Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

Megkezdődtek a magyar—osztrák tárgyalások «foséi Klaus Kádár dánosnál Események V\\W\\\\\\\V.\.\VV\\VVVVV\\\\\\\\\VVV\.VAV ^ \S~W tv I V l.A(X-r b MANAGUA: Anastasio Somoza tábornok, Nicaragua új elnöke megalakí­totta kormányát. A tíztagú mi. nisztertanács fontosabb tisztsé­geit a következő személyek töltik be: Alfonso Buthing tá­bornok — hadügyminiszter. Gustavo Montiéi tábornok — belügyminiszter, Lorenzo Guerrero — külügyminiszter. ★ Tűz pusztított a nicaraguai Puerto Cabezasban. 120 lakó­ház teljesen a lángok martalé­ka lett és mintegy hétezer em­ber maradt hajlék nélkül. J AN NINA: Az új görög kormány köz­vetlenül a katonaság ellenőr­zése alá helyezte a földrengés Közulctek, tsz-ek, íig-yelem! Kitűnő állapotban levő, következő méretű autóköpenyek jutányos áron eladók: 590—15 köpeny, 600—16 köpeny, 650—16 köpeny, 640—15 köpeny, 825—20 köpeny, 1100—20 köpeny. Érdeklődni lehet 4. sz. Autóközlekedési Vállalat, Eger, anyag- osztály. Telefon: 22-82. %WBÍS&$ 1*67. május 4., csütörtök sem az ötéves megszakítás eb törlése a volt gazdasági cselé­deknél, akik 1945-ben földet kaptak, vagy azoknál az anyák­nál, akik kisgyermekük neve­lése miatt szakították meg a munkaviszonyukat. A csökkent munkaképessé­gűeknek egészségi állapotuk­nak, képességüknek és kép­zettségüknek megfelelő mun­kát kell biztosítani. A taná­csoknak fel kell kutatniok en­nek a lehetőségét. Másrészt azonban a vállalatoknak és in­tézményeknek is gondoskod­niuk kell rokkanttá vált dol­gozókról. A vonatkozó rende­leteknek megfelelően biztosít­sák saját csökkent munkaké­pességű dolgozóik foglalkozta­tását. Szükség van az állami­lag szervezett és irányított re­habilitációs tevékenység egy­séges rendszerének kiépítésé­re. Az a munkás, aki megrok­kant és egy bizonyos szakmá­ban nem tud teljes értékű munkát végezni, átképezve más szakmában teljes értékű munkaerő lehet. Nagy figyel­met igényel a szakszerveze­tek részéről, hogy ez a gondos­kodás a vállalatok gazdaságos- sági törekvései mellett ne szo­rulhasson háttérbe. A dolgo­zók ne nézzék közömbösen, ha a csökkent munkaképességűek­kel nem törődnek. ett gondoskodás [adósokról kantsági járulékot. Vagy azért, mert ezek még nincse­nek megállapítva és folyósít­va, vagy valamilyen ok miatt az illetők nem jogosultak és nincs, aki eltartsa őket. Java­soljuk a kormány erre vonat­kozó intézkedését, mert szocia­lista rendszerünk lényegéből fakad az önhibájukon kívül el­látatlanok megsegítése. A készülő új munkatörvény­könyvről szólt ezután a referá­tum, s aláhúzta: az új munka­törvénykönyv alkotó részeként ki kell dolgozni a kollektív szerződések rendszerét. Ez le­hetővé teszi, hogy a dolgozók részt vegyenek az élet- és mun­kakörülményeiket érintő jog­szabályok alkotásában, hogy a vállalat működése felett tár­sadalmi ellenőrzést gyakorolja­nak. »teremtsük Lapokat megvalósításán. A következő években az ér­dekvédelmi tevékenység is új tartalmat kap a szakszerveze­tek munkájában — hangoztat­ta ezután. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyan­akkor objektíve létezik kisebb- nagyobb érdekellentét, érdek- eltérés is, amelynek feltárásá­val és megoldásuk elősegítésé­vel, a szakszervezetek erősítik a bizalmat szocialista rendsze­rünk iránt. A dolgozók ügyei intézésé­nek jelentőségére hívta fel ez­után a figyelmet a referátum, majd rámutatott: A szakszervezetek belső éle­téhez tartozik, hogy az anyagi eszközöket a jövőben az ed­diginél még nagyobb arány­ban fordítsuk a tagság szociá­lis, kulturális szükségleteinek kielégítésére, az eredményes mozgalmi munka feltételeinek biztosítására. Ezért javasoljuk a kongresszusnak, járuljon hozzá, hogy a jövő évtől a szakszervezetek a jelenlegi 35 százalék helyett, 50 százalékra emeljék az alapszervek tagdíj­részesedését. Ugyanakkor vál­toztassa meg a kongresszus a szakszervezeti segélyezési rend­szert úgy, hogy az intézmé­nyes és rendkívüli segélyek egységes kezelésében, az alap­szervekhez kerüljenek. Hosszan tartó, nagy taps fo­gadta Gáspár Sándor referá­tumát. Ezután Somogyi Mik­lós, a SZOT számvizsgáló bi­zottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Majd Gál László, a SZOT titkára a szakszervezetek alap­szólt, ezután ebédszünet kö­vetkezett. ★ (Kongresszusi beszámolón­kat lapunk holnapi számát** folytatjuk). §s gyermekeik nem tudják, vagy nem akarják őket segí­teni; ide kell sorolni azokat a dolgozó nőket, anyákat, akik nehezebb körülmények között dolgoznak, élnek. Egész tár­sadalmunknak kötelezettségei vannak az öregekkel, a csök­kent munkaképességűekkel, a nagycsaládosokkal szemben. Eddig is sokat tettünk érde­kükben. De számos további intézkedés szükséges. Hazánkban az átlagkereset valamivel 1800 forint felett van. Az 1959 után, hosszú szol­gálati idő alapján megállapí­tott nyugdíjak átlaga megha­ladja az 1100 Ft-ot. Akik isme­rik a kapitalista országokban a nyugdíjak és fizetések kö­zötti különbséget, azok jól tudják, hogy emiatt nem kell szégyenkeznünk. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a régebben, vagy a rövidebb munkaviszony alapján megál­lapított nyugdíjak átlaga ennél lényegesen alacsonyabb. Tehát tovább kell csökkenteni a ré­gebben és az újonnan megál­lapított nyugdíjak kö­zötti különbségeket. Az árvál­tozásoknál a nyugdíjak szint­jét a régebbi vásárlóértéken kell tartani. A nyugdíjrendszer alapvetően jó. De vannak bi­zonyos kötöttségei, amelyeket fel kell majd oldani. Különö­Meg’kfilónbdztet' a nagycsal A nagycsaládosokról való megkülönböztetett gondosko­dásnak elsősorban a családi pótlékban kell kifejeződnie. Segíteni kell a nagycsaládoso­kat lakáskörülményeik rende­zésében, gyermekeik tanulásá­ban és más egyéb módon, A dolgozó nők iránti társa­dalmi gondoskodás legfénye­sebb bizonyítéka a közelmúlt­ban bevezetett gyermekgondo­zási segély. Mindenki tudja, hogy ez milyen nagyszerű le­hetőségeket biztosít a gyerme­kekkel való foglalkozáshoz, a gyermekek neveléséhez. Az életben adódnak olyan esetek, amikor egyesek átmenetileg rö­videbb vagy hosszabb időre teljesen ellátatlanul marad­nak, nem kapnak bért, táp­pénzt, nyugdíjat, vagy rák­it link, hogy me; lez szükséges a] nem internacionalista köteles­ségeinek elhanyagolása árán. Most az a feladatunk, hogy felépítsük a szocializmust, megteremtsük a jóléthez szük­séges alapokat, s a jólétet is, hogy azt mondhassuk külföldi munkástestvéreinknek: jöjjetek ide, nézzétek meg, ez az amit elértünk. A magyar munkás- osztály nevében mondhatjuk: amennyi erőnktől telik, annak végső határáig készek vagyunk szolgálni a nemzetközi prole­tariátus nagy ügyét III. A szakszervezetek megnö­vekedett szerepe, felelős­sége társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában. A szakszervezetek funkciói­nak, feladatainak változását fejlődését elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szak- szervezet és a párt kapcsolatá­ban új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál is igényli — az eddiginél jobban — a szakszervezeti mozgalom állásfoglalását, segítségét. Helyzetünk a jövőben még inkább megköveteli, hogy a munkásosztály, a bérből és fi­zetésből élők tömegesen a szakszervezetek útján juttassák kifejezésre véleményüket, igé­nyüket, aktivitásukat az építő­munkában. A szakszervezetek­nek a társadalmi élet egészét érintő minden fontos akció­ban tevékenyen részt kell ven­niük. Elemzik a bérből és fize­tésből élők helyzetét, élet- és munkakörülményeit és a te­endők dolgában önállóan ál­lást foglalnak. Segítik feltárni és megoldani az ellentmondá­sokat és egyeztetni a különbö­ző érdekeket. Ugyanakkor a szakszervezetek fontos feladata elősegíteni, hogy tagjaik meg­értsék a szocialista eszméket aktívan tevékenykedjenek a szocializmus felépítésének (Folytatás az 1. oldalról) < kasokat és az alacsony kere- - setű alkalmazottakat sújtja, , még a tipikusan munkáslakta , területeken is. A tanácsoknak , kell határozott intézkedéseket , tenniük a lakáselosztás igazsá­gosabbá tételére. ] Hazánkban az elmúlt 20 év folyamán a lakbérek különbö­zőképpen alakultak. Vannak igen alacsony lakbérek, de az újonnan felépített lakások bé­re, pontosabban a fenntartási költsége ma már elérte azt a szintet, hogy a mai kereseti viszonyok között azt tovább emelni nem helyes, sőt egyes alacsonykeresetűek már nem tudják megtartani a számukra kiutalt újonnan épült lakást. — Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti lakásoknál a kiinduló hozzájárulás mér­tékét és a kölcsön nyújtásának módját még inkább tegyék függővé az egy családtagra ju­tó jövedelem nagyságától. Megítélésünk szerint a kő­vetkező ötéves tervben felül kell vizsgálni egész lakásépí­tési konstrukciónkat. A 15 éves lakásépítési terv teljesítéséhez az állami ráfordításokon túl, az üzemi források, a társas- és egyéni építkezések fokozot­tabb igénybevétele szükséges. Figyelembe véve, hogy nagy erőfeszítések történnek a gaz­daságirányítás új rendszere bevezetésének eredményeként az életszínvonal növelésére, szükségesnek tartjuk, hogy a távlati gazdaságfejlesztés ré­szeként, a kortnány életszín­vonal-politikájának hosszabb időre szóló kidolgozását. E tervnek tartalmaznia kellene elsősorban a lakáskérdés meg­oldását, a sokgyermekes csa­ládok életkörülményeinek ja­vítását, az egészségügy szín­vonalának növelését, a nyug­díjrendszer továbbfejlesztését; az idős dolgozók általános szo­ciális helyzetének további ja­vítását, valamint a foglalkoz­tatottság, a bér- és árpolitika továbbfej lesztését. — Nem feledkezhetünk meg a dolgozók bizonyos rétegei szociális helyzetének további javításáról sem. Jól tudjuk, hogy vannak, akiknek élete hazánkban ma még nem köny- nyű. Kik ezek? Nagycsaládo­sok, ahol a gyermekek még nem keresnek, a családfenn­tartó szakképzetlen; öregek, akiknek a nyugdija alacsony Az a felad« a jóléti A szakszervezeteket a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeit érintő kérdésekben ellen­őrzési, véleményezési, egyet­értési, önálló szabályozási és vétójog illeti meg. A jövőben a szakszervezeti szervek véle­ményét is ki kell kérni az üze­mi gazdasági vezetők megíté­lésénél, negerősítésénél vagy leváltásánál. A vállalati szin­ten döntési jog illeti meg • a szakszervezetei'a dolgozók szo­ciális, egészségügyi és kulturá­lis ellátását érintő kérdések­ben. E döntésekben előzőleg ki kell kérni a gazdasági vezetők véleményét. A jogkörbővítést az új gazdasági mechanizmus bevezetésével együtt kívánjuk megvalósítani. A hatásköröket illetően a következő elveket kell alkal­mazni: a) A gazdasági kérdések el­döntése a gazdasági vezető ha­táskörébe tartozik, a szakszer­vezetek döntenek ugyanakkor a részesedési alapból, a szoci­ális, kulturális és jóléti célra felhasználható összegekről. b) A szakszervezeti szerve­ket egyetértési jog illeti meg a munkajog körébe tartozó szabályozás vállalati keretei­nek a meghatározásában. Ezen belül a gazdasági vezető ön­állóan dönt az egyes dolgozó­kat érintő munkajogi kérdé­sekben, a szakszervezeti szer­vek véleményének figyelembe­vételével. A leghatározottabban kije­lentjük azonban, hogy ha a dolgozót sérelem éri, a szak- szervezet támogatást ad szá­mára, fellép jogainak védel- 1 mében. Az életszínvonal növelését célzó politikáról beszélt a to- L vábbiakban Gáspár Sándor és ■ hangsúlyozta: olyan szocializ- : must építünk, amely az embe- i rért van, a tömegeket szolgál­■ ja. Mi jólétet akarunk — de nem mások rovására és főleg Ä szakszervezetek kongresszusa rain, a Duna Bizottság szovjet igazgatója és Feik, osztrák igaz­gató-helyettes, valamint Lajti, Tibor nagykövet, a Duna Bi­zottság magyar tátikára és a tag­államok állandó képviselői üd­vözölték. Jelen volt a látoga­tásnál Péter János külügymi­niszter is. Bogdanov nagykövet üdvözlő beszédében hangoztat­ta, hogy az utóbbi időszakban növekedett a Duna Bizottság jelentősége, munkájával mind nagyobb mértékben hozzájá­rult a Duna menti népeket és országokat összefűző hagyomá­nyos barátság és együttműkö­dés fejlesztéséhez. A nagykövet köszönetét mondott Klaus kan­cellárnak azért, hogy a Duna Bizottság vezetői az elmúlt év­ben az osztrák kormány meghí­váséra sikeres, hasznos látoga­tást tehették Ausztriában. Klaus kancellár válaszában kijelentette: osztrák részről természetszerűen nagymérték­ben érdekeltek abban, hogy fo­kozottan hasznosítsák a Dunát, mint szállító utat, mint ener­giahordozót, mint a turisztikát elősegítő közlekedési vonalat. Az a gyakorlati együttműkö­dés, amely a Duna Bizottság­ban a tagállamok között kiala­kult, pozitívan befolyásolja a Duna-országok közötti politi­kai légkört is. Még sok. lehető­ség van a Duna Bizottságban végzett munka fejlesztésére és ehhez a magam részéről sok sikert kívánok — hangoztatta Josef Klaus. ★ Dr. Josef Klaus osztrák szö­vetségi kancellár szerdán dél­után a magyar politikai és kulturális élet több száz sze­mélyisége előtt A nemzetközi kapcsolatok aktív politikája a Duna-medencóben címmel nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a Magyar Tu­dományos Akadémia díszter­mében. Az osztrák kormányfőt és kíséretét Husznyák István, az MTA elnöke, Erdei Grúz Tibor főtitkár és az előadás rendezője: az Interparlamen­táris Unió magyar csoportja vezetői üdvözölték. Dr. Josef Klaus bevezetőben köszönetét mondott az előadás­ra szóló meghívásért, a szívé­lyes üdvözlő szavakért, majd megtartotta előadását a katasztrófájáért y a felelős tes, a libériái zászló alatt futó hajó, amely egy amerikai olaj- társaság számára szállított ola­jat, március 18-án futott zá­tonyra a „világ végén”. Land’s End-nél. Anglia leg-délnyuga- tibb csücskénél. A hajóból ki­ömlő olaj előbb Anglia, majd Franciaország partjait szeny- nyezte be, és becslések szerint több évre van szükség, hogy a katasztrófa nyomait eltüntes­sék. sújtotta Jannina övezetét. A területen 6500 ház teljesen el­pusztult, s a hajléktalanok számát 18 000-re becsülik. A halottak és sebesültek pontos számát még nem tudták vég­legesen megállapítani. PÁRIZS: Kijelölték a Francia Kom­munista Párt és a Demokrata Szocialista Baloldali Szövetség küldöttségét a két szervezet közötti tárgyalások folytatásá­ra. A kommunista küldöttséget Waldeck Rochet, az FKP fő­titkára vezeti. A Demokrata Szocialista Baloldali Szövetség tíz tagú küldöttségében van Francois Mitterrand, a szövet­ség elnöke, Guy Mollet, a Francia Szocialista Párt főtit­kára és René Bilieres, a radi­kális párt elnöke. A két kül­döttség első találkozójára má­jus 11-én csütörtökön kerül sor. A Torrey Canyoi a kapitáu A libéria! kormány nyilvá­nosságra hozta azt a jelentést, amelyet egy háromtagú vizsgá­ló bizottság állított össze a Tor­rey Canyon tankhajó zátonyra futásának okairól. A jelentés megállapítja, hogy a szerencsétlenségért egyedül és kizárólag a hajó olasz kapi­tánya, Pastrengo Rugiati fele­lős, és javasolja, hogy a kapi­tánytól vonják be a hajózási jogosítványt. Mint emlékeze­kfeéretének több más tagját. A látogatásnál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnöke és Pé­ter János külügyminiszter. Kádár János szívélyes sza­vaikkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gépko­csival, megtekintette a Margit­szigetet is, Budapest újjáépí­tésének eredményeit méltatta, s Kádár János felhívta vendé­ge figyelmét e munka egy ér­dekes állomására: az újjáépülő egykori királyi palotára. A kan­cellár kérdésére, milyen ren­deltetést szánnak az újjászü­lető palotának, Kádár János elmondotta, hogy ott az ország kulturális életének új központ­ját alakítják kL Ezt követően Klaus kancellár és az osztrák küldöttség vala­mennyi tagja látogatást tett a Duna Bizottság székházában. A vendégeiket Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete, a szervezet ez idő szerinti elnöke, Kapik­Dr. Josef Klaus osztrák szö­vetségi kancellár szerdán reg­gel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszo­rúzás: ünnepségen jelen voltak a kancellár kíséretében levő szentélyek, magyar részről Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Péter János külügy­miniszter és más személyisé­gek. ★ Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épüle­tében megkezdődtek az oszt­rák—magyar tárgyalások. Az osztrák küldöttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar de­legációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezeti. Részt vett a ta­nácskozáson dr. Lujo Toncic- Sorinj osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a párt Központi Bizottságának székhá­zéban fogadta dr. Josef Klaus esztrák szövetségi kancellárt és Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke az Országházban fogad­ta Dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellárt. A fogadásról készült képünkön Dr. Josef Klaus, középen Losonczi Pál, jobbra Péter János külügyminiszter. (MTI foto — Vígovszki Ferenc felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom