Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
Magyar atomerőmű Sokszor és sokan kimutatták már, hogy a nemzetgazdaság fejlődése az életszínvonal, a jólét alakulása milyen szoros összefüggésben áll az energiatermeléssel és fel használással Az életünkben szerepet játszó tárgyak, javak nagy részében valamilyen láthatatlan energia testesül meg — ez könnyíti meg és teszi olcsóbbá előállításúikat — és amilyen mértékben bővülnek igényeink e termékeik iránt, úgy növekszik energiaszükségletünk. E megállapításnak nemcsak az igazsága közismert, hanem az időszerűsége is. A minap ugyanis a magyar és a szovjet kormány Budapesten megállapodást írt alá egy, hazánkban létesítendő 800 megawattos atomerőműről és az együttműködésről e mű megvalósításában. A berendezéseket nagyrészt a Szovjetunió szállítja, de felszerelésből és a felépítésben a magyar ipar is jelentős szerepet vállal. Az üzembe helyezés határideje: 1975. Egy ilyen egyezmény néhány évvel ezelőtt még a legfejlettebb technikájú és iparú országban is szenzációszámba ment, s nálunk néhány évig csupán elméleti fejtegetések tárgya volt. S íme, kevesebb Idő telt el, mint gondoltuk volna, és előttünk fekszik az első magyar atomerőmű felépítésének gyakorlati programja. Ami annál biztatóbb, mert ez, esetünkben, nemcsak általában energiaellátási feladatainkra, műszald-techndkai törekvéseinkre, hanem speciálisan energiahordozó-szegénységünkre is korszerű feleletet, megoldást ígér. Nagyon Is kézzelfogható föladatokról van szó. Az új esztendőre készült; alig néhány napja közzétett népgazdasági tervből is kitűnik, hogy ismét 7—8 százalékkal nő villamos- energia-fogyasztásunk,, és ez a növekedés mértéke immár évek óta. Hozzátehetjük, hogy ez a mindenfajta villanyigénybevételre kiterjedő adat, mert a lakosság fogyasztása ennél az átlagnál jóval nagyobb mértötben, nem kevesebb, mint 13 százalékkal szökik fel. És ez fgy lesz a jövőben is. Az ipar mellett a mezőgazdaság is mind több villamos energiát kíván, érthető okokból a vasúti közlekedést is mind nagyobb mértékben dieselesítjük és villamosítjuk, a háztartási gépek és a televízió gyors terjedése s általában a lakáskultúra növekedése pedig a lakosságot is mindinkább a nagyfogyasztók közé emelik. Ha pedig eldőlt, vagy legalább is belátható időn belül éldől a hagyományos és az atomerőművek gazdaságosságának versenye is, és gyakorlatilag bizonyítottá válik az utóbbiak versenyképessége, sőt fölénye, akkor hazánk szempontjából különösen magától értetődő és időszerű a szóban forgó szerződés. mind tudományos, mind ipari vonatkozásban magyar alkotók nevéhez fűződnek, azzal kecsegtetnek, hogy — a hazai feladatok megoldásán túlmenően — előbb-utóbb e téren is sikerrel kapcsolódhatunk be a nemzetközi munkamegosztásba. Ami annál fontosabb, mert az atomenergetikai gép- és műszergyártó ipar és ennek tudományos és technikai bázisai előreláthatóan világszerte mind nagyobb jelentőségre tesznek szert Kis ország létünkre fokozottan előnyös, hogy olyan időszakban lépünk az atomenergia termelők sorába, amikor már lezárult az újfajta energiaforrás hasznosításának különösen költséges hőskora, de mégis — időben. És olyan együttműködésben az e téren is világhírnevet szerzett Szovjetunióval, amely — a már bevált berendezések megvásárlásán és a gazdag tapasztalatok átvételén túlmenően — lehetővé teszi saját tudományos, technikai és ipari kapacitásaink hasznosítását és továbbfejlesztését. Az előzmények, amelyek e téren Közgazdasági tanulmányok, statisztikai becslések garmada vázolja fel mostanában a világ és az egyes országok jövendő energiafogyasztásának görbéjét Ha tapasztalhatók is eltérések e számítások között lényegük teljesen egybevágó, és az energiafogyasztás meglehetősen meredeken felfelé ívelő tendenciáját bizonyítja. A források megoszlása tekintetében természetesen — az adottságoknak és a lehetőségeknek megfelelően — jóval nagyobbak az eltérések még a fejlettebb országok között is. A kilátás azonban, hogy hazánk már az első atomerőművének üzembe helyezésekor mintegy 15—16 százaléka ebből a forrásból fedezheti ' energiaszükségletét, igen figyelemreméltó. Arra mutat ugyanis, hogy miközben nagy erőfeszítéssel felzárkózunk egy fejlett színvonalhoz, egyszersmind úgy tesszük ezt, hogy a korszerűség szempontjából a lehető legnagyobb lépést tegyük előre. . Hogy az atomenergia Magyarországon, villamos áram formájában, néhány év leforgása alatt a tudományos intézetekből bevonulhasson a magánháztartások millióiba. B. J. Közhely, de minden közhely fontos igazságot fejez ki: az emberek ma már a tulajdonos szemével vizsgálják környezetüket. Meglátják a jót, ha arról nem is beszélnek annyit, ha azt néhány szó erejéig minősítik is csupán. De nem hunynak szemet a hiányosságok fölött sem, és erről jóval több mondanivalójuk akad, mint a jóról, az eredményekről. Emberi gyarlóság ez, tudomásul kell vennünk. És még valamit! Nemegyszer kiderül hogy az illetékesek a közszájon forgó témákat olykor nem is ismerik. Érdemes tehát felfigyelni arra, amiről a gyöngyösiek is beszélnek, és ezeket a véleményeket a megfelelő helyein felidézni Mi is ezt tesszük most. Elmondjuk, miről beszélnek a gyöngyösiek, hogyan válaszoltak ezekre a megjegyzésekre a tanács szakigazgatási szervei. Nyolcvanmillió — melléküzemágakból Amiről a gyöngyösiek beszélnek A víz Azt mondják a gyöngyösiek, hogy valami nincs rendben a város vízellátásában. Még egy évvel ezelőtt is csak a nyári hónapokban hiányzott a víz a város felső részében, a Kossuth Lajos utcától északra, most pedig már ott tartunk, hogy a tél idején sincs víz. Pedig azóta néhány új kutat is bekötöttek a vízhálózatba. Mi tehát a helyzet? Az, hogy még egy évig körülbelül nem is lesz megoldva a város vízellátása maradéktalanul. Ahhoz, hogy a felső városrész is vizet kapjon, fél kell tölteni a víztornyot Hát akkor töltsék fél! Megteszik, de az csak ötszáz köbméter vizet tud tárolni. A városnak pedig naponta négy és fél ezer köbméter vízre van szüksége. Nem adnak annyit a kutak? De adnak, csak a vízhálózatban nem tudunk annyit szállítani. A város alsó részében már elfolyik a víz. Ezek szerint nincs megoldás? Van, de ahhoz a vízmű elkészítése...! Szóval: visszakerültünk a kiindulási ponthoz. • A vízmű 1967. végére lép be. Ennek segítségévéi külön rendszerben látják el a felső és külön rendszerben az alsó városrészt Nem kell tehát szidnánk majd a felső városrész lakóinak az alsó városrész lakóit, hogy miattuk nem jutnak vízhez. És akkor mér csakugyan elegendő vízhez jutnak? Hát..! Az az igazság, hogy a városnak a távlati fejlesztési tervek alapján naponta húszezer köbméter vízre lesz szüksége. Tehát...! Kezdődik majd minden élőiről néhány év múlva. Végleges megoldásnak most azt jelölik meg, hogy víztárolót kell építeni Gyöngy össolymos körzetében. gyón ro6sz állapotban van. Szidják is érte — a városi tanácsot az emberek, mert ki kutatja azt ki, hogy ezek az utak nem a tanács kezelésében vannak. Jó, hát akkor nézzük a tanácsi utakat. Még 21 kilométer hosszúságban található földút a városban. Szinte hihetetlen ez az adat. Mit tesz a tanács? Érzékeltessük két számmal a tanács törekvését. 1966-ban kétmillió értékben terveztek utat építtetni, felújíttatni, és több mint négymilliót áldozták erre a célra. De hái az ütem még így is lassú. Megyei segítség nélkül nagyon nehezen juthatnak el a végső megoldáshoz. A járda Az út A legnagyobb gond után apróbb gondok is akadnak. Az útviszonyok például. Evek óta mondják az illetékesek, hogy a 3-as számú utat felújítják, de évek óta nem történik semmi. Legutóbb úgy volt, hogy 1967-ben kezdik el ezt a munkáit Es most? Most arról beszélnek, hogy a KPM, amely ennek az útnak a gazdája, csak 1968-ban fog majd hozzá, mert— a 3-as számú útnak új nyomvonalat jelölnek ki, és akkor...! Egyelőre tehát még semmi sem biztos. Csak annyi, hogy nemcsak ez az út, hanem a KPM-nek a városhoz tartozó valamennyi útja naAz azonban már sokkal kevesebbe kerülne, hogy a Szövetkezeti utcát járdával ösz- szekössék a Vöröshadsereg út- jával. Igaz, kapjuk a választ.: a tavasszal ezt a járdát elkészítik. Miért olyan helytelenül készítették el az ideiglenes járdát a Bajcsy-Zsilinszky körút (méghogy: körút!) nyugati oldalán, hogy a cementlapok a földszinti erkélyek alá kerültek jórészt? Megáll rajtuk a víz, a házak pincéjét el is önti nagyobb csapadék után. Csakugyan érthetetlen, állapítják meg. Sürgősen járdát készítettnek itt is. Miért nincs út a Róbert Károly úton? Sár, por, préri az egész! Még mentókocsi sem tud Itt bemenni a betegért; Valóban itt is kell csinálni valamit, halljuk ez Ígéretnek tűnő megállapítást. Hogy mit? Azt még nem tudják megmondani. De senki sem vitatja: a Róbert Károly út — nem út. Meddig még? Eb a Jeruzsálem utca! Egye. V* ■ »» Megint nem nyertünk — mondom rezignálton a feleségemnek, és sóhajtva rakom a helyére a békekölcsön-kötvényeket. — Nincs szerencsénk — mondja. — Semmi baj, szívem. Gondolnunk kell az unokáinkra is. Majd 6k! tőre ez köti össze a déli városrészt a belvárossal. Ami járda itt található, arra sem alkalmas, hogy két ember elférjen rajta. Életveszélyes itt a közlekedés. Javasoljuk: az egri példát felhasználva, alakítsák át „sétáló utcának”« amelyben csak zebra jelöli « járda helyét A kérdést napirendre tűzik, kapjuk az Ígéretet És a legizgalmasabb kérdés végül! A lakás Nézem előírói, nézem hátulról, sót oldalról is. Alaposan. És nem tudok rájönni, mi az új ebben az új évben? Kolosszális felfedezésem van: nincsen rózsa tövis nélkül, de tövis van rózsa nélkül. Mi ebből a tanulság? Mit tudom én. Hm... hm... érdekes. Amikor az ember úgy húszon túl szerelmes lesz, meg akar nősülni. Amikor úgy negyvenen túl — el akar válni. Annyira utál, hogy örömmel gratulál a születésnapomhoz: ezzel is egy évvel kevesebb van hátra számomra. (-Ó) — Mi újság? Történt miami? Felsóhajtott. Egyszer megöli ezt az asszonyt. És nem lesz bíróság a földön, amely mentő körülményt találna a számára, mert hogyan szabad megölni egy olyan asszonyt, aki mindig megkérdi szeretett férjét este, vacsora közben: — Mi újság? Történt valami? Tizennyolc éves házasok. Tizennyolc éve, egészen pontosan 6574 estén keresztül kérdezi állandóan, hűséges kutyaszemekkel, pihegő asszonyt érdeklődéssel, élettársi kötelességből: — Mi újság? Mi történt? — Semmi különös —• mormogta vissza és letette a kanalat. — Veled soha nem történik semmi? Egyél még. Nem ízlik? Pedig a Lukácsáétól kaptam ^zahnlöM zsemlegombóccal sen. Megnyugodva, de dühösen is, mert voltaképpen a feleségét nem is érdekli, hogy valójában mi történt. Otthon, lánykorában, mint az l egyszeregyet, belesúly- kolta az anyja, mi egy szerető feleség feladata ágyban, asztalnál és vendégségben. És egyáltalán, hogyan is értené meg, hogyan is mondja el, hogy mi történik vele egy nap, egyetlen nap alatt. Mert voltaképpen semmi. Megszokott. Sőt; „a” megszokott. Reggel megbeszélés. Anyaghiány, berúgott az egyik művezető, fegyelmi. Levelek. Válaszok. Ügyfelek. Panaszok. Rohanás az egyik értekezletre, hogy onnan loholjon tovább az üzem bővítésének ügyében egy másikra. Üzemi ebéd, gyorsan, kapkodva és hidegen, mert hiába teszik félre, kihűl, mire hozzájut. Délután végigjárni az üzemet, beszámolókészítés a taggyűlés elé, vagy pártnapra felkészülni, avagy valamelyik vizsgára... ...S ez így megy évek óta, dehogyis évek óta, évszázadok óta! Rengeteg kávé, rengeteg cigaretta, rengeteg emberi butaság, a saját butasága is, valami kis öröm, jutalom, hogy aztán megint és újra vita, veszekedés és közben mindenkor és mindenhez jópofát vágni. Hogyan mondhatja el a P 2-es típus mai vitáját, amikor egy fiatal főmérnököt kell meggyőznie neki, hogy ami ma éppen- hogy megfelel, az már tegnap is elavult volt, nemhogy még holnap is jó legyen? Hogyan magyarázhatná el anélkül, hogy ne kellene a hónapok gondját is elmondani, amíg egyáltalán eljutott oda, hogy szóba kerülhet ennek az új típusnak a próba- gyártása ... Hogyan mondhatja el, miért és ki jelentette fel g minisztéa receptet, aki viszont egy hortobágyi csikóstól tanulta ... Csak így lehet csinálni. Ugye, finom volt. — Finom — mormogta vissza kicsit megnyugodva, hogy túl van a szokásos esti kérdőriumban és a népi ellenőrzésnél? Ahhoz éveket kellene visszaforgatni emlékezetében, hogy elmondja, annak idején miért kellett a főkönyvelőt fegyelmiig elbocsátani, s miért maradt az elbocsátott főkönyvelő sógora a vállalatnál... Itt minden perc és minden gyártmány, minden ember és minden akta. Egyik év a másikkal úgy összefonódott, hogy a napok, pillanatok liánként kuszáidnak össze a tegnappal és a holnappal. Pedig jó lenne, megnyugtató lenne, ha volna valaki, akinek mindent és mindig elmondhatna. Hogy amíg beszél, mintegy hangosan gondolkodva, maga is megszűrje érveit és igazságát; hogy az a valaki segítője és kritikusa is legyen, élettársa és gondolatainak, emberi vágyainak is a társa. Különben jó asszony, ö a kütónbenjóasszoBHí S ebben az ig benne van, hogy általában senki rosszat róla nem mondhat, de jót se, hogy senkivel rosszat nem tud tenni, de jót se, hogy bárki lett volna a férje, mindegyikhez hű lett volna, mosta volna ingeit, megszülte volna a két gyerekét, főzött volna és megkérdezte volna: — Mi újság? Történt valami? — Mondtam már, hogy semmi. Az ég világon semmi... — Ja, persze, már kérdeztem — nevette el magát az asszony és megkérdezte férjétől, főzzön-e szalontüdőt zsemlegombóccal holnapi vacsorának... — Természetesen, főzzél csak. szívem ... — aztán jutott eszébe, hogy világéletében utálta a zsemlegombócot és ezt az asszonynak is kellene már tudnia. Biztosan tudja is, de otthon vagy huszonöt éve megmagyarázta neki az anyja, hogy a férje ízlése változik., ezt soha ne feledje cl. Nem is felejti. Ezt nemi Gyurkú Gésa Miért nem kapnak Gyöngyösön a gyöngyösiek lakást? Miért van az, hogy aki máshonnan jön a városba, itt lakás várja? A gyöngyösiek így fogalmazzák meg ezt a kérdést, mi sem „szépítettünk” hát rajta. A válasz: az utóbbi három évben ugyan legalább háromszáz gyöngyösi lakásigénylő jutott lakáshoz, de azt is tudni kell, hogy az új lakások túlnyomó részét már eleve az Egyesült Izzó és a bánya részére készítették. Ezeknek a bérlőjét mindenkor az Illető üzem jelölte ki, a városi tar- nács csupán a kiutaló határozatot írta alá. így fordulhatott elő olyan eset, hogy például egy magányos férfi kétezoba- összkomfart bérlője lett« ahogy Gyöngyösre költözött. A lakosság igazságérzetét az ilyen és a hasonló példák sértették. Ha ez megnyugtató, közöljük: a város vezetőinek az igazságérzetét is sértette az eddigi gyakorlat. Gyökeresen megváltozik azonban ez « módszer, mert most már a tanács felülvizsgálhatja az üzemek döntését. Lesz tehát több lakás * gyöngyösieknek? Hát... nem olyan egyszerű ez mégsem, mert a tervidőszakban épülő lakások lényegében ezután már csak a visontai beruházás célját szolgálják, a régi lakásigénylők tehát...! Egyszóval: alig lesz állami lakás, amit ki lehetne utalni, ellenben a magánerőből történő építkezéshez a tanács a legnagyobb támogatásit biztosítja. És Itt egyelőre fejezük be. Legközelebbi alkalommal majd ismét a nyilvánosság előtt szólunk azokról a kérdésekről, amikről a gyöngyösiek beszélnek. G. Molnár Ferenc UmmsüM U6X jaaaár 4, egrl termelőszfl vetkezeti hajtatóház és baromfikeltető. Az anyagi eszközök összpontosításával nagyobb beruházások megvalósítása sem megoldhatatlan feladat. Sok esetben eggályoskodás merül fel a közös gazdaságok melléküzemági tevékenységét illetően. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a gazdálkodás, a mezőgazdasági termékek előállítása a legfontosabb feladat. Emellett azonban egyre inkább szükséges a gazdálkodást jól kiegészítő, jól jövedelmező, újabb munkalehetőségeket biztosító üzemágak létesítése. Ebben az esztendőben mintegy 75 millió forint jövedelmet terveztek megyénk közös gazdaságai a segéd, és feldolgozó üzemágiakból. A várható jövedelem valószínűleg meghaladja a nyolcvan- millió forintot. Hatalmas ösz- szeg ez s kár lenne lemondani érte az esetleges aggályosodá- sok miatt. Kaposi Levente. kart Is váfflaL Néhány közös gazdaság javító, szolgáltató részlegek létrehozását tervezi, amelyek a falu lakosai számára elvégeznék a különböző munkákat Nagy jelentőségű dolog ez, nemcsak azért mert a termelőszövetkezetnek jövedelmező, de azért is, mert jelenleg jó néhányféle munkát nem lehet falun elvégeztetni, mert nincs hozzá szakember. A szőlős termelőszövetkezetek közül több közös gazdaság terveiben szerepel bor- palackozó létesítése, amely szintén növelné a közösből származó jövedelmet, ugyanakkor újabb munkalehetőségeket is biztosítana. Jó néhány termelőszövetkezetnek piaci standja van és a jövőben újabb elárusítóhelyeket akarnak létrehozni saját falujukon belül is. EGYRE NAGYOBB SZEREPÜK lesz a termelőszövetkezeti társulásoknak is. Szép és jövedelmező példája ennek az SOK GONDOLKODÁST, töp- 1 rengést okoz manapság a tér- | mel őszövetkezeti vezetőknek, i hogyan tehetnék még kifizető- i dőbbé gazdálkodásukat, mi- i képpen növelhetnék még to- r vább tagjaik életszínvonalát < önmagától adódik a felelet, i többet és olcsóbban kell tér- ' melni. Nos, nem túlzunk, ha ; azt állítjuk, hogy minden kö- 1 zös gazdaságban erre töreked- 1 nek, viszont van még más le- < hetőség is: a rejtett tartalékok feltárása és ésszerű fel- | használása. 1 i Az utóbbi időben egyre töb- 1 bet hallunk arról, hogy me- : gyénk termelőszövetkezetei '• újabb és újabb lehetőségekre > bukkanak rá, olyan lehetősé- 1 gekre, amely adottak voltak 1 s mégis valahogy az elmúlt ! esztendőkben senki sem fi- ' gyeit fel rájuk. A közös gaz- ■ daságok különösen az MSZMP . Központi Bizottságának tavalyéi ötti decemberi határo- ] zata óta egyre inkább kihasz- , nálják lehetőségeiket Különösen előtérbe került a melléküzemági tevékenység. Sorolhatjuk a példákat, Váraszón fafeldolgozó üzemet létesített a termelőszövetkezet, Egerszalókon sóderbányát, Domoszlón kőfejtőt nyitottak, Felsőtárkányban és Nagyvis- nyón jól jövedelmező üzemág a mészégetés. A melléküzemágakból származó jövedelem kiegészíti a tagság jövedelmét, de ezenkívül is sok előnnyel jár. Egyrészt biztonságosabbá teszi a termelőszövetkezetek gazdálkodását, másrészt akkor is állandó munkát biztosít a tagságnak, amikor a mezőgazdasági munkák szünetelnek. Nem beszélve arról, hogy a népgazdaságnak is szükségé van a melléküzemágak által előállított termékekre. hiszen a sóder, a kő, a mész nemegyszer szerepel a hiánycikkek listáján. SOK TERMELŐSZÖVETKEZETI vezetőben felmerül a kérdés, jó és szép ez a melléküzemági tevékenység, de nem lehet mindenhol kőbánya és mészégetésre sincs mindenütt lehetőség. Ez igaz, de a fentieken kívül még ezernyi más dolog van, amelyet számba lehet venni. Boldogon például nemrégen alakult meg a közös gazdaság \avanyítóüzeme, a hevesi kossuth Termelőszövetkezetnek és a novaji tsz-nek pedig saját építőbrigádja működik, •mely a termelőszövetkezet gMinHin kívül más munka-1
