Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

m* A bosszú eredménye : két sebesült, egy halott ÉLETMENTŐI?, A súlyos tragédia nemcsak ■ gyöngyö&solymosiakat rázta meg. A megdöbbenés hullámai továbbgyűrűztek a környéken, és ahogy ilyenkor lenni szo­kott, a valóság keveredett a jól értesültséget bizonyító fan­táziaelemekkel az események elbeszélése során. Mi a tényeket szeretnénk elmondani. Vigyázzatok. ISnek! Családi ünnepre készülőd­tek Gyöngyössolymoson Füle- kiék. Amikor a férj megérke­zett, hozzákezdtek a vacsora előkészítéséhez. Füleki a für­dőszobából lépett be a kony­hába, amikor az első lövés el- dörrent. A lövedék nem ütött halálos sebet, a férfi védeke­zésül a földre vetette magát, miközben felkiáltott: — Vigyázzatok, lőnek! Erre a figyelmeztetésre sem­mi szpkség nem volt, de a fél­tés kiváltotta a családjáé# ag­gódó férfiből a szavakat. Az előszobát a konyhától üvegezett ajtó választotta el. A konyhában égett a villany, az előszobában viszont sötét volt Aki az előszobában elsü­tötte a fegyvert, jól látta, kik vannak a konyhában, mit csi­nálnak, őt azonban a konyhá­ban tartózkodók nem ismer­hették fel. Az első lövés után Füleki sógornője az előszoba irányába indult meg, ezért a következő lövés már őt érte. Szerencsére ez a lövedék sem okozott ha­lálos sebet Fülekiné a szoba ablakán át menekült és kiáltozott rögtön segítségért Az esti sötétbe burkolódzó utcákon azonban alig tartózkodott valaki. A kö­zelben két fiatal lány volt csu­pán. A halálos lövés Danyi István édesanyjával élt együtt Édesapját nemrég temették el. Jól ismerték a fiatal szobafestőt nemcsak a községben, hanem a Mátra kü­lönböző szórakozóhelyein is. Rendszeresen látogatta autójá­val a presszókat éttermeket A társadalmi tulajdon sé- veimére bűnszövetségben foly­tatólagosan elkövetett sik­kasztásért került a Hatvani Járásbíróság dr. Rőczey bün­tető tanácsa elé Patkó Béla, a lőrinci malom cseretelepének vezetője, Kovács János, az apci malom raktárvezetője, Péter István áruforgalmi ügy­intéző, Juhász István, a hat­vani malom gépkocsivezetője és Nyúl Béla, a hatvani ma­lom igazgatója. Valamennyien a Heves megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat­nál dolgoztak, két éven ke­resztül rafináltabbnál rafinál­tabb, közös s egyéni módsze­rekkel károsították a társa­dalmi tulajdont, míg végűi a rendőrség véget vetett a ha­rácsoló társaság sorozatos lo­pásainak. Sikkasztás sorozatban Hogy, hogy nem, az apci raktárban, amelynek Kovács János volt a vezetője, Kukori­cából jelentős többiét ..gyűlt össze”. Gyors intézkedés kö­vetkezett: Patkó, Kovács, Pé­ter és Juhász elhatározták, hogy titokban átszállítják a kukoricát Lőrincibe, ott majd eladják, és ,.szétdobják” egy­más között a pénzt. így is tör­tént. Patkó Béla egy szemig eladta a 40 mázsa kukoricát, a pénzen is elosztozkodtak: Patkó 2500. Kovács 3500. Pé­ter 3500. Juhász pedig 1000 forintot kapott. Az első akció tehát maximálisan sikerült, a másik annál kevésbé. , A néevtaaú esvüttes ezúttal öt és fél mázsa árpát lopottéi az aoci raktárból. Már-már úgv látszott, hogv sikerül el­szállítani, de az úton igazol­tatták a gépkocsivezetőt, és mivel szabálvtalanul volt ki­6 Mmiism IMI. június 25, vasárnap Mindig gavallér módon vi­selkedett, akadt tehát társasá­ga állandóan. A tragédia napján vizsgálat indult ellene. A pénzügyőri szervek tiltott pálinkafőzés miatt nyomoztak vele kapcso­latban. És tetten érték, amikor >orból főzött pálinkát az au­tójában helyezte el Danyi Ist­ván. A pálinkafőzőt is megta­lálták, valamint az összevásá­rolt novabort is, amiből a pá­linkát főzte. A rendőrség lopás gyanúja miatt hallgatta ki. Két autó­kereket szerelt le a mátrai üdü­lőhelyeken, amiket saját ko­csijára rakott fel. Danyi István úgy gondolta, hogy egykori barátja, Füleki keze van a dolgokban. Ezért akart végezni Fülekivel, és mi­után a rá leadott lövés után Füleki a földön maradt, Danyi biztosra vette, hogy a bosszúja beteljesedett A felelősségre vonástól akart megmenekülni azzal, hogy otthon öngyilkos lett, fejbe lőtte magát Az összefüggések Miért gondolt arra Danyi István, hogy volt barátja je­lentette fel őt a rendőrségen és a pénzügyőrségen? Régebbi időkre kell vissza­mennünk a feleletért Danyi valamikor eladta az autóját Füleki Istvánnak, és ahogy tudjuk, nagyon áron aluL Később ezt megbánta. Még a búcsúlevelében is azt írta, hogy a kocsi tulajdonkép­pen nem a Fülekié, hanem az övé. Emiatt a vitatott autóügy­let miatt képzelhette, hogy Fü­leld bosszúból eljárást indítta­tott ellene: ő szólt a pálinkafő­zés és az autókerék-lopás miatt az illetékes szerveknek. Ezért akart „törleszteni”, ezért akar­ta agyonlőni a vélt feljelentőt Persze, arról nem győződött meg, hogy a Fülekivel kapcso­latos feltételezése mennyire helytálló. ..-1 Alkalom töltve a menetlevél, fgy az árpát vissza kellett szállítani Apcra. A sikertelen próbálkozás azonban egyáltalán nem szeg­te kedvét a társaságnak. Kü­lönösen nem Patkó Bélának, aki a későbbiek folyamán egyedül is megpróbálta ma­gántulajdonát gyarapítani. A vörösmajori tárolóhelyről előbb 30, majd 50 zsák árpát szállíttatott át a lőrinci csere­telepre, s mivel kitűnő üzlet­ember hírében állt, órák alatt eladta a 80 zsák árpát. Való­színű büszke is volt önmagá­ra, amikor a tizenötezer-ki- lencszázhatvan forintot, az árpa árát zsebre vágta. Beszáll az igazgató is Ügy látszik, rájár a rúd a hatvani malom igazgatóira. 1980 óta négy igazgatója volt a malomnak s mind a négy börtönben kötött ki. Nyúl Bé­la is hű maradt elődeihez: előbb ellopott egy kerítést, majd gondolván, ha másnak szabad, akkor neki is, beszállt a sikkasztásba is. Biztos forrásból értesültek, hogy a gyöngyösi központból ellenőr érkezik a lőrinci csere­telepre. Patkóval gyorsan ki­dolgoztak egy tervet: eldug­nak néhány zsák terményt, így nyugodtan felmérheti majd az ellenőr a malomban lévő termény mennyiségét. Gyorsan nekiláttak a mun­kához: talicskát fogott az igazgató is és „megfeszített” munkával több zsák búzát, ár­pát és őrleményt talicskázott el a daráló alá és a sufniba. Természetesen Patkó is to­logatta a talicskákat. Az el­dugott terményekből azonban nem sikerült pénzt csinálni. Péter István apósa, aki se­gédmunkásként dolgozott a De miért lőtt rá Füleki só­gornőjére, akinek semmi köze sem lehetett ehhez az ügyhöz? Ebben a tettében már egyéb in­dok játszott közre: az asszony ellenezte, hogy Danyi a lányá­nak udvaroljon. Találgatások helyett Danyi lakásán a rendőrség talált egy régi néprádiót, amit a fiatalember átalakított, ki­szerelt az egykori dobozából. Voltak olyan solymosiak, akik ezt a rádiót adó-vevőnek minősítették, és ebből azt kö­vetkeztették, hogy Danyi kém- tevékenységet folytatott. Az ilyen izgalmas megállapítás könnyen hitelre talál az em­bereknél. Senki sem kételke­dett benne, aki • hallott róla. így aztán arról kezdtek be­szélgetni az emberek Gyön­gyösön, hogy Danyi tulajdon­képpen egy kémbanda tagja­ként bukott le, és emiatt lett öngyilkos. Ez nem igaz. Elgondolkoztató viszont, hogy az utóbbi időben milyen sok kacsa röppent már fel Gyöngyösön, hogy a mostani félreinformáláson túl csak a Fekete Tulipán és a Belphe- gor-ügyre utaljunk. Ezekről is kiderült, hogy a valóságot mennyire elferdítették a plety- kálkodók. Ügy látszik, dús fan­táziájú emberek élnek ebben a városban, ami önmagában nem lenne rossz. De káros olyan­kor, amikor a képzeletszülte eseményeket kritikátlanul el­fogadják és térjesztik érett ko­rú, dolgos, szorgalmas embe­rek. A mostani tragikus esemé­nyek is figyelmeztessenek min­denkit: mielőtt valamit elhin­nének és tényként továbbadná­nak, előbb győződjenek meg a valódiságáról, ha pedig erre nincs módjuk, ne játsszák meg mások előtt a jól értesültek A tragikus események ön­magukban is eléggé borzalma­sak. cseretelepen, meglátta a ta- licskázó igazgatót és szóvá tet­te vejének. Mivel Péter hara­gos viszonyban volt Nyúllal, szólt az ellenőrnek,, így elő­kerültek az eldugott termé­nyek. Mi volt a gép^ocsivezetfi ülése alatt? Ahogyan vastagodott Patkó Béla pénztárcája, úgy nőtt kedve, bátorsága az újabb sik­kasztásokhoz. Tervének meg­valósításához Juhász István gépkocsivezetőt választotta partnerének. Rábeszélte Ju­hászt, hogy tegyen három da­rab 20 kilós súlyt a gépkocsi ülése alá, így minden forduló után 60 kiló terményt tudnak „félretenni”. Juhásznak na­gyon tetszett az ötlet, gyorsan beszerezte a súlyokat, gondo­san elhelyezte az ülés alá, vett egy füzetet is s precízen, dátum szerint vezette, hogy hányszor fordul, mennyi ter­ményük van már. Amikor rá­jöttek a csalásra, már 26 má­zsa 80 kilogramm „többlet” terménye volt a Patkó—Ju­hász kettősnek. Patkónak még ezután is volt kedve a lopáshoz. Egy alka­lommal az ecsédi termelőszö­vetkezettől búzát szállíttatott a vörösmajori tárolóhelyre. Köz­ben megbeszélte a gépkocsi- vezetővel, hogy egy kocsira­kományt Lőrinciben tegven le. A gépkocsivezető hallgatott Patkóra, így 40 mázsa búzá­nak ismét „nyoma” veszett. Patkó pedig 14 200 forinttal megint megvastagította a pénztárcáját. 18 zsák korpa eladó Juhász István az eddigi ak­ciókban legfeljebb csak má- sodpríinási szerepet kapott. Június 15-én, csütörtök reggel 8 óra és negyed 9 között, az egri kőlyuktetői tangazdaság szőlőjében le­zuhant egy növényvédelmi munkát végző PZL repülő­gép, Bene Lajos traktoros, Nagy József és Verhóczki Imre szőlőmunkások az égő génből mentették ki a piló­tát... Szemtől szemben ülünk az életmentőkkel. Napégette bar­na arcok. Térdükre ejtett kér­ges, csontos kezük, akár a pi­henő szerszámok. Nemrég vé­gezték be a napot, a porból, izzadságból ki sem mosakod­hattak. Ketten, Bene Lajos és Nagy József földiek, Ostoros­ról járnak munkába nap mint nap; családosok, egyikük 33, a másik 43 éves. A harmadik, a napszítta szőke hajú bogácsi Verhóczki Imre még innen van a húszon. Visszapergetjük az eseményeket, sorban emlékez­nek. mi is történt azon a csü­törtöki reggelen. . Bene: A napok nagyon egy­formák: itt munka van. Akkor is úgy dolgoztunk, mint más­kor Az egyik tábla szélén a földet planiiroztuk, hogy majd rámehessen a gép ... Makiár felől jött a repülőgép. Ráfor­dult a szőlőre és porolt. Aztán visszafelé tartott. Valami nagy pattanást hallottunk és láttuk, szikrázik a villanyvezeték, az­tán zuhan a gép. Mindiárt fe­kete füst csapott fel. Rohan­tunk a gép irányába léleksza­kadva ... A traktorista rohant elől, a két szőlőmunkás utána. Egy­szerre megelevenedett, fel boly­ául t a reggeli napsütésben mozdulatlan táj. A hatalmas szőlőtábla minden pontjáról az égnek kígyózó füst irányába igyekeztek nagy lármával, kia­bálva az emberek. Bene vala­kire rákiáltott: fusson az irodá­ra, telefonáljanak a mentőkért! Nagy: Nem kerestük az utat, merre mehetünk. Mentünk ne­ki a drótoknak. Bújtunk, mász­tunk, hogy a leggyorsabban odaérjünk a lezuhant géphez. Bene: A 63-as telepítésbe zu­hant ... . Verhóczki: Betonoszlopok közé esett. Három betonoszlo­pot kitört. Bal szárnya, meg a farka leszakította a villanyveze­téket. Az emberek megálltak a sző­Lehet, hogy sértette önérzetét az igazságtalan szereposztás, ezért elhatározta, hogy egye­dül szervez meg egy közepes kaliberű sikkasztást. Kilopott 18 (?!) zsák korpát a hatvani malomból, majd megkérte Dá­vid Józsefet, hogy szerezzen vevőt a korpára. Néhány nap múlva 3600 forint ütötte a markát, mert Ferencsik Jó­zsef magánfuvarosnak éppen szüksége volt korpára. A 18 zsák korpát közösen szállítot­ták Ferencsik lakására. Ju­hász 200 forintot adott Dá­vidnak, amiért vevőt keresett a lopott korpára. Bőven van még példa a bünlajstromban, de ezek után már nem szükséges tovább folytatni a bűnszövetkezet be­mutatását. A felsorolt példák hiteles képet adnak az ügy szereplőiről. Hz ítélet A bíróság Patkó Béla első­rendű vádlottat két év és hat- hórapi szabadságvesztésre ítélte és három évre eltiltót ta a közügyektől. Kovács Já­nos másodrendű vádlott bün­tetése egy év és hathónapi szabadságvesztés, a büntetés végrehajtását ötévi próbaidő­re felfüggesztették. Péter Ist­ván harmadrendű vádlottat héthónapi. Juhász István ne­gyedrendű vádlottat egy év és hathónapi szabadságvesztésre ítélték. Juhászt kétévi idő­tartamra a közüsvek gyakor­lásától is eltiltották. Nyúl Ró­la ötedf-endű vádlottat tízhó­napi, Ferencsik József hatod­rendű vádlottat négyhónavi. Dávid József hatod rendű vád­lottat pedig öthónapi szabad­ságvesztéssel súitották. Fe­rencsik és Dávid büntetésének végrehajtását háromévi próba­lősorok között, tisztes távol­ból szemlélték az összetörött, mozdulatlan lemez-madarat A három embert már csak mé­terek választották el a géptől. Bene: Valaki azt kiáltotta: „Ne menjenek oda!”... Elsőnek Bene Lajos ért a füstölgő roncshoz. Bene: Azt kérdeztem a piló­tától; él-e? „Éleik...” - azt mondta A kabintető el volt törve. Az ülésen az ember ol­dalt dőlve hevert. Jobb fülé­ből vér folyt. Vergődött. Nagy: A lábánál már lángolt a gép... Kicsatolták a hevedert, s a tehetetlenül vergődő pilótát kihámozták a szíjakból. Hár­man emelték M a gépből. A benzánlángokbóL Verhóczki: Húsa lépést se tettünk, teljesen lángba borult a gép... Bern: A pilóta azt hajtogat­ta: „Minek mentem neki?” ... „Mi van a géppel?” Ezt kér­dezte negyvenszer is, amíg ma­gánál volt Karjaikban vitték a sérült áléit embert A tábla szélén már ott állt a fehér mentő­autó, s pár másodperc múlva szirénázva robogott a kórház felé. — Ismerték a pilótát? — Nem... A nevét is csak később tud­ták meg. (Császár Ernő.) S azt időre felfüggesztették. A hét vádlott közül Ferencsik és Dávid az ítéletet tudomásul vette, a többi öt vádlott és védője enyhítésért fellebbe­zett Az ügyész az ítélet sú­lyosbítását kérte. EUenfirzések — ds hogyan!? Akik azt hiszik, hogy a He­ves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ellen­őrei nem jártak elégszer az említett malmokban, cserete­lepeken, azok nagyon téved­nek. Volt úgy, hogy egyszerre hárman is megszálltak egy egy malmot, cseretelepet: ba­rátságosan elbeszélgettek az emberekkel, megvizsgálták a liszt minőségét, a termények víztartalmát, s ezzel a „szigo­rú” ellenőrzések be is feje­ződtek. Utólag persze könnyű okos­nak lenni, de tény: nemcsak azok bűnösök, akik a vádlot­tak padjára kerültek. Nem, mert ha az ellenőrök nem csevegéssel, udvariassági lá­togatásokkal töltötték volna el idejüket a malmokban, a cse­retelepeken, kizárt dolog, hogy sor kerülhetett volna a sikkasztásokra. És még valamit: éppen ide­je lenne már a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalatnál tisztázni a be­csület, az erkölcs, a magán- és társadalmi tulajdon fogalmát. Mert az utóbbi hét esztendő szép számú „malmos”-ügyei azt bizonyítják, hogy néhá­nyon nagyon rosszul értelme­zik az említett fogalmakat. És sajnos, eddig lehetőség is volt hozzá... i • Koós József is, hogy a sérülések amiket szenvedett, életveszélyesek. Aggódtak azért az emberért. Most már nyugodtak. Tudják, hogy túl van az életveszélyen — és meggyógyul, lábra állhat. — A repülőgép már lángolt, amikor odaértek. Bármely pil­lanatban bekövetkezhetett vol­na a robbanás. Nagy veszély ben voltak a pilótával együtt maguk is. hárman. Nagy: Nem volt töprengésre való időnk... Verhóczki: Ki gondolt volna magára... Mi csak a pilótára gondoltunk. Bene: Az az ember érdekelt minket, nem a veszély!... síelői ? Kire dói? Az egri Dobó téren nyug­díjasokból álló csoport izga­tott vitatkozására lettem fi­gyelmes. Ahogy kivettem sza­vaikból, fogadásokat kötöttek. A fogadás tárgya: mikor dől­nek le a városi tanács épüle­tének szétmáiiott, tántorgó kéményei, az udvar felé zu­hannak-e le, vagy a Dobó tér­re hullanak a téglák a ház­tartási boltba igyekvők, a mikrobusz utasaira, vagy a városi tanács udvarán siető hivatalnokok fejére? A fogadásokat megkötötték. És most délutánonként újból és úiból kiülnek nézni, hogy kinek lesz igaza, ki nyer, ki veszít. Ahogy a kémények állapo­tát néztük, nem sokáig kell várni erre a döntésre. Nagyon valószínű, hegy az első erő­sebb széllökés, vagy más, az épületet megmozgató erő pontot tesz a kémények sor­sára. De vajon sikerül-e majd ilyen gyorsan megállapítani, hogy ki a felelős a balese­tért? S nem lehetne-e stor- nózni e fogadásokat azzal, hogy még időben rendbe hoz­zák a szétnyílt, kajla kéméé nyékét. G. Molnár Ferenc szüli a tolvajokat... Egy bűnügy tanulsága A három életmentő; Bene Lajos, Nagy József és Verhócz­Az utóbbi napokban sokan kezet is szorítottak velük. El­jöttek a megmentett pilóta kollégái is, megköszönték a bá­tor tettet. Köszönni az áldo­zatot Hiszen hárman kockáz­tatták az életüket, hogy meg­mentsenek egy negyediket. Nem vakmerőség szülte a koc­kázatot — emberek siettek az ember segítségére. — Ügy terveztük — mondja búcsúzóul Bene Lajos —, hogy most vasárnap, kórházlátoga­tás lesz a hármunk programja. Látni szeretnénk az emberün­ket hogy gyógyulást kívánjunk neki. Erőt meg egészséget... A Repülőgépes Növényvédő Állomás országos központja kitüntetésre terjesztette fel a három életmentőt: Bene Lajos traktorost, Nagy József és Verhóczki Imre szőlőmunká­sokat A kitüntetés megadását ja­vasoljuk mi is. Pataky Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom