Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer ii. A z 1967. évet megelőző nyugdíjévek kiszámítá­sa változatlan maradt. Erre az időszakra vonatkozóan tovább­ra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe ven­ni, amelyben a tsz-tag férfi leg­alább 120, nő pedig legalább 80 munkaegységet teljesített. Fennmaradt az a szabály, hogy a termelőszövetkezeti tag javá­ra be kell számítani minden olyan időt, amelyet tagságát megelőzően munkaviszonyban, vagy kisipari termelőszövetke­zet tagjaként töltött eL Be kell számítani az új rendelkezések szerint a kisipari biztosítás idejét is. Ugyanígy figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt azoknál is, akik termelőszövet­kezeti tagságuk után létesíte­nek munkaviszonyt. A külön­böző biztosítási idők egybeszá­mítására azonban csak a ter­melőszövetkezeti nyugdíj ke­retében van lehetőség, és eb­ben az esetben ennek a sza­bályai érvényesülnek minden más vonatkozásban, így a kor­határ tekintetében is. Üj előírás, hogy a nyugdíj­időben megengedett leghosz- szabb megszakítás az eddigiek­től eltérően' nem két, hanem —* az ipari szabályozással azonos — öt év. A nyugdíjrendszer egyik központi kérdése a nyugdíj összegének meghatározása. A szabályozás messzemenően ér­vényesíteni kívánja a szemé­lyes jövedelem alapulvételét, de a rendkívül változatos jöve­delemelosztási formák, elsősor­ban az általánosan elterjedt csa­ládi művelés következtében a közösből származó jövedelem nem állapítható meg a más népgazdasági ágakban elérhető pontossággal. A nyugdíj alapjául szol­gáló összeg a tag sze­mélyes jövedelme. Ebbe bele­számít a közös munkából ere­dő jövedelem (munkadíj, része­sedés, eredményességi javadal­mazás, prémium stb.), a csalá­di művelésért kapott jövede­lemiek a tagra jutó hányada és a fel nem róható okból (be­tegség, szülés, katonai szolgá­lat stb.) munkában nem töltött időkre járó összeg. A közös munkából származó jövedelem a könyvelés alapján ma már minden termelőszö­vetkezetben egyértelműen megállapítható. A családi mű­velésből eredő jövdelmet úgy lehet kiszámítani, hogy meg kell állapítani az elvállalt föld­terület munkanap-szükségleté­nek a tagra jutó hányadát és ezeket a munkanapokat meg kell szorozni a termelőszövet­kezetben fizetett, átlagos napi munkadíj összegével. Például, ha valamely tsz-tag családi ala­pon elvállalja egy kataszteri hold kukorica művelését, amelynek munkanap-szükség­leté mondjuk 15 nap és ezt a Munkásarcok A gyár első köszörűse után azonban már állta a ver­senyt egyik-másik szakmun­kással, de segédlevelet — 1954- nél korábban nem szerezhetett. Tizenötödik esztendeje van a mostani helyén, a IV-es üzem­ben. Ez idő alatt hatszor kapott Kiváló dolgozó-kitüntetést, több hasznos újítással hívía fel magára a figyelmet, csoportvei zető, szakszervezeti bizalmi és üzemi tanácstag volt. S külön­féle „funkcióiból” mindunta­lan csak a munkája sodorta tovább. A köszörülés, amellyel mindent elcserélt eddig, a kő —, amely mellől soha nem vá­gyott máshová... Pedig vonzóbb kövek is csa­logatták. Hívták Pestre is. jó pénzért, lakásért —, de csak itt maradt. Molnár Tibort már ide kötik az évek, a Diszkóhoz szo­kott. Másutt — tudja — ne<m lenne már könnyű, újra kelle­ne kezdenie. Még aztán Pari­don él a rokonság, ismerőse az egész falu. Talán el sem en­gednek már messzibbre... BcvaHja. hogy szereti azt a Mátra vplgyi községet. Az egyik kis házban a maga és a felesége munkájával épült, szépült kis lakása —, amely­nek ablakai alatt rózsafák díszlenek. Hát ott lehetne ezt hagyni egy műszaknál to­vább ... ?! Büszkén újságolja, hogy már nyoteéves, valóságos legény a fia —, s természetesen az is vasas lesz. Vasas — ismé'll a szót. aztán hirtelen hozzáfűzi —, de már technikus, vagy mérnök.., (gyóni) A NEVES KUTATÓT, a sző­lészt szinte mindenki ismeri Egerben. Munkásságának híre i város, a megye határain túl­jutott, nemegyszer külföldi szaktekintélyek látogatnak íozzá. Nemrégiben egy román így elemi tanár jött, hogy a vö­rös bort adó szőlők telepítésé- ről, egyéb szőlészeti-borászati térdésekről értekezzenek. Azt azonban már keveseb­ben tudják dr. Vsó Andorról, i Szőlészeti Kutató Intézet eg­ri telepének vezetőjéről, hogy íemcsak országos hírű szak­ember. de közéleti ember is. Idestova tizenkét esztendeje ta- íácstag, nyolc évig a mezőgaz- lasági állandó bizottság tagja zolt, négy esztendeje pedig 6 íz elnöke. Közéleti ember? — i meghatározás talán egy kis­sé megkopott, veszített valódi értékéből a sok használat nyo- ■nán. de I’só Andorra ráillik i szó igazi értelmében. Az embert nehéz különvá- asztani a munkájától. Nála kü­lönösen. Nem is szívesen be­szél érzelmeiről, gondolatait is szűkszavúan rögzíti, inkább a rtunka során elért eredménye­let sorakoztatja feL — Kilenc tagja van a bizott- lógunknak Rendszeresen meg­tartjuk üléseinket, javaslato- tpt, észrevételeket terjesztünk M6 Ebben az évben három Wos kulcsfeladatunk volt, a Hittel, lelkesedéssel... (Portré egy állandó bizottsági elnökről) két. így például a választól névjegyzékből való törvényel­lenes kihagyás, vagy az abba való törvényellenes felvétel miatt továbbra is a járásbíró­sághoz lehet fordulni, amely a kifogást három napon belül el­bírálja. összefoglalva megállapíthat­juk: az új választójogi tör­vény megteremti a jogszabályi kereteket ahhoz, hogy az ál­lampolgárok és a képviselők, illetve tanácstagok között az eddiginél szorosabb, eredmé­nyesebb kapcsolat alakulhas­son ki. Megvan tehát a. lehető­ség arra, hogy a március 19-én sorra kerülő választások alkalmával — és már a vá­lasztás előkészítése során — az állam polgárok széles tömegei kapcsolódjanak be a politikai életbe, a közügyek intézésébe. Ezt segíti a Hazafias Népfront, a különböző tömegszervezetek, elsősorban pedig a pártszerve­zetek politikai munkája. Az új választójogi törvény alapján megvan a lehetőség ar­ra, hogy kiküszöbölődjenek a képviselői és tanácstagi mun­kából a formális elemek; a vá­lasztók még inkább ellenőriz­hessék az országgyűlés és a ta­nácsok tagjait, és fordítva: képviselők és tanácstagok is nagyobb felelősséggel képvi­selhessék azokat, akik szava­zatukkal a parlamentbe, a ta­nácsi szervekbe küldték őket Egész rendszerünk, a szocializ­mus ügye nyer azzal, hogy az új képviselők és tanácstagok szorosabb kapcsolatban lesz­nek az emberekkel és a gazda­sági élettel, mint korábban. Az új választójogi törvény pedig erre nemcsak módot és lehe­tőséget ad, hanem meg is kí­vánja ezt, — fejeződött be az igazságügy-minisztérium ille­tékeseinek nyilatkozata. U. U selők visszahívását szabályoz' za. Á képviselők választásáró szóló korábbi rendelkezései ugyan szintén kimondták i visszahívás lehetőségét, de nerr rendezték az erre irányuló el­járást. A törvény most pótolj« ezt; megállapítja a visszahí­vás feltételeit is, kimondva hogy visszahívásra akkor ke­rülhet sor, ha a képviselő, il­letve a tanácstag megbízatásá­nak valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy a megbízatásra méltatlanná vált Bár a visszahívásra gyakor­latilag ritkán kerül sor, két­ségtelen, hogy lehetőségének reális megteremtése a válasz­tási rendszer további demokra­tizálását szolgálja. A választási szerveik ( a vá­lasztási elnökségek, a választó- kerületi bizottságok, a szava­zatszedő bizottságok) rendsze­rében is megtörtént az egysé­ges szabályozás. Politikailag is jelentős, hogy a törvény to­vábbfejleszti a választási szer­vek létrehozásában és működ­tetésében döntő szerepet ját­szó Hazafias Népfront jogkörét. A népfront-szerveknek nagy munkát kell végezniök a jelölő­gyűlések megszervezésében és a választások lebonyolításában. A választási szervek jogkö­rének megnövekedését mutat­ja az is, hogy a jövőben nem csupán az általános választá­sok alkalmával fejtenek ki te­vékenységet, hanem a két vá­lasztás közötti négy évben is. Erre — egyebek közt — az időközben esedékessé válható új választások miatt is szükség lesz. Az új választási törvény több részletkérdésben is a ko­rábbinál egyszerűbb, célrave­zetőbb szabályokat állapít meg. fenntartja azonban a gya­korlatban bevált remdelkezése­Az országgyűlés tavaly no­vemberi ülésszakán megalkot­ta az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvényt. Felkerestük az Igazságügy- minisztérium törvényelőkészí­tő főosztályát, ahol tájékozta­tást kértünk az új választójogi törvényről. Arról érdeklőd­tünk: miben tér el a törvény a korábbi választójogi rendel­kezésektől, mennyiben szol­gálja a szocialista demokrácia kiszélesítését? — A törvény új rendelkezé­sei közül — hangzott az illeté­kesek válasza — elvi jelentősé­güknél fogva különösen az alábbiakat emeljük ki: I — Míg korábban külön jog­szabályok szóltak egyrészt az országgyűlési képviselők, más­részt a tanácstagok választásá­ról, az új törvény egyetlen át­fogó jogszabályban rendezi a választások kérdését. Korábban is történtek már lépések az ilyen egységesítés irányába; az utóbbi időben például azonos napon voltak a képviselő- és a tanácstag-választások. A kö­vetkezetes egységesítés azon­ban csak most valósulhatott meg, amikor megértek a felté­telek ahhoz, hogy ugyancsak az elvek érvényesüljenek mind a képviselők, mind a tanácstagok választásánál. A törvény épít azokra a ta­pasztalatokra, amelyeket a tanácstagok választásáról szóló 1954. évi IX. törvény alkalma­zása során szereztünk, de a ko­rábbi rendelkezéseket sok te­rületen tovább is fejlesztik. A legjelentősebb új rendel­kezés, hogy az országgyűlési képviselők választásánál is be­vezettük az egyéni választóke­rületi rendszert, a korábbi lajstromod választás helyett. — Az egyéni választókerüle­tek bevezetése — mint azt Ká­dár János elvtárs beszámolója < ban megállapította — szoro­sabb és közvetlenebb kapcsola­tot teremt a. képviselő és vá­lasztói között, és ez is kedve­zően hat majd az országgyűlés munkájára. A törvény világosan kifeje­zésre juttatta, hogy mind a képviselők, mind a tanácstagok megválasztása során ugyanab­ban a választókerületben több jelölt is állítható. Valameny- nyien a Hazafias Népfront je­löltjei: ez a lehetőség azt szol­gálja, hogy bizonyos esetekben a választók dönthessék el, kit tartanak alkalmasabbnak a képviseletükre. Az egyéni választókerületek bevezetésével összhangban megszűnt a pótképviselőség. A jövőben tehát , ha egy képvi­selői hely megüresedik, új vá­lasztást fognak tartani. Erre évente két alkalommal kerül majd sor. A szocialista demokratizmus irányában történő lényeges változás az is, amely a képvi­tt váíaszfófogi törvény új vonásairól Az Igazságügy-minisztérium illetékeseinek nyilatkozata Egyéni választókerület, pótválasztás, visszahívás — A választási szervek JogkSre *— Szoros kapcsolat a választókkal Akinél nincs jobb Sírok­ban ... A jelzőt, a dicséretet mun­katársai ragasztják mindunta­lan a nevéhez, Molnár Tibor egyszerűen csak köszörűsnek mondja magát. Olyannak, mint akikből még jó néhányan dol­goznak a liszkói gyárban, s akikből annyian vannak szer­te az országban. No, azt ter­mészetesen nem tagadja, hogy a Mátra vidéki Fémművekben személyéhez fűződik a fazonos körköszörülés bevezetése, s a szakmájában az évek hosszú során át szerzett némi gya­korlatot. S az is igaz — fűzi hozzá —, hogy mindig volt bá­torsága a rendkívüli felada­tokhoz. addig nem nyugodott, amíg nem teliesítette a legkü­lönfélébb megbízatásokat! Ta­lán ezért is kapta egy kicsit szárnyára a hír... Parádi ember, 1951-ben ke­rült Sírokba. Kezdetben még a szállítóknál dolgozott — em­lékezik — az épülő gyárba ér­kező gépeket fuvarozta, cipelte. Jó hónap kellett hozzá, hogy bekerülhessen az üzembe. A gyár első üzemébe, az ötösbe. Régi krónikát idéz: különö­sek voltak az indulás hónap­jai! Egyetlen fedél alá szorult a kísérleti műhely, a tink-rész­leg, a szerszámcsarnok, s mi­közben az épület egyik felében már a termelési feladatokkal küszködtek — a másik felét még csak énftették .. Vajon hányán tartunk még észben? Sokáig betanított köszörűs volt. Háromhénapos átképzés főiskolák és felsőfokú techniku­mok hallgatói milyen képesí­tést szerezhetnek. Beszámol to­vábbá a felsőoktatási mtéz- ménvekbe történt jelentkezés rendjéről és a felvételi vizsgák követelményeiről, valamint az ösztöndíjakról és egyéb állami és szociális juttatásokról. A táiékoztatót — előrelátha­tólag február második felében — az érdeklődők a könyvesbol­tokban is megvásárolhatják. (MTI) A Művelődésügyi Miniszté­rium 25 000 példányban adja közre a felsőfokú in*ézménvek­ről szóló tájékoztatót. A kiad­vány részletes útbaigazítást ad mindazoknak, akik valamely felsőoktatási intézmény nap­nál!, Illetve esti vagv leve’ező tagozatán akarják fo’ytatni ta­nulmányaikat. A 160 oldalnyi könyvecske ismerteti az egyes egyetemekre, karokra, szakok­ra felvehetők számát és azt Is, hogy a különböző egyetemek, Tájékoztató a felsőfokú oktatásról remélem, hogy előbb-utóbb véglegesen is sikerül. Renge­teg munkaerő szabadulna fel, s az itteni viszonyokat tekint­ve ez igen lényeges. A Nagy József Tsz-ben már szintén al­kalmazzák a zöldtrágyázást a széles sortávolságú telepi tések- néL A bizottság munkájában persze olyan dolgok is akad­nak, amelyeken sokat kell még javítani. A legjobban az esik rosszul az elnöknek, hosy a ta­gok közül néhányan nem jár­nak rendszeresen az ülésekre. — Ha vállalták, miért nem teljesítik a megbízatást? — ve­ti fél dr. I’só Andor. — Sze­retnénk elérni, hogy több le­gyen a kollektív szellem. EREDMÉNYEK, gondok, problémák — mindez hozzátar­tozik a bizottsági munkához. Egy jól dolgozó, valóban nem­csak a papíron létező bizottság munkáiéhoz. S az elnök azt szeretné, ha sokasodnának az eredménvek s eevre kevesebb lenne, a bosszantó apróság. Es­ténként sokszor töpreng rajta, hogyan lehelne még iobhen brit Ifhohip s^í­+*vn,í niVy-vc prrv'-*Vlrcv7 7^_ Ví>7 TTJAIM-? ernVr? — T^r Andorra ráillik ez a meghatá­rozás, a szó valódi., igaz értel­mében. Kaposl Levente. nem volt hiábavaló, bizonyít­ja, hogy a városi tanács vég­rehajtó bizottsága is négy eset­ben tárgyalta az állandó bi­zottság által előterjesztett ész­revételeket. Többek között a város termelőszövetkezeteinek gazdasági megerősitésére vo­natkozó javaslatot is. Az állandó bizottsági munka kollektív jellegű. Az irányítás azonban az elnökre hárul. És I’só Andor szívesen vállalja ezt a feladatot. Különösen ak­kor. ha hivatásával, mondhat­ni szenvedélyével, a szőlészet­tel is kapcsolatban álL NEMEGYSZER előfordult, hogy az állandó bizottsági ülés után valóságos kis szakmai be­mutatóra került sor, a metszés­ről, a szőlő ápolásáról, viták kerekedtek a zöldtrágyázásról, a vegyszeres gyomirtásról. Az állandó bizottság tagjai a négy egri termelőszövetkezet tag­jai is... — A Nagy József Termelő­szövetkezetben már meg is pró­bálkoztak a szőlő vegyszeres gyomirtásával, az egyik terüle­ten sikerrel, a másikon kevés­bé — mondja I’só Ander —, de város szólörekonstruKciojavai, az állattenyésztés fejlesztésé­vel és a zöldségtermesztéssel kapcsolatosan készítettünk ja­vaslatokat. Tavasszal segítet­tünk a városi borverseny elő­készítésében, májusban és ok­tóberben határszemlét rendez­tünk s észrevételeinket eljut­tattuk az érdekelt termelőszö­vetkezetekhez is. Természete­sen csak a legfőbb dolgokat említve, ennyiből állt egyéves munkánk. SZŰKSZAVÚAN összefog­lalva valóban ennyiből. De a tényék száraz felsorakoztatása mögött rengeteg munka, ötlet, s gond húzódik meg. Hiszen csak ahhoz, hogy a város sző­lőrekonstrukciójával kapcsolat­ban észrevételeket, javaslato­kat tehessenek, be kellett jár­ni az újonnan telepítésre kerü­lő ezer holdnvi területet, ala­posan meg kellett vizsgálni a terveket, latolgatni a lehetősé­geket. A bizottság javaslatokat tett a város zöldségellátásának megjavításával kapcsolatban is. , Ez szintén alapos, elemző mun- i kát kívánt. S hogy ez a munka séig eltelt hónapokban, vala­mint a nyugdíjazás évét meg­előző 4 évben elért A havi át­lagos jövedelmet erre az idő­szakra vonatkoztatva a beje­lentett besorolások átlagolásá­val számítják ki. A nyugdíj megállapításának alapja a 10 évi nyugdíjidő. Az a tag, aki énnyi nyugdíjévvel kór nyugdíjat, megállapított át­lagos havi jövedelmének kere­ken egyharmadát (pontosan 33 százalékát) kapja nyugdíjként. Ha a tagnak 10-nél több nyug­díjévé van, nyugdíja az átlagos havi jövedelemnek a 33-nál annyiszor 2-vel több százaléka, ahánnyal több nyugdíjévé van tíznél. (Például ha 11 éve van, nyugdíjként az átlagjövedelem 35 százaléka, 12 év esetében 1 37, 13 évnél 39 stb. százaléka jár.) A nyugdíj évi 2 százalé­kos növekedéssel egyenletesen emelkedik, egészen a 25. nyug­díjévig, ekkor eléri a havi át­lagjövedelem 63 százalékát. 25 éven felül minden további nyugdíjévért a havi átlagjöve­delem 1—1 százaléka jár, de a nyugdíj nem lehet több az át­lagjövedelem 70 százalékánál. A nyugdíj kiszámításának módja röviden úgy foglalható össze, hogy 10 évre a jövede­lem egyharmada jár és ez min­den további nyugdíjév után 2 százalékkal növekszik. Termelőszövetkezeti tagság alapján járó öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb 400 forintnál. H asonló szabályok érvé­nyesülnek a rokkantsági nyugdíjaknál is és ezek eseté­ben is meg van határozva a nyugdíjak minimuma. Jelen­tős új szabály, hogy a rok­kantságnak — ugyanúgy, mint az iparban — 3 fokozata van és a rokkantsági nyugdíj ősz­szege a rokkantság fokának megfelelően emelkedik. A nyugdíj összegét kiegészí­tő új juttatás a nyugdíjasok házastársi pótléka. Az ipari szabályokkal egyezően a tér- j melőszövetkezeti nyugdíjasok­nál is 100 forint házastársi pót­lék jár, ha nyugdíjuk összege az 1000 forintot nem haladja meg és a házastárs az iparban is előírt feltételeknek megfelel. G. P. (Folytatása következik) írna vö’gyét Gödöllő. Pécel vidékén, vala­mint a borsodi dombok között fogtak hozzá nagy erővel a me­zőgazdasági termőterületek vé­delméhez. Az 1967-es fásítási terv 6320 hektárnyi erdőtelepítést irá- 1 nyoz elő. A talajvédelemre szoruló területek közül ez év tavaszán és őszén Tolna és : Baranya megye dombjain ültet­nek nagyobb területeken ta- * 1 lajvédő erdősávokat. A Mátra vidékén a Tárná völgyét fásít- j ják. (MTI) • munkát harmadmagával végzi, akkor a nyugdíj megállapítása szempontjából 5 munkanap teljesítését számítanak be neki. Külön meghatározott kulcs sze­rint kell számításba venni a fel nem róható okból távol töl­tött időket. A személyi jövedelem meg­állapításánál számít a betegsé­gi segélyezésben, szülési se­gélyezésben, katonaságnál, munkaviszonyban, tanfolyamon (iskolán) és a tanulmányi vagy egyéb szabadságon töltött idő is. A nyugdíj szempontjából beszámítható időbe a társada­lombiztosítás ezeket az idő­tartamokat egy-egy teljes mun­kanappal veszd figyelembe. A személyi jövedelem megállapí­tásánál az így adódó munkana­pokat meg kell szorozni a tag egy munkanapra járó átlagos részesedésével. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti tagság alatt munkaviszonyban töltött időre is. Mivel a jövedelem kiszá­■ * mításának módja — el­sősorban a családi művelés miatt — csak korlátozott pon­tosságú eredményt ad, a tago­kat az így megállapított. jöve­delem alapján alsó és felső ha­tárokkal meghatározott nyug- d íjkategóriába sorolják. A jog­szabály 21 nyugdíjosztályt ál­lapít meg. A személyes jöve­delmek alapulvételével éven­ként meg kell állapítani min­den tag nyugdíjkategóriáját és azt a megyei társadalombizto­sítási igazgatóságnak (kiren­deltségnek) a zárszámadást kö­vető 30 napion belül be kell je­lenteni. A tagok kategóriába sorolása a termelőszövetkeze­tek feladata. A tag megállapí­tott nyugdíjkategóriája lesz a következő évben az általa fize­tendő 3 százalékos (illetőleg progresszív) nyugdíjjárulék alapja. Ha a tag nyugdíjat igé­nyel, ugyanezt a kategóriát ve­szik alapul a nyugdíj összegé­nek kiszámításánál is. Az új törvény messzemenően egyszerűsítette a nyugdíj meg­állapításának módját. Az ipari szabályokkal egyezően ki­mondja mindenekelőtt, hogy a nyugdíj megállapításának alap­ja az az átlagos havi jövede­lem, amelyet a tag a nyugdíja­zás évében a nyugdíj igénylé­Fá sít iák a T< Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóságon összegeztek a múlt évi erdőn kívüli fásítási akciók eredményét, s megálla­pították, hogy a termelőszö­vetkezeti és tanácsi területe­ken aN tervezett 4300 hektár helyett több mint 4500 hektá­ron ültettek új erdőket. To­vábbi 3300 hektárt az állami gazdaságok, a vízügyi igazgató­ságok, illetve közutak, vasutak mentén fásítottak. Az őszi er­dőtelepítéseknél már nagy úllyal szerepeltek a talajvé­delmi fásítások. Legutóbb főleg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom