Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-30 / 125. szám
A könyv Gnnep! hete Gora* Gábor, fehér Klára is Nemes László as sori könyvbarátok gyűrűjében. r (Foto: Pillsy) Palócnap, 1967. Dal, tánc, vidámság Színpompás felvonulással kezdődött a parádffirdői palócnap A nagy ünnep színhelye immár negyedízben Paíádfürdő volt Vasárnap reggel kilenc órakor már nagyon ügyesnek kellett lennie a későn jövő kíváncsi embernek, hogy megfelelő helyet találjon, ahonnét jól láthatja a több mint 30 községből összesereglettek tarka, színpompás felvonulását. Pontosan tíz órakor megszólaltak a fanfárok: „Fúj, süvölt a Mátra szele...*, — majd Hegyi János, az Egri Járási Tanács vb-elnőke üdvözölte a palócnap vendégeit, Oláh Györgyöt, a megyei pártbizottság első titkárát, Bíró Józsefet, a megyei tanács vb-eln^két, Gufürdőre, hogy szemtanúja legyen a palócnap eseményeinek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére, a népi hagyományok, a palócföld szokásainak, sajátos kultúrájának ápolására, a szocialista építőmunka eredményeinek bemutatására, a szocialista hazafiság eszméinek erősítésére rendezte meg a IV. palócnapot slz MSZMP Egri Járási Bizottsága, az Egri Járási Tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront egri járási bizottsága. A megnyitó szavak után újra felharsantak a fanfárok, jelezve a felvonulás kezdetét... A felvonulást a Szilvásvárad! Hagyomány már, hogy árról évre május utolsó és június első vasárnapja között megrendezzük a könyv ünnepi hetét Rangos ünnep a könyvhét, az egész irodalom ünnepe, hasznos alkalma annak, hogy még szélesebb körben felkeltse az olvasás és a könyvvásárlás Igényét, népszerűsítve a mai magyar irodalom alkotásait A könyvhét megy«! megnyitó ünnepségét az egri Gárdonyi Géza Könyvesboltban tartották vasárnap délelőtt, amelyre szép számmal eljöttek a város és megye kulturális életének vezetői, valamint a könyv barátai. Df. Csemik József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke „Kilépni önmagunkból. mondott megnyitó beszédet Köszöntötte a megyénkbe érkezett íróküldőttség tagjait: Fehér Klára József Attila-dí- jas írót, Garat Gábor Kossuth- díjas költőt, Gyárfás Miklós József Attila-díjas írót és Nemes Lászlót, a neves műfordítót és írót Méltatta az ünnepi könyvhért jelentőségét, számokkal is bizonyítva, mennyit fejlődött Heves megye könyvtárhelyzete, a könyvtáraikat rend. szeresen látogatók olvasmányigénye, s szólt arról is, az olvasók nevében, milyen feladatok megoldását, milyen új mű. vek alkotását várjuk megbí- zottainktól, az íróktól. A megnyitó ünnepség után az íróküldőttség tagjai dedikálták műveiket Garai-est az egri Művelődési Házban Az idei ünnepi könyvhét Heves megyei programjának egyik kiemelkedő értékű műsorát adta az Egri Megyei Színpad a művelődési ház intim hatású kamaratermében. Ez alkalommal Garal Gábor, József Attila- és Kossuth- díjas költőnk verseiből hallottunk egy csokorravalót Garaí Gábor mai líránk egyik legtisztábban gondolati költő egyéniség. Nála a képek és érzelmek, a hangulatok és a szenvedélyek mindig az erkölcsi Igazság keresésével állnak alárendeltségi viszonyban. Vívódás és vitatkozás, a vers és a szó Garatnál magas hőfokon s azért szólal meg, mert nemcsak önnön magatartását érleli egyre tisztábbá, de azt szeretné, ha írásaiból mások is tanulnának. Szándéka mindig, minden versében nemes célokat vesz űzőbe. A Jób Könyvében, ebben a hosszú, de mindvégig lebilincselő írásban nem a játékos daktiluszok futamaira figyelünk — pedig a forma sem esetleges a versnél! —, hanem a vitára, amely a költőben megfogant és kifejezést követelt Az emberi magatartás lehetőségeit nem véletlenül választják itt sem az em_ berek, a költő sem, mert mindenkinek öntőrvénye van, s azért cselekszik úgy, ahogyan. S hogy mennyire komolyan kell venni az életet, a tetteket és önmagunkat, arról az Artisták című versben villant fel nagyszerű gondolatokat Garal Gábor. Minden tettünk erkölcsben és hatásában kapcso- lódik valakikhez, valakihez és ezért szükséges a tettekhez, az önmagunkhoz mért szigorú fegyelem. Garai Gábor a költő váteszi hivatását, az ókori példákat is önmagába olvasztó nevelői kö. telességét érzi. Minden verse felmutat valamilyen példát, amely — ha csak egy félmondattal is — a kor emberének ad eligazítást. Párbeszéd hangzik el az Odisszeusz és Kirkében arról, hogy a vizeken bolyongó homéroszi hőst a tengerparti szépséges királylány zsákmányának, foglyának tekinti, de Kirké hiába marasztalja Odisz- szeuszt, hiába fenyegeti, hasztalan hivatkozik a testével kínált szerelem hatalmára, Odisszeuszt várja otthona, Ithaca álmodott földje és Penelopeia hűsége. KI ne érezni itt, mennyire ruha csak a klasszikus forma, a klasszikus szereplők a mai élet emberének erkölcsi buktatóit megmutatni szándékozó költő számára? Nem elvont erkölcsi prédikáció ez, amit velünk, a világgal közöl Garai Gábor. A mindig tetten ért emberről és emberrel beszél, akkor is, ha panaszkodással kezdi, akkor is, ha megbotránkozik a költő valamin. A Fürtös fejűek két- tételes etűdje ítéletmondás egy remélhetőleg múló, fiatalok által mostanság űzött hóbort felett A költő aggódik, mert tudja: „a fürtös fejűek” lányos csipöringatása gitárszóló mellett olyan magatartás, amely a férfierények, a hősi ideál elfelejtéséhez vezethet Ennek a levegőjében hegyitiszta, erkölcsi felfogásában bá. tor és szilárd, gondolataiban mindvégig magas fokon izzó lírának egyik gyöngyszeme a Kodály Zoltán emlékének szentelt, egyik népi balladának ritmusára írott Garai-vers is. Az Egri Megyei Színpad műsorát Szívós József rendezte. A Jób Könyvében a bölcs és türelmes prófétát dr. Ripka Kálmán szólaltatta meg, míg az Odisszeusz és Kirké asszonyát Morvái Éva formálta. Szívós József, Ivádi László, Kalmár András, Kertész József, Mezei Mária is Nagy Edit versek elmondásával, míg Halmay Katalin zongora-, Farkas István gordonka-számmal részese a sikernek. (farkas) ★ Az fró-olvasó találkozók sorát szombaton, Füzesabonyban, Lázár Ervin nyitotta meg. Vasárnap délután Fehér Klára Tamazsadányban és Atányban, Nemes László Tarnamérán és Kömlón, Gyárfás Miklós Bélapátfalván, Lázár Ervin Sarudon, Káldi János pedig Hot- j ton, Ecséden és Petófibányán : találkozott az ol ókkal. Hétfőn Gyárfás Miklós a hatvani MÁV kultürotthonban. Fehér Klára és Nemes László a bátort könyvtárklubban, Káldi János pedig a hatvani járási könyvtárban megrendezett író-olvasó találkozókon vett részt Garai Gábor Kos- suth-díjas költőt a gyöngyösi városi művelődési házban látták vendégül, ahol a Vak Bottyán Gimnázium Irodalmi színpada adott műsort müveiből. A ParádfürdŐn megrendezett TV. palócnapot a SzUvás- váradi Állami Gazdaság lovasmenete nyitotta meg. bán Dezsőt, az Egri Járási Pártbizottság első titkárát a községek képviselőit, és mindenkit aki eljött ide ParádA könyvhetet a televízió saját „könyvsátrában* köszöntötte, másfél órát szentelve az élő magyar irodalom most megjelent alkotásainak és alkotódnak. Idővel mérni csak egy műsort nem éppen ildomos és reális, mint ahogy egy regény művészi súlyát sem kötésének és papírjának súlya szabja meg. Mégis van olyan érzésem, hogy a műsoridő kurtasága, de a válogatás esetlegessége is közrejátszott abban, hogy a televízió könyvsátrában nem volt alkalmunk legalább a legjelesebb alkotók és alkotások megtekintésére. Ügy tűnt, hogy a „dediká- ciók” interjúi majdhogynem unalmas közhelyek körül forogtak, s azok, akik a magyar nyelv míves mestereinek ava- tódtak műveikben, most meglehetős tanácstalansággal keresték azt a fogódzót, amelynek segítségével valami érdekeset, újszerűt, vagy legalábbis elfogadhatót tudnának válaszolni a nem éppen elfogadható kérdésekre. Különben is a televíziónak megvan a mafia műfaja — élt Is veie —, amelynek keretében, szemtől szembe az írókkal, költőkkel riportázs formájában vallassa meg őket, vagy egyet közülük. Ebben a könyvsátorban azonban az írói mű élvezetét minduntalan megzavarta az író „közbeszólása”, s az író okfejtését, amely kellő idő keretében érdekes és minden bizonnyal tanulságos is lett volna, megzavarta a mű. Ezzel kapcsolatban rögtön felmerül egy másik gondolat is: miért volt szükség két részletre is Garai Gábor műfordításaiból, s vajon Örkény Istvánnak nem találtatott volna olvasva kétségkívül ballada!, de képernyőn elmondva meglehetősen egysíkú írásánál jobb alkotása? Külön is haragszom azonban Dőry Virágra, aki elsikkasztotta Fejes Endre lírai szépségű kis alkotásának lényegét. A szépet mondok, hogy ne fájjon gondolata, amely keserűen igaz és igazul szépséges életei* ve volt a hazudósnak, úgy pergett le Dőry Virág ajkáról, miközben gyermekét kívánta ezzel vigasztalni, mint olajos testről a vízcsepp; hogy. még Kónyvsáfop 1007 szivárványának csillogására sem tudtunk felrévedni. Hogy azonban mégis jó ízekkel búcsúztam az idei tévé-könyv- sátortól, abban Molnár Tibornak, illetőleg természetesen Dobozy Imrének és a mindig új Karinthy Frigyesnek és a kis jelenetében sziporkázó színészeknek — Balázs Samunak, Feleki Kamiinak, Gonda Györgynek, Kibédi Ervinnek, Szegedi Szabó Istvánmak, Szendrő Istvánnak és Tompa Sándornak — van nagy érdeme. A „furfangos paraszt” új, hogy úgy mondjam „szocialista” viszonyok között élő változata remek karakterfigura és pompás telitalálat. A „Visz- szakérem az iskolapénzt” Ka- rinthy-jelenete ma is nevettetve fricskáz orron, s teszi ezt majd minden bizonnyal évtizedek múltán is. Nos, ha a televízió 1967-es könyvsátra statikailag nem is érte el az adott lehetőségek színvonalát, ám „ponyvája” alatt igaz értékeket mutatott meg nézői számára. . ____...___ (gyurká) Ál lami Gazdaság nyitotta meg lipicai lovaival. Az élen haladó hintó mögött jött a messzi fődön híres ötösfogat, mulatozó legénnyel a „kasban”, majd hat gyönyörű ló, egymáshoz simulva, nyergükben zsokéruhás lovasokkal. A nézők nagy tömege tetszéssel tapsolt, s így volt ez a felvonulás végéig. Felvevőkamerák zümmögtek, mert már érkezett az újabb csoport, a parádlak menete. Kitett magáért a rendező község, felvonultatta lakóinak valamennyi korosztályát Legelői természetesen a legapróbbak jöttek táncolva, népviseletben, bájosan, kedvesen. Vidám nótaszó harsogott az út mentén, kurjantásokkal, csizmaszárak csattogásával tarkítva A Igidősebb korosztályt cigányzenekar kísérte, s ők harsogták, mint hajdan, legénykorukban, hogy „Kiállók a kapujába...’’ Mögöttük az erdészet dolgozói jöttek s illusztrálták, miképpen is dolgoztak hajdanán, s milyen korszerű gépekkel indulnak az erdőkbe ma. A mezőkövesdi matyók Is hatalmas tapsot kaptak, híresneves mintákkal tarkított ruháikért, nótájukért. A recskiek színes, látványos, szép menettel reprezentálták községüket. Aztán a bodonyiak jöttek. A summásokat mindenki felismerte, hiszen hajdanán „szokás” volt errefelé is: szekérre pakolva, szerszámokkal és a nagy motyókkal indultak az Alföldi* ______ Fe lvonultak a Mátravidékl Fémművek dolgozói is, az iparosodó Sírok lakói, a tubus és más termékek gyártásának mesterei, zászlóerdővel és munkájuk termékeivel. Mátraballa asszonyai bemutatták a fonás mesterségét és egy gépkocsi platóján — a férfiak! — a seprűkészítést. Mögöttük szamarak húztak egy faekét — a múlt jelképét, hogy nagyobb legyen a „szava” az ezt követő, legmodernebb ekének. A parádsasváriak természetesen az üveggyár termékeit is bemutatták. Azt ismételgetni, hogy mindegyik felvonuló csoportban ott daloltak, táncoltak a palóc népviseletbe öltözött, piros arcú menyecskék, meg a férfiak, kár lenne. Ott voltak mindenütt, s a felvonulás másfél órája harsogott a jókedvtől. Jöttek a kazáriak, a hevesaranyosiak, a teTpesiek, majd a táncoló bátorlak, akiket az egercsehi üzemek dolgozói követtek. A szajlalak ötletessége, szellemessége sok csoporton túltett! Egy vontatón nyitott fa palócház állt, s egy intim családi életet pillanthatott meg a néző: veszekedő asszonyt, magukat maszatosra mázoló, étkező gyerekeket, a ládán kuksoló, csecsemő dajkáló fiút, dolgos kezű papát, és három — nagy szemekkel nézegető, de a másik pillanatban valami huncutságra kész — apró gyerkőcöt. A pétervásárlak felvonulásának derékhadát a mezőgazdasági gépészképző szakiskola tanulói képezték és a legmodernebb mezőgazdasági gépek. Aztán jöttek az erdőkövesdi fonók, a máklári kertészek, az ostor ősi borászok, fedémesiek, egerszólátiak, no vaj iák, eger- booslak, tarnalelesziek színpompás menetben, a jókedvtől és az erős májusi napfénytől kipirosodva. Valamennyi község kitett magáért, de talán a legjobban a menetet bezáró mátraderecskeiek hosszú, impozáns menete a lakodalmasokkal, rikoltozó táncosokkal, felröppenő galambsereggel, a háziipar szövő-fonó asszonyaival, a téglagyár dolgozóival, a tsz tagjaival. A színpompás, emlékezetes felvonulást a fúvószenekar zárta be. A tömeg elszéledt a lacikonyhák felé, vagy új, részben más látványokat keresve. Megnyílt a palócföldi kiállítás a SZOT- gyermeküdülő általános iskolájában, délben térzenét adtak a bányász fúvószenekarok, majd kezdetét vette a művészeti csoportok látványos bemutatója. A nap programját — ml sem természetesebb ennél! — az este hét órakor kezdődött utcabál zárta, még emlékezetesebbé, vidámabbá téve ezt a jól sikerült napot, a negyedik palócnapot. K. G. ★ A Népújságot az alábbiak közlésére hatalmazták fel: Az MSZMP Egri Járási Bizottsága, az Egri Járási Tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront egri járási bizottsága és a járási KlSZ-bi- zottság köszönetét és elismerését fejezi ki mindazoknak, akik a parádfürdői IV. palócnap előkészítésében és lebonyolításában áldozatos, aktív munkát fejtettek ki. Köszönet illeti a palócnap valamennyi részvevőjét, akik felvonulásukkal, műsorukkal emelték az emlékezetes rendezvény színvonalát. ____w. 1961. május 30„ keái
