Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-17 / 114. szám

A nemzetek kirakata r vről évre növekszik a Budapesti Nemzetközi Vásár tekintélye és szerepe a magyar ipar, valamint a Kelet —Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. A világméretű tudományos, tech­nikai forradalom és a békés egymás mellett élés anyagi alapját szolgáló árukapcsola­tok bővítése különös jelentősé­get kölcsönöz napjainkban az ipar minden ilyen nemzetközi seregszemléjének. Bár ugyan­ezen okokból a különböző ki­állítások. vásárok, szakbemu­tatók száma is növekszik — csupán Európában évente mintegy 250-et szerveznek, s közöttük a verseny fokozódik —, mégis a BNV újból és új­ból magára vonja a hazai és a nemzetközi műszaki-gazdasági szakemberek érdeklődését. A most megnyíló, s az idén 125 éves jubileumát ünneplő BNV — amely a Kossuth La­jos által 1842-ben rendezett magyar iparműkiállítást te­kinti ősének — hazai jelen­tősége abban rejlik, hogy mór csak hónapok választanak el az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetésétől. A Budapesti Nemzetközi Vásár rangját kül­földön pedig tovább erősíti or­szágunk növekvő tekintélye, népgazdaságunk eredményes fejlődése, a harmadik ötéves terv eddigi feladatainak sike­res teljesítése. A vásáron kiál­lított korszerű műszerek, a bo­nyolult híradástechnikai be­rendezések, az esztétikailag is elegáns gépek, a tetszetős ci­pő- és konfekcióipari termé­kek, a gyógyszerek, a vegyi anyagok, az új épületszerkeze­tek, mind-mind példázzák, hogy üzemeink komolyan ve­szik a piaci kapcsolatok fej­lesztését, a reform elveit, s vál­lalják és állják a versenyt a hazai és az igen eirős nemzet­közi versenyben, a mintegy negyedmillió négyzetméteres alapterületen a páratlanul gyönyörű városligeti környe­zetben. A vásár a jövőt jelezve szól a mához. Iparunk új termékei *— köztük a prototípusok és a nullsorozatok példányai — az eddigieknél merészebb miisza­ki, kereskedelempolitikai \ el­képzelésekről és egyben reá­lis üzleti megfontolásokról ta­núskodnak. A hazai kűl- és belkereskedelmi vállalatok mellett a termelő üzemek is erőteljes árupropagandát fej­tenek ki, tájékoztatják ügyié­As üzemi ssh irodájában ta. Mindet meghallgatjuk mindenkinek válaszolunk, ne­hogy azt mondja valaki: mél­tatlanok vagyunk a bizalmuk­ra. Van úgy, hogy 100—150 emberrel is tárgyalunk. A leg­nagyobb forgalom a műszak­váltások idejére esik, főként a reggelek mozgalmasak. Ezért mi nem is a tisztviselők 7 órai munkakezdését tekint­jük, hanem mindig fél hatra jövünk. ; ; __ MIT INTÉZTEK mosta­nában, mi hozta a legtöbb dolgot? — Majd mindig adódik va­lami bérügyi reklamáció s a megoldáshoz legelőbb a mi tá­mogatásunkat kérik. Különö­sebb ügynek számított mosta­nában a HK hányórendező termelőgépnek való elismer­tetése. Hat hónapos „harc” után aztán valóban termelő­géppé nyilvánították a beren­dezést s április elsejétől töb­bet fizetnek a mellette dolgo­zóknak;.; Még mindig so­kan panaszkodnak amiatt, hogy nagy a bérkülönbség a külfejtés és a mélyművelés között Sokat ugyan még nem enyhítettünk rajta, de azt már elértük, hogy a korábbi 46—56 forintos segédmunkási irány- műszakbér helyett ma a leg­alacsonyabb összeg sincs 60 forint alatt. — Létszám-átcsoportosítás, nyugdíjazás? — Talán ez okozta az Igazi gondot. Mindenesetre megpró­báltuk eloszlatni. Mielőtt egy- egy ember sorsáról döntöttünk volna; alaposan „megvizsgál­tuk” a dolgozót. AM felelőt­len, lusta, vagy nagyon ügyet­len, azon könnyebb szívvel ad­tunk túl. Aki szorgalmas, ügyes és az egészsége is enge­di, ahhoz inkább ragaszkod­tunk, aki pedig beteges, erőt­len, természetesen pihenőre, nyugdíjba küldtük. Érdekes, hogy a nyugdíjra javasolt hat­vanhét ember közül mind­össze hárman-négyen rekla­máltak. Nagy összegű OTP- tartozásra, befejezetlen házra vagy a népes családra, kis­korú gyerekekre hivatkoztak s a könnyű beosztásban csupán leiket és a nagyközönséget eredményeikről, terveikről, s egyben igénylik is véleményü­ket a szervezett piackutatás keretében. Merjük remélni, hogy népgazdaságunk olyan kirakata az idei BNV, amely­ben kevés a megalapozatlan ígéret, a „visszaköszönő” ter­mék és egyre több bemutatott új fogyasztási cikk és beru­házási eszköz 1968-ban és ké­sőbb valóban gyarapítja majd a tényleges áruválasztékot. A külföldi érdeklődésre jellemző, hogy 34 or­szág vesz részt a BNV-n. A ha­gyományos kiállítók közt sze­repel Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Léngyelor- szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szov­jetunió, valamint Anglia, Franciaország, Ausztria, Bel­gium, Görögország, Hollandia, Japán, az NSZK, Olaszország, Szíria és az Egyesült Államok. Az NDK és Ausztria egyébként új kiállítási csarnokban mu­tatja be termékeit. Mint hiva­talos kiállítókat, először üdvö­zölhetjük a vásáron a Koreai Demokratikus Köztársaságot, Kamerunt, a Malgas Köztár­saságot. Az egyéni kiállítók száma 25 százalékkal növeke­dett, igénybe véve az eddigi szabad terület egy részét is. Legjelentősebb kereskedelmi partnereink, a KGST-országok, sok újdonsággal, mindenekelőtt gépi berendezésekkel, műsze­rekkel, fogyasztási cikekkel rendelkeznek. A szocialista or­szágok nemzeti pavilonjaiban bemutatott termékek választé­ka évről évre mind kevésbé az általános propagandát, hanem egyre inkább az üzleti kapcso­latok, a nemzetközi munka- megosztás fejlesztését szolgál­ja. A nyugati cégek többsége a magyar piac ismeretében általában jól kitapintja mű­szaki és gyártmányfejleszté­sünk fehér foltjait, s a nagy- közönség számára nem mindig látványos, de kereskedelmi szempontból feltétlenül hasz­nos, speciális berendezéseket, alkatrészeket, szerelési egysé­geket mutat be. ,4 z ismét megrendezésre ■™‘ kerülő szakmai napok hasznos __ tapasztalatcserére nyújtanak lehetőséget a ter­vező és kutató intézetek, a különböző intézmények és vál­lalatok dolgozóinak, konstruk­tőreinek, technológusainak, fejlesztőinek, kereskedőinek, üzletkötőinek. A vásár gazdag hazai és nemzetközi anyaga igazolja a helyes fejlesztési és üzletpolitikai elképzeléseket, megerősíti az életrevaló kez­deményezéseket és egyben ki­egészíti vagy éppen korrigálja azokat. Itt a nemzetek kiraka­tában az oly sokszor hangoz­tatott világszínvonal komplex módon, szinte kitapintható. A szakirodalmakban olvasható műszaki paramétereken túl, a szállítókészség és rugalmasság, a kivitelezés és a forma, a cso­magolás és az árupropaganda, a vásáron együttesen jelzi a fejlesztő és gazdasági munka hatékonyságát, színvonalát. A BNV szervezése és ren- dezése, a kiállított ter­mékek színvonala, méltókép­pen reprezentálja országunk nemes törekvéseit a békés gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésé­ben, elmélyítésében. Érdemes hát a hazai ipar és a külföldi kereskedelmi partner legjobb termékeiből gondosan összevá­logatott szakanyagokat figyel­mesen tanulmányozni, hogy a szerzett tapasztalatok birtoká­ban még gyümölcsözőbben fej- lődjenek a magyar ipar bel- és külföldi árukapcsolatai. (K. JJ A MINAP avval a szándék­kal kopogtattam be Juhász Ernőhöz, az ecsédi külfejtés szb-titkárához, hogy megtud­jam: mint telik a munkával az idő a szakszervezeti irodá­ban. Vámom kellett a válaszra, mert már voltak előttem. Né­hány perccel korábban jött egy nagy darab ember s szi­dott valakit: — Régóta ő veszi fel a fize­tésemet s mindig ideadta, csak most nem. Ez már aljas­ság, nem is hagyom ennyiben! Elmegyek akár a miniszterig is, megkeresem az igazgató­mat, ha az itteni társadalmi bíróság nem határoz az ügy­ben. Annak a stricinek pedig bizonyisten szétkalapálom a fejét...! A titkár csitította az óriást, próbálta megmagyarázni, hogy ez a különös pénzhistória ma­gánügy. ennélfogva nem tar­tozik a társadalmi bíróságra. A két barát igyekezzék in­kább egymás között elintézni a tartozást s ha nem megy a dolog, csakis akkor fordulja­nak máshoz. A törvényhez. A panaszos azonban nem sok hajlandóságot mutatott a f/* Ö, édes kis gömbSlyüségerrü Te friss, te üde, te édes! Milyen régen vártalak, hányszor álmodtam rólad, s bár tudtam, hogy jönni fogsz, mert mégiscsak jönnöd kell, néha bizony meg-meg- rendült a hitem benned és jöttédben. De most itt vagy. Itt vagy, te drága, s bár egyelőre csak a szemem habzsolja az üdeséged, bízom benne, hogy nemsokára ínyem is érzi majd üde édességed. Köszöntlek, hogy megjöttél1 Örülök, hogy itt vagy és bízom benne, hogy olcsóbb is le­szel, te édes, drága, gömbölyű idei zöldborsó. (—6) tanács megszívlelésére, nagy dérrel-dúrral távozott. Aztán, hogy magunkra ma­radtunk s közöltem, hogy mi járatban vagyok — újra csak nyílt az ajtó. Egy legény jött sietősen a kérelmével. Fel­mondó levélre volt szüksége, mivelhogy távozása előtt fel­tétlenül indokolnia kell szán­dékát. Ezt aztán el is mondta, de azt a bizonyos levelet se­hogy sem akarta megírni, mert hát ő ezelőtt még soha nem „csinált” effélét. Ezért gondolt a titkárra. A titkár természetesen nem vállalkozott az óhaj teljesíté­sére, de szíves szóval segítsé­gére volt a fiatalembernek, el­mondta, hogy ilyen esetben mit is kell papírra vetni. A le­gény persze, nehezen tágított elhatározásától. Am még ki sem ment, ami­kor egy — látszólag életerős, meglehetősen fiatalos férfi — azt tudakolta újabb „látoga­tóként”, hogy vajon rajta van-e ő is a nyugdíjba kül­dendők listáján. A névsor nél­kül is meg lehetett ezt álla­pítani, de a pontosság kedvéért előkerült a jegyzék. Embe­rünk nevét nem olvashattuk — így csalódottan vette tudo­másul, hogy munkájára még továbbra is számít az üzem, MAR VÉGRE szót válthat­tam volna a titkárral, amikor egy újabb „ügyfél” avval kezdte, hogy most immár má­sodszor megy nyugdíjba. Elő­ször magával vihette a mun­karuhát, kíváncsi hát: vajon ez alkalommal is hasonló a hely­zet? Tudniillik van egy szol­gálati bundája, jó lenne, ha ezt neM adnák. A háromezerötszáz forintos éjjeliőr! bunda azonban — sajnos már nem lehet övé, mert tiltják a rendeletek. 3 az üzem ettől legfeljebb akkor tekintene el, ha az engedélye­zett Mhordási időnek legalább kétharmada letelt volna. Feb­ruárhoz azonban még nagyon közel vagyunk .;. A rózsa- szén tmártoni bányász nem csapott patáliát, csendes szó­val megköszönte a tájékozta­tást s búcsúzott, hogy termé­Monológok az alkoholról és a siroki nyolcmillióról Á „slroki nyolcmillió” az al­koholfogyasztást jelenti a te­lepülésen. Az elmúlt évben nyolcmillió forintot költöttek el itt az italra. — Amikor Sírokba kerültem, egy kicsit csodálkozva tapasz­taltam, hogyan isszák itt az emberek a pálinkát. Hát bi­zony sokan deciszámra. Nem három vagy öt centet, hanem egyszerre egy decit. Aztán na­gyon sok sört isznak. De azt is divat pálinkával. Sőt, tör­köly, vagy a sörbe törköly. — Bent a faluban többet Isznak az emberek. Illetve hogy ott forgalmasabb a kocsma, nagyobb a tömeg. A gyári la­kótelepen nem annyira. — Viszont sok idegen átuta­zó is megfordul errefelé, ök is isznak. Ezt az első monológot a Mát- ravidéki Fémművek munkás- ellátási osztályvezetője mond­ta. A másodikat a köziségi ta- pács vb-titkára meséli: — Igaz lehet a nyolcmillió. Néhány példát is tudnék az ál­landó részegeskedőkről. Kény­szerelvonó kúrára többször is volt már példa, önként is je­lentkeztek néhányan, hogy megszabaduljanak az ivástól. — A gyáriak és a bányászok többet isznak mint a falusi tsz-tagok. Nézze, a fémműve- sék a lakótelepen kaptak la­kást, legfeljebb azt bebútoroz­ták, vagy esetleg autóra gyűj­tenek. Van pénzük. A falusiak másképp élnek és másképp köl­tenek. A bányászok eljárnak messzebbre. Útközben az autó­busz különjárat, amely szállít­ja őket, megáll az italboltok előtt és addig vesztegel ott, amíg be nem fejezik az ivást az utasok. Különjáratnál nincs szabott menetrend. Fizetésna­pokon, gyalog sokszor hama­rább hazaérnének, mint külön­járattal. •— Kevés az idegen, az nem számottevő, amit az átutazók itt elfogyasztanak. A két vélemény összecsa­pott: a lakótelep iszik többet — a falu iszik többet; az idege­nek jócskán emelik az alkohol­fogyasztást — kevés errefelé az átutazó. Igazságot tenni nehezen le­hetne, mert az italboltok és az élelmiszerüzletek mindenki­nek egyformán, egy áron adják az italt. Megkülönböztető terü­leti statisztika nincs. Egy adat viszont figyelemre méltó: a faluban lévő két fmsz- i tálból t forgalma a megyében a legelső. Ki is tüntették őket vándor zászlóval. Ez már bizonyíték (?!) a siro­ki nyolcmillió valóságáról az átlagon felüli alkoholfogyasz­tásról. Sőt. az ellátást is javítják, mert „az ellátás javítása érde­kében különböző szeszfőzdék­ből több mint 150 hektoliter gyümölcspálinkát vettünk át” olvastam egy hivatalos jelen­tésben. S még egy adat: A si­roki egységek terve 2 millió 475 ezer forint volt, s ezt négy­millióra teljesítették. A másik négymillió az élelmiszerboltok­ból és az ABC-áruházból szár­mazhat A közbiztonsággal foglalkozó tanácsi beszámolóban a kö­vetkezőket olvashatjuk: 1966- ban a rendőrség 17 alkalommal lépett közbe verekedés, hatszor garázdaság, ötször tiltott sze­rencsejáték, négyszer botrány­okozás, háromszor csendhábo- rítás miatt. A számok önma­gukban nem mondanak sokat de hát talán még több alka­lommal a rendőrség tudta nél­kül is megtörténnek hasonló dolgok. S a házakon, a lakásokon bélül történtekről sokszorosak évek múlva lehet tudomást szerezni, akkor, amikor már késő, amikor az alkoholos apa tönkretette családját, feleségét, gyerekeit — idegileg és anya- gilag. Bár a tanácstitkár azt is megemlítette, hogy anyagi romlás túlzott italfogyasztás miatt ritka, de az erkölcsi an­nál sűrűbb. * S — Nálunk sem isznak többet mint a környéken, sőt talán Egerbaktán még többet költe­nek alkoholra — ez a vélemé­nye egy itteni születésű, már több évtizede itt tanító tanár­nak. S egy másik tanári monológ az igazgató-helyettestől: — Feltűnően sok a része- geskedő. Az utcában, ahol la­kunk, számtalan embert tud­nék megemlítem, lvádről ke­rültem ide, és rögtön feltűnt a túlzott alkoholfogyasztás. Ismét két nézet összecsapása, amely bizony, ha az alkoholról van szó, gyakori. Mert sokan szeretik az italt, sokan védik is a részeg embert, sokan az élet velejárójának tartják és nem veszik észre, hogy a mérték­telen, rendszeres alkoholfo­gyasztás és az időnkénti mér­tékletesék között micsoda óriási különbség van. Nemrég ülésezett Egerben a Heves megyei Alkoholellenes Társadalmi Bizottság. Tagjai közt orvos, ügyész, rendőrtiszt is található. Ezek a foglalkozá­sok is jelzik az alkohol „hatás­körét”: káros az egészségre és sokszor van bűnügjr belőle, ve­szélyezteti a közbiztonságot. De tagjai között találhatók a tár­sadalmi szervek képviselői is, mert a társadalom összefogása szükséges az alkohol elleni harchoz. A „siroM nyolcmillió”-ról nehogy az jusson eszükbe a si- rokiaknak, hogy náluk csak az alkoholfogyasztás probléma. Koránt sincs erről szó. Viszont Sírok reprezentál egy új élet­formát is, amikor egy faluba a „város” — ipari település, je­lentős gyárral és lakóteleppel költözött. Talán ennek a for­rongó újfajta életformának egyik vadhajtása a „nyolcmil­lió”? A vadhajtásokat azonban le kell nyesegetni. Berkovits György szetesen továbbra is szakszer­vezeti tag marad, fizeti a dí­jat, veszi a bélyeget s ha el­fogadják jelentkezését, afféle „önkéntes bizalmiként” szíve­sen segít a nyugdíjasok ösz- szetartásában. — Nos, hát mivel is telik az idő a szakszervezet irodájá­ban ...? — tért végre a titkár a jó félórája feltett kérdésre. — Láthatja. A legkülönfélébb panaszokkal, ügyekkel, kérdé­sekkel jönnek hozzánk napon­minimúlis, 3—4 hónapos ha­lasztást kértek. Mondanom sem kell, hogy az Indokolt ese­tekben emberi módon segítet­tünk. A nyugdíjra kedvet ka­pott egészségesebb emberekkel lényegesen több bajunk volt..; Szavait újabb kopogtatás szakította félbe. A SZAKSZERVEZET ..há- zatáján” elég mozgalmasak a napok. Gyón! Gyula Béketalálkozó Apcon Béke-majálist tartottak az apci termelőszövetkezet szo­cialista munkacsapatai. A ma­jálisra meghívták a rózsa- szentmártoni és a zagyvaszán­tói női szocialista munkacsa­patok vezetőit is. A találko­zón, amelyen részt vettek a községi tanács és a tsz veze­tői is, Tiliczki József ország- gyűlési képviselő, a község párttitkára tartott külpoliti­kai beszámolót az asszonyok­nak. Beszéde után az asszo­nyok elhatározták, tiltakozó táviratot küldenek a görög követségre az ártatlan embe­rek letartóztatása miatt. Tiltakoztak az asszonyok az amerikaiak vietnami agresz- sziója miatt is. A találkozón Cyetvai Ist­vánná, az apci szocialista munkacsapat vezetője, ismer­tette a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 50. évfor­dulójára tett vállalást és a vállalások teljesítésére ver­senyre szólították a megye termelőszövetkezeteiben mű­ködő növénytermelő női szo­cialista munkacsapatokat. Vállalták, hogy a barackos szakszerű gondozása mellett 20 hold kukorica, burgonya és mák területén elvégzik az időszerű munkákat és tíz szá­zalékkal túlteljesítik a ter­melési tervet. Személyenként tíz napon át segítenek a töb­bi brigádok munkájában. A munkacsapat tagjai elvégzik a szakmunkás tanfolyamot és a munkacsapatban dolgozó két fiatal szakmunkásnak megadnak minden gyakorlati segítséget. Segítenek az idős tsz-tagoknak a háztáji terü­let megművelésében. Állandó­an fejlesztik a munkacsapat tagjainak szakmai politikai ismereteit. A versenyfelhí­váshoz csatlakoztak a vendé­gek. A délutáni órákban kötetlen beszélgetés során cserélték ki tapasztalataikat a munkacsa­patvezetők, majd közös szóra­kozással estig tartott a talál­kozó. Mms&g 3 1967. rnajas 17., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom