö­keret ereszt a városi aszfalton. — A várostól. attól fél, kérem — makog­ja most már, mint va­lami gép, a csacsi gazdája, hogy szégye­nét is takargassa, meg a csacsi becsü­letét védve, a maga > tulajdonosi értékét is < tiszteletben tartassa... — Fél a várostól?: Nemhiába szamár! — 1 rikkant közbe egy nyakigláb férfi és megelégedetten zse- beli be a körülötte felviháncoló nevetést.! Üjabb drasztikus lö- < kés a kordén, újabb' tíz méter. Üjabb ká- j romkodás. fohász,< újabb tanácsok és új • meg új, felbugyboré- kóló nevetés. így < megy ez most már < vagy félórája. A csa­csi játékszer lett az < emberek kezében,; kedves, jópofa játék,; amolyan élőmackó-; féle... S így, játszva,; nevetve, vitázva. hol; hárman, hol öten tol-; va, halad a szamaras; kordé végig a főút-', cán, tízméteres sza-; haszonként. A szamár állja a csatát. Nem ö húz, öt viszik voltaképpen. Nem ő vonszolja a, kordét, a kordé tolja öt, s azt meg az em-: berek. akik öt sza­márnak tartják. Egy­szer gondol valamit. Megbillen a füle, s hirtelen szaporázni kezd, hogy a váratlan indítástól majd orra buknak a kordét toló emberek. Még néhány nevetés, még\ néhány búcsútanács röppen a kocogó kor­dé után... Aztán szét­széled mindenki, vé­ge a cirkusznak. A csacsi ártatlan és egykedvű pofával ko­pog négy patájával az aszfalton. Esze ágában sincs félni a várostól, a flasztertől,: az autóktól és az em­berektől. Biztos, nem félt az imént sem. Csak eszébe juthatott: mi lenne, ha megmu­tatná, hogy egy né­hány arasz magassá­gú csacsi se mindig — szamár. (gyurkő) — Nem ismeretlen nálunk a tbc-s megbetegedés és a ge­rincferdülés — mondta az igazgató. — Csodálkozzunk? Nyolc esztendőn át ilyen helyi, ségben tanulni... ?! Itt-ott gerendafoszlányok a mennyezeten. Fölmentünk az emeletre is. A padlók fölszed­ve, az aljzat felbontva, hogy a szakemberek láthassák, mi­lyen „masszív” gerendák „tart­ják” az épületet. Hozzányúl az ember, és porlik a keze alatt. Elkorhadt az állandó nedvességtől, porladt a jóét­vágyú szűktől. Nehéz lenne megmagyarázni, mi tartja még az épületet. Talán a — hűség? Mert a gerendák...! Ezek után is meg lehetne kérdezni, hogy megoldás a fö­démcsere?! Másra beruházás nincs... Viszont a vályog és a tufa­tégla inkább egy makacs sár­tömeg benyomását kelti, s' bi­zalmatlan érzést: megtarthatja, e még sokáig az új tetőszerke­zetet és födémet? 1962-ben ez a javaslat szüle­tett: ideiglenes jelleggel üze­meljen az iskola az új férő­hely biztosításáig. Az ideigle­nes jelleg öt esztendeig tartott Az idén, májusban újabb szak- vélemény született, amely még egyszer leszögezi: iskola céljára az épület alkalmatlan; és még hozzátették, hogy élet- veszélyes. Természetes, az öt év alatt tovább romlott, oszla­dozott. Javasolták az iskola részleges bezárását, megtiltot­ták a gyerekek benttartózko- dását. (Csupán a napközi he­lyiségében lehetnek biztonság­ban a gyermekek. De med­dig?. ..) Újra a födémcsere a javas­lat, ez azonban csak ..idősza­kos fenntartást biztosít”. Talán újabb öt év múlva megint új szakvélemény lát napvilágot? (hátai) Megkezdték a kultűrház építését Nagykökényesen (Ruman Imre tudósítótól.) A nagykökényesiek sokszor említették már tanácstagjaik­nak, hogy szükség lenne egy kultúrházra s annak építésé­ben sokan hajlandók volnának részt vállalni. A tanács végre­hajtó bizottsága úgy határozott, hogy ebben az évben megkez­dik az építkezést. 800.000 fo­rintos költséggel épül a kultúr- ház, ebből mintegy 300.000 fo­rintot a helybeli termelőszö­vetkezet vállal. A lakosok vál­lalták, hogy az eddigi 100 fo­rintos községfejlesztés helyett 250 forintot fizetnek ebben az évben, s jelentős társadalmi munkával is hozzájárulnak az építkezéshez. A kultúrházban egy 100 személyes moziterem, egy könyvtár és egy klubhelyi­ség lesz, s helyet kap a presszó is. sítek, hiszen a tavaly össze­dőlt egerfarmosi általános is­kola sorsa is bizonytalan (két lökhajtásos repülőgép szállt el felette, s ezért „esett össze”), viszont.. . ha a hevesi isko­lát akkor érné el a végzete, mikor a gyerekek is benne vannak, a tömegkatasztrófa gyors, hatásos beavatkozással járna az illetékesek részéről. A katasztrófát senki sem kí­vánja, a gyors, hatásos beavat­kozást azonban — igen!-! — Valamikor ez az épület vizes, nádas területen épült — mondta Mezei András, a Hevesi Járási Tanács népmű­velési felügyelője — Most is igen magas a talajvíz. Ötven­hatvan évig épült, toldozták- foldozták, emeletet építettek rá... A tervező iroda teljes födémcserét javasolt... Az épület sorsával már 1962-ben is foglalkoztak. Ak­kor az iroda így fogalmazta meg összegezve véleményét; xz épület iskola céljára nem ilkalmas. Hogy miért? Vagy kétméter magasságig nedves Ealak '(nincs szigetelés, mond­ván, hogy annyit nem ér az igész...) előírás szerinti tan­termek nem alakíthatók ki, és „csak 200 négyzetméter bő­vítéssel oldható meg a 8 tan­termes iskola funkcionális igénye”. A toldozás-foldozás eredmé­nyeként hat egységből össze­állt épület építőanyaga: kő, tégla, vályog, tufatégla... Elég változatos. Barcsik Jánossal, az iskola igazgatójával néztük végig a tantermeket, folyosókat A va­kolatot már leverték, a meny- nyezetet gerendákkal támasz­tották meg. Az egyik földszinti teremben próbaképpen kis mélységre leástak, ahol ha­marosan — fel is tört a talaj­víz. A termek sötétek, kicsi, korhadó ablakokkal, amelyek a természetes világítást sem biztosítják. ötévenként födémcsere — Javaslat színre érkező mentők életve­szélyes állapotban kórházba szállították. A lángokat a me­zőgazdasági munkások és a tűzoltók hamar eloltották. Telefonérdeklődésünkre a délutáni órákban az egri I. szá­mú kórház baleseti osztálya közölte, hogy Császár Ernő állapota még súlyos. A gép balszámya elszakítot­ta a vezetéket, majd körülbe­lül kétszáz méteres repülés után lezuhant a beton szőlőka­rók közé. A gép pilótáját, Csá­szár Ernőt a közelben dolgozó Bene Lajos traktoros, Nagy Jó­zsef és Verhóczky Imre me­zőgazdasági munkások mentet­ték ki a roncsokból, a már lángra lobbanó gépből. A hely­Csütőrtökön reggel mentő- és tűzoltóautók szirénája riasz­tott a városban. Az egri tan­gazdaság kőlyuktetői szőlőjé­ben történt a baleset, reggel, nem sokkal nyolc óra előtt. A Gyöngyösi Növényvédő Állo­más HA-PXS repülőgépe per­metezés köziben a magasfe­szültségű elektromos vezeték alatt repült át...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom