Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-30 / 125. szám

Csak 30 percig játszott jól az egri csapat Egri Dózsa—Komlói Bányász 1:1 (1:1) KB I-es labdarúgó-mérkőzés, Bger, 6000 néző. V.; Soós G. (Hé­vízi, Czirják). Eger: Papp — Kárpáti, Kiss, Szász __ Tátrai, Berán — Sárközi, Kovács Gy., Zilahi, Varga, Rajna. Edző: Szentmarjai Tibor, Már az első percekben a hazaiak léptek fel támadólag és szép ak­ciókkal, látványos megoldásokkal közelítették meg a komlói kaput. A 8. percben vezetéshez jutott a hazai együttes: Tátrai a félpályáról laposan Kovácshoz játszott, aki ■ Varga, Kiss és Vörös harca a labdáért. Komló: Kiss — Kelemen, Vörös, Lazaridisz — Soós, Ruppert - Bérezési, Pataki. Garai, Takács, Bodai. Edző: Szőcs János. Ragyogó napsütéses időben kez­dődött a két csapat találkozója. két csellel betört a 16-osra és mintegy 12 méterről kapura lőtt. A labda az elvetődő Kiss előtt fel­pattant és a bal sarokban kötött ki. 1:0. Eger maradt továbbra is a töb­bet kezdeményező, a vendégek in­kább a védekezésre fektették a fő súlyt. A 12. percben Kovács Eaza- ridisszel csapott össze és rövid ápolásra szorult. A 20. percben Takács nagy lövése. szállt az eg­ri kapu fölé, majd a 25. percben Rajna lövését védte szépén Kiss. Három perccel később Sárközi ment el a jobb oldalon, beadásn elszállt a védők fölött, de Rajna elügyetlenkedte a helyzetet. A 30. percben Zilahi szánta el magát lövésre, de labdája Vörösről az oldalhálóba pattant. Egn támadá- 55ok közepette váratlanul egyenlí­tett Komló. Bal oldalról Pataki ka­pott labdát, ö négy védőt is ki­cselezett és közelről a jobb alsó sarokba vágta a labdát. 1:1. A 44. percben a jobb oldalon Varga tört előre, beadását Berán 5 mérerrő] nagy helyzetben a jobb alsó sarok mellé fejelte. Szünet ntán ,..., , megváltozott a játék képe. A ven­dégek léptek fel támadólag, mert az egri csatársor nem tudta tarta­ni a labdát A 46. percben Garai távoli lövését Papp kiütötte, a labda Takács elé került, áld sen­kitől sem zavartatva hat méterről a kapu fölé lőtt. Ellentámadás vé­gén Berán várt ki a lövéssel és oda lett a helyzet. Az 54. percben egy középre ívelt labdát Kovács fejelt a kapu mellé. Az 58. perc­ben Takács fejelt tiszta helyzet­ben kapura, de Papp helyén volt s hárított. A 64. percben Zilahi tört be a 16-osra, de csavart lövését a komlói kapus megfogta. A 76. percben egy kavarodás során Vö­rös saját kapuja felé küldte a labdát és Kiss csak nagy bravúrral tudta a léc alól szögletre ütni. A 80. percben Vargát kézzel próbál­ták visszahúzni, a csatár azonban tovább futott és az alapvonalon túlra vezette a labdát. A mérkőzés utolsó eseménye Varga 20 méteres lövése volt, amelyet Kiss hárított. Közepes iramú mérkőzést vívott egymással a két újonc együttes. A hazaiak az első félórában ötle­tesen játszottak, a csatárok hely^ cseres támadásokkal, ügyes akci­ókkal, pontos indításokkal közelí­tették meg ellenfelük kapuját és úgy látszott, hogy több gólt is rCg- nak majd. A komlói egyenlítés után azon­ban megtorpant a csapat lendüle­te, és körülményessé vált a játé­ka is. Szünet után a komlóiak játszottak jobban, bár a helyzetek kihasználásával ők is adósak ma­radtak. A döntetlen eredmény azért igazságos, mert Eger az első félórában ellőtte minden „puska­porát’*, utána nem talált magára, a csapaton kiütközött a rutin­Erőtlenül játszottak a tartalékok Komlói Bányász—Egri Dózsa Már az első percekben vezetés- . hez jutottak a hazaiak: Frommer 4:1 (o:l) a kapujából kint álló Buús feje NB I-es tartalékbajnoki mérkő- fölött a hálóba emelte a labdát, zés. Eger, 3000 néző. V.: Medve ez- Köaépkezdés után védelmi hibából ki. ’ egyenlítettek a vendégek. Ezután komló: Buús — Jerabek, Csór- fokozatosan beszorították az eg­dás, Villányi — Ficzíkó. Lelovics — rieiket és ügyesen kihasználták a Bocrdács, Rizsányi (Csötönyi), Pe- hazaiak ügyetlenkedéseit. A há­tiké, Bartúlov Faragó. zai csapat bágyadtan játszott, a Eger: Kovács F. — Mészáros, vendégek megérdemelten győz- Alaxai. Bóbita (Szklenár) — Tóth. G ' Pétiké, Bartulok. Rizsá­Péczeiy — Faliszek (Szabó), Czeg- nyi. Bordács, illetve Prommer. lédli, Prommer. Hamis, Csizma- Jók: Csordás, Villányi. Bordács, dia. Sietve Tóth, Féczely. Hamis. Balett a levegőben. Előadják: Rajna és Kelemen (Molnár I. felvételei) hiány, s ezt kihasználta ellenfele. Egyénileg Pappnak nem sok dolga akadt, a gólt nem véd hette. A vé­delem néhányszor zavarba jött, a gól előtt nagyot hibázott. Közülük Kiss bizonyult legjobbnak. Kár­páti és Szász néhányszor szabadon hagyta ellenfelét. Tátrai es Berán az első félidőben ragyogó dolgo­kat müveit, szünet után azonban erősen visszaestek. Ez mondható el a csatársorról is, hiszen csak az első félórában nyújtott játé­kukért lehet őket maradéktalanul dicsérni. Rajna lelkesen véó-gkuz­dötfce a találkozót, sokszor segí­tett a védelemnek is, kapu előtt azonban kapkodott. Sárközinek a góllövésen kívül sok minden sike­rült, de szünet után gyakran egyénieskedett s ez erősen rontja teljesítményét. Kovács Gy. es Zi­lahi míg birták erővel, jól ját­szottak, aztán elszürkültek. Varga csak ritka távoli erős lövéséivel vétette magát észre, sokszor nem tudott elszakadni őrzőitől. Soós G. játékvezető jól bírásko­dott. (fazekas) { I fnry látták ők Szőcs János, a Komló edzője: — Két ellentétes félidőből állt a gy érdeklődéssel várt tatai kötő. z első félidőben a technikailag 1 képzett Egn Dózsa lényegesen bban játszott, mint mi, helyzetei­ül azonban csak egyet tudott ér- kesiteni. Szünet után mintha el- áradt volna az egri gárda, a jó rőben lévő komlói együttes íoltcw atosan átvette az irányítást s ügy rzem: teljes mértékben rászolgált z egyik pontra. Ezen a mérkőzv­én inkább küzdelem folyt, mint ték. Szentmarjai Tibor, az E. Dózsa dzője: — 30 peroen át olyan bizt­atóan - főleg korszerűen - Ját­szott a csapat, hogy biztosra vet­em a győzelmet. Főleg a rám adó- ér sokmozgásos játéka tetszett, \z egyenlítő gól után azonban rthetetlenül visszaesett a csapat, eosszú Időkre átengedte a kezde­ményezést a komlóiaknak. A dön- tlen igazságos, bár ügy vélem, bogy a győzelemhez mi álltunk valamivel közelebb. Nagyon keJ- ett volna a másik pont is . . Soós Gábor játékvezető: Kemény küzdelmet vívott egymással a két újonc, a kemény játék azonban sohasem haladta túl a sportszerű­ség határait. Nagyon tetszett az egriek első félidőben nyújtott gyors, lendületes, sokmozgásos játéka — a jó folytatás azonban Pataki egyenlítő gólja után elma­radt, s a végén az egriek örülhet­tek az egyik pontnak. A bajnokság állása: 1. Ferencváros 12 11 1- 31: 8 23 2. Vasas 12 9 1 2 23:13 19 3. Üjp. Dózsa 12 8 1 3 3S-T1 17 4. Győri ETO 12 6 4 2 33:13 16 5. Diósgyőr 12 6 3 3 20:19 15 6. Bp. Honvéd 12 4 4 4 1G:17 12 7. Szeged 12 3 6 3 13:20 12 8. Pécsi Dózsa 12 3 5 4 10: 9 11 9. MTK 12 2 6 4 15:i7 10 10. Komló 12 4 2 6 19:33 10 11. Tatabánya 12 2 5 5 14:19 9 12. Salgótarján 12 4 1 7 16:24 9 13. Dunaújváros 12 2 5 5 10:18 9 14. Egri Dózsa 12 1 5 6 10:17 7 15. Szombathely 12 3 1 8 14:26 7 16. Csepel SC 12 1 4 7 7:21 6 1. MTK—FTC 2 0:2 2. Vasas—Ü. Dózsa 1 1:0 3. Pécs—Győr X l:i 4. DVTK—Tatabánya X 1:1 5. Szeged—Dunaújváros X 0:0 6. Eger—Komló X 1:1 7. Szombathely—SBTC 2 2:4 8. Várpalota—MVSC 2 0:1 9. Oroszlány—Sz.-fehérvár 2 1:2 10. Nyíregyháza—Ózd 1 4:1 11. Danerossi—Bologna törölve 12. Brescia—Cagliari törölve 13. Roma—Fiorentina 2 0:1 14. CVSE—Szóin. MÁV X 1:1 15. BéHcéscsaba—Budai Sp. 2 0:1 +1 16. Dombóvár—ZTE 1 3:1 8. A kutyakaland Tanteremben ülünk. Taylor főhadnagy a robbantási szak­értő egy újfajta plasztikborn- ba sajátosságait, kezelési mód­ját és hatásfokát magyarázza. Lassan már ki sem tudunk igazodni a sokféle robbanó­anyag és robbantási eljárás Között. Egyik agyafúrtabb mint á másik. A katedra fölött a falon égj/ felírás van. Százszor és ezer­szer elolvastam már és még sokszor elolvasom, amíg itt le­szek: „Kegyelmet nem adhatsz és nem várhatsz!” Ez a mi jelszavunk. Egyszer megkértük Murdock őrmestert, hogy magyarázza meg nekünk mélyebben e jelszó tartalmát. Röviden szólt: — Akció esetén foglyot nem ejtünk és senkit nem kímé­lünk! Világos? Ez egyben meg­magyarázza a jelszó második részét. Akinek nyúlszíve vai, az jobb ha most szól. Mindenki hallgatott. — Tíz perc szünet! ' '* — .......... 19 67. május 30., kedd Kitódulunk a folyosóra. Rá­gyújtunk. Beppo sodródik mel. lém. — Milyen volt az eltávozás? — Jó — mondom kurtán. — Bibi? — Kösz, megvan. — Mi ütött beléd, hogy ilyen mogorva vagy? — Nincs kedvem dumálni. Beppo nem kérdezősködik tovább. Némán szívjuk ciga­rettánkat. Most dr. William J. Morgan alezredes áll a katedrán. Ő •csak időnként látogat ei hoz­zánk. Fontos ember. A CIC központjában dolgozik. Köny­vet mutat. — War of Wits — Az agya­fúrtság háborúja a címe en­nek a munkának. Hozzáértő szakemberek állították össze. Felolvasok belőle egy részletet. Figyeljenek! Az alezredesnek kellemes, behízelgő hangja van. Hang­súlyosan, jól érthetően olvas: — Mi a szabotázs? A szabo­tázs a felforgató hadviselés egvik formája. Általában olyan erőteljes intézkedésekről van szó, amelyeknek a célja az el­lenség katonai, vagy gazdasági apparátusának megkárosítása. Aztán a hazaszeretetről be­szél. Az ölés, a harc rendjén van. de a haza érdekeinek a han­goztatása roppant furcsán csendül ebben a tanteremben. Hiszen született amerikai alig van közöttünk. Németek len­gyelek, csehek, ukránok, ola­szok, s még ki tudja hányféle náció? Hazaszeretet: A haza szolgá­lata és érdeke! Kár ezekről Morgan alezredesnek itt be­szélnie. Megfizetnek bennün­ket és azt tesszük, amit pa­rancsolnak. Persze akad közöt­tünk, akit ezen felül még a gyűlölet is hajt. Gyűlölet szü­lőhazája társadalmi rendje el­len. Régi homokbányában folyta, tódik a gyakorlat. Kifújjuk magunkat. A kiképzőtiszt jeep­pel érkezik utánunk. A fiatal, szőke hajú hadnagyot nem is­merjük. Még nem volt dolgunk vele. King tizedes jelenti neki, hogy a foglalkozásra készen állunk. A jeepben sötét szőrű kutya nyüszít. Meg van kötözve. Va­jon minek hozta ezt ide a had­nagy? — Stevens a nevem — mu­tatkozik be a kiképzőtiszt — Feladatom, hogy egy különle­ges gázzal ismertessem meg magukat A hadnagy bádogdobozt vesz elő a kocsijából. A dobozban üvegfiolák vannak. Az üveg- fiolák halványsárga színű fo­lyadékot tartalmaznak. A hadnagy belép a kiképzé­si négyszögbe és jobb kezével magasba emel egy üvegfiolát. — Ebben a fiolában vegyi hadtestünk laboratóriumának nagyszerű találmánya, GB-tí- pusú idegölő gáz van — ma­gyarázza lelkesen. — Ezt a szagtalan, ízetlen, cseppfolyós gázt kézigránátok, tüzérségi lövedékek, bombák, rakéták, vagy lángszórók segítségével juttatjuk el az ellenséghez. Rendkívül hatásos fegyver. Először légszomjat, nyálfo­lyást, erős verejtékezést, majd később hányingert, pupillaszű­külést, görcsöket és végül ha­lált okoz. A hadnagy ezután megpa­rancsolja, hogy két ember ve­gye le a kutyát a jeepről, ver­jenek egy cöveket a földbe és kötözzék ahhoz az állatot. Goncsarenko és Andy Idens hajtja végre a parancsot. A kutya egyre keservesebben szűköl. Éles fogaival kétségbe­esetten kapkod Goncsarenko keze után. Az ukrán erős mar­kába szorítja a kutya orrát és állkapcsát. — Vigyázzon, nehogy idő előtt megfullassza — inti az ukránt mosolyogva a hadnagy. Kezdem sejteni, hogy mi szükség van erre a szerencsét­len párára. A kutyát kikötik egy cövek- hez. Most, hogy megszabadult Goncsarenko vasmarkától, csa­holni kezd. — Álljanak körbe! — mond­ja a hadnagy. — Bemutatom a gyakorlatban a GB. hatását. Gázálarcot fel! Ez gyorsan megy. Éppen ele­get gyakoroljuk, hogyan kell a gázálarcot pillanatok alatt fel­öltem. A hadnagy is gázálar­cot húz a fejére. Az egyik üvegfiolával a ku­tyához lép. Az üvegfiolát a kutya előtt leejti a földre és gyorsan hátra lép. Az üveg szétpattan. A halványsárga színű folyadék gyorsan tova­tűnő párává változik. A kutya nem tudja elkerülni, hogy ne szippantson ebből az elillanó párából. Pontosan az történik, amit a hadnagy az imént elsorolt. A szerencsétlen pára fuldokol­va kapkod levegő után. Szájá­ból habos nyál csurog. Néhány másodperc múltán öklendezni kezd. Még arra is képtelen, hogy vonítson. Mindössze halk, artikulátlan hörgések törnek fel a torkán. Szemét kékes pára vonja be. Szinte könyörögve tekint a körülötte álló gázálarcos alakokra. Te­kintetéből mintha ezt olvas­nám ki: — Segítsetek! Szenvedek! Ne hagyjátok! Miért kínoztok? Miért akartok elpusztítani? A vergődő állat roppant kí­nos látvány. Valami megre­megteti a gyomrom. Elfordí­tom a tekintetem. King tizedes bámul rám gázálarca üvigsze- mén keresztül. Ügy látszik éberen ellenőrzi most is, hogy kellően figyelünk-e? Gyorsan visszafordítom a fejem. Nézem a haláltusáját vívó kutyát. A kutya sötét szőre felbor- zolódik. Hirtelen görcs rántja össze a testét. Elesik. Megpró­bál ismét lábra állni. Nem tud. Hanyattveti magát. Borzalma­san szenvedhet szegény. Szájá­ból folyó nyála elsötétedik. Vér. Lábai megmerevednek. Szeme üvegessé válik. Vége, ki szenvedett — Gázálarcot le! Jólesik a friss levegő. Sá­padtak vagyunk. Zavartan te­kintünk egymásra. Felettünk lebeg a ki nem mondható kér­dés: — És ha mi kapnánk egy adagot ebből a GB. gázból? A hadnagy mintha ezt meg­hallaná, így szól: — A GB-nek ellenszere van. Ha úgy fordul, önök kapnak ebből az ellenszerből. Injekció formájában kell a testbe jut­tatni. Az ellenszer semlegesíti az idegölő gázt. Egy dózis ha­tása tizenkét óráig tart. Futólépésben indulunk via­sza í: táborba. A kínlódó ku­tya könyörgő tekintete végig­kísér az utca. Levél otthonról A barakk folyosóján állunk. Befejezték a parancskihirde­tést. Postaosztás van. Az én nevem kiáltják. Hirtelen nem is kapcsolok. Annyira meg­szoktam már, hogy itt csak az ember számát mondják, hogy csak nehezen értem, amikor a nevem említik. Mintha nem is rólam, hanem egy harmadik személyről lenne szó. — Na. lépjen már ki a le­vélért! Vagy talán a helyébe vigyem? — recseg Murdock őr­mester hangja. Kilépek. Tisztelgek és átve­szem a levelem. Csak futó pil­lantást vetek a kék borítékra. Otthonról jött. Anyám írását ismerem fel a címzésből. A levelet a ^zsebembe te­szem. Helyemre állok a sorba. Kínosan telnek a másodper­cek. Alig várom, hogy elhan­gozzék a megváltó oszolj ve­zényszó. Végre. Aki nem kapott le­velet, búsan baktat a szobába, vagy a kantin felé. Aki kapott, az igyekszik valami nyugal­mas helyet találni. A folyosó végén, a lámpa alatt van egy kis asztal és, két szék. Ide sie­tek. Az egyik szék már fog­lalt. Andy Idens ül rajta. Le­velet kapott ő is. Nem figyel rám. Valósággal falja levele sorait. Remegő kézzel bontom fel a borítékot. Észreveszem, hogy furcsán van leragasztva. Per­sze. Valakik már elolvasták előttem a levelet. Nyílt titok, hogy minden érkező és min­den innen induló levelet cen­zúráznak. Anyámék tulajdon­képpen nem is tudják, hogy hol vagyok. Annak idején megparancsolták, hogy egy meghatározott hamis címet közölhetünk a hozzátartozóink­kal. Azt sem volt szabad tud* lukra adni, hogy katonák vi gyünk. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom