Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
/ Családtervezés — fogamzásgátlás — védekezés Földünkön napjainkban másodpercenként három gyermek születik. A világ népessége a múlt század 30-as éveiben egy- milliárd volt, 1962-ben három- milliárd ember élt öt világrész országaiban. A demográfusok szerint e század végén hatmil- liárd ember él majd a Földön. Mi okozza a népesség gyarapodásának gyorsulását? A tudomány válasza: ma sem több a születés, mint korábban, de kevesebb a halálozás. S ennek egyik következménye: jelenleg a Föld lakosságának csaknem fele húsz éven aluli. Másfél milliárd induló életet, a következő évek és évtizedek leendő gyermekeinek szüleit időben, minél előbb elő kell készíteni az apai, az anyai kötelezettségekre. Ez közvetve és közvetlenül egy új tudományág: a családtervezés feladata. Munkatársunkat az Egészségügyi Minisztérium illetékesei tájékoztatták a családtervezés és családvédelem problémáiról. — Sokan, tévesen, úgy gondolják: a családtervezés kizárólag egészségügyi probléma. A családtervezés a születésszabályozásnál mindig többet jelent Az igaz, hogy a civilizáció társadalmaiban nem jellemző a régi, sokgyermekes nagy család. Viszont az sem jellemző a XX. századra, és elsősorban a szocialista társadalomra, hogy az ember lemond a gyermekáldásról. — A gyermekáldás természetesen nem lehet pusztán véletlen — folytatta az informátor. — A családtervezéshez hozzátartozik a védekezés» mindaddig, amíg a gyermek — gyermekek — felelősségteljes vállalására nincs lehetőség. Ugyanígy védekezni kell akkor is, ha a családban már vannak gyermekek és a szülők egyelőre több gyermeket nem akarnak. A modem ember a terhesség létrejöttét előzetes védekezéssel kerüli el. Erre a nőnek és a férfinek egyaránt módja van. A konkrét védekezési módozatokra részletes útbaigazítással szolgál kívánságra bármelyik egészségügyi szakember. Hogy a sok közül melyik a legmegfelelőbb eljárás, az a családok, az egyének körülményeitől függően dönthető el. Az orvostudomány a családtervezés szolgálatában áll különféle újabb és régibb módszerekkel. — Üjabban — tablettában szedhető — a belső elválasztásos mirigyrendszer működését megváltoztató, azaz hormonális hatáson alapuló védekezési lehetőség is rendelkezésre áll. Minden 18 éven felüli nő igényt tarthat a tablettákra, de azokat csupán a területileg illetékes nő- gyógyászati szakrendelésen írhatják fel. Felírásához rendszeres orvosi vizsgálat szükséges. A védekezés abbahagyása után a fogamzóképesség zavartalanul helyreáll, sőt, vannak olyan tapasztalatok, hogy még fokozódik is. Bevezetésével nyilvánvalóan csökkenni fog a művi vetélések száma, bár ennek érdekében továbbra is alkalmazni kell a hagyományos fogamzásgátló módszereket. Ezeknek ezután is nagy szerepük lesz a — születésszabályozásban. — A korszerű fogamzásgátló eljárások, módszerek terjesztésével nem az a cél, hogy kevesebb ’"’■érmék szülessen. Aki partnerében a leendő anyát is tiszteli, az nem érzi tehernek a szexuális kapcsolatban a bizonyos fokú — sohasem egészségrontó! — esetleges megkötöttségét. (László) Hogyan öltöztessük a bakfisokat ? Négy patnizseb és a szoknyán két hajtás díszíti. Könnyű szintetikus szövetből készült a geometriai vonalú kis ruha. Sötétkék-fehér, rózsaszín-fehér, ci tromsárga-fehér változatban készült. Egy fürdőruhával egy köny- nyú karton strandruhával és egy kardigánnal szinte teljes is a bakfis nyári ruhatára. A- pepita kosjtüm mindig elegáns viselet Fiatal lányok számára igen jól hasznosítható egy kabátru- ha-együttes. Könnyű, gyűrte- lenített vászonból készíthetjük. Rózsaszín, türkizkék, citromsárga színeket ajánlunk. A kabátot fekete golyógombok díszíthetik, a ruha kerek nyákkivágása díszíthető bubi- gallérral és nyakkendővel, de változatossá tehetjük pettye* szalaggal, gyöngysorral, vagy horgolt fehér gallérral. Hűvösebb napokra a kosztüm a legcélszerűbb öltözék. A fekete-fehér pepita kosztüm kétsoros gombolással készült. geometria jegyében készült a könnyű nyári szövetruba. A nagylány szekrénye Némi apai segítséggel rgen ötletesen át lehet alakítani a nagylány rendelkezésére bocsátott szekrényt. A fefaéme- műs polcot változatlanul hagyjuk, az akasztás részből azonban elkerítünk egy kb. 30—40 cm-es részt. A fiókba szalagok, gallérok, varróeszközök, javításra váró ruhadarabok, gombok, s kisebb-nagyobb „kincsek” találnak helyükre. Ide tehetik a leveleket, fényképeket stb. A szekrény aljára két gömbölyű rúdból, (seprűnyélből) Cipőtartót szerelünk össze. A szekrényt bővíteni is lehet. Az egyik ajtóra tükröt csavarozunk fel, két apró szeggel egy zsinórt rögzítünk alá. s erre ^het felakasztani az öveket. Nävekedik-e a I A Pamir, ez a több párhuzamos Láncból álló hegység találkozásának vidéke, népszerű nyelven a „világ teteje”. Földülik egyik legmagasabb hegycsúcsa (7860 méter) itt emelkedik a magasba. Kirill Staruukovitch szovjet földrajzprofesszor szerint a Pamir évente 50—100 millimétert növekszik, az elmúlt 10 000 évben tehát mintegy 500—800 métert A Pamir vidékén kegyetlen klíma uralkodik. A nagy hideghullámok a 4000 méteres magasságban lévő „Halálvölgyet” még nyáron sem kímélik meg. Kitartó szélviharok söpörnék itt végig, nagy bomok- és porfelhőt kavarva. Mire alapozza a szovjet professzor a Pamir növekedésével kapcsolatos feltevéseit? A kegyetlen ki írná jú „Halál- völgyben” szovjet régészék az elmúlt évékben olyan értékes leletekre bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy ez a vidék egykor a régmúlt idők emberének állandó tartózkodási helye volt és az ősembe táborhelyem fűzfa és borók égett a tábortűznél A 10 OO. éves leletek szerint abban az időben kellemesebb lehetet, itt a klíma. Napjainkban fűzfa- és borókacserje már csak a hegység alacsonyabb régióiban látható. A Pamiron, Sietve a „Halálvölgy”-ben végzett régészeti kutatások igen értékes eredményét jelenítik meg azok a barlangi sziMarajzok, amelyek többek között egy vadász-mágia jeleneteit ábrázolják. A marad, ugyancsak nincs szükség a rácsozatos hűtőre, a vízszivattyúra és az egész rendszert összekapcsoló csőrendszerre. Csupán egy ventillátorról kell gondoskodni, amely a léghűtéses motor bordázatához a hűtőlevegőt lejuttatja. A léghűtéses motor nagy előnye az is, hogy érzéketlen a külső hőmérséklet változásaira, vagyis könnyebben ér eJ állandó üzemi hőfokot, télen és nyáron egyaránt. További közismert előny, hogy hidegben lényegegesen könnyebben indíthatók, mint a vízhűtésűek. Szereléskor, javításkor könnyebbséget jelent, hogy a léghűtéses motornak különálló hengerei és hengerfejei vannak; de nincs útban a vízhűtő és a csőrendszer sem. Ennyi jó tulajdonság felsorolása után meg kell említeni a léghűtéses motorok terhére róható két hátrányt is. Az egyik: a nagy fordulatszámmal dolgozó ventillátor működése zajossá teszi a motor üzemelését, s ez mind a környezetben, mind az utastérben zavaróan hat. A halkan, szinte észrevétlenül suhanó autót eddig csak vízhűtéses megoldással sikerült készíteni. A másik hátrány: a léghűtéses motorok magasabb üzemi hőmérséklete miatt rendszerint különböző olajhűtő felszerelése válik szükségessé. Az előnyök kétségtelen túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben. Az arány az elkövetkező években még tovább fog javulni a léghűtés szempontjából, hiszen a tervezők egyre újabb megoldásokkal törekszenek a hátrányok kiküszöbölésére. Nem véletlen például, hogy a léghűtéses motorok újabban többnyire farmotorok, így az utastér zajossága máris jelentősen csökkent. Korábban a farmotoros, ,hű- téses autók egvik hátránya aa volt, hogy nem fűthették jól. Ma már ezt a hibát is tökéletesen kiküszöbölték. Blahó István Repülőgéppel a Pamir hófödte csúcsai felett. (MTI Külföldi Képszolgálat) á „titokzatos” piramisok HA EGYIPTOMRA gondolunk, először a piramisok lenyűgöző képe ötlik fel előttünk. Mi az oka annak, hogy nem a gigantikus szobrok és paloták, hanem a roppant gúlák láttán ámulunk el? Az ókori hét világcsodából hatot elsodort az idők szele, — a hetedik, a piramisok misztikuma, lángra gyújtotta az emberek fantáziáját. Nem tudjuk pontosan, hogy pl. a gizehi piramist ki alkotta. Csaknem kizárólag Hérodotosz görög történetíró értesüléseire kell bíznunk magunkat, aki i. e. 460 táján beutazta Alsó- és Felső-Egyiptomot. Utazásairól szóló könyvében írta, hogy a legnagyobb gúlát, a Cheops- piramist 20 éven keresztül 100 000 ember építette. Hérodotosz adatai a létszámot illetően vitathatók, egy dolog azonban bizonyos: az akkori földműves-kézműves lakosságot irgalmatlan kényszermunka-törvény sűitotta. E mesterséges kőhegyek építőinek és leszármazottainak szivében nria1 minteav két évezreddel később is elevenen élt a félelem és a grill ölet. Enpen e félelemből származott a sokféle babona, amolvek közül néhány még századunkban is az áltudo-nányos okoskodásnak alapjául szolgál. Honnan ered ez a „piramisp-nc-rtiVn”? A MÚLT SZÁZAD végén, s a század eledén láttak hozzá az pgyiT>to1ógnsok. mérnökök, régóamk hogy ezeket a gigászi királysírokat a fejlett mérnöki tudomány alaposságával felmérjék, pontos geometriai méreteiket meghatározzák. A vizsgálatok középpontjában természetesen a leghatalmasabb Cheops-piramis, Kufu- fáraó végső földi otthona volt. A mérések feldolgozásakor meglepő dolgokat észleltek, pl. hogy a piramis magassága (148 m) és a Nap körül keringő Föld pályájának hossza között egyértelmű összefüggés van, ugyanis a magasság éppen egymilliomod része a földpálya hosszának. A piramisépi- tők csodálatos geográfiai ismereteinek tulajdonították azt a tényt, hogy földrajzi helyzetét illetően pontosan a 30. szélességi körön fekszik. Észrevették, hogy az a mód, ahogyan a Nap az év folyamán a piramis északi és déli oldalát megvilágítja. a nanéie°yenlArégek és a napfordulók idejéről ad szabatos meghatározást. A piramis egyes, mért adataiból bizonyítottnak látták, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a kör kerületének és területének számításához nélkülözhetetlen (pil-szám értékét (3.141. amelyhez Eurónában a XIX. sz.-ban jutottak el. A gúla alanmére+eiből bizonyos számítási kulcs segítségével a Föld átmérőjére következtettek. E’JEK A MEGÁLLAPÍT ASOK az. ókori egyiptomiak bizonyos műszaki-matematikai folkészidtsdíTÁt b’zonvitték, do az ezekből levon+ következtetések már a valódi misztika árnyait vetítik elénk: ezek szerint a Nagy Piramis csodálatos „jóshely”, ahol az emberiség sorsa a XX. sz. végéig „meg van írva”, miszerint „az 1992-es év a világ végét jelenti”. Ez a „megállapítás” az előbbiekhez hasonlóan a gúla méreteiből adódik, ugyanis a „felfedezők” szerint, ha a piramis folyosóján bizonyos időegységnek megfelelő léptekben haladunk, akkor egyes pontokban az emberiség sorsfordulóinak évszámaira bukkanunk» Innen a bűvös 1992! Jogosan merül fel ezek után a kérdés, hol vonja meg a határt a mai tudomány az áltudományos okoskodás, a számokkal való bűvészkedés és a valóban tudományos értéket jelentő felismerések között? A CHEOPS-PIRAMIS univerzális „kozmikus” jeliege az újabb kutatások tükrében valótlanságnak bizonyult. A piramisépítők valóban fejlett matematikai és geográfiai tudással rendelkeztek, de korántsem voltak olyan széles körű ismeretanyag birtokában, mint azt a számokkal bűvészkedő tudósok állították. Ami pedig a piramisok földöntúli misztikumát illeti, nyugodtan sorolhatjuk a mágia, a csillagjóslás, valamint a többi áltudomány körébe. MmüsUi7 1967. június 25., vasárnap A gépkocsik tulajdonosai és leendő birtokosai között gyakran felvetődő kérdés: vajon a lég- vagy a vízhűtésű motor előnyösebb-e? Gyakorlatilag a járműmotorok minden esetben a levegő hűtőhatását hasznosítják, a léghűtésnél közvetlenül, a vízhűtésnél közvetítő közeg, a víz segítségével. Sokáig uralkodott az a nézet, hogy a léghűtés csak kis hengerűrtartalmú, illetve egyhen- geres motorokon alkalmazható (eltekintve a légi járművektől). Ám újabban mind több személyautót, teherautót és autóbuszt látnak el léghűtésű motorral. A legismertebbek közül elég csak a Tátra, a Trabant és a Volkswagen típusokat példaként megemlítenünk. Mi lehet az oka ennek? A tervezők mindinkább a konstrukciók egyszerűsítésére, a járműsúly és a motortérfogat csökkentésére törekszenek, ezért választják szívesen a léghűtéses megoldást. A hengereket körülvevő hűtővíztér elPamir hegység? sziMarajz 4000 méter magasságban látható napjainkban. A rajzom az ősember madárjel- mezben, mégpedig strucc madárnak öltözve közelít meg más vadakat, kezében hajító- eszközt, feltehetően dárdát tartva. 4 primitív ősember ezenkívül medvéket, yakokat, vaddisznókat rajzolt a barlang falára, így az utókor fogalmat alkothat arról, hogy milyen állatfajok léteznek a Pamir hegységben 10 000 évvel ezelőtt. Napjainkban a Pamiron már nincsenek struccok és vaddisznók. Ha feltételezzük is. hogy ezek az állatok az emlber tevékenysége, tehát a túlzott vadászat következtében pusztultak ki, akkor is annak idején csak 3000 méteres magasságban élhettek és nem 4000 méterem, ahol a szildarajzok ábrázolják ókét. A Pamir növekedését Sta- mukovitch professzor szerint ez a lelet is bizonyítja. Lég- vagy vízhűtés? leményességgel, mindennek helyet lehet biztosítani a szekrényben. így könnyebb rendet tartani, s nyugodtan ki lehet nyitni a nagylány szekrényét, még akkor is, ha vendég van. A másik oldalra zsebes zsákokat készítünk. Ezekben a kis táskákban helyezzük el a fésűt, kefét, a harisnyákat, zsebkendőket. íme néhány forintos beruházással, egy kis ügyességgel, le-
