Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-20 / 248. szám

lavuil a készletgazdálkodás, de még 11 millió a felesleg — Élen a szövetkezeti ipar — Goadok a tanácsi vállalatoknál A versenyfelhívás nyomában..* Látogatás a kerecsenül Aranykalász, Termelőszövetkezetben Tizenhárom méter széles aszfaltút építéséhez kezdtek Egerben Dózer egyengeti a talajt; csatornát ásnak, villanyt sze­relnek, egyszóval minden jel arra mutat, hogy nagy mun­kához készülnek, Egerben, a Lenin út külső részén. A Kőlyuk-hídtól a Szesz­főzde utcáig 13 méter széles, korszerű aszfaltutat építenek Egerben. Keskeny, mondhat­nánk azt is, hogy falusias jel­legű volt az Egerbe bevezető útszakasz. Gyakran összetor­lódott és veszélyes volt itt a forgalom, különösen az új AKÖV-telep megépítése óta. A Közúti Üzemi Vállalat az elmúlt héten kezdte a mun­kát Az ÉM. Földmunkát Gé­pesítő Vállalat dózerral és egyéb gépesítéssel készíti elő az új út nyomvonalát. A He­ves megyei Vízmű Vállalat felújítja és áthelyezi a vízve­zetéket, elkészíti a bekötése­ket. Rendkívül rossz volt a régi úttest közvilágítása, a He­ves megyei Villanyszerelő Vál­lalat hamarosan befejezi a villanyhálózat korszerűsítését. Most nem egészen öt méter széles az úttest tehát ennél az egyik fele is szélesebb lesz. (6,5 méter.) Huszonöt centi­méter vastag betonalapot rak­nak, erre nyolc centis aszfalt- burkolat jön. A szakemberek szerint az új útszakasz magas­sági vonalvezetése korszerű lesz. vagyis a nagyobb emel­kedéseket csökkentik, a ve­szélyes mélyedéseket feltöltik. Szőlő- és gyümölcstelepítés a harmadik öléves terv időszakában A nagyüzemi szőlők és gyü­mölcsök megteremtésében az elmúlt 5—10 év alatt kima­gasló eredmények születtek, és a nagy beruházások ered­ményei immár mutatkoznak a termőre fordult táblák egyre növekvő termésében is. Az idén indult harmadik ötéves terv telepítési programja' első­sorban az eddig nagyüzemi telepítések kiegészítését elő. Egyúttal célul tűzi ki az egyes fajták kívánatos résza­rányának megteremtését. Ketten biztatják egy­mást: — Gyere komám, be- ugrunk egy féldecire, a Kacsába. Fizetsz, akkor veled tartok. Ügy estefelé, élénk itt a forgalom, az Arany János utca sarkán. Munkából hazatérők, ráérök, vagy csak egy­szerűen szomjasok ked­velt helye ez az ivó. Kerékpárok dőlnek az árokpartra, kék overal- los alakok lépnek előt­tem a helyiségbe. Kacsa. Hm. Italbolt a Kacsához. Tetszik a ne­ve. Visszalépek a cég­táblát elolvasni. — Az Egri Vendéglátóipari Vállalat 7-es számú fa­latozója. A felirat mel­lett valóban egy jópofa kacsa áll, a sás szélére rajzolva. Nagy, fekete csőrök, piros lábak. Névadóul az a ..kacsa- mese” szolgálhatott, hogy valamikor a Szép- asszony völ övben vad­kacsára csarkácvők ked­venc tanyái” állt itt. A vadászok aztán mentek, csak a kacsa maradt. Est&felé a Kacsában Manapság aztán ez a jelkép, mit sem törőd­ve a haladó hagyomá- nyokltal, inkább kifeje­zi az italozók fogyasz­tott mennyiségét, mint a vadászok hagyomá­nyát ... Kocsmakép. Talpig áll a füst, szomjas em­berek. Beszélnek, isz­nak, vitatkoznak, aztán kezdik elölről. Amíg megiszom a pohár sö­römet, tovább nézelő- dök. A pult mögött üvegszekrény. A polco­kon az alkoholizmus elleni harc ártatlan pél­daképei: y Mit vétettek ezek az Almvskák itt, hogy az üvegüket a mozdulatlanság vastag pora lepi? Nagy népszerűségnek örvendhetnek egy ital­boltban a gyümölcsle­vet•... Kyttrn narrtt sűhrome- ln fintort el mellettem' Egy kérheti három, kor­só sörrel egyensúlyoz. Egyedül iszik. — Nem fekszek le ye- ,led! — sikít egy nő a sarokasztalnál. Mire a csapos az asz­talhoz ér, a világ leg­békésebb hangján be­szélgetnek. A csapos visszafordul, a nő újra sikolt, aztán felsír. Ré­szeg. A másik asztalnál is jő társaság szórakozik. A középpontban: Miki. Egerben mindenki is­meri ezt a szerencsét­len embert. Miki ott­hon nem kap pénzt, mégis mindig iszik. Szeszgözös emberek ré­szévre itatják. Meabot- ráukoztató: emberek­nek szórakozást jelent, hogy egy beteg vedeli a sört. Mámor és tántorgás. Emi idősebb ember iohhra dől. aztán meg hnlrn Kidsit iohhra. ki­csit halra, aztán még egy kicsit. Most eltalál­ta a kilincset. Kilép. A tapétaajtón át hangos zsivajgás ' hallik. Ezt látni kell! \ Ha egy színdarabot írnának a Kacsáról, ez lehetne a második fel­vonás. — A diófa alatt ko­pott festésű asztalok. Körülötte néhány kerti szék. A vasasztalra hullott falevelek között poharak, félig kiivott, „elhült” sör. Nagy ver­sengés folyik itt! Pén- zeznek. Ugyanaz törté­nik, mint amikor a kis­gyerekek gombot dob­nak a fal tövére, csak azzal a különbséggel, •nagy gyerekek, felnőt­tek játsszák, pénzzel. — Nem, ez csak véletlen lehet. A kíváncsiság el­hozott másnap is. har­madnap is. A játékbar­lang ugyanúgy üzemel, a részvevők többnyire rsorélőit.pplr. Vonalat húztak a WC fala mel­lé, Rézvityke helyett ide dobálják a kétforin­tosokat. Vagy harminc darab érme fekszik a porban. Nagy ziccer le­het, mert a gíbicek is igen dörzsölik a mar­kukat. Tapasztósáros nadrágban egy éltes férfi dob rá a pénzha­lomra. — Te vagy a jó, Pepi — biztatják a kö- rülállók. — Pusztulj el a neved napján — vi­csorít rá a vesztésre ál­ló. Piros ingben, kopott cáfgnadrágban rám mordul egy fiú: — Be akarsz állni? — Hülye vagy? — tromf ólja le egy svájci- sapkás. Ilyen nagy blattnál! Elég volt a naturaliz­musból. Gyorsan távo­zom. A Kacsa vendégei értetlenül bámulnak utánam. — A követke­ző menetbe beszáll­hatsz! ... — bizonygat­ják. A kijárat felé, az ital­bolton áthaladva, a te­kintetem megakad egy táblán: ..Részt veszünk a te- gijük szebbé boltunkat mozgalomban”. Így?! Simon Imre A második ötéves terv idő­szakában országosan 82 000 hold szőlőt és 105 000 hold új gyümölcsöst telepítettek. A harmadik ötéves terv húszezer hold szőlő és 25 000 hold gyümölcstelepítést irá­nyoz elő. Az új telepítések tó­mét ezúttal is a termelőszö­vetkezetek végzik. A jelek szerint a szükséges szaporító- írja anyag minden gyümölcsnem­ből és szőlőfajtából kellő mennyiségben és jó minőség­ben áll a gazdaságok rendel­kezésére. A korábbi évek tapaszta­tait figyelembe véve — a tör­ténelmi bortermelő területe­ken a minőségi borszőlő-fajtá­kat, általában pedig a cseme­geszőlő-fajtákat juttatják előnyhöz. A Szőlészeti Kutató Intézet korszerű üvegházaiban körülbelül 6000 négyzetméter­nyi termőterületen rügydugvé- nyos eljárással szaporítják a legértékesebb fajtákat, ame­lyekből aztán létrehozzák a tömeges szaporítást szolgáló úgynevezett, törzstelepeket. A gyümölcsnemek közül az almatermésűek területi rész­arányát mérsékelni kívánják. Ugyanakkor a bogyósok része­sedését a korábbi 14,4 száza­lékról 30 százalékra növelik. Az eredeti telepítési terv első évi előirányzatát 1540 holddal akarják túlteljesfteni. Ugyan­csak felfuttatják a csonthéja­sokat 25,2 százalékra, viszont korlátozzák az őszibarack ed­digi gyors térhódítását: rész­aránya 16 százalékról 5 száza­lékra csökken. (MTI) 1966. október 20., csütörtök í Először az úttestet fele szé­lességben építik. Amikor a beton megkötött, ezen halad­nak majd a járművek és a másik oldalon csatornáznak, betonoznak, a vasúti kisvendég­lő előtt új hidat építenek. Igaz. mindössze 2300 méter hosszú a városba bevezető útszakasz, de a 13 méter széles úttest olyan korszerű lesz, amelyhez hasonlót eddig csak Budapes­ten láthattunk és most Deb­recenben épül a párja. A szerződés szerint 1967. de­cember 31-re kell befejezni az útépítést. Akadályozza a mun­kát, hogy a gépállomás portás­fülkéje és a Lenin út 131-es ház az építők útjában áll, bon­tásukat még nem kezdték eL Nem tudják még hogy hon­nan kapnak aszfaltkeverő be­rendezést. Igaz, az csak a ta­vasszal kell, mert jövőre kez­dik a betonozást, erre az év­re az előkészületi munkát ter­vezeték Víz-, csatorna­villany- és telefonká­bel-szereléssel, vagyis teljes közművesítéssel együtt 16 mil­lió forintba kerül az útsza­kasz építése. A lakóknak és a gépjárművezetőknek átme­netileg kényelmetlenséget je­lent az építkezés, de jelentős mértékben fejlődik és szépül Eger. a minisztériumi vállalatok­nál 15 százalékkal alacso­nyabb, a tanácsi vállala­toknál viszont 18.5 száza­lékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A MÁV Kitérőgyártó Üzeimi Vállalatnál nehézséget okozott, hogy a vágányfékasztal-gyár- tás átfutási ideje hosszabb a többi terméknél. A Heves me­gyei Vas- és Fémipari Vállalat, a Bútoripari és a Ruházati Ipa­ri Vállalatnál is jelentős mér­tékben nőtt az anyagkészlet, főleg a gyártásszervezési és technológiai tapasztalatlanság miatt. Látszólagos ellentmondás, hogy javult a készletgazdálko­dás, de az immobil, vagyis a felesleges anyagkészletek érté­ke az első félév végén me­gyénkben még mindig 11 mil­lió forint volt, 61 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A Mátraalji Szénbányászati Tröszt, a Hat­vani Konzervgyár, a Mátravi- déki Hőerőmű, a MÁV Kitérő­gyártó Üzemi Vállalat, a He­ves megyei Elektrotechnikai és Vasipari, valamint a Heves megyei Építőanyag- és Vegyes­ipari Vállalat még mindig sok felesleges anyagot tárol. Több vállalat jelentős meny- nyiségű felesleges anyagot ér­tékesített, vagy selejtezett, de a kellő ösztönzés és a szigorí­tott ellenőrzés hatására jelen­tős mennyiségű készletekről kellett bevallani, hogy azok feleslegessé váltak. A készletgazdálkodást nem lehet kampányfeladatnak te­kinteni. Nem tartható és nem általánosítható az a vélemény, hogy hátha szükség lesz még a „porosodó” anyagra, szerszá­mokra és gépekre. Javítani kell a raktári és a könyvelési nyil­vántartásokat, tegyék eredmé­nyesebbé az árubörzéket. Ru­galmasan, de hozzáértéssel és felelősséggel gazdálkodjunk a készletekkel. I F. L. zalékkal több készletet tárol­tak, mint egy évvel korábban. A minisztériumi vállalatok készletgazdálkodásának javu­lását mutatja az átlagos ka­matlábak csökkenése is. De meg kell említenünk* hogy a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vál­lalat és a Heves megyei Építő­anyaga és Vegyesipari Vállalat hiteleinek kamatát a bank lé­nyegesen emelte és felügyeleti szervük intézkedését is kérte, hogy jobb készletgazdálkodás­ra kényszerítse őket. Az ered­ményeket és a hiányosságokat összevetve megállapíthatjuk, hogy a Heves megyei iparvál­lalatok készletállománya az elmúlt év június 30-ához ké­pest 13,1 millió forinttal csök­kent. A kereskedelem Is jobban dolgozott, különösen a ru­házati boltok növelték az áru forgási sebességét. Te­hát egészséges folyamat in­dult meg, összességében ja­vult a készletgazdálkodás. Az anyagkészletek alakulásá­nál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a termelési volumen és a termelés összetételének vizs­gálatát. A minisztériumi vál­lalatok 1966 első félévében 2,5 százalékkal növelték termelé­süket, ennek ellenére az anyag- készletek 5.6 százalékkal csök­kentek az előző év június 30-á­hoz képest. A tanácsi vállala­tok 9 százalékos termelésnö­vekedését az anyagkészletek 6,8 százalékos emelkedése kí­sérte. Tehát az összes készlete­ken belül az anyaggazdálko­dásban is sikerült kedvező ten­denciát elérni. De rögtön hoz­zá kell tennünk, hogy több vállalatnál az anyagkészletek növekedése meghaladta a ter­melés növekedésének ütemét és ez csak részben indokolható a termelés összetételének meg­változásával, drágább anyagok felhasználásával. , A befejezetlen termelés és a félkcsztermékek készlete Az utóbbi időszak egyik legr nagyobb) gazdaságpolitikai cél­kitűzése a készletgazdálkodás javítása volt. Igazgatók, műsza­ki vezetők és főkönyvelők vall­ják: népgazdasági és egyben vállalati érdek is, hogy a vál­lalatok a lehető legkisebb kész­letekkel oldják meg termelési és értékesítési feladataikat. Senki sem vitatta, hogy a túl­zott készletek más vállalatok­tól vonják el a szükséges anya­gokat, másrészt a felhalmozó­dott késztermékek tömege a szükségletek és a termelés kö­zötti összhang hiányára utaL Ha lassul az eszközök for­gási sebessége, akkor a vállalat újabb hiteleket kénytelen kér­ni. De az újabb hitel jelentős kamatterhet és a költségek nö­vekedését jelenti. Elvben mindez tisztázott kérdés, de a gyakorlat nehezen alkalmazko­dott a körülményekhez. Pedig a forgóeszköz-Ieköté- ! si járulék és az új gazda­sági mechanizmusban ter­vezett intézkedések az ed­diginél jobban ösztönzik, ' sőt kényszerítik a vállala- ' tokát, hogy takarékosabban ! bánjanak az anyaggal, á ' szerszámokkal és a gépek­kel. Az említett okok miatt ér­demes megvizsgálni, hogy ész­szerűen gazdálkodunk-e a készletekkel, hol tapasztalhatók még hiányosságok és mit kell tennünk, hogy a nagyobb fel­adatokra idejében felkészül­jünk. A Központi Statisztikai Hi­vatal Heves megyei Igazgatósá­gának adatai szerint a megyei székhelyű minisztériumi válla­latok összes készletei 1966. jú­nius 39-án 3,3 százalékkal ala­csonyabbak. a tanácsi vállala­toké 8 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. A Mátraalji Szén- bányászati Trösztnél 5,5, a He­ves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál 53, a Heves megyei , Ruházati Vállalatnál 14,4 szá­Ipartelepet létesítenek Hevesen Épül a megye legkorszerűbb gabonatárolója és kitárolását csak. gépkocsi; vaj tudják lebonyolítani. A vasút megépítése közel 7 —8 millió forintba kerülne. A leendő ipartelep mellett azon­ban felépült már egy TÜZÉP- telep is, amely szintén szállí­tási problémákkal küzd. A két vállalat kooperációja alapján talán megérné az iparvágányt kiépíteni. A szállítási költségek megtakarításával pár év alatt megtérülne. V. J. 5—5 tonna teljesítménnyel szárítja a beérkező árut. A siló belső berendezését automatizálják, a cellák alatti és feletti tolózárak elektromos távvezérléssél működnek majd. A távlati tervben a kombi­nát iparvágányt is kap. Az iparvágányt a2Íonban beruházá­si költségkeret hiányában a silóval ■ egyidejűleg nem építik meg, így a siló üzemeltetése kezdetben még igen költséges lesz, mivel a 600 vagon áru be­(Tudósítónktól) ! A hevesi vasútállomással : szemben levő területen a ter­vezett élelmiszeripari kombi- ; nát első lépéseként megkezd- < ték a 6000 tonna 'befogadóké- i pességű gabonatároló siló épí­tését. i A távlati terv szerint ezen az i ipartelepen épül még a napi ■ 60 tonna termelőkapacitású ' malom, egy 120 tonnás teljesít- j ményű takarmánykeverő üzem, 1 valamint egy kenyérgyár. A gabonasiló közel 20 mil­lió forintos költséggel épül. Alapozásával az ÉM Heves me­gyei Állami Építőipari Válla­lat szépen halad és valószínű, hogy még ez év végére befe­jezi. Az eredeti tervvel ellentét­ben az alapozást nem a hagyo­mányos cölöpözési eljárássa! készítik, hanem korszerű — a helyszínen készített — úgyne­vezett „Franki”-cölöpökkel. Ezzel a módszerrel a silót ki­emelik a közismerten talaj vi­zes környezetből és így jelen­tős megtakarítást érnek el, mert elmaradhat az igen költ­séges szigetelés elkészítése. A jövő évi építkezés igen látványos lesz, mert a silócel­lákat — a televízióból ismert Budapest körszálló építésénél alkalmazott — csúszózsalus megoldással építik. Ez a régi hagyományos építési módok­nál jóval olcsóbb és gyorsabb. A terv szerinti befejezési határidő 1967. december 31. A siló megépítése jelentős táro­lóhely-növekedést jelent a me­gye számára. A 600 tonna áru elhelyezése teljesen gépesítve történik. Emberi kéz érihtése nélkül jut majd a termény a cellákba. A silóban üzemel dnajd két Héyd-típusú ter- llnényszáritó gép is, amely ned- ifcae évjárat esetén óránként A KÖZELEDŐ pártkongresz- szus tiszteletére a kerecsenéi Aranykalász Termelőszövetke­zet versenyre hívta ki a me­gye közös gazdaságait. Elláto­gattunk a versenyt meghirdető termelőszövetkezetbe, vajon hogyan állnak az őszi mun­kákkal, eleget tudnak-e tenni vállalásaiknak. Lévai József, a közös gazda­ság főmezőgazdásza, éppen a szokásos munkamegbeszélést tartotta. A részvevőkkel ala­posan megtárgyalta a követke­ző napi feladatokat, számok, érvek hangzottak el. — Hogyan állunk a vállalá­sainkkal? Egy kis türelmet kérek — szólt a főmezőgazdász s papírlapokat halászott elő az íróasztal fiókjából. — Az őszi vetések befejezé­sét e hónap huszonharmadi- kára vállaltuk. A munkát 18- án be is fejeztük. Annyi kü­lönbséggel, hogy terven felül is vetettünk. A tervezett 1340 hold helyett 1411 holdon kerül­tek a vetőmagvak a földbe. Az őszi árpából 213 holdat, őszi búzából 1092 holdat vetettünk. Terven felül vetettünk 47 ka- tasztrális hold szöszös rozsot és az őszi takarmánykeverék­ből is húsz holddal több került a földbe a tervezettnél. A ve­tés minősége jónak mondha­tó. — A silózás? — A zöld silóanyag bedol­gozását szintén 23-ra vállal­tuk. A tervezett határidőre ezt is befejezzük. Mintegy 1500 köbméter silót készítünk. — Hogyan állnak az őszi mélyszántásokkal ? — Nem könnyű feladat min­dent idejében elvégezni, hi­szen ilyenkor ősszel több fon­tos munkát kell egy időben vé­gezni. Az őszi mélyszántások­nak idáig mintegy negyvenöt százalékát végeztük el, 650 hol­dat szántottak fel a traktorok. Ha az időjárás nem akadá­lyozza a munkát, akkor ezt is befejezzük határidőre, a kongresszus kezdetére. Remél­jük, hogy siker koronázza erő­feszítéseinket. AZTAN ARRÖL beszélget­tünk, hogyan határozták el ma­gukat a versenyfelhívásra. — Kisgyűléseket tartottunk, s megbeszéltük az emberek­kel a versenyfelhívást. Nyu­godtál} elmondhatom, minden­ki megértette a jelentőségét, s egyhangúan helyeselte a tag­ság. A múlt évben először el­értük a közös gazdaságban, hogy a tervezett munkaegység­értéket ki is tudtuk fizetni. Szeretnénk, ha gazdaságunk tovább haladna a fejlődés út­ján, s úgy érezzük, bizonyíta­ni kell. hogy eredményeink nem véletlenül születtek. Pe­dig nem könnyű maradéktala­nul teljesíteni a vállalásokat. Kevés a munkaerőnk, s ez kü­lönösen a munkacsúcsok ide­jén jelentkezik. Huszonhat erőgépünk van, ez is kevés a földterülethez. Csak úgy tud­tuk az eddigi eredményeket elérni, hogy mindenki a lehe­tő legjobban dolgozott. A munkát megszerveztük, alaPb- san felmértük a lehetőségeket is. — A munkaverseny hogyan hat a tagságra? — Mindenki érzi, hogy a maximumot kell nyújtania. Mint említettem, kevés az erő­gépünk. Traktorosaink éppen ezért az elmúlt hetek során na­pi 14—16 órát dolgoztak. S to­vábbra is szükség van erre, hogy idejében befejezhessük a mélyszántásokat. De nemcsak a traktorosok, hanem minden­ki jól elvégzi a munkáját. Min­denki tudja, hogy a közös gaz­daság és a népgazdaság érde­kei egybeesnek, többet, jobban kell termelnünk. S a kongresz- szusi munkaverseny újabb len­dületet adott ehhez a munká­hoz. A KERECSENDI Aranyka­lász Termelőszövetkezet ver­senyfelhívása nem megalapo­zatlan felhívás volt. Mögötte máris eredmények sorakoznak. A tagság, a vezetőség újra bi­zonyítani akar. S az eredmé­nyeket látva, valószínűleg nem marad el a siker. Kaposl Levente.

Next

/
Oldalképek
Tartalom