Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
Milyen faluban tanítanál ' Szerintem, aki a főiskolán fcnui, az nem azért jött ide, hogy később elfoglaljon a fővárosban egy kényelmes állást, hanem azért, hogy majdan gyerekekkel foglalkozzon. Az apróságokat falun is remekül megtalálja.. Az Egri Tanárképző Főiskola eiső éves matematika, fizika, műszaki szakos hallgatói írásban, egyetlen kérdésre válaszoltak: „Milyen faluban tanítanál szívesen?” A több tucat papírlapon, ha nem is általá- nosíthatóan, de eléggé sokrétűen összeállt a mai húszévesek faluról, munkáról alkotott elképzelése, összességében jellemző az első bekezdés, Cs. &. vallomása. „Városba nem megyek!” Az alcím az egyik dolgozat jeligéje. Többségükben a fiatalok, ha nem Is ilyen kategorikusan, de ezt a gondolatot fejezték ki. Nem valami rosz- Kzui értelmezett heroizmusból: legtöbbjük faluban nevelkedett, megszerette, megismerte, hozzászokott az itteni élethez. faFahrn lakom. Szeretem a Ids, csendes helyeket Lehet, hogy azért, meri megszoktam, hiszen ott nőttem föl. Meg aztán nem szeretem a tömeget Sokat voltam egyedül és olyankor nem unatkoztam”. (H. I.) A falu első vonzó tulajdonsága tehát az ismertség — sokan a városi életritmus, munka ismeretlenségétől is tartaszívesen ? jäk „ml hárman**: Gy. M., Qs. E. és Plcurt. A válaszokban megszólaltak a városbarátok isi érdekes mindnyájan falusiak, akiket az otthoni emlékek riasztanak vissza a községben végzendő tanári munkától. Egy másik, S. M. így tr. „Falusi vágyók, és semmi esetre sem szeretnék olyan faluban tanítani, mint a miénk” és ezután indokol ő is szórakozási lehetőséggel, kulturális elmaradottsággal. A falu — mint gyűjtőfogalom — tabu náluk, élményeik alapján, és a milyen falu már nem befolyásoló ténysző. nNem frázis — még ha annak látszik is” „Szeretnék faluban tanítani, bekapcsolódni a község munkájába” írja B. L., majd gyorsan zárójelben megjegyzi: „Ez nem frázis, még ha annak látszik is”. Igen, a hallgatók a válaszokban nemegyszer közhelyekben fejezték ki magukat: „Egy faluban a pedagógus többet tehet a kultúráért, mint városban, A falu törekvő a tudásszomj iránt Több a lehetőség, hogy tudását oyümölcsöztes- se..." A megállapítások gyakran szokvány gondolati formákban jelennek meg. A bizonyítások már meggyőzőbbek és igazolják tiltakozásukat a vulgárisnak tűnő, de mélyen érzett mondatok frázis volta ellen. A boldogság kék fainja Egyetlen dolgozat sem közelítette úgy meg a témát hogy leírja a „boldogság kék faluját”. Szó volt járdáról, villanyról, vízről, de a hegyék közé zárt jövőbeni idill felvázolására senki sem vállalkozott. Ez a tény bizonyos értelemben jó: ismerik a fiatalok a községek mai realitásút, nem építenek gondolati légvárakat, nem érheti őket kinn az életben csalódás. Ugyanakkor a ma falujának megváltoztatása minden jövendő pedagógus feladata és ez megér egy kis ábrándozást most később pedig munkát. ★ Nem mondhatjuk, hogy a tucatnyi válasz egyértelműen tükrözi a fiatalságot, vagy akárcsak az Egri Tanárképző Főiskolát. Dolgozatról dolgozatra azonos problémák fogalmazódnak, amelyek bármenynyire ismertek, a válaszok tanulsága szerint fontos helyet foglalnak el a Jövő pedagógusainak gondolkodásában. Egy szempontból feltétlen meggyőzőek a kis írások: a fiatalok körvonalazott elképzelésekkel készülnek a diploma utáni munkára, életre. Fóti Péter lói dolgozlak a füzesabonyi vasutasok (Tudósítónktól): Jól dolgoztak tavaly a füzesabonyi vasutasok, az állomás három szolgálati helye — a villamos vonalfelügyelőség, a forgalmi részleg és a fűtőház — élüzemszínt felett teljesítette feladatait. Az eredményes munka első jutalmát, a 15 százalékkal megnövelt nyereségrészesedést, már megkapták korábban, míg a kitűnő igyekezet további honorálására a napokban került sor, ün- j nepélyes külsőségek között. A vonalfelügyelőség ez alkalommal másodízben szerezte meg a szocialista szolgálati hely cimet A felügyelőség főnöke igazgatód elismerő oklevelet, kilenc másik dolgozó pedig pénzjutalmat kapott, míg hárem szocialista brigádot branzj el vénnyel, egyet pedig zászlóval tüntettek ki. A fűtőház igazgatói elismerésben részesült. A szorgalmas igyekezetért kitüntették a legjobb szocialista brigádokat, két vasutas Kiváló dolgozó- oklevelet kapott, s tizenkét más társuk között összesen 3500 forintot osztottak szét A forgalmi részleget vezér- igazgatói elismerésben részesítették, hét szocialista brigádot zászlóval, zöldkoszorús jelvénnyel, oklevelekkel jutalmaztak, s az élenjáró dolgozók összesen 5500 forintot kaptak. rtak —, de vajon még mi diktálja a sokszor nem is pontosan fogalmazott („Nem tartom visszataszítónak, hogy falura menjek tanítaná”) falusi elhivatottságát? »Jobb emberek — halasabb gyerekek” .„Megfigyelésem szerint a falusi emberek jobbak, nagyobbra becsülik a tanítókat. Szerelik őket, szívesen beszélgetnek Velük, kérnek tanácsot tőlük”. <W. I.) A megbecsülést várják tehát a fiatalok jövendő munkahelyüktől és úgy érzik, hogy a falusi emberektől ezt bőkezűbben és egyértelműbben kapják meg. Ugyanakkor szeretnék munkájuk eredményét — erről äs vallanak a sorok — minél kézzelfoghatóbban érzékelni. Ezt tükrözik a „gyerekek ott másak”, „fegyelmezettebbek, halasabbak” szavak. Vagyis, a nebulókat sikeresebben lehet nevelni. »Egy kocsma, egy cukrászda és kész” A falu külső tulajdonságai elé majd minden dolgozat a jó társaságot helyezte: „Olyan faluban tanítanék szívesen, ahol meg tudnám találni a magamhoz való társaságot. Sok fiatal legyen a községben. Nem szeretnék olyan faluba kerülni, ahol van egy tsz-elnök, egy orvos, egy pap és más semmi”. (P. V.) Csak ezután íródnak a szórakozási igények: „A szórakozási lehetőség nem minden faluban van meg, például egy kocsma, egy cukrászda és kész írja tovább O. V. „A legtöbb helyen pangás van a KISZ- életben, nem működik semmiféle klub és nincs olyan hely, ahol a fiatalok esténként összeülhetnének” — említi F. G. is. Ez az amit az „optimális faluban” megváltozottan szeretnék megtalálni. Az egyik így fogalmaz: „De talán pár év múlva, mire mi kikerülünk, ßok minden másképp lesz...” »Faluit nem tudnék fiatal lenni” :„Falun születtem, később annyira megkedveltem a városi életet, hogy ha egy mód van rá, szeretnék városban élni, tanítani. Ügy érzem, falun nem flKdtnék fiatal lenni...” — irkát. A jő munka és ennek elismerése nem fehér holló az állami gazdaságban: hat éve egyre javuló eredmények alapján nyerik el a kitüntető cimet. 1961-ben első ízben íródott a gazdaság neve mellé: Elüzem. Azóta nemcsak a címet nyerték el évről évre, hanem munkájuk hatásfoka is nőtt. 1961-ben termelésük mintegy 22 millió forint körül mozgott, idén már több mint 40 millió forinttal zárhatták az évet. A hat év alatt tehát csaknem megkétszerezték termelésüket, pedig területük mindössze 400 holddal nőtt A számokban tükröződő siker vajon minek köszönhető? Elsősorban a jó munkas2ervedasagok kiváló dolgozója-jel- vényt vagy oklevelet. A kongresszusi munkaverseny is sok sikert hozott, különösen a 43 szocialista brigád mintegy 500 tagja járt élen a munkában, A gazdaság elsősorban szőlőtermesztésből és gyümölcsösből biztosítja jövedelmét. A múlt évben az almatermés nagyszerű volt: kétmillió forintos többletbevételi hozott az alma. 30 mázsás átlagtermést terveztek borszőlőből, a jó megművelés hatására azonban 36 mázsát szüreteltek. Így érthető, a szőlőből származó 600 ezer forintos többlet is. Az őszibarack olyan jó minőségű volt, hogy 66 százaléka exportként külföldi piacokra jutott. A gyümölcsök zöme Csehszlovákiába, NDK-ba, NSZK-ba, Svájcba utazott Nem lehet panaszuk a szántóföldi növénytermesztőkre sem, ezt bizonyítja a búza, a kukorica, a pillangós növények jó átlagtermése. Korszerű tehenészetük, félmillió forintos plusszal segítette az év eredményes zárását Nemcsak a mennyiség, de a minőség is jó volt. A Gyön- gyös-domoszlói Állami Gazdaság borainak hírét a múlt évi nemzetközi borverseny is öregbítette. A borolimpián nyolc boruk közül hármat aranyéremmel, ötöt ezüstéremmel tüntettek ki. A jó munka 21 napnak megfelelő nyereségrészesedéshez juttatta az állami gazdaság dolgozóit, több mint egy millió forintot osztottak ki közöttük. Remélik az állami gazdaságban, hogy a hatodikat követi a hetedik élüzem cím. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére újabb munkasikereket szeretnének elérni, amely segíti majd az idei év eredményességét is. ff. P-) Kompolttól a Fáy-tanyáig Hatodszor élüzem a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaság Mén párosán érkezett a kitüntetés a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaságba. A gazdaság legjobb dolgozót részvételével megrendezett ünnepségükön a megyei pártbizottság kongresszusi vándort, zászlaja és az élüzem cím jutalmazta múlt évi szorgalmuzésnek, ami bizony nem köny. nyű a Kompolttól Fáy-tanyáig terjedő szétszórt területen. Az emberek jó munkája van az eredményekben, elsősorban annak a 70 dolgoz ak a szorgalma, akik a mi ni ünnepiégen vették át ni., ikájuk elismeréseképpen Az állami gazFiz éve írtunk róla SÄRGULÖ OLDALON, pár soros aláírással megfakult fényképet őríz a megyei újság tiz esztendővel ezelőtti, május elsejei száma: a riporter az Egri Lakatosárugyár kiváló dolgozói között Fazekas Gyulát, a présüzem vezetőjét is bemutatja. Olvasás közben akaratlanul is előkíváncsiskodik a kérdés: az egykori „híres embert” vajon merre vezette a sorsa, munkája, életén menynyit változtatott a tovatűnt idő? — Egy évtized óta nagyot fordult a világ — mondja —, elég csak a műhelyekben szétnézni. Lám, eltűnt a hajdani transzmissziós meghajtás, új, korszerű gépek telepedtek egymás mellé, s a korábbi tizenöt-húszfajta gyártmány helyett hetvenet is készítenek, az egykori háromnégyszázezer forinttal szemben ma több mint kétmillió forint értéket termelnek havonként. Olyan cikkekkel üzennek nap nap után, amelyek közül egyik-másik már úgyszólván világszínvonalra emelkedett, s mindezeket olyan segítőtársak állítják elő, akik zöme tíz éve inkább még csak ismerkedett az itteni munkával, azóta vált ügyes kezű szakemberré. A présműhely időközben valóságos kis üzemmé fejlődött, már nem hanmincha- tan, hanem száznál is többen dolgoznak benne. Igaz, hogy a gárda zömét a közelmúltban toborozták, csupán márciustól gyarapítják a létszámot Csak a létszámot? FAZEKAS GYULA elmosolyodik a közbevetett kérdésen, neheztelés nélkül, gyorsan hozzáfűzi még szavaihoz, hogy a megnövekedett létszám természetesen tetézte a gondokat is. Az új emberek ugyanis szinte kivétel nélkül falusi nők, úgyszólván valamennyien most dolgoznak először gyárban. Betanításuk nagy türelmet^ felelősséget követel. A maga részéről mindent megtesz, hogy a lányoik, asszonyok minél gyorsabban tanuljanak, biztonságosabban végezzék a munkájukat. Jöl- esően tapasztalja, hogy az ii-ányítása alá tartozó munkások szépen haladnak előre, s eddig minden különösebb baleset nélkül végezték dolgukat. Mi történt még a tíz év alatt? Hirtelenjében nem is tudja, hogy mit említsen, szóljon-e újításairól, a két esztendővel ezelőtt gyári elsőséget biztosított 100 ezer forint értékű összes eredményről, amelyet a versenyben értékelt javaslatai hoztak. Aztán mégiscsak bevallja. S elmondja még, hogy belekezdett a technikumba is, de tanulmányait betegsége miatt meg kellett szakítania. Most azonban, hogy ismét jobban érzi a»" Sástói csalódás Korábbi lapszámunkban örömmel adtuk hírül, hogy az idd vendéglátó-szezon alapos előkészületek után, a szokottnál lényegesen korábban, áprilisban kezdődik a Mátrában. Ha így van — gondoltuk a minap — május elsején már igazán megtehetjük, hogy az első tavaszi túra fáradtságát a sástói kerthelyiségben pihenhessük ki, s szom jun kát némi sörrel, málnaszörppel oltsuk. Egyszóval erre számítottunk, de közben vártunk még néhány meglepetést Is. Reméltük, hogy tavaly óta változott valamit a népszerű kirándulóhely vendéglője, jó érzékkel, néhány ügyes ötlettel hangulatosabbá, kedvesebbé tették az üzletet. Sajnos a kerthelyiség ezúttal sem mutatott semmi újat, hacsak azt nem, hogy a részletekben történt kiszolgálásra jó negyven percet kellett várni, többszöri Ismételt kérésre került csak asztalra a szódavizet nélkülöző Íztelen málnaszörp. Mi tagadás, délidöben aligha volt üres asztal a vendéglőben, s á két felszolgálónak alaposan kijutott a dologból. Ám mégis úgy véljük, hogy a negyven perces várakozás túlzott s a szódavíz hiánya pedig egyenesen érthetetlen. Valószínűnek tartjuk, hogy május elsejei forgalom az Idén korántsem lesz egyedülálló, a kellemes idő egyre több vendéget csal majd a Sástóhoz. Úgy érezzük azonban, hogy a jelenlegi felkészülés még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem ártana, ha utólag kicsit csínosab- bá tennék a kertvendéglő környezetét, megfelelő választékról gondoskodnának állandóan, s ügyelnének arra, hogy szakképzett, gyors, udvarias, jó memórlájú felszolgálók foroghassanak az asztalok körül. Talán nem kell bizonygatni, hogy a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalatnak is megérné... (—ni) 100 éves a hatvani MÁV A 100 éves jubileumát ünneplő hatvani vasútállomáson kiállítás nyílt, ahol fényképek és makettek mutatják be a vasút történetét. (Foto: Kiss Béla) A tavaszi munkákról jelentjük (Tudósítóinktól) APC Az apci Béke Termelőszövetkezetben kihasználnak minden jó időt, dolgoztak a kettős ünnepeken is. Vasárnap és hétfőn is hatvan-nyolcvan ember kapálta másodszorra a borsót A primőr áruk palántáját már kirakták, s a napokban meg is kötötték az értékesítési szerződést a földművesszövetkezettel a primőr áruk értékesítésére. Most a konzervgyárnak termelendő paradicsom palántáit ültetik ki a földekre. Megkezdték a dinnye kiültetését is, hozzáfogtak a mák éa a cukorrépa egyeléséhez. A termelőszövetkezet közgyűlésén úgy határoztak, hogy csatlakoznak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára kezdeményezett versenyhez, s a meglévő két szocialista munkacsapat gáti folytatná akarja. Két év hiányzik az oklevélig, nem hagyja elveszni. No és természetesen nem hagyhatja szó nélkül azt sem, hogy tíz év óta a korábbá kis lyuk helyett kétszobás lakást kapott a gyártól, bútorokat, tv-t, motorkerékpárt vásároltak, mivelhogy nyolc esztendeje már a felesége is dolgozik. Egy ideje egész közel, itt a gyár szomszédságában: főinővér a reuimakórházban. S ezt legalább olyan boldogan újságolja, mint azrt, hogy megnőttek a gyerekeik, már a legkisebb is tízesztendős... A TfZ ÉVVEL EZELŐTTI május elsejei újságban a riporter a gyár kiváló dolgozói között említette Fazekas Gyulát. A krónikás egy évtized múltán sem írhat mást, uevanis a présműhely hajdani és jelenlegi vezetője az idei május elsejére másodszor is megkapta A könnyűipar kiváló dolgozója-kitüntetést... A kiváló dolgozó — kiváló dolgozó maradt. (gyóllO mellett egy harmadik is benevezett a szocialista címért folyó versenybe. NAGYKÖKÉNYES A nagykökényes! Rákóczi Termelőszövetkezetben 600 holdon végezték el a gabona vegyszeres gyomirtását. Ezzel egy időben elvégezték a borsó első sarabolását, a a második kapálás helyett a borsóföldön is vegyszeres gyomirtást terveznek. Felkészültek a palánták kl- ültetéséhez, s amíg megkezdik saját kertészetükben ezt a munkát, két napon keresőstül kilencven emberük a nagy- gombosi tangazdaságnak nyújt segítséget. A szövetkezetben megkezdték a rántani való csibe szállítását, ebből mintegy százezer forintos jövedelemre számítanak. ZAGYVASZÄNTÖ I A zagyvaszántói termelőszövetkezetben is befejezték a borsó első növényápolási munkáját, s hozzáfogtak a mák egyeléséhez és a cukorrépa kapálásához. A paprika- és paradicsompalánták kiültetésével még várnak, de készenlétben állnak erre a munkára is. A dohánypalánták kiültetését is megkezdték, a kalászosok vegyszeres gyomirtását elvégezték már. LŐRINCI | Háromszázezer palántát neveltek az idén a lőrinci November 7 Ifjúsági Termel őszövei- kezet tagjai. A négy brigád minden tagja derekasan helytállt, egyetlen nap alatt százezer palántát pikiroztak ki a hollandi ágyakba. Nyolc holdon termelnek borsót, s 25 holdas kertészetük termékeire szerződést kötöttek a Hatvani Konzervgyárral. Mwwsw3 1967. májas 4., caútörm
