Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

'.avak fenekén fekvő kábelek és vezetékek ellenőrzésére. A 630 kiló súlyú hajó szülőhazája nem a német tengerpart vala­melyik kikötővárosa, hanem a hegyes-völgyes Dél-Németor­szág. A hajót két villamosmo­tor hajtja meg éa óránként u.aiA/,ixaoiivu.S ózitíi'iíciZőt ÍS gondoskodik a felmerülésről. A sokoldalúan felhasználható közlekedési eszköz ára 7.4 000 német Márka. Kívánságra egy rádióadó—vevőkészüléket is be lehet építeni 3000 Márkás fel­árért. A tél végén rendszerint mindenkinél jelentkezik az úgynevezett tavaszi fáradtság, amelynek oka a vitamin- hiány. A tél végi vitaminsze­gény étrend javítására néhány recept vitaminsaláták készíté­sére: Joghurtos saláta: 5 dkg sárgarépát finomra reszelünk, 4 dkg nyerskáposz­tát finom metéltre vágunk és tányérral letakarva néhány óráig állni hagyjuk. Ezután tálra tesszük, és a következő mártással leöntve tálalju«: 1 kanál étolajba 2 kávéskanál Citromlevet, 1 kávéskanál jog­hurtot, 1 csepp mézet, kevés Í strezselymet, 1 kávéskanál nomra vágott hagymát, Xyancsak finomra vágott kés­hegynyi fokhagymát keve­rünk. Reteksaláta: 2—3 fekete retket megmo­sunk, meghámozunk, majd megreszeljük, és az előbbi re­ceptben leírt mártással leönt­ve tálaljuk. A legjobb fogyasz­tás előtt egy órává lelkészíte­ni. Uborkasalátáva! is vegyít­hetjük. Vegyes nyersfözelék: 10 dkg zellert, 15 deka ret­ket, 20 deka céklát és 10 deka sárgarépát külö-külön finomra reszelünk. 15 deka uborkát, és paradicsomot, 8 deka parajt, egy kevés póréhagymát és egy kis fej kelkáposzta felét vékony metéltre vágjuk. A tálon el­rendezzük és ecetes lével le­öntjük. Ezután lábunkat térdben visz- szahajlítva, fejünket erőtelje­sen hátrahajtva mélyeket lé­legzőnk. Biz a gyakorlat a has izmokat, a nyak- és lábszár­izmokat mozgatja. A tornát nyitott ablak mel­lett végezzük. Két-három hét múltán az eredmény nemcsak a friss közérzetben, hanem a csökkenő súlyban is jelentke- mk. A kevesebb — többet eme... korlat az egyébként keveset mozgó hát- és csípőizmokat dolgoztatja. 3. gyakorlat: A szőnyegre té­ve két kezünket előbb leeresz­kedünk, majd kinyújtjuk lá­bunkat — a lábfejet lefeszítve. Sok család izgalmas napokat él át mostanában, hiszen fo­lyamatosan érkeznek az autó­szállítmányok az országba, s így számos otthon új „család­taggal” gyarapszik: az autó­val. A tervezgetés és takarékos­kodás hosszúnak tűnő évei alatt sokszor felvetődik a kér­dés: „Milyen autót vegyek, ha együtt lesz a pénzem?” Jó ta­nácsokban nincs hiány: a ro­konok és munkatársak sok öt­letet adnak. Mindenki más­más típusra esküszik. A gépkocsik sok szempont szerint osztályozhatók, akár a kényelmi szempontokat, akár a szerkezti felépítés különbözősé­geit vesszük figyelembe. Aki értő módon akar megítélni egy autót, az természetesen a konstrukció „lelkét”, a motort vizsgálja meg először. Két fon­tos tényező ad itt útmutatást az érdeklődőknek: egyrészt a hengerek száma, másrészt az, hogy kétütemű, vagy négyüte­mű-e a motor. Köztudomású, hogy egyhen- geres autómotor nincs. A két- hengeres autók jellegzetes kép­viselője a közismert „Tra­bant”, a háromhengeresek kö­zé F>edig a kedvelt „Wartburg” tartozik. A többi hazánkban is­mert gépkocsi általában négy- hengeres, de ritkán hat, vagy nyolc is lehet a hengerek szá­ma. □femek harca Jellegzetesen osztályozhatók az autók a motor működésének ciklusa alapján; esszerint két­ütemű és négyütemű motorral ellátott műveket tartunk szá­mon. A négyütemű motor megje­lenése óta — mert a kétütemű volt az első — sokan felteszik a kérdést: melyik jobb? A két­ütemű motor előnyei különö­sen a kis hengerűrtartalmú ka­tegóriákban mutatkozik meg (ezért tett szert egyeduralomra a mopedek és a kismotorok kö­zött) Kétségtelen tény, hogy a kétütemű • motor lényegesen egyszerűbb,' működés szem­pontjából azonban a négyüte­mű előnyösebb tulajdonságok­kal rendelkezik (egyenletesebb, zajtalanabb járás stb.) A kü­lönbség azonban nem nagy, so­kan úgyszólván észre sem ve­szik. A motor egyenletes züm­mögését kedvelők számára mindenesetre szokatlan a két­ütemű motorok jellegzetes „ki­hagyása” kis terheléseiknél, a rapszódikus üresjárat, a furcsa kipufogás. Kevés az eltérés A teljesítményt és a fogyasz­tást szemügyre véve sem lehet a kétütemű motorokat elma­rasztalni. Bár fogyasztásuk ál­tálában magasabb — kevésbé jó a hengerekbe jutó üzemanyag kihasználásának mértéke — gyakorlatilag kevés az eltérés a hasonló kategóriájú négyüte­mű járművekhez viszonyítva. Ugyanezt mondhatjuk a telje­sítményre vonatkozóan is. Az élettartamot vizsgálva csaknem azonosan értékelhető a két rendszer, a kétütemű motorok kopása talán valami­vel kedvezőtlenebb. Viszont a javítási költségek a kétütemű- eknél alacsonyabbak, a lénye­gesen kevesebb és egyszerűbb szerkezeti elem miatt, ami egy­ben hibaforrást is jelent (a két­ütemű motornál nincs vezér­mű, szelep, kényszerolajozás, stb.) Igaz, az olajozásnak az a módja, hogy az üzemanyaghoz adagolt olajjal — ún. keverék­kel — járatjuk a motort, je­lentősen nagyobb olajfogyasz­tást eredményez. Kétségfelen előny Egy szempontból vitathatat­lan előnnyel rendelkeznek a kétütemű motorú gépkocsik, ea a hideg időbeni való todítás. Míg a négyütemű motorokkal bizony sok nehézség adódik a fagyos téü reggeleken, addig a kétüteműek rendszerint azon­nal „beugranak” (feltéve, hogy az akkumulátor megfelelő álla­potban van.) Nagy előny, hogy az olajozás már az első robba­nások során megindul, hiszen a kenőanyag a benzinnel együtt jut a hengerekbe. De nincs szükségük a kétütemű moto­roknak hosszasabb melegítésre (álló állatpotban való járatás­ra) sem, különösen akkor, ha léghűtésűek, mint a „Trabant.’’ Az ismertetésből az tűnhet ki, hogy a kétütemű motorok védelmében íródott. Ikre leg­feljebb azért lehet szükség, mert sokan vannak, akik «Ä nélkül leszólják a kétségtele­nül zajosabb, de egyébként na­gyon hálás és igénytelen mo­tor-típust. Mit mondhatunk még ezek után? Talán azt, hogy végered­ményben ízlés dolga a kétüte­mű és a négyütemű autók kö­zött való választás. Blahó István A gépi adatfeldolgozásé • •• M a jovo A gazdasági élet nap­jainkban olyan rendszeresen ismétlődő adathalmazzal kény­telen megbirkózni, amit az ember manuálisan már nem, vagy csak nehezen tud elvé­gezni. Az iroda kézi, vagy egy­szerűbb gépi munkáját mind­inkább újabb és tökéletesített gépek váltják feL A mai modem elektronikus gépek ősét már a XIX. szá­zad első felében ismerték, de a gép kezdetlegessége és me­chanikai tehetetlensége miatt a kívánt igényeknek nem tu­dott megfelelni. A második világháború alatt az amerikai Harward egyetemen kezdték meg a mai rendszerű adatfel­dolgozó gép megvalósítását. Az elkészült berendezés azon­ban kizárólag laboratóriumi példány volt és főképp kato­nai természetű, illetve tudomá­nyos munkák elvégzését szol­A meglehetősen nagy komp­lexum 18 000 elektroncsővel üzemelt 1949-ben Angliában módosított rendszer már lénye­gesen egyszerűbbnek bizo­nyult és csupán 6000 csövet működtetett 1952-bem a pensylvámiai egyetem magyar származású matematikusa adattárolóval bő­vítette a berendezést, így a ma is használt gépek betáplálási, vezérlési, számolási, tárolási és kiírási igényeit kielégítően biztosították. A problémát mindvégig a betáplált adatok tárolásának módja jelentette. Ma már több Tengeralattjáró „hétköznapra” A hamburgi nemzetközi ha­jó- és csónakkiállításon első al­kalommal mutattak be egy egyszemélyes „tengeralattjá­rót”. A kis méretű, víz alá me­rülő hajót nemcsak privát szó­rakozásra, ■ hanem „értelme- se’',h'’ .-Jo'óöm is f^l lph°t hasz­hatkilométeres sebességgel ha­ladva 6—8 órát tud 50 méter mélységben eltölteni. A beépí­tett biztonsági berendezések lehetővé teszik ,hogy a hajó egy lábnyomásra — terhének elbocsátásával — felemelked- iö’r ecetén ezenkívül 1987. március 5., vasárnap Éppen a régi emlékek alap­ján sok szülő úgy gondolkozik az én gyermekemnek legyen meg mindene, amit csak sze- me-szája kíván, kapja meg mindazt, amit én kaphattam meg. És így azután a gyermek dúskálhat a „finomságok” kö­zött, a narancs, a csokoládé a szerényebb jövedelmű csalá­dok gyermekeinél is minden­napossá vált. És mivel min­dennapos — értékét sem isme­rik. A következmény, a gyermek válogatóssá, étvágytalanná vá­lik, s közömbösen fogadja a nyalánkságokat. Néha unottan dobja félre a kenyeret, az egyszerűbb süteményt, pedig a szülőik annak az áráért is dol­gozták! A válogatás és a megúntság mellett az sem mellékes, hogy az orvosok a megmondhatói annak, az egészségtelen meny- nyiségben fogyasztott édesség miatt hány gyermek szenved fogszuvasodásban. Egy kicsit okosabban kellene a gyermekek részére adagolni a nyalánkságokat. Többször in­kább gyümölcsöt adjunk süte­mény helyett Es a családban ne váljék mindennapi, megszokott eseménnyé, hogy valamelyik szülő, esetleg mind a kettő, csokoládéval a táskájában tér haza. Az édesség legyen vala­minek a jutalma. így örömet szerezhet. És a gyermek is job­ban megbecsüli majd amit kap. Erre is vonatkozik „a ke­vesebb néha több lenne.” András Lajosné agyakorlatok 1. gyakorlat: Terpeszállásiban, fejünk felett összekulcsolt kéz­zel törzshajlítást végzünk. Elő­ször előre öt-hat ritmikus moz­gással, majd ugyanígy hátra. Kezdetiben ez nehezen megy, de nem szabad abbahagyni. A gyakorlatot jobbra, s balra szintén többször ismételjük meg. 2. gyakorlat: Térdepeljünk le a szőnyegre, és valamilyen tár­gyat — lehet virágcserép, vas­tagabb könyv, vagy vasaló — egyik oldalról a másikra he­lyezzünk át többször. Ez a gya­Az iskolai szeméttárolóba sokszor kerülnek kiflivégek, vajaskenyér-darabok, a napkö­ziben még félredobott sütemé­nyek is találhatók. Elgondol­koztató dolog ez. Azon felül, hogy nem esztétikus látvány az úton-útfélen félrehajított ke­nyér- és süteménydarab, a fé­lig elfogyasztott alma, érdemes az okról is beszélni. Az „öregek”, a mai szülők egy része és a nagyszülők, még jól emlékeznek ama az időre, amikor a péksütemény, a „molnárkalács” jutalmazásnak számított. A cukrászsütemény is többször volt elérhetetlen vágy, mint az ebédhez tartozó fogás. ' kertben A konyhakertben már el­kezdhetjük a munkálkodást. Káposzta- és gyökérféléket ül­tethetünk, közkedvelt a berli­ni félhosszú petrezselyem, a cukor és a győri petrezselyem fajta. A fagy elmúlta után a zöldborsót is vethetjük, hogy mielőbb az asztalunkra kerül­hessen az új termés. Két-há- rom év előtt trágyázott és ősz­szel mélyre forgatott földben 25—30 cm-es sortávolságra ül­tetjük. A velőborsók között a legjobb a .„Kelvedon csodája”, amit korai érése és bő termé­se miatt kedvelnek. A húsos, édes cukorborsót zsenge álla­potban — a zöldbabhoz ha­sonlóan — hüvelyestől fo­gyaszthatjuk. Tavaszi torn A tavasz közeledtével meg- hökkenve vesszük észre, hogyg a téli kényelmesebb életmód 7nva A meleget ígérő tavassá széllel a kerti gondok is elő­kerülnek. A virágágyak építé­sét pontos előírások nem irá­nyítják. Az ovális, kerek, vagy töbhszögű vegyes ágyak léte­sítése — ahogy már ezt a gya­korlat igazolta, — legjobban díszítik a kertet Csupán a szí­nék összhangjára keÜ ügyelni. Az egynyári virágók mellett jól megférnek az évelők is. Lehetőleg az egyforma víz- és fényigónyűeket ültessük egy­más mellé, természetesen vi­gyázva a színhatásra. Gyón y< irködtetők a mólyva- rózsafajtálk, amik csoportosan ültetve, sőt egyenként is hatá­sosak. Hétféle színben viríta­nak, közöttük különleges díszí­tő hatású a koránnyíló lila, teltvirágú, ami 60—70 centi­méteresre nőve, kerek bokrot képez. Márciusi langyos ágy­ba ültethető a (Galdepsis) me- nyecskeszem, vagy szépecske. Talán legkedveltebb a sok vi­rágot hozó „aranyszőnyeg”, amelynek élénkbama közepét narancssárga szirmok veszik körül. A balzsamina, vagy ne­bán fevirág a kert napos, vagy félárnyékos helyét szereti. Magvetéskor langyos ágyba, majd később a szabadba ke­rülve igen hálás, pompás szín- keverékben a fagyokig virít. A nyári virágok között kis­igényű a (Ziannia) rézvirág, amit köznyelven legényrózsá­nak is ismernek. Állandó he­lyére áprilisban kerülhet, ahol júliustól a fagyokig — bíbor- lila, aranysárga, cseresznye- piros — színekben díszük. A legszebb kora nyári, virá­gok egyike a szarkaláb. Tö­mött, henger alakú virágai pasztellszínekben díszítik a kertet. A kertek ékessége még­is a széles színskálájú (Glad'ió- lusz) kardvirág. Gumói mér ősszel beszerezhetők, hogy ko­ra tavasszal földbe kerülhes­senek. Hasonlóképpen a tuli­pán-, jácint-, és nárciszhagy­mák, amik hajtatására és ki­ültetésére alkalmas a kora ta­vaszi illatos virágaink. „megajándékozott” egy-két fe­lesleges kilóval. Itt az ideje, hogy lefogyjunk. Ennek — a vitamindús, kalóriaszegény táplálkozás mellett, legfonto­sabb eszköze a torna. gyár mágneses filmre rögzíted készlet-tárolót alkalmaz, amelynek adatai a másodperc tört része alatt elérhetők. Be­táplálását általában lyukkár­tyarendszer biztosítja 10 jet- sebesség/mp elérésével. A korszerű adatfeldolgozás azonban, sokkal többet követel meg. Ennek alapja az elekt­ronikus adatfeldolgozás, me­lyet bár lyukkártyarendszerbea adagol, de mágneses szalagon tárolja a több tízezer adatot. A tranzisztorai» utóm mn már az ún. tunneldióda alkal­mazásától várják az írott, vagy bemondott szövegek és adatok közvetlen felhasználását, mir vei a tunell előállítása olcsóbb, százszor jobb a hatásfoka, terr jedelemben viszont századré­sze a tranzisztornak. Napjainkban már többféle berendezést ismerünk, leggya­koribbak az ICT 1900. típus, családhoz tartozó elektronikua számológépek, amelyek egy­aránt alkalmasak gépi adatfel­dolgozásra, illetve tárolásra. E gépcsalád rendszerének gépeit szerte a világon szíve­sen alkalmazzák, megbízható­ságuk közismert, egyidejűleg egymástól függetlenül, több program végzésére alkalmasak, meghibásodott egységeik köny- nyen cserélhetők, kártyatáblá­jukban 3000 db kártyalap fiér él. Az utasítást a programnak megfelelően tízjegyű számmal fejezik ki A gazdasági adatfeldolgozó gépek, könyvelő automaták, lyukkártyarendszerű gépsorok kétségkívül egyre nagyobb szerepet fognak játszani a jö­vőben. Sziget Balázs íiiamin&a láták ! ketUtemO, VAGY NÉGVllTEBUlil ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom