Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-17 / 114. szám
Mátrai gondok, mátrai tervek Ha azon múlna hazánk legrangosabb hegységének jövője, hogy a különböző szervek hányszor tárgyaltak sorsáról, a Mátra a huszadik század máso. dik feléhez méltó ütemben fejlődne már évek óta, a pihenni és szórakozni vágyók üdülők és turisták legnagyobb örömére. De nem ezen múlik. Mint ahogy bizonyos fokú csalódást okozhatott az a széles vonzású tanácskozás is legutóbb, amit a Gyöngyösi Városi Tanács folytatott ebben a kérdésben az összes főhatóságok képviselőinek részvételével. Akik abban reménykedtek, hogy az itt megjelent illetékesek pénzeszsákot lobogtatva kérdik meg: mire és mennyi forintot akartok; kénytelenek voltak egy nagyon hasznos tanáccsal beérni: igyekezzenek a helybeliek a maguk erejére támaszkodva, ötletesebb, hatékonyabb szervezéssel lazítani a gondok szorításán. Aztán majd a főhatóságok is igyekeznek. A kissé felületesnek és nagyvonalúnak tűnő summázás «tán közelebbről is érdemes néhány percnyi figyelmet szentelnünk kis országunk legnagyobb hegységére, amely több okból sem ad büszkélkedésre lehetőséget A kapn: Gyöngyös Elkerülhetetlen, hogy Gyöngyössel is foglalkozzunk, hiszen a Mátrába igyekvők csak ezen a szélesre tárt, de kevésbé stílusos kapun át tudnak a hegyek közé jutni. Mert ha azt kérdezzük, rendelkezik, e Gyöngyös mindazzal a feltétellel, amit az egyre erősödő idegenforgalom csalódásoktól mentes lebonyolítása megkíván, csak azt válaszolhatjuk: még koránt sincs ebben a kellemes helyzetben. Az utak?... Ügy szidják ezeket a kikopott, burkolatuktól megfosztott utakat a gépjárművek vezetői, hogy azt már hallgatni sem szabad. Évről évre Ígérjük a keskeny, többszörösen felbontott, városi átmenő utak rendbehozatalát, de csak ebben az évben jutottunk el az Ígéretek egy részének megvalósításához, azt is csak néhány száz méteres szakaszra korlátozva. A város kereskedelmi hálózata, vendéglátó egységei sem ütik meg a kívánt mértéket. Akad ugyan néhány korszerű üzlet, új étterem, feljavított presszó, iparcikküzlet, amik jóval többet adnak, mint »menynyit nyújtani tudtak elődeik, de ez a javulás csak az elmúlt állapotokhoz képest megnyugtató, a pillanatnyi igényekhez viszonyítva — a távlatról nem is szólva — kevés örömet ad. Akármilyen nagy az erőfeszítés, a rossz utakat tisztán tartani sem lehet. Vagy a sár vögy a por uralkodik rajtuk, éy a locsolóautó bő vizű zuha- tága csak az úttestek síkosságát idézi elő. Parkosítási gondja is van a városnak. A tiszteletre méltó erőfeszítések ugyan elismerést érdemelnek, de egy olyan városállapot meg. javítása, ami Gyöngyösre még fínindig a fél évszázaddal ezelőtti jelleget kényszeríti rá, ennek eltüntetése még ad nehány évre való munkát. Erdők, völgvek ölén Kétségtelen, hazánkban mindenki a Mátrára gondol, ha erdei levegőre szomjazik, ha kényelmes körülmények között szeretne pihenni. Hogy ^ ez mennyire igaz, elég csak a Statisztikai Hivatal jelentésere hí. iratkoznunk, amely szerint a Mátra idegenforgalma egy ev alatt majdnem eléri az egymilliót. Bár a külföldiek szama csak a tízezres nagyságrend körül mozog, az ő érdeklődésük is egyre fokozódik. A hajdan volt Kékes nagy szálló és a Galyatetőn megépí tett, az akkori idők legkénvel- mesebben berendezett hotelje kelti az emberek’ en azt a hie4 rMwüsat 1967. május 17., szerda delmet, hogy a Mátrában minden a vendéglátás célját szolgálja? Lehet. Az elképzelések azonban gyorsan lehiggadnak, ha valaki egy szép ünnepnapon enni- és innivalót akar magának szerezni: Mátrafüreden, Mátraházán, Kékesen, Galyatetőn — mondjuk. Ha van türelme a várakozásra, és idejében sorba, áll, akkor még hozzájuthat ezekhez a javakhoz. Szeretne egy-két napot eltölteni a Mátrában, csak úgy: a saját „szakállára”? Legalább olyan ritka lehetőség, mint a lottó ötöstalálat. Még a fizető vendégszolgálat szobáit is hetekkel hamarabb lekötik. A Vörösmarty turistaház szinte állandóan kitehetné a „megtelt” táblát. A szállást adó épületek a SZOT vagy a sportegyesületek kezelésében vannak. Szervezett üdültetést szolgálnak. Furcsa jelenség az is, hogy az utak mentén, de az üdülőhelyek környékén is hozzákezdett az erdőgazdaság a tarvágásokhoz. A lekopasztott hegy. oldalak aligha nyerik el az emberek tetszését, mégha erdőgazdálkodási okok miatt szükség is van az említett részek letárolására. Persze, el lehetne azt is képzelni, hogy az utak. az üdülőhelyek közvetlen környékén mégis meghagynák a fákat. Vagy ez csak amolyan laikus megjegyzés? De szimpatikusabb, mint a hivatalos álláspont. A íervek Elkészült ugyan a Mátra mostani, több évre szóló fejlesztési terve, aminek kereteben az idén a városi tanács egy és egynegyed millió forintot használ fel a legszükségesebbnél is szükségesebb feladatok ellátására, de mi ez az összeg a teljes kép viszonyában. Szerencsére, néhány országos szerv is besegít. Gondolunk elsősorban a regionális vízmű építkezésére, de megemlíthetjük azt a sportkombinátot is, amit a Honvéd-üdülő környékén készítenek el, hogy a mexikói olimpiára való felkészülést megkönnyítsék kiváló sportolóinknak. A távlatok olyan terveket tartalmaznak, mint az ötszáz személyes gyermeküdülő megépítése Mátrafüreden, ugyanitt egy száz személyes turistaszálló kialakítása. Sástónál élelmi, szerüzletet terveznek és laoda- rúgó-pályát, Mátraházán kor. szerű vendéglátó-üzletei, a meglévő üdülők bővítését, de még benzintöltő állomást is. Kékestetőn egyelőre az ideérkezők étkeztetését kellene meg. oldani. Ha a legsürgősebb feladatokat kellene megjelölni, azt mondhatnánk, hogy a korszerű turistaszállók megénftése és az utak korszerűsítése volna, a legfontosabb. Anyagilag is ezeknek a létesítményeknek a megvalósítása a legreálisabb, mert luxusszállodákról, exkluzív szórakozóhelyekről egyelőre még csak nem is álmodhatunk. A Mátraházáról a Kékesre vezető út már ma is olyan állapotban van, hogy a közlekedésrendészet erre az útra az ünnepnapokon csak a menetrendszerű autóbuszokat engedheti rá. A gépkocsiknak csak Mátraházáig lehet közlekedniük. Ami a kisebb kereskedelmi egységeket érinti, ezek megépítésére a megyei vállalatok ereje elegendő. A Gyöngyösi Városi Tanács ezeknek a válla, latoknak az igazgatóitól Ígéretet is kapott, hogy már az idén fokozottabban gondolnak majd a Mátrára. Most már csak a tettek következhetnek. És még valamit! Addig, amíg a Mátra sorsáért felelős tanácsi szerv nem jut el egy országosan is jóváhagyott regionális, fejlesztési terv birtoklásához, a leghatha- tósabb segítségre nem számíthat. Az erkölcsi támogatást ugyan így is a magáénak mondhatja, de az anyagi létesítmények elkészítéséhez ez még nem minden. A Mátra ugyan Gyöngyöshöz tartozik, de sorsáért csak az országos összefogás tehet valamit. G. Molnár Ferenc IRINYI JÁNOS Százötven éve, 1817. május 17-én született Irinyi János, a múlt század egyik legkiemelkedőbb magyar vegyésze. A közvélemény a gyufa feltalálójaként tartja számon, pedig ennek a nélkülözhetetlen eszköznek — nincs „feltalálója”, hiszen hosszú fejlődés, sok-sok küzdelem eredménye. A fiatal Irinyi ötlete csak egy állomás volt a gyufa „életútjában”, ő maga nagyon kevésre értékelte. Sorsának tragikuma azonban, hogy csak nagyon keveset valósíthatott meg abból, amit céljául kitűzött. A gyermek Irinyi előbb vá- radi diák volt, később a debreceni kollégiumba került. Jogásznak szánták, de ő hajlamait követte és a bécsi műszaki egyetem hallgatója lett. Itt, professzora előadását hallgatva bukkant fel benne először a gyufa ötlete. A gyufa akkoriban még kezdetleges szerszám volt, előbb mártógyufa”, később „dörzs- gyufa” alakjában. A mártógyufa nagy hátránya az volt. hogy működéséhez kénsav kellett, a dörzsgyufáé pedig az, hogy heves robbanással gyulladt. Irinyi a robbanásveszélyes vegyszer helyett ólomoxidot tett a gyufafejekre, amely nem robbant. A fiatal vegyészmérnök 1839- ben hazajött Pestre, s gyufagyárat alapított A mai Mikszáth Kálmán téren emléktábla jelöli a házat, amelynek helyén a gyufagyár állt. De gyáránál őt sokkal jobban érdekelte a kémia tudománya. Kitartó szorgalommal tanult, értekezések kidolgozásával megvetette a magyar kémiai tudomány alapjait. A világosi fegyverletétel után elfogták, a hirhedt „Neu- gebäude”-ben raboskodott. Szabadulása után a családi birtokon gazdálkodott, 1895-ben, 78 éves korában bekövetkezett haláláig. H. J. Megjelent a Gárdonyi Géza Emlék múzeum yezetője A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum vezetője. Korompai János tollából, a Kossuth Nyomda gondozásában, nemrég hagyta el a sajtót. Az albumformátumú, ízléses kötet külsejében is reprezentálja azt a gondoskodást, amely a Heves megyei múzeumi szervezet részéről a Gárdonyi-emlékekkel kapcsolatban megnyilvánul. A kötet az író arcképével kezdi mondanivalóját és azzal a bevezetővel, amely az emlékmúzeum létrehívásának indokait sorolja fel. A leporelló szerzője képekkel illusztráltan mutatja be az „egri remete” egykori lakóházát, azt a gondosságot is szemléltetően érzékelteti, ahogyan az író az egykori parasztházat remeteségének, alkotásainak székhelyéül, saját igényeinek megfelelően átalakította. Nemcsak a házzal törődött Gárdonyi, de gondosan telepítgette a kert fáit, virágait, apró állatait is. Részletesen foglalkozik a kötet a három helyiségből álló múzeummal, a legtöbb figyelmet az író dolgozójának szenteli. Ebben a tizenegy méter hosszú, teremnek is mondható szobában a tízezer kötetes könyvtár adja a dolgozószoba alaphangulatát és a falak barna színe, amit talán „a dohányzás iránti,' elfogultságig menő rajongás diktált Gárdonyinak”. A kötetben rövid összefoglalót kapunk az író életéről és munkásságáról, jelentősebb műveinek felsorolásával, majd azokat a fontosabb tanulmányokat gyűjti össze a szerző, amelyek Gárdonyi munkásságával, hatásával, irodalmi jelentőségével foglalkoznak. A kötetet Szederkényiné Kovács Éva felvételei teszik még hangulatosabbá. Ez a leporelló tartalma és kiállítása miatt is érdemes arról, hogy széles körben megismerjék. (farkas) Ismert módszer ? Olvasom az újságban kellő felháborodás és fejingatás közben, hogy már megint mik vannak. Azok vannak például, mint olvasom, hogy Londonban hétfő reggel elrabolták a londoni Times bérfizetésekre szánt 50 ezer fontját. „A banditák az ismert szalmiákszeszes módszerrel dolgoztak, de még golfütővel is fejbe verték a pénzszállító kocsi személyzetét.” Olvasom és egy pillanatra szellemeskedés is eszembe jut, gondolván, hogy no lám, a golf is veszélyes játék, amikor a szemem visszaugrik egy sorral feljebb: „...a banditák az ismert szalmiákszeszes módszerrel dolgoztak...” Milyen lehet ez a szalmiákszeszes módszer? Az újság azt írja, hogy „ismert”, nekem meg fogalmam sincs róla. Hiába, az én időmben nem volt még politechnikai oktatás. engem és társaim még nem a gyakorlati életre neveltek, t ennek átkával lépten-nyomon találkozom, mint most is. A módszer ismert, és nekem mégsincs róla halvány szalmiákom sem. Azazhogy: azt írja az újság, hogy a banditák használták az js- merí szalmiákszeszes módszert. Tehát akkor ez a kétségkívül bevált módszer, amelyet a golfütő fejbeverő módszerével tökéletesítettek, minden bizonnyal a banditák között ismert. Kezdek megnyugodni, műveltségem eme hiánya legf jebb kriminalisztikai jelentőségű, mintsem gyakorlati, s miután belátható időn belül nem óhajtom fejem banditiz- musra adni — különben is, hol lehetne találni nálunk egy pénzszállító kocsiban 50 ezer fontot?! — semmi okom a szégyenkezésre a szalmiákszesz ügyében. Azazhogy: az újság mégis azt írta, hogy ismert. Tehát feltételezi, hogy én, mint olvasó, nagyon jól ismerem a szalmiákszeszes módszert, legfeljebb a golfütővei kombinált variációját nem volt szerencsém még alkalmazni. Márpediglen, ha banditák használják ezt, jobbára jelentősebb pénzösszegek megszerzése céljából, nyilvánvaló, hogy az újság, ha nem is nevezett nevemen, de cinkos kacsintással engem igenis banditának tart, aki nagyon jól ismeri, akinek a számára ismert ez a módszer. Hát kérem, én kikérem ezt magamnak. Elismerem, hogy ismerem az ultiban a kukucskálás módszerét, azt is vállalom, hogy ismerem az egy szelet kenyér letagadásának módszerét a vendéglőben, jártas vagyok az ártatlan arc és a vidéki származás módszerében, ha rendőrrel találkozom a tilos átkelőhelyen, — de a szalmiákszeszes módszert nem ismerem. Idegesítenek ezek a célzások! Vagy legalább megírta volna az újság, hogy mi is ennek a szalmiákszeszes módszernek a lényege... íegri) Tízezer nap — két napig Bármilyen sajnálatos is, vannak szavak, sőt mondatokká formált gondolatok is, amelyek úgy peregnek le, mint az a bizonyos borsó a falról. így jártunk legutóbb egyik cikkünk néhány megállapításával is. Film és közönsége címmel polemizáltunk április 30-i lapszámunkban és többek között megfogalmaztuk véleményünket a Heves megyei Moziüzemi Vállalat műsorpolitikájának negatív tendenciájáról is. Cikkünkben az egész világon nagy sikert aratott Szegénylegényeket említettük példaként, amelyet egri premierjén osak két napra mertek műsorra tűzni. Kifejezésre juttattuk cikkünkben azt a határozott véleményünket is, miszerint valamennyi új magyar filmnek helye van — kell, hegy legyen! — a megye első bemutató filmszínházában, az egri Vörös Csillagban. Mindezt azért tartottuk fontosnak elmondani, mert lassan már kialakult gyakorlat lesz, hogy az új magyar filmek kiszorulnak a premier-moziból és csak a Bródy moziban kapnak helyei, — ott is csak két napra. Cikkünkre még nem kaptunk választ. Vagy talán tekintsük válasznak a májusi müsorbeosztást?! Nos, ha ez a válasz, akkor nem fogadhatjuk el, sőt még határozottabban protestélunk az olyan műsorpolitika ellen, amely a magyar paraszti életforma alakulását megfogalmazó, új, művészi filmünket, a Tízezer napot, kiszorítja a premiermoziból és a Bródy mozi műsorára tűzi. Ott is csak két napra! Hogy milyen film a Tízezer nap, azt még nem tudjuk pontosan, hiszen nem láthattuk a filmet. Csak azt tudjuk^ hogy új magyar film, és a mi életünkről szól. És most már azt is tudjuk — s nem kis büszkeséggel írjuk le —•, hogy a napokban a cannes-i fesztiválon elnyerte a nagydíj után erkölcsi rangban, szakmai tekintélyben legtöbbet adó pálmát, a legjobb rendezés díját. Sőt, még egy díjat nyert új magyar filmünk Cannes-ban: elnyerte az Ifjúság Díját is. A nyugati filmvilág egyik központjában, Cannes-bam tehát jól vizsgázott, díjat nyert a Tízezer nap, — Égerben mindössze két napig játsszák és csak a Bródy moziban! Helyette a Vörös Csillagban, a premier-moziban egy francia vígjátékot láthat a közönség, majd a Kedves Brigitte című amerikai film következik, Bizonyára mindkét film nagy közönségsikert arat, de a francia filmet, vagy a valóban kedves és csinos B. B. bájait — szívesebben látnánk a Bródy mozi műsorán... Nem értjük, nem tudjuk megérteni — vagy talán nagyon is értjük ezt a kimondottan üzleti politikát?! — az ilyen műsorbeosztást. És ha első cikkünk megjegyzései le is peregtek a „falról”, bízunk benne, hogy ezúttal a felügyeleti hatóság, a megyei tanács vb művelődésügyei osztálya is segít felszedni a „falról lepergett borsót’ és méltó helyére teszi a díjat nyert új magyar filmet és az egész műsorpolitikát... (márku-’z) Az úttörők megyei kulturális bemutatója Az egriek képviselik megyénket az országos fesztiválon Egerben és Gyöngyösön rendezték meg a megye úttörőinek idei kulturális bemutatóit, amelynek színvonala emelkedett a tavalyihoz képest. A gyöngyösi fegyveres erők tiszti klubjában hat kórus, mintegy hatszáz úttörő dalosának bemutatójára került sor. A zsűri Fasang Árpádnak, a Budapesti Bartók Béla Zene- művészeti Szakiskola igazgatójának vezetésével látta el feladatát és legjobbnak fogadta el az Egri I. számú Zenei Általános Iskola nagykórusának szereplését. A döntés alapján az egri pajtások képviselik megyénket a veszprémi országos úttörő fesztiválon. A kamarakórusok közül a gyöngyösi I-es iskola dalosai bizonyultak a legjobbnak, örömmel állapították meg a szakemberek, hogy a tamazsadányi iskolások nagykórusa Is felzárkózott a legjobbak színvonalához. Az egri úttörőházban volt a bábcsoportok bemutatója, ahol a karácsondiak nagy sikerű árny játékukkal lettek elsők, értékes tárgyjutalomban részesültek az egri úttörőház és az ostorosi együttes tagjai is. A vers- és prózamondók a Megyei Művelődési Házban döntötték el a legjobbak sorrendjét. ■ A két legjobb — Sárost Kinga egri és Éles Margit gyöngyösi pajtás — kap meghívót a csillebérci országos bemutatóra. Prózamondásban a gyöngyösi Fülöp Lajos jeleskedett, dicséretet kaptak a besenyőteleki általános iskolai irodalmi színpad tagjai, akik Három tavasz címmel tartottak bemutatót. Két tagozat indul a IV. Szegedi Nyári Egyetemen Évek óta a szegedi ünnepi hetek egyik igen jelentős rendezvénye a nyári egyetem. Ebben az évben is a gazdag művelődési és szórakozási lehetőségeket biztosító, Európa-szer- te híres szabadtéri játékok idején, július 20-tól július 30-ig rendezi meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a József Attila Tudomány- egyetem a hagyományos szegedi nyári egyetemet, amely eddig a tanítók, tanárok pedagógiai továbbképzését szolgálta. Idén bővül a program: a pedagógiai szekción kívül egy ismeretterjesztő tagozat is indul. A pedagógiai részleg hallgatói ismét aktuális kérdésekről hallhatnak majd előadásokat. Az előadások fő témája: Hogyan hasznosíthatják a gyakorló pedagógusok saját munkájukban a pedagógiai kutatómunka módszereit? E témakörön belül a modern pedagógiai kutatás sajátosságairól és gyakorlati hasznáról, a tényfeltáró módszerekről, a tanulók tudásszintjének és , neveltségi szintjének mérési módszereiről, a statisztikai módszerek pedagógiai alkalmazásáról, a pedagógiai kísérletről hangzanak el előadások. A részvételi díj fejében modern kollégiumi szállást, teljes ellátást, két szabadtéri előadás jegyeit, két kiránduláson, ismerkedési esten és banketten való részvételt biztosít a rendezőség. Jelentkezési határidd* 1967. július 1.
