Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-11 / 189. szám

A párt politikája a nép érdekeinek tudományos kifejezője Cikk a Pravdában A Pravda szerdai számában V. Sztyepanov a politika elmé­leti kérdéseivel foglalkozó cikket írt, melynek címe: „A párt poltikája a nép érdekei­nek tudományos kifejezője”. Sztyepanov a munkásosztály pártjának fő politikai elveit a cél irányosságában, saját tevé­kenységének kritikai szemléle­tében, a szavak és tettek egy­ségében határozza meg. Hang­súlyozza, hogy ezeknek az el­veknek ellentmond az a ko­rábbi gyakorlat, amikor csu­pán egy dolgot szorgalmaztak: hol a gazdasági, hol az admi­nisztratív ügyeket, hol pedig a különböző átszervezéseket. Ami a bírálat szellemének érvényesítését illeti, erre pél­dának hozta fel az SZKP Köz­ponti Bizottságának 1964. októ­beri ülését, és a XXIII. párt- kongresszust megelőző többi központi bizottsági ülést. — Pártunk élesen megbírál­ta az öntömjénezés ismeretes megnyilvánulásait, a tényleges lehetőségektől távol álló fele­lőtlen ígérgetést. A szavak, az ígéretek tettekre köteleznek — állapítja meg Sztyepanov. A Pravda cikkírója fejtege­téseinek második részében kimutatja, hogy a nép legfőbb óhaja és törekvése a béke és a jólét. A dolgozó tömegek a múltban mindenkinél többet szenvedtek a háborúktól, ame­lyeket a kizsákmányoló osztá­lyok robbantottak ki és min­Megnyílt az Uruguayi KP XIX. kongresszusa Montevideóban megnyílt az Uruguayi Kommunista Párt XIX. kongresszusa. A küldöt­tek megvitatják az ország leg­fontosabb problémáit, a nem­zetközi helyzetet és megvizs­gálják, milyen eszközökkel folytassák a harcot az impe­rializmus ellen. A megnyitó után Arismendi, a párt köz­ponti bizottságának első titká­ra mondott beszámolóit ESEMÉNYEK VARSÓ: Lengyelország keleti részé­ben, Lublin közelében hatal­mas kőszénlelőhelyre bukkan­tak a geológusok. A lengyel geológiai intézet igazgatójának kijelentése szerint ez lesz ta­lán Európában a legnagyobb kőszénlelőhely és tartalékait sok milliárd tonnára becsülik. PÁRIZS: Leon Mauvais, Georges Se- guy, André Merlet, a CGT tit­kárai vezetésével a nagy szak- szervezeti központhoz tartozó szervezetek több képviselőjé­ből álló küldöttség kereste fel az Egyesült Államok párizsi nagykövetét, s átnyújtotta ne­ki a CGT országos vezetőségé­nek az Egyesült Államok el­nökéhez intézett tiltakozó nyi­latkozatát. A nyilatkozat elíté­li a Haiphong és Hanoi váro­sok ellen intézett barbár bom­batámadásokat. HAVANNA: A latin-amerikai diákok kongresszusa, amely július 28. óta ülésezik Havannában, el­határozta egy antiimperialista denkinél kevesebbet tudtak tenni elhárításuk érdekében. A világ első szocialista álla­ma céljául tűzte ki, hogy har­col az imperialista háborúk ellen, a_világbékéért. Sztyepanov az életszínvonal emeléséért folyó küzdelmet vá­zolva, kitért az SZKP Közpon­ti Bizottságának 1965. márciu­si és szeptemberi üléseire, amelyek megmutatták: milyen fontos megvizsgálni a tervek helyességét és olykor radikális változtatásokat eszközölni azokban, olyan változtatásokat, amelyeket maga az élet, a ta­pasztalat, a gyakorlat diktál. A Pravda cikke rámutat, hogy a XXIII. pártkongresszus határozatainak szellemében fo­lyik a gazdaságvezetési hibák kiküszöbölése, azoknak a fel­tételeknek a megteremtése, amelyek biztosítják a szovjet ország gyors fejlődését a kom­munizmushoz vezető úton. Már mutatkoznak a gazdasági re­form első eredményei, gyorsul az ipari és a mezőgazdasági fejlődés, javulnak a nép él»* körülményei, tökéletesebbé válnak a szocialista társadalmi viszonyok. Az amerikai képviselőház 237 szavazattal 176 ellenében jóváhagyta az új polgárjogi törvényt, amely a jövőben a színes bőrűeknek nagyobb jogo­kat biztosít lakások vásárlá­sára vagy bérlésére. A tör­vényjavaslatot 12 napos vita után és igen „felhígított” for­mában fogadták el. A benyúj­tott módosítás értelmében ugyanis a törvény az Egyesült Államok lakóépületeinek csu­pán 40 százalékánál — az álla­— lúrúkkcut TEHERAN: Teherán közelében két fér­fit a levegőbe emelt a sivatagi forgószél, majd a földhöz csa­pott úgy, hogy mindketten szörnyethaltak. A tevéknek, amelyeken utaztak, semmi ba­juk sem történt. CIENFUEGOS: A dél-kubai Cienfuegosban épül a világ legnagyobb cukor­kikötője, amelynek raktárában százezer tonna kristálycukor helyezhető el. A kikötőt jövő év júliusában adják át rendel­tetésének. WASHINGTON: A munkaügyi minisztérium az Egyesült Államokban 3 mil­lió 200 000 munkanélkülit tart nyilván. A munkanélküliek száma júliusban a munkaerő 3,9 százalékának felelt meg. Ez az arány áprilisban 3,7 száza­lék volt. Különösen nagy a munka- nélküliség a fiatalok között, számuk eléri az egymillió két­százezer főt. (MTI) Párizs nemet mond.,.\ PÁRIZS (MTI): _ Az UPI amerikai hírügynök­ség párizsi tudósítója francia kormánykörökből szerzett ér­tesülésekre hivatkozva közölte, Franciaország eltökélt szándé­ka, hogy iövő évtől kezdve te­rületén az Egyesült Államok legkisebb katonai jelenlétét I sem tűri eL Erre vezethető visz. j sza De Gaulle tábornok hatá- j rozott állásfoglalása, amellyel | a francia elnök nem enged; I meg amerikai légi támaszpon- | tok fenntartását francia terű- j létén. Charles Bohlen amerikai j nagykövet ugyanis a közel­múltban folytatott párizsi tár­gyalásai során el szerette vol­na érni azt, hogy Franciaor­szág területén mintegy tucat­nyi amerikai támaszpontot „készültségi állapotban” tart­sanak és így azok háború ese­tén gyorsan használatba vehe­tők legyenek. Az amerikai nagykövet e tárgyalások során állítólag hozzájárult volna ahhoz, hogy a szóban forgó támaszpontokat a francia hadsereg, esetleg francia polgári személyek, vagy polgári ruhás amerikai katonák tartsák készenléti ál­lapotban. Francia kormánykörök érté­sére adták a UPI tudósítójá­nak, hogy Bohlen nagykövet mindezen javaslatait francia; részről továbbra is a leghatá­rozottabban elutasítják. mi tulajdonban levő nagy épü­lettömbök és új házak eseté­ben — tiltja meg a faji meg­különböztetés érvényesítését, de a magántulajdonban levő házakra nem vonatkozik. A törvényjavaslat a faji egyenlőséget előmozdító né­hány más rendelkezést is tar­talmaz, ugyanakkor azonban kemény büntetést helyez kilá­tásba azon polgárjogi önkénte­sek számára, akik az Egyesült Államok egyik államából egy másik területre mennek át agitációs célból. A törvényjavaslatot most a szenátus elé terjesztik, ahol po­litikai megfigyelők szerint erős ellenállásba ütközik majd. Miközben az amerikai kong­resszus a színes bőrűek jogai­nak részleges kiterjesztéséről tárgyal, a Mississippi állambe­li Granadában fajgyűlölők rá­támadtak egy 200 főnyi néger csoportra, amely a városháza felé vonult, hogy felvétesse magát a választók névjegyzé­kére. A fajgyűlölők rátámad­tak a négerekre és bántalmaz­tak egy újságírót is, aki a fel­vonulókkal tartott, hogy be­számoljon a tüntetésről. Négerek és fajgyűlölők kö­zött újabb összecsapás volt a Michigan állambeli Detroit- ban is. A rendőrség később je­lentést adott ki, amely szerint „ura a helyzetnek”. Michigan egy másik helységében, Lan- singban, a rendőrség fajgyűlö­lő fiatalok egy csoportjával csapott össze, amikor azok a városira négerek által lakott egyik épülettömbjét fel akar­ták gyújtani. Az Ohio állambeli Cleveland esküdtszéke jelentésében fog­lalkozik a városban július 18-án kitört és több napon át tartott faji zavargásokkal, amelyek során négy néger éle­tét vesztette és több mint 50-en megsebesültek. Újabb faji zavargá§ok az Egyesült Államokban A képviselőház jóváhagyta az új polgárjogi törvényt latm-amerikai diákszervezet megalapítását. E szervezet ál­landó titkárságának székhelye Havannában lesz. Amerikai repülőgépszerelő-sztrájk LEONBERG: A nyugat-németországi Leon­berg közelében egy 49 éves férfi 40 méteres zuhanás után életben maradt. Hídról esett le, de szerencsére egy nádasba, és csak kisebb zúzódásokat szen­vedett. Egyébként ő az egyet­len, aki ezt a csodát nem ér­tékeli, mert öngyilkos akart lenni. NmüsH 1966. augusztus 11., csütörtök WASHINGTON (MTI): Több amerikai szakszerveze­ti vezető felhívta a kongresz- szust, ne hagyja jóvá azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében öt nagy amerikai légiforgalmi vállalat sztrájkoló szerelőit a munka felvételére lehetne kényszeríteni. A törvényjavaslat jelenleg a képviselőház kereskedelmi bi­zottsága előtt fekszik. Siemiller, az amerikai gé­pészszakszervezet elnöke a kongresszushoz intézett üzene­tében hangoztatta, hogy a sztrájkellenes törvény elfoga­dása a munkásokkal szemben az öt nagy légivállalat helyze­tét erősítené és a vállalatok minden engedmény elől el­zárkóznának, mert tudnák, hogy az amerikai kongresszus­ban szövetségesükre találtak. George Meany, az AFL-CIO szakszervezet elnöke távirat­ban fordult a képviselőház bi­zottságának valamennyi tagjá­hoz, felkérve őket, szavazzanak a törvényjavaslat ellen. Harley O. Staggers, West Virginia-i demokrata párti kép­viselő, a bizottság elnöke vi­szont újságíróknak kijelentet­te, véleménye szerint a keres­kedelmi bizottság elfogadja a törvényjavaslatot. Yeletek vagyunk vietnami pajtások! Táborban Toltunk A nyáron Csillebércen vol­tam táborban. Itt mosolygós arcú vidám pajtások üdülnek Ám, ahol nagy a vidámság ott sem feledkeznek meg a szen­vedő vietnami népről. Egyik este a tábortűz fel-fel csillanó lángjánál emlékeztünk meg a szenvedő népről. Altáborveze- tőnk beszédet mondott, melyet hallgatva a pajtások arca el­komorult. Később a pajtások ajkáról felcsendültek a vietna­mi dalok és csatakiáltások. Csend lett. Az égen fekete fel­hők kúsztak, eltakarták a Hói­dat és a csillagokat. Rozsé* laktak a tűzre. Az életre kelt lángok fényénél újra felcsen­dült a dal. A tűz körül zász­lók. táblák emelkedtek a ma­gasba. A dalt ismét csatakiál­tás követte. Az esti szellő szárnyán tovasuhantak a hang­foszlányok. Azok a vietnami pajtások, akik pincékben és más elhagyatott helyen vésze­lik át a háború borzalmas nap­jait, talán ők is arra gondol­nak, hogy mi is velük vagyunk és a közös erő győzni fog; Paczik Ilona Szilvásvárad Fejlődik községünk Csapatunkból, a Búvár őrs felderítésre indult. A tanácshá­zára mentek. Felkeresték a KISZ-titkárhelyettest és tuda- kolóztak tőle. Megkérdezték, mi létesül maid a faluban, mi­vel fogják fejleszteni a község kulturális viszonyait? Boldogon nagy gond a víz­ellátás. A faluban csak három artézikét van. Elsősorban te­hát a vízhálózat kiterjesztését tűzték célul. Még nincs rendes kultúrház sem. A foglalkozá­sokat, a mozihelyiségben tart­ják meg. Kultúrházat kell épí­teni. Az út is rossz. Most már végzik a korszerűsítését. — Ezt szeretnénk megvalósítani a jövőben — mondta a KISZ- titkárhelyettes. Reméljük, ez sikerülni is fog! Zsíros Erzsébet Boldog Ebben az évben Sikfőkütra mentünk táborozni. Táborhe­lyünk a járási tanács üdülője volt, melynek kertjében öröm. mel vertük fel sátrainkat. Hét­főn reggel indultunk. Sajnos egész nap rossz idő volt. Ren­dezkedtünk és elmentünk ebé­delni. Aztán megbeszéltük a beosz­tásokat. Feladat mindenkire jutott. A következő napokban nekünk kedvezett a szerencse Jó időt kaptunk. Megismerked­tünk üdülőnk környékével a nagy kerttel és a kis patakok­kal. Aztán „Ki mit tudót” rendeztünk, melyet egy hetedi­kes pajtás nyert meg. Megnéz, tűk a hatalmas hegyeket és szamócát szedtünk. Másnap testvércsapatunkkal a buda­pesti IV. kerületi úttörőkkel közös számháborút rendeztünk. Mi voltunk a védők, ők a tá­madók. A számháborút meg­nyertük. A következő napon az ugyancsak Sikíőkúton táboro­zó másik csapatot a budapesti Száva utcai pajtásokat hívtuk ki labdarúgó-mérkőzésre. Csa­patunk ügyesebbnek bizonyult. Győztünk. A győzelemmel járó málnaszörpöt és csokikat fiú pajtásaink nagy örömmel fo­gyasztották el. Mi, a lányok szurkolásunkért részesültünk jutalomban. Hasonló élmények közt teltek el táborozásunk napjai. Fájó szívvel búcsúz­tunk el a gyönyörű tájtól a jö­vő évi viszontlátásra. Eger X. számú iskola. Király Györgyi Tizenegyes TTgyan miért van az, hogy a felnőttek nem szíve­lik, amikor a fiuk az udvaron focizik? ... Hiszen oly lelkesen játszanak, hozzá még a leg­újabb szisztéma, a négy-kettő- négy szerint. Az se számít, hogy jóval kevesebb a játékosok száma, mint amennyit a szisz­téma előír... — Fő az elv — szereti nagy- komolyan hangoztatni Vovka. De hát hiába a felnőttek zsörtölődnek. Csupán Vovka apukája kockáztatta meg a pártoló megjegyzést: — Akárki akármit mond: a sport hasznos dolog... Persze, az üvegtörés se kutya... S erkélyéről ügyel arra, hogy kalamajka ne legyen. Egyszóval Vovka apukája nem okoz gondot... Bezzeg Jurka anyukája!... A legha­tározottabban megtiltja cse­metéjének, hogy a kapuban akrobatikus vetődéseket pro­dukáljon. Ezért aztán Jurtka lábbal, fejjel vagy hassal há­rít. Egv szép napon Vovka fer­geteges áttörés után bombalö- vést küldött a kapura. Jurka a homlokával védte ki a biz­tosnak látszó gólt Vovka pa­pája lekiáltott fiacskájának: — Mafla! Azzal lement az udvarra. Jurka mamája is lesietett a „pályára”. — Ez már igen! — S csókol­gatni kezdte Jurka ibolyaszín­ben játszó homlokát Az kel­DONKÚ LÁSZLÓ versei: A LEVES TÖRTÉNETE Ildi lányom kiabál, ha jó lewssei a tál már az asztalunkon áll. „Nem kell nékem a leves, mert forró, mert fűszeres, nem kell, nem kell, mert levesf’ Most az anyu elveri? Nem, a levest elteszi, jó ebéd lesz, esteli. letlenül tűrte a csókokat, hi­szen a játéknak még nem volt vége. Kisvártatva feltűnt az udva­ron két nagyapa: Genkáé meg Kolkáá Genka nagyapját, alig, hogy unokájára pillantott, el­futotta a méreg. — Már megint az én cipőm­ben rugdalod a labdát, te ha­szontalan! Szegény Genka ettől a leto­lástól úgy megzavarodott, hogy kézzel hárította a labdát. Ez meg bizony büntetőrúgást von maga után. Vovka elhelyezte a labdát, aztán arrébb ment, hogy le­gyen honnét nekifutni... Jur­ka kidüllesztette a hasát, úgy várta a labdát... Ám Vovka papája gyengéd erőszakkal fia helyére állt: — Ezt a lasztit én lövöm be. Képes volnál megint eltolni — jelentette ki, s nadrágja alját felgyűrte. Több se kellett Jurka anyu­kájának: — Ez nem igazság! Hiszen maga felnőtt! Vovka apukája olyasmit dünnyögött, hogy az itt most nem számít, azzal felkészült a nekifutásra. — Hát jó! — kiáltotta har­ciasán Jurka mamája. — Le­gyen! Rúgja maga! De a ka­puba én állok be! Jurka, ide a kesztyűd! — Hogy-hogy? — méltatlan­kodott Vovka apukája. — Ne haragudjon, de ... szóval ma­ga mégiscsak nő... — Annyi baj legyen. — No, jól van, én nem bá­nom, csak aztán maga meg ne bánja. ’yovka papája az udvar ’ legtávolabbi zugába hú­zódott vissza. Nekifutás... Lövés! Jurka anyukája ugrott egy nagyot, és akrobatának is be­csületére váló vetődéssel „keb­lére ölelte” a labdát. A játékosok falrengető él­jenzésbe törtek ki. A hős ka­pus-mama odament fiacskájá­hoz, még egyszer homlokon csókolta és azt mondta: — Szaladj fel nagymamához; kérj tőle pénzt és vegyél ma­gadnak fagylaltot, addig majd én játszom ... Jurka elsietett, a mérkőzés pedig újult erővel folytató­dott ... Amikor Genka megkaparint tóttá a labdát, nagyapja kiál­tozni kezdett: — Genka, te lőj!.;; Lőj tel Hallod? Eh, ez is játék? Rúgd csak le gyorsan a cipőm, majd én megmutatom, mi a foci. — Azzal arrébb tolta unokáját, a elfoglalta helyét a pályám. A másik csapatban is csen történt. Kolka helyére nagy­apja állt be. Később, ahogy e munkából hazaszállingóztak a többi apák, más cserék is történtek. A fia­tal játékosok a kerítés mellé húzódtak, nehogy zavarják Iá- batlankodásukkal a felnőttek focizását. A mérkőzés I7tí4-«» áCfc Vovka iménti, most pedig pa­pája csapatának javára, ami­kor Genka nagyapja kézzel érintette a labdát. A játékve­zető piersze tizenegyest ítélt Vovka apukája megint a* udvar végébe ment... Jurka anyukája isimét mindenre el­szánt kapusptózbam leste a lab­dát! IVekiszaladás; Lövés?.IS ’ Egy elsőemeleti ablak­üveg fülsértő tsörömpölésseJi zúzódott ízzé-porrá. Az apák és nagyapák egf pillanatra kővé meredtek, majd tülekedve, egymás sarkát tipor­va szerte futottak. Vagy húsz perc múlva a meg­szeppent bácsik és Jurka ma­mája lábujjhegyen igyekeztek kióvakodni a házból. Utolsónak Vovka papája bújt elő „fedezékéből”. Csak ekkor döbbent rá, hogy tulajdon lakásának ablakát lőtte ripityára! L. Platonov S mit tesz Ildi délután! nocsak, újra kiabál: „Éhes vagyok, anyukám.I“ Előkerül a leves, nem forró, nem fűszeres, megenni is érdemes! KIS TETŐFEDŐK Esik eső, becsurog fedelén a háznak, úttörők, kisdobosok a tetőre másznak. Cserélik a cserepet, javítják a zsuppot, nem csurog már az eső, hol az előbb csurgott. öreg néne lakik ott, köszöni a munkát, s a kis tetőfedőknek piros almát nyújt át. ALAGÚT Két őrs oszlopban sorakozik, széles terpeszben állnak egy­más mögött. Sípszóra a leg­utolsó lehasal és előrekúszik az alagúton át. Utána rögtön a következő, és így tovább. Az az őrs győz, amelyik előbb fe­jezi be a kúszást és minden tagja vigyázzban áll. VÍZI FOGÖCS KA A játékosok, a kijelölt terü­leten kört alkotnak a vízben. (Derékig érő). A kör közepén áll a fogó. Kezdéskor elkiált­ja magát: én vagyok a fogó! Mindenki menekül a fogó elől, ha mégis sikerül egyet elfog­nia, akkor kézfelemeléssel jel­zi, hogy most már ő a fogó. Szabály: víz alá merülni tilos! Aki mégis alábukik, az lesz a fogó. kötéltAnc A földre jó hosszú spárgát fektetünk. Ezen keli végig­mennie a játékosnak anél­kül, hogy a kötélről lelépne. De mielőtt elindul, adjunk ke­zébe megfordított látcsövet. Így a játékos a távolító és ki­csinyítő üvegen keresztül nézi a kötelet. Ahány félrelépés, annyi rossz pont!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom