Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-28 / 229. szám
'4 ve*ét8»£gt>ála**tó i^gffrfíTÍáéHir8t ,f&éfítfft%» „Tárgyalási szünet" London és Salisbury között Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Herbert Bowden brit nera- aetközösségügyi miniszter és Sir Elwyn Jones főállamügyész szerdán tér vissza Londonba tíznapos rhodesiai missziójáról. A Smith-rezsim tíz hónappal ezelőtt végrehajtott függetlenségi államcsínye óta ez volt az első kormányszintű tárgyalás-sorozat London és Salisbury között. Ennek során Bowden három alkalommal folytatott többórás bizalmas megbeszélést lan Smith-szel, a törvénytelen fehértelepes kormány miniszterelnökével. Bowden csütörtökön számol be a brit minisztertanács ülésén a fehértelepes rezsim vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Wilson miniszterelnök ennek alapján dönti el a Munkáspárt jövő hétfőn kezdődő értekezletén követendő taktikáját a rhodesiai kérdésben. Walter Ulbricht Angol hivatalos körök szedőit Bowden hazatérése nem jelenti azt, hogy Smith elutasította volna az „alkotmányos rendezésről” szóló brit javaslatokat, de azt sem, hogy elfogadta volna azokat. A most lezajlott tárgyalás-sorozatot „bizonyos szünet” követi, s ez — mint Londonban hangsúlyozzák — „mindkét félnek alkalmat ad a helyzet felmérésére”. A Smith-rezsimmel rokonszenvező angol konzervatív forrásokból kiszivárogtatott és a kormány által nem cáfolt értesülések szerint Bowden rendezési javaslatainak lényege a következőkben foglalható össze: 1. Smith formálisan visszaadná kormányfői hatalmát Gibbs kormányzónak, aki azonnal ismét őt nevezné ki egy „kiszélesített”’ ideiglenes kormány élére. Jugoszláviában 2. Az ideiglenes Smith-kor- mány a brit kormánnyal együtt dolgozná ki az „új” függetlenségi alkotmányt, amely csekély módosításokkal az 1961. évi alkotmányon alapulna. (Az 1961. évi alkotmány a) és b) kategóriába sorolja a szavazókat: az a) listán szereplő 90 ezer fehér választó — 220 ezer fehértelepes közül — 50 képviselőt küldhet a rhodesiai parlamentbe, míg a b) listán szereplő szavazók — ezt a vagyoni és műveltségi feltételekhez kötött másodosztályú minősítést is csak 11 000 afrikai érte el négymillió közül — csupán 15 képviselőt küldhetnek a parlamentbe. A brit alkotmány-módosító javaslatok az „afrikai részvétel” bizonyos növelését irányozzák elő, de nem olyan mértékben, hogy az megakadályozná a fehér parlamenti többség abszolút törvényhozói hatalmának érvényesülését. 3. Annak megállapításéra, hogy egy ilyen alkotmány alapján elfogadható-e a függetlenség a „rhodesiai nép egésze” számára, brit—rhodesiai vegyes bizottságot külde- nének ki. A Times diplomáciai tudósítója hangsúlyozza: „A dél-afrikai kormány el lenne ragadtatva, ha Bowden javaslatai alapján rendezni lehetne a rhodesiai vitát, a zambiai kormány azonban tüzet okádna”. (MTI) Erhard Az NDK Államtanácsának elnöke szeptember 26-án hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. A képen: Joszip Broz Tito elnök üdvözli a vendéget. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Guss Hall Johnson és Erhard kétnapos hivatalos tárgyalásai után, az eszmecsere még folytatódik, amikor az amerikai elnök és a bonni kancellár együtt elrepül a Kennedy-fokra. Hétfőn este a washingtoni Fehér Házban díszvacsorát adtak Erhard tiszteletére. Pezsgőspohárral a kezében, Johnson kijelentette: meghívást kapott Erhardtól bonni látogatásra, s „mindent megtesz, hogy ezt el tudja fogadni”. Arra is célzott, hogy más NATO-országokat is felkeres ugyanakkor. Most töra kínai vezetők álláspontjáról Guss Hall. az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, aki hétfőn Moszkvában propagandistákkal és tudományos dolgozókkal találkozott, kijelentette: a Kínai Kommunista Párt vezetőségének állásfoglalása eltér a marxizmus-leninizmus eszméitől és komoly kárt okoz a vr Iá imperializmus elleni harcnak. Guss Hall aláhúzta a szocialista világrendszer és a nemzetközi munkásosztály vezető szerepét a forradalomban. Hangoztatta: következetesen kell harcolni a kispolgári ideológia befolyása és a marxizmus-leninizmus bármilyen elferdítése ellen. Kiemelte a Szovjetunió Kommunista Pártjának szerepét a nemzetközi kommunista és ‘munkásmozgalom egybefolvasztásáért vívott harcban. (MTI) tént meg először, hogy Johnson közeljövőben esedékes külföldi útról beszélt, de közben utalt rá, hogy határozott HAT HÓNAPPAL EZELŐTT Johnson elnök gazdasági tanácsadó bizottságában és az amerikai nagybankok és mammutvállalatok közgazda- sági osztályain egyaránt a rózsaszínű optimizmus légköre uralkodott. Röviddel ezelőtt még a visszaesés veszélye fenyegette az amerikai gazdasági életet, az év elején azonban már világos volt, hogy a vietnami háború kiterjesztése alaposan „befűti” az amerikai ip>ar kazánjait és a hadikonjunktúra erősödése az áhított profitok gyors növekedésével Pompidou választási tv-interjúja Georges Pompidou francia miniszterelnök hétfőn este a francia tv-ben elhangzott 40 p>erces interjújával voltaképpen megnyitotta az UNR választási kampányát. Georges Priou- ret, az Express című hetilap munkatársának kérdéseire válaszolva Pompidou a* többi között kijelentette: kormánya akkor is a mostani politikáját folytatná, ha — amit egyébként nem tart valószínűnek — az UNR • nem szerezne meg a többséget a soron következő választáson Ezzel a miniszterelnök lényegében válaszolt Lecanuet néhány héttel ezelőtti televíziós nyilatkozatára, amelyben az általa diktált feltételekkel — De Gaulle külpolitikája meg változtat.soriak követelésével — támogatást ígért az UNR-nek, amely Lecanuet véleménye szerint nem kaphat majd többséget a választáson. Pompidou most elutasította Lecanuet feltételeit. Pompidou bejelentette, hogy a közeljövőben összehívni szándékszik a szakszervezetek o jUflnfiiffíft 1866. szeptember 28., szerda és az egyes iparágak képviselőit és velük megvizsgálja a dolgozók szociális helyzetét, amely az ő véleménye szerint nem látszik feszültnek. Katonai kérdésekről szólva Pompidou leszögezte, a francia atomütőerőnek nem az a feladata, hogy háborút nyerjen hanem, hogy elriassza a támadót. Ha Franciaországnak már lesz elegendő számú atomfegyvere — a hidrogénbombát is beleértve — többé senki sem támadhatja meg — jelentette ki. A továbbiakban azt bizonygatta, hogy az atomfegyver mellett szükség van hagyományos haderőkre is, részben az atomütőerő védelmére hagyo- márjyos eszközökkel folytatott támadás esetén, részben, hogy „segítséget nyújthassunk hagyományos fegyverekkel afri- itai szövetségeseinknek”, azaz intervencióra Franciaország afrikai érdekeinek védelmében. Az irtteriú során Pompidou elfogadta Priouret-nak azt a javaslatát hogy egy következő hasonló tv-beszélgetésben ne újságíró, hanem egy vezető ellenzéki politikus, esetleg Francois Mitterrand legyen a miniszterelnök vitapartnere. jár. A hadikonjunktúra valóban bekövetkezett — de a New York-i tőzsdét augusztus utolsó hetében mégis az utóbbi négy esztendő legnagyobb árfolyamzuhanásé. rázta meg: a tőzsdei manőverekben részt vevő 1581 részvényfajta közül nem kevesebb, mint 1393 ára csökkent. A krach nem kímélte az úgynevezett „divatos” részvényeket, tehát a nagy katonai megrendeléseket élvező elektronikai, repülőgép- és rakétaipari vállalatok értékpapírjait sem. A New York-i tőzsde reagálása világossá tette, hogy a vietnami háború és az amerikai gazdasági élet között nem olyan egyszerű és főként nem olyan rózsás a kapcsolat, mint ahogy azt Johnson elnök szakértői még néhány hónappal ezelőtt hitték. E kapcsolat egyik ága, a szorosan vett hadikonjunktúra, kétségkívül megfelel a várakozásnak : a termelés emelkedik, a munkanélküliség nem nőtt. Az ötszáz legnagyobb amerikai ipari konszern bevallott nyeresége a két évvel korábbihoz mérten csaknem 12 százalékkal emelkedett és megközelítette a 18 milliárd Az ember állt a középpontban a Megyei Kórház kommunistáinak taggyűlésén A jelölő bizottság elnöke — osztályvezető főorvos — ezzel a megjegyzéssel lépett be a taggyűlésre: Lehet, hogy a műtőbe hívnak. Egy súlyos beteget operálnak, ha szükség lesz rám, menni kell.. Mindenki természetesnek tartotta a megjegyzést, mert itt minden az életért, az ember egészségéért történik. Még a pártvezetőségválasztó taggyűlés is.. A pártszervezetek is az ember érdekében dolgoznak, szerveznek. agitálnak s ugyancsak az embert, az ember egészségéért fáradoznak, az orvosok, az egészségügy dolgozói is. Így e két irányból táplálkozó humanizmus találkozott az egri Megyei Kórház pártalapszer- vezetének vezetőségválasztó taggyűlésén. Valóban, az ember állt a taggyűlés középpontjában. Bár az elmúlt évek munkájának, eredményeit méltatva, vagy hiányosságait elemezve elvi, politikai kérdésekről is szólott a vezetőség beszámolója mégis ezek a problémák szorosan összefüggnek az orvosok, az egészségügyi dolgozók minden, napi munkájával — Nem lehet közömbös e”yet- 'len párttagunk előtt sem, — hangsúlyozta a beszámoló —, hogy milyen intézményünknél a betegek ellátása, ápolása, hogy az egészségügyi szervezési feladatok miként szolgálják a betegápolást, de az sem közömbös, hogy mindezek érdekében mit tesz és hogyan dolgozik az alapszervezet. Sipos Lászióné. az alapszervezet titkára a vezetőség beszámolójában részletesen foglalkozott a pártépítéssel — hat tagot vettek fel két év alatt — a jól és szervezetten dolgozó pártcsoportokkal, az oktatással és a tömegszervezetek munkájával. Jelentőségéhez mérten vizsgálta a beszá móló azt a nagyon fontos, de egyben bonyolult feladatot is, amelyet röviden így fogalmazhatunk meg: milyen hatással volt a pártszervezet a párton- kívüliekre, a megyei kórház dolgozóira? Válaszképpen a beszámolóból idézünk: — Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszákban sokat javult orvosaink erkölcsi, politikai magatartása. Egyre inkább kifejezésre jut az a felismerés, hogy jelenük és jövőjük elválaszthatatlan a szocialista társadalom fejlődésétől. Alapszermeghívta Johnsont Bonnba menetrendet nem készíthet a vietnami háború miatt. Egyébként biztosította Erhardot, hogy a vietnami háború nem gyöngíti az Egyesült Államok odaadását a NATO, az európai problémák iránt. Erhard kancellár válasz-po- hárköszöntőjében azt mondotta: reméli, hogy „Amerikának sikerül helyreállítania Vietnamban a rendet.” Kis Csaba, az MTI tudósítója írja: Erhard és Johnson első napi tárgyalásai nem vezettek konkrét eredményre. Az a javaslat, amely szerint az Európában állomásozó NATO-ala- kulatok létszámának kérdését, és az ezzel kapcsolatos pénzügyi problémákat háromtagú bizottság vizsgálja meg, nem jelenti egyben a jövő év nyaráig teljesítendő több mint egymilliárd dolláros német fegyvervásárlási kötelezettség ■csökkentését. Ugyanakkor lehetőséget ad a további manőverezésre mindkét fél számára. Az egyetlen kérdés, amelyben előrehaladás történt, másodlagos jelentőségű téma: a világűrkutatásban kialakítandó amerikai—nyugatnémet együttműködés. Erhard még tavaly ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Államok az NSZK-t bevonja világűrkutatási programjába. A keddi közös utazás a Kennedy-fokra ennék a demonstrálását szolgálja (MTI) vezetünk tagjai közül egyetlen orvos sem követett el etikai vétséget de az elmúlt két esztendőben egyáltalában nem szerepelt jelentősebb ügy intézményünk orvosetikai bizottsága előtt. Bőven akad azonban még tennivalónk abban az irányban, hogy orvosaink még jobban belássák azt, hogy az orvos a társadalom orvosa* anyagi, gazdasági helyzete a társadalom anyagi, gazdasági viszonyainak függvénye A beszámoló így summázta a soron következő legfontosabb feladatokat: — A jelenlegi, , bonyolult helyzet a mi pártszervezetünktől is több politizálást erőtel* jesebb politikai tevékenységet, hatékonyabb pártpropagandát követel. Arra kell törekedni* hogy meggyőzőbb, elevenebb* és ötletesebb legyen agítációnk és minden kommunistától meg kell követelni, hogy méltóképpen képviselje és hirdesse a párt politikáját. A beszámolót élénk vita követte. S felszólalók beszéltek jelentőségéről, sürgették a beiskolázási program elkészítését és szóvá tették azt is, hogy az egyes intézkedések kidolga* zásánál bátrabban kellene táp maszkodul a szakemberekre* A szocialista egészségügy tartalma is megfelelő hangsúlyt kapott a vita során. Elmondották hogy vannak szakképzett orvosok, korszerű eszközök, a, gyógyítás szolgálatában csupán a helyhiány az. amely gátolj^ még a munkát. Szó került} még a vita során az utókezelés jelentőségéről, a fiatal orvosok munkájáról, és a KISZ* szervezet megerősítéséről is. A beszámolót és a határozati javaslatot a taggyűlés elfogadta, majd megválasztották a vezetőséget, és a városi pártérte-f kéziét küldötteit. Az alapszervezet titkárának ismét Sipos lÁszlóné elvtársnőt választották. A vezetőség tagjai: dr. Macsinka Árpád, Ivádi József né. Csende Gyula, L ipóczi Miklós, dr. Donkó András és Dévai András elvtársak lettek. Küldöttnek Sipos Lászlónét, dr. Osváth Gábort, dr. Macsinka Árpádot, dr. Bukovinszkp Lászlót és Juhász Ferencet választotta a taggyűlés. *>tárkusz) Johnson túlfűti a kazánt dollárt A hadikonjunktúra kazánját természetesen a hadi- megrendelések fűtik. Augusztus közepén elfogadták az eddigi legmagasabb hadiköltségvetést: 58,2 milliárd dollárt szavaztak meg Johnsomnak közvetlen katonai célokra — félmllliárddal többet mint amennyit a kormányzat kért! Mindehhez hozzájárult, hogy a vietnami háború kiadásai úgynevezett „különszámlákon” szerepelnek, s ezért a tényleges hadikiadások összege jóval nagyobb. A kormány nem mondja meg pontosan, hogy mennyi pénzt emészt fel a vietnami agresszió, a gazdasági szakértők azonban 8—12 mil- liárdra becsülik a hadiköltségvetésen felüli külön hadikiadásokat. BEFOLYÁSOS AMERIKAI bankkörök már régóta sejtették, hogy a hadikonjunktúra veszedelmeket is rejthet magában, s hogy a gazdasági élet kazánját nemcsak fűteni lehet — hanem túlfűteni is. A legnagyobb amerikai bankok csúcsszerve, a Federal Reserve Board már korábban felhívta arra Johnson elnök figyelmét, hogy a hadikonjunktúra inflációt szül: gyors ütemben növekszik a forgalomban lévő pénz mennyisége, emelkednek a nagykereskedelmi és a fogyasztói árak. Akkor Johnson és a Federal Reserve Board bankárai összecsapták: az elnök ugyanis politikai okokból jobban fél a gazdasági visszaeséstől, mint az inflációtól, s így ellenzett minden olyan lépést, amely korlátozta volna a konjunktúra kibontakozását. Végül azonban kénytelen volt meghajolni a bankárok akarata előtt és beleegyezni abba, hogy felemeljék a bankhitelek kamatát. Azt remélték, hogy az intézkedés, amely me nehezíti a vállalkozói hitelek folyósítását, kienged majd némi gőzt az inflációs kazánból. Ma már világos: mindez nem következhet be. 1966. januárja óta — a korlátozások ellenére — több mint kétmilliárd dollárral emelkedtek a folyósított bankkölcsönök, évi átlagban számolva 4,4 százalékkal nőttek a nagykereskedelmi és 3,5 százalékkal a fogyasztói árak. Johnson tiltakozása ellenére az acélvállalatok 1963 óta első ízben végrehajtották a hengerelt acél árának általános emelését: ez természetesen más iparágakra is hatással van, s újabb inflációs lökést ad az amerikai gazdasági életnek. A VIETNAMI HABORÜ tehát, míg egyik oldalon megmentette az amerikai gazdaságot az 1966. elejére várt visz- szaeséstől — a másik oldalon a konjunktúra veszedelmes „túlfűtéséhez” vezetett: a veszedelmek nemcsak gazdaságiak, hanem politikaiak is. A kazán „túlfűtöttségének” jelei ugyanis olyan időpontban mutatkoznak, amikor Johnson és a demokrata párt a novemberi részleges törvényhatósági választásokra készül. (A képviselőház tagjait és a szenátorok egyharmadát választják.) A Johnson-kormányzat vietnami politikája miatt egyre fokozódó belső elégedetlenség következtében még a demokrata párt politikai szakértői is a demokrata törvényhozási többség csökkenésétől tartanak. Ilyen körülmények között a választások előtt Johnson nem szán* hatja rá magát arra. hogy újabb intézkedésekkel „gőzt eresszen ki” a kazánból! Az egyetlen számba jöhető intézkedés ugyanis az általános adóemelés lenne — beleértve a fogyasztási, jövedelmi és a vállalati adókat is. Erre a Kormányzat nem vállalkozik, s ez az oka annak, hogy a tőzsde ingatagnak, bizonytalannak ítéli a gazdaság jövőjét, s ez mutatkozott meg az augusztus végi tőzsdekrachban is. Ennél lényegesen fóntosabb azonban az, hogy ami majd a novemberi választások után történik.1 A vietnami háborús kalandba mind mélyebben belebonyolódó Johnsonnak ugyanis „meg kell nyugtatnia a nagytőkét és biztosítania kell a háborús konjunktúra tartósságáról: éppen ezért valószínű, hogy az esedékes adóemeléseket elsősorban a dolgozó tömegek rovására ha.itják majd végre! Olyan intézkedéseket hoznak: tehát az infláció ellen, hogy elsősorban a tömegek vásárló- képességét csökkentik, s a fogyasztási és jövedelmi adókat a vállalati adóknál lényegesen jobban növelik. Ezt az irányzatot jelezte, hogy Johnson gazdasági tanácsadó bizottsága — az elnök jóváhagyásával kifejezetten megígérte a nagytőke képviselőinek: semmiképpen nem vezetik be újra a monopóliumok által hevesen ellenzett profitkülönadót. így tehat novemberben alighanem a nagy „gazdasági ébredés” hónapjai követ -nek: kieresztik majd a gőzt c veszélyesen túlfűtött kazánból — s azzal már mit sem törődnek, hogy ez a gőz a kis fogyasztókat perzseli meg. Gömöri Endrt
