Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

A TSZ-KOXORESSZCS HATÁROZATA (Folytatás az 1, oldalról) két. valamint a munkadíjat Az utóbbival kap­csolatba! a határozat külön rámutat, hogy a megfelelő színvonalú munkadíjazás és jövede­lemrészeseelés rendszerét, formáit a termelő­szövetkezetek maguk alakítsák ki. s ezt ter­veikben rögzítsék. A garantált és rendszere­sen fizetett munkadíj összege — ha ezt a for­mát választják — általában ne haladja meg a tervezett évi részesedés 80 százalékát. A munkadíiat természetben és pénzben egyaránt fizethetik Állást foglal a határozat amellett, hogy a termelőszövetkezetek termékeik túlnyomó többségét a továbbiakban is a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak — szerződéses ala­pon — adják el. A szerződések — mind a jo­gok, mind pedig a kötelezettségek tekinteté­ben — egyenjogúságon alapuljanak és legye­nek kölcsönösen előnyösek mind a szövetke­zeteknek, mind a vállalatoknak. A termelő­szövetkezetek a közös és a háztáji gazdaságok termékeit — a monopolcikkek kivételével, s a hatósági szabályok betartásával — más mó­don is értékesíthetik. Az utóbbi sikeres meg­oldása végett, ahol ez gazdaságos, működjenek együtt egymással, illetve a földművesszövet- kezetekkel, a kisipari szövetkezetekkel és az állami szervekkel. A mezőgazdasági termelés­hez kapcsolódó feldolgozó és értékesítő tevé­kenységük szélesítésével is mozdítsák elő tag­jaiknak és azok családtagjainak folyamatos, elsősorban lakóhelyükön történő foglalkozta­tását. Főképpen saját szükségletük gazdaságos kielégítésére, de amennyiben igény van rá, a lakosság és más szervek részére is végezhet­nek a termelőszövetkezetek szolgáltató tevé­kenységet. A kongresszus — hangoztatja a határozat — lényegesnek tekinti annak a törvényes elv­nek a tiszteletben tartását, amely szerint a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban álló vállalatok és intézmények a szövetkezetek tekintetében hatósági feladatot nem láthatnak el, ilyen jogkör csak az államigazgatási szer­veket illeti meg. A termelőszövetkezeti mozgalom eredmé­nyei lehetővé teszi, a gazdaságirányítás re­formja és a szövetkezeti gazdálkodás bizton­sága pedig kifejezetten megkívánja a föld- használat rendezését. A kongresszus ezért he­lyesnek és kívánatosnak tártja a földhaszná­lat és a földtulajdoin egységének fokozatos megteremtését, a szövetkezeti földtulajdon kialakítását. A szövetkezeti földtulajdonra legyen joga valamennyi mezőgazdasági jelle­gű szövetkezetnek, tehát az alacsonyabb fokú szövetkezeteknek is. Elvi és törvényes lehetőséget kell teremtem arra, hogy a termelőszövetkezetek a használa­tukban levő földeket — megfelelő megváltási ár ellenében — tulajdonukba vehessék. E fo­lyamatban érvényesülnie kell az anyagi érde­keltségnek és a szövetkezeti tagok, illetve a földtulajdonosok önkéntes elhatározásának. A kongresszus felleéri az országgyűlést, hogy az új szövetkezeti törvénnyel egy időben hozzon olyan új földjogi törvényt is, amely rögzíti a földtulajdon új rendszerének elveit. Az új földjogi törvényben, illetve a szövet­kezeti földtulajdon fokozatos megvalósításá­ban a kongresszus határozata az alábbi elvek érvényesítését javasolja. A gazdaságilag és szervezetileg szilárd ter­melőszövetkezetek használatában levő állami földek — a szövetkezetek kérésére — meg­váltási ár ellenében kerülhessenek a szövet­kezetek tulajdonába. A nem szövetkezeti ta­gok tulajdonában, de a szövetkezet használa­tában levő föld — amennyiben a tulajdonos a törvény kihirdetésétől számított egy éven belül nem lép be a szövetkezetbe — megvál­tási ár ellenében váljék a szövetkezet tulajdo­nává. A szövetkezeti tag a szövetkezet által használt földje után a továbbiakban is élvezze az eddigiekben meghatározott mértékű föld­járadékot, de ha akarja, s természetesen meg* váltási ár ellenében, ő is a szövetkezet tulaj­donába adhassa bevitt földjét. A szövetkezet használatában levő földeket csak szövetkezeti tagok örökölhessék. A nem szövetkezeti tag örökösök földje, ugyancsak megfelelő megváltási ár fejében, kerüljön a termelőszövetkezet tulajdonába. A termőföld az ország semmivel sem pó­tolható gazdasági erőforrása. A kongresszus éppen ezért úgy véli, hogy az új földjogi tör­vényben célszerű lesz kellő részletességgel és “•adóssággal rendezni valamennyi termőföld tulajdoni és használati kérdéseit, tehát a zárt­kerti földek, az illetményföldek és a nagyüze­mekben nem hasznosítható földek haszná­latát is. A szövetkezeti demokrácia erősítése és a szövetkezeti gazdálkodás eredményességének javítása céljába p kongresszus állást foglalt a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek megalakítása mellett. Annak az elv­nek at érvényesítéséért szállt síkra, hogy a termelőszövetkezetekre kötelezettség csak jog­szabályokból, megkötött szerződésekből, vala­mint a közgyűlés és a választott szervek hatá­rozataiból származhat. A termelőszövetkeze­tek demokratikusan választott képviseleti szervei: a termelőszövetkezetek kongresszusa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei. E társadalmi képviseleti szervek fő célja a szövetkezetek demokratikus működésének és eredményes, vállalatszerű gazdálkodásának előmozdítása, a szövetkezetek jogvédelmének szervezése. E szervek egyben a termelőszö­vetkezetek érdekképviseleti szervei is. A négyévenként összeülő termelőszövetke­zeti kongresszus nemcsak a termelőszövetke­zetek helyzetének és fejlesztésének közvet­len problémáival foglalkozik, de egyben po­litikai fórum is. Lehetőséget ad a parasztság­nak saját helyzete és jövője országos szintű megtárgyalására, a párt és az állam agrárpoli­tikájának kialakításában való aktív részvé­telre. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek területi szövetségei a megyéken belül gazdasági körzetenként, il­letve — indokolt esetben — megyénként ala­kuljanak meg. Helyesli, hogy a szövetségek maguk készítsék el — a kongresszuson jóvá­hagyott minta felhasználásával — alapszabá­lyukat. E szövetségek tevékenysége elsősor­ban a következőkre terjedjen ki: Vitassak meg a termelőszövetkezetek üze­mi terveiből, a népgazdaság igényeiből adódó feladatokat. Ezek megoldására dolgozzanak ki javaslatokat a szövetkezetek számára. Ér­tékeljék a gazdasági ösztönzők hatását. A kö­zös gazdálkodás erősítése érdekében tegyenek javaslatókat a munkaszervezésre, a munka­díjazásra, valamint a termelési specializáció lehetőségeire, szükség szerint e célból fejt­senek ki koordináló tevékenységet. Tájékoz­tassák a termelőszövetkezeteket az értékesí­tés és beszerzés lehetőségeiről, feltételeiről. Kezdeményezzék az árukapcsolatok létreliozá- zását, működjenek közre az áruk átadásánál, átvételénél, minősítésénél. Szervezzenek szak­mai tanfolyamokat, tapasztalatcseréket, tájé­koztatókat, működjenek közre a szaktanács- adás, a szakmunkásképzés szervezésében. Fog­ják össze a szövetkezetek által kialakított egyéb szerveket — kereskedelmi irodákat, fel­dolgozó, építő, gépjavító, értékesítő és ellátó közös vállalatokat, A termelőszövetkezeteik megbízása alapján végezzenek revíziós vizsgá­latokat. Szervezzék meg a termelőszövetkeze­tek jogvédelmét, lássák el a termelőszövet­kezetek „önsegélyező csoportjával” kapcsola­tos feladatokat Szervezzék és támogassák — a társadalmi szervek segítségével — a szocia­lista munkaversenyt és brigádmozgalmat a termelőszövetkezetekben. Létesítsenek közös üzemi alapot a termelőszövetkezetek befize­téseiből és egyéb bevételeiből. A kongresszus a magyar parasztság ter­melőszövetkezeti mozgalmát a dolgozók társa­dalmi haladásáért és új, kizsákmányolás­mentes életéért vívott világméretű harca ré­szének vallja. A magyar szövetkezeti fejlődés kiapadhatatlan forrása — a változó helyzetet és a sajátos viszonyainkat szem előtt tartva — a Szovjetunió kolhozainak és a többi test­véri szocialista ország termelőszövetkezetei­nek gazdag tapasztalata. Ebben az esztendőben a világ dolgozói, so­raikban a magyar termelőszövetkezeti pa­rasztság milliós tábora, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom fél évszázados évforduló­ját ünnepük. A kongresszus felhívja a terme­lőszövetkezeti tagokat, hogy a soron levő munkák és teendők példás elvégzésével vegye­nek tevékenyen részt a világméretű történel­mi megemlékezésben: a Nagy Októberi Szo-- cialista Forradalom 50. évfordulójának fel­emelő megünneplésében. (MTI) Rendkívüli állapot €! örögforixágban Papandreut letartóztatták Betiltották a szakszervezetek tevékenység ét Az AP jelentése szerint az új miniszterelnök Koliasz, az eskütétel után rádiószózatot intézett a lakossághoz. Mint mondotta, a május 28-ra ter­vezett választásokat nem tud­ták volna normális módon biz­tosítani és a hatalomátvétellel a hadsereg „az országot a dest­rukciótól akarja megmenteni” Az AP megjegyzése szerin: az új kormány, amelv Kons­tantin király előtt esküdött fel, sokkal nagvobb hatalma' kapott meghatározatlan időre, semhogy ebből arra lehetne kö­vetkeztetni, hogy a közeli iö vőben választásokat akarna tartani. Olaszországba érkezett je­lentések szerint a Centrum Unió vezetőjét, a 79 éves Georgiosz Papandreu volt mi­niszterelnököt, akit pénteken letartóztattak, háziőrizetben tartják, mert szívrohamot ka­pott. Fiát, Andreasz Papand­reut és több hívét bebörtönöz­ték. Üjabb jelentések megerő­sítik, hogy ugyanez a sors érte Kanellopuloszt is. aki nemré­giben a királyi utasítására fel­oszlatta a parlamentet. Rádióbeszédében Koliasz Is­mertette kormánya célkitűzé­seit. Többek között kijelentet­te: „Mostantól kezdve nin­csenek sem jobboldali, sem baloldali vagy akár középpárti elemek. Csak görögök van­nak. .. Ha majd az országban normálissá válik a helyzet, új­ból megkezdődhet a parlameti élet”. A külpolitikát illetően az új kormány bejelentette, hogy Görögország tagia marad az ENSZ-nek. és hűségét hangoz­tatta a NATO-iránt. Az új kormány célkitűzései között szerepel Ciprus és Görögor­szág egyesítése is. A Tanjug jelentése szerint az athéni katonai rádió beje­lentette a rendkívüli állapra életbenléptetését egész Görög országban. Az ostromállapotra vonatkozó 1912-es rendelkezé­sek értelmében bárkit le len-t tartóztatni és meghatározatlan ideig őrizetben lehet tartan' — Közlemény szerint tilos mindennemű összejövetel, tün­tetés, vagy csoportosulás A szakszervezetek tevékenységét is betiltották, a sztrájkot ille­gálisnak tekintik. A sajtó, a rádió és a televízió tájékozta­tásait cenzúrázzák. A belügyminisztérium köz­leménye szerint szombaton reggel 5.30 órától engedélyezi K a lakosság utcai közlekedését, ötnél több személy nem cso­portosulhat az utcákon. Letartóztatások Ghánában ACCRA (MTI): A ghana nemzeti felszaba­dítsál bizottság utasítására » rendőrség és a hadsereg meg- ! kezdte azoknak a személyek­nek a letartóztatását, akik az 11966 februári hatalomátvétel előtt, Nkrumah uralma idején, kiemelkedő politikai és állami tisztségeket töltöttek be Csupán egy napon, pé teken több mint 50 embert bo tönöz- tek be, köztük volt m risztere­ket és parlamenti képviselőket. Ankrah altábornagy, a nem­zeti felszab,adítási bizottság el­nöke átvette a fegyveres erők parancsnokságát. Eddig e tiszt­séget Kotoka vezérezredes töl­tötte be. de őt az április 17-t ál­lamcsíny sorén meggyilkolták. Ankrah vette át. a hadügy-, az egészségügy- és a közmun­kaügyi minisztérium vezetését is. Április 24 — a gyarmati ifjúság napja „Olcsóbb három feketét al­kalmazni, mint egy talicskát vásárolni” — olvashatjuk a belga Katanga Társaság egyik 1912-ből származó jelentésé­ben. A gyarmatosítók számá­ra mindennél olcsóbb volt az afrikaiak élete. A Kongó- vasút építésénél olyan sok af­rikai hullott el, hogy a talp­fákat akár velük is helyette­síthették volna... Albert Londres, a világhírű francia írótól származik a mondás: „A néger volt az ingyen mo­tor, amelyet banánnal fűtöt­tek”. Két évtizeddel ezelőtt még másfél milliárd embernek ju­zat aláírásának évfordulóján tartják meg világszerte a „gyarmatosítás ellen, a békés egymás mellett élésért harco­ló ifjúság napját”. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség kezdeménye, zésére azóta április 24. a ko- lonializmus elleni küzdelem nemzetközi akciónapja. A gyarmati rendszer szétesett, de harmincmillió ember — Angola, Mocambique, Surina­me, Aden, Réuniun, Francia- Szomália, Timor népe — ma is leplezetlen gyarmati el­nyomás alatt sínylődik, s százmilliókat szipolyoz a szín­falak mögé húzódott, álruhát öltött neokolonializmus. A dél-afrikai aranyat, a zam. Események — sorokban CHICAGO: Szombatra virradó éjszaka az Egyesült Államok közép-j nyugati részén tizennyolc tor­nádó pusztított, főképpen II- lionis államban. A heves or- j kánok száznál több házat rom­ba döntötték, több ezret pedig I megrongáltak. Hivatalos ada-1 tok szerint legalább hatvanan meghaltak és sok százan meg­sebesültek. A legnagyobb pusz- títás Belvidere váróéban volt. Lehetségesnek tartják, hogy a város körzetében a százat is meghaladja a halottak száma. MOSZKVA: Terepszínű ponyvákba bur­koltan haladtak át a Vörös té­ren szombatra virradó éjszaka a május elsejei díszszemlén részt vevő rakéták. A jubileu­mi parádé próbái folynak Moszkva tőszomszédságában is. Az idén az előző évekhez ké­pest sokkal nagyobb arányokat, szélesebb keretet kapnak a szovjet ország ünnepei. Óriási az ünnep előtti forgalom az üz­letekben, mindenki az ajándé­kozás kedves gondjaiban él. tott ez a sors. A kolonializmus ellen küzdő gyarmati ifjúság­nak kevés támasza akadt. A fasizmus felett aratott győze­lem, a szocialista országok közösségének létrejötte azon­ban új szakaszt nyitott a gyarmati népek történelmé­ben is. 1946. február 21-ón, Bombay ben, a Tál var angol hadihajó indiai matrózai már ágyúkkal lőtték a brit csata­hajókra, s attól kezdve esz­tendőről esztendőre ezen a napon, február 21-én tartot­ták meg világszerte a gyar­mati fiatalokkal való szolida­ritás napját. Másfél milliárd ember dön­gette a gyarmati rendszer oszlopait, és 1955 áprilisában az indonézai Bandungban már 29 felszabadult ázsiai és afri­kai ország vezetői tanácskoz­tak a kolonializmus teljes felszámolásáról. Bandung a megváltozott helyzetet tükröz­te: fölénybe kerültek az anti- imperialista erők s Ázsia után Afrikában is napirendre ke­rült a gyarmati uralom meg­döntése. Bandung szellemére emlékeztetve határozták el a haladó ifjúság küldöttei, hogy ezután minden évben április 24-én, a bandungi nyilatko­biai rezet, az új-kaledóniai nikkelt, a guayanai bauxitot kiaknázó trösztök számára a bennszülött ma is csupán „ingyen motor, amelyet ba­nánnal fűtenek...” Április 24-én a földkerekség haladó ifjúsága, s velük együtt a magyar fiatalok, demonstrá­ciókkal kifejezik az elnyo­mottakkal szolidaritásukat a kolonialisták ellen fegyverrel is küzdő gyarmati ifjúsággal. Az idei április 24-én a fia­talok fő jelszavai az imperia­lizmus elleni küzdelem lö- vészárkaiban harcoló vietna­mi népet támogatják, hogy útját állják az Egyesült Ál­lamok neokolonialista törek­véseinek Ázsiában. A nyugat­afrikai Guina fővárosában rendezendő tálálkozón az af­rikai portugál gyarmatok fel­szabadító harcának segítségé­ről tanácskoznak. De a föld­kerekség sok más részén is nagy demonstrációkra kerül sor, hogy az ifjúság nemzet­közi összefogása is meggyor­sítsa a gyarmati uralom vég­leges felszámolását, hogy senki se legyen többé „in­gyen motor”... S. T. A Heves megyei Vízmű Vállalat felvesz az egri Strandfürdőbe — strandszezonra — gfud/ókezetőt, bemondót (idegen nyelvet beszélők előnyben). ★ Jelentkezés: Eger, Fürdő u. 3. sz. Üzemvezetőségi iroda Április 24-től május 10-ig az áruházakban és a szaküzletek­ben férfi és fiú nadrágok nagy yá'asztékban. MOST VÁSÁROLJON! MOST AKTUÁLIS! MOST ÉRDEMES! A Tiszánál! Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat Heves megyei Üzemvezetősége gázszerelői munkára szakmunkásokat, segédmunkásokat és ipari tanulókat vesz fel Jelentkezni lehet: EGER, Marx K. u. 10. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom