Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-09 / 134. szám

• • Ünnep a határban Maszek vagy kisiparos ? V*' Az élete virágának illatát már csak kölnivel pótolni tudó nő és partnere, a festett halán- tékú, vastaggyűrűe úr, félhangosan csevegnek a presszó sarkában. Nem vagyok hallgatódzó természetű, de hát nem tehetek róla, ha rész­letesen tájékozódom egy bizonyos svájci útról, melyre nem lehet ráfizetni, valami Anniról — pardon „valaki” —, aki palira vette az osztrá­kot és most megvan a kocsija és egy Csuti ne­vezetű valakiről, akinek „óriásian megy a dolga odakint”... Két fiatalember jön be harsány derűvel, le­ülnek, két konyakot kérnek, csupa egészséges harsogás, kedély körülöttük a levegő. Még csak nem is spiccesek: jókedvük van. ök sem éppen halk beszédűek. — Jó fej ez a mérnök... Az anyját, ha nem segít, nincs meg a szoc.-cím, az egyszer szent — így az egyik, a másik csippent a szemével: — A pénz se kutya... Kapjuk be — csendül a pohár, félhangú megjegyzés és nagy nevetés. A hölgy és az úr először körülnéznek, honnan e hangpárbaj, aztán a férfi rezignáltan meg­jegyzi: — Borzalmasak ezek a mai kölykök... Azt hiszik, hogy övéké a világ! (-Ó) Hovatovább kezd valami kel­lemetlen mellékíze lenni en­nek a kifejezésnek: maszekL Bár eredetileg a magánszektor rövidítésére szolgált csupán ez az új keletű összevonás, rövi­dítés, de a nyelv olyan gazdag az árnyalatokba^, hogy képes a változatok sorát adni. A ma­gánszektorból kiszűrt maszek ma mór a könnyű pénzszerzés formáját takarja. De nem nyelvészkedni aka­runk, hanem csupán a magán­kisipar becsületét szeretnénk hangsúlyozni a maszekolás mellőzésével. Olyan kérdés ez, amihez bi­zonyára sokaknak van hozzá­fűznivalójuk, hiszen rengeteg tapasztalattal rendelkeznek az élet jóvoltából ebben a tárgy­körben. Mi hát a helyset? Gyöngyösön hcLzá vetőlege­sen kétszázötven a/ magánkis­iparosok száma. Ennyi iparen­gedélyt tartanak számon a ta­nácson. A foglalkozás szerinti meg­oszlásuk is a szélsőségekig változatos. Orthopéd fűzőké­szítő, fegyverkovács, mézeska­lács-készítő, fazekas tartozik a soraikba. Ezek a kevésbé szo­kásos szakmák. Mert a kőmű­ves, a villanyszerelő, a bádo­gos, a bőröndös, a cipész — az magától értetődik. Megkérdezhetjük: a kétszáz­ötven kisiparos sok-e vagy ke­vés Gyöngyösön? önmagában a szám ugyanis semmit sem mond. Minden attól függ. mennyire képesek a lakosság igényeit kielégíteni, az úgyne­vezett szolgáltatásokat mara­déktalanul ellátni. Honnan le­het azonban az ilyen kérdé­sekre megnyugtató választ kapni? Kérdőívet nem tudunk kibocsátani, el kell tehát fo­gadnunk a tapasztalati követ­keztetést, méghozzá a városi tanács ipari előadójának tol­mácsolásában. Szerinte a gyöngyösi kisipa­rosok képesek a lakosság kí­vánságainak megfelelni, per­sze, tette hozzá: a szocialis­ta szektor mellett. Gyakorlatilag hogyan fest a helyzet? Elromlott egy zár? A kisiparos vállalja a javítását Ruhát szeretne valaki csinál­tatni? Találhat kisiparost is erre a célra, ha valamilyen oknál fogva nem akarja igény­be venni a ktsz-t. És így to­vább hozhatnánk a példákat. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy a kisebb javítá­sokat: kályha, esőcsatorna, bú­tor, cipő, ruha és sok más egyéb esetében — hamarabb megcsinálja a kisiparos, mint a ktsz. Hogy árban van-e kü­lönbség köztük — ezen már többet lehetne vitatkozni. A kisiparos sem kalkulálhat tet­szése szerint, hiszen nála is a rendelkezések szabta árak az érvényesek. De hogy a rezsi következtében tud-e olcsóbban kalkulálni, az már kérdéses. Történt már, hogy egy egé­szen egyszerű alkatrészt, ami­nek az üzletben kettő-öt.ven az ára, az egyik jónevű gyöngyö­si kisiparos harminchat forin­tért állított elő. Másik esetben: hegesztésért, formázásért az egyik kisiparos nem kórt sem­mit, pedig a ktsz nehány tí­zest fizettetett volna érte. Ja, a kisiparos teheti? Nincs fő­könyvelője, aki ellenőrizné? Lehet. Sok múlik az ismeretségen is, erről se feledkezzünk meg. A régi kuncsaftnak mindig előnye van, megkülönbözte­tett bánásmódban részesül. Tá­lán neki még a minőséget is jobban figyelembe veszi a mester. Nemegyszer megtörtént, hogy a ktsz-ben javított cipő rövid életűnek bizonyult. A cipész kisiparos tartósabb munkát végzett. Bizonyára olyanok is vannak, akik az el­lenkező esetre is tudnának pél­dát mondani. Egyezzünk meg abban, hogy ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. A% igények szerint Mindenki emlékszik azokra az időkre, amikor igyekeztünk a magánszektort mielőbb jobb belátásra bírni: a szövetkeze­tekbe tömöríteni. Egyes ipar­ágakban a tanácsi vagy az ál­lami vállalatba bevonni. Igv szűntek meg a kis pékségek a kisközségektől kezdve a nagy városokig egyaránt. A cipész és a szabó kisiparosokból is csak mutatóban maradt. És i fodrászok? Az ő sorsuk: serr. volt másabbt Egy sor elhamarkodott dol­got ma már rendeztünk. De eszünkbe jut: miért kellett például a kisközségekben a péket kikapcsolni az ellátás biztosításából? Mennyivel jobb ezeket a kis lélekszámú tele­püléseket a jókora távolságban lévő városokból ellátni ke­nyérrel, péksüteménnyel? Le­het-e ezt nagyobb megerőlte­tés, sőt: ráfizetés nélkül, fölös­legesen aránytalan erőfeszíté­sek igénybevétele nélkül, hi­ánytalanul ellátni? Ki számí­totta már ki, hogy a faluról a városba beutazó emberek, vagy a városban dolgozó falusi munkások naponta hány má­zsa kenyeret visznek maguk­kal haza a városból? A lakos­ság ellátásának feladatát ho­gyan befolyásolja ez a körül­mény? Mit mondhatunk tehát ösz- szegezésül? Annyit, a gyöngyö­si kisiparosok jó hírnevet vív­tak ki maguknak. Betöltik fel­adatukat, sok gondot vesz­nek le a lakók válláról. Elvét­ve köztük is akad olyan, aki lazít az önmagával szemben támasztott követelményeken: De a kivétel csak arra jó, hogy erősítse a szabályt. És még annyit: nem aka­runk mi „maszek-szocializ­must”, a kisiparra azonban még valószínűleg sokáig szük­ségünk lesz. G. Molnár Ferenc ypníiitütt. 3 1967. június 9., pen te* den negyven katasztrális hold berendezett területre egy szak­munkást számítanak. Négy­száz holdanként egy technikus és ezerötszáz holdanként egy öntözőmérnök foglalkoztatása válik szükségessé. A jelenlegi lészámot figyelembe véve az öntözőrendszer teljes területé­re hozzávetőlegesen 2700 öntö- zö-szakmunkást, 1900 öntöző­mestert, 1900 technikust és 630 speciális mezőgazdasági mérnököt kel biztosítani. A SZEMLEBIZOTTSÁG tag­jai több fontos javaslatot tet­tek a vízügyi létesítménnyel összefüggő kérdésekre, a te­rület-kisajátításokat a lehető­ség szerint még ebben az év­ben végrehajtják, gondoskod­nak a Heves és Szolnok megye határán épülő létesítmény dol­gozóinak egészségügyi, szociá­lis és kultúrán« ellátottságá­ról. Az érdekelt tsz-ekben már a közeljövőben megkezdik az öntözéses szakmunkások kép­zését. Felmérik azoknak a me­zőgazdasági üzemeknek a helyzetét, amelyek ^-területileg lényegesen csökkennek és táv­lati üzemfejlesztési tervet ké­szítenek a részükre. Endrész Sándor dálkodási helyzetét. A feltáró és elemző munka után az iro­da gondoskodik az üzemfej­lesztési tervek előkészítéséről, a legszükségesebb beruházások megvalósításáról, koordinálja az érintett üzemek, vállalatok, hivatali szervek tevékenységét. A Tiszavidéki Mezőgazda­ság-fejlesztési Iroda program­ja alapján már az elmúlt év­ben megkezdte a helyzetfel­mérését. Az Agrárgazdasági Kutató Intézettel, a Nagykún- sági Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel, valamint a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet bevonásával megindult a fölmérő munka. Több mint harminc közös gaz­daság területén végeztek elem­zést és ezt a munkát június végére be is fejezik. Az öntö­zéses gazdálkodásra alkalmas üzemek kiválasztásával kap­csolatos javaslatot ez év no­vember 30-ig dolgozzák ki és ennek alapján kezdik meg a meghatározott üzemekben a komplex mezőgazdaságfejlesz­tési terv elkészítését. Az egyes üzemek és öntözőfürtök mező­gazdaság-fejlesztési tervezésé­vel párhúzamosan készülnek a fürtök műszaki tervei is. A ki­viteli tervdokumentációk 1969. végére készülnek el. AZ ÉRINTETT TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK nagy segíti séget igényelnek majd a jelen­tős természetátalakító munká­hoz. A mezőgazdaság-fej leszté, si iroda erre is gondolt, ezért megbízta az Agrárgazdasági Kutató Intézetet a megfelelő módszerek kidolgozására, ame. lyet az illetékes szervek és in­tézmények bevonásával vitat­nak majd meg. A Tiszavidéki Mezőgazdaság-fejlesztési Iroda feladatai között lényeges he­lyet foglal el a mintaüzemek létesítése. Az érdekelt főható­ságok koncepciója alapján néhány mintaüzemet hoznak létre, amelyeknek az lesz a feladata, hogy az adott me­gyékre jellemző adottságok mellett vizsgálják az öntözéses gazdálkodás hatásait és ered­ményeit. A kiskörei vízlépcső és ön­tözőrendszereinek építése, va­lamint a gazdálkodás belter­jességének fokozása, a nagy­arányú öntözés bevezetése je­lentős számú munkaerő fog­lalkoztatását is igényli Az idén mintegy ötszáz, jövőre hatszáz, 1970-ben pedig a víz­lépcső megépítéséig körülbe­lül ezerháromszáz munkaerőre lesz szükség. A kivitelező vál­lalatok a munkásgárdának két­harmadát Heves és Szolnok megye környező községe'bői kívánják biztosítani. Számvetést készítettek a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok öntözési szakem­berszükségletét illetően is. Öntöző szakmunkásokból min­Ä KISKÖREI VÍZLÉPCSŐ, az Alföld épülő komplex víz­gazdálkodási létesítményének helyzete, egyre inkább az érin­tett megyék érdeklődésének középpontjába került. A Szol­nok megyei Tanács végrehajtó bizottsága a héten a vízlépcső előkészítő munkálatainál tar­tott helyszíni szemlét, elemez­te a kivitelezést és az azzal összefüggő részletkérdéseket. A szemlén a Heves megyei Ta­nács részéről jelen volt Kéri István, a megyei tanács vb- elnökhelyettes, megjelent Száz­helyi Pál, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes veze­tője és több más vízügyi szak- tekintély, az építési irányító szervek képviselői. A szemlebizottság tagjai kö­rüljárták a kibontakozó új létesítmény kijelölt területeit, térképek, rajzok alapján kör­vonalazták a gigantikus léte­sítményt, amely elkészülte után félmillió katasztrális hold föld öntözését, nagy mennyisé­gű villamos energia termelé­sét, a vízi közlekedés javítá­sát teszi majd lehetővé. Meg­állapították, hogy az 1967. évi építési szakasz kiviteli ter­vei elkészültek, a területfel­használási engedélye kiadásra került és kisajátítás is folya­matban van. A kivitelezés a terv szerinti ütemben halad, az első negyedévben mintegy hét és fél millió forint terme­lési érték realizálódott. Meg­épült a körtöltés, amely a víz­lépcső munkagödrét védi az árvíztől, a legnagyobb árvíz­szint fölött még másfél méter­re. Megindult a felvonulási lé­tesítmények építése, elkészült a felvonulási telepre vezető bekötő út, a terület víztelení­tő, lecsapoló rendszere. Hozzá­láttak a csatornázási és vízel­látási feladatok megoldásához is. EBBEN AZ ÉVBEN egyéb­ként a következő fontosabb munkákat végzik el: befejezik a munkagödör első-második ütemének építését. Bővítik az állomást, iparvágányokat tele­pítenek, megoldják a vízellá­tást, a villamosítást és a csa­tornázást. A fölvonulási tele­pen ideiglenesen éttermet, élel­miszerüzletet nyitnak. Sor ke­rül az aranyosi kísérleti sza­kasz megépítésére is. A kiskörei vízlépcső és ön­tözőrendszerei elsősorban a mezőgazdaság számára jelent majd nagy előrehaladást. Ezért szolnoki székhellyel életre hív­ták a Tiszavidéki Mezőgazda­ság-fejlesztési Irodát. Ez az in. tézmény hivatott arra, hogy komplexen előkészítse a mező- gazdaságot az öntözővíz foga­dására. Feltárja az érintett mintegy másfél millió kataszt­rális hold mezőgazdasági mii- velt területen elhelyezkedő tsz-ek, állami gazdaságok, köz­gazdaságig termelési és gaz­Megkezdődött a kisköre; vízlépcső mezőgazdasági hasznosításának előkészítése Szemle az építkezésnél A Szurdok-tetőről, Abasár H felől és a 3-as főútról is látszik, hogy a visontai beru­házás szemlátomást” növek­szik. Az új vasútvonalon túl, n széles betonú tak mellett újabb épületek tűnnek elő, messzire látszik a daruk tete­je, az épülő kémény és a fő­épület fala. De akadályokról, bosszantó hibákról és tervsze- rűtlenségekről is beszélnek. Hol a hibák forrása, milyen mértékűek ezek, és mit lehet tenni, hogy az ákadályokat el­hárítsák és tervszerűen meg­valósítsák a merész célkitű­zéseket? A létesítendő erőmű főépü­letének 1966. évi programja 41.5 millió forint volt, tavaly 46.5 millió forint értéket való­sítottak meg. Visontán jelenleg egyik legnagyobb kivitelező az ÉM. 22-es számú Állami Épí­tőipari Vállalat. Tavaly 105,4 millió forint helyett 120 milliót teljesítettek és az idén is ki­elégítően halad a munka. De elegendő egy pillantás az épí­tési naplóba, a jegyzőkönyvek­be és a jelentésekbe, máris a tervmódosítások sokaságába bonyolódunk. Ezek közül a se­gédépülettömb okozza a leg­nagyobb gondot, de említhet­nénk a gépház-kazánház I— II. blokk módosított statikai terveit és egyéb kiegészítése­ket és módosításokat Gyakorlott szakemberek ál­lítják, hogy a visontai tervdo­kumentációk minősége az ed­digi erőművi tapasztalatokhoz képest nem javult, hanem romlott, egyre inkább túllépik a tervdokumentációk szállítá­sának határidejét. Ilyen körül­mények között nem tud idejé­ben anyagot rendelni és fel­készülni a kivitelező. Ha nem változtatnak az áldatlan hely­zeten, abból késedelem, bonyo­dalom és tetemes kár szárma­zik. A gyöngyös—visontai be­*"* ruházá® méretei és tech­nikai újdonsága minden eddi­ginél nagyobb és bonyolultabb feladatokat adott a tervezők­nek, a beruházóknak és kivi­telező vállalatoknak. Méghoz­zá nem lehetett megvárni a teljes tervdokumentációt, az idő és az energiahiány sürget­te, hogy külön felhatalmazás alapján folyamatosan szolgál­tassák a terveket, de közben hozzáfogjanak és teljes ütem­ben dolgozzanak az ország leg­nagyobb erőművének építésén, valamint a korszerű külszíni bányanyitáson. Így fordulhat elő, hogy Visomtán alapoznak, tartószerkezeteket betonoznak, de az erre kerülő gépeket még Pesten tervezik. Gyakori, hogy a gépeken, berendezéséken változtatni kell és ez módosít­ja az építészeti terveket is. De ebből az is következik, hogy a módosításokat minél előbb kö­zölni kell. Nem elegendő a le­velezés, a bürokratikus ügyin­tézés, operatív munkakapcso­latot kell kiépíteni az Erőmű Beruházási Vállalat és a 22-es Állami Építőipari Vállalat, va­lamint a fő- és az alvállalko­zók között. Visontán elismerik, hogy időhiány miatt az ERBE érde­mi felülvizsgálat nélkül a ki­vitelezőnek adja tovább a ter­veket és módosításokat, vagy azok egy részét. Vajon a kivi­telezőnél az esetek többségé­ben van-e megfelelő szakem­ber és idő az érdemi felülvizsgá­latra, a hibák és a tévedések észrevételezésére? A példák azt mutatják, hogy nincs. A budapesti központban és Vi­sontán áj javítani kell a terve­zői munkán, minőségileg' és létszámban erősíteni kell a tervezői apparátust, mert ez gyorsítja és könnyíti a kivite­lező helyzetét. |ű| i úgy véljük, hogy nem- ’ ■ csak a Nehézipari Mi­nisztérium ügye, nemcsak a kötbér kérdése a segédépület­tömb szembetűnő tervezési hi­bája. Nem elegendő „általá­ban” levonni a következteté­seket, hanem konkrét vizsgá­lattal kell megállapítani, hogy ki követte el a mulasztást és milyen mértékben terheli sze­mélyes felelősség. A fokozatos tervszolgáltatás, a visontai beruházás méretei és bonyolultsága fokozott mér­tékben teszi szükségessé az alapos munkahelyi koordiná­ciót. Ki kezdeményezze, ki te­remtse ezt meg? Mi úgy vél­jük, hogy minden érdekeltnek feladata és kötelessége. Ha er­re nem elegendő az ERBE, a főépítésvezető, vagy a gene­rálkivitelező vállalat igazgató­ja, akkor a miniszteri biztos vegye kezébe az ügyet és te­remtsen eredményesebb együtt­működést. A kettő, közül me­lyik? A Nehézipari Miniszté­rium, vagy az Építésügyi Mi­nisztérium miniszteri biztosa? A kettő együtt, vagy felvált­va. A lényeg az, hogy az aka­dályokat idejében eltávolítsák, a tervezési hiányosságokat és a kivitelezési mulasztásokat csökkentsék. Jobb együttmű­ködésre van szükség és akkor az idei év sikert hoz Vison- tán. Dr. Fazekas László rint előleget ezekre az ünnep­ségekre. Máshol a munkacsa­patok, brigádok tagjai „össze­pótolják” az ajándékra szánt pénzt s úgy lepik meg az ün­nepeltet. Ha jól emlékszem, szintén a gyöngyösi járásban mesélte az egyik idős férfi, hogy névnapjára életében elő­ször egy ilyen munkaközi szü­netben megrendezett kis ün- .nepségen kapott ajándékot. Azelőtt még a gyerekeinek sem jutott eszükbe meglep­ni öt. De a brigád meglepte, és ez végtelenül jólesett neki. Azóta nem marad el egyetlen ilyen összejövetelről sem. Ezért hát senki se rója meg a tábla szélén pár percre le­ülő asszonyokat, akik látszó­lag „mulatnak”, férfiakat, akik a szántás, vetés, vagy aratás nehéz perceit feloldják ezzel a kedves ünnepségekkel. Mert százszorosán megtérül ennek a „haszna”, az emberi együvé tartozás, a közösségi érzés nö­vekedésében. K. E. a munkát, a gondot osszák meg egymás közt, de az örö­met is. Mesélik a domoszlói asszo­nyok, hogy náluk szokássá vált az a módi, hogy a munkacsa­patban nyilvántartják, kinek mikor van névnapja, kinél adódik olyan fontos családi esemény, amelyet meg keli ünnepelni. Ilyenkor aztán a munka szünetében felköszön- tik a Máriákat, Évákat, Zsu­zsannákat. Horváthné a har­monikáját is elhozza, alkal­manként egy-egy pohár bor is akad koccintásra. Az ünnepelt pedig fehér kendőbe kötött nápolyival, egyéb édességgel „váltja ki magát”. Mind többet hallunk tsz-la- kodalmakról, közös névadók­ról, s Andornaktályától Apcig sok ilyen kedves, hangulatos emberi megnyilvánulásról. Gyöngyöstarjánban —, ha ép­pen szűkét mutat az otthoni kassza — a tsz vezetőit kérik meg, adjanak néhány száz fo­Köztudott, hogy adódnak olyan időszakok a földművelő munkánál, amikor nem néz­hetik a . naptár piros betűit és ünnepnapon is ki kell menni a határba, menteni eső elől a takarmányt, védeni a szőlőt, gyümölcsöst, vagy éppen be­takarítani az aprómagot, amely nem bírta volna ki a hétköznapok elérkeztét. A cím mégsem ezekre az ünnepekre utal, amikor vasárnap is bené­pesül a határ, inkább arra az egyre jobban terjedő jelen­ségre, mikor a hétköznapok óráit az ünnep percei váltják fel... a határban. Amióta a szűke n vett csalá­dok helyett a p sztemberek munkacsapatokba, brigádokba tömörülve végzik munkájúkat, mindjobban feloldódik maguk­ra utaltságuk érzése, egyre in­kább nyilvánvalóvá lesz előt­tük, hogy közösen jobban bol­dogulnak a munkában s mint­egy ennek folytatásaként ter­mészetszerűleg jött: ne csak de mi akadályozza a tervszerű munkát?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom