Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

i WWg i*sotktarjai, egyesüljethkj XVIII. évfolyam, 95. szám AZ MSZMP HEVES MEGYF1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. április 23., vasárnap A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának határozata közös .munkában való részvétel kötelezettsé­gének mértékét — munkaidőben, munkatelje­sítményben, de természetesen az általános jog­szabályok — előírások figyelembevételével '«— a .szövetkezeti, közgyűlés állapítsa meg. Java­solja a ' kongresszus,.. hogy a pártoló tagság rendszerét szüntessék meg,'és a. tagok sorából töröljék. azokat, akik ismételt felszólításra sem dolgoznak rendszeresen a termelőszövet­kezetben. Á termelőszövetkezetek az új törvények alapján módosítsák, korszerűsítsék alapsza­bályukat. A tagok — a jogszabályok kerete: között,, a szövetkezeti demokrácia elveinek megfelelően — maguk határozzák meg ter­melőszövetkezetük szervezeti felépítését, mű­ködési rendjét, s válasszák meg vezető szer­vüket. Egyértelműen állást foglalt' a határozat amellett, hogy a következőkben is a közgyű­lés legyen a termelőszövetkezet legfőbb szer­ve. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe kell utalni a szövetkezet létét érintő kérdéseket, a működés alapvető kérdéseit, továbbá a gaz­dálkodás olyan fontos kérdéseit, mint pél­dául a tervek főbb mutatóinak, s a zárszám­adásoknak a jóváhagyása. A .termelőszövetkezet általános hatásköri vezető testületé a vezetőség. E testület 'egyen, jogosult és köteles minden olyan ügyben ha­tározni és intézkedni, amiben a döntés joga nincs fenntartva a közgyűlésnek. A vezetőség a közgyűlésnek tartozzék felelősséggel. A termelőszövetkezet elnöke egy személy­ben á tagók összességének választott képvi­selője és a termelőszövetkezet ügyéinek köz­vetlen intézője. Felelős a közgyűlés és a ve­zetőség határozatainak végrehajtásáért, egy­ben a szükséges javaslatok megtételéért. A termelőszövetkezet szakvezetőit a vezetőség bízza meg. Feladataikat, jogaikat és köteles­ségeiket az alapszabály határozza meg, s azo­kat, az elnök irányításával, és felügyelete alatt lássák el. Állást foglalt a kongresszus a háztáji föl­dek juttatásával kapcsolatban is. A háztáji föld juttatását eszerint a jövőben nem a kö­zös háztartásához, hanem a tagsági viszonyhoz, a szövetkezetben végzett munkához, valamint a tagok családi körülményeihez kell igazi taré. A háztáji föld minimumát — 800 négyszögölt — a termelőszövetkezetek minden tágja kapja meg, amennyiben a közgyűlésen előírt évi munkakötelezettségét teljesíti. A háztáji föld nagysága a végzett munka, a helyi adottsá­gok, valamint a tag családi körülményei sze­rint 1600 négyszögölig terjedhet. A háztáji szőlő, illetve gyümölcs területe 600 négyszög­ölnél ne legyen nagyobb. Az öreg, rökkani, tartósan munkaképtelen, nyugdíjas vagy já­radékos szövetkezeti tagot a korábban jutta­tott, de legalább 800 négyszögöl nagyságú háztáji föld illesse még, mégpedig munkatel­jesítményétől. függetlenül. A háztáji állatállo­mánnyal kapcsolatban a kongresszus úgy fog­lalt állást, hogy e tekintetben a jövőben is az 1959. évi 7. sz törvényerejű rendeletben meg­határozott keretek maradjanak érvényben. Hangsúlyozottan mutat rá a határozat arra, hogy a közös és a háztáji gazdaságokat a kö­vetkezőkben is szerves egységként kell ke­zelni. A szövetkezeti tagok soha ne tévesszek, szemül elől a közös gazdaság előremutató és egyre növekvő szerepét, de ugyanakkor — s elsősorban a vezetők — viseljék szívükön a háztáji gazdaság sorsát, a háztáji lehetősé­gek minél teljesebb kihasználását is. Köves­senek cl mindent az össztársadalmi, a szövet­kezeti és az egyéni érdek jó egybehangolása érvényesüléséért. A termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának kérdéseivel kapcsolatban a határozat rámutat: a kongresszus meg van győződve arról, hogy a szövetkezeti termelési az önálló vállalati gazdálkodás elemeinek erő­sítésével — döntően gazdasági eszközök al­kalmazásával— lehet és célszerű fejleszteni, tervszerűen befolyásolni. A tervszerűség pó­tolhatatlan előnyei megkívánják a termelő- szövetkezetektől, hogy éves termelési és pénz­ügyi terveket, sőt — ha ennek feltételei adot­tak — középtávú üzemfejlesztési tervet is készítsenek. A tervek és a zárszámadás ké­szítésének módját és tartalmát a gazdaságirá­nyítás bevezetésre kerülő új rendszere sok te­kintetben módosítja. így például termelési költségeiket bevételeikből kell fedezniük, költ­ségként kell elszámolniuk az amortizációt, a termelésben felhasznált forgóeszközök érté­(folytMtás • 1 termelőszövetkezetek legmaga­sabb képviseleti szerve Minden tekintetben és minden törvé­nyes eszközzel szolgálni akar­juk, szolgálni fogjuk mozgal­munk, szövetkezeti, parasztsá­gunk érdekeit De úgy gondo­lom, mindenki egyetért velem, amikor itt kijelentem: Ezt a szolgálatot, a termelőszövetke­zetek érdekeinek védelmét nem elszigetelt érdekek és szem­pontok érvényesítésének te­kintjük, hanem szilárdan a szo­cializmus talaján, a munkás- paraszt szövetséget erősítve akarjuk végezni munkánkat. Azért fáradozunk, hogy a korábbinál jobban össze­hangoljuk a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdekekét. Ezt kívánjuk érvényesíteni a különböző párt- és kormány­zati szervekhez fűződő kap­csolatunkban és ezt juttatjuk kifejezésre akkor is, amikor a termelőszövetkezeti gazdasá­gok és az állami vállalatok egyenjogúságának teljes gya­korlati érvényesítésére törek­szünk. Kongresszusunk áttekintette, gondosan mérlegelte termelő­szövetkezeti mozgalmunk gaz­dag tapasztalatait A kongresz- szuson elhangzottak értékelése, a szükséges következtetések le­vonása és a feladatok megha­tározása az új országos tanács munkájának kiindulópontja, hosszú időn keresztül egyik lényeges alkotó eleme lesz. Munkánkban állandóan hasz­nosítani és gyümölcsöztetni kí­vánjuk a szövetkezeti vezetők­nek, a mozgalom veteránjai­nak, élenjáró dolgozóinak sok­rétű tapasztalatait. Még egyszer megköszönöm a .megválasztásunkkal kifeje­zett és nagy felelősségvállalás­ra, szorgalmas munkára kötele­ző bizalmat. Tisztségviselő tár­saim és a magam nevében ígé­rem, hogy azon a helyen is, ahová most a kongresszus ben­nünket állított, pártunk irány- mutatása alapján a termelő­szövetkezeti mozgalom további fejlesztéséért, a szocializmus teljes felépítéséért dolgozunk — mondotta befejezésül Szabó István, a küldöttek nagy tapsa közben. Ezután Erdei Ferenc mon­dott zárszót. Kongresszusunk élő bizony­sága annak a szinte mérhetet­lenül nagy fejlődésnek — hang­súlyozta többek között Erdei Ferenc — amelyet a magyar parasztság a néphatalom kiví­vása óta elért. Ilyen egységben és szervezetten még soha nem vett részt parasztságunk törté­nelme. élete alakításában. Kongresszusunk nevében Vf- vánom. hogy eredményes, "jó munkát végezzenek — mondta befezésül a küldöttek nagy tapsa közben Erdei Ferenc, majd a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusát bezár­ta. A határozat termelőszövetkezeteink hely­zetének és fejlesztésének minden lényeges kérdésében állást foglalt. A termelőszövetkezeti mozgalom társadalmi hivatásáról és fejlődési irányairól szólva töb­bek között rámutat, hogy a párt javaslatára, a munkásosztály aktív támogatásával kiala­kult nagyüzemi gazdaságokban a magyar pa­rasztság azt a gazdálkodást formát és azt az életmódot választotta, amely szerves része ki­bontakozó szocialista társadalmunknak, épülő szocialista hazánknak és biztos záloga saját boldogulásának. A termelőszövetkezetek al­kalmasnak bizonyultak arra, hogy növeljék a mezőgazdasági termelést, emeljék a gazdálko­dás színvonalát és a szocializmus elveit kö­vetve javítsák a parasztság élet- és munka- körülményeit­A szövetkezeti mozgalom eredményei a ter­melőszövetkezeti parasztság milliós táborában közvetlenül táplálják a hűséget a munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségé­hez, elmélyítik a tiszteletet és a megbecsülést társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt iránt. Eljött az ideje, hogy a termelőszövetkezetek a vállalatszerű gazdálkodáshoz szükséges gaz­dasági önállóság mind több feltételével ren- i delkezzenek. Ezek megoldása országos fel­adat, társadalmi ügy. A kongresszus éppen ezért — a termelőszövetkezetek milliós tagsá­gának és az egész népnek az érdekeitől vezé­relve — helyesli a gazdaságirányítási reform | céljáié és alapelvejt, amelyek az MSZMP IX. kongresszusának határozataiban kifejeződnek A kongresszus — hangoztatja a továbbiak­ban a határozat — nagy fontosságot tulajdo­nít annak, hogy a munka növekvő termelé­kenysége alapján lehetővé váljék a termelőszö­vetkezetek nagy többségében, az elhasznált álló- és f orgóeszközök pótlása, sa ját bevételből a szövetkezet" tagoknak a. munkásokéhoz kö­zelítő, azzal arányos személyi jövedelem el­érése, továbbá a termelés bővítéséhez szüksé­ges felhalmozás, illetve a hitelek saját erőből történő visszafizetése. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás erősödése és a termelőszövetke­zeteken belüli viszonyok demokratikus jelle­gének, szocialista, közösségi természetének fejlesztése kölcsönösen feltételezik egymást. A termelőszövetkezetek úgy emelkedhetnek a kívánt magasabb szintre, ha korszerű és jö­vedelmező vállalati gazdálkodást folytatnak, s ezt tagjaik demokratikus közösségére ala­pozzák. A kongresszus történelmileg lehetségesnek, társadalmi és gazdasági szempontból pedig indokoltnak tartja a közösen használt, de ma még személyi tulajdonban levő'földek fo­kozatos átkerülését szövetkezeti tulajdonba. A termelőszövetkezetekben ugyanis már nem a földmagántulajdon a biztos megélhetés és a társadalmi- tekintély álapja, hanem sokkal inkább a korszerű, szocialista elvek szerint el­ismert munka. A kongresszus rendkívül fontosnak tekinti, hogy az egymással szövetséges munkásosztály és a parasztság egymás iránti bizalma, őszinte barátsága a jövőben még hatékonyabb legyen. A munkásság és a parasztság szövetsége gaz­dasági tekintetben végeredményben az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyára, arányos fejlődésére támaszkodik. Az iparfejlesztés si­kerei és a szövetkezeti termelés előrehaladása szilárdítja a munkásság és a parasztság gaz­dasági összefogását, egyre reálisabbá teszi a város és a falu közötti különbségek fokozatos felszámolását. A termelőszövetkezetek szocialista jellegé­nek erősítésével és a szövetkezeti demokrácia elveinek érvényesítésével kapcsolatban a ha­tározat rámutat, hogy a termelőszövetkezetek működését szabályozó 1959. évi 7. sz. törvény- erejű rendelet és az ide vonatkozó egyéb jog­szabályok több tekintetben elavultak, s jelen­leg már észrevehetően gátolják a szövetkeze­tek fejlődését. A kongresszus ezért szüksé­gesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek működését a megváltozott viszonyok mérle­gelésével újból szabályozzák, s ezért fölkéri az országgyűlést, hogy még ebben az évben új szövetkezet: törvényt hagyjon jóvá. Az új szövetkezeti törvény — javasolja a határozat — mondja ki világosan, hogy ter­melőszövetkezeti tag az lehet, akit felvételi kérelme alapján a közgyűlés a szövetkezetbe felvett és aki a tagsággal járó kötelezettségeit teljesíti. Olyan gyakorlatért kell síkraszállni, hogy a tagsággal járó jogokat csak az élvez- faaese, aki köteteaettscgeiMk « «Jeget tess. A rium főosztályvezetőjét, az el­nökség többi tagjává: Ág Ist­vánt, a budapesti Sasad Tsz elnökét, Fekete Győr Endrét, a verpeléti Dózsa Tsz elnökét, Győré Sándort, az abonyi Kossuth Tsz elnökét, Horváth Istvánnét, a völcseji Május 1. Tsz főkönyvelőnőjét, Soós Vincét, a tiszakécskei Szabad­ság Tsz elnökét, Suba Istvánt, a mezőtúri Vörös Október Tsz elnökét és Sziveri Kálmánt, a. magócsi Béke Tsz elnökét vá­lasztották. A Termelőszövetkezetek Or­szágos . Tanácsa ellenőrző bi­zottságának elnöke: Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kini­zsi Tsz elnöke, a verseny- és propaganda bizottság elnöke: Be!gvár András, a nágylétai Aranykalász Tsz elnöke, a köz- gazdasági és áruforgalmi bi­zottság elnöke: Madarász La­jos, az ácsi Egyetértés Tsz el­nöke, a szociális bizottság el­nöke: Barta András, a füzes- , abonyi Petőfi Tsz elnöke. •' Erdei Ferenc azután sikeres munkát, jó egészséget kívánt a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa tagjainak, tiszt­ségviselőinek, majd Szabó Ist­ván, a nádudvari Vörös Csil­lag Tsz elnöke, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke emelkedett szólás­ra. Hangsúlyozta: a testületé tagjai és tisztségviselői fele­lősségteljes munkával és • szövetkezeti mozgalom egyetem« érdekeinek szol­gálatával akarják kiérde­melni, a megválasztásukkal előle­gezett bizalmat — A gazdaságirányítás re­formja — folytatta ezután — mind a szövetkezeti vezető szervektől, mind a szövetkeze­tek gazdáitól sok tekintetben új, korszerűbb gondolkodásmó­dot kíván meg. Ezt érzékeltet­te a kongresszus elhangzott beszámoló és több hozzászó­lás is. — A gazdaságirányítás új rendszerének viszonyai között az eddiginél sokkal inkább ér­vényesül majd az az elv, hogy a közös gazdálkodás sorsa a szövetkezeti vezetőkön és n szövetkezeti tagokon múlik. Elhatározásuk, döntéseik kia­lakításával megnövekszik ön­állóságuk, bővül hatáskörük. Ugyanakkor azonban a dönté­sekkel együttjáró kockázat minden következményét is vál­lalniuk kell. A gazdálkodásra vonatkozó határozatokat tehát gondosan, szakszerűen kell előkészíteni, s a legfontosabb döntéseket a szövetkezeti tagság „par­lamentjében”, a közgyűlé­seken kell meghozni. így mindenki részesévé vá­lik a sikernek és az esetleges átmeneti kudarcok terhe is közös lesz. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa a komgresz- Hsuscfc közötti időszakban a Végétért a termelőszövetke­zetek I. országos kongresszusa. A megyék 515 szavazati jo­gú küldötte szombaton zárt ülést tartott a Parlamentben. Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövet­kezet elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Győré Sán­dor, az abonyi Kossuth Tsz- elnöke, a jelölőbizottság elnö­ke terjesztette elő a jelölőbi­zottság javaslatát a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának tagjairól. A javaslat megvitatása után a kongresz- szus küldöttei titkos szavazás­sal megválasztották a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának 101 tagját. Heves megyéből Barta Andrást, a füzesabonyi Pe­tőfi Tsz elnökét, Csabai Mi­hályt. a terpesi Rákóczi Tsz elnökét, Fekete Győr Endrét, a verpeléti Dó­zsa Tsz elnökét, Firsch Lászlót, az átányi Béke Tsz főmezőgazdászát és Lukács Dezsőt, a boldog! Béke Tsz elnökét választották meg a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának tagjai Borába. Az elnök ezután szünetet pendelt el, majd 12 órakor nyílt ülésen folytatták tanács­kozásukat a kongresszus rész­vevői. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, dr. Diményi Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, a kongresszus elő­készítőbizottságának tagja vet. te át az elnöki tisztet és be­jelentette, hogy a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa a szünetben megtartotta első ülését, megválasztotta tisztség, viselőit és négy bizottságot. A választás eredményét Belgyár András, a nagvlétai Aranyka­lász Tsz elnöke, a szavazat­szedő bizottság elnöke ismer­tette a kongresszus részvevői­vel. Az ülésen egyhangúan vá­lasztották meg a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa 11 tagú elnökségét, héttagú el­lenőrző. verseny- és propagan­da, valamint szociális bizott­ságát és kilenc tagú közgazda- sávi és áruforgalmi bizottsá­gát. A Termelőszfívet^eze+ek Or­szágos elnökévé Szabó Istvánt, a nádudvari Vörös Csillag T=7 elnökét, el­nökhelyetteseivé Berki Sán­dort. a mezőszilasi Mezőföld Tsz elnökét é<; Sümegi Jánost, a széesénvi TT. Rákóczi Ferenc Tsz elnökét, főtitkárává dr. Nagv Sándort, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­Befejeződött a tsz-kongresszus Megalakult a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Heves megye öt küldötte az országos tanácsban Fekete Győr Endre az elnökség tagja I szociális bizottság elnöke: Barta András

Next

/
Oldalképek
Tartalom