Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

A hatvani nem létező múzeumról

Nemcsak pénz-, hanem művelődéspolitikai kérdés is

Hatvan több mint húsz éve Város, vasutas és iparváros. Külső képe, intézményei lassan már valódi várossá érnek — néha még egyenetlenül, a kamaszkorból alig fiatalember korba lépő városok ellentmondásaival. A fiatal város már felszedett magára több „öreg” jellemvonást: van, amiből nehezen akar kimozdulni, például nincs múzeuma.

A TÖRTÉNET

A világháború előtt Hatvan községnek sem volt természetesen múzeuma. A rendőrség épületében egy szenvedélyes régiséggyűjtő rendőrtiszt magángyűjteményét bocsátotta Közszemlére. Ez a harcok során elpusztult.

A felszabadulás után a falu hirtelen lett város — s a múzeum nem az első gondja volt. Magángyűjtő most is akadt« Doktai Gyula személyében. Aztán egyre több anyag: régiség, ezer éves, néhány száz éves, és pár esztendős; dokumentum, kultúrtörténeti, településtörténeti, irodalmi, képzőművészeti, került elő. Mindez feszítette a nem létező kereteiket és meg akarta magát mutatni Hatvan lakóinak.

De hol? Először a Cukor- és Konzervgyárral szemben ajánlottak fel múzeum céljaira egy felvonulási épületet. De hát egy felvonulási épület tulajdonkép • pen semmire se jó, hát még múzeumnak. Később a magángyűjtő Doktaival tárgyaltak, aki éladná házát, és gyűjteményét ráadásul felajánlaná.

A VÉLEMÉNYEK

A hatvani még nem létező múzeum egyik apostola, Németi Gábor középiskolai tanár így nyilatkozott:

— Anyag van, de eddig nem találtunk megfelelő épületet. Most már az is lenne, de pénzünk nincs megvásárolni. Doktai Gyula magángyűjtő eladná a házát, ami múzeum céljaira megfelelő. A városközpontban van, emeletes, igaz, hogy régi épület, de elég nagy. Az ára 300 ezer forint lenne.

— Egyre inkább égető kérdés. hoev múzeumunk legyen.

Üjabb és újabb helytörténeti érdekességeket találunk. Nemrégiben a megyei múzeum munkatársai felfedeztek a város környékén több ezer éves szerszám- és edénymaradványokat. A feltárás folyamatban van. Magánosoknál több értékes dokumentum található, de nemcsak Hatvanban, hanem a fővárosban is. Hatvány Lajos irodalomtörténész és fizikus hagyatékát is nekünk ajándékozná özvegye.

A városi tanács vb-elmöke, Hatvani György véleménye:

— Nemcsak 300 ezer forint lenne szükséges, hanem ennél több. A Doktai-féle házat ugyanis fel kellene újítani. Becslésem szerint 400, vagy 500 ezer forintba is belekerülne. Ennyi pénzen már csaknem új otthont is teremthetnénk a múzeumnak. De hát ez még járhatatlanabb.

— Van egy gondolatom: lakótelepünkön az egyik most épülő új házunk kéit lakását egybe kellene építeni, múzeum céljaira. Ez sem olyan egyszerű ebben az égető lakáshelyzetben. Különben annyit már elértünk, hogy Doktai házának alsó szintjéről a FŰSZERT raktára elköltözött és a tulajdonos régiség-gyűjteménye jelenleg ennek a helyén van. Hogy lesz tovább? Pénzkérdés.

— Aztán még lenne egy lehetőség. de ez csak évek múlva. Ügy érzem, hogy a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hatvani zöldségtermesztő tagozatának nem lesz nagy jövője nálunk, mert nem fejlesztik. Ezt arra alapítom, hogy nem kaptuk meg a tervezett új technikumi épületet Évek múltán a felsőfokú épülete lenne a legalkalmasabb múzeum céljaira.

Bakó Ferenc, a megyei múzeum igazgatója is többször tárgyalt a hatvani múzeum Ügyében.

— A Doktai-féle ház alkalmasnak látszik városi múzeumnak: A megvásárlására szánt összeg az, amely egyelőre még fekete folt

A VÉGSZÓ

Hatvan nemcsak vasutas- és iparváros, hanem diákváros is (A hatvani járásiban csupán a közeli selypen van középiskola.) A Bajza Gimnáziumban több mint ezer fiatal tanul. Épül egy 12 tantermes, új szakközépiskola is. Nemcsak pénz-, hanem művelődéspolitikai kérdés is, hogy a város munkásai, vasutasai, diákjai, és a környék lakói környezetükhöz közel múzeumot találjanak. Egy igazi város képéhez egy múzeum is szorosan hozzátartozik —, hogy Hatvan kinőhesse kulturális kamaszkorát

De végszó még nincs..;

— berkovits —

Kezdődik a Farsang Egerben

A hét végén a farsangi maszkok megkezdik idényüket Egerben. Évadnyitó farsangi báit rendez a Szakszervezeti Kultúrotthon a székház nagytermében — igaz ez még nem maszkos-álarcos mulatság lesz.

A farsangi bálsorozat január 28-án, február 11-én folytatódik és terveznek egy nagyszabású idényzáró bált is február végén. S ez már jelmezes lesz.

A szakszervezeti kultúrotthon a farsanghoz illő díszítéssel és a Dorrfinó-zenékarral várja majd a bálozókat.

A megyeszékhelyen egyelőre más farsangi mozgolódásról nem hallottunk, de az idény még nem kezdődött el — s az elmúlt évekhez hasonlóan több üzem és vállalat „ölt” majd báli maszkot

A CStCSFORftAOD PAKLIKOCSI

Paklikocsin utaztunk vagy százan szombaton a 13.48-as- sal Eger és Füzesabony között, összezsúfolva, mint a szardíniásdobozban. Többen zúgolódtak... Fiz a rövid tényállás.

Aztán néhány kérdésünk is van;

Megengedi-e a szigorú MÁV-szabályzat, hogy utasok a csomagszállítón, közvetlenül a mozdony mögötti paklikocsiban utazzanak?

Ha igen, akkor hány személyre van méretezve?

Adnak-e külön paklikocsira szóló jegyet, természetesen olcsóbban. mondjuk ilyen meggondolás alapján, hogy van: párnás, másodosztályú és pakli... ahol csak állni lehet, a csomagot kézben tartani (esetleg letenni a piszkos földre) és fűtés sincs, de kereszthuzat van. (Mivel a jobb és bal oldali ajtó egyaránt nyitva volt.)

Miért szombaton délben, • csúcsforgalomban állítanak be ilyen kedves kis kocsit, nem lehetett volna két-három normális személykocsit helyette? (Annál is inkább, mivel a téli menetrend szerint a 9.56-osnak nincs csatlakozása Budapest felé, s így még több utasra lehet számítani 13.18-kor.)

Különben a paklikocsira való fel-, de főleg a leszállás egy kicsit akrobata-mutatvány is. Húsz év múlva nem vállalnám. (De utaztak velem nálam 30 évvel idősebbek is.)

Gondoljuk, hogy a téli hófúvás nehézségeket okoz a közlekedésben, —- de azért még nem fontos a paklikocsit személyszállításra felhasználni.

S végül: a kalauz sem jött. ő nem vállalta a viszontagságokat?

(—vits)

Rádióműsorok

az év első negyedében

MÜTEREMBEN

(Stem karikatúrája)

A mai ember érdeklődése to- zottan a természettudományos felfedezések felé fordul, az ilyen tárgyú előadássorozatok száma emelkedik a rádióban. A szervezetünk titkai című sorozatot 18 előadásra tervezik, A természet törvényei sorozatban pedig a fizika törvényszerűségeit ismertetik a felfedezés történetével és hasznosításával együtt. A Rádióegyetem sorozataiban „mai szemmel'’ neves fizikusaink az anyag szerkezetéről, éléhniszerkuta- trk és közgazdászok pedig táplálkozásunkról beszélnek a Mindennapi kenyerünk sorozatban. A munka és a munkát végző lélektanával foglalkozik a Munkásakadémia. Mindenkit érdekel majd az egyik úi tudományágnak, a biomikámak megjelenése a rádió programjában. A sorozatban tudósaink a biológia és a műszaki tudományok kapcsolatát, és kölcsönhatását elemzik.

A biológia és a társadalomtudomány eredményed alapján állítják össze a falusi hallgatók műsorait is. December 31- én indidt. .'S betonként háromszor hallható a Falusi gonA halódik cmlier A PORUL 3ÁRT CSALÓ

«^VVXXXXXXXXXXX\XV\NXXXXXXYV>XXXXXX\XVXXXXXX\VXXXXXXXxvvxvvXvv^xXVVVVVVVVv\X>., . A\\\\\\\\m\\\\\\\VV\N VXNNXÄV^XXXXXXVXXXX\XVC*X*^ÄN*^>^^>^XXXX>»^^^^»X^V^^XVWXXV*XX^X>^X>^^^^^>a^XXXXXXXXXXXViXXXVfcXVN^

után érdeklődtek, valami ilyen nevet mondott: Héderfalvi vagy, Hédervári.

Bang-Jensannék természetesen indokolnia kellett a kiadásait és a felhasznált időt. Heti jelentései fantasztikus történetek voltak. Meséit szóról szóra kiollózta a nyugati sajtóból.

A kihallgatások rendkívül körülményesek, írta, minthogy mindenfelé ..kommunista kémek szegődnek a nyomába”. Ezért tanúit csak szállodákban vagy harmadik személyek lakásán keresheti fel. Sőt, akadtak olyanok is, akiket taxiban utazva, menet közben kérdezett ki. Ismét másoknak hamis néven kellett szállodai szobát bérelnie. Egyik-másik tanúját egynesen más helységekbe kellett rendelnie, hogy kommunista üldözőit tévútra vezesse vagy lerázza. Mindez pedig rengeteg pénzt emészt föl. Azonkívül arra is felhívja a figyelmet, hogy még távolról sem kielégítőek a biztonsági rendszabályok. Csomagjait a legtöbb városban ismeretlen kezek feltúrták, két alkalommal pedig zsebtolvajok ellopták aktatáskáját. Azonban — hála istennek és Bang-Jensen éberségének — a tanúk jegyzékét éppen a levéltárcájábán őrizte. A jegyzőkönyveket és a tanúk jegyzékét éjszakánként mindenkor matraca alá rejti. Elővigyázatossága korántsem túlzott, az üldözői mindenütt ott vannak. Legutóbb is bombát tatáitok a r—'UScfSnbem.

VAL.íHOGY ÍGY festettek Bang-Jensen jelentései. Az ENSZ üvegpalotájában némi gúnyos mosollyal, de mégis szívesen fogadták történeteit. Hiszen nagyon jól beillettek bizonyos személyek terveibe. (Következik:

Nagy József tani}

1957 JANUÁRJÁNAK egyik krisuuy úszta, fagyos nUi^-ui knómcsillogású autócsoda állt meg Lake Sucoes számos villáinak egyike előtt; ebben a New York-i negyedben milliomosok, sztrárok, magas rangú ENSZ-tisztviselők vagy más diplomaták laktak. Két idősebb úr kászálódott ki nyögve az autóból. Aki otthonos volt az ENSZ székházának árkádsoraiban, rögtön felismerte egyiküket. A magas, széles vállú férfi az USA fődelegátusa volt az Egyesült Nemzetek Szervezetében, Mister Cabot Lodge. A másik, egy tábornok, még sosem járt az ENSZ-székházban. Nevét minden átlagamerikai ismerte: William J. Donovan volt, az Office of Strategic Servicnék, az USA katonai titkosszolgálatának főnöki tisztségét töltötte be a második világháború idején.

Magas termetű férfi üdvözölte őket. Arcvonásai szabályosak voltak, de ha valaki alaposan megfigyelte, látta, hogy alkoholista. A házigazda egyedül volt. Vendégeinek, akik láthatóan nagyon siettek, maga nyitott ajtót. A névtábláról Mister Poul Bang-Jensen nevét lehetett leolvasni.

Amit a három férfi a következő néhány óra alatt beszélt, arról hivatalos közlemény nem jelent meg. Ez nem is csoda, mivel ezt a beszélgetést volt miért félteni a nyilvánosságtól. Nem kellett azonban nagy kombinálókészség annak kitalálására, hogy miről tárgyal4 UénűisSM

«•fi. Január 11* werda

tak: a magyarországi eseményekről. amikhez mindegyiküknek köze volt.

Mister Cabot Lodge már 1950 júniusában törvénytervezetet terjesztett az amerikai kongresszus elé, amelynek értelmében tízezer külföldit, elsősorban kelet-európaiakat, különleges katonai alakulatokban kell összegyűjteni és beosztani az USA hadseregébe. A törvénytervezetet elfogadták. A különleges alakulatok lényegében az SS külföldi divízióinak, magyar fasiszta Horthy-hadse- regnek, az áruló Vlaszov kötelékeinek egykori tagjaiból verbuválódtak. Ezek alkották a Kelet tervezett „felszabadításának” törzscsapatait Ezeknek az alakulatoknak képviselői tíz héttel ezelőtt, a magyarországi események kapcsán szenvedték az első vereséget, és Mister Lodge-nak nem akadt sürgősebb dolga, minthogy az ENSZ- közgyűlés előtt megvádolja a Szovjetuniót. Mivel a Szovjetunió a magyarok segítségére sietett, amikor Mister Lodge fasiszta alakulatai megkísérelték vérbe és lángba borítani az országot, az USA ENSZ-de- legátusának vezetője vádolta meg a Szovjetuniót azzal, hogy megsértette a szabadságot és az emberi i-'-'-’-at.

WILLIAM J. DONOVAN, akit barátai iis kicsapongása miatt a „vad Bill”-nek neveztek, a CIA nevű amerikai titkosszolgálati központ megalapítása után bekerült az úgynevezett Szabad Európa Nemzeti Bizottságába. Ez a .Nemzeti Bizottság” kommunistaellenes csopijrtokat fogott össze, és azoknak a szocialista országokon folytatott aknamunkáját koordinálta. Nem

sokkal azelőtt, hogy Magyar- országon az ellenforradalmi puccs kitört, az öreg titkosszolgálati róka, törzskarával együtt egy bécsi épületbe költözött. Hordáinak előkészületeit a Hotel Reginából irányította. Miután Budapesten eldördültek az első lövések, a magyar fővárosba utazott és hosszan értekezett Király Bélával, az ellenforradalmár tábornokkal, aki kinevezte önmagát Budapest városparancsnokának. Donovan utasítására gengsztercsoportjai — azokkal együtt, amelyeket Mister Lodge kezdeményezése hívott életre — Ausztriából jövet behatoltak Magyarországra. Ugyanazon az útvonalon szállítottak fegyvereket, lőszereket, rádióberendezéseket és élelmiszereket. Jóllehet, a „vad Bili” „mindent beleadott”, az ellenforradalmi lázadást leverték.

A LODGE-OK ÉS DONOVA- NOK azonban nem tettek le szándékukról. Ezért hozott az ENSZ-közgyűlés 1957. január 10-én határozatot egy, a magyar kérdéssel foglalkozó különbizottság megalakítására. Az USA még a maga pórázán tartotta az ENSZ tagállamainak többségét.

Igaz, Magyarországon nem akadt vizsgá'nivaló. Az üzemek már régóta dolgoztak. Az egész országban folyt azoknak a sebeknek a gyógyítása, amelyeket a fasiszta felkelés ütött. De mit számított ez? Az elektronikai és a vegyipar, a szén és acél urainak szükségük volt a maguk hidegháborújára és a magyar kérdésre, hogy ezt a hidegháborút felélénkíthessék. A különbizottságnak voltak semleges tagjai: a ceyloni Gu- newardene, a tuniszi Szlim és

aa uruguayi senor Fabregat; ők hárman voltak a cégér. A dán Andersen és a Sir Shann Ausztráliából már kevésbé volt semleges. A tényleges munkát azonban nem ők öten végezték, hanem a hatodik, a különbizottság titkára, az ENSZ egyik dán munkatársa, Poul Bang-Jensen, akit személyesen az ENSZ főtitkára nevezett ki. Bang-Jensenról nem sok jót meséltek. Szerette a pénzt, gátlástalan iszákosnak ismerték, ég az ENSZ East River menti üvegpalotájában híre járt, hogy kémszolgálatot teljesít a CIA- nak.

Amikor a két látogató elbúcsúzott, a titkár úgy hajolt meg, mint valami lakáj.

— Tehát, Mister Bang-Jensen, mutassa meg, mit tud. Minden eszköz a magáé, és rendelkezik a szükséges meghatalmazással — szólt oda neki távozóban Donovan kémtá- bomok.

BANG-JANSEN nagy utazásba kezdett. A legközelebbi heteikben Genfben, Rómában, Becsben, Londonban, majd újra Genfben bukkant fel. Mindenütt azt hangoztatta, hogy magvarországi menekülteket kíván kihallgatni.

Akárhogyan is, a kihallgatás nem volt neki túlságosan sürgős. A saját jóléte láthatóan sokkal inkább foglalkoztatta, mint Magyarország sorsa. Bang-Jensen a nyugat-európai fővárosokban elsősorban az éjszakai mulatókat tisztelte meg jelenlétével. Ellátogatott ugyan menekülttáborokba is, de sokkal ritkábban. Kíséretében állandóan ott volt egy fiatal, csinos magyar nő, akit kaján vi- gyorral titkárnőjeként szokott bemutatni. Ha a nőtől neve

Kóruspódium. Adásaiban a munkáskcrusok mellett egyetemi, vállalati és falusi énekkarok is fellépnek majd Három új zenés játékra is sor kerüL Január 28-án Hidas Frigyes — Kopányi György Guillotin térzenével, február 25-én Tamásy Zdonko — Mándy Iván: Női különítmény, március 25-én pedig a Berlini Rádió és a Ma- •war Pádin koprodukciójában Nafschinsjzki—Wilde Bunbuxy című musicalja hangzik el. Február 16. és 27-e között kerül sor a 6-os stúdió nyilvános A onv» v PT'f ->ri ^ére, amelyen 17 fiatal művész mutatkozik be. A zenei élet legnagyobb szenzációja Leopold ’Stokowski vendégszereplése lesz. aki többek között Kodály Háry János szvitjét vezényli maid a rádiód ban. Január közepétől új sorozat indul az URH-adón is: Századunk kamarazenéiéből.

Érdekes sorozatokra számíthatnak azok is, akik zenei :V mereteiket elsősorban a rádió mellett gyarapítják. Bartók művészi pályájáról az URH- adón hallhatnak előadássorozatot, ugyancsak itt hangzik maid el a Zenelő napvilág című magazin is, amely a legfrissebb zenei érdekességekkel és ritkaságokkal foglalkozik. Ä Magazinban eredeti felvételekről régi idők nagv zongoristáit, a Zenei panorámában pedig az 1965-ös esztendő új. zenei termését hallhatják. Hangjáték foglakozik maid liszt Ferenc életével, s a Tósoanini- centenárium alkalmából sorozatban játsszák le Beethoven zenekari műveit, a nagy olasz dirigens vezényletével. Érdekes lesz majd az Epizódok az operett világtörténet óból című sorozat is. A „Hét művészei” között pedig ilyen nevek szerepelnek: Benjamino Gigli, Tito Gobbi, Leo Slezák, Bartók Béla Basilides Máriával és Galli Curci Bronislaw Huber- mannaL

. , [ f J.Gy.

Közreműködik í PETRESS ZSUZSA

Bécsi est — Egeiben

Nagy várakozással tekintenek Eger zenekedvelői az Országos Filharmónia újabb bérleti hangversenye elé, amely az évad harmadik rendezvénye lesz.

Bécsi est címmel rendezik meg január 16-án, hétfőn este hét órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban ezt a hangversenyt, amelyen a Miskolci Szimfonikus Zenekar lép fel Mura Péter vezényletével. — Közreműködik Petress Zsuzsa;, a népszerű primadonna.

A műsoron előadják Schubert VII. szimfóniáját és J. Strausá néhány szerzeményét, közöttük, a Denevér nyitányát is.

dolatok című adás« A műsor a kongresszusi határozatok és az új gazdasági mechanizmus jelentőségét ismerteti majd a szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók mindennapi munkájában, életében. Érdeklődésre tart számot a Házunk tája- soroziat is, amely elsősorban a háztáji kisgépekkel, a növény- védelemmel. a különféle hitelakciókkal és az állattartással foglalkozik. Néhány érdekes témakör a Falurádió napi műsorából: A szövetkezetek önállósága, Korszerű takarmányozás, A szövetkezet és az új tsz-törvény.

Az új gazdasági mechanizmussal és a kongresszus határozatai nyomán kialakuló helyzettel az iparban dolgozók is több sorozatban ismerkedhetnék. A Reform című gazdasági szemle az év gazdasági problémáit elemzi, a Vállalat- vezetők Klubja az üzemvezetés új módszereivel, az önálló külkereskedelemmel foglalkozik. A mi pénzünkből című sorozat a hazai föMgázprogram megvalósulását kíséri figyelemmel.

A szórakoztató és művészi programok közt szerepel a