Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-06 / 263. szám
Lenin Lengyelországban Díjnyertes szovjet—lengyel film Nem is tudom pontosan, hány Lenin-filmet láttam. Ezért látszott jogosnak az effajta okoskodás: vajon tud-e újat adni ez a Lenin- film? Tudott újat adni Szergej Jutkevics új szovjet—lengyel koprodukciós filmje, a Lenin Lengyelországban. És nemcsak művészi élményben, modem megfogalmazásban, hanem egy nagy ember portréjának teljesebb megismeréséhez is. Ha alcím illenék a filmhez, ezt imám: Lenin emberközelben. Valóban sikerült ezúttal emberközelbe hozni Lenin alakját. Jól emlékszünk még a Puskás ember történelmi tablójára, a Történetek Leninről című filmre és a többiekre is, amelyek magukban hordozták a nagy történelmi személyiségek heroikus ábrázolásmódjának veszélyét Ez az új Lenin-film egyszerűbb, mint a korábbiak. Ábrázolásmódja — ahogyan elénk tárja a forradalom vezéralakjának egyszerű hétköznapjait — a ma filmművészetének egyik jelentős állomása. 1914-ben, az első világháború kitörése előtt vagyunk. Lenint — aki Lengyelországban él emigrációban — egy kis város börtönébe zárják. S mily különös iróniája a sorsnak, a monarchia rendőrsége azzal gyanúsítja, hogy az orosz cárnak kémkedik. S miközben a rabság homokóráján nyomasztó lassúsággal peregnek a homokszemek, Lenin feleleveníti a közelmúlt emlékeit. A film kerete így csak a börtönben eltöltött két hét, de az alkotók kitágítják a börtönfalakat, s ezzel szinte helyet adnak a lenini gondolatoknak. Mert nemcsak egyszerű hétköznapi epizódok peregnek előttünk, hanem érezzük, s értjük is Lenin töprengéseit, gondolatait a világról, az emberekről, a háborúról, a forradalomról. E gondolatok megfogalmazására és közlésére érdekes módszert választottak a film alkotót A belső monológ gyakori kifejező eszköz a filmművészet szolgálatában, de első eset, hogy egy film teljes egészében egyetlen belső monológból álljon. Lenin találkozik lengyel munkásokkal, vasutasokkal, parasztokkal, beszélgetnek, vitáznak, de mi csak Lenint halljuk, ahogyan ő emlékezik ezekre az eseményekre. És a lenini gondolatok — nem illusztrálására — kiegészítésére logikus asszociációban peregnek a képek. Azt is mondhatnám —- és ez nem túlzás —, előtanulmány ez a film Lenin műveinek, egyes megállapításainak jobb, emberibb megértéséhez. Bár mindez túl hivatalosan hangzik, mégis így igaz. Igaz, mert ezek az apró, forradalom előtti tapasztalatok, hétköznapi mozzanatok nagy hatással voltak Leninre, s tovább gyűrűztek gondolataiban, később pedig fellelhetők műveiben, sőt, harcaiban is. Látjuk Lenint, munkáját és harcait; segítő feleségével, Krupszkájával vidám családi ünnepségen, krakkói sétán, erdei túrán, moziban, hangversenyen, sőt, még templomban is. De mindig és mindenütt a társadalmi kérdések törnek gondolatai élére. Élményt nyújtó nagyszerű jelenetek váltják egymást. Fényképészhez kíséri a fegyór s míg várni kell a fotográfusra, elnézi a készülő családi tablót. A rokonság gyűrűjében ifjú feleség és délceg katona. De mi lesz, mi lehet a katona sorsa? — töpreng Lenin, s gondolatban már előre látja a gyilkos háborút. Ezeknek az élményeiknek a hangulata is éppen úgy forrásként szerepel a lenini életműhöz, mint a fiatal pásztor öntudatlan nacionalizmusa elleni vita, vagy a kis templom földi szomorúságot elterelő freskóinak, szent szobrainak látványa. És a szerelem, amelynek frissen nyüt virága egy kedves kis parasztlány képében jelentkezik és inspirál újabb gondolatokat: foglalkozni kell a szerelemmel is, s írni kell róla— Nehéz hűen visszaadni e film gondolati tartalmát. Látni kelL Látni a pergő képsorokat, a szigorúan logikus szimbolizálást, a bábközjátékot, amelyben a pásztor faragott játékfigurái életre kelnek és a képzelt háborúban kegyetlenül elpusztítják egymást. Vagy az időben és mértéktartóan alkalmazott dokumentumrészleteket, amelyek kiemelik a történelmi események előzményeit Lenint láttuk a filmen, egy nagy ember egyszerű munkával és gondokkal teli hétköznapjait. S mindezt teátrális beállítások és nagy pátosz nélkül. Egyszerűen és őszintén, tele könnyed lírával. Lenint Makszim Strauh alakította. (Nem először.) Nemcsak mozdulatai, gesztusai, szemének meleg villanásai idézte emlékezetünkbe a régi dokumentum filmekből megismert Lenint hanem a forradalom vezetőjére jellemző hit és szuggesztív erő is sugárzott játékából. Az érzelmeket, hangulatokat kifejező képiekért Jan Laskows- kit dicsérhetjük. / Érdekes, újszerű film, rendezői mestermunka a Lenin Lengyelországban. A cannes-i fesztiválon méltán nyerte el a legjobb rendezés díját. A világ felismerte a film igazi értékeit. Mily kár, hogy az egri közönség elmúlasztja felismerni azt. S ilyenkor hallgatnak a film értő propagandistái is. Pedig szólhatnának! Mert művészi film és közönségsiker ma még nem mindig jár nálunk egy úton. Hogy miért? — Ez már külön téma... Márkusz László Egri f# ny el vsa j átosságok (I.) (Levélbeli válasz helyett) Bt örvendetes, hogy az utóbbi hetekben mennyire megnövekedett az érdeklődés a nyelvi kérdések iránt. Azt is csak örömmel vehetjük tudomásul, hogy szűkebb lakóhelyünknek, Egernek múltjával kapcsolatos nyelvi problémák is érdeklik az embereket. Ebben a rövid írásban most csak három kérdésre tudunk válaszolni. Az első kérdést így tették fel: Maradt-e a törtök hódoltság korából nyelvi emlék Egerben és környékén? Maradt, de igen käs számban. A hódoltság török szavad ugyanis a hódoltsági viszonyok megszűntével kihullottak a használatból, s így igen [í-föülhilfflffftfl Az Esti Hírlapban olvastuk: „Tartósítás levegő- v e 1”. Kiderül, hogy egy kaliforniai cég a romlandó árukat körülvevő levegőből — a raktárban — szinte teljesen kivonja az oxigént. Helyette a raktárba állandóan nitrogént fújnak be... Elég régen tudjuk már, hogy a levegő nem más, mint gázkeverék. Van benne kb. 21 százalék oxigén, kb. 78 százalék nitrogén és még sokféle, de mégis kevés mennyiségű, ún. „nemesgáz”, meg egyáltalán nem nemes szennyeződés is stb... De ami a levegőt — éltető közegünket — éppen levegővé teszi, az az oxigén. Ha az említett cég az oxigént kivonja, jól teszi (különben a romlott áruit vonhatná ki a forgalomból) ... De ha kivonta az oxigént, nem levegő az már — bárki elhiheti —, hanem főleg nitrogén gáz. Ami tényleg jó a tartósításhoz... Gáz, gáz, csak éppen nem levegő... Már azt hittük, hogy a kaliforniai cég a spanyölviaszkot találta fel. De nem. Vtaszkról és levegőről szó sincs. Csak tévedésről... ★ A Népújságban olvastuk nagy örömmel, hogy a Dobó István sportlövő emlékversenyen egri sikerek születtek, a Diófakút utcában... De amit a kép alatt olvastunk, egyáltalán nem felel meg Dobó István emlékének Ugyanis ott közlik velünk, hogy „... a kisöbű sportpuska 12 0 löv és e s összetett számának győztese 5 71 kört lőtt fekvő helyzetben”. Ha ez így volna, bizony nagyon kevés volna. Ennél még egy kezdő is többet lőhetne a versenyen egy kis szerencsével... Száhúsz lövésből 571 még az átlagos ötös körnek sem felel meg, mert az is 600 volna! Én nem vagyok igazi nagy lövő, de már sajnáltam, hogy nem indultam... ,Honnan hát ez a rejtélyes eredmény? A rejtvényt szerencsére sikerült megfejteni. A g y ő zt e s a 120 lövéses kisöbű sportpuska összetettben 1112 körrel lett első... De indult ez a versenyző a 60 lövéses standard puska versenyben is. Az említett 571 körrel ott is megszerezte amásodik helyet... Kár volt a kétféle lövést összeházasítani ... Nem esett hát csorba az emlékversenyen... legfeljebb a képaláíráson... Persze, jobb ez így.. (DR. SZEMES) kevés sző ragadt meg a nép nyelvében. Egerben és környékén a mecset, a minaret mellett az oszmántörök defter szó az, amelyik ma is él ebben a mondásban: Megkapta a deftert. Arra az emberre mondják, akinek kellemetlensége támadt, baj érte stb. A török defter szó eredeti jelentése: jegyzék, könyv, és mint hódolitságkorabeli műszó a következő jelentésámya- latokat is hordozta: lajstrom, lista, számviteli könyv, adókönyv stb. Ebbe a könyvbe jegyezték be a kivetett adót, illetőleg a fizetési kötelezettségeket is. Ennek ismeretében már világosabbá válik a ma is élő szólásnak jelentése, mondanivalója. A második kérdés: Miért mondják Egerben a klasszikus latin ejtésben Szervitának ejtett hangsort: Servitának? (Servitatemplom, Servitabúcsú stb.) Ez az ejtés valójában a magyarországi latiniban szokásos s-ezést tükrözi. Ez az s-ezés jelentkezik a következő latin eredetű szavakban: sors, iskola, árkus, fiskális, rigmus, juss stb. Az egri Servita-ej- tésben tehát a magyarországi középkori latin nyelvet jellemző ejtési sajátság maradt meg mindmáig. A harmadik kérdés: Van-e valami jelentése az egri Verőszála utcaelnevezésnek? A név összetétel, s két tagja van: a verő és a szala. Az első tag jelentése ma már elhomályosodott. Régen azt jelentette: napos, napsütött. Nincs tehát köze a ver, a megver ige jelentéséhez. A másik régi egri utcanév: az Árnyékszala is arra utal, hogy a Verő szala névben valóban, a napsütött, a napos jelentésű verő szó funkcionál. Eger környékén különben élt a ver igének süt, kisüt jelentése is. Magunk is hallottuk ezt a szót régi jelentésében annak az öreg pásztornak a szájából, aki egy borongás kora reggel ezt mondta: „Nem lesz eső, nemsokára kiverődik!” Az utcanév második tagja, a szála, egy szőlőfajtát nevezett meg Ma már ritkán használjuk. A vallon eredetű furmint szó szorította ki a használatból. Több érdekes kérdés még válaszra vár. Legközelebb ezekre is sort kerítünk, s egyetlen levélírónk sem marad válasz nélikül. Dr. Bakos József tanszékvez. főlsk. tanai', a nyelvészeti tudományok kandidátusa Az Országos Filharmónia bérleti hangversenye Füzesabonyban Újszerű színfoltként jelentkezik a Füzesabonyi Járási Művelődési Ház munkájában az a törekvés, hogy az idén a komoly zene megszerettetésére, a klasszikus zenekultúra megismerésére és megbecsülésére nevelj^ a község lakosságát, és ezek között is elsősorban a fiatalokat. Ebből a célból bérleti hangversenysorozatot szerveznek az Országos Filharmónia közreműködésével, amelynek első előadására november 12-én, szombaton délután kerül sor Füzesabonyban. A négy előadásból, illetve zenekari bemutatóból álló sorozat első előadásán ' Jancsó Adrienne, Béres Ferenc, Arató Pál és több kiváló előadó- művész közreműködésével Tarka madár címmel mutatják be a magyar népzenei irodalom termékeit, históriás énekek, kuruc dalok, 48-as dalok és vidám népdalok előadására kerül sor. \\\\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V,\TO\\V»OTN#OT.\\\\^^^ XIII. — Nem tudom;, hallottak-e róla — mondta Kört- vólyesi főhadnagy —, január 23-án Blaok német tábornok két páncélos hadosztállyal Pesttől északnyugatra erőteljes ellentámadást indított, hogy kimentse a körülzárt városban rekedt fasiszta csapatokat. Ez az ellentámadás azonban a Vörös Hadsereg acélfalán összeomlott. Ekkor Hitler személyes parancsára Magyarországra irányították a nyugati fronton eredményesen harcoló hatodik SS páncélos hadsereget. Ez a hadsereg március 6-án hajnalban a Velencei-tó és a Balaton között, aránylag keskeny szakaszon, 1600 harckocsival és ro- hamlöveggel, 1600 ágyú támogatásával rohamot indított a szovjet csapatok ellen. Támadásuk célja az volt, hogy kijussanak a Dunához, és kettészeljék a szovjet vonalat. A 6. SS páncélos hadsereg támadásával egy időben, a Balaton 1966. november 6., vasárnap Turnout ea'e és a Dráva között — tehát ezen a vidéken — a 2. német páncélos hadsereg Nagybajom és Kaposvár irányába indított offenzívát. Weichs tábornok 8 gyalogos hadosztálynyi „F”-hadserege pedig itt, az önök városén .keresztül rugaszkodott Pécs elfoglalására. A III. Ukrán Front, valamint az 1. bolgár hadsereg csapatai azonban hősiesen felfogták a németek erős csapását. Két héttel ezelőtt, március 15-én aztán végképpen kifulladt a németek támadása. Most itt az ideje, hogy a szovjet és a bolgár csapatok vegyék kezükbe a kezdeményezést. Hamarosan megkezdődik tehát ezen a szakaszon a támadás, amivel a fasisztákat végleg kiverik Magyarországról — Ez bizony nagyon jó lesz — vetette közbe Nemes. — Csakhogy — folytatta zavartalanul Körtvélyesy főhadnagy — a német hadvezetés sejti, mi következik. Erre utal, hogy fokozzák csapataik kivonását a Balkánról. A kezükön levő magyar területekről is egyre nagyobb ütemben szállítanak kifelé mindent, amit csali a kezükbe kaparinthatnak. A szovjet és a bolgár felderítők jelentései szerint holnap éjszaka több csapatszállító szerelvény érkezik ide az állomásra. Hadianyagot és élelmiszereket is továbbítani akarnak. Az önök feladata az lenne, hogy megakadályozzák a német csapatok, a hadianyag és az élelmiszer elszállítását, mert ez gyengítené a támadásra induló szovjet és bolgár csapatok elől futó fasiszták erejét. Felfordulást keltene soraikban, és hadvezetésük számításait jelentékenyen összekuszálná. — Kitűnő gondolat! Végrehajtjuk a feladatot — jelentette ki határozottan Nemes. Körtvélyesy főhadnagy folytatni akarta mondanivalóját, de valaki kopogtatott. — Lajos bácsi, jöjjön ki egy pillanatra — szűrődtek be a szavak az ajtó mögül. Körtvélyesy főhadnagy nyugtalanul kapta fel a fejét. Tábori felállt az asztal mellől és odaszólt neki: — Az őrszem hív. Megnézem mi történt. — A házigazda kiment a konyhába, a többiek némán várakoztak. Szaggatott sebes suttogás foszlányai szivárogtak be a szobába. Ahogy Tábori visszatért, várakozóan tekintettek rá. A házigazda markáns arcát gond felhőzte. Ügy tűnt, mintha az elmúlt néhány perc alatt éveket öregedett volna. Gyűrött papírlapot tartott a kezében. Aztán gombóccá sodorta, s odalépett vele a kályhához. Gyufát kotort elő a zsebéből, meggyújtotta a papírgombócot és bedobta a kályhába. Szótlanul nézte a lángra lobbant papírt, s amikor teljesen elhamvadt, odafordult a többiekhez. — Baj... nagy baj van — mondta csendesen. — Beszéljen már — sürgette Somogyi. végzetes lehet. Csak nagy sokára villant ez a lehetőség Nemes Jani tudatába. Éles hangon törte meg a nyomasztó némaságot: — De hallgat, ugye? — Sajnos nem — jegyezte meg Tábori Lajos. — Tehát beszélt a piszok! — Szégyellő magad — kiáltott Tábori a fiatalemberre. — Nincs jogod így nyilatkozni róla, s különben is korai lenne még ítéletet mondani. Vészit megzsarolták. Azzal fényé, gették meg, hogy kiirtják a — Megbízható hírforrásunktól értesítést kaptam, hogy letartóztatták ... letartóztatták Vészi Gábort! Súlyos, szinte tapintható csend telepedett a szobára. A hír megrázott mindenkit. Kedvelték és becsülték valameny- nyien Vészit, bántotta őket nagyon, hogy a fasiszták kezébe került. Az eszükbe sem jutott még, hogy Vészi le tar tó z^ tatása mindannyiukra nézve családját ha hallgat. Te jóformán kölyök vagy még. Honnan tudnád, mit jelent az. ha az ember szerettei forognak veszélyben. — Igaza van az öregnek — erősítette meg Táborit Bakos József. — Most nem az a legfontosabb, hogy Vészi fölött pálcát törjünk. — Annál is inkább, mivel nemcsak Vészi vallomása a döntő — szólalt meg ismét Tábori. — Akitől az értesítést kaptam, tudomásomra hozta, hogy Smimyák már beszélt rólunk a Gestapónak. Tehát előbb, vagy utóbb, de mindenképpen a nyomunkra bukkantak volna, a Vésziből kicsikart adatok legfeljebb meggyorsítják az eseményeket. — Akkor vissza kell vennem a megbízatást— jelentette ki Körívéi v&sy főhadnagy. < — Szó sem lehet róla — tiltakozott Nemes, aki most mielőbb szerette volna jóvátenni az iménti meggondolatlan szavait. — Nem engedhetem meg; hogy most, a háború utolsó óráiban keveredjenek bajba. — Ugyan mit gondol rólunk? — kérdezte sértődötten Somogyi. Nem gyulladunk mi be egykönnyen! Nem vonom kétségbe bátorságukat — magyarázta Körtvélyesy főhadnagy. — Tudom* bízhatom az elvtársakban. De mivel most már figyelik a tevékenységüket, nincs jogom hozzá, hogy az életüket. vigyem könnyelműen a vásárra. — A szovjet és a bolgár katonák már hosszú évek óta kockáztatják az életüket, miértünk is — vetette ellen Bakos. — Az más. — Mi az, hogy más? — kiáltott közbe Kuvasz. — Jogom van-e a fasiszták ellen harcolni, ha nekem úgy tetszik, vagy nincs? — Persze, hogy jogod van —mosolygott erőltetetten Körtvélyesy főhadnagy —, de..i — Nincs de... Én harcolok még akkor is, ha húsz kopó akaszkodik a sarkamba! (Folytatjuk)
