Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-25 / 227. szám
Megbízatása: jelölő bizottsági elnök Talán udvariatlanságot sejtet a megfogalmazás, de most nem a személy a lényeg, hanem a beosztás: a jelölő bizottság elnöke. A párttagok előtt majd a vezetőségválasztó taggyűlésen szerepel, ott lényegében egy egészen rövid ideig. Annyi a teendője, hogy felolvassa azoknak a nevét, akiket a megválasztásra ajánl a bizottság és indokolja is néhány mondattal ezt az összeállítást. Ennek a néhány perces „hivatalos” szereplésnek azonban előzménye is van, méghozzá fáradságos munka. És nem akármilyen munka, hiszen a párttagokkal kell tanácskoznia, a véleményüket kell meghallgatnia — időt, idegeket, fáradságot kell a közös ügy érdekében áldoznia. Felelősséget kell vállalnia. Nem könnyű, de szép megbízatást kell betöltenie. Váratlanul érte Sasvári Jánost, a Il-es számú általános iskola igazgatóját majdnem mindenki ismeri Gyöngyösön. Kedélyes mosolya, telt alakja hozzátartozik évek óta a város közéleti eseményeihez. Legutóbb a pedagógus alapszervezet taggyűlésén a jelölő bizottság elnökének választották meg. — Váratlanul ért a megtiszteltetés — mondja. — Hogy miért éppen engem választottak? Ezen nem gondolkoztam. Bizonyára feltételezték objektivitásomat. Jobb szót nem tudok használni arra a követelményre, amit egy jelölő bizottsági elnökkel szemben támaszt a pártszervezet tagsága.* Harmadmagával fogott hozzá a teendők elvégzéséhez. Az első tanácskozáson felosztották maguk között a jelölő bizottság tagjai az iskolákat, azokat az intézményeket, amelyeknek dolgozói a pár talapszervezethez tartoznak. Arra vigyáztak, hogy a bizottság tagjai olyan területre kerüljenek, amely közvetlenül nincs kapcsolatban személyükkel. Az óvónő például néhány általános iskolát kapott, az elnök pedig másnak adta saját iskoláját. A feladat világos volt: minden párttaggal beszélni kell, meg kell tudni a véleményét, kit akar párttitkámak, kiket a vezetőség tagjainak. Bizalmas beszélgetések Több mint tíz párttag jutott egy-egy bizottsági tagnak. Mindenkivel külön, négyszemközt tanácskoztak. — Volt, aki azt mondta: végre, csakhogy már megkérdeznek engem is! Örülök, hogy az én véleményemre is kíváncsiak. De nemcsak 5 volt az egyetlen, aki ha nem is ezekkel a szavakkal, de azonos módon nyilatkozott — emlékszik vissza Sasvári János. — Aztán megkezdtük a tanácskozást. Először a régi vezetőség tagjairól kértünk véleményt. Utána következhetett csak az új vezetőség személyeinek kijelölése. Persze, mindenek előtt a párttitkár személye volt a fontos. Minden esetben a párttag véleményét kértük ki, és nem a jelölő bizottság terjesztette elő javaslatát. Már csak azért sem, mert a jelölő bizottságnak nem volt javaslata. Más az, hogy a bizottság minden tagjának megvolt személy szerint az elképzelése, de ez nem jelentett „hivatalos” állásfoglalást. Az történt tehát, hogy a jelölő bizottság a tagság véleménye alapján állította össze azt a névsort, amely a taggyűlés elé kerül döntés végett. Még annyit ehhez, hogy a párttitkár személyére egységes elképzelés alakult ki. A vezetőség tagjainál a döntő többség javaslata érvényesült. És nem csak úgy kimondták egy nevet a kommunisták, hanem indokolták is véleményüket. Szakképzettség, mozgalmi tapasztalat, politikai szilárdság és személyes tulajdonságok adták a mértékrendszert a kiválasztáshoz. A tapasztalatok — Hogyan érvényesült a demokratizmus a jelölésnél? — A legteljesebb mértékben, azt tudom válaszolni. A szavazás titkos, de megmondtuk, nem szeretnénk, ha a jelölő bizottság előterjesztése a szavazás során irreálissá válna, tehát mindenki őszintén mondjon véleményt, hogy a jelölő bizottság a párttagság akaratát tudja az előterjesztéskor nyilvánítani. Ügy érzem, ezt sikerült elérnünk. — A városi pártbizottság milyen instrukciót adott a jelölő bizottságnak? '— E mögött a kérdés mögött annak a feltételezését találom meg, hogy a pártbizottság név szerint a tudtunkra adta, ki legyen a jelöltünk, ki legyen a párttitkár. riát ilyen nem volt. Amikor a párttagokkal folytatott beszélgetések után a bizottság a jelöltek névsorát összeállította, méghozzá a kommunisták állásfoglalása alapján, csak azután mentem el a pártbizottságra. A javaslatunk ellen kifogás nem merült fel. Néhány következtetés — Milyen volt a munka, amit a jelölő bizottságnak végeznie kellett? ’ — Nagyon érdekes és nagyon hasznos. Kiderült, hogy a párttagok néhány vezetőségi tagot nem ismertek, sőt: a a párttagság egy részét sem ismerték. Hogy mi ennek az oka? A passzivitás. De ennek is megtalálhatjuk az indokolását. A mi pártszervezetünk hivatali pártszervezet. Havonta megtartott taggyűléseinken elvi kérdésekkel foglalkoztunk, méghozzá úgy, hogy ezeket a témaköröket már előzőleg iskolai tanácskozásokon párt csoport-gyűléseken megvitattuk, legtöbbje érvényes rendelkezéseket ölelt fel, tehát ha úgy tetszik a taggyűlésen már az érdektelenségbe fulladt. Ezen a jövőben változtatnunk kell. — A hivatali pártszervezetek eddigi státusa megváltoztatását is feltételezi ez a vélemény? — Feltétlenül. Párttagjaink véleménye is ' egyezik az elmondottakkal, hiszen a jelölő bizottságnak a vélemények összegezésére is alkalma nyílott munkája során. Valahogy a munkaértekezletek irányába kell kilendítenünk a taggyűléseket, ha a passzivitást fel akarjuk számolni, ehhez viszont az kell, hogy gyakorlati kihatású témák kerüljenek a taggyűlés napirendjére. És még valamit: ne kullogjunk az események után az életben, hanem a mi pártszervezetünk is legyen kezdeményező, szervező, irányító fórum, hozzon határozatokat, és ezeknek a végrehajtását is ellenőrizze. Eddig ez hiányzott. — Végső soron? — Nagyon örülök, hogy a jelölő bizottság elnöki megbízatását én kaptam meg. Remélem, tapasztalataimat hasznosítani is tudom majd az alapszervezetünk további munkájában. G. Molnár Ferenc Mif ígér a kereskedelem őszre-télre ? „Itt van az ősz, itt van újra...” — írja a költő és prózára fordítva ezek a szavak körülbelül így hangzanak: Itt az őszi bevásárlások gondjának időszaka. Milyen télikabátot, öltönyt vegyünk, milyen pulóvert kapjon a kisfiú, vagy a nagylány? A nagy őszi „gondok” megoldására kértük a kereskedelem segítségét. Mit ígérnek az őszi-téli vásárra? A válaszadók az Észak-magyarországi Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, a Rö- VIKÖT és az Észak-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat egri lerakatainak osztályvezetői. Új kabát- p- ruhamodellek Először természetesen a divatos átmeneti és télikabátokat, ruhákat, öltönyöket vásároljuk. Biztató a Textilnagykereskedelmi Vállalat ígérete: a fésűs és szintetikus szövetek kivételével előreláthatóan ki tudják elégíteni az igényeket. A nőket új modellekkel várják, melyekkel most az őszi vásár során ismerkedhetnek meg. Így az NDK importszövetű mintás, sportos Byron- kabáttal, a szintén mintás és több színben vásárolható tetszetős Barikád-, Marica- és Hispania-modellel. A 4—5 színben megjelenő bolyhos anyagból készült Csokor-modell is valószínűleg kedvelt lesz. Az idei ősz újdonsága lesz a szövetruhák között a szintén NDK alapanyagú, nyolc színben megjelenő Merész-modell. Megnyugtató, hogy ősszel bővül a kismama-ruhaválaszték és extra méretben is több tetszetős és praktikus ruhát lehet majd vásárolni. Hogy a férfiakról sem feledkezzünk meg, a férfi télikabát- választék az idén nagyobb lesz — krombi anyagból és habszivacs bélésű is — és egyre többet díszítenek műszőrgallérral. A négerbama Merida- és a Grabon-modell, utóbbi feketeszürke színű műbőrkabát, valószínűleg az ősz slágerei lesznek. S a sportöltöny sem lesz hiánycikk. De letagadhatatlan, hogy a vásárlók többször jönnek ki a boltból üres kézzel, ha fésűs vagy szintetikus öltönyt akarnak vásárolni. A hamar megkedvelt női és gyermek habszivacs-kabátokból is nagyobbak a készletek, mint tavaly. Akik tavaly nem kaptak teddyber-kabátot, reméljük, az idén ősszel nagyobb szerencsével járnak, ugyanis a tavalyi duplája kerül forgalomba. Augusztus, szeptember hónapokban a megye szakboltjai már hozzákezdtek az őszi vásárra való felkészüléshez, és remélik, egyre kevesebb hiánycikkel bonyolítják majd le azt. Hatmillió forint értékű kötöttárú __________ A' RÖVIKÖT megelőzte a kora őszt, augusztus és szeptember folyamán szakboltjai hatmillió forint értékű árut kariak. A levfontosabb cikkek már várják a vásárlókat: 12—13 ezer műszálas és pamut tréningruha, 35 ezer meleg alsó fehérnemű kapható a szakboltokban. Három—négyezer különböző meleg flanelt ing sorakozik a polcokon és a férfiak megnyugtatására a magyar nyloning mellett idén ősegei sna nyol, osztrák és NSZK nyloninget vásárolhatnak. Sajnos, a férfi bánion ingpulóver idén is Sokszor hiánycikk lesz. A divatcikkek közül a női pulóverek és kardigánok választéka is bővülni fog, hiszen szaküzleteinkben angol, olasz és NDK-garnitúrák is kaphatók. Sajnos, idén sem leheti jersey gyapjúárukat rendszeresen vásárolni. Az őszi-téli esték hasznos időtöltését, a kötést és a horgolást kétezer kiló különböző kézimunkafonállal, nagy meny- nyiségű horgolócémával segítik. Az idén ősszel varrás nélküli nylonharisnya korlátlan mennyiségben lesz, köztüla olasz, NDK, szovjet importáru is. A nagyon kedvelt harisnya- nadrágokból ősszel több lesz» de előreláthatóan nem fedezi majd a szükségletet. Ä RÖVIKÖT raktáraiban a már kiszállított készletek duplája található, így remélik, zökkenőmentesen bonyolít j als le a szállításokat. 14 ezer pár n5it gyermek bundacsizma A Cipőnagykereskedelmi Vállalat az elmúlt hónapokban felkészítette boltjait, az őszi vásárra. Női-, gyermek-bunda- csizma 15 ezer pár kapható a szakboltokban, szintén ugyanennyi különböző színű és fazonú bőr-, vagy az ősszel nagvon praktikus porótalpas félcipő várja a vásárlókat. Nincsenek hiánycikkek a száras cipők és bakancsok között sem. A cseh import gumicsizmákat szintén hamar megszerették, eddig hatezer párat szállítottak ki a boltokba. Kif^£f*ítő mr>*n nvi>pti 1p 'vB hócipő £s ftumicsizme is. Ezt ígéri a kereskedelem aa őszi vásárra, remél ifiv betartja a szavát. (-W Oktober elsején: Megyei jogásznao A Magyar Jogászszövetség Heves megyei Szervezete — a Hazafias Népfronttal és a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté nek Heves megyei Bizottságával — október elsején, a megyei tanács nagytermében megyei jogásznapot rendez. A Magyar Jogászszövetség Heves megyei Szervezete mint. egy kétszáz jogászt — ügyészeket, bírákat, ügyvédeket, vállalati és tsz-jogtanácsosokat, államigazgatási dolgozókat — Jó hónapja — 62emléltető táblák, sok „holt” modell között — Szófiában egy működő, minden alkatrészét mozgató törpe esztergagép vonzotta maga felé az érdeklődést. A szocialista országok ipari tanulóinak remekeit felvonultató kiállítás látogatói csodálkozva álltak meg az ügyes konstrukció előtt, percekig nézték, s többen újra meg újra visszatértek hozzá. Tulajdonképpen ez volt az igazi szavazat a finomszerel- vénygyári fiatalok mestermunkájára ... 4 dobogón : a munka Szófiai aranyérmesek E ;— Április elején jött az üzen t amely a feladatot hozta: i, Jlgár versenyre rukkol- jan„^, valamivel elő a bervai- aK ... De gyorsan ám, mert jú- m1 15-én érte jönnek Pestre .. — Váratlanul kaptuk a megbízási, érthetően nagy izgalomba jöttünk. Hirtelenjéüen ei sem tudtuk dönteni, hogy mihez fogjunk... Először egy automata gépcsoportról beszélgettünk. Gondoltuk, hogy elkészítjük egy esztergamodell, egy miniatűr fúró- és marógép kö: a r'aios vezérlését... De az időnk olyan kevés volt, hogy kisebb munkába kellett kezdenünk. így maradtunk annál, hogy a magyar szerszámgép- ioa- egyik újdonságának, az i. JO-as esztergának a ki- cc tett mását küldjük Szófiák- .. — Most már bevallhatjuk: eleibio úgy terveztük, csupán arra törekszünk, hogy a kis makett külsejében egyezze» meg az eredetivel. Később azonban egyre közelebb merészkedtünk a valósághoz, mig végül is eldöntöttük: a „lurkó”’ csupán méreteiben fog különbözni „apjától”. — így is lett. A 2,5:1 arányban kicsinyített eszterga semmiben sem marad alatta a nagy gépnek. Automatikus elő- toláüsú, az eredetihez hasonló kapcsolású, gépi olajozású, mindenféle menetet vág ... A modell aranyérmet hozott a bolgár fővárosból. Aranyérmes fiatalokkal beszélgettünk az egri Finomsze- relvénygyár 26. számú üzemében. Garabás Ferenc, — aki pár esztendeje a lipcsei kiállításon nyert arany jelvényt —, sem vette tehernek, hogy műszakról műszakra a tanulók mellett kellett lennie, s nem egy napja sötétben ért véget... — Sőt olyan is volt, hogy az üzemben köszöntött rám a hajnal! — fűzi hozzá kiegészítésként, nevetve. — Fél kettőre lettünk készen, s négy órakor már vitték a gépet Pestre... A finisnél eg^sz éjjel bent voltunk... E E Utólag elmesélni már köny- nyű... A munka napjai nehezebbek voltak. A kicsinyítés korántsem volt olyan egyszerű, mint hallik, s — mint mondják a fiúk — nem is lehetett a végtelenségig vinni. Egyikmásik helyen teljesen új tervezésre volt szükség. Ez természetesen jóval felülmúlta a „gyerekek” tudását — egy kicsit segíteni kellett hát nekik. Nem kérették magukat a tapasztaltabbak: Farkas Endre és Kiss András szerkesztők szívesen teljesítették a kérés* S nem számolták, hogy p szükséges, több mint 100 rat-7 ra hány óráiuk ment... És a munkák irányításán megbízott fiatal szakmunkás. — Mi volt a legnehezebb? kérdezzük az időközben segéddé serdült fiúkat. — Nekem az olajszivattyú szerelése. Tetszik tudni, különböző rúgókat kellett próbálgatni hozzá — magyarázza Gál Béla, az egyik eminens —. s elég babramunka volt a golyók becsiszolása. És persze: hozzájött még ehhez az utolsó napok izgalma ... — Én valamivel szerencsésebb voltam — mondja az ugyancsak kitűnővel szabadult hevesaranyosi Ferencz József — mert korábban nagy gépen már végeztem hasonló munkát. A hossz-szán vezetőlécét kellett hántolnom Nagyon préri z feladat, de hát ha már egy- -zer csinálta az ember, ha már hozzászokott nem olyan ördön- ■<ös dolog az’ Már tiil vannak rajta. A legfiatalobb szakmunkások egy sorban dolgoznak a felnőttekkel, aranyérmes törpeesztergájukat új feladatok feledtetik. A jobbak — természetesen itt maradtak a 26. számú üzemben, ahol tanuló idejüket töltötték, öthatvanas órabérben dolgoznak, hajszálra emlékeznek első „igazi” keresetükre: 1163 forintot vittem haza... Uzelmann Ferenc — aki boldogan osztozik a vezetése alatt álló üzem ügyeskezű fiataljai- ‘nak sikerében — elégedetten mondja, hogy a „gyerekek” jól megállják a helyüket, sokszor már most is egyenrangú partnerei az idősebbeknek, s két- három év múlva szakmájuk olyan mestereivé válhatnak, akik bárhol megkereshetik a kenyerüket. Gál Béla most éppen egy ZD—100-as torohyrevolver- eszterga önálló nagyjavítását végzi. Ferenczi 1500-as egyetemes köszörűgép asztalát hántolja, arra ügyel, hogy a párhuzamosság „ ... ne szaladjon az egyszázad milliméter aíá”. Vásárhelyi Gyula pedig az ügyeletes tmk-sokkal járja a gyárat, s a helyszínen javítja az elromlott géneket. És posztján áll a többi ifid mesterjelölt is! A nagy gvár- ban ki erre. ki arra erősödik a lakatos szakmában, nap- nao után úgy igyekezve hoev kiérdemelje az „öregek” elismerését. A k"znani dicséret, amely —esküdnek rá ezek a tizenhét évesek: — ér annvit. mint a közösen szerzed szárisi anmv érem Cváni Gyula tömörít olyan társadalmi egységbe. amelynek fontosságáról, jeientőségéről. feladatairól és végzett munkájáról érdemes beszélni. A megye jogászsáffa fontos szerepet és hivatást tölt be. Mindennapi munkájában, az igazságszolgáltatásban, az államigazgatási eljárásokban maradéktalanul igvekszik végrehajtani és érvényesítő aj a jogalkotó akaratát, de munkájának arányában egyre nő társadalmi jelentősége, megbecsülése is Ez a társadalmi szervezet tagjainak összességével ritkán lén nyilvánosság élé: munkájának természete még társadalmi vetületében is a kisebb fórumokat igénvli. A megye jogászsága aktívan részt vállal n népfront-munkában. Elősegíti a szakszervezetek munkaügyi vitáinak rendezését. komoly szálak fűzik a tanácsapnarátushoz. Mindenütt kiveszi részét a jogászság a tu- datfejiesztés feladatából. Ez a sokrétű munka komolv kötelességet ró a jogászokra, hiszen mindennaoi tevékenységük nem lebecsülendő hatást gyakorol a társadalomra Dr. Fülöp Andor, a megyei bíróság elnöke — aki egyben a Magyar Jogászszövetség Heves megyei Szakszervezetének élén is áll — kérdésünkre elmondotta hogy ezt a megyei jogásznapot is, mint kitűnő alkalmat, a hatékonyabb jogászi munka és továbbképzés céljaira kívánják felhasználni. A megye ioeészeőPa a oá"tkong- resszus által kitűzendő feladatok végrehajtására aktívan kíván felsorakozni. Még hathatósabban akar részt venni *> ;og. propagandában, amely az állampolgárok tudatában rné g meglevő elavult vagy tisztázatlan normákat igyekszik megszüntetni. Ez a jogásznap valóban jó alkalom arra. hoev a megye jogászai helvesen tájékozód iának a mai jogélet időszerű kérdéseiről, kellő megvillásí- tásban lássák aktuális jogpolitikai célkitűzéseket és közvett len útmutatást kapjanak azokról a kifejezetten helyi feladatokról és problémákról, amelyeket a megve iogászságának meg kell oldania A tanácskozás tehát nemcsak a jogászság társadalmi jelentőségének, szerepének <_s tánsadalmi megbecsülésének hjzonyft°ka elsősorban inkább felkészülés — politikai é= szak-* mai szempontból eevaránt — a végrehaitandó feladatokra. Csak ízelítőül említjük azt a kérdéscsoportot — és erről ezen a tanácskozáson nyilván szó lesz — amelv az új gazdasági me-^anizmusból ered. Gazdasági "létünk strukturális változásai nvilvánvalóan egész tor k-óedecí v~tr\ek fel a 1 rveá- egok előtt is. Ezek megoldása és gyakorlati érvénvesitése *e* i "csZcta*^o- köt~i"zettség"t ie.. ’ -nt majd a ingászov számára *s. Heves megye ’ogászsáea nagy várakozással tekint az cirtóben elseiác megrendezendő jogásznap elé <1. a.) Óla*« vendégek Gyön&i oson Az észak-olaszországi Friuii tartományból Gyöngyösre érkezett népi ének-, zene- és tánc- együttes tagjai tegnap a várossal ismerkedtek, este közkívánatra megismételték hangversenyüket a Városi Művelődési Házban. Az együttessel érkezett látogatóba a palmanovai városi pártszervezet titkára, Giovanni Nigris, aki tegnap délelőtt a városi pártbizottságon találkozott Vadász Józseffel, a párt- titkárával. Beeoélgetésük a kölcsönös tapasztalatok témakörében mozgott. Pénteken este a detki művelődési házban szerepelt az olasz néni együtt: \ lak g nagy elismeréssel fogadta az előadást A vendégeknek ajándékokkal kedveskedtek. 3 1966. szent. 25.. vasárnap \
