Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

TANÁCSKOZIK AZ © R S Z Á « ft Y C L, E S gépesített bányaművelési tech­nológiákat, s tovább kell javí­tani a munkaszervezést Bá­nyáink egy részében az említett intézkedésekkel számottevő mértékben fokozhatják a gaz­daságos széntermelést, s az így nyert többlettel pótolhatják a kedvezőtlen adottságú, tehát felszámolásra kerülő bányák elmaradó termelését. A hazai széntermelést elsősorban a kedvezőbb adottságú dunán­túli, továbbá a külművelésű szénbányászatra kell koncent­rálni A népgazdasági szempontból szükséges intézkedések meg­szervezése természetesen túl­nő a gazdasági műszaki intéz­kedések keretein. Érvényesül­nie kell a szocialista államunk lényegéből fakadó humanitás­További fejlődés i szolgált A kormányhatározat foglal­kozik az át nem helyezhető dolgozók helyzetével is. A he­lyi illetékes szervek és a szén- bányászati trösztök feladatává teszi, hogy együttes erővel a bányászatban felszabaduló üzemi létesítményeket tegyék alkalmassá Ipari, vagy szolgál­tató üzemek létrehozására, s ezáltal az át nem települőknek nyújtsanak munkalehetőséget. A nyugdíjrendszer keretében kívánja a kormány a megszün­tetésre kerülő üzemekben ed­dig foglalkoztatott idős, hosszú szolgálati idővel rendelkező, továbbá a rokkant és csökkent munkaképességű dolgozókat társadalombiztosítási kedvez­ményekben részesíteni. Meg­határozott feltételek esetén le­hetőség nyílik korkedvezmény nyújtáséra is. Azok a dolgozók pedig, akik a bányaüzem mű­ködésének megszűnési időoont- jáig legalább <5 évet dolgoztak a bányában, és utána bányá­szaton kívüli munkakörben he­lyezkednek el, nvtiffdíira iogo- sító életikoruk elérésekor, vagy esetleges megrokkanásukkor az utolsó bányaüzemi munkakör alapián kérhetik nyugdíjuk megállapítását, ha ez számuk­ra kedvezőbb. Azok a bányászok, akik a nverTítrő, illetve fokozatos te~m ki 1 öl7^ * t bányában a föld alatti munkán csökkent munkaképességűvé váltak és a jövőben más mun­kakörben nem helyezhetők el, nak is. Foglalkozni kell azok­kal a szociális problémákkal, amelyek a szánbányászat gazdasá­gosságának megteremtésé­vel egyidejűleg napirendre kerülnek, különösen Észak- Magyarországon, ahol viszonylagos létszámféles- leg jelentkezik. Elsőrendű fel­adatunk, hogy a helyileg fel­szabaduló munkaerőt új mun­kahelyeken zökkenőmentesen elhelyezzük, s a lehetőség sze­rint a dolgozók egyéni érde­keit is figyelembe vegyük. A kormány két nappal eze­lőtt tartott ülésén tárgyalta a szénbányászat távlati kérdései­vel foglalkozó előterjesztést, és nagy fontosságú határozato­kat hozott az érintett szénbá­nyászati trösztöknél felszaba­duló munkaerő célszerű átcso­portosításával kapcsolatban. A kormányhatározat többek között kedvezményeket bizto­sít a bányászati szakképzett­séggel rendelkező és továbbra is a bányászatban foglalkoztat­ható, de más bányamedencébe kerülő dolgozók letelepítésé­hez. Az állam jelentős hozzájá­rulással támogatja az át­települő bányászok saját erőből történő szövetkezeti társasház- vagy családiház­építését, indokolt esetben megtéríti az átköltözés költségeit, illetve lakáscsere esetén anyagi hoz­zájárulást nyújt. i villamosenergia utasban indokolt esetben 50 száza­lékos munkaképesség-csök- kencs esetén is rokkantsági nyugdíjban részesülhetnek. Arra az esetre, ha a, bányá­szoknak szakmán belül csak úgy tudnak munkát biztosíta­ni, hogy föld alatti munkahely­ről külszíni munkára helyezik vagy más szakmára képzik át őket, mód van arra, hogy át­meneti időre meghatározott mértékű pótlékot kapjanak. A kormányhatározat végre­hajtása nemcsak a Nehézipari Minisztérium, hanem vala­mennyi érintett társtárcára és főhatóságára is jelentős felada­tokat ró. Ugyanakkor a helyi párt- és szakszervezeti szervek messzemenő segítségét is kér­jük. Ezután a miniszter elmon­dotta, hogy a villamosenergia- szolgál tatásban további fejlő­dést várhatunk. A villany­áram-felhasználás az idén kö­rülbelül egymilliárd kilowatt­órával, ezen belül az import 285 millió kilowatt-órával nö­vekszik. A villamosenergia­termelés ‘korszerűsítését nagy­mértékben segíti majd a 800 megawattos atomerőmű, ame­lyet a Szovjetunió szállít. Bír ezt az erőművet 1975-ben he­lyezik üzembe, az előkészítő munkákat már ebben az évben meg kell kezdeni. Az ország ore^gia-helyzeté­nek és aluminium-ellét'sának további javítását teszi lehető- ,vé az 1962. november 15-én aláírt magyar—szovjet timföld1 közi kapcsolatok rendezését — a Német Szövetségi Köztársa­sággal, a békés egymás mellett élés elvének következetes érvé­; nyesítóse alapján. A magyar kormány diplomá­ciai úton is azon fáradozik, hogy hozzájáruljon az európai • biztonság megszilárdításához, ; Az európai biztonság számunk­ra konkrétan azt jelenti, hogy . itthon nyugodtan és sikeresen • dolgozhatunk és munkánk • eredményeit biztonságban tud­hatjuk. Az 1967-es év nagy feladato­, kát tartogat mindannyiunk számára és rendkívül fontos ál­lomása a magyar nép előreha­ladásának- Az idei állami költ­ségvetésünk — meggyőződésem szerint — jól fogja szolgálni és elosegítéhi ezt a nagy mun­kát. Ezért az 1967. évi költség- vetést a magam részéről elfo­gadom és a Magyar Szocialis­1 ta Munkáspárt nevében elfoga­dásira ajánlom. Biszku Béla nagy tapssal fo­gadott beszéde után Klujber László, Fejér megyei, dr. Nosz- kay Aurél budapesti és Ollári István Borsod megyei képvise­lő szólalt fel. A költségvetés tervezetét a képviselők elfo­gadták. Ezután szünet következett. Szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytató- ; dott a tanácskozás. Major Tamás budapesti, dr. Hargitai Katalin Vas megyei, Gombaszögi Jenő Somogy me­gyei, Bodonyi Pálné budapesti és Ognyenovics Milán Baranya megyei képviselő szólalt fel. Va­lamennyi felszólaló a költség- , vetés tervezetét elfogadta. Ezután ebédszünet követke­zett Az ebédszünet után elsőként dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter emelkedett szólásra. Dr. Lévárdi Ferenc beszéde lyet a szocialista országot nyújtanak vietnami testvé­reinknek, végül is nem marat hatástalan. A magyar nép, és kormány. — és azt hiszem, határozottat kijelenthetem; a magyar or­szággyűlés is — újból és mély­ségesen elítéli ezt az agresz- sziót A viétnami nép ügy< igazságos, és mi teljes mérték­ben a vietnami nép mellett va- gyünk. Erőnkhöz képest min den tőlünk telhetőt megte szünk, hogy segítsük a vietns mi nép harcát és enyhítsül azokat a mérhetetlen szenve déseket, amelyeket az amerika imperialisták okoznak­A világ valamennyi népé­vel együtt követeljük, hogy az Egyesült Államok kor­mánya vessen véget a viet­nami háborúnak. amely a világbékét veszélyez­teti. agy feladatokat nyiunk számára nyának politikáját — amelj nem hajlandó tudomásul venni ezt a történelmi tényt — neír tartjuk ésszerű és az európai biztonság megszilárdításánál irányába ható politikának. A leghatározottabban ellenezzük a nyugatnémet revamsdzmust, s jelenlegi országhatárok meg­változtatását óhajtó törekvése­ket, a Német Demokratikus Köztársaság létének figyelmen kívül hagyását, a nyugatnémet fegyverkezés és különösen at atomfegyverek birtokolásánal szándékát. Viszont szívesén fejlesztenénk tovább a mái meglevő, kölcsönös előnyöl biztosításán nyugvó kapcsola­tainkat — beleértve az állam­(Folytatás az 1. oldalról) Népköztársaságot, szoros szö­vetség fűzi a többi szocialista országhoz. Különösen jelentős ez az elvtársi, baráti viszony, amely a Szovjetunióval össze­köt bennünket. A mai nemzetközi helyzet­nek vannak olyan elemei, ame­lyek vagy távlatban, vagy köz­vetlenül veszélyeztetik a bé­két. Közvetlen és súlyos ve­szélyt jelent az Egyesült Álla­mok véres, agresszív háborúja a vietnami nép ellen. Nincs a világnak olyan szöglete, ahol ne ítélnék el az Egyesült Ál­lamok imperialista köreit ezért e durva beavatkozásért a viet­nami nép belügyeibe, és azért a vandál népirtásért, sünit az amerikai hadsereg Vietnam­ban nap-nap után elkövet. Meggyőződésünk, hogy a til­takozás növekvő ereje és ára­data, a világ közvéleményének nyomása és az a segítség, ame. Az 1967>es év n tartogat mindam A magyar nép ezekben az években történelmének leg- : szebb és legígéretesebb fel- i adatán, a szocializmus teljes felépítésén dolgozik. Ezért kel- 1 lő figyelemmel tekintünk a : nemzetközi helyzet valamennyi nyugtalanító, a békére és az s európai biztonságra nézve ve- ; szélyes élemére. A magyar nép 1 és kormánya — a többi szocia- ] lista országgal összhangban — 1 békés és termékeny kapcsola- 1 tokra törekszik az európai nem : szocialista országokkal is. Az í ilyen együttműködést ösztön- i Eik a mai európában kialakult valóságos viszonyok, közöttük a ■ két Németország léte. A Német 1 Szövetségi Köztársaság kormá­— Az állami költségvetésről szóló 1967. évi törvényjavaslat meggyőzően bi­zonyítja gazda­sági életünk stabilitását, ha­zánk politikai rendjének erős­ségét, a párt céljainak reali­tását — mon­dotta. Ezután a nehézipar né­hány fontos kérdését ele­mezte. — Már az el­múlt évben mindenki ta­pasztalhatta, hogy a korábbi időszakban je­lentkező, időn­ként az ipari termelés korlá­tozására vezető energiahiányt teljes mérték­ben sikerült felszámolni. Ki­jelenthetem, hogy a gazdasági Irányítás új rendszerében várhatóan növekvő ütemű Ipari, építő­ipari és mezőgazdasági ter­melésnek az energiaellátás nem szab gátat. Erre biztosítékot nyújt a többi között hazai szénhidrogén-ter­melésünk folyamatos növeke­dése. Jóllehet a kőolajtermelést 1967-re is a tavalyival azonos szinten, mintegy 1,7 millió ton­nára irányoztuk elő, a földgáz­termelés azonban a tavalyi 1,3 milliárd köbméterről 1,7 mil­liárd köbméterre emelkedik. Az elvégzett földtani kutatások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a földgáztermelés 1970-re Az állam az áttelepülő Az ország javuló energia­helyzete lehetővé teszi a koráb­ban szükségszerűen erőltetett, a kedvezőtlen természeti adott­ságok miatt gazdaságtalan szénbányák termelésének csök­kentését, s egyben a gazdasá­gos hazai szénbányászat felté­teleinek megteremtését. Hang­2 Ulmüsäs, 1967. január 28., szombat három milliárd, 1975-re 4,5 mil­liárd köbméterre emelkedjék. Az idén már 670—680 ezer háztartást kívánnak pro- pán-bulángázzal ellátni, a két év előtti 285 ezerrel szemben. Az energiaellátás stabilizálá­sára hazai adottságaink nem elegendőek, ezért a jövőben is támaszkodni kívánunk a szo­cialista táboron belüli együtt­működés előnyeire. A Szovjet­unióból importált kőolaj és kőolajtermék mennyiségét a tavalyihoz képesít félmillió ton­nával növeljük, s ezzel 3,4 millió tonnára emeljük. 1970- ben már 4,5 millió, 1975-ben pedig 7 millió tonna kőolaj- terméket importálunk a Szov­jetunióból. támogatja i bányászokat súlyozni kell azonban, hogy a magyar szénbányászat termé­keire az országnak még hosszú • ideig szüksége lesz, ezért fel- i adatunk a szénbányászat gaz­• daságosságának és az egyéb ■ energiahordozókhoz viszonyí­• tott versenyképességének foko- ' zása. A rendkívül különböző természeti adottságokkal ren­delkező szénbá-yák termelő­erőit a jobb minőségű szenet termelő és alacsonyabb költ­ségű bányákba kell koncent­rálni. Egyidejűleg lényegesen ki kell terjeszteni a korszerűbb, nyitva gyorsabb ütemben emel­kedik a gumiipar termelése. Mindenekelőtt a nagyméretű gumiabroncsok és a traktorok­hoz való abroncsköpenyek ter­melését növelik. A miniszter befejezésül az ipar és1 a külkereskedelem szo­ros kapcsolatainak szükséges­ségéről beszélt. Lévárdi Ferenc a költségve­tési törvényjavaslatot elfogad­ta és az országgyűlésnek is el­fogadásra ajánlotta. Lévárdi Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Mi- hályfi Ernő, Nógrád megyei, Molnár Ernő budapesti, Csűrös János Szabolcs megyei képvi­selő szólalt fel. Ezután szünet következett. Szünet után Beresztóczy Mik­lós elnökletével folytatódott az ülés. A vitában Nagy József Békés megyei, dr. Várkonyi Imre Bács-Kiskun megyei, Mé­szöly Gyula Bács-Kiskun me­gyei és Papp József Borsod me­gyei képviselő szólalt fel. Ezután az elnöklő Beresztó­czy Miklós berekesztette az ülést. Az országgyűlés szomba­ton folytatja munkáját. (MTI) r” egyezmény ól—amerikai szkvában f csatlakozót* időshez Thompson amerikai nagykö­vet, akinek újbóli kinevezése ó(a ez volt az első nyilvános szereplése Moszkvában, nem téírt ki a szerződés méltatásá­ra, mert — mint mondotta — tudomása szerint az Egyesült Államok vezetői nyilatkozato­kat tesznek erről, "csupán azt a reményét tolmácsolta, hogy „nem ez lesz az egyetlen szer­ződés, amelyet Moszkvában aláírhat”* Szipka József, hazánk moszk­vai nagykövete pénteken dél­ben a magyar kormány nevé­ben aláírta a békés világűr szerződést. Ez alkalommal ösz- szesen huszonkét állam csat­lakozott meghatalmazottjának aláírásán keresztül a 17 cik­kelyből álló világűr-megállapo­dáshoz. Jelentős Japán csatlakozása a szerződéshez, mivel ez az or­szág az utóbbi időben számot­tevő haladást ért el a rakéta- technikában és hozzálátott űr­kutatási programjának kidolgo­zásához is. A szerződés egyik elvi fon­tosságú pontja kimondja, hogy minden állam csatlakozhat ki­vétel nélkül, tehát aláírhatják nemcsak az ENSZ tagállamai, hanem azok a szocialista or­szágok is, amelyeket a nyu­gati hatalmak ma még meg­akadályoznak abban, hogy el­foglalhassák helyüket a világ1* szervezetben. Ennek a pontna'« az alapján írta alá Moszkvi ban a „békés világűr” szerző ­dést az NDK külügyminiszter —alumínium egyezmény. Az egyezmény realizálásának elő­készületei 1966-ban megtörtén­tek. A Szovjetunióba szállított timföld mennyisége 1970-re 120 000, 1975-ben 240 000 és 1980-bain 330 000 tonnára nö­vekszik. E kiszállított timföldből előállítható teljes alumínium­mennyiséget, vagyis 1970-ben ötvenezer, 1975-ben 120 000, 1980-ban 165 000 tonnát vásá­rolunk vissza. A vegyipar helyzetét ismer­tetve a miniszter több új be­ruházásról szólt. Az idén a többi között üzembe helyezik a kazincbarcikai karbamid-üze- met, segítségével a hazai nitrogénműtrágya- termelés hatóanyagban szá­mítva 23 százalékkal nő és eléri az egymillió tonnát A foszforműtrágya-gyártás 8 százalékkal fokozódik. Az egy katasztrálís hold mezőgazda- sági művelt területre jutó mű­trágya mennyisége a tavalyi 143 kilóról 171 kilóra emelke­dik. A vegyipar átlagához viszo­„Békés világul szovjet—angi aláírás Mo Magyarország a szerzi MOSZKVA (MTI): Moszkvában a szovjet kül­ügyminisztérium Tolsztoj utcai villájában, ahol 1963. nyarán megszületett a moszkvai atom- csend-íegyezmény, pénteken délelőtt Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök jelenlété­ben a Szovjetunió, Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Államok képviselői aláírták a „Békés világűr” szerződést. A piros bőrkötésű szerződóspéldányt elsőnek Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter, utána Sir Geoffrey Harrison, Nagy-Bri- tannia moszkvai nagykövete, majd Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok nagykövete írta alá. Az ünnepélyes aktust köve­tően Gromiko külügyminiszter a mikrofon elé lépett és rövid nyilatkozatot tett. Megelége­déssel szólt a kozmosz békés használatát jogilag elsőízben rögzítő nemzetközi szerződés létrejöttéről és hangsúlyozta, hogy a rakétatechnika, vala­mint az űrkutatás sikerei ége­tően szükségessé tették e meg­állapodást, amit egyébként az ENSZ-közgyűlés egyhangú jó­váhagyása is bizonyít. A szovjet külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a szerződés jelentős lépés lesz a nemzetközi együtt­működés és a kölcsönös meg­értés útján, előmozdítja a vitás nemzetközi problémák megol­dását. Sir G-eoffrey Harrison angol nagykövet nagy megelégedés­sel nyilatkozott a szerződés­ről. Tárgyal az országgyűlés. Kép az ülésteremről. (MTI foto — Fényes Tamás felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom