Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
Számadás és tervezés Beszélgetés Hegyi Jánossal, az Egri Járási Tanács vb-elnökével Egy elnök halála Mezőgazdasági könyyhónap Februárban ismét országszerte megrendezik a mező- gazdasági könyvhónapot. A füzesabonyi járásban már megalakult a könyvhónap előkészítő bizottsága és érdekes, változatos programot állított össze. > A járás falvaiban ankétokra. különböző előadásokra kerül sor, több esetben pedig szakíró —olvasó találkozót rendeznek, így Mezőtárkányba, Kálba és Kápolnára látogat el Dr. Fekete Béla, Feldebrőn pedig a neves szőlészeti szakkönyv író. dr. Prohászka Ferenc találkozik olvasóival. Száhalmon és Mezőszemerén dr. Magyart Beck Vladimir tart előadást A könyvhónap alkalmából a járás minden községében könyvkiállításokat rendeznek, ahol az érdeklődők meg is vásárolhatják az őket érintő könyveket. A könyvhónapi változatos program valószínűleg nem marad eredménytelen, hozzájárul a termelőszövetkezeti parasztság szakmai műveltségének növeléséhez. Nagy bánatos arccal, zsebkendőjével vörösre dörzsölve a szemét, kért szabadságot főnőkétől: — Meghalt a legkedvesebb nagynéném. A halál nagy úr, még szabadságot is szerez. Kovács zihálva nyitott be a főnökéhez: — Most kaptam a hírt, hogy holnap kihozzák a jövő évi téli tüzelőmet, tekintettel a várható idei őszi csúcsforgalomra. A csúcsforgalom nagy úr, még szabadságot is szerez. Kiss tétova, szerény léptekkel vonult be főnőkéhez és halk hangon kért szabadságot holnapra, mert ezüstlakodalma lesz. Az ezüstlakodalom még akkor is pagy úr, ha a főnöknek később jutott eszébe, hogy Kiss még csak négyéves házas. És másnap eldördül a fegyver a nagynéni temetésén tartózkodó Nagy, a szenet lapátoló Kovács és az ezüstlakodalmát ülő Kiss kezében. Istenem, oly gyorsan vége van a nyál- szezonnak egy vadász számára. (—6) Segíteni, tenni kell... Még most sem épülnek az egri KlSZ-Iakások Félévvel ezelőtt adtunk hi- 1 ül lapunkban, hogy a KISZ lakásépítő akció keretében 32 lakás épül Egerben. Az akció szervezői örömmel újságolták, hogy megvan a telek, az illetékesek elfogadták az előzetes beépítési terveket és még az idén — 1966-ban — le szeretnék rakni az alapokat, hogy 1967. végére elkészüljenek a lakások. A 'nyilatkozatokat az akció és a fiatalok nevében azzal summázták, hogy az építkezéssel kapcsolatban álló vállalatok, intézmények, párt- és tömegszervezetefc segítsék, támogassák munkájukban, mert rém pusztán 32 lakásról van szó, hanem egy mozgalomról, amely most bontogatja szárnyait Egerben. Nos, egy fél év telt él azóta és.ami a segítségadást, meg a szárnybontogatást illeti' azok meglehetősen gyéren csordogálnak. Aktákból, tanácskozásokból ugyan nem volt hiány, de a lakásoknak még nyoma sincs a városban, sőt ha a „munkálatok” a továbbiakban is így haladnak, mint eddig, akkor nem is lesz. A problémáik azzal kezdődtek, hogy az előzőleg kijelölt telket nem kapták meg az építtetők. Egészen pontosan nem tudták kisajátítani, mert ez azzal járt volna, hogy a telken lévő ház árát 250 ezer forintot, a fiataloknak kellett volna kifizetniük. De miből?(!) Jö itt k az értekezletek, aztán a biztató hírek. Nem kell a házat lelfcntani, jut hely mellette a KISZ-lak ásóknak is. A? öröm azonban nem sokáig tartott: megszületett a végleges döntés, hogy mégsem lehet az ígért telekre építkezni. A „telekügy” aztán mégis megoldódott: a Kisfaludy út melletti területen már épülhetnének is a lakások. Az építkezsi akció első felvonása ezzel le is zárult, következett a második, az építkezés költségeinek előteremtése. Egy lakás az előzetes számítások szerint 147 000 forintba kerül. 47 ezer forint "az indulási összeg, a százezret az OTP adná. A baj csak az, hogy a 32 fiatal közül mindössze kettőnek van 47 ezer forintja. A KISZ~lakásépítő akciót azzal a céllal hívta életre a KISZ VI. kongresszusa, hogy a rászoruló fiatalok olcsóbban* könnyebben jussanak lakásokhoz. A Í47 ezer forint sok. Különösen így, hogy az OTP csak százezret ad hozzá. De még nehezebb a kezdő 47 ezer előteremtése, ennyire senki sem számított. Az összegeket mindenképpen csökkenteni kellene. Például úgy, ahogyan Győr és Hajdú megyékben, vagy Budapesten: a városi tanácsok telket ajándékoztak a fiataloknak és az építkezés olyan munkálatait, mint a földmunkák, a kerítés, vagyis a járulékos munkálatok, társadalmi munkában végeznék el a fiatalok. tgy mindenképpen csökkenne az összeg. Senki sem vonjá kétségbe, hogy egy ilyen akció megvalósítása nem mehet egyik napról a másikra. Számtalan ösz- szetevője, nehézsége van. Éppen ezért talán nem ártana, ha egy kis küldöttség, amelyben képviseltetné magát mond. juk a városi tanács, a KISZ, az OTP, a kivitelező, ellátogatna Győrbe, vagy Debrecenbe, ahol már hagyományai vannak a KISZ-lakásépítésnek és megismerkednének a vendéglátók módszereivel. Ez biztosan hasznos lenne De ha már ilyen messzire nem is, utasának el, Gyöngyös nincs messze Egertől, ott már átadásra várnak az első KISZ-ia- kások. Az őszinteség megköveteli* hogy az eddigi eredménytelenségnek egy harmadik összetevőjéről is szóljunk. A lakás- építési akciót a városi KISZ bizottság szervezte meg, segítségül hívta a legjobb KlSZ-ta- srokat, társadalmi munkásokat. Ok mindent megtettek, munkájukat, lelkesedésüket senki sem vonhatja kétségbe. Nem, rajtuk múlott, hogy eddig semmi sem történt. De mégis azt kell mondanunk, ha az akciót valóra akarják váltani, akkor elengedhetetlen, hogy olyan ember vegye kezébe a munka irányítását, aki szakmailag is ért a pénz-, a tervezési ügyekhez, munkálatokhoz. Tegyen egy felelős vezető, aki szakszerűen irányítja az össze* munkálatokat. Az egri KISZ-lákáséoítő akció már több mint két és fél §ve „betegeskedik”. Bármenynyire is furcsa, de a konkrét .kórokozókat” mégsem lehetne megnevezni. Nem, mert senkii sem és mésis egy kicsit mindenki ludas benne. A- jóindulatban eddig sem . volt hiány, de most már váltsák is valóra. A szó igaz értelmében segíteni kell. Nem szabad, hogy megbukjon ez az akció, mert ha igen, akkor az áldozatok olyan emberek lesznek, akik meggyőződéssel, becsülettel dolgoznak a mozgá ómban. Nem érdemelné, meg. Koós József Megjelent az „Egy elnök halála” című könyv első folytatása az amerikai Look-Magazinan. A képes folyóirat két nappal a tervezett megjelenés előtt adta ki Manchester könyvének első részletét. Képünk a folyóirat címlapját mutatja. (MTI — Külföldi Képszolgálat) Hit kell tudnia egy sorkötelesnek? Szombaton délután mintegy kétszáz olyan fiatalember gyűlt össze az egri városi tanács nagytanácstermóban, akik január 1-el betöltötték a 18. életévüket és így hadköteles sorba léptek. Dobi Antalnak, a városi tanács vb igazgatási osztálya vezetőjének üdvözlő szavai után, a KISZ-bizottság, az MHS és a járási katonai kiegészítő parancsnokság képviselői tartottak ö&szeírási eligazítást. Az összeírási munkák könnyítésére a helyszínen megszervezték a katonai igazolványba szükséges fénykép- felvételek készítését is. MmmM |M7. január 15« vasárnap Együtt a fogsággal Egy tsz párlalapszervezet munkájáról mondja Szarka István, ezért vezetőségi üléseink témája azonos zömében a taggyűlésekével. Ebben a hónapban a zárszámadás politikai előkészítése került napirendre, februárban az állattenyésztés helyzetét, a takarmányozást, az átteleltetést tárgyaljuk meg. Szóba kerül a közös gazdaság technikai felkészültsége, megtárgyaljuk a tavaszi munkákra való felkészülést Márciusiban napirendre kerül a szövetkezeti tulajdon védelme, áprilisban az addigi tavaszi munkáik tapasztalatait vitatjuk meg, májusban a növényápolás helyzete kerül terítékre. Megvitatjuk a közös gazdaság munkaerő-helyzetét, majd júniusban a nyári munkákkal frglalkezunk. Mint a tervből látható, vezetőségünk és a1 apszervezelünk rendkívül fontosnak tartja a gazdasági munkákra való felkészülést, azok időbeni elvégzését. Tevékeny segítséget kíván nyújtani a gazdasági vezetésnek. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a gazdasági és politikai vezetés összhangban legyen, hiszen csak együttesen lehet eredményeket elérni. részt vesznek a különböző tanfolyamokon, oktatási formákon és személyes példamutatásukkal is hatnak a termelő- szövetkezet tagjaira. A párttagság kezdeményezésére, alapszervezetünk vezetősége javasolta például, hogy a szocialista brigádmozgalmat terjesszék ki a növénytermesztésre is. Ez sokat segítene. Nagy szerepe van a párttagoknak a meggyőződésben is. Üj létesítmények épülnek közös gazdaságunkban & sokan mondogatták, minek ez, minek az, miért kell a pénzt költeni? A párttagokra hárul, hogy ezeket az embereket felvilágosítsák és segítsék a közös gazdaság vezetőit. Mint Szarka István szavaiból kitűnik, a pártalapszerve- zet tevékeny részvevője a termelőszövetkezetben folyó gazdasági és politikai munkának egyaránt. Az alapszervezetnek súlya, tekintélye van a vezetők és tagság előtt. A kommunisták segítenek a problémák megoldásában. Igyekeznek mindenkit bevonni a feladatok elvégzésére. Együtt a tagsággal, gazdasági vezetőkkel — ezt a feladatot tűzte ki az alapszervezet és valósította meg. S ez így helyes, hiszen a közös munkában legfontosabb az egyetértés. Kaposl Levente dek rendkívül alacsony aranykorona értéke, olyan tényezők, amelyek jelentősen kihatnak az üzemek mezőgazdasági termelésére. A költségráfordítások igen magasak, ugyanakkor a talaj termőképessége nem biztosítja azt a magasabb hozamot, amely a sík vidéken úgyszólván általános. Mi elesünk a primőröktől, a kalászosok hozama még jó gazdálkodás mellett sem éri él a sík vidék terméshozamának szintjét. Mindezek kihatnak a tagok jö- védelmére is. A szóban forgó rendelet lehetővé teszi, hogy a körülményeik miatt is gyenge szövetkezetek is megtalálják számításaikat és áruikat magasabb árakon értékesíthessék. Számításaink szerint már az idén ez az új rendszer 15— 17 millió forint többletjövedelmet biztosít ezeknek a gyenge szövetkezeteknek. Azt várjuk, hogy a körülményeik miatt gyenge szövetkezetek a jövőben az eddigieknél jóval nagyobb szakszerűséggel gazdálkodnak — fejezte be nyilatkozatát Hegyi János elvtárs. —szalay— bi és az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődését segíti elő. Növeli a szövetkezetek tiszta vagyonát, megalapozza a biztonságosabb termelést és a tagok jövedelmét kiegyenlítettebbé, megalapozottabbá teszi. A pártkongresszus határozata nyomán került sor járásunkban is a hitelrendezésre, amely 142 millió forintot jelent a szövetkezeteknek. — Szeretnék valamit hallani az állami támogatás új rendszeréről, annak a járásban történő bevezetéséről. — Miniszteri rendelet intézkedik a gyenge és hegyvidéki tsz-ek gazdasági megerősítéséről. Az egri járás természeti adottságai, domborzati viszonyai az időjárás eltolódásai, a fölA termelőszövetkezetek zárszámadás előtt állnak, készülnek a jövő évi tervek. Az új esztendő több lényeges változást hoz a szövetkezeti gazdálkodásban, új rendelkezések láttak napvilágot, amelyek lényegesen befolyásolják majd a termelő munkát. Szemünk láttán válnak rend- re-sorra valóra a pártkongresszus határozatai az új gazdasági mechanizmus a mező- gazdasági üzemekben is érezteti hatását. Ezekről a változásokról, a szövetkezeti parasztság életét, munkáját elősegítő intézkedésekről beszélgettünk Hegyi János elvtárssal, az Egri Járási Tanács VB elnökével. Hol tartanak a zárszámadási előkészületek, milyen eredményeket várhatnak az egri járat termelőszövetkezetei? _ A megnagyobbodott egri já rásban 46 termelőszövetkezet működik. A szövetkezet nagy része hegyvidéki jellegű és csak kilenc olyan gazdaság van, ahöl a domborzati viszonyok nem egészen ilyenek Már elöljáróban szólni szeretnék arról, hogy a negyvenhat szövetkezet közül 17 tavaly a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetek közé tartozott. — Ami a zárszámadásokat illeti, megemlítem, hogy az előkészületi munka már a múlt év novemberében elkezdődött, és 650 tsz-tag — a leltározó bizottságok tagjai — már befejezték a leltározást és jelenleg a leltárak egyeztetése, a mérlegkészítés van folyamatban. Üj vonás a zárszámadásokat illetően, hogy azok elkészítéséért és valódiságáért a termelőszövetkezeti elnök és a főkönyvelők személyükben felelősek. A szövetkezetek önállóságát növeli, hogy az idén a járás nem erősíti meg á zárszámadásokat, csak ellenőrzi, illetve a gyenge szövetkezetek esetében felülvizsgálja azokat — Kérdést kaptam a várható eredményekkel kapcsolatosan is. Megemlítem, hogy lS66-ot nem nevezhetjük a legszerencsésebb évnek. Jégverés, belvíz pusztított, sok volt a rovarkár is. Mindezek következtében a tervezett eredmény nyolcvanöt százalékára lehet számítani úgy, hogy az üzemek év közben nem nézték tétlenül az elemi csapásokat, és bruttó, mintegy kétmillió forintot „hoztak be” a mutatkozó kiesésből. — Mondjon valamit elnök elvtárs a segéd- és melléküzemágak szerepéről, jelentőségéről. — A járás szövetkezetei 23 ezer hold erdővel rendelkeznek. Az erdő termékeinek feldolgozása már eddig is jelentős jövedelemihez juttatta a szövetkezeteket. Több szövetkezet feldolgozó üzemet létesített, amelyek igen eredményesen működnek. Ilyen üzem van Váraszón, Bodonyban, Szederkénypusztán, Tamaleleszen, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Ezekben az üzemekben parkettléceket, deszkákat, háztartási cikkeket, szerszámnyeleket, bélyegzőfejeket készítenek. Vannak szövetkezetek, amelyeknek kő, homok, sóderbányájuk van, mások mészégetéssel foglalkoznak. A járás közös gazdaságai így a segéd- és melléküzemágakból tavaly 27 millió bruttó jövedelemhez jutottak. — Szólni szeretnék még arról, hogy a gazdasági irányítás új rendszere tágabb lehetőséget nyúj arra, hogy a tsz-ek ilyen irányú törekvéseiket tovább fejlesszék. Szeretnénk, hogy — ahol erre szükség van — a szövetkezetek bizonyos szolgáltatásokkal is a lakosság rendelkezésére állnának. Több helyen előkészületek folynak a szőlő- és borfeldolgozó üzem létrehozására. Olvasóink tudják, hogy a termelőszövetkezeti tartozások jelentős részét az állam elengedte. Hogyan érintette ez a rendelkezés az egri járás szövet kezeteit? — Ez a hitelrendezés kétségtelenül a szövetkezetek továbNem könnyű dolog hűségesen visszatükrözni egy párt- alapszervezet munkáját, tevékenységét. Nem könnyű, hiszen a gazdasági és politikai munka szorosan összefügg egymással, másrészt azért sem, mert a nagyobb feladatok sokszor eltakarják az embert, a hétköznapok során személyesen végzett agitatív, politikai munkát. Szarka Istvánnal, a makiári Üj Élet termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkárával beszélgetünk alapszervezetük munkájáról. — Nem olyan régi az alap- szervezetünk, 1959-ben alakult meg. Az elmúlt évek során azonban jól összetartó, kiforrott, politikailag felvilágosult kollektíva vált belőle. Olyan kollektíva, amely segített a közös gazdaság munkájának megszilárdításában, az eredmények elérésében. De ta’án beszéljenek a számok helyettem: a kezdeti nyolc taggal szemben ma harminc te pia van alapszervünknek. A közös gazdaságban dolgozó aktív tagoltnak mintegy harminc százaléka párttag is. Nézegetjük az alapszervezet féléves munkatervét, vajon milyen feladatok megoldását tűzte maga elé a pártvezetőség és az alapszervezet. — Taggyűléseink előtt mindig vezetőségi ülést tartunk. Alapszervezetunik megerősödésében feltétlenül közrejátszott az is, hogy a gazdasági vezetők megbecsülik a párt- alapszervezet tevékenységét, kikérik a véleményünket minden fontos dologban és egyénileg is megbecsülik párttagjainkat — A politikai munka? — Most a pártkongresszus után különösen fontosnak érezzük a felvilágosító, értékelő, akítv politikai munkát. Alapszervezetünk bekapcsolódott a televízió politikai oktatásába, az egyes adások előtt rövid megbeszéléseket tartunk, utána ismét elemezzük a hallottaltat. Természetesen a iongresszüs anyagát egyénileg is tanulmányozták tagjaink. Erre nem is kellett mozgósítani, hiszen a pártonkívüliek s rendkívüli érdeklődéssel figyelték az eseményeket. Tagrágunk körében pártunk és tormányunk intézkedései rgyre nagyobb figyelmet válónak ki, értékelik a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági dolgozókat ért kedvezmé- lyeket. — Alapszervezetünk tagjai 'oly tat ja Szarka István —
