Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

20£.r saw* fl választási gyűlésekről jelentjük kor a sajtó, a rádió és a tele­Viharos előzmények után megfontolt szavazás Szakszervezeti bizottságot választottak az egri vasutasok (Folytatás az 1. oldalról) — A járási tanácson szer­zett értesüléseim alapján kö­zölhetem, hogy a volt járási tanács épületében létesítendő gyermekruha-konfekeió rész­leg útjából elhárult minden akadály. 22 millió forintos évi termelési értékre kötöttek szerződést az illetékesek. A részleg 150 nőt tud majd foglalkoztatni, így érthető volt a bejelentés utáni elége­dett moraj a választók sorai között Csütörtökön este zsúfolásig megtelt a bükkszenterzsébeti kultúrház. Idősebbek, fiata­labbak jöttek el, hogy a hat órakor kezdődő választási gyűlés szónokát Havellant Ferencet, a MÉSZÖV elnökét megyei tanácstagjelöltjüket meghallgassák. Családias légkörben zajlott le a gyűlés, amelyen az elő­adó az eddig elért eredmé­nyek ismertetésével kezdte beszédét, majd arról szólt mit kapott a megye és nem utolsósorban ez a kis község az elmúlt néhány esztendő­ben. Űj üzletet, járdát két buszmegállót építették, de más egyéb felújítási és be­ruházási munkát is végeztek, amelyek a helybeliek életé­nek könnyítését segítik elő. Ezután Havellant Ferenc a IX. pártkongresszus határo­zataival foglalkozott, amelyek az életszínvonal további nö­velését vannak hivatva biz­tosítani. Mint hangsúlyozta: ezek megvalósítása a legna­gyobb feladatunk! Javítani kell az ellátási rendszert, nö­velni az életszínvonalat, fo­A füzesabonyi kultúrház előtt már kora délután gyü­lekeznek az emberek. A gép­javító állomásról, az állami gazdaságokból és a termelő- szövetkezetekből érkeznek a választási gyűlésre, hogy meg­hallgassák Bíró József elv­társnak a párt megyei végre­hajtó bizottsága tagjának, a megyei tanács vb-elnökének beszédét. Bíró elvtárs régi is­merőse Füzesabonynak és most is innen jelölték őt me­gyei tanácstagnak. Nem sokkal négy óra után megtelnek a padsorok, meg­kezdődik a gyűlés. Fiatalok, idősebb nők, férfiak, vasuta­suk és mezőgazdasági dolgo­zók hallgatják figyelemmel az előadó szavait. — A megyében 3700 jelölő gyűlésen tízezer felszólalás hangzott el... Ezekre a tényekre épült szavaknak súlya van, hiszen olyan emberek előtt hangzik el, akik maguk is tevékeny részesei nemcsak a nagy or­szágépítő munkának, de a néphatalomnák is. Különösen az idősebbek hallgatják ér­deklődéssel azokat a szava­Fodor Istvánné beszédében szereplő megvalósított, vagy megvalósításra váró létesít­mények, tervek lelkesítő il­lusztrációként hatottak a po­litikánkról, népünk mai és jövőbeni életéről szóló elő­adásban. A taps is lelkes volt a gyűlés végén, s a téma megmaradt sokáig: erről volt szó a kisebb csoportokban hazafelé menet, vagy a presz- szóban egy kávé mellett fc a. csökkenteni a falu és a vá­ros közötti, valamint a szel­lemi és a fizikai munka kö­zötti különbségeket Végeze­tül a tsz-tagokat érdeklő és érintő rendelkezéseikről be­szélt, de szólt arról is, hogy közös összefogással mielőbb orvosolni kell az egész falut érintő problémákat. Folytatni kell a járdaépítést korszerű­síteni az orvosi rendelőt meg­oldani a vízpiroblémát stb. — Ha összefogunk és be­csületesen elvégezzük mun­kánkat, lesz anyagi erőnk a célkitűzéseink valóra váltásá­hoz — fejezte be nagy tet­széssel fogadott beszédét az előadó. Ezután a választók még so­káig beszélgettél: jelöltjükkel, tanácsokat kértek, majd hangsúlyozták: mint eddig, a jövőben is képviselje Havel­lant Ferenc a megyei tanács­nál a község érdekeit és még gyakrabban látogassa meg őket. Ebben mindnyájan egyet­értettek... (f. U kát, amelyek a múlt válasz­tási rendszerét ecsetelik. Kö­zülük többen bizonygatnák, egymás felé bólintanak: Bi­zony, így volt. Mi magunk is emlékszünk ezekre az időkre. A második ötéves tervben a megyében 11 ezer lakás épült. Füzesabony az eltelt négy év alatt a 6,5 millió adóval szem­ben 18,5 millió községfejlesz­tésből és állami támogatás­ból származó beruházást ka­pott. A két termelőszövetke­zet jó alappal rendelkezik ahhoz, hogy biztosítsa a to­vábbi előrehaladást Az emberek a nehéz napi munka után is figyelnek, ér­deklődéssel hallgatják a me­gyei tanács elnökének válasz­tási beszédét. Es ez a figye­lem akkor sem csökken, ami­kor a füzesabonyi kultúrház- ban egy kicsit közelebb ke­rülnek az emberekhez a me­gye, az ország eredményei, a dolgozó milliók keze nyomán felépült jelen. — A harmadik ötéves terv gyermeke lesz a visontai erő­mű. Az egri Hajtóműgyár termelése ötszörösére nő. A technika világában, ami­vízió naponta ontja a friss híreket nehéz mindig újat mondani, mégis más a ténye­ket hallani egy olyan ember­től, aki maga is a megye egyik felelős vezetője. — Kik képviselik ügyein­ket majd az új parlament­ben? Az a tizenkét Heves me­gyei országgyűlési képviselő, akik tízezrek jelölése és vá­lasztása révén szót emelnek, majd mellettünk, a megye munkásságának, a parasztság­nak, az értelmiségieknek ér­dekedért. ígérgetés helyett, a tervek becsületes valóra vál­tását vállaljuk — mondotta az előadó, akinek szavait nagy tapssal és tetszéssel fogadták a füzesabonyi dolgozók. — szalay — Molnár Jenő Karácsondon beszélt a választókhoz Nagy érdeklődés mellett zajlott le Karácsondon a vá­lasztási gyűlés, amelynek elő­adója Molnár Jenő, a megyei párt vb-tagja, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság első tit­kára volt A választók an­nak idején a járási tanács tagjának jelölték. Molnár Jenő beszélt a já­rásban lefolytatott jelölő gyűlések aktivitásáról, majd arról, milyen körülmények között tartjuk meg március 19-én a választásokat. A já­rás ipari üzemei az elmúlt négy éves ciklus idején több mint egymilliárd, a szocialis­ta mezőgazdasági nagyüze­mek pedig közel 300 millió forintot fordítottak beruhá­zásokra. Községfejlesztési cé­lokra a tanácsok 60 millió forintot használtak fel. A járás lakosságának élet- színvonala is jelentős mér­tékben nőtt, amit bizonyít többek között, hogy 350 sze­mélygépkocsit, 500 motorke­rékpárt és 2000 tévé-készü­léket vásároltak az utóbbi négy esztendőben. A dolgozók helyesléssel és egyetértéssel fogadják a IX. kongresszus határozatait, mert tudják, ezek a határo­zatok a további fejlődés út­ját jelölik meg. Különösen nagy örömet váltott ki a köz­ségekben a termelőszövetke­zeti dolgozók nyugdíjának, gyermeknevelési segélyének rendezése. Azt is tudják, a munkások és a parasztok egyaránt, hogy a határozatok megvalósítása az 6 jobb, eredményesebb munkájuktól függ, mivel csak azzal a fo­rinttal gazdálkodhatunk, amit a dolgozók megtermel­nek. A választási gyűlés részve­vői nagy tapssal fogadták Molnár Jenő beszédét. Az elmúlt év a kompolti Üj Barázda Termelőszövetkezeit életében az eddigi legsikere­sebb esztendőnek bizonyult A közös gazdaság a gyengék kö­zül a közepesen gazdálkodó szövetkezetek soraiba küzdötte fel magát s az egy főre jutó részesedés nem keivesebb, mint négyezer forinttal emelkedett az előző évhez képest Szc.bó Andrással, a szövetkezet elnö­kével arról beszélgetünk, mi­képpen sikerült ezt az ered­ményt elérni. Iá szakembergárda Az elnök elmondja, hogy az elmúlt esztendőkben azt a célt tűzték ki, hogy hozzáértő szakemberek vegyék kezükbe a gazdaság irányítását Ez volt az első lépés, amit meg kellett tenni