Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

Színvonalas árukínálat

— jó minőségű áruk

Hat új bolt, több kisvendéglő nyílik a megye községeiben

Taus* János belkereskedelmi minisxter nyilatkozata a belkereskedelem harmadik ötéves tervének célkitűzéseiről

ja országgyűlés néhány

héttel ezelőtt Iktatta törvénybe a népgazdaság harmadik ötéves tervét.

A törvény — a többi között — előírja, hogy a lakosság mind sokrétűbb igényének kielégítése érdekében élelmiszerekben és iparcikkekben egyaránt javítani kell az árukínálatot, korszerű ruhái zati és tartós fogyasztási cikkekben . az ellátást.

E, látszólag egyszerű, valójában rendkívül sokrétű feladat végrehajtásával kapcsolatos célkitűzésekről Tausz János belkereskedelmi miniszter a következőkben tájékoztatta munkatársunkat.

_ Az 1966—1970 közötti

te

rvidőszak folyamán a lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 14—16 százalékkal emelkedik. Miután a reáljövedelmen belül a készpénz-bevételek nagyobb arányban nőnék, a kiskereskedelmi forgalom mintegy 20 százalékos emelkedésével számolunk. Az 1965. évi 88 milliárd Ft-tal szemben az értékesítés 1970-ben meghaladja a 105 milliárd Ft-ot Az össz- forgalmon bélül az élelmiszerek és az iparcikkek aránya megközelítően azonos lesz, az egyes főárucsoportok értékesítésének növekedése azonban eltérően alakul.

__ A bolti élelmiszerek forgalmánál 16 százalékos, a vendéglátás értékesítésének 23 százalékos növelését tervezzük. Célul tűztük, hogy az élelmiszerek mind nagyobb hányada kerüljön az üzletekbe iparilag feldolgozva, előrecsomagolva, főzésre előkészítve, vagy félkész-étel formájában. (Ezzel is — valamint a kereskedelmi és üzemi vendéglátás forgalmának növelésével — könnyíteni akarjuk a dolgozó háziasszonyok munkáját. Nagyobb arányban kerül forgalomba magasabb tápértékű, korszerű táplálkozást biztosító (élelmiszer is.

— Az élelmiszerforgalom növekedésével párhuzamosan növekszik a lakosság élelmiszerfogyasztása is. Az 1 főre jutó (fogyasztás húsból, húskészítményekből, baromfiból 1970- toen majdnem 55 kg lesz, (szemben az 1960. évi 47,6 kg- mal és az 1965. évi 51,8 kg- mal. Zsiradékból az 1965. évi 24:2 kg-ról 26,3 kg-ra, tejből és tejtermékekből 96 kg-ról 116 kg-ra, cukorból 30 kg-ról 33 kg-ra, zöldségből és gyümölcsből 129 kg-ról 147 kg-ra emelkedik a fogyasztás. Egyidejűleg — s ez a korszerűbb táplálkozás bizonyítéka — a ga- bonaneműek (kenyér, liszt stb.) fogyasztása minimálisan

ugyan, de csökken.

— Bár a kereskedelem a harmadik ötéves tervben — évről évre növekvő mértékben — mintegy 9—10 százalékkal több húst hoz forgalomba, a húsellátás mégsem probléma- mentes. Az igények gyorsabtetái. augusztus 7., vasárnap

ban nőnek, mint a rendelkezésünkre álló húsmennyiség, és különösen sertéshúsból nem tudjuk az igényeket maradéktalanul kielégíteni. Ismerve a vásárlók kívánságait — és figyelembe véve a reális lehetőségeket is — erőfeszítéseket teszünk a húsellátás, a húsáruk összetételének javítása érdekében.

— Hogyan növekszik a tervidőszak alatt az egyes iparcikkek forgalma?

— A ruházati cikkek 12 százalékos, a vegyesiparcikkek 29 százalékos forgalom-növekedését irányoztuk elő. Az átlagot meghaladó mértékben növekszik a tartós fogyasztási cikkek értékesítése: több mint 40 százalékkal; a vas-műszaki cikkeké mintegy 36 százalék kai. A személygépkocsik száma majdnem megkétszereződik, számításaink szerint 75 ezer áj személygépkocsi kerül a vásárlókhoz. A harmadik ötéves terv végére minden második családnak mosógépe és tv-készüléke, minden harmadik családnak hűtőszekrénye lesz.

— A forgalom mennyiségi növelése mellett nem kevésbé fontosnak tartjuk az áruválaszték bővítését, a minőség javítását. A fogyasztók nagyobb választékban igénylik a korszerű alapanyagokból gyártott ruházati termékeket, nagyobb kapacitású, modern háztartási gépeket, híradástechnikai készülékeket kívánnak vásárolni! A fogyasztási cikkek minőségével kapcsolatban még eléggé nagyszámú, jogos kifogás hangzik el. Erre nemcsak nyomatékosan felhívtuk az ipar figyelmét, hanem a kereskedelmi szerveket arra ösztönözzük, hogy szigorítsák az áru minőségi átvételét, érvényesítsék kötbérigényeiket, ne vegyenek át a szabványtól eltérő minőségű árut, és szükség esetén kezdeményezzenek felelősségrevonást is, ha szándékos minőségrontást tapasztalnak.

— Fontos kérdésnek tartjuk az építőanyagellátás javítását. A családiház-építési kedv erőteljesen növekszik. A harmadik ötéves tervben előreláthatólag 200 ezer lakás épül magánerőből. Ezenkívül építési anyagokat kell biztosítanunk a meglevő házak bővítéséhez vagy tatarozásához. Az építési anyagok iránti igény — amellett, hogy a forgalom 30 százalékkal növekedni fog — meghaladja a rendelkezésre álló árualapokat, ezért a tervidőszakban mindent megteszünk, hogy a szükséges építőanyagokat, szerelékeket, fürdőszoba-berendezéseket biztosítsuk.

— Miniszter elvtárs szavaiból is kitűnik, hogy a jobb minőségű és nagyobb meny- nyiségű áru biztosítása az ipar