Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

A Szovjetunió és a világot átfogó forradalmi folyamat MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda szerdai számában Jurij Arbatov cikket írt arról, hogyan befolyásolja a kommu­nizmusnak a Szovjetunióban folyó építése a világon végbe­menő forradalmi folyamatot. A cikkíró megállapítja, sz a tény, hogy a Szovjet­unió hajlandó segítséget nyújtani más népeknek as imperialista merényletek­kel szemben, kSs népek erre a segítségre támaszkodva tudnak ellenáll­ni az imperialistáknak, példa erre Kuba és Vietnam, A cikkíró hangsúlyozza, hogy a Szovjetuniónak ez a szerepe Lenin tanításin alapszik, Le­nin már 1918-ban elvetette azo­kat a nézeteket, amelyek sze­rint a nemzetközi forradalom érdekei a forradalom erősza­kos, sőt háború segítségével való terjesztését követelik meg. Elvi alapokon épül Leninnek az a nézete, hogy „a nemzetkö­zi forradalomra gazdasági po­litikánkkal gyakoroljuk a fő hatást’ — írja Arbatov. — Ezek a tételek természete­sen csak arra vonatkoznak — folytatja —, milyen módon és milyen formában támogassák a szocialista államok más orszá­gok forradalmi mozgalmait. A forradalom módozatai és formái magukba foglalják az osztályharc módszerei­nek a munkásosztály által felhalmozott egész fegyver­tárát, köztük a fegyveres harc módszereit is. Különbözők annak a közvet­len segítségnek a formái ist amelyet a szocialista országok valamely forradalmi mozga­lomnak nyújtanak. — A világon végbemenő for­radalmi mozgalomnak nem szép gesztusokra, hanem haté­kony segítségre van szüksége. E segítség elsősorban a kom­munizmusnak a Szovjetunió­ban való sikeres építésében nyilvánul meg. Ez ugyanis mi­nőségileg is növeli azt az ösz­tönző befolyást, amelyet a szo­cialista tábor gyakorol a vilá­gon végbemenő forradalmi fo­lyamat fejlődésére. — Olykor még ma is hallani ilyen kételyeket: de vajon fel lehet-e építeni a kommunista társadalmat, ha földünkön még van imperializmus? A kérdést meg kell fordítani: vajon so­káig tudja-e tartani magát az imperializmus, ha a föld egy részében a kommunista társa­dalom áll majd véle szemben — írja befejezésül Arbatov. SAKK Erhard szeretné lezárni a Bundeswehr-válságot Fon Hansel megmarad m hadügyminisztérium élén BONN (MTI) Bonnban szerdán délelőtt ismét összeült s parlament hadügyi bizottsága. Az üléssel kapcsolatban már nem számí­tanak nagyobb szenzációkra. Míg néhány nappal ezelőtt úgy látszott, hogy Von Hassél po­zíciója meginog, mert a CDU egy része is ellene fordult, Er­hard kancellár azonban a CDU elnökségének keddi ülésén ki­jelentette, hogy továbbra is a hadügyminsztérum élén ma­rad, Bonnban ezt úgy értelmezik, hogy Erhard most már szeret­né minél előbb lezárni a Bun­deswehr válságát, mert annak továbbgyürűzése 8* 6 pozíció­ját ki veszélyeztetné. Hármas csúcstalálkozó Indiában KATKÓ (MTI) Apa B. Pant kairól indiai nagykövet kedden esti sajtóér­tekezletén beszámolt a Delhi­ben október 21-én összeülő hármas csúcstalálkozó előké­születeiről és kifejezte azt a meggyőződését, hogy Indira Gandhi Nasszer és Tito tanács­kozása nyomán olyan gyakor­lati lépésekre kerül sor, ame­lyek megszilárdítják az einem kötelezett országok helyzetét és hozzájárulnak világszerte a konfliktusok békés rendezésé­hez. Bejelentette, hogy megál­lapodás jött létre Nasszer el­nök és Ti tó marsall indiai lá­togatásáról: a valószínűleg négynapos értekezlet után a két elnök Indira Gandhi kísére­tében háromnapos körutat tesz Indiában. A nagykövet a tudósítók kér­déseire válaszolva elmondotta, hogy India a vietnami válság békés rendezésének híve és hogy ragaszkodik a taskenti megállapodásnak mind szelle­méhez, mind betűjéhez. A jemeni határon KAIRÓ (MTI) Jemen kairói nagykövetsége közleményben sorolta fel a Je­men ellen nemrég elkövetett brit támadásokat és rámutatott arra, hogy a megszállott dél­jemeni terület hatóságai foly­tatják Jemen ellen irányuló provokációikat és agresszióju­kat A Jemeni Arab Köztársa­ság ellen gazdasági blokádot szerveznek, elvágják az össze­köttetést Jemen és Aden kö­zött, Kótoba városkát bombáz­zák. Most újabb csapaterősíté­seket vezényelnek a jemeni határra. Szeptember 3-án egy brit repülőgép-anyahajó Ma- bun szigetén tengerészgyalogos és páncélos egységet tett part­ra, A repülőgép-anyahaj óról felszálló gépek több ízben be­repültek Jemen légiterébe és Modeida városban tüzet nyi­tottak egy katonai létesítmény­re. VORAK JÓZSEF: Nagyanya a küszöbön ül Nagyanyó a küszöbön ül, Ölében a kis Ha, A kis Ila karján kosár, És abban egy kiscica. Nagyanyó a kis Hóval, A kis Ila a cicával, A kiscica egy labdával játszik. Előttük a kis udvarban Egy szép kerek virágágy van, Abban rózsa, viola és jácint. Tán a rózsa illatától. Jácinttól vagy violától Elaludt a nagymama, ölében a kis Ila, Ila karján a cica. Az is lehet, hogy egy huncut Szellö-kölyök hintett álmot rájuk. Mellettük ül Bodri kutya, Ásítozva vigyázza az álmuk. BEN BARKA-PER Egy újságíró elkeseredetten védekezik PÁRIZS (MTI): időrendi sorrendjében kérde­Szerdán, a Ben Barka per zi ki a vádlottakat, akik közül harmadik napján folytatódik csak Philipe Bernier újság- a vádlottak kihallgatása. Pe- író védekezik elkeseredetten, réz tanácselnök az események A Figaro cikkírója Ariadne Döntetlen Rotterdamban t Hollandia— Magyarország 2:2 (1:0) Rotterdamban a zsúfolásig megtelt Feijenoord stadionban bonyolították le a Hollandia— Magyarország Európa Kupa labdarúgó-mérkőzést, a norvég Nielsen játékvezetése mellett. A magyar csapat a követ­kező összeállításban játszott: Szentmihályi — Káposzta, Sí­pos, Mészöly, Ihász — Varga, Rákosi — Molnár, Bene, Al­bert, Farkas. Az első félidőben 15 percen át kiegyensúlyozott változatos játék folyt. Utána azonban fo­kozatosan fölénybe került a magyar válogatott. Farkas és Bene hagyott ki) nagy helyze­tet, majd egyszer a gólvonalról hárított a holland védelem. A magyar támadások ellenére a hazaiak szereztek gólt: a 35. percben Pijs jól eltalált távoli lövése a bal sarokba vágódott. 1:0. A második félidő holland gól­lal folytatódott: Két húzásból álló gyors támadás végén Cruyff lőtt a hálóba. 2:0. Ek­kor úgy látszott, hogy váloga­tottunk vereséget szenved, a magyar csapat azonban nem adta fel. A 62. percben Albert lövését a kapus kiejtette és a szemfüles Molnár közelről a hálóba lőtt. 2:1. Ezután Bene nagy lövése a kapufát találta el, majd Farkas újabb száz százalékos helyzetet hagyott ki­használatlanul. Az elkeseredett magyar rohamok a 89. perc­ben góllá értek: Rákosi bal oldali beadását Mészöly véd- hetetlenül fejelte a léc alá. Az eredmény a hollandokra nézve hizelgő. fonala nélküli labirintusnak nevezi a tárgyalást, a L’Huma- nité pedig megállapítja, hogy bele lehet fulladni a részle­tekbe. A vádlottak kihallgatása után az első értékes tanúval­lomásokra pénteken kerül sor. Erre a napra beidézték Mau­rice Bouviert, a rendőrség bűnügyi osztályának egyik ve­zetőjét, aki az ügyben a nyo­mozást vezette, André Sim- bille-t, a bűnügyi rendőrség igazgatóhelyettesét, akinek Souchon rendőrtiszt november 3-án bevallotta, hogy részt vett Ben Barka elrablásában. Max Femet-t, a bűnügyi rend­őrség igazgatóját, akinek a többi között arra kell magya­rázatot adnia, miért nem tájé­koztatta a nyomozás vezető­jét Souchon és Voitot rendőr­tiszt november 3-i vallomásá­ról. Végül pedig Jean Caillet, a párizsi rendőrprefektúra hírszerző osztályának vezető­jét, aki egy rejtélyes informá­tortól már november 1-én tu­dott a különög körülmények között öngyilkosságot elköve­tett Figon részvételéről Ben Barka elrablásában. Az idei, sorrendben kilence­dik Asztalos Lajos emlékver­seny a két világbajnok-jelölt, Dávid Bronstein (Szovjetunió) és Wolfgang Uhlmann (NDK) külön versenyfutását hozta. Végül holtverseny alakult ki közöttük. Bronstein nagymester a ver­senyen számos kitűnő játszmát alkotott, ő maga egyik leg­jobb teljesítményének tekinti az alábbi játszmát. Antal—Pirc védelem Pelitov Bronstein (Bulgária) (Szovjetunió) Szombathely, 1966. 1. e4, d6 2. d4, g6 3. Fc4, Fg7 4. Hc3, Hf6 5. Hf3, 0-0 6. Fb3 (Kérdéses, hogy e lépés szüksé­ges-e. Esetleg 6. —, He4-re 7. He4:, d5 helytt világos foly­tathatja 7. Ff7; t-kal, ami meggyengíti a sötét királyál­lást. Pl. Holmov—Pirc, V. Asz­talos emlékverseny, Kecske­mét, 1962.) 6. -, Hc6 7. h3 (7. -, Fg4 ellen) 7. -, Ha5 8. Fe3, c6 9. Ve2, d5 10. e5, He8 11. Vd2, f6! (Az elmerevedett vi­lágos centrum lehetőséget ad az ellentámadásra) 12. Fh6, b5 13. 0—0—0- (Vitatható elhatározás, hiszen sötét már szemmel lát­ható előkészületeket tett a ve- zérszámyi támadásra) 13. —, Hc4 14. Fc4:, de: 15. Fg7:, Kg7: 16. Bhel, Hc7 17. d5 (Nem akarja megengedni, hogy sötét játsszék 17. -, Hd5-öt) 17. b4 18. ef: t, ef: 19. Vf4!? (Ér­dekes tisztáldozat, huszárlépés­re sötét minden bonyodalom nélkül nyerne egy gyalogot) 19. -, be: 20. de:, eb: t 21. Kbl, Hd5! (Másképp világos azonnal visszanyerné a tisztet) 22. Vc4:, Fe6! (A futár nem üthető, mert 23. Be6:?-ra Hc3t! nyer) 23. Bd3, Ff7! (Ezzel sötét bebizto­sította zsákmányát és anyagi előnyével nyernie kell) 24. Vc5, «»•«**«< Bc8 25. c4 25. -, Vb«1 (Sötét végre megszabadul a kötéstől is) 26. Bd5:, Fd5; 27. Vb6:, ab: 28. cd:, Bfd8 29. Bdl, Bc6:! (Az egyik gyalog mindenképp elveszett volna — és vele együtt a játszma is) 30. de:, Bdl:t 31. Kb2:, Bd5! 32. Kb3, Kf7 33. Hd4, Ke7! (Nem 33. -, Bd4: ??? 34. c7! miatt) 34. Kc4, Ba5 35. Hb5, Ba2: 36. Hc3, Bc2! világos feladta. Flórián Tibor nemzetközi mester cÁ if iu'f cuufős véka ■pit egyszer egy topron- gyos vén farkas. Szür­ke volt az oldala, másutt vör- henyes gubancokiba csomózó- dott a szőre. Szeme beesett, fogai elkoptak, lábában szag­gatást érzett — hogyan va­dásszon ilyen rokkantán? Megy a farka®, nyálát nyeli éhségében: hej, hol vannak azok az idők, amikor bárány- hússal vendégelte gyomrát! Most örül, hogy él, s folyton azon töpreng, miképp marad­hatna életben. Megy vaksin, fiatal ürü képe rémlik fel előt­te, pedig csak egy pásztor az, aki furkósbotját lengeti. Vánszorog a farkas éhesen, ziláltén, egyszer csak látja: nyulacska tűnik fel az útfélen, rohangál, sürög-forog, fel akar­ja mérni az erdőt Az állatok bírónak választották a tapsi­fülest, s mo6t az ő gondja minden. — Egy öl, két öl... egyik végétől a másikig... — méri a nyúl a parcellákat, tuskókat. — tíz öl __ez a medvéé, a tö bbit eladom. De amott, a tisztáson, azt a parcellát mál­nával ültetem be. így töprengett a nyúl, tapsi­kolt a fülével, taposta, túrta, szagolta a földet. — Hallod-e. barátocskám! — mondja a farkas a bírónak. — Hamarosan elpusztulok az öregségtől. Utoljára még sze­retném látni a rokonságomat. Egy kérésem lenne hozzád, ba­rátom! Megörült a nyúl, hogy ba­rátjának szólította a faikas. — Én — mondotta — mit sem tagadok meg tőled. Ha akarod, ácsmesterünknél, a harkálynál megrendelem a ko­porsódat. — Nem, én mást kérek tő­led. Vigyázz addig a portámra, amíg az atyafiságot felkere­sem és elmondom búmat-ba- jomat. — Miért ne? Minden tüsköt összeszámoltam a környéken, szabad Időmben a portádra is vigyázhatok — egyezett bele a nyulacska alapos megfontolás után. — Köszönöm, hogy kisegí­tettél, nyulacska! Mássz csak fel a kemencére, zárt be az ajtót, én hamarosan visszaté­rek! Elindult a farkas a hosszú útra folyókon, hegyeken, erdő­kön. völgveken át, a nyúl meg ott maradt a házat őrizni: az ajtó zárva, maga a kemencén nyújtózkodik . Alig tett meg a farkas egy- mérföldnyi utat, máris hívat­lan vendégek jelentek meg a kunyhónál: — Hé! — ordították. — Ki van odabenn? Nyisd ki az aj­tót! A nyúl kipislogott az ab- ^ lakon. Hát teli néppel az udvar: hat kakas volt be­fogva egy nehéz kocsi elébe, a bakon a róka ült, mögötte a kicsinyei, hátul a saroglyá­bán pedig a felesége és a róka­nagypapa. A vendégek minden vagyonukat magukkal hozták: edényeket, seprűt, lapátot, vedret A nyúlnak is megjött a hangja: — Hordjátok el magatokat — kiabálta —, ez a farkas kunyhója, nem a tiétek! A róka vinnyogni kezdett az ablak alatt pergett-forgott farkát csóválta: — Ó, bíró-nyulacska, könyö­rülj meg a kicsinyeimen! Lát­hatod, már alig mozognak, el­zsibbadtak, megdermedtek a hidegtől... Mi jó szomszéd­ságban élünk a farkassal, ki­csit megmelegszünk, azután továbbéltünk. Megsajnálta a tapsifűles a gyerekeket, kinyitotta a kuny­hó ajtaját. A kis család azon­nal berontott: a kisrókák — fangos férje. — Jói Ismerem a farkast Valóban erősebb ná­lunk, de mi ravaszsággal győz­zük le. LJ íré járt az erdőben, bogy jön hazafelé az öreg farkas. A nyúl elébe futott nyíltan kitálalt mindent: ho­gyan szedték rá a vörhenyesde, mit műveltek azok az arcát­lanok. Amikor a farkas meghallotta a hírt szinte kővé meredt — Hazudsz, tapsifüles, nyil­ván összetéveszted valamelyik állatot a rókával. Mindjárt odamegyek és meggyőződöm róla, nincs-e valami veszedel­mesebb vadállat a házban. A nyúl bizonykodott. eskiV dözött, hogy valóban a róka van a kunyhóban. A furfangos róka — megvolt a magához való esze — közben hopp! — a lócán termettek, róka-nagypapa — huss! — fel- hussant a kemencére, elfoglal­ta a nyulacska helyét Nyúl- bíró csali: a fülével tapsikolt róka-mama — tip-top! — a padlódeszkán tipegett-topogott, tűzifát tett a tűzre, nosza, süs­sünk, főzzünk! így telt el a nap. aztán a másik is. A vendégek sétáltak, lakmároztak, vígan éltek, mit sem törődtek a holnappal. Lát­hatólag tetszett nekik a kuny­hó. A nyúlnak azonban nem volt ínyére a dolog! — Alighanem jobb lesz — mondta .—, ha nem várjátok be a farkast! Mert ha vissza­tér, megmossa a fejeteket! — Hallgass, amíg jól megy a dolgod, mamlasz, mert rög­tön az erdőbe zavarunk! Azt góndolod, azért, mert bíró vagy, hát fontoskodhatsz előt­tünk? Ügy látszik, már régen vert el valaki. Ez nem a farkas kunyhója, hanem a miénk! A nyúl megrpóbált vesze­kedni, megpróbált szép szóval hatni, míg a róka-papa egy nyaklevessel ki nem tessékelte. — No, várjatok csak, ven­dégek! — ígérte a nyúl-bíró. — A farkas majd összetöri a csontjaitokat. Rókáné asszony — a gyáva nőszemély — csendesen így szólt a férjéhez: — Nem hagyhatnánk fel ez­zel az ötlettel? Magad is tu­dod, a farkas sokkal erősebb nálunk, félek, hogy mi húzzuk a rövidebbet. — Ne félj! — felelte fúr-: így oktatta feleségét: — Amikor a farkas közel jön, ébreszd fel rőt kis köly- keinket. Egyiket harapással, a másikat csípéssel, a harmadi­kat ütéssel... Ha azt kérde­zem, miért sírnak, így vála­szolj: „Rég ettek farkaspe­csenyét. ” A nyúl a házhoz ügetett a farkassal, hát hallják: Odabent sírnak a gyerekek, és rekedt, ismeretlen hang hallatszik: — Miért bőgnek a kölykök? Egy vékonyka hang felelt: — Rég ettek farkaspecsenyét. — Mondd, hogy hallgassa­nak el, most megkóstolhatják a farkast. Ügy hírlik, idecsöp­pent a mi erdőnkbe. Megfogom és a húsát hazahozom!... Erre a farkas megremegett félelmében, nyögött, sóhajto­zott: — Szép kis legény vagy! — nevetett a nyulacska. — Meg­ijesztett a rókasírás? Az egész erdő nevetni fog rajtad, hogy beugrottál a tréfának! A farkas visszakullogott. Ek­kor a házból jól érthetően ez hallatszott: — Hallgassatok már el* miért ordibáltok? A nyúl meg­ígérte, hogy idecsalja a farkast, ti meg elriasztjátok. Meg aka­rom fogni, megyek is, hogy a karmaimat megélesítsem. Vár­jatok még egy kicsit, pukka- dásig teleesszük magunkat. Dizony, póruljárt most a u bíró. A farkas feldühö­dött, szegény nyuszit a sűrűbe cipelte és darabokra tépte. A rókáók így tessékelték ld ravaszul a farkast. Bizony, többet ésszel, mint erőveti PEKING (TASZSZ): Kínában mind a fővárosban, mind más városokban folyta­tódik „a nagy proletár kultur- forradalom”. A vidéki főisko­lák és középiskolák hallgatói, — akik tapasztalatcserére utaznak Pekingbe — most ha­zatérnek. a pekingi második női középiskola „vörösgárdis­tái” követelték, hogy szeptem­ber 10-ig minden Pekingbe ér­kezett „vörösgárdista” hagyja el a várost. Felhívásukban megállapítják, hogy a főváros­ba érkezettek között sok az „ártalmas elem” akik „akna­munkát folytatnak” és ha nem tisztítják meg tőlük a várost, nehéz lesz szavatolni a veze­tők biztonságát az október el­sejei nemzeti ünnep idején. Pekingben sok helyen még nem takarították el a „forra­dalmi vihar” következmé­nyeit A „pihenő Buddha” fcí- res-múzeumtemplomában sza­naszét hevernek a régi kultúra szétvert maradványai. Peking egyik parkjában lefejezték Csü Jüan, a híres régi költő emlékművét. QUAYAQUlh (TASZSZ): Az ecuadori kommunista párt központi bizottságának heti lapja, az El Pueblo írja: Kínában kiterjedt provoká­ciós cselekményeket követnek el a Szovjetunió ellen. A KP vezetőinek akciói objektíve az amerikai imperialisták agresz- sziós politikáját szolgálják. Kiterjedt provokációk a Szovjetunió ellen A kínai „kultúrforradalom" eseményei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom