Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

1 vezeffcégrálasztó tagtnrfiléseKrffl lelentfPli:

Egy perc néma tisztelgés aggasztó gondolatokkal

A recski kommunisták majd félszázan hallgatják a titkári beszámolót, amely a két év munkájára visszatekintve, számokkal, tényekkel illusztrálja, miként alakult a párttagság összetétele. Figyelik, hogy mennyien kérték átigazolásukat, miközben a titkár a következő mondattal fejezi be a statisztikai felsorolást; „Két idős kommunista társunk. Kovács László és Baranyai Lajos pedig örökre eltávozott sorainkból. Adózzunk egyperces néma felállással tiszteletükre, sok évtizedes munkájukért.”

Egyszerre állnak fel nők, férfiak, s a tisztelgő csendben magukban sorra veszik a közülük végleg eltávozottak tetteit, munkáját, erényeit Emlékeznek Kovács Lászlóra, aki nyugdíjas koráiban is rendszeresen részt vett a pártszervezet munkájában mindig ott volt azok között, akik megbízatásokat kértek a párttól és minden igyekezetükkel azon fáradoztak, hogy legjobban ellássák azokat Emlékeznék Baranyai Lajosra, az örökké tevékenykedő pártcsopart-biza Imi- ra, aki még betegen is ellátta funkcióját és tragikus hirtelenséggel jött halála vetett csak véget hasznos tetteinek.

Emlékeznek a soraikból kidőlt harcostársakra, s eközben a gondolatok nemcsak a két idős kommunista élete, munkássága körül forognak, da

olykor gondolatok is elő-eló- bükkanmak, hogy volt-e, aki helyükre állt, vannak-e, akik nemcsak azt az űrt töltik be, amelyet az ő elvesztésük okozott, de tovább erősíteni a pártszervezetet, léptek-e fiatalok, arra érdemesek a közösség soraiba?

Mert nagyon nagy szükség van rájuk, A párttagság féle 50 éven felüli, s közülük 25-en hatvanadik életévüket is betöltötték. Nehezen mozognák, lassul tevékenységük, s ahogy a jelenléti ívek mutatják, 24-en, 30-an majdnem rendszeresen betegek, na yon nagy szükség van tehát a fiatalokra, a friss erőkre.

A recski kommunisták most két kidőlt harcostársuk emlékének tisztelegtek, és nem adott okot e ború eltüntetésére a pártépítés további statisztikája sem. Évek óa alig van tag- és tagjelölt-felvétel, csak most hozott élénkséget, érdeklődést a párt iránt a kongresszusi felkészülés időszaka, s ketten jelentették be felvételi szándékukat Kevés ez nagyon, s biztató jelnek sem túlságosan mondható, így nem véletlenül foglalkoztak a vitában, a határozatban a pártépítés gondolatával a vezetőségválasztó taggyűlés részvevői.

Kevés ez, mert ahogy összeszámolták, négy-ötszáz KISZ korosztálybeli fiatal él, tanul, dolgozik Recsken. As utánpótlás lehetősége tehát biztosítva lenne, ha ... ha a pártszervezet megfelelő erőt, munkát tud fordítani e fiatalok nevelésére, az ifjúsági szervezet munkájának megjavítására. .

Gondok, elképzelések kerültek nyilvánosságra e vitában, s elhatározás, hogy a fiatalok közötti nevelőmunkát szinte mindennél fontosabbnak tekintik majd a pártmegbizatá- sok kiosztásánál. Ügy vélik, nemcsak a KISZ ügyének kell lennie, hogy mielőbb megnyithassa kapuit a fiatalok klubja, amelyet társadalmi munkával, társadalmi segítséggel szeretnének még a tél beállta előtt átadni. Még az elhelyezése is szimbolikusan mutatja a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének hovatartozását, mert ott lesz majd otthonuk a pár házában, s a pártszervezet védnöksége alatt kezdhetnek majd nagyobb erővel, hatékonysággal ahhoz a nevelőmunkához, amely kommunistákká gyúrja a fiatalokat.

Az egyperces néma tisztelgés és a beszámolót követő vita gondolatai nem véletlenül jártak a recski községi pártszervezetnél legsűrűbben a párt- építés, az utánpótlás körül. Ez most a legfájóbb pontja a kommunista közösségnek, s tennivalójuk meghatározásában is ennék adtak komoly hangot az elfogadott határozatokban.

K. E.

Aki jól vet, jól arat

A vetőmagvak kiválasztásáról

A Gyöngyösi Járási Tanács megtárgyalta*

Tervek és eredmények az elmúlt öt év során

Mindenki nagy érdeklődéssel figyeli, hogyan alakul, változik környezete, milyen fejlődést tapasztal községében, járásában, a meghirdetett és elfogadott országos programból mi valósul meg szűkebb hazájában.

A passzív érdeklődésnek azonban pozitív következménye is kialakul: mozgósítani képes minden megvalósított terv, a lakosság támogatását válthatja ki. hogy a fejlődés ritmusát a társadalmi tevékenység is felgyorsíthassa.

Á bizonyítékot most a gyöngyösi járás adja.

Építkezés

Országos jelenség a lakás- építkezés. A járásban a második ötéves terv során több mint másfél ezer családi lakóház épült meg, az elmúlt évben is közel háromszáz. Több mint ezer család vette igénybe az OTP támogatását, a kölcsön összege megközelítette a 45 millió forintot.

A megyei tanács a tavalyi keretszámból három lakás megépítését biztosította a járásban, ezt a lehetőséget azonban vállalkozó hiányában a járás nem tudta kihasználni. Az idén hét lakóház vásárlására kapott pénzügyi fedezetet a járás.

A családi lakóházakhoz a TÜZÉP biztosította az anyagot, időnként azonban nem volt elegendő fenyőfűrészáru, tetőfedő anyag, cement és tégla.

Község fejlesztés

A községekben a legnagyobb gond az út és a víz. A községi kezelésben levő utaknak több mint a fele még ma is földút A harmadik ötéves terv végére el akarják érni. hogy a maka- dámutak aránya legyen hatvan százalék.

Bár több helyen víztársulatot szervezték, törpe vízmüvet építettek, Mátraszentimre, Gyöngyösoroszi, Szűcsi és Gyöngyöstarján vízellátása még mindig nincs megoldva. Ezt a feladatot igyekszik a járási tanács tízéves vízgazdálkodási távlati terve végrehajtani.

Sokat javult a községekben a közvilágítás. Több száz lámpahellyel bővítették a meglevőket, és a higanygőz-világítás sem ritkaság ma már a községekben.

Jelentősen bővült a kereskedelmi üzlethálózat, különösen a modern büfék és presszók száma növekedett meg, az italboltok számának csökkentésével egy időben.

A javítások és a szolgáltató tevékenység ellátásának fokozására sokat tettek. Még mindig nincs azonban cipész és

fodrász Halmajugrán, Gyön- gyösorosziban és Viszneken.

Társadalmi munka

A lakosság nem szemlélte tétlenül azokat az építkezéseket, amelyek községi élet megjavítását szolgálták. A társadalmi munka mértéke az elmúlt évben például majdnem elérte a hárommillió forintot.

Többek között ennek a társadalmi segítségnek a nyomán is nőtt a járda- és az úthálózat. Felújítottak ötven kilométernyi utat, megépítettek több százezer négyzetméter járdát A vízvezeték is közel 13 ezer méterrel bővült

Mindehhez a társadalmi munkában adott segítség a járdánál például négyzetméterenként tizenkét forinttal csökkentette a költségeket.

A községi tanácsok körültekintően állapítják meg a fejlesztési terveket döntenek a fontossági sorrendben. A járási tanács a felülvizsgálat során azonban időnként csak formális ellenőrzést végez, a legtöbbször ez a formalitás a számszaki körülményekre épül.

A mezőgazdaság

A szövetkezeti gazdaságok általában évről évre növelik eredményeiket. Ma már összes közös vagyonuk értéke túlhaladja az 550 millió forintot.

Valamivel lassúbb ütemű a

tagság jövedelmének a növekedése, a részesedés így is évente mintegy 150 millió forinttal magasabb az előző évhez viszonyítva.

Egyedül a szántóföldi növénytermelés átlaga, különösen a kalászosoké nem éri el azt a mértéket, ami várható lenne a nagyüzemi gazdálkodás következtében. Különösen magasak azok a költségek, amiket fel kell használni egy mázsa búza megtermeléséhez például. A kertészetek területét a munkaerő hiánya miatt az utóbbi időben csökkentették. A jövőben az öntözéses területek

nagyságát akarják növelni.

Bár határozott eredménye# állapíthatók meg a szőlő- és • gyümölcstermelés fejlődésébe», még mindig nem érték el azt a fokot a szövetkezetek, amire az adottságok alapján képese# lennének. A szőlőterületek állapota átlagban nem kielégítő. Fokozni kell a szőlőtelepítés mértékét.

A feladatok

A harmadik ötéves terv ssi rán az elmondottak alapján kell a feladatokat kijelölni. Egyértelműek ezek. részletezni azokat ismétlésszámba menne;

A megoldáshoz kiválasztott módszer azonban figyelemre méltó. Mindenekelőtt a tapasztalatok szerzésére alapítanak, így elhatározták, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező, más országrészek növényi termesztési megoldásait a helyszínen tanulmányozza már a közeli hetekben egy ideigtaoea bizottság, amely a tapasztalatairól a járási tanács legközelebbi ülésén számol be.

Tudományos intézetek in*' embereivel is kapcsolatot léte; sítenék, méghozzá úgy, hogy meghívják őket konzultációra, előadások megtartására kiérik fel a tudományos kutatókat.

Megkeresik annak lehetőségét is, hogy a már elkészült különböző gazdasági létesítményeket hogyan lehetne még jobban hasznosítani, mint eddig.

Minden útkeresésnek egy OS

fő szempontja a gazdaságosság lesz. Ez a módszer igényű viszont a szakismeretek állandó növelését, a szakmai tájékozódás korszerűségét.

Azt mondhatjuk tehát, hogy a gyöngyösi járásban ma az emberi teljesítőképesség fokozására törekszenek, a tudományos eredmények elterjesztését szorgalmazzák, az emberi akarat és képesség biztos fundamentumára építenek. Az eredmény sem maradhat el tehát

fe. molnár)

A közösség ereje

Szilvából szilvórium 37 ezer hektoliter szikvíz Egyre több üdítő ital fogy

Határidő előtt egy hónappal

Elkészült a petőfibányai gépüzem iúg os mosója

(Tudósítónktól)

Egy hónappal határidő előtt készítették el a petőfibányai gépüzem dolgozói a lúgos mosót. A csaknem 200 ezer forintos beruházással készült lúgos mosó műszaki átadása már megtörtént. A petőfibányai gépüzem dolgozói ezzel is bizonyítják, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyből derekasan kiveszik a részüket.

„A fold felett kfbamló virág, s a talajszint alatt lévő gyökér biológiai egységet alkot: a társadalmi valóság talaján is sokasodnak a mind mélyebbre nyúló gyökerek, s a róluk szárba szökkenő, új színekben pompázó virágok”. Egyik mezőgazdasági üzemünkben hangzott el a hasonlat, s a beszélgetés tulajdonképpeni kiindulópontja a társadalomban végbemenő változások néhány jellegzetes vonása volt: közéletünkben éppúgy, mint az egyén sorsában, fokozódó szerephez jut a kollektíva ereje, összefogott tettrekészsége, önzetlen akarása.

Valóban új, s rendkívül lényeges vonások ezek: a fegyelmezetlen munkást a szocialista brigád humánus szigorúsága bírja jobb belátásra; egy soha nem látott idegen életének megmentéséért a baleseti kórházban százával jelentkeznek a vérüket és bőrük egy részét felajánlók; a társadalmi bíróság ülésén addig közömbösnek ismert emberek ítélik el szenvedélyes szavakkal azokat, akik ferde utakon próbálták meg boldogulásukat; árvízkárosult munkatársuk házának felépítésénél ott szorgoskodik vasárnaponként a fél üzem; példák gazdag tárházát kínálják mindennapjaink. Igen, alapvetően más. egyetlen korábbihoz sem hasonlítható a szocialista társadalom: az összetartozás, az egymásért viselt felelőssé? az örömök és gondok közösségének nemes érzését plántálja mind több emberbe. Vannak még közömbösek, akadnak még, akik csak magukkal törődnek, de sok helyen már természetessé lett. hosv tízen va"v százan fosnak össze egvetlen. a maga hibájából, vagy önhibáján kívül bajba jutottért.

A közösség ereje — a legnemesebb erkölcsi kényszer, — sokféle tényezőből tevődik össze; példamutatásból és segítőkészségből, az emberekkel szembeni igény mércéjének állandó emeléséből, megértő támogatásból az arra rászorulóinál, s határozott visszautasításból az azt megérdemlőnél. Olyan tényezők ezek, melyek éppen a közösség fellépésekor nyerik el valódi értelmüket, fejtik ki igazi hatásukat.

Szocialista társadalmunkban jelen van minden szükséges tényező ahhoz, hogy az eddigieknél is gyorsabban fejlődjenek a „gyökerek és virágok”, a közösség erejének megnyilatkozásai. A közösség mind nagyobb gondot fordít az egyes állampolgárra, s az állampolgár egyre inkább rájön, hogy csakis a kollektíva körén belül, másokkal együtt boldogulhat. A gazdaságirányítás új rendszerének egyik nagyszerű vonása éppen az, hogy döntő szerepet szán a közösségnek, a szocialista demokrácia erőMíes feilesztésének. a közösség megsokszorozódó erejének. Életünk valamennyi területén érzékelhetjük e folyamat gyorsulását. elmélyülését.

A közösség ereje sok rossz útra tévedt embert térített — ösztökélt a helyes irányba, sorsokat mentett meg, családok békéjét tartotta ‘eno, faragott jobbat abból. < akinél erre volt -zükség. s formálta még értékesebbé azt, aki addig is benne élt a közösség véráramában.

A közösség ereje kimeríthetetlen a holnap °mberéoek növekedéséhez, a szocialis+a típusú embert iellemző tnlnídopságok már ma megóvó sokágú hajtásának virágba borulásához.

M. L.

Lassan beiköszönt az ősz. Sárgulnak a fák levelei s a szilvából is szilvórium lesz, hogy a hűvös őszi, téi napokon egy kis belső meleget adjon. Megkezdődött a pálinka- főzési idény. Milyen pálinkákat készítenek — erről érdeklődtünk Csuhaj Ferenctől, a Heves megyei Szeszipari Vállalat igazgatójától.

— Augusztus közepén kezdődött a bérfőzési szezon, s idáig mintegy negyven hektoliter pálinkát főztünk. Ez persze még igen kis mennyiség, az igazi szezon most kezdődik majd. Szilvából igen kedvezőnek mutatkozik a termés s ha lesz elegendő nyersanyagunk, akkor szeretnénk többet feldolgozni, mint az elmúlt évben. Ha minden jól megy, állami készletre mintegy ezer hektoliter pálinkát készítünk.

— A feldolgozással nincs probléma?

— Nincs. Igen nagy kapacitású szeszfőzdénk van, nem is tudjuk kihasználni.

— Milyen lesz a választék?

— Kétféle pálinkát gyártunk. Szilvából és vegyes gyümölcsökből. Mindkettő igen zamatos, keresett fajta. Szeretnénk minél többet főzni, ezért az idén először vállalatunk közvetlenül is vásárol fel nyersanyagot. A többit a MÉK-től kapjuk.

— A pálinkafőzésen kívül űditö italok gyártásával is foglalkoznak. Mennyire ke resettek ezek?

— Igen, szikvizet és üdítő italokat is gyártunk. És ez a fő profilunk. Bevételünknek csak egyharmadát, jobb nyersanyagellátás esetén negyven százalékát adja a pálinkafőzés. A többit a szikvíz és az üdítő italok hozzák. S egyre nagyobb irántuk a kereslet. A múlt évben 3800, az idén már 4500 hektoliter üdítő italt készítünk. Szikvízből pedig a tavalyi 35 ezerrel szemben 37 ezer hektolitert.

— Minek tulajdonítható SS emelkedés?

— Az emberek megkedvelték az üdítő italokat. Jó íze van, nem is kerül sokba, szívesen vásárolják. Megfelelő igény esetén bővitenénk a választékot.

— Milyen új üdítő italokat

gyártanak?

— Most kétfélét készítünk, citrom- és narancsízüt. Szeretnénk málnát is gyártani és különböző erdei szörpökből is készítenénk üdítőket. Persze, ehhez a vásárlók és a kereskedelem igénye szükséges.

— A gyártással nem lenne probléma?

— Nem. A készítés technikai részlete megoldott, hasonló technológiával készítenénk, mint az eddigiket.

— Szikvíz, üdítők, pálinka — ez a három termék megfér egymás mellett?

— Meg. Igyekszünk, hogy egyikre se legyen panasz. Kiki ízlése szerint választhat belőle. Van, aki bambit, van aki a szilvóriumot kedveli jobban.

(kaposi)

Nimsös3

1966. szept. 8., csütörtök

IU.MI

A henyétgaborantermesortéi

helyzetének vizsgálata időszerű, mert átlagterméseink ingadozók és nem érik el az országos átlagot. Az elmúlt néhány év eredményei igazolják, hogy a fajták különböző ter- mőképességűek.

A felszabadulás ntán csökkent a kenyérgabona és ezen belül a búza vetésterületei ugyanakkor termesztett fajtáink termőképessége nem adott lehetőséget az átlagtermések megfelelő mértékű és gazdaságosan elérhető növelésére. Az adott fajták termesztésékor fokozódtak a betakarítási nehézségek. Így a fajtahasználat felülvizsgálata szinte paran- osolóan szükségessé vált az üzemek részéről.

Nagyon indokolt most a termőterület hatékonyságának további növelése és ezen belül kenyérgabona-termelésünk színvonalának javítása. Ismeretes, hogy a fajtakérdés milyen vitát váltott ki mind a tudományos, mind a gyakorlati életben. A vitát azonban már eldöntötte több év eredménye, miután Heves megyében is, az országoshoz hasonlóan. a produktívabb Bezosz- tája 1-es adta a legjobb termést. A szilárdabb szalmájú. gépi betakarításra alkalmasabb fajták termesztésének időszerűségét alátámasztják a gabonaaratás módjában végbement változások is.

▲ külföldi fajták közül elsősorban a Bezoszitája L q/kh- val megközelítőleg 2,5—3 q/kh-val termett többet, mint a hazai fajták, beleszámítva a P 293-ast is. Természetesen ezt a terméskülönbséget nem lehet kizárólag csak a fajtakérdésnek tulajdonítani. Nyilvánvaló, hogy külterjes hazai fajtáinkat elsősorban a gyengébb talaj és éghajlati viszonyok' között termelték az üzemek. Közismert, hogy az intenzív fajták műtrágya-ellátása is jobb volt, mint a külterjes hazai fajtáké, azonban ezeknek a különbségekhek figyelembevétele mellett is rendkívül szem beoltó az intenzív fajta hozamtöbblete.

Megyénk tsz-ei ez ideig országosan szinte a legkisebb arányban termelték a Bezosz- tája 1-es búzafajtát. Az elmúlt évben 74 000 kh őszibú- za-vetésből csak 14 000 kh volt intenzív fajta, holott adottságaink, figyelembe véve a lényegesen jobb műtrágya-ellátást is, mintegy 50—55 százalékos vetésterületnyi arányt is lehetővé tesznek. A kenyérgabona felvásárlási árának növelése érdekeltté teszi a gazdaságokat a nagy és biztonságos átlagtermések elérésére, mert jelentős árbevételt biztosít és a későbbiekben lehetőséget nyújt majd a további vetésterület csökken téséhez.

Az őszi vetés elejénél tartunk. A szövetkezetek vezetői már meghatározták ez év őszére a búzavetések fajtaarányát. Ezek szerint Bezosz- tájából az elmúlt év vetésterületének kétszeresén kerül földbe a vetőmag.

Szeretném a figyelmet felhívni, hogy minden ésszerű fajtahasználat, műszaki, technikai, szellemi feltétel javítása esetén is az üzemek vezetői csak akkor várhatnak átütő eredményeket a kenyérgabona-termesztés megjavításában, ha az alapvető agrotechnikai tennivalókat maradéktalanul végrehajtják, mert a nagy termések eléréséhez nemcsak egy-egy tényező, megteremtése szükséges külön- külön, hanem azokat együttesen kell biztosítani.

Kéri István