Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
Tanítok meg tanulni a gyermeket Ilyenkor, a félévi osztályzatokkal kapcsolatos szülő értekezletek idején, gyakran elhangzik: „a kisdiák nem tanult meg tanulni”. Mert erre is szükség van, s már attól a naptól, amikor iskolába kerül a gyermek. Megtörténik, hogy a szülők, elsős gyermekük mellé ülve, órákig rajzolgatják velük együtt a karikát, vonalakat. Sokszor megszánják és helyette megírják a leckét Arról is hallottam, hogy este, amikor a kicsi elalszik, a papamama kiveszi a táskából az irkát, kijavítgatja, sőt, újra írja a feladatot A gyermek élfogadja, tudomásul veszi. Miért ne, ha így akarják a felnőttek? A szomszédunkban lakik egy kisfiú, — most második osztályos. Gyaikran este tízkor is áthallom a falon, amint hangosan olvas, számoL Apja olyankor érkezik haza fáradtan, a gyermek pedig megvárja. Így szoktatták, ő pedig természetesnek tartja, hogy egész délután játszik, s várja az apját, akivel együtt kell majd tanulnia. Persze, a papa türelmetlen, ingerült hiszen fáradt, F nagy tehertétel az ugyancsak álmos és fáradt gyermekkel vesződni este. Vajon megtanult-e tanulni ez a kisfú és sok-sok más társa? Hogyan boldogul az iskolában, amikor „nincs kéznél” az apa és az anya. De hát hogyan foglalkozzunk a gyermekkel? ' Nem szabad egyik végletből a másikba esni. Ha gyámkodunk minden mozdulata felett a sikert soha sem érzi a magáénak. És persze, nem érezheti a kötelességet, a felelősséget sem. Ha viszont teljesen magára hagyjuk, nagyon sokszor visszaél vele a lurkó. És erre csak az intő, vagy a rossz osztályzat figyelmezteti majd a szülőt A leghelyesebb az, ha önállóan dolgozik a gyermek. Eleinte kővetőjük meg tőle, hogy esténként megmutassa a füzetét felmondja a leckéjét. Ha nem tud valamit, természetesen segítsünk neki Érezze, hogy nincs egyedül, de a munka és a kötelesség az övé — Magadnak tanulsz, fiam! ezt hallja tőlünk, de ennek az igazságnak a gyakorlatban is érvényt kell szerezni. A gyermek, ha elvégezte feladatát, nyugodtan játszhat, pihenhet, de kell, hogy tapasztalja: a felnőttek ellenőrzik, megnézik a táskáját, fellapozzák a füzetét megnézik a leckekönyvét, s megkérdezik: — Nos, mit tanultál? Ha ezt következetesen teszi szük, az eredmény rövid idő múlva megmutatkozik. — A gyermek is «aber — halljuk és mondjuk magunk is, de nemcsak mondani kell, hanem így is kezelni. Lelküsme- retes, kötelességtudó emberekké kell nevelni őket, — s ehhez nem is kell más, csak példamutató, türelmes, okos szeretet Szekeret Ilona cAz ilJjj,hzmtű L Tulajdonképpen a kozmetikai „műveletek”-hez tartozik, de valójában több ennél, mert bizonyos mértékben még öltözködésünket is kiegészíti az illatszerek használata. Nélkülük a nő megjelenéséből hiányzik „valami”. S ez a valami olyan dolog, hogy ha helyesen akarjuk alkalmazni, nagyon kell vigyáznunk. Egyesek ugyan fölöslegesnek tartják, azzal érvelve: a víz a legjobb szagosító. A tiszta víz üdítő szagához nem fér kétség, mégis az illatszerekkel jellegzetességet adunk egyéniségünknek, Ehhez persze a jó választás is szükséges, s ez bizony nem könnyű feladat. Segítségképpen csak annyit hogy a nagy termetű, energikus nők ne használjanak édeskés, a törékeny, kis termetűek pedig erős illatszereket Sötét hajúak- nak jobban megfelel a nehéz, szőkéknek pedig a könnyű, üdítő illat. Egy bizonyos illatszert ajánlani lehetetlen, mert a kiválasztásnál az egyéniség és ízlés mellett az illető bőrének szaga is szerepet játszik. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon illatszer különböző testen különbözően hat Eddig általában illatszerről beszéltünk; ismeretes, hogy két csoportba oszthatók: kölnivízre és parfőmre. A kettő között lényeges a különbség. A kölnivíz — amint a nevében foglalt „víz” is elárulja — sokkal gyengébb illatú, mint a paffom, ami erős, olyan, mintha a kölni kivonata lenne. Használatuk is különböző. A kölni nappalra való; keveset a tenyerünkre öntve, bekenjük vele hónaljunkat, nyakunkat, esetleg a fülcimpánkat. A par- főmből elég egy-két csepp — nyakra vagy fülre —, semmi esetre sem szabad a tenyérre önteni! A kölnivizet használjuk mindennap, ne csak kivételes alkalomra, — arra a parfőm való. Nem hiba persze, ha parfőmöt egyáltalán nem használunk — fiatal lányoknak nem is való —, hanem például este, ha valahová megyünk, a mosdás után — frissen békölnizzük magunkat. Dr. P. 3. /Lakberendezés Függöny a lakásban kombinált szekrénnyel, kárpitozott garnitúrával berendezett lakásba természetesen illik a csipkefüggöny, a modern va- nabútorokhoz azonban inkább tentál-, és színes függönyt vásároljunk. » • Derűssé teszi a lakást, ha Kevés az olyan ház, amelynek ablakát ne díszítené valamilyen függöny. Elterjedt szokás, és számuníkra ma már természetes, hogy ablakainkat függönnyel takarjuk el. Ennek több oka van. Egyrészt elzárjuk lakásunk belsejét a kíváncsi tekintetektől, másrészt, és ez a fontosabb, a függöny ú".y díszíti a szobát, hogy bizonyos hangulatot is ad a lakásnak. Régen a tüli és klöpfli csipke volt a szép fügigöny, s ez bizonyos fokig utalt a család anyagi helyzetére is. Ma a szintetikus anyagok térhódításával ezek háttérbe kerülnek. A ma függönyanyaga a teritál. Nylonszálból készül, mintája egyszerű, s ha poros, szintetikus mosóporral kimosható. A belső függönyt is szerelünk fel. ennek anyaga lehet mintás német selyemdamaszt, bú torripsz, bútorkartan, vagy egyszerű kockás, csíkos zefír. Ebből az anyagból porvédő huzatot is készíthetünk. Vigyázzunk azonban arra, hogy a túl sok mintás textil nyugtalanítóan hat a szobákban tartózkodókra. A függöny teljes egészében is beboríthatja az ablakot, azaz mennyezettől a földig érhet, de ahol gyaikran nyitogatják az ablakot — vagy pl. ahol gázfűtés van — célszerűbb a párkányig érő, rövidebb függöny. Nagyon mutatós a kétszár- T.yu kettős függöny. A karnisra szerelt teritál függöny fölé meg érv színes textilből készült függönyt borítunk. A belső függöny feladata, a sötétítés mellett a szoba belső díszítése. A rajzon látható függöny palóc szőttesből készült, fekete-fehér mintázással. Alat ta teljesen sima, minta nélküli, aprószemű nylonfüggöny van. Autók — szélcsclornobctn \ gyárak futószalagjairól le- hasem adódnak azonos félté- közlekedésrendészet úgyis ma- dűlő autók kipróbálása, új telek, változik például a hő- ximálja a közúti forgalom . pusok kialakítása sokszor mérséklet, szélirány, légnedves- csúcssebességét, igen nagy problémát okoz, kü- ség stb. Az építmény impozáns mélönösen ha a gépkocsikat szél- A vizsgálatokat, méréseket retű, a kocsi valósággal eltör- sőséges éghajlatú területre mesterséges berendezésben, püi benne. A szélcsatorna 15 m óhajtják exportálni. Ilyenkor a úgynevezett szélcsatornában átmérőjű. A 114 m hosszú ,, úton a légáramban tetszés szénit változtatható a légnyomás, a sebesség, a hőmérséklet és a égörvénylés. A vizsgálandó ;ocsi minden irányból kaphat zelet, és a hőmérséklet 45 C-foktól —30 C-fokig tetszés szerint szabályozható. A berendezésben mérni lehet a levegő, az emelkedő útszakaszok és a gyorsulás oko»- :a ellenállást — megbízhatóbban, mint az országúton. Vizsgálható azonban a kocsi fűtő, hűtő és szellőztető berendezéseinek a működése is, továbbá a motor hőmérsékletének alakulása — menet közben változó terhelés mellett. Különösen léghűtéses motoroknál * okoznak ezek a mérések sok A vizsgálandó gépkocsi » szélcsatornában mind a négy ^törést a szakembereknek, kerekével az aerodinamikai mérlegen áll. Most egy kombinált számító és vezérlő berendezés önműkögépkocsikat elszállítják a hely- végzik, ahol a körülményeket dően >-dob>a ki’’ a kész adato- színre — Afrikába, trópusi ég- tetszés szerint változtathatják, kat- A vizsgálatokat végző hajlatú területre, vagy Kanada, illetve megismételhetik A le- szakpmberek üvegezett kabín- Svédország zord vidékeire — vegő áramlási sebessége a pró- bah ülve változtatják a kísérés ott vizsgálják ellenállóké- baberendezésekben maximáli- Ieb feltételeket. A szélcsatof- pességüket a szokatlan viszo- san 150 kilométer óránként. A nahoz tartozik még a vele nyokkal szemben. De az or- további sebességnövelés a költ- szomszédos próbaterep, ahol a szágutak sem alkalmasak a ségeket hatványozottan emel- gépkocsik további vizsgálatát vizsgálatokhoz, hiszen ott so- né, de nem is érdemes, mert a végzik. Az alfafás tudománya Gyakorta olvashatunk arról, hogy az orvostudomány soksok területe közül milyen nagyszerű sikereket ér el a sebészet Valóban lenyűgöző, hogy mire képes ma már a „gyógyító kés”; elég, ha a bonyolult szív- és agyműtétekre gondolunk, vagy a megbetegedett szervek pótlására, cseréjére. Ritkán olvasunk viszont arról, ami ezeket lehetővé tette: az érzéstelenítés, az altatás megoldásáról, továbbfejlesztéséről, a beteg megfelelő műtéti előkészítéséről. A modem altatástudomány, az anesziezdológia legnagyobb érdeme éppen az, hogy a műtéti beavatkozás közben nemcsak a fájdalmat küszöböli ki, hanem a sokszor órákig tartó műtét egész ideje alatt egyensúlyban tartja a beteg szervezetét, biztosítja a lét- fontosságú szervek működését. Az egész idegrendszert olyan ..lazult” állapotba hozza, hogy semmilyen külső hatásra sem reagál. És a modem anesztezio- lógia akkor állítja vissza az eredeti állapotot, amikor ismét önálló működésre lesz képes a szervezet. Mindez olyan eredmény, amely méltán vetekszik a legbonyolultabb műtéti technika kidolgozásával! A fájdalom elleni harc nem újdonság; egyidős az emberrel. A legrégibb adat, amelyből a fájdalomcsillapításra következtethetünk, 20—30 ezer évre nyúlik vissza. Az akkoriban — gyógyító szándékkal — végzett koponyalékeléseiknél elképzelhetetlen, hogy valamilyen módon — nyilván egyes növények hatását kihasználva — ne csillapították volna a fájdalmat ... Hosszú volt az út, sok-sók nevet lehetne közben megemlíteni, amíg eljutottunk a modem érzéstelenítés korszakának a kezdetéig. A határkövet, az éteres altatás első alkalmazását, Morton és Jackson láb- száramputáciétja jelenti. Erre 120 éve került sor. Ettől kezdvö a fejlődés gyors volt. A XIX. század vége felé megindult a kutatás a helyi érzéstelenítő szerek alkalmazása területén is. A kokain-oldattól az indiánoknál nyüméregnek használt kuletve az elvégzett műtét megkívánja. Ha megszűnnek a beavatkozások indokai, ismét megindítható a normális működés, visszaáll a természetes állapot Naponta több száz beteget operálnak hazánkban is, nagy részüket a műtét idejére altatják. A már korábban kapott gyógyszerek hatására a beteg fásultan, kissé álmosan, érdektelenül kerül a műtőbe. A műM un kában az altatógép. (MTI-foto — Friedmann Endre felvétele) ráreig az érzéstelenítő szerek egész skáláját próbálták ki. Üjabban —, ha szükséges — mód van már arra is, hogy a test hőmérsékletét akár 10—15 fokkal csökkentsék, vagy a beteg vérnyomását „levigyék” az eredeti felére sőt harmadára is. Ha szükséges, megszüntethető a szívműködés, mesterségesen pótolható a légzés is, amint azt a beteg állapota, il- tőasztalon egy szúrás a beteg könyökha'iptábe, néhányat számol, ellenállhatatlan álmosság fogja el és már alszik is. Mindez néhány másodperc alatt lezajlik és a beteg egyébre nem is emlékszik. Közben összeköttetést hoznak létre — a légcsövén át — az altatógép és a hörgők között, így látják el oxigénnél a szervezetet. Az oxigénnel együtt altatógázt is lélegeztetnek be, ettől az alvás elmélyül, kezdődhet a tulajdonképpeni műtét. A légzés melléktermékét, a széndioxidot a készülék közömbösíti. A Föld hőjének hasznosítása Az ún. geotermikus energia hasznosítására ma már sokfelé történnek kísérletek. A Szovjetunióban is megindult azoknak a területeknek felkutatása és felmérése, amelyeknek a geotermikus energiáját hasznosítani lehetne. A szovjet szakemberek csaknem ötven geotermikus területet dolgoztak fel, amelyek főleg az aktív vülkánosságú Kamcsatka-félszigeten és a nyugat-szibériai alföldön helyezkednek el. Kamcsatkán építik az első geotermikus energiával dolgozó kísérleti villamos erőművet, amelynek teljesítőképessége 5000 kW lesz. Az erőmű összteljesítményét 1970-ig 88 ezer kW-ra akarják növelni. Ezzel a kísérleti erőművel egyidejűleg megindult Szibériában is a geotermikus energia felhasználása: itt a Föld hőenergiáját városok távfűtésére használják fel. Hazánkban ugyancsak igen óagy jelentőségű a geotermikus energia. Magyarország területének ugyanis kétharmada geotermikus medence fölött fekszik. Az eddigi kutatások szerint itt 1000—30000 m mélységben, kereken 850 000 köbméte* átlagosan 100 C fok hőméi ■ sékletű hévíz van. Ezt a hí enerigát az iparban és a fűtéí ben fogjuk hasznosítani.
