Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-28 / 229. szám
A harmadik ötéves terv legnagyobb beruházása a gyöngyös-visontai hőerőmű Tegnap délelőtt az Építésügyi Minisztérium Építőipari Főigazgatósága Visontára sajtótájékoztatóra hívta meg a televízió. a rádió, az országos lapok. a Magyar Távirati Iroda és a Népújság munkatársait. Az Erőmű Beruházási Iroda tanácstermében Tóth István, a 22. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy a gyöngyös—visontai hőerőmű a harmadik ötéves terv legnagyobb beruházása. Eredetileg 400 megawatt teljesítményre tervezték az erőművet, de az ország energiaigénye és a feltárt szén vagyon mennyisége lehetővé tette, hogy 600 megawattos erőművet építsenek, sőt a távlati tervek szerint lehetséges, hogy 800 megawattra íoeiák bővíteni. 600 megawattos erőmű 4,3 milliárd forintos költséggel épül, két 200 és két 100 megawattos gépegységgel. A gyöngyös—visontai erőmű az ország legnagyobb erőműve lesz. Összehasonlításként megemlítjük. hogy a lőrinci csak 120 megawattos és Visonta az ország összes jelenlegi energia- termelésének közel felét fogja adni. A beruházási terveket az ERŐTERV és az IPARTERV készíti. Az ÉM. 22. számú Állami Építőipari Vállalaton kívül 36 fő- és alvállalkozó dolgozik a beruházáson, jelenleg 1099 építőipari és mintegy 300 egyéb szakmához tartozó munkást foglalkoztatnak Visontán. Nem kevés gondot okoz ugyan időszakonként a cement- és a vashiány, de a munka a tervek szerinti ütemezéssel, folyamatosan halad. Harmincegy méter magasságban szerelik az első gépegység vasbetonszerkezetét, egymás mellett sorakoznak a korszerű munkásszállások, az ebédlő és az irodaházak az elmúlt hétvégén elkezdték a Heller— Forgó-féle hűtőtorony betonozását. A sajtó képviselőit az építkezésen Lipták János Kossuth- díjas főépítésvezető kalauzolta, aki több kérdésre válaszolt. Többék között elmondta, hogy év végéig az ÉM. 22. számú Állami Építőipari Vállalat Visontán 165 millió forintot ruház be, de az 1967 évi program 280 millió forint. Az építőipar mindent megtesz, hogy az üzemi épületet határidőre átadja és a gyöngyös-visontai erőmű első gépegysége 1969. végére áramot adjon. F. 1. „Se hazájuk az amerii Vieina A nemzetközi helyzeti a Hazafias Népfront kát egri i A Hazafias Népfront katolikus békebizottság valamennyi vallásfelekezet papjainak, lelkészeinek részvételével kedden délelőtt ülést tartott Egerben, a Szakszervezeti Székház nagytermében. Részt vett az ülésen dr. Brezanóczy Pál püspök, apostoli kormányzó, dr. Beresztóczi Miklós prépost, az országgyűlés alelnöke, az Országos Béketa-nács katolikus bizottságának főtitkára, Rák&i Sándor, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke, Dinh Ba Thi, a Dél-viet- nami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képviseletének vezetője, Herling JaJcab, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese és Páti Jenő, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkára. Az ülés részvevőit Tasi Fe- -renc, a katolikus lékebizottság A tudományos tanácskozás alkalmából borkiállításon mutatják be a szakembereknek az ország és a megye legjobb borait. (Foto: Kiss Béla) „Megedződtünk a harcban" Pham Van Dong nyilatkozata Az Humanité keddi száma közölte azt az interjút, amelyet Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke adott szeptember 19-én Madeleine Riffaud- nak, a lap hanoi tudósítójának. Az interjúban Ph "i. l Van Dong a többi között hangsúlyozza, hogy az ENSZ nem avatkozhat bele a vietnami ügybe. A belső erőfeszítésekről szólva a miniszterelnök kijelentette. hogy a gátak csatáját a VDK lakossága megnyerte. bár az ország déli részén még nem múlt el teljesen a veszély. Arra a kérdésre, hogy az ottani amerikai haderők létszámának 500—800 ezer főre növelése az Egyesült Államok javára változtatja-e meg a ka tonai helyzetet, így válaszolt: „Megedződtünk a harcban, készek vagyunk visszaverni az amerikai katonák újabb százezreit is” pnrtr.irrAB.TAt. FrtTwsrrr TrTFKT JSf mm»*™ |8Hsbü fm HfpSw fihumsm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam, 229. szám AltA: 56 FILLÉR 1966. szeptember 28., szerda. Kádár János a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia diplomaátadási ünnepségén A Zrínyi Miklós Katonai .Akadémián kedden ünnepélyesen adták át az ez évben végzett hallgatóknak diplomájukat. Az ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Benkei András Belügyminiszter, Csórni Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese és a tábornoki kar több más tagja. Részt vettek az ünnepségen társfegyveres testületek képviselői, valamint az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képviselői, élükön K. I. Provalov vezérezredessel. A Himnusz hangjai után felolvasták a honvédelmi miniszter parancsát, majd Borbás Máté vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka átadta a diplomákat. Áz ünnepségen beszédet mondott Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Kádár János beszédében a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét, jókívánságait tolmácsolta e most végzett hallgatóknaK. majd néphadseregünk jelentőségéről, a tisztek, tiszthelyettesek és harcosok feladatairól szólt. — Társadalmunk egész tevékenységének középpontjában a szocializmus teljes felépítéséért folytatott munka áll — mondta egyebek között —, s az ezzel együtt járó másik nagy feladat: népünk és az egész emberiség békéjének védelme. A Magyar Népköztársaság hadserege, szervezetét és fegyverzetét tekintve a legkorszerűbb, tisztikarának gondolkodásmódját és szemléletét a marxista—leninista tudományos elmélet hatja át; a kor legfontosabb és leghaladóbb eszméinek és céljainak, a szocializmusnak és a népek békéjének szolgálata vezérli. Ezért joggal mondhatjuk, hogy néphadseregünk valóban a nép forradalmi hadserege. A párt első titkára ezután rámutatott, hogy a a korszerű haditechnikával ellátott, ütőképes katonai erő megteremtése jelentős anyagi áldozatokat, nagy erőfeszítéseket követel meg dolgozó népünktől. A párt és állami szervek irányításával sok ezren vettek részt — különböző parancsnoki posztokon és a tisztikarban — néphadseregünk megszervezésében, létrehozásában, amely ma már bármely ráháruló feladat végrehajtására képes-, s egyenlő rangban foglal helyet a testvéri országok hadseregeinek sorában. Bizonyítja ezt a közelmúltban lezajlott Vltava hadgyakorlat is, amellyél kapcsolatban számos elismerő katonai szakvélemény hangzott el az ott részt vett magyar alakulatok kiváló teljesítményeiről. A továbbiakban Kádár elvtárs beszélt a párt közelgő IX. kongresszusáról, s ezzel kapcsolatban említést tett a párt, a gazdásági szervek, az egész dolgozó nép előtt álló legfontosabb feladatokról. A nemzetközi helyzetet elemezve hangoztatta, hogy az amerikaiak vietnami agresszióját haladéktalanul meg kell szüntetni. Végezetül a nemzetközi munkásmozgalom helyzetével foglalkozott, s kiemelte az egység fontosságát a kommunista és munkáspártok tevékenységében. Befejezésül a katonai akadémia növendékeihez fordult: mindig lelkiismeretesen hajtsák végre a rájuk bízott feladatot, hivatásuk gyakorlása közben hasznosítsák az iskolán tanultakat, s kiolthatatlanul éljen szívükben-mindenkor a szocialista haza, a dolgozó nép szeretető. Az ünnepség után Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese fogadást adott a végzett hallgatók, hozzátartozóik és a: megjelentek tiszteletére. fMTTy Szőlészei is borászati szakemberek tanácskozása Egerben Tegnap Shriek Jenőnek, a megyei tanács v b-elnokhelyettesének megnyitó szavai «ián megkezdte munkáját Egerben, az országos szőlészeti és borászati tudományos tanácskozás. A szőlőtermesztés és a borgazdálkodás időszerű kérdéseivel foglalkozó kétnapos tanácskozás részvevői — az ország különböző borvidékeiről érkezett mintegy 150 szakember — „A szőlő- és borgazdálkodásunk termeléspolitikai kérdései” címmel, dr. Tompa Béla kandidátusnak, az ÉM kertészeti főosztályvezető-helyettesének bevezető előadását hallgatták meg. — Nem véletlen, hogy éppen most és éppen Egerben tartjuk ezt a nagy fontosságú tanácskozást — kezdte beszédét az előadó. A szüret nemcsak a termés begyűjtésének ideje, hanem a módszerek és a tapasztalatok szüretelésének is dátuma. Erre a második szüretre alig találhattunk volna jobb helyet, mint a történelmi múltú szőlőtermelő megye és ennek székhelye, Eger. Az előadásban az ország és a megye harmadik ötéves tervének kertészeti, szőlészeti és borászati feladatairól beszélt. Hosszan elemezte, hogy a gazdasági irányítás rendszerének reformja hogyan szolgálja a gazdasági erőforrások még hatékonyabb felhasználását, a nagy feladatok végrehajtását. A célok eléréséhez természetesen a magas fokú szaktudást, a tudomány és a technika minden vívmányát fed kell használni. Végezetül a szőlőtelepítés területének kiválasztásáról, a telepítés módszereiről, agrotechnikai lehetőségekről és a szőlőfeldolgozás,- bor tárolás problémáiról beszélt. Tegnap megkezdte munkáját az országos szőlészén w* borászati tudományos tanácskozás Egerben. Képünkön Tamás László, az MSZMP Heves megyei Bi» zottságának titkára előadását tartja. \ A tanácskozás részvevői ezután nagy érdeklődéssel hallgatták meg Tamás Lászlónak, , se jovojuk kainknak mhan99 61 hangzott el előadás etikus békebizottságának iiésén megyei elnöke üdvözölte, majd dr. Matölcsi Károly, a Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztője tartott előadást a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az előadást követően felszólalt dr. Brezanóczy Pál püspök, apostoli kormányzó, Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Felszabadítási Front budapesti át landó képviseletének vezetője és Ráksi Sándor, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke, s kifejezték a harcoló vietnami nép iránti együttérzésüket és állást foglaltak az amerikaiak vietnami agressziója éllen. „Se hazájuk, se jövőjük az ameriaiakna-k Vietnamban” — hangsúlyozta felszólalásában dr. Brezanóczy Pál püspök, apostoli kormányzó. Az ülés dr. Beresztóczi Miklósnak, az országgyűlés alelnökinek zárszaván*! ért vége*. az MSZMP Heves megyei Bizottsága titkárának előadását a nagyüzemi szőlő- és bortermelés ökonómiai kérdéseiről. — A szőlőtermelés évente mintegy öt és fél milliárd fo- rinttail gazdagítja az országot. Megyénkben a szőlőtermesztésnek az országos aránynál is nagyobb jelentősége van: Évenként 150—200 ezer hektó- liter bort és mintegy 75—110 ezer mázsa szőlőt ad Heves megye. Az ország megyéi közül a legjelentősebb csemegeszőlő-, valamint szőlőszaporítóanyagexportot bonyolítjuk le. A továbbiakban az előadó a szőlőrekonstrukció kérdéseivel foglalkozott. Elemezte, hogy szőlőterületeink elöregedése miatt szükségessé vált rekonstrukcióban a gépesítés nagyobb fokú alkalmazhatósága, az egyöntetű szőlőterület kialakítása, a minőségi követelmények érdekében milyen módszerekkel dolgoztak és dolgoznak a megye közös gazdaságai. Előadásának következő részében a közép és magas kordonművelés agrotechnikai kérdéseivel foglalkozott. Elmondotta, hogy szőlőtermesztésünk perspektivikus fejlődésének alapkérdése a széles sorközű, gépesíthető, nagyüzemi, korszerű szőlőművelés. Tudományos pontossággal foglalta össze e módszer előnyeit és konkrét tanácsokat is adott a ■fajták kiválasztására, a taiajművelésre, az öntözésre és a növényvédelmi munkákra. Az előadásban ezután a széles sorközű kordonművelés ökonómiai kérdéseit — á beruházás hatékonyságát, és a termelés effektivitását — tárgyalta. Adatokkal bizonyította* hogy a széles sorközű, alacsony és magas kordonos szőlőtermesztési módszerek előnye a hagyományos művelési móddal szemben minden fontosabb ökonómiai tényező tekintetében* jelentkezik. Részletesen beszélt azokról az előnyökről, amelyek a termelőszövetkezetekben létesítendő bortároló és szőlőfeldolgozó mellett szolnak. Majdpe- dig a harmadik ötéves terv idején megkezdődő minőségi* hegy- és dombvidéki területek rekonstrukciójával foglalkozott. Tamás László előadását vetített képekkel illusztrálta. A tanácskozás részvevői tegnap délben Gyöngyösre látogattak, majd Holló Endre, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Nagy László, a megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetője kalauzolta a vendégeket a mer gye termelőszövetkezeteiben. A tanácskozás második napján, szerdán, Katona József, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatójának és dr. Raksány László, tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével, szekcióüléseken vitatják meg a szakemberek a tapasztalatokat, t f.
