Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

kW> ■ Az olvasó kérdez az illetékes válaszol Miért szüntették meg az egri Széchenyi utcai trafikot. Lesz-e helyette más? Beépí­tik-e a Foglár utcát? Miért nem viszik ki a csomagokat? Van-e felvétel, elhelyezkedési lehetőség Egerben, s a kör­nyéken? A fenti kérdésekkel olvasó­ink fordultak szerkesztősé­günkhöz. Felkerestük az illeté­keseket, s a hivatalos válaszo­kat ezúttal továbbítjuk... QD Bezárnak egy dohányboltot és tessék: „fellázadnak” a do­hányosok, s aggódva kérdezik: Miért zárták be a Széchenyi utcai trafikot? Lesz-e helyette más? Dohányzó olvasóink kérdé­seit három „főnökségre” is el­vittük, nyugodjanak meg, nem történt „lázadás” ellenük. Bi­zonyságként ime a válaszok: Miskolci László, a megyei tanács kereskedelmi osztályé • nak helyettes vezetője: — Évek óta probléma, hogy a trafik melletti édességbolt kicsi, korszerűtlen. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha a tra­fikot elköltöztetjük és a meg­üresedett helyiséggel megna­gyobbítjuk az édességboltot. Az új trafik helyének a Marx Károly utca 3. sz. alatti épületet utalta ki a városi ta­nács. Nem is lett volna sem­mi probléma, csak időközben a kiutalt helyiségeket elfoglal­ták a gázosok, és hiába min­den próbálkozás, sehogyan sem tudjuk őket kiköltöztetni. A trafikra mindenképpen szükség van. A városi tanács­nak sürgősen intézkednie kell. Bóla Sándor, a Heves me­gyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat egri kirendeltsé­gének vezetője: — Egyetlen reprezentatív trafikja volt a városnak. Ha­vonta 120 ezer forintot forgal­mazott. Nem szabad az időt húzni, nemcsak a dohányosok, a forgalom is érzi hiányát. Na­gyon szeretnénk, ha a Széche­nyi úton kapnánk helyiséget. ,Itt szokták meg az egriek, itt szerették meg a kirándulók. Dobi Antal, az Egri Városi Tanács igazgatási osztályának vezetője: — Napok kérdése és minden megoldódik. Az új trafik a Széchenyi utcán lesz. Nyugalom, dohányosok! Már csak napok kérdése az egész... kezések befejeződnek, a Fog­lár utca is megszépül. T Szóval, idegességre eddig semmi ok, bár a Garay és a környékbeli utcákban lakók már korántsem örülhetnek ennyire. Azt kérdezték: vajon mi az oka, hogy a posta nem viszi ki csomagjaikat? Minden esetben a címzetteknek kell el­ballagniuk a postára. A kérdéssel nem mondtunk újat Kállay Lajosnak, a me­gyei postahivatal vezetőjének. Régi panasz, jól ismerik a problémát. — Egyetlen oka van: kevés a gépkocsink. Mindent megte­szünk, hogy mielőbb változás történjék. Sajnáljuk a környék lakóit, de pillanatnyilag nem tudunk mit csinálni. Egy kis türelmet kérünk. 0 Egy kicsit „rázósabb” kér­dés: Van-e jelenleg felvétel, A fehér ház — Mátrafüreden Többen is kérdezték: Igaz-a a hír, hogy megszüntetik, be­építik a Foglár utcát? Hát ha azt Vesszük figye­lembe, hogy ez az utca milyen elhanyagolt, nem lenne mit sajnálni rajta. De itt sincs szó ^elmúlásról”. Zámbori Ferenc, a városi ta­nács közlekedési és építési osztályának helyettes vezető­je: — Szó sincs róla. Az utca megmarad. Korszerűen kivilá­gítjuk, új, széles lépcsőket épí­tünk, még a gyerekkocsiknak is külön feljárót tervezünk. Mire a Szabadság téri épít­Ifjúsági épitöakciot hirdet a KISZ „Az ifjúság Budapest építé­séért” akciót hirdet a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség — tá­jékoztatta az újságírókat pén­teken a KISZ budapesti szék­házában Kővári László, a bu­dapesti KISZ-bizottság osztály- vezetője. Elmondta, hogy a budapesti építőipar dolgozóinak erejét 1967-ben meghaladják a sür­gető igények, ezért az Építés­ügyi Minisztérium a KISZ-hez fordult segítségért, s így szü­letett meg a felhívás: „Fiata­lok, segítsétek Budapest építé­sét”. Valamennyi városi, kerületi, járási és üzemi KlSZ-bizott- ságnál, KISZ-szervezetnél le hét munkára jelentkezni. Akárkitől érdeklődik az ember a mátrafürediek közül, csak úgy emlegetik: a fehér ház. Ez is olyan épület, ami­nek a külseje, a színe ragad­ta meg az arra járók figyel­mét, és így lett belőle fehér ház, talán — örökre. Pedig ennek az épületnek a művelődés házának sze-. repét kell betöltenie. Olyan ügyet kell szolgálnia, aminek eddig nem volt otthona, ami miatt sokat bosszankodtak a mátrafürediek is, de az ide beutalt üdülő vendégek is. És most? A fehér ház már áll, egy részébe az erdőgaz­daság költözött be: az a vál­lalat központja. Melléje csat­lakozik közvetlenül a kultúra otthona, reméljük, nemcsak rendeltetése szerint lesz ott­hona a művelődés ügyének, hanem mindennapjainak ese­ményeiben is. A közös fedél közös erőfeszítések szimbólu­mát is kifejezheti. A Gyön­gyösi Városi Tanács, a Mát­rai Állami Erdőgazdaság és a SZOT összefogásából szü­letett meg az objektum. Illet­ve: még csak a megszületés előtti korszakban létezik, mert az átadási határidő csak június 30-a. Amikor ott jártunk, Ora- vecz Miklós művezető mond­ta el, hogy milyen fokot ért el az építkezés. — A szakipari munkát vé­gezzük, a burkotok kezdték, a festők, mázolók folytatják. Fennakadás nincs, minden különösebb nehézség nélkül dolgozhatunk. A határidő...? Mindig ara törekszünk, hogy inkább előbb legyünk készen. Az erdőgazdaság illetéke­sétől kaptuk a további tájé­koztatást: — Közel néev és fél millió forintba kerül az egész épü­let. Ebből mintegy kétmillió esik a művelődési házra. Mi a városi tanáccsal vállalkoz­tunk közösen a művelődési ház megépítésére, amihez a tanács a SZOT-ot is segítsé­gül hívta. Szívesen belemen­tünk ebbe a koprodukcióba, hiszen az épület valóban kö­zös célokat szolgál, nekünk is érdekünk volt, hogy ilyen formában jöjjön létre. A nagytermet és az előcsarno­kot folyosó köti össze a szék­házzal, a földszinten van az ebédlő is, amit kis tanácsko­zó teremnek is tudunk hasz­nálni. Erre az esetre szokták azt mondani: mindenki jól járt. önmagában, az érdekelt há­rom' szerv közül bármelyik is, nehezen tudott volna ele­get tenni a kétségtelenül jo­gos igénynek: legyen egy hely, ahol a művelődés és a szórakozás lehetősége bizto­sítva van. így pedig — né­hány hónap múlva az igény lekerül a „hiánylistáról”. Mátrafüred, ez a nagy for­galmú üdülőhely, végre kul­turális központot kap. (g. mól—) bontó részlet, a kép hangulatá­tól idegen elem. Pedig a fény­képezés, mint művészi munka, technikai fogások sorát tarto­gatja művelője számára. Nem véletlen, hogy ezen a kiállításon azok a fényképek hatnak elevenen — és érthe­tően azokat is díjazták —, ame­lyek riportszerűek, a mozgás­ban levő embert ábrázolják. Gönczy Miklós Ütburkolók cí­mű elsődíjas felvétele minden mesterkélt beállítás és hatásra törés nélkül az eleven valósá­got hozza, művészien. Az asz­faltot terítő munkások mozgás­ritmusa kifejezőbb megannyi beállított jelenetnél. Dicséretes Kovács Ferenc szenvedélyes témakeresése, ahogyan a tájban a fény és árnyék váltásait szemmel tart­ja. Feltűnik Búzás Imre Siroki kőbálványok című felvétele. Feledy Péter lengyelországi képsora, László Gyula Pancsi című életképe, Permay Zoltán Balatoni nyugalom című fotója. Molnár Gyula Szobor című fényképe a téma miatt is ér­dekes. Ferenczy Ferenc özek című felvétele érdemel még említést. ★ A két kiállítás érdekes és ta­nulságos látnivalót jelent. Csak helyeselni lehet — amit a na­pokban többször tapasztaltunk —, hogy a középiskolás diáko­kat tárlatszerűen vezeti végig a tanár ezeken a kiállításokon. A középiskolában igen szerény keretek között mozgó művé­szettörténeti oktatásra „ráfér” ez a két kiállítás és az a lehe­tőség, hogy a modem festészet­ről, a mai magyar alkotásokon keresztül eligazítást kapjanak a fogékony fiatalok. (farkas) 1967, március 4., szombat Mit mond a tudós? Uj lehetőségek az űjszülöttkori vércsere alkalmazásában Szegedi kutatók — a Gyér- lenség következtében fellépő mekklinika és az Országos vérmegbetegedésének gyógyí- Vérellátó Szolgálat orvosai — tására. A betegséget, amely a újabb lehetőséget találtak az vér sejtjeinek oldódásával jár, újszülöttek RH összeférhetet- az anya vérében kialakuló im­munitás okozza. Az anyai vér ugyanis ellenanyagot termel, amely a vérben keringve old­ja, roncsolja a vérsejteket. Az eddigi gyakorlat szerint a leg­hatásosabb a vércserével tör­ténő gyógyítás. Világszerte RH negatív vérrel cserélik az új­szülöttnek a magzati életből magával hozott, ellenanyagot tartalmazó vérét. A kutatók most azt vizsgálták,, milyen feltételek mellett lehet a cse­réhez RH pozitív vért használ­ni, amelynek vörös vérsejtjei megkötik a vérben szabadon keringő ellenanyagot. Amikor ki lehetett mutatni a szabad ellenanyagot, az RH pozitív vérrel megkezdett és negatív vérei folytatott vércse­re hatásosabbnak bizonyult a szokásos RH negatív vérrel végrehajtott vércserénél. Ha szabad ellenanyag nem volt kimutatható, de a vér epefes- ték-szintje kórosan megnöve­kedett, — ami a máj károso­dását jelzi, — elegendőnek bi­zonyult az RH pozitív vérre! folytatott vércsere. Végül olyan esetekben, amikor sem szabad ellenanvsgnt. nem lehet kimutatni, sem az epefesték szintje nem emelkedett túlzot­tan, szükségtelen volt a vér­csere, anélkül is meg lehetett gyógyítani a beteget, amelyet ilyenkor egyedül a szerológiai reakció jelzett. A kutatók eredményeiket természetesen csak akkor te­kintik véglegeseknek, ha ed­digi észleleteiket szélesebb körű vizsgálatok is megerősítik. A kezdeti eredmények azonban jogossá teszik a feltételezést, hogy a szabad ellenanyag* szint vizsgálata módosítja ti vércseréről eddig kialakult el* képzeteseket és gyakorlatot. (MTI) elhelyezkedési lehetőség Eger­ben s a város környékén? Ak­tuális kérdés, nem is csodálko­zunk, hogy több olvasónk is négy nyelven beszél” levelé­ben. A kérdést Kárpáti Vil­mosáéhoz, a városi tanács munkaügyi főelőadójához to­vábbítottuk. — A Mátravidéki Fémmű­vek lakatosokat, esztergályoso­kat, marósokat, építésztechni­kusokat keres. A műszakokhoz Kálból vonat indul. Az emlí­tett szakmákkal rendelkezők­nek javasolni tudjuk a gyárat. Ezenkívül 15 női gépmunkásra lesz szükség Egerben. Ezeket fokozatosan közvetítjük ki. Később az egyik könnyűipari vállalatnál várható húsz női munkaerő felvétele. Azt java­solnám, hogy az érdekeltek keressenek fel bennünket, mert előre nem tudunk pon­tos számokat, szakmákat és munkahelyeket mondani... Koós József Kis történetek a nagy forint mögött Tallózás a biztosító dossziéjában ajtó lakatját lefűrészelte, és az ajtó üvegét betörve került a bolt helyiségébe. Forintok az országúton A közlekedési balesetekkel nagyon sok szerv foglalkozik. Természetes, hogy közöttük ta­láljuk a biztosítót is, segítő szándékával és forintjaival együtt. Itt található a ..uiele- ző gépjármű-biztosítás, és aki megköti: a casco is. Egy „fél­halott” személvgépkocsit (CH 23—86) így tudott rendbe ho­zatni gazdája, aki járművével belerohant egy másik gépkocsi­ba. 15 278 forint kártérítést kapott. A járadékok fizetése nagy­részt közlekedési balesetek kapcsán jelentkezik a dosz- sziékban. Példáid B. J.-né 15 ezer forintos kártérítést ka­pott, s emellett havonta 675 forint járadékot kap a bizto­sítótól. B. J. közlekedési bal­eset áldozata lett. P. K. ittasan vezette motorkerékpárját, át­tért a bal oldalra, s nekirohant a szembe jövő B. J. motorke­rékpárjának. Mindketten meg­haltak. A járadékot tulajdon­képpen a balesetet okozó P. K. helyett fizeti a biztosító. Járadékot elég sokan kap­nak. A kötelező gépjármű-biz­tosítás alapján 55-en, az álta­lános vagyonbiztosítás alapján — amelyben az üzemi balese­tek is benne foglaltatnak — 62-en. ★ Csillagászati számok szület­nek, ha valamennyit összead­juk. Milyen jó lenne ez a pénz másra! Ilyenkor azonban a ki­vonás számtani műveletét kel­lene végeznünk. Kivonni az életből mindent, ami nem odavaló. Talán ez lenne a legeredme- nyesebb biztosítás... (hátat) sivalkodó kerekek, ismeretlen arcok. B. S. már nem látta őket, meghalt... Családja az utas-balesetbiztosításra kapta az ötvenezer forintot, a har­mincezret az önsegélyezési cso­port tagságért. Félmillió fölött . .. Forintban ez nagy szám! Pontosabban: 581210 forintot fizetett az Állami Biztosító kártérítésként a zagyvaszántói Aranykalász Tsz-nek. Miről mesél ez a mesés összeg? A magasfeszültségű távveze­ték ki lomé tereken át szállítja az elektromos áramot, útjában elhalad éppen a szövetkezet 100 férőhelyes istállója fölött is. A* egyik vezeték leszakadt, s a zárlatkor keletkezett elekt­romos szikra már megtette a magáét. Kigyulladt az istálló! A lángok martaléka lett az épület, a benne levő felszere­léssel, s bent pusztult hatvan­éi! enc szarvasmarha. Már nem tudták megmenteni őket... Tolvajkulcs helyett Tovább lapozgatva a jegyző­könyveket, egy 24 eaer 784 fo­rintos kártérítési összeg mö­gött „bűnözést” találunk. Betö­rés. A pénzt a Kápolna és Vi- iéke Körzeti Földművesszövet- • kezet 8. számú tófalui vegyes- ’ boltja kapta. A betörő nem riadt vissza e hosszú névtől, lanem a hagyományos álkulcs használata helyett egy éjszaka tibontotta a falat, bemá-zott a aoltba, ahonnan elvitt elég sok ' ruhaneműt és némi készpénzt... • \ földművesszövetkezet kára ; megtérült. Ennél kisebb összeg, , )471 forint is szerepel többek tözött a dossziéban, igen tanul­ságos esettől követve: a szűcsi J >ányatelep csemegeboltjának lomlokzatán égő villanykörtét i smeretlen tettes beverte, az Igaz, elsősorban a fő téma mindig a pénz —ez már a sa­játosságaiból adódik —, mégis: a mindennapi élet eseményei­nek közvetlen tanúihoz sorol­ható az Állami Biztosító. Meg­jelenik, ahol lecsap a menny­kő, kárbecslőit megtaláljuk az árvíz sújtotta határban, a dosz- sziékban megtalálhatók a be­törések vizsgálatának anyagai, roncsolt gépkocsik képe áll ösz- sze a baleseti jegyőkönyvből, életjáradékok számadatai pe­dig a segítőkészségről beszél­nek ... Egy kicsi bélyeg története A történet nyolcvanezer fo­rintnál fejeződött be. Ebből egy kicsi bélyeg 50 ezer forintot ért, bár sokszor bosszanko­dunk, amikor a vasúti pénz­táros ráragasztja a jegyre. Ta­lán B. S. is így volt vele. ami­kor Kápolnán megváltotta a jegyét. Kálba utazott, a mun­kahelyére. A vonat a házuk előtt robogott el. Az ajtóban állt, és jól kihajolt... Vészfék, máshoz viszonyított harmóniá­jában azonban kevés a drámai feszültség, vagy éppen hiány­zik, pedig a téma a mondani­való izgalmát ígéri. Ebből az anyagból — lehet, hogy a válogatás szándéka a ludas ebben? — hiányzik a gazdag világ, a derű, az élet­öröm és a közelről megfigyelt ember, az emberarc rejtelmes és mindig felnyitható világa. Némelyik kép láttán kísért a kérdés: miért nem megy pél­dául Konfár Gyula a Fiatalok című képén közelebb a kedves színfoltként jelentkező hősei­hez, miért nem akar többet tudni vagy elmondani róluk? A kiállítás a kérdőjelek el­lenére így is hasznos, mert en­ged bepillantani a mai ma­gyar festészet irányzataiba és megismertet néhány, az egri közönség számává csak repro­dukciókból ismert művésszel. ti kultúrotthon írlata lamennyi amatőr — a bükki táj szerelmese. A Szilvásvá­rad környéki, valóban szép er­dő részleteit, a bükki „köve­ket” sok-sok változatban fény­képezik le, s képeik arról árul- kolnak, hogy a témasor évek felgyülemlett emlékeit tárja a néző elé. Ezeken a képeken a meglátott témán felül sok a felesleges, a téma hatását meg­kiemeli a szigorúan zárt arcú fiatalokat, akik a szerelmet ko­moly és szent szertartásnak ér­zik. Ha már az érzelmileg gaz­dag képeket vesszük sorra, említenünk kell Balogh And­rás Fészek és kalitka című ké­pét, Breznai József Napozó gyermekét, Batári László Téli táját vagy Frank Frigyesnek az Alkonyat a hegyen című kompozícióját. Thury Mária és Gera Éva meghitten borús és csendes szobabelsőjét a tónusok ritmu­sa teszi érdekessé. Arató János Sárga házak és Csernó Judit Szentendrei házak című alko­tása mellett patétikusnak tű­nik Surcsik János Kaszafemő- je vagy Mustó János Gyárrész­lete. Keleti Ernő és Jakuba János két képe azonos címmel a Be­szélgetőkről vall. Két test egy­A szakszervezet fototá Egészen más szinten, egészen má világot tár láltogatói elé a szakszervezeti kultúrotthon fotoklubjának idei, első önálló kiállítása. Ezen a kiállításon is a szemlélet módja, a környe­zet és az ember látása vall leginkább a valóság „égi má-. sát” megörökíteni szándékozó emberről. A nyolc kiállító fotós — wa­Két egri kiállításról Az 1964-65. évi állami vásárlások a művelődési házban A Műcsarnok a felújított művelődési ház dísztermében rendez tárlatot az 1964—65. évi állami vásárlásokból, március 2-től március 21-ig. A kiállításon harminc fest­mény szerepel. Ezek a képek nagyjából-egészéből reprezen­tálják a hazai piktora két év­vel ezelőtti állapotát. Szó sincs itt a teljesség igényéről, de a kiállítás mindenképpen tanul­ságos. Harminc festő harminc képe mutatja be azokat az egyéniségeket, akik a modern képzőművészet esztétikai alap­elveiből kiindulva törekszenek a művészi ábrázolásra. A festők kifejezésmódja, technikája a valóság lényeges­nek tartott vonásainak, szín­foltjainak a megörökítésére tör, itt-ott némi pátosszal. A ter­mészet közelsége a festők szá­mára nyilvánvalóan és egy­szerűen adott, a művészek a környezetet és a tájat tartják oda tükörnek önmaguk elé, hogy abban egyéniségüket és érzelmeiket kifejezzék, megmu­tassák. A harminc képből há­romnak témája a Balaton, a magyar tenger és az az élmény­világ, amely minket ehhez a tóhoz fűz. Mennyire más lírá­val néz e tájra Vdvardy Er­zsébet vagy Szentgyörgyi Kor- nél, vagy Fenyő A. Endre. Szentgyörgyi Kornél a kemény, csaknem kiélezett vonalak rit­musából kelti életre a Balaton­hoz fűződő élményét, érzéseit, míg Udvardy Erzsébet a szí­nek árnyalt harmóniájában fest emlékképet a Balatonról. A sajátos érzésvilág, a kép­ben született érzelmi fogalma­zás érdekes példája Somos Mik­lós Szerelmesek című kompo­zíciója. A minden távlat el- I tüntetésére szolgáló háttér csak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom