Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban Ralph Benatzky: Az esernyős király SANZONOPERETT Az egri Gárdonyi Géza Színház csütörtökön este mutatta be ítalp Benatzky Az esemyős király című háromfelvonásos Banzonoperettjét. Etet a darabot utoljára Budapesten, 1957-ben játszották, akkor is sikerrel. A bécsi operett nagyjai, Strauss, Millöcker, Suppé, Leo Fall mellett és megett stílusánál és egyéniségénél lógva nem mindig állja a koptató idő ostromát Benatzky zenevilága. Dalai, sanzonjai népszerűek voltak, egynémelyike az ma is Bécsben, de ennek a finom ban gza tokra, intim hatásokra törő zenének a temperamentuma visszafogottabb, lelkesedése a romantika irányában szerényebb, mint nagy elődeié és kor társaié. Benatzky maga írta ennek az operettjének a szövegkönyvét is. Nem szerkeszt benne nagystílúnak látszó konfliktusokat, az operettvilág aaivitásait elfogadja naivitá- aoknak és az egyszerű, pohár- víztiszta, világos alapötlet körűi sétálgat, ötletekkel és zeneszóval. Az esemény csaknem aemmi: Percy d’Avencourt grófot Lajos Fülöp, az esemyős király éppen akkor nevezi ki a gróf tudta nélkül, akarata ellenére miniszterelnökévé, amikor az hazaviszi ifjú hitvesét a leánynevelő intézetből. A gróf házába betörnek az országos gondok és az újdonsült férjnek nem marad ideje a szerelmes fiatalasszony számára. De azért van az asszonyi furfang, hogy a politikai ellenzék vezérével szövetkezve kibuktassa férjét a miniszterelnöki bársonyszékből — a maga javára. Ez a habkönnyű, „majdnem semmi” téma háromórás szórakozásra nyújt alkalmat a színházat szerető közönségnek. Benatzky szövegkönyve nem a legeredetibb, egy korábbi magyar író, Fodor László vígjátékát „adaptálta” az operett színpadára. De a sanzonok, Benatzky melódiái átszövik-fűzik bécsi atomszférával, illattal a soha nem volt történetecskét, amelyben talán éppen az az egészséges, hogy meseszerű. Mintha a játék elején megszólaló rokokó óra csengésére álomport hintenének a nézők szemére és azt kívánná a mese szerzője, hogy szenderedjünk el olyan álom látására, amelyet egy bécsi zeneszerző — jóval túl a császári Bécs valódi és hamis illúzióin — a sanzonok nagy mestere frt-Iátott Párizsról, a rokokóból és a napóleoni időkből éppen kilépő francia nemesség és politika ap- róbb-nagyobb embereirőL Az operett rendezője, Hegedűs László, tiszteli az író-zeneszerző Betoatzky színpadi felfogását, szándékát, művészetét és úgy is indít, mintha el akarná játszatni ezt az 1935-ben írott és 1833-ról, Lajos Fülöp koráról szóló mesét. De hamar rájövünk, hogy ez a mese nem úgy hordja a parókát, ahogyan azt 1935-ben Bécsben elképzelték. A ruhák, a szobabelsők megteremtik Lajos Fülöp korát látszatra, de a színészek maiak és a mese varázslata helyett kalmasint kell is — ebben az átdolgozott szövegkönyvben még nem szereplő aktualitásokat, szellemesen beleszőtt mai eseményeket, személyeket emlegetni, majdnem azt mondanánk, ezekkel és a korábban megírt eseménnyel együtt lehet a nézőtérre is kiterjesztett játszótéren elcsevegni a közönséggel. De minden egyes ötlet csak akkor hat, minden szópetárda csak akkor robban fel, ha jól időzítik, ha jói töltik és telibe talál. A rendező jó lélektani fogással apellál a közönségben megmai játék, mai színészek jókedvű és szellemes kergetőzése folyik a színpadon. A darab csaknem ürügy arra, hogy a jó erőket felvonultató együttes com- media dell’arte-stílusban, az egész színházat betöltve és felhasználva „aktualizálja” a Percy d’Avencourt személyére költött egykori legendát. Ahogyan az operett szövegkönyvét Mátrai-Betegh Béla átdolgozta, és ahogyan a sanzon szövegekbe mai aktualitásokat kever, adja a kézenfekvő ötletet a darab játékstílusához. Lehet — és allevő labdarúgó-rajongásra, mégis az előkészítetlen Albert- említés egy ballon el rúgásakor csak meghökkent. Igaz, ez a „fogás” már előkészíti a további, a stílusból következő „maiságokat”, de nem mindig robban az ötlet, mert hiányzik az a bizonyos, mozdulatokban, fintorokban vagy csak egy-egy szóban megtestesülő lépcső, amely előkészíti a közönségben a hatást. Pedig a közönség felfigyel és érzékenyen felel tapsaival vagy éppen hallgatásával a sikeres vagy el nem robbanó rögtönzésekre. S ha már a rögtönzéseknél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül a politikai küzdelem operettváltozatának fellelhető aktualizálása mellett A színházban ülő közönség a mai élet atmoszférájából lép be a színház által ígért korba, világba és ott ismerkedik meg hajdan volt emberekkel, érdekes vagy érdektelen sorsukkal. Ha a szerelmes asszony szándéka csak a téma, ahogyan férjét az ellenzék leszerelésével akarja visszaszerezni, egy anekdotában, vagy egy szóviccben elmesélve ártatlan, még akkor s, ha egy- vagy kétértelmű a •zöveg, ahogyan elmondják. De i színpad, az más: itt minden -esztusnak, minden fintornak, minden elejtett vagy keményen negropogtatott szónak jelen- ősége van. S ha ebben a poli- ikai pártok közötti operettküz- : elemben — ahogyan azt a szí- észek eljátszották — nincs is emmiféle időszerű utalás a nai hazai politikai állapotokra, négis egy-egy magában ha- yott mozdulat, egy előzmé- yek nélkül hagyott ötlet vagy nondat — nem egy- vagy két- rtelműsége miatt — félreért- etővé válik. A félreérthetőség ;edig művészi hiba. Az ellenekből lehet sokféleképpen angszerelt mozdulatokkal, rondátokkal nyilatkozni, a üzdelem hevében lehet hibást véteni, — de nem a szín- adón. Mindemellett: e néhány él reérthető gesztuson kívül az gesz eommed'ia dell’arte-játék leven színházi estét, derűt, edélyt, szellemességet ajándékoz az egri közönségnek. Az ?m hiba, ha cizellált sanzonok romszédságában pamflet-ízű •iszólások hangzanak ék Az esernyős királyt kitűnő rőkből álló együttes viszi zínre és sikerre. A librettó dta kereteken belül mindenki a helyén van, a rendező által választott stílus első rangú teljesítményekre serkenti a művészeket. Füzessy Ottó elegáns és rokonszenves Percy d’Avencourt, a sanzonokat jól szólaltatja meg. Tűri, hogy szeressék, eltűri, hogy szorult helyzetében körültáncolják a politika ap- róbb-nagyobb figurái, s központi helyét a játékban akkor sem veszti el, amikor a többiek nekiszabadulnak az ötleteknek, a komédi ázásnak. Susanne, a feleség szerepét Balogh Emese játssza. Ennek a fiatalasszonynak egyhúrú Eqymillió kétszázezer kötettel gyarapszik az idén a könyvállomány 37 millió forint könywekre Az idén mintegy 37 millió forintot fordítanak — különböző forrásokból — a tanácsok irányítása alatt működő nyilvános könyvtárak állományának gyarapítására — tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődésügyi Minisztériumban. Ez az összeg körülbelül 1 200 000 kötet beszerzésére elegendő. Figyelembe véve, hogy az elmúlt öt évben a tanácsi nyilvános könyvtárak állománya csaknem megkétszereződött — 6 250 000 kötetről 12 280 000-re növekedett — az idei gyarapodás újabb előrehaladás lesz a hazai könyvtárügy fejlődésében. A harmadik ötéves terv egyik célja, hogy ezer lakosra számítva 1800 kötetre fejlesszék a kölcsönzésre szánt készletet. Erre annál is nagyobb szükség van, mert ugrásszerűen növekszik a könyvtárak forgalma: az elmúlt évben 50 millió kötetet adtak ki. Az olvasói létszám kívánatos növekedése szükségessé teszi a könyvtár- hálózat bővítését. Az idén — csupán a központi állami beruházásból — 35 millió forint értékű új könyvtári létesítmény készül el, illetve építése kezdődik meg. Korszerű, új megyei könyvtárat kap Miskolc és Zalaegerszeg, Kiskunhalason elkészül a járási, Esztergomban a városi könyvtár, Kazincbarcikán, Celldömölkön, Tatán, Nagykanizsán, Tamásiban, Csornán az új városi, illetve járási művelődési házakban rendezik be a könyvtárakat is. Ezeken kívül valamennyi megyében a helyi tanácsok és intézmények maguk is hoznak létre új könyvtárakat, kölcsönzőket. szerepkörében nehéz széles skálán játszani, Balogh Elmésé mégis fordulatokat visz és ízléses megoldásokat sző a helyzetekbe. Fehér Tibor Jászai-díjas Lajos Fülöpje szolid kabinetalakítás. A bukott miniszterelnököt, Morellit Sarlós Gábor Jászai- díjas formálja meg. A politikai himpellémek ezt az örökmozgó és örökéletűnek látszó egyéniségét mindvégig töretlenül érzékelteti, vallomásszerű sanzonjában pedig összegezi ezt a hibrid egyéniséget. Somogyi Miklós, az ellenzéki politikus megfogalmazásában — talán az át nem gondolt rendezői koncepció miatt — jellemzési töréseket mutat. A minden cselszövésre kész, meggyőződéséért ölni is vállalkozó férfit mintha átmenet nélkül „váltaná fel” benne a női bájak előtt meghódoló és elveit is elárulni kész „diplomata”. Lőrinczy Éva dekoratív jelenség és a többiekkel egyenrangú partner ebben a komé- diázásban, a szobalány szerepében. A főkomornyik az egyik leg- hálásabb szerepe és sikere ennek a darabnak: Sallós Gábor mellett Csiszár András játssza a legtisztább eszközökkel a coromedia deH’arte-t. Az operett legszebb sanzonját a Margót alakító Virág Ilona énekli. Gonda György Justin-je mellett Paláncz Ferenc érdemel említést, aki őrmeste- resen lovagol fel szerelme kegyeinek „elvesztegetésével” az őrnagyi rangig. Kulcsár Imre kapitánya és Dariday Róbert ezredese a helyzetek kedélyes kiaknázására tör, míg Üjréli László, Káldy Nóra, Sárközi Sándor, Bősze Péter, Somló István és Albert Piroska kiegészítik játékukkal ezt a jól sikerült komédiát. A sanzomoperett stílusát maradéktalanul és töretlenül szolgálja Kalmár Péter vezetése alatt a színház kiszenékara* amelyben a zongora kap főszerepet. Somoss Zuzsa koreográfiája ismét méltón kap elismerést. Kocsis Árpád díszletei eleven hatásúak, a rendezű stílusához szolgálnak keretül: a meseszerűség kombinációit nyíltszíni tapssal jutalmazza a közönség. Az egri színház eddigi bemutatói közül ez a darab képvi-j seli a legkönnyebb műfajt.’ Nem azért, vagy nemcsak azért; mert ez szórakoztatott eddig a legjobban. A szórakoztatáson túl az együttes töretlen játékstílusa és a játék szintje a színházi siker és a közönség farsangi találkozása művészeivel. Farkas András Az első cigány—magyar szótár egri alkotója Folyékonyan beszéli Egy férfi közeledett a cigánytelepiilés felé. „Kon leadó?" ** ki ez, méregették már messziről a lovari cigányok. Ritkán jön hozzájuk idegen, akkor sem egyedül. A férfi udvariasan köszönt, bemutatkozott és átadta a pálinkát, amit ajándékba hozott. Bizalmatlanul méregették, de a pálinka ízlett. A férfi tanácstalanul hallgatta a számára érthetetlen beszédet, és félénken megjegyezte, hogy itt maradna, és megtanulná a nyelvüket. ,,Biztosan nyomozó vagy, azért akarod megtanulni...” és szó sem lehetett arról, hogy lejegyezze vagy magnetofonra vegye mondataikat. De egyfolytában hat hétig lakott a lovari cigányok között. Aztán még nagyon sokszor látogatta meg őket. Az „expedíció” Január 25-én megjelent egy Magyarországon eddig egyedülálló mű, a Magyar Nyelv- tudományi Társaság kiadásában: A lovari cigány dialektus leíró nyelvtana — hangtan, szóképzés, alaktan, szótar. Irta: Hutterer Miklós és Mészáros György. Az előszóban ez olvasható: „A törzsanyagot mind a nyelvtani, mind a szótári részhez az a kéziratos tankönyv szolgáltatta, amelyet Mészáros György sokszor -m- bertelen nehézségek közepette állított össze.” Es Mészáros György egri, a Heves megyei Fürdő- és Vízmű Vállalat dolgozója, ahol volt már művezető, anyaggazdálkodó, ielenleg a vállalat állóeszközeivé] foglalko7.ik. __ Egyáltalán hogyan jutott es zébe, hogy éppen a lovari 4 gmrn&s 1967. február 19., vasárnap cigányok nyelvével foglalkozzék? — Szenvedélyes eszperantis- ta vagyok, az államvizsgám is megvan, önképzéssel tanultam meg, hasonlóan a némethez. A nyelvészet mindig érdekelt és 1961-ben megkérdeztem az Élet és Tudományt, hogy Magyarországon foglalkozott-e már valaki a cigányok nyelvével Azt a választ kaptam, hogy Erdős Kamill Gyulán, de ő is csak a Békés megyei cigányokkal és összefoglaló nyelvészeti munkát nem írt. Akkor határoztam el, hogy belekezdek. .. Különben mindig szimpatizáltam a cigányokkal. Becsültem szabadságvágyukat és vendégszeretetüket. — Végzett valamilyen előtanulmányt? — Semmifélét 1962 nyarán hat hétig egyfolytában Sári és Mátészalka környéki zárt ci- gány települ lseken éltem. OI- laktam, aludtam, étkeztem együtt a cigányokkal, ugyanazt a napi időbeosztást folytat tam, vagyis átvettem a cigányok életritmusát és arra a kis időre a szokásaikat is. a lovarit — Mit vitt magával erre az „expedícióra”? — Elsősorban tollat és füzetet, meg magnetofont. Kaptam szalmazsákot és pokrócot. Legtöbbször lóhúst ettünk, sokszor marharépát, sőt még ürgehúst is. Hasonlít a békához, ajánlom, egyszer kóstolja meg — mondja tovább mosolyogva. — Miért kellett mindezt csinálnia ? — így férkőzhettem a bizalmukba. Másképpen lehetetlen lett volna elsajátítani nyelvüket. Nagyon sokszor voltam szomorú és keserű, hiszen ahogy élnek, az nem emberi élet. Teljesen elkülönültek, azért maradt fent a nyelvük. Nekem is át kellett alakulnom fizikailag és lelkileg, szokásaimban és felfogásomban, hogy arra a kis időre megtűrjenek. Mészáros György megtanulta a lovari cigányok nyelvét és rajtuk kívül egyedül beszéli hazánkban. A tóma — Hogyan tanulta meg? — Először nem jegyezhettem le semmit. Hallgattam beszédüket, mindig megkértem, fordítsák le magyarra. Utána úira elismétel tettem. Este lop- ve feliegveztem. Később, ami kor mar nyíltan is leírhattam a szavakat, sőt amikor megengedték azt is, hogy magneto- Font használlak, akkor derült ki. milyen sok szót írtam rosz- szuL — Milyen cigánytelepüléseken járt? — Elsősorban a legnagyob- bakon Sáriban, Mátészalkán és Debrecenben, de Adácson és Besenyőtelken is és szinte mindenhol Heves megyében és sok helyen az országban. — Beszélgetésünk során úgy vettem észre, hogy szinte „cigánytudósnak” számít... — Elolvastam minden fellelhető cigányokról szóló egyedi munkát. Megkaptam őket a Néprajzi Múzeumból és a Széchenyi Könyvtárból. Külföldi ciganológusokkal is kapcsolatban vagyok, például Jiri Lipa dr. cseh, Paul Ariste és T. V. Ventcel szovjet és Donald Kenrick angol ciganológusokkal. A magyarok közül most barátság fűz szerzőtársamhoz, Hutterer Miklóshoz és a könyv lektorához, Vekerdi Józsefhez, aki az egyedüli szankszrit nyelvész Magyarországon. — Még mindig folyik a vita: honnan és mikor kerültek Európába a cigányok? — Északnyugat-Indiából, Kashmir környékéről származnak. A nyelvük inkább új-ind eredetű, s mivel ez a X. század körül kezdett elterjedni, a régi felfogással szemben nem az V. században, hanem a X. században hagyták el őshazá- iukat. Sok az örmény eredetű szavuk, tehát sokáig élhettek Örményországban. Egyik csoportjuk Európa felé vette útját és európai őshazájuk Görögország lehetett. Ide a XV._ században jutottak el. Hazánkba 1500 körül kerültek először Románián át. Ezért is nevezzük őket oláh-cigányoknak; különben szavaik 14 százaléka román eredetű. Jelenleg Spanyolországban és hazánkban él a legtöbb cigány. Érdekes, hogy a magyar cigánytörzsek dialektusa a legközelebb a cseh cigányokéhoz áll. A spanyoloké valamit eltér, az angoloké még jobban. Még 1962-ben megírta könyvét, több hónapos megfeszített munka után. Egyedülálló bravúrt hajtott végre: néhány hó nappal azelőtt még egy szót sem tudott abból a nyelvből, amiből rövid idő alatt nyelvtant és szótárt állított össze. Az utolsó részben még úgynevezett szövegmutatványok — versek, történetek lovari nyelven — is szerepelnek. A nyelv — Miért csak most jelent meg a könyv? — Először olvasmányosabban írtam meg. A kiadó sokal- ta a 14 ívet. A bírálóm, Hutterer Miklós, a bölcsészkar német tanszékének tanára, felajánlotta a társszerzőséget és latba vetette ismeretségét és tekintélyét. Átdolgoztuk nyolc és fél ívre, szárazabb, leíró módon. Hutterer rendezte az anyagot és írta hozzá a hangtani részt. Dr. Bárczy Géza professzor is pártfogásába vette, mégis több mint négy évet vártunk a kiadására. Papírhiányra hivatkoztak. — Pedig úgy gondolom, ez hézagpótló és egyedülálló munka hazánkban. Mit jelent az pontosan, hogy lovari? — A lovari cigányok törzsét. Ereaetileg lócsiszárok voltak. Innen is lehet származtatni a szót, de inkább onnan; hogy lóvé—pénz, s ezek a cigányok a gazdagabbak közé tartoztak, magukat elit cigányoknak tartják. — Hány szót tartalmaz a szótár és milyen érdekessége■> két mondhat a lovari nyelv- TŐI? — Ezer szót írtam össze. Ezzel mindent ki lehet fejezni; bár sokszor primitív módon; Az igeragozás bonyolult, olyan rendhagyó főnevek vannak; hogy az ember lélegzete eláll] Előjárós rendszerű nyelv.. j Érdekes, hogy a melléknév felsőfokát a magyar leg-gel kép-; zik: leguco=legmagasabb. Sok magyar szót is átvettek és -inéi képzővel cigányosították: bírkozinel=bírkózás. Sokszor átvesznek magyar szavakat torzítva: epri—eper. A modern kifejezéseket szóösszetétellel képzik: repülőgép=sastruni ci- rikli (gépmadár, vasból való madár). — Nehéz a kiejtés? — Sok szót a torokból, záii ajakkal ejtenek, hasonlóan aa arabhoz. Erősen, durván artikulálnak. — A szórend? — Az már magyaros. Az amatőr nyelvész, profik számára is nagy jelentőségű munkával jelentkezett. —Űjabb tervei? — A lovari szavak etimológiai szótárán dolgozom és egy etnográfiai munkát is tervezek. Amikor Mészáros Ferenc a lovarik közé ment, még t adott ajándékokat, s amikor eltávozott, ö kapott — s azóta te mindig, ahányszor meglátogat egy-egy általa már ismert teli» pülést, búcsúzóul mindig megkérdezik: „Kana avesa?” Mik1 * iossz? Berkovits György
