Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-16 / 140. szám

Magyarázkodni könnyebb... Válaaz ®gy válaszra — Mit kíván a vizsgákhoz a többieknek? — Hogy törjön el a lábuk. — !??? — Rossz kívánat = jó tétel. — így tartjuk... Lesz, ami lesz Hogyan is tartja a mondás? A kocka el van vetve. „Ma­gyarra” fordítva: szombaton vizsgázni kell. Pető Béla cso­portvezet ő már bele is nyu­godott sorsába. — Nagy nap előtt állunk, de azért nem nagyon félek. Lesz, ami lesz. Majd meglátjuk. Igyekeztem felkészülni. — De azért már nem bánná, ha vasárnap lenne?! — Az biztos. — Sokat tanult? — A szabadságom és a sza­bad időm erre ment el. Sze­rencsére még nőtlen vagyok úgy senkihez sem kell alkal­mazkodni. Nehéz így tanulni, mert az embernek előbb a munkát kell elvégeznie, és csak utána jöhetnek a köny­vek. Hetente háromszor isko­lába járni, felelni, dolgozatot írni. Így telt el a négy év. Elég erős volt. — Tanulni* vagy dolgozni könnyebb? — Inkább dolgozni. — Maga sem kezdené élői­ről? — Nagyon meggondolnám. Sok lemondással, fáradsággal jár. — A munkatársak örülnek? — Megoszlanak. Vannak, akik azt gondolják, hogy azért tanul az ember, hogy maga­sabb beosztásba kerüljön. Géplakatos vagyok, mindössze három héttel ezelőtt lettem csoportvezető. Nagyon izgulnak. Nem is tagadják. Sőt: egyik-másik még fél is egy kicsit. Persze, ha „bejönnek” a tételek, ak­kor. .. akkor mint a karika- csapás. Ha nem? Ajaj! Azt mondják, erre ne is gondol­junk. Az ördög képe nem jó jel a falon. Inkább szorítsunk értük... Ko6s József Miért kevesebb ? — tették fel többen Is e kér­dést a termelőszövetkezeti asszonyok köréből. Miért ke; vesebb a gyermekgondozási segély a termelőszövetkeze­tekben, miért kap az ipari dolgozók 600 forintos segélye helyett csak 500 forintot az, aki termelőszövetkezetben dolgozik? Első hallásra nem­csak a kérdés látszik jogos­nak, de a 100 forintos különb­ség is igazságtalannak tűnhet, hiszen miért lenne kevesebb gond és költség falun a kis­gyermek gondozása, mint vá­roson. Valójában r. nban szó sincs Igazs&gtalu: jágról, sót elöljáróban még azt is meg­kockáztathatjuk, hogy kije­lentsük: falun számos vonat­kozásban valóban könnyebb a dolgozó élete, elsősorban, ha például csak a zöldség, a gyümölcs beszerzésére gondo­lunk. Mégis és elsősorban nem erről van szó. Az üzemben vagy vállalat­nál dolgozó anya, ha igénybe veszi a 000 forintos gyermek- gondozási segélyt, otthon ma­rad, nem vesz részt a hiva­talos munkában, nincs arra sem módja, hogy szoptatás után, vagy amíg a gyerek ve­le, Illetve körülötte játszik, „clugorjon" egy kicsit dolgoz­gatni. A 600 forint minden mellékes nélkül két és fél évig a kisgyermekes anya egyetlen jövedelme — az ipar­ban. Ml a helyzet azonban a termelőszövetkezetben? Itt nemcsak arra nyílik mód, hogy már egészen kicsi kor­ban Is, otthagyhassa az anya gyermekét a házban, s a kert­ben több-kevesebb Ideig dol­gozhassák, de még arra is van módja, amikor már a gyerek nagyobbacska, hogy néhány órára a háztájiban is segít­hessen, A ház körüli, illetőleg a háztájiban való tevékenység — ki tagadhatná ezt — két­ségkívül munka- és jövede­lemlehetőséget biztosít a szö­vetkezeti asszonyoknak, né­ha bizony nem is a 100 forint erejéig, hanem azt jóval meg­haladó mértékben. A különb­ség a két gyermekgondozási segély összegét illetően ezért tekinthető méltányosnak és reálisnak. Az állam által biz­tosított összeg nevében benne szerepel, hogy „segély' tehát végeredményben az ar­ra való rászorultság arányá­ban kerül kifizetésre. A különbség — nemzetgaz­dasági átlagát figyelembe vé­ve — tehát helyesen tükrözi a rászorultság, s a segély mér­tékét, nem igazságtalan, ha­nem a józan mérlegelés és a reális valóság, valamint az ország, a népgazdaság lehe­tőségein alapuló szocialista intézkedés. (gyurkó) tudtam tovább tanulni, mert apám beteg volt, dolgozni kel- í lett. A négy esztendő most bőven kárpótolt. — Az anyagiakban jelent majd valamit az érettségi? — Nem hiszem Egy techni­kus nem keres többet mint a szakmunkás. De nem is azért tanultam.. Ember tervez — isten puff! Röviden így néz ki egy vizs­ga. Régi diákfilozófia. Elkép­zelt tételek, aztán egy váratlan fordulat. Bíró József, a 3-as üzem géplakatosa is ismeri a mondást, de azért korántsem erre alapozza a szombati na­pot. — Bevallom őszintén, kic9it ; izgulok. Már a szabadságom is ráment, igy most már csak 1 műszak után tudok tanulni. Pedig még lenne mit átnézni. ; — Nehéz? — Eléggé. A feleségem is most érettségizik. Mind a ket­i ten dolgozunk, és van egy öt­hónapos gyerekünk is. Gondol. , hatja, hogy nem könnyű. — Milyen volt az osztály- ! vizsga? — Jól sikerült, négyes let­• tem • — Miért végezte el a tech­nikumot? ’ — Mégiscsak többet tud az ember. Meg tanúja voltán né­hány vitának, s elég sokszor ' hallgatnom kellett, mert a 1 partnerek többet tudtak mint 1 én. Most legalább mindenhez hozzá tudok szólni. Jó tanuló voltam az ipariskolában is. 1952-ben mi voltunk az első fekete ruhás ipari tanulók. — Belefogna még egyszer? i — Nem hiszem. Rengeteg t idő ment rá. Harmincéves fej- , jel már nehéz tanulni. Nehéz - a munkát, a tanulást, a családi t életet, meg a pihenést össze- . hangolni. Rövidek hozzá a na- . pok. Számtalanszor éjfélig is 1 tanultunk. De azért csak azt *. mondom, hogy jól tettem, ami- , kor beiratkoztam. Kétezer hold védelmében Wn fiit Hit 3 1967. június 16., péntek Nagyon Izgulnak. Nem is tagadják. Sőt: egyik-másik még fél is egy kicsit. Persze, ha „bejönnek” a tételek, ak­kor. .. akkor mint a karikacsa­pás. .. Ha nem? Ajaj! Azt mondják, erre ne Is gondol­junk. Az ördög képe nem jó jel a falon. Inkább szorítsunk értük, a Mátravidéki Fémmű­vek „öreg” diákjaiért, akik szombaton állnak a tekintetes vizsgabizottság elé, hogy hite­lesítsék a négy esztendő fárad­ságos munkáját, hogy a szak­munkás-bizonyítvány mellé, az érettségi oklevél is bekerüljön a családi dossziébe... József Attilát, vagy Adyt szeretném Varga Mátyás, a szerszám üzem normása egy pillanatig sem habozna, ha a magyar té­telek között úgy „maszek” módon válogathatna. — József Attilát, vagy Adyt szeretném kapni. De jó lenne. — Matematikából? — Mondjuk egy másodfokú egyenletet. — őszintén: elkezdené még egyszer? — Nem is tudom. Nehéz volt. A család, a munka, a ta­nulás kicsit sok egyszerre. Hosszú volt ez a négy eszten­dő. Legalábbis nekem. — De azért nem bánta meg? — Szó sincs róla. Nagyon is megérte. Már ipari tanuló koromban érde­keltek a mechanikai dolgok, a szerszámgépek. Akkor nem mechanizmus időszakába, még nem teremtettük meg az árubőség és az egészséges ver­seny feltételeit, legfeljebb hoz- zákezdtünk a vevő kiszolgálta­tottságának megszüntetéséhez. Az alkalmi kiárusításoktól el­tekintve ma még aligha érvé­nyesül az árakat leszorító hatás Éppen ezért a Belkereskedel­mi Minisztérium válaszlevelét nem tartjuk kielégítőnek Fenntartjuk cikkünk alapve­tő mondanivalóját: nemcsak a. tényleges, hanem a burkolt árdrágítás is megengedhetet­len, mert a bérből és fizetés­ből élőknek nemcsak vásárló­erejét, hanem hitét és bizalmát ia csökkenti. Magyarázkodni könnyebb mint cselekedni. Nem is ma­gyarázatokra, hanem arra van szükség, hogy a tervgazdálko­dás és a szocialista módon irá­nyított piac egységét megte­remtsük, az egyéni, a vállalati és a népgazdasági érdeket kö­zelebb hozzuk egymáshoz. Ha ezt megtettük, ha ez minden­napos gyakorlattá vált* akkor mindnyáján érezni fogjuk, hogy az új mechanizmusban minden intézkedés az emberért történik. Dr. Fazekas László Érettségi a gyárban 0 Viszont az h igaz, hogy az egyik földművesszövetkezeti TÜZÉP-vezetőt árdrágításon érték, tehát tény a cikk címé­ben szereplő „igazi” árdrágítás, de erre a Belkereskedelmi Mi nlsztérium egyetlen szót sem veszteget. Mi hajlandók lennénk a mi­nisztérium pontokba foglalt észrevételeit elfogadni, de eb­ben az ügyben legilletékesebb a lakosság, Es a vásárlókat nem elégítik ki a magyarázatok. Annál ia in­kább nem, mert Egerben a hi­deg tejes kávét eddig 2,40-ért, a meleget 2,90-ért mérték, pár nap óta 4,40-ért, illetve 4,90- ért. Az első . osztályú vágott baromfi ára 37, a másodosztá­lyú 35 forint kilogrammon­ként De néhány nap óta a fél­be vágott baromfiért 50 forin­tot kémek. Az üzletekben azt a választ kaptuk, hogy sovány tej he­lyett most teljes tejből készül a kávé, az 50 forintos vágott baromfihoz nem adnak nya­kat, lábat Ismételten hangsúlyozni ase_ retnénk, hogy a lakosság érzékenyen reagál minden árváltozásra, amely a megszokottól felfelé tér el. Még nem érkeztünk el az új Rejtélyes kalkuláció — bur­kolt és „igazi” árdrágítás cím­mel cikk jelent meg lapunk május 21-i számában. Példákat soroltunk fel, hogy az üzletek­ben több iparcikk ára emel­kedett. A lakosság értetlenül és bosszankodva vette tudomá­sul a tényeket. A Belkereskedelmi Miniszté­riumtól, tehát az Illetékestől választ és észrevételt kaptunk cikkünkre. A levélben elisme­rik, hogy az említett cikkek ára változott, — magasabb lett — és pontról pontra igyek­szenek megmagyarázni az ár­emelések okát. Igaz, hogy a Debóra férfi­inget 79 forint helyett 89 fo­rintért árusították, de ezek „osztályon felülI** kivitelben 0 készültek és amint elfogynak* ismét 79 forintért kaphatók. A Singapur ing azért lett há­rom forinttal drágább, mert a kézelőt is keményítették, A Napfény heverő ára meg at­tól függ, hogy milyen minősé­gű butorhuzattal vonják be. Az is igaz, hogy a gáztűzhely korábban 611 forint volt, ma már 1500 forint, de az ipar korszerűsített, nagyobb telje­sítményűt szállít, így indokolt a 245 százalékos áremelés — írja a minisztérium. Nem akarunk minden tételt és minden indoklást felsorolni. Elismerjük, hogy a minisztéri­um indoklásában van igazság az Osztály dolgozóinak tovább­képzésével, szakmai ismereteik növelésével* A vb a beszámolót követő vita után határozatot hozott az elemző munka fokozására, a takarékosság messzemenő szem/előtt tartására. Beszámolt a vb előtt a gomb­üzem fejlődéséről Ferenc Je­nő, az üzemegység vezetője is. A vb a beszámolót tudomá­sul vette. (Tudósítónktól): E heti ülésén Szabó József­nek, a városi tanács pénzügyi osztálya vezetőjének beszámo­lója alapján, a pénzügyi osz­tály munkájáról tárgyalt a hatvani végrehajtó bizottság. Az értékelés során megállapí­tották, hogy az osztály mun­kájának színvonala emelke­dett, megfelelő módon ellen­őrizték a tanácshoz tartozó in­tézmények és vállalatok pénz­ügyi gazdálkodását. Törődtek A pénzügyi osztály munkájáról tárgyalt a Hatvani Városi Tanács vb készítéskor elfelejtették kettő­vel megszorozni az épületek­hez szükséges födémelemek számát. Két azonos épületről van szó, tehát minden elem­ből kétszeres mennyiség kelle­ne. Miután a szorzás kettővel elmaradt, így az egyik épület ott árválkodik. Sajnos: ilyen Is van. Ha a vállalat összteljesít­ményéhez mérjük ezeket a hiá­nyosságokat, azt mondhatjuk: szóra sem érdemesek. Csak — érthetetlenek. Az egyik oldalon ott talál­juk a kötelező határidők meg­előzését, a minőségileg is egyre dicséretesebb teljesítményeket, a takarékosságra való törek­vést, a szocialista címért küz­dő brigádok fokozódó helytál­lását, a másikon pedig ezeket a bosszantó hibákat. Bosszan­tóak, mert semmivel sem ma­gyarázhatók, mert egy kis oda­figyeléssel elkerülhetők lettek volna. De — nem. Mintha né- hányan arra fordítanák a leg­több figyelmet, hogy azért ne menjenek a dolgok teljesen símán, legyen valami hiba is, hogy az eredmény annál érté- kelhetőbb és érzékelhetőbb le­gyen. Kell ez? BIZONYARA A VÁLLALAT • dolgozóinak túlnyomó többsé­ge is örömmel venné, ha ezek a furcsaságok teljesen elma­radnának, és az összehasonlí- : tást csak a jó, a jobb és a még jobb mértéke alapján végez­hetnék el. Nagyon szokatlan lenne? ■ Eleinte. . l-r4r) ülést tartani. így a községek életének legfontosabb kérdé­sei kerülnek a választott tes­tület plénuma elé, s arra is le­hetőség nyílik, hogy a tanács­kozásokat alaposabban készít­sék elő, megfelelő határozato­kat alkossanak. Fölfigyeltek arra is, hogy az állandó bizottságok munkáját néhány területen túlaeerve- zettség, illetve fölösleges meg­kötöttség hátráltatta eddig. A tanácsok a jövőben — minden központi előírás nélkül — he­lyi adottságaik, a szükséglet és a személyi feltételek alapján dönthetik el: milyen feladatok megoldására kívánnak állandó bizottságot létrehozni. Jól kamatozik a gyakorlat­ban a tanácsok és állandó bi­zottságaik tevékenységének to­vábbfejlesztésére, egyszerűsí­tésére hozott kormányhatáro­zat. Már az első tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a ren­delkezés, amely feloldott egy sor korábbi megkötöttséget, to­vább csökkenti a helyi állam­igazgatási szervek munkájának formális vonásait, s megnöveli a döntések súlyát. A kormány határozata az élet követelményeinek felel meg, azzal, hogy megszüntette a tanácsok havonkénti ülése­zésének kötelezettségét és ki­mondta: a községi tanács leg­alább kéthavonként köteles Kevesebb értekezlet — eredményesebb munka Szabályozták a tanácsok és bizottságaik tevékenységét előtt Gramoxone és Régióné nevű vegyszerekkel permetez­zük le a földet, ami kipusztít­ja a gyomnövényeket. Ezután nem szántunk, hanem a vető­gép csorosdyái elé úgyneve­zett rotációs kapát szerelünk, s ez műveli meg a földet, mi­előtt a mag belekerülne. így a szántás elmarad, s jóval ke­vesebb kárt tesz az erózió. A termelőszövetkezet fő gaz­dasági ágazatai, az állatte­nyésztés és az aprómagter- mesztés továbbra ie megma­radnak. Annyi kivétellel, hogy a jobb minőségű földeken jobb eredményeket lehet majd elér­ni. Megéri-e a ráfordított forin­tokat a megvalósítandó terv? A kérdésre csak igennel lehet válaszolni. H-'szen a közösség érdekét szolgálja kétezer hol­das határuk védelme, föld­jeik jobb hasznosítása. Kaposi Levente. vetkezettek, s helyén cukor- : répát termelnek, meg apró­magvakat. Volt olyan év, ami- : kor 330 mázsa cukorrépa tér- ' mett holdanként. A szántóte- ' rület egészében tehát csökken, de kiesés mégsem lesz, mert az új szántóterület minősége jobb lesz, mint a régebbié, — Már megkezdtük a mun­kákat — tájékoztat a szö­vetkezeti elnök — 86 holdon legelősítettünk, erdősítettünk 65 holdon, s a belvízlevezető árkok majdnem teljes egészé­ben elkészültek. | Angol szakemberek A lejtős területek fásításá­val nagyrészt megoldódik a talaj védelme. A szántónak megmaradó részeken azonban továbbra Is gondot jeleftt az erózió. — Még most az ősszel, an­gol szakemberek irányításával új módszereket vezetünk be — mondj* Vancsó Jenő. Szántás az élnők, Az esők, a belvizek nagyjából egymillió forint káig okoztak évente, nem beszélve a talajerő pusztulásáról. Mert itt egy nagyobb eső alkalmá­val a hegyoldalon lezúduló víz a talajjal együtt a termést is magával sodorja. A terv elsődleges célja a lejtős területek megvédése az eróziótól, s a lenti területek víztelenítése. Ha a munkák megvalósulnak, elmarad a víz pusztítása. | Erßflk, gyümölcsösök A négy országos hírű szak­ember, Erődi Béla, Horváth Vilmos, Kamarás Miklós és Szekrényt Béla terve alapján megváltozik a környék képe. A szántóterület kevesebb lesz a szövetkezetben, mert a hu­szonöt foknál meredekebb lej­tőkre gyümölcsösök, legelők és erdők kerülnek — a föld mi­nőségétől függően. A rét egy részét máris feltörték a ssöz két példát szeretnénk közreadni. Mind a kettő az építkezésről szól, mind a ket­tő az £M Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóit érinti. Az első: Gyöngyösön befeje­zéséhez közeledik az új város­rész egyik tömbjének, a 8-as tömbnek az építkezése. Jól dolgoztak a munkások, mert az utolsó három épületet az ére- deti határidőt megelőzve tud­ják átadni. Ezek után még furcsább, hogy a 8/2-es épület készült­ségi foka már egy hónapja a 98 százalékon áll. Mintha vala­mi természeti csapás akadá­lyozta volna meg a befejezé­sét. Pedig semmi olyan gátló körülmény nem jött közbe, ami miatt azt a hiányzó két szá­zalékot nem lehetett volna tel­jesíteni. Ügy gondolták talán a munkások, hogy ha a határ­idő előtt úgyis készen lesz az épület, az a néhány hét nem számít? Ki tudja’ Furcsább eset történt viszont még ennél is Kiskörén, a víz­lépcső munkálatain. Ott két felvonulási épületet kellett volna tető alá hozni, de csak az egyiket lehetséges. A másik várhat addig, amíg az ahhoz szükséges előre gyártott födém­elemek megérkeznek. Mi tör­tént? Talán a födémeket gyár­tó cég nem tud elegendő ele­met adni? Vagy a megrendelt elemek fele útközben elve­szett? CSUPÁN EGY számítási hi­ba okozta az egyik felvonulá­si épület elmaradását, Az elő­Lehetne kicsit — jobban ? Vancsó Jenőnek, a szajlai Búzakalász Termel Sszö vetke­zet elnökének íróasztalán vas­kos dossziék sorakoznak. Kü­lönféle térképvázlatok, kimu­tatások, vizsgálati eredmé­nyek — a közös gazdaság ta­lajvédelmi tervei. — Mindezt öt év alatt kell megvalósítanunk — mondja az elnök. Hangjában egy kis bizonyta­lanság rezeg. — Nehéz munka lesz — te­szi hozzá magyarázóan. — Nincsenek tapasztalatok. Ez az első komplett talajvédelmi terv a megyében, | Mennyit árt egy esfi? A talajvédelmi terv nem aratott osztatlan sikert a ter­melőszövetkezetben. Jó né­hányon feltették a kérdést: egyáltalán miért szükséges, s a későbbiekben vajon vissza­adja-e a ráfordított forinto­kat? Mert a megvalósítás bi­zony fokozott terheket ró a közösre. — Egyetlen eső elegendő volt ahhoz, hogy egész évi ter­mésünket elvigye — mondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom