Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-13 / 11. szám
Időszerű feladatok a mezőgazdaságban Irtat Holló Endre, a megyei pártbizottság osztályvezetője VISONTA - hóban Vannak persze olyan szakmák, amelyeknek képviselői kiszorultak a téliesített munkahelyekről. Ilyenek ők, a szerelők, akik mindig a legmagasabban, legelői járnak. (Kiss Béla felvétele) Téli beszélgetés — tavaszi tervekről Dugó — talányokkal... Csütörtökön reggel 9 óra tájban az egri Széchenyi utcán megtorpant a közlekedés, a dr. Sándor Imre utcától a líceumig nem kevesebb mint 27 gépkocsi vesztegelt egy —* a Szakszervezeti Székház előtt rakodó Kuka miatt. Az említett jármű ugyanis az útközépen terpeszkedett, s meglehetősen kényelmesnek tűnő kő- telességteljesítése miatt szó sem lehetett az előzésről, a „forgalmi dugó” eltávolításáról. Többen a Kuka vezetőjét szidták, ez a pilóta viszont a mellette parkírozó Warszawa sofőrjét okolta —, aki a Járdaszélen elfoglalta a szemétgyűjtő gépkocsi helyét. Ám ez a derék ember sem hagyta magát, arra hivatkozott, hogy másutt nem tud állni, mivel előtte is, utána is várakoznak. A zavart okozó Kuka tehát látszólag valóban nem volt ludas: a Szakszervezeti Székház és a városi rendőrkapitányság előtt összesen öt személygépkocsi ácsorgott. A szidalmak célpontjául választott gyűjtőautó így tényleg hol is tudott volna rakodni egyebütt, mint éppen az utca közepén... 7 Megvallom, kiváncsi Járókelő vagyok én is —, s Így meglehetősen elégedetlenül, bosszúsan mentem tovább dolgom után —, mert nem sikerült megtudnom: ki is hát a „bűnös”? A Kuka vagy a keskeny főutcán parkírozó személygépkocsik? KI okozta végeredményben a „dugót”? Kérem, hogy aki tud — segítsen! Hátha lesz nekem is egy gépkocsim. Hadd tudjam meg hát végre, hogy mit nem szabad majd tennem. Az útközépen rakodni, vagy a járdaszélen, mondjuk, éppen az étterem előtt várakozni... ? Vagy mind a kettőt szabad? (—ni) Néimsőü 1967. január 13., pénteE azonban a kenyérgabona, valamint zöldség és szőlő esetében növekedéssel számolunk. A termelés növekedésének megfelelően emelni kell a szövetkezeti tagság jövedelmét is. A fenti célkitűzések megvalósítása végett olyan szerkezeti változásokat kell elérni a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, hogy az megfeleljen természeti és közgazdasági adottságaiknak. A szövetkezetek úgy alakítsák ki terveiket, hogy az a leggazdaságobban, s a leelövedelmezőbben termelhető áruféleségekből tevődjön össze. A LAKOSSÁG jobb élelmiszer-ellátása olyan formában Is biztosítandó, hogy a központi árualapba történő termelés mellett nagyobb gondot fordítunk a termelőszövetkezetek önálló értékesítési tevékenységére. Feltétlenül gondoskodni kell a megye lakosságának zöldséggel és gyümölccsel történő jobb ellátásáról is. Az ipari _ nyersanyagszükségletek biztosítására növelésre szorul a zöldségtermő terület, ugyanakkor az előző évnek megfelelő szinten szükséges cukorrépát is termelni. Nagy gondot fordítsanak az üzemek arra, hogy az eladott termények az elmúlt évinél nagyobb százalékban kerüljenek olyan minőségben értékesítésre, hogy az az exportkövetelményeknek is megfeleljen. E célkitűzések megvalósítását segíti elő valamennyi mezőgazdasági művelésre alkalmas terület megművelése, a belvízrendezés megoldására való törekvés. Tovább növelhető a felvásárlási munka színvonala és a technikai feltételek is. A termelőszövetkezeteknek alkalmat kell adniuk az előfeldolgozás- ra, a tervezett szőlő- és gyümölcstelepítések zökkenésmentes végrehajtását pedig feltétlenül biztosítani kell. Az állattenyésztés színvonalának emelése megköveteli a Jelenlegi férőhelyek minél jobb kihasználását, a korszerű férőhelyek gyorsabb ütemű építését. Az állati termékhozam további növelése csak gazdaságos abrakfelhasználással valósítható meg. Lényeges a háztáji gazdaságok olyan célú támogatása, amelyek a nagyobb árutermelést segíthetik elő. A TERMELŐSZÖVETKEZETI pártszervezeteknek, vezetőségeknek fontos tennivalójuk a kiemelt állami feladatok teljesítésére való mozgósítás, a szövetkezeti tagsággal való szoros kapcsolat kiépítése. Az őszinte szó, a munkák gondos Előkészítése, megszervezése, valamint a mezőgazdaság műszaki ellátottságának emelkedő színvonala biztosítékot nyújtanak arra, hogy az új év feladatait a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek maradéktalanul teljesítsék. gyobb segítséget. A pártszervezeteken és a pártalapszér- vezeteken kívül kapcsolódjanak be ebbe a' munkába a falun tevékenykedő tömegszervezeteik aktivistái is. A ZÁRSZÁMADÁSI közgyűlések előtt meg kell találni a módját annak, hogy a termelőszövetkezeti tagsággal széleskörűen ismertessék a szövetkezet eredményeit, az elmúlt év gazdálkodását, a problémákat. Ilyen módon el kell érni, hogy a szövetkezet tagsága már a helyzet tényleges ismeretében vegyen részt a zárszámadó közgyűlésen, hogy arra felkészülve merjen el, hogy ott el tudja mondani észrevételeit, javaslatait. Ügyelni kell arra, hogy a zárszámadási mérleg a tényleges helyzetet tükrözze, meg kell akadályozni azon törekvéseket, amelyek az oszthatóság növelése végett gyengíteni kívánják a közös alapokat A zárszámadást előkészítő politikai munkában messzemenően fel kell használni a IX. kongresszus mezőgazdasággal kapcsolatos határozatait, a megyei pártértekezlet állásfoglalását a termelőszövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztőiének kérdéseiben. Hangsúlyozni kell, hogy a termelőszövetkezetek nagyobb önállósága, az állami támogatás továbbfejlesztése mind a parasztság jólétének további növekedését célozzák. El kell mondani, hogy megyénkben közel félmilliárd Ft beruházási hitel került elengedésre, ezenkívül rendezték a rövid lejáratú hiteleket is. A termelőszövetkezetek ezáltal jelentős hitel terhektől szabadultak meg, így ez is önállóságuk további növelését szolgálta. Ismertetni kell a szövetkezeti tagsággal a parasztság társadalmi, szociális helyzetének javítására tett intézkedéseket, a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény jelentőségét. NAGY GONDDAL kell elkészíteni a zárszámadó közgyűlések beszámolóját. A beszámoló elkészítésébe a termelőszövetkezet egész vezetőségét be kell vonni. Fontos, hogy a beszámoló a tényleges helyzetet tükrözze, legyen kritikus és önkritikus, ne a számok tömegéből álljon, hanem elemző legyem Termelőszövetkezeti pártszervezeteink vezetőségei megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek a zárszámadások előkészítésével kapcsolatban. A jó politikai munka, az őszinte kritikai légkör kialakítása a legfontosabb kritériuma a sikeres zárszámadási közgyűlésnek. Ez segíti elő a helyes számvetést és a jövő évi célkitűzések megvalósítását is. IL A IX. kongresszus határozatainak megfelelően, a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése során a termelőszövetkezeti gazdálkodás feltételei 1967-ben továbbra is pozitív irányban változnak. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezése stabilabbá teszi a szövetkezetek munkaerő-helyzetét, a szabadabb tervezési rendszert. Az anyagi-műszaki ellátás módosítása tágabb keretet biztosít a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak. A termelőszövetkezeti szövetségek megalakulásával növekszik majd a parasztság társadalmi aktivitása, nagyobb lehetőség nyílik a termelőszövetkezetek egészséges törekvéseinek kibontakoztatására. Jobban biztosítható a népgazdaság és a termelőszövetkezetek igényeinek összehangolása és erősödik a munkás—paraszt szövetség. CÉLKITŰZÉSŰNK, hogy 1967-ben megyénk termelőszövetkezetei minden területen biztosítsák a III. ötéves tervben meghatározott feladatokból eredően az 1967. évre megszabott feladatokat. Feltétlenül szükséges, hogy a bruttó termelési érték növekedése érje el a 4—5 százalékot. Állat és állati termékből a felvásárlás elsősorban az abrakhiány miatt az előző évi szinten marad, MEGYÉNK termelőszövetkezeteiben folyik az 1966-os évi zárszámadások előkészítése. Befejeződtek a leltározások, a termelőszövetkezetek számba vették anyagi eszközeiket, készül a zárszámadási mérleg, megkezdődött a zárszámadási közgyűlések előkészítése. A zárszámadási közgyűléseknek mindig nagy jelentőségük van a szövetkezetek életében. Egy dolgos év munkáját kell ilyenkor mérlegre tenni, számot vetni az eredményekkel és a hiányosságokkal, megvizsgálni, hogy milyen tényezők segítették vagy háífráltatták a munkák eredményes végzését. Csak a helyzet tényleges ismeretében, annak helyes elemzése után határozhatják meg a következendő esztendő feladatait, szabhatják meg a tervtárgyaló közgyűléseken a következő év legfontosabb teendőit. L Termelőszövetkezeteink az elmúlt évben is jelentős erőfeszítéseket tettek gazdálkodá-- suk megjavítására, az árutermelés növelésére és a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének emelésére. Ilyen törekvéseiket elősegítették a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése során hozott kezdeti intézkedések, a pártunk IX. kongresszusára való felkészülés kapcsán a politikai munka módszereiben és színvonalában bekövetkezett változások. Ez irányban hatott a termelőszövetkezetek szervezeti életének fejlődése, a szocialista demokrácia szélesedése is. Mindezek eredményeképpen 19óú-t«an a tormeiuszuvetkezetek megvalósították íöob célkitűzéseiket. Emelkedett szövetkezeteink gazdálkodásának színvonala, növekedtek a kozus alapok. A termelőszövetkezetek tóöoségében kedvezően alakult a tagság jövedelme is. Termelőszövetkezeteink a legfontosabb áruféleségekből teljesítették, sőt túlteljesítették értékesítési terveiket. Kivételt képez «' kenyérgabona, amelyből • lelvasariasi irányszámot nem sikerült teljesíteni, mivel a tavaszi ár- és belvíz folytán jelentős területen kipusztult a termés, amelynek pótlására már nem volt lehetőség. Ennek ellenére a kenyérgabona értékesítési tervét megyénk mező- gazdasági üzemei 92 százalékra teljesítették, a megtermelt kenyérgabonának több mint 54 százalékát adták át a felvásárló vállalatnak. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ezeket az eredményeket szorgalmas, lelkiismeretes munkával érték el. Növeli eredményeik értékét, hogy számos, a gazdálkodást kedvezőtlenül érintő tényezővel kellett megküzdeniük. A szőlőtermelő szövetkezetek már második évben igen gyenge termést takarítottak be és ez elsősorban a kedvezőtlen időjárásnak köszönhető. A téli és tavaszi ár-, valamint a belvizek folytán jelentős területen kipusztult a növényzet és 45—50 milliós kár keletkezett. A kedvező szálas- takarmány-termés mellett kedvezőtlenül alakult az abrakta- karmány-termés, s így az állat- állomány részére több termelőszövetkezetben szükségessé vált abraktakarmány vásárlása. Ahol erre nem volt lehetőség, ott az állományt kellett oly mértékben csökkenteni, hogy a téli átteleltetést zavartalanul biztosítani lehessen. Most, a zárszámadása közgyűlések előtt gondosan mérlegelni kell ezen tényezőket, mivel ezek adják meg a zárszámadásokkal kapcsolatos politikai munka alapját/ A zár- számadási közgyűlések előkészítésével kapcsolatos politikai munkát nagy körültekintéssel kell elvégezni. Különösen nagy figyelmet igényel ez a munka azokban a szövetkezetekben, ahol — az előzőekben említett tényezők hatása folytán — gyengébb a gazdasági eredmény, alacsonyabb az oszthatóság a tervezettnél. Természetes, hogy k rosszabb gazdasági helyzet a ízövetkezeti tagság hangulatában is érezteti hatását. Szükségesnek tartjuk, hogy a járási és községi szervek elsősorban a gyengébb termelőszövet- _,Wetek részére adjanak naA Mátrában, a tavalyi avar fölött méteres hó őrzi a csendet A fehérbe öltözött fák között ritkán mozdul meg madár. A turisták is csak a járt csapásokra merészkednek. A sfzők pedig szinte elvesanek a nagy hegygerincen. A hegy lábánál, Visontán, szintén a hó az úr. Ez födi az útakat, az épületeket, ott szállingózik nagy pelyhekben az óriás betonpillérek között De itt a hó nem a csend tapétája. A hideg, fehér Visontán nem állt meg az élet. Visonta hóban is nő, fejlődik. Most olyan az erőmű, mintha beton helyett nádból kezdenék építeni. A kazánok 30 méterre nyúló betontámjai kö_ zött nádoallók feszülnek. Csarnokokat ölél itt nád, amelyek belsejében nem fog a tél. A fő épületben, a „nád-termekben” 150 munkás szorgoskodik. Mindnyájukon ott a „pufajka”. A hőfuvóból négy olajtüzelésű kazán ontja a me. Leget És bent, a „tavaszias” melegben folyik a munka. Nem fagy meg a habarcs a téglák között, és nem ragad oda a csőszerelők keze a szerszámokhoz. A téliesítés jól halad Visontán. És eredménye egyetlen adatban összefoglalható: mind a 770 építő alkothat, dolgozhat Egyetlen kivitelező vállalatnak sem kellett munkásait Fagyszabadságra küldenie. A hideg hónapokban az állás helyett, jó negyvenmillió forintot fejlődhet az erőmű. A technikai alagútban — amely majd vízzel, elektromos energiával látja el az erőműt — most különböző szakmák szakemberei végzik munkájukat. Folynak a földmunkák, a csőtartó polcok építései. A ma még csak a munkahelyet meleggel ellátó csövek nagy része végleges, az erőmű megépítése után is szolgálja a kombinátot Nagy Miklót, a 22-es Építőipari Vállalat kubikusa hozzászokott, hogy telente leáll a munka a házépítkezéseken, ttt az erőműnél azonban nincs megállás. / <— Van Itt annyi feladat, hogy csak győzzük erővel — mondja. A kubikus éppen teherautót rakott meg földdel, a náddal fedett előtérben, amelybe a hőfúvókból jutott meleg. — Tudja, nem is a munka, hanem a hét végi hazautazás a 70 kilométerre levő Bátorba bizonyítja, hogy tél van. De nemcsak az ideiglenes, fedett munkahelyeken, hanem kint a hóban is folyik a munka. Az erőmű közvetlen közelében a szántért géppark aln-t pozómunkáit végzik. Az Űt- Vasútépítő Vállalat itt az egyik darú betonalapjait rakja le. A hóban csattognak a csákányok, mélyül az árok, majd a hordozható mobil kazán gőze hatására a hó, a nádpalló alatt köt a betonhasáb. Nem akármilyen súlyt kell majd cipelnie, fontos hát, hogy precízen építsék meg alapjait De nemcsak szorultak ki a „melegített” munkahelyekről, hanem a szállítók, a gépkocsi- vezetők is. A haras útakon nem könnyű munSajuk, még sincs zökkenő. A betonpillérek szerelő pedig az egész télen nem juthatnak fedél alá. ök az elsők a munkában. Csak utánuk nőhet „nád-munkahely” az általuk felállított betonpillérék között Jeszenszky György hegesztő kint a téliben dolgozik. A pillérek tetőszerkezeteit kötik össze. A fiatal szakmunkás nyáron érkezett Debrecenből, a Talajjavító és Talajvédelmi Vállalattól, az erőműbe. A jobb kereseti lehetőség vonzotta Visontára, a három, há- rorrjf és fél ezer forint A gépkocsik javítása után a földről a magasba, a pillérek közé érkezett. — Ez az első telem a beton- tárnok között. De nem szokatlan számomra, hiszen az erdőgazdaságban mint favágó dolgoztam már a hóban. No, meg néha a hegesztőpisztoly is felme’.ogíti az embert. A darú újabb pillért emel be. Hívja a muka a hegesztőt ★ Vlsontát is hó fedi. De a hó nem a téli álom jelképe a fejlődő kombinátnál. Legyőzték az itteniek a havat, a fagyot Emelik, építik a jövő elektromos szívét, az erőműt (fóti) traktorosok és a fogatosok a téli napokban is folyamatosan szállítják a trágyát a melegágyak alá. A jövő hónap már munkát ad a szövetkezet kertészeinek, akik a melegágyak készítésén és palántanevelésen kívül gyeptéglákat vágnak, tápkockákat készítenek. A tápkockák készítéséhez jelentős segítséget ad számukra a Gyöngyösi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum, amely rendelkezésükre bocsátja a tápkocka verő és sajtoló gépet. Végül arról is szót kell ejtenünk, hogy szakmai továbbképzéssel töltik, jól hasznosítják a tél napjait a szövetkezet kertészei, akik szocialista brigádba tömörülve többek között kertészeti szakelőadás-sorozatot hallgatnak. Minden szerdán este összegyűlnek a művelődési otthonban, ahol a korai zöldségtermesztés, a nagyüzemi növényvédelem, a palántanevelés űiabb módszereiről hallanak előadásokat, klubszerű formában bővítik szaktudásukat. C*. I. ságolják, hogy a kertészet 170 holdas területét az idén közel 200 holdra bővítik, az elmúlt évinél tíz holddal több paradicsomot, ugyancsak tíz holddal több híres káli dinnyét nevelnek és az igen jól jövedelmező zöldborsó vetésterületét is növelik. A kertészet nagy részét rendszeresen öntözik a Tarna-patakbóL Az elmúlt évben épült hajtatóházat tovább bővítették a közelmúltban és kora tavasszal most már jóval nagyobb területen kezdik meg a palánták előhaj tatását. Itt a hajtatóházban egyébként semsokára megkezdődik a munka, és február első napjaiban a korai paprikát és paradicsomfajtákat pa- lántázzák. Az itt megerősödött palánták hollandi ágyakba vagy fólia alá kerülnek kiültetésre, gyepkockákba, hogy a talaj hőmérsékletétől függően, minél előbb végleges helyükre kerüljenek. A szövetkezet szakemberei már kijelölték a hollandi ágyak és a melegágyak helyét, sőt a Ilyenkor, zárszámadás Idején, miről is eshetne,a legtöbb szó minden termelőszövetkezet- : ben, mint az elmúlt évi gazdái- ; kodásról, a jövedelmezőség alakulásáról. Erről beszélgetnek most leggyakrabban a káli Március 15. Termelőszövetkezetben is, ahol már kiszámították, hogy az elmúlt évi közös jövedelem jelentős része a kertészetből származik. Minek köszönhető mindez? Elsősorban annak, hogy jól hasznosították a korai palántanevelésben a múlt évben épített hajtatóházat, eredményesen dolgozott a termelőszövetkezet két palántaültető gépe, a hollandi ágyak és egyéb technikai újdonságok alkalmazása mind-mind kedvezően befolyásolta a kertészet termésátlagait. Most a kertészetben is szünetel a munka. A tavaszvárás hangulatában a tavaszi előkészületekről, az új esztendő új terveiről beszélgetünk a szövetkezet kertészeivel. A szakemberek mindenekelőtt azt új-