ahhoz, hogy eredménye­sebb legyen a szövetkezet te­vékenysége. A kitűzött célt si­került elérni, ma hozzáértő, jól képzett szakemberek van­nak az irányító posztokon. S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyre jobbak a terméseredmények. A múlt év­ben mind a növénytermesz­tés, mind az állattenyésztés be­vétele pontosan a duplájára emelkedett. S hogy ez minek köszönhető? Annák, hogy idő­Sportnyelven úgy mondanák, hogy az első menetet szabály­talan közelharc jellemezte, de a második menet az esélyes döntő győzelmével végződött. Pedig nem ökölvívó-mérkő­zést, hanem szakszervezeti vá­lasztást tartottak az egri vas­útállomáson. így az előbbi ha­sonlat egy kicsit sántit, mint minden hasonlat, Való igaz, hogy kétmenetes volt ez a szakszervezeti választás. Az el­sőt február közepén, a máso­dikat két héttel később, szerda délután tartották. Miért kellett másodszor is összehívni a küldötteket? Mert az elsőn viharos jelentek ját­szódtak le. Nem ismerték el a jelölő bizottságot, mást akar­tak az utazó vasutasok és mást az állomás dolgozói. Szemé­lyeskedésekkel és indulatos közbekiáltásokkal kezdődőit a küldöttek tanácskozása és mi lett volna, ha így folytatódik? A szakszervezeti központ megbízottjának javaslatára a mindkét műhelybizottságot képviselő mintegy 70 küldött megválasztotta a jelölőbizott­ságot, amelynek újra Csizma- rek Gyula lett az elnöke. Az elmúlt két hét alatt beszéltek az emberekkel, megkérdezték az utazó személyzetet és az állomás dolgozóit is, hogy ki­ket akarnak, kiket javasolnak a szakszervezeti bizottságba­— Ez már más. Kérdezzenek meg bennünket is — mondták a vasutasok. Igazuk volt, eh­hez joguk van, ezt írják elő a szabályok, ezt követelik a de­Heves megye területén je­lenleg több mint háromszáz­ezer gyalogos közlekedik a jár­da nélküli úttesten, csupán a tavalyi év végéig harmincez­ren szereztek gépjárművezetői igazolványt, s így háromezer­re emelkedett a személyautók száma is. Mindez fokozott fel­adat elé állítja a balesetelhá­rítási tanácsot, — amely pén­teken éppen a további munka megbeszélésére ült össze Eger­ben. Az értekezleten egyebek mellett szó esett a Heves me­gyei Közúti Balesetelhárítási Tanács és a TIT jövőbeni szo­rosabb együttműködéséről, megállapodtak abban, hogy még az idén befejezik a hat­vani úttörő közlekedési park építését, s hozzá hasonló léte­sítését kezdik meg Egerben, illetve Gyöngyösön. Tovább szélesítik a KRESZ-oktatást, a legújabb szemléltető filmek vetítésével egybekötött tanfo­lyamokat indítanak a gépjár­művezetők, a munkagépvezetők ben földbe kerültek a vető­magvak, a földeket kellően megltrágyázták, minden mun­kát időben és pontosan elvé­gestek. Ehhez járult még a szakszerű irányit '- s nem utol­sósorban a taco. szorgalmas munkája. Egy-két eredményt érdemes kiemelni. Például azt, hogy a borsó és az uborka a tervezett hozam háromszoro­sát hozta, paradicsomból a ter­vezett 150 mázsa helyett 250 mázsa termett holdankét. Jól sikerült az aprómagfogás is — ötszázezer forintos bevételt ho­zott a szövetkezetnek. Biztos takarmányalap Az állattenyésztés bevétele szintén a duplájára növekedett, kereken hárommillió forintra. Ennek elsődleges feltétele a biztos takarmányalap megte­remtése volt. S hogy ez sike­rült. bizonyítja, mintegy 25 vagon szálastakarmány-felesle- ge van jelenleg a közös gazda­ságnak. Különösen nagy jöve­mokrácia íratlan törvényei. Il­lett volna, ha mindezt Tarttó- czi Géza, a második küldött- gyűlés elnöke, vagy a Vasutas Szakszervezeti Központ kép­viseletében megjelenő Rétfalvi Tibor tanulság- és önkritika­ként szerda délután elmondta volna. A 66 vasutas küldött gyor­san és egységesen megszavazta a választásnál közreműködő különböző bizottságokat és nagyfigyelemmel hallgatta a leköszönő szakszervezeti bi­zottság beszámolóját, amelyet Nagy Károly titkár terjesztett elő. Jó ez a beszámoló, mert az igazságot tükrözi, túlzás és szépítgetés nélkül szól az ered­ményekről és a szakszervezeti munka hiányosságairól. F.z volt Csizmarek Gyula, Korá­nyié József, Tóth I. István és több felszólaló, köztük Rékasi Istvánnak, a vasutas megyebi­zottság titkárának a vélemé­nye. A gyakorlat igazolta, hogy szükség van a két műhelybi­zottságra, mert az emberek különböző munkakörökben dolgoznak, más a vasút és az utazó személyzet problémája. Az elmúlt két év alatt jelen­tős eredményeket ért el a szakszervezeti bizottság. Segí­tették, szervezték a munkaver­senyt, jelentős szerepet vállal­tak a MÁV és az AKÖV mun­kájának összehangolásában, és az gazdasági feladatok élüzem szint feletti teljesítésében. Tö­és 1 óhajtók, valamint a kerék­párosok, gyalogosok részére. Javítják a propagandát, KRESZ-totót indítanak, ame­lyet majd a Gárdonyi Géza Színházban sorra kerülő mű­soros döntő zár mintegy 10 ezer forint értékű jutalomtár­gyakkal, balesetelhárítási kiál­lítást rendeznek, szabadegye­temet nyitnak a közlekedési is­meretek jobb elsajátítására. Újdonságként az áruházi kira­katok dekorációit is egybekö­tik a közlekedési felvilágosítás­sal, s az üvegtáblákon olykor utcai filmvetítést tartanak az oktatófilmekből. Számolnak a nagy és még inkább növekvő idegenforga­lommal is: a tanács irányítá­sa mellett kilenc tagú tolmács­brigádot küldenek a vendégek tájékoztatására. A karszalag­jaikon különféle nemzeti szí­neket viselő Informátorok a jel­zésnek megfelelő nyelven nyújtanak majd útbaigazítást a megye leglátogatottabb helyein. (—ni) delmet hozott a szövetkezetnek az ötezer férőhelyes tojóház. A törzsbaromfi-állomány kivá­ló, naponta 2000—2500 tojást tojnak. Bevételük meghaladta a félmillió forintot. A szarvas­marha-állomány megnöveke­dett, ma már 370 szarvasmar­hája van a szövetkezetnek. A kellő létszám lehetővé teszi a korszerű tenyésztést. Egyetértés a gazdák, vezetők között A jó eredményeket elősegí­tette, hogy a termelőszövetke­zet szoros kapcsolatot alakí­tott ki a kompolti kutatóinté­zettel. Az intézet munkatársai segítettek a korszerűbb mód­szerek megismertetésében, emellett a gyakorlatban is megmutatták a módszerek al­kalmazását. Különösen az apró­magvak termesztésében vo> eredményes ez a kapcsolat. A termelőszövetkezeit 1Ó eredményeinek egyik alapja rődtek az emberek gondjaival, a betegeket szorgalmasan lá­togatták, a legjobban rászoru­lóknak rendkívüli segélyt ad­tak. De ki az az 52 személy, aki segélyt kapott? Egyesek több­ször is felvettek segélyt? — kérdezte Víg József, Farkas János a jobb tájékoztatást sürgette. Miért üresek a ver­seny- és hirdetőtáblák? Miért nem kapnak jutalmat a fizikai dolgozók, hogyan és ki dönt a Kiváló dolgozó-jelvény odaíté­lésében? — kérdezték többen is. A szakszervezeti bizottság levonta a következtetést: a ju­talomban részesültek névsorát ki kell tenni a hirdetőtáblára, akkor megszűnik a bizalmat­lanság. Valóban, az új szak- szervezeti bizottság tegyen töb­bet azért, hogy a munkaver­senyt idejében értékeljék, a legjobbak nevét és fényképét tegyék ki a versenytáblára. Mi ehhez hozzáfűzzük, hogy a verseny nyilvánosságáért és buzdításáért a jövőben többet tegyen a szakszervezet, de az értékelés a gazdasági vezetés kötelessége. A vasútnál jelenleg meri”, szabályok vannak arra, hogy a prémiumos munkakörben dolgozók — a legtöbb fizikai dolgozó premizált — nem ré­szesülhetnek főnöki jutalom­ban. Ezt idejében meg kellett volna magyarázni a munká­soknak. Ha a jutalmak és a kiváló dolgozó kitüntetések odaítétélésében szabálytalan­ságokat tapasztalnak, a dol­gozóknak joguk van vizsgála­tot követelni. De a találgatás, a suttogás, a meggyőződés nélküli vádaskodás nem méltó az öntudatos dolgozókhoz, nem viszi előbbre a közösség ügyét. Aki szólásra jelentkezett, el­mondhatta véleményét, nyíl­tan kérdezhetett. Sok kérdés tisztázódott, de a küldöttek kötelessége az is, hogy min­derről megbízóiknak, a tag­ságnak beszámoljanak. A tá­jékoztatás, a nevelés eredmé­nyességén. a jó közösségi szel­lem kialakításán a küldöttek, a bizalmiak és a szakszerveze­ti tisztségviselők közős erővel dolgozzanak, ezzel az elhatá­rozással zárult a vita. És ezt az akaratot tükrözte a válasz­tás eredménye. A jelölteket egyöntetű nyílt szavazással felvették a szava­zólapra és mindnyájan meg­kapták a kétharmados szava­zattöbbséget. Fátrai Jánost a szakszervezeti bizottság elnö­kéül, Nagy Károlyt titkárnak választották az egri, a makiári, a tályai és a felnémeti vasuta­sok küldöttei. Tisztult légkör­ben, kedvezőbb feltételek kö­zött kezdheti munkáját a hét­tagú szakszervezeti bizottság. F. L. közötti egyetértés. A korábbi évekkel ellentétben ma már szívesen dolgozik a tagság hiszen van miért. Látják, hogy a gazdálkodás egyre ered­ményesebb, növekszik a jöve­delmük. Ennek következtében bizalommal fordulnak a veze­tőkhöz. A termelőszövetkezet gaz­dálkodása az elmúlt esztendő­ben hitelmentessé vált. Egy munkaegységre harminckét fo­rintot fizettek s ehhez jön még a több mint tízforintos egyéb részesedés. S a gazdálkodás biztonságára húsz forintot tar­talékoltak minden munkaegy­ség után. Az elért eredményeket hall­gatva, egy kicsit hihetetlen­nek tűnik ez a hirtelen kiugrás, valami csodát gyanít az ember. Pedig nincs ebben semmi kü­lönleges — mindössze annyi, hogy jó munkával, ésszerű gazdálkodással sikerült meg­teremteni a további fejlődés alapjait. Kapós) Levente Nwwsöű 3 1967. március 4., szombat Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Dallas Ferencnek, a Mi- sztertanács tanácsszervek íztálya vezetőjének elnökié­ivel pénteken a Parlament­in értekezletet tartottak a íő- írosi, megyei, megyei jogú vá- >si tanácsok végrehajtó bi- >ttságainak elnökei. Részt ett a tanácskozáson Kiss Ká- ily, az Elnöki Tanács titkára 3 Erdei Ferenc, a Hazafias épfront Országos Tanácsának ítitkára. Fehér Lajos, az tSZMP Politikai Bizottságá- ak tagja, a Minisztertanács lnökhelyettese, időszerű bel-- olitikai kérdésekről tájékoz­atta a megjelenteket, majd dr. >allos Ferenc szólott a válasz- fisokkal kapcsolatos felada- hkról és a gazdasági mecha- tizmus reformjának előkészítő Munkálatairól. Elmondta, hogy országszerte jó mederben, rendben halad­tak a választások eddigi elő­készületei. Dr. Dallos Ferenc arról Is beszámolt, hogy a mezőgazda­sági irányítás területén is na­pirendre tűzték a hatósági jog­körök rendezését — megvizs­gálják, milyen eddigi jogsza­bályokat lehet majd hatályon kívül helyezni — és készül a tanácsok mezőgazdasági szak- igazgatási szerveinek új ügy­rendje is. Fehér Lajos a kormány ne­vében köszönetét mondott a tanácsi' vezetőknek, akik el­múlt négy évi fáradozásaikkal, körültekintő, gondos munká­jukkal derekasan kivették ré­szüket a városok és falvak, a különböző országrészek fejlesz­téséből, gyarapításából. Bükkszenterzsébeten: Havellant Ferenc kozni a gazdaságos termelést, Füzesabonyi választók előtt Bíró .József a megyei tanács elnöke volt még a gazdák és a vezetők fl kompoltiak eredményes éve Napirenden: a balesetelhárítás Úttörő közlekedési park — KRESZ-oktatás Tolmácsbrigád

Next

/
Oldalképek
Tartalom