Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

Az Egyesült Államok totális kémkedést folytat Sajtótájékoztató az amerikai hírszerző szervek tevékenységéről (Folytatás az 1. oldalról) „Mutasson nekünk alkal­mas rejtekhelyeket, ürege­ket, barlangokat, helyeket ezen a környéken, ahol anyagot tudunk elrejteni, tárolni ideiglenesen, vagy hosszabb időre”. „Ügy ve­zessen minket, hogy elér­hessük azt a területet nap­kelte előtt, hogy felderít­hessük, hogy harcolhas­sunk”. „A vasútvonal me­lyik szakaszán Járőröznek nappal, éjjel, hány óra­kor?” „Melyik vasúti be­rendezéseket őrzik? Mutas­sa meg a térképen!” „Hol vannak a kis erődök, az erődítések?” „Hol volna legalkalmasabb hely rom­bolásra, telefonvezetékek átvágására?” Nem akarom hoszan igény­be venni szíves türelmüket. Megjelöltem itt még jó néhány olyan dolgot, amit érdemes Idézni ebből. „Hol van az el­lenség, a munkásőrség, a rend­őrség?” stb., vagy ilyen „tár­salgás” kellemes lehet: „Lépjen élőre!” „Állj!” „Emelje fel mindkét kezét!” „Álljon meg!” ^Fordüljön meg!” és így to­vább. Sok minden egyéb is ta­lálható, mint társalgási anyag az amerikai katonák tervezett magyarországi tartózkodásá­nak időszakára. Egyébként eb­ből a könyvből az eredetire fel- nagyítottan rendelkezésükre Jogunk bocsátani majd a beve­zetőből néhány oldalt. Ez a „társalgási anyag" két- ■égbevonhatatlanul bizonyítja az amerikai hadsereg és ben­ne a különleges haderő kikép­zésének agresszív jellegét. S hozáteszem, mint érdekessé­get és mint fontosat, hogy ilyen nyelvkönyvek, angol— magyar változatban, tehát nemcsak magyarul, hanem számos más európai, ázsiai és afrikai nép nyelvén is készül­tek. Az amerikai hírszerzés ma­gyar és más nemzetiségű ügy­nökeinek feladatává nemcsak Az USA hírszerző szervei és kémügynökei igyekeznek ki­használni olyan, az emberi ha­ladást és a népek barátságát szolgáló kapcsolatokat, ami­lyen például a kulturális, tu­dományos együttműködés, vagy az idegenforgalom. Kiss Nándor esete csak egy példa a sok közül arra, hogy az amerikai hírszerzés megkü­lönböztetett figyelmet ' szentel az Ausztriába látogató magyar állampolgároknak, ottani ügy­nökei útján tanulmányozza őket és megkísérli, hogy be­szervezze azokat, akiket ilyen tevékenységre alkalmasnak ítél. Meghívásunkra volt szíves eljönni megbeszélésünkre dr. Hackl Lajos, a szegedi József Attila Tudományegyetem ad­junktusa, aki a Német Szövet­ségi Köztársaságban ösztöndí­jasként egy évet töltött, s ez idő alatt az amerikaiak szin­tén kémtevékenységre akarták rábírni. Ezt kereken visszau­tasította, s emiatt megfenyeget­ték. A szintén jelenlevő Radnóti Ágoston, a közelmúltban vég­leg hazatért volt bécsi egyete­mista — kívánságukra — be­számolhat arról, hogy az USA hírszerzésének milyen fedő­szervei működnék Ausztriában, hogyan próbálnak az oda uta­zó gyanútlan magyar állam­polgárokból különböző adato­kat, információkat kiszedni. Tisztelt sajtóértekezlet! Mint a bevezetőben rámutat- ,tam, az amerikai hírszerző- szervek nemcsak a szocialis­ta országok ellen, hanem bará­taik és szövetségeseik ellen is kémkednek. Hadd támasszam alá ezt a megállapítást szintén doku­mentummal. A Lee vezérőr­nagy, főhadsegéd által aláírt utasítás — rajta a titkos jel­zés: Secret — leplezetlen nyílt­sággal azt írja elő, hogy az Egyesült Államok katonai mtsz- sziói még az Egyesült Államok szövetségesei ellen is folytas­sanak hírszerző tevékenységet. Ennek az utasításnak a 3. pont­. s í;;®: 'íí;;:íx : ■ I» : V \ í® ■ ■ : \ ’ -:«■ : <:> ' % Sí»' <•* >>í X® >>X,W<->X*. X. xv ■- la­katon a i attaséi a gyakorlatban maximálisan együttműködje­nek a fentiek megvalósítása érdekében”. Ezt a dokumentumot rendel­kezésükre bocsátjuk, módjuk­ban lesz tartalmával részlete­sen is megismerkedni. Az amerikai hírszerzés a Német Szövetségi Köztársaság­ban nemcsak a szocialista or­szágok odautazó állampolgár rait Igyekszik kémkedésre rá­venni, hanem más, az Egye­sült Államokkal szövetséges! viszonyban levő, vagy általa hivatalosan barátinak ítélt or­szágok — ezek sorában az Osztrák Köztársaság — állam­polgárai közül is igyekszik kémeket szervezni. Felmutatok fotókópiákat né­hány olyan amerikai ügynök nyilvántartási kartonjáról, aki­ket az amerikai hírszerzés a Német Szövetségi Köztársaság és A.usztria állampolgárai kö­zül szerveztek be. E fotókópiák közül néhányat át is adunk majd önöknek, to­vábbá magyar fordításban an­nak a terjedelmes listának né­hány oldalát, amely ezeknek a személyeknek a születési he­lyét, időpontját, foglalkozását, lakáscímét tartalmazza. Bocsá­nat, hogy foglalkozást is emlí­tettem; nos, egyeseknél ezt nem találják a listában, hanem azt, hogy foglalkozás nélküli, illet­ve — munkanélküli. Rend­kívül érdekes lenne, ha önök, vagy éppenséggel a szóban forgó országok illetékes hatósá­gai meginterjúvolnák őket. Nézzük a további dokumen­tumokat. Ezek egyértelműen bizonyítják, miszerint az ame­rikai titkosszolgálat arra tö­rekszik, hogy részletes adato­kat gyűjtsön Ausztria, Fran­ciaország és más európai tőkés ország összes fegyveres erőiről. Itt a bizonyíték arról, hogy tö­rekvésük nem is volt sikerte­len, mert ügynökeik útján be is szereztek adatokat az emlí­tett. országok fegyveres erőiről, beleértve megnevezésű két, lét­számukat, elhelyezésüket és technikai felszerelésüket. Úgy vélem, mindezek alap­ján igazoltnak látják azt a megállapítást, hogy az Egyesült Államok kormá­nya totális kémtevékenysé­get folytat, amely az egész világot behálózza. Ebben a tevékenységben a CIÁ szülőatyjaként emlege­tett Allan Dulles szelleme ér­vényesül, aki „A hírszerzés mestersége” c. könyvében így ír: „A hírszerző szolgálat ma abban a helyzetben van, hogy szemmel kell tartania a világ minden részét. A hírszerzés már nem korlátozódhat né­hány országra. Az egész világ a mi küzdőterünk”. A totalitás azonban nem­csak a kémkedés területi mé­reteiben lelentkezik. hanem a felhasznált módszerek és esz­közök tekintetében is. Ennek igazolására is rendelkezésükre bocsátók egy dokumentumot, amely — úgy vélem — példa nélkül áll az államok egymás közötti kapcsolatának történe­tében, de azt hiszem, nyugod­tan mondhatom, hogy még a kémkedés történetében is. A dokumentum címe: „Feleségek kiképzésének programja az Egyesült Ál­lamok hadseregének straté­giai hírszerző iskoláján”. Ebből megismerkedhetnek önök anock % 4 hónapos tanfo­lyamnak a részletes tematiká­jával, amelynek keretében a külföldre kerülő katonai atta­sé-feleségeket részesítik hír­szerző kiképzésben, előadások, filmek és technikai-fényképe­zési gyakorlatok útján. Tisztelt sajtóértekezlet!- Amikor kénytelenek va­gyunk esetenként felhívni a közvélemény figyelmét arra, milyen módszerekkel tör sza­badságunkra és függetlensé­günkre az amerikai imperializ­mus, hogyan igyekszik haza­árulásra rábírni magyar állam­polgárokat, azt tapasztaljuk, hogy jó néhány nyugati sajtó- orgánum újult erővel nagy hírverést csap afról, hogy Ma­gyarországon — az ő szóhasz­nálatukkal — a liberalizáló­dást felváltja a kemény vonal, s a magyar hatóságok min­den külföldiben, minden nyu­gati látogatóban kémet, diver- zánst látnak. Az ilyenfajta propoganda megcáfolására nem is érdemes sok szót vesztegetni. A té­nyek tömege bizonyítja, hogy nincs szó nálunk a politikai vonal valamiféle megváltozá­sáról: s ami ennek konkrét ré­szét illeti — szilárd a törvé­nyesség, Magyarországon a legtel­jesebb nyugodtsággal élhet, végezheti munkáját minden magyar állampolgár, aki tiszteletben tartja népköz- társaságunk törvényeit. A hazánkba készülő külföl­diek elriasztása céljából sűrűn felröppentett hírekkel kapcso­latban pedig elég néhány szá­mot említeni ahhoz, hogy ezek a hazugság-buborékok is szét­pattanjanak. A múlt évben ja­nuár 1-től augusztus 31-ig tő­kés országokból 276 127-en töl­töttek több-kevesebb időt ná­lunk vagy utaztak át hazán­kon (számuk ez év azonos idő­szakában kereken 40 ezerrel több, pontosan 315 597 volt), örülünk annak, hogy évről év. re mind több külföldi látoga­tót üdvözölhetünk, s a hagyo­mányos magyar vendégszere­tettel szívesen is látunk min­denkit, aki pihenni, szórakoz­ni kíván, azért jön, hogy meg­ismerje országunk, népünk éle­tét és munkáját. Nyilatkozatom végéhez érve kérem tegyék fel esetleges kér. déseiket rópai országok, továbbá a la­tin-amerikai, ázsiai és afrikai országok katonai földrajzáról A fényképészeti oktatás kere­tében nagy súlyt fektettek a tele- objektíves fényképezésre, s elsajátíttatták velük azt is, hogy különleges megvilágí­tási körülmények között is képesek legyenek megbíz­ható felvételeket készíteni. Ez bizonyos fokig ipari kémkedési feladatok meg­oldását is lehetővé teszi. Kiss Nándor elmondotta, hogy 1957-ben került a nem­zetközi hálókocsi társasághoz kalauznak, s Bécs és Lököshá- za között járt. Becsben meg­ismerkedett egy Joseph Dwor- schak nevű takarítóval aki előnyös bevásárlási források­ról tájékoztatta, majd arra kérte, hogy ismerősei részéra bizonyos dolgokat vigyen Ma­gyarországról. Dworschak mu­tatta be később egy magát Johnnynak nevező, 38 év kö- rűli férfinak. Ez eleinte külön, böző szívességet kért, többek között egyes magyarországi cí­mekre ajándékokat küldött, amiért neki is hittato+t az árukból. Néhány hónap múlva az íl- lető közölte, hogy Robert g- Wernemek hívják és az ameri­kai hírszerző szervezet tagja — folytatta Kiss. — Fel is mutatott egy katonai igazol­ványt. Werner bő életrajzot kért tőlem, amelyben nemcsak magamat, hanem összes isme­rőseimet is le kellett írnom. Különösen volt katonatisztek és jobboldali beállítottságú egyének érdekelték. Kezdet­ben csak futárszolgálattal bí­zott meg, amihez fedőnevet is kaptam: Franz Schumann né­ven szerepeltem az összes je­lentésekben. Aztán mindig több és nagyobb feladatot ad­tak: különböző katonai objek­tumokról, repülőterekről, ra­dar-berendezésekről, parancs­nokokról, szállítmányokról! csapatmozdulatokról kértél* tájékoztatást, majd azt kíván­ták hogy próbáljak megismer­kedni olyan emberekkel, akik­nek családi, vagy más össze­köttetésük van a Szovjetunió­val. Ajánlottam is egy Rosen­berg Hermann nevű bécsi ke­reskedőt. A továbbiakban elmondta^ hogy ez a kapcsolat Wernerreí 1962-ig tartott, amikor a háló­kocsi társaság megszüntette magyarországi működését A hírszerzők módszerei A leleplező dokumentumok í •> ».«sr . y • ff> ; Mm ; íx-aísxí & <.« "fi <ós> • : *>.< >N .y*«' < Í5>» OX'-? < y.or- ­V»,' ■>:.**&<■ V'.'Kt­f > oxh:<-v«xOo«4 dxiyy-:«*x a Magyar Népköztársaság tit­kainak k: é ha­nem azt is hogy hazánkon ke­resztül — ahogyan ők megfo­galmazták — megfelelő csator­nákat hozzanak létre a izovje unió elleni kémtevékenvsé m Bánsági—Werner állandóan a legerőteljesebben szorgalmazta eg-' ilyen „csatorna” kiépíté­sé! Ebben személyes becsvá­gy iák is nagy szerepe leh.- tett, mert — amint Kiss Nán­dornak elfecsegte: „Sokan fog­lalkoznak a csatorna megszer­vezésével. jó volna, ha ez ne­künk sikerülne” 2 MéíiSis m 1366. szept. 25.. vásárivá* ja a következőképpen hangzik: „Eár a katonai missziókat nem hírszerző ügynökségként hoz­ták léire, az Egyesült Államok katonai parancsnokai felhatal­mazták őket i.yen tevékenység végzésére, mivel beosztásuk természeténél fogva lehetősé­gük van az USA számára nagy jelentőséggel bíró titkos infor­mációk megszerzésére Az in­formációk megszerzése és kel­ti időben való továbbítása ’egalább olyan mértékben elő­segítheti az USA nemzeti ér­dekeit, mint normális funkció­juk betöltése. Nemzeti érdeke- :nk megkövetel'k hoev a? TT^ ' állsn'f'olgárai által megszer­zett titkos információk h"--' férhetek legyenek az US \ Mr szerző ügynökségei számára. Ezért el kell érni, hogy a kato­nai missziók tagjai és az USA A szünetben az újságírók megtekintették az amerikai hírszerző szerveik tevékenysé­gét leleplező dokumentumokat, majd Naményi Géza, Kiss Nán­dor, dr. Hackl Lajos és Rad­nóti Ágoston válaszolt a ma­gyar és a külföldi sajtó kép­viselőinek kérdéseire. Naményi Géza többek között elmondotta, hogy Bánsági-Wer- ner kiképezte Kiss Nándort környezettanulmány készítésé­re, személyek tanulmányozásá­ra, általános biztonsági rend­szabályokra, a kapcsolattartás módjára, a találkozóhely kon­spirativ megközelítésére és el­hagyására, .titkosírásos össze­köttetésre. Ellátta vegyi indigó­val, a szükséges előhívó tablet­tákkal, ezenkívül megadta ne­ki azokat a fedőcímeket, aho­vá jelentéseit továbbítania kel­lett. A futár, akivel Kiss a volt Nemzeti Színház előtti óránál találkozott, Wolfram Wiesin­ger, 42 éves linzi születésű, “'elenleg Eferdingben élő oszt­ják állampo’gár volt, aki mint a Linzer Volksblatt munkatár­sa szerepelt. Az attasé-feleségek kiképzé­sére vonatkozó programmal kapcsolatban a Tájékoztatási Hivatal vezetője megemlítette: a program bevezetésében fel­hívja a figyelmet, milyen elő­nyös, ha ezek a hölgyek meg­tanulják a fogadó ország nyel­vét. Indokolásul rámutat en­nek előnyeire, többek közt ar­ra, hogy a nyelvismeret birto­kában felfigyelhetnek minden olyan információra, ami érde­kes, vagy értékes lehet férjük számára. Így például kártya- asztal mellett vagy társadalmi összejövetelek alkalmával so­kat lehet megtudni az asszo­nyoktól férjük munkájáról, a helyi eseményekről. A kikép­zés előadásokból, filmek be­mutatáséból és gyakorlati fényképészeti oktatásból állt. Ügy látszik azonban, hogy még az atasé-feleségeket sem tartot­ták egyformán megbízhatónak: erre mutat, hogy egyes előadá­sokat a tematikában csillaggal jelöltek meg, s ezeken csak olyanok vehettek részt, akiket személyükben külön is alkal­masnak tekintettek bizonyos bizalmas és fontos feladatok ellátására. Ilyen előadás szólt többek között a stratégiai hírszerzés természetéről és jelentőségé­ről, a Szovjetunió és kelet-eu­Ezután a Budapestre küldött futárral való találkozását is­mertette. Elmondta, hogy a Werner levelében jelzett sze­méllyel a Nemzeti Színház előtti óránál találkozott, s az előre megbeszélt szövegen kí­vül úgy is azonosították egy­mást, hogy a futár egy pénz­darabot vett elő amelynek má­sát viszont ő mutatta fel. Kiss végül elmondta: Bánsági— Wernemek különösen szívügye volt a Szovjetunióba irányuló úgynevezett kémcsatorna kié­pítése. Azt mondta, hogy ezzel több tisztet is megbíztak, s versengés van közöttük, ami­nek a megnyerése nemcsak er­kölcsi, hanem igen nagy anya­gi hasznot is jelentene. Dr. Hackl Lajos több részle­tet mondott el arról, hogyan igyekeziek őt a hírszerző szer­vek me^kornyékezni, beszer­vezni 1961-ben az országos atomenergia bizottság ösztön­díjával utazott a Német Szö­vetségi Köztársaságba, ahol a göttingeni egyetem fizikai—-ké­miai intézetében folytatott rá- caoakt ív-izotopos kutatásokat. Már meeérkezósekor cso­mag várta, amelyben a Magyar Népköztársaság ellen uszító iratok vo’tek, szélsőséges jobb­oldal’. félfasiszta irományok. Egy hónán múlva egv Fritz Dreher nevű állítólagos úí«ág- író kereste fel. aki általános -jellegű beszélgetés után azt mondta neki. hosv inteHút c7»rptn° vó.97ii £ nemzetkö­zi p fi «rvn^kséft ke­1-0+1'ol •tryff . * TrnyÖff vpklo 15:--- Pco-'1ó1-o-’ fr-pr* .«?QOTSZP­éf f uts»m t'v'> ’ '■’ ++ nt kp v* o ~ ­beszélt időpont nem látszott megfelelőnek, s ezért újabb term inn j-n otr. Vízumom azonban késett, ezer® táviratoztam a szerkesztőség­be, ihonnan meglepetésemre kétszer is visszaérkezett a sür­göny, majd amikor telefonon érdeklődtem, megtudtam, hogy ilyen nevű munkatársuk nincs. Ez az úr aztán többet nem jelentkezett. — A másik kísérlet' egy John Falion nevű személy ré-> széről történt, aki levélben a Nuclear Age című folyóirat munkatársaként kért tőlem tá­jékoztatót. Erősen angol ak­centussal, elég rosszul beszélt németül, s egv fiatal“m''°rrel érkezett a találkozóra. Arra akart rávenni, hogy valla’iam el tudománvos anyagok kivi­telét és próbál’ak információt szerezni számukra a szovjet tudománynak a haditechniká­ban és a rédioaktivit*s tanul­mányozásában elért eredmé­nyeiről. Végül Radnóti Ágoston, a Szabad Magyar Diákok és Akadémikusok Szövetségének volt elnöke arról számolt be, milyen módszerekkel igyekszik az amerikai hírszerzés a disszi­dált magyar fiatalokat saját céljaira felhasználni. Ezek kő- zé tartozik, hogy szervezi, irá­nyítja. pénzügyileg is támogat­ja a politikailag tájékozatlant magyar emigrációt, politikai akciókat, tüntetéseket kezde­ményez és hajttat végre velük. Különböző körmönfont mód­szerekkel a hírszerző szervek igyekeznek infprmációkat gyűj­teni Magyarországról, többek között statisztikai kérdőívek formájában, s külön személye­két foglalkoztatnak azzal, hogy vásárlás közben minél több ér­tesülést szerezzenek a gyanú*» lan magyar turistáktól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom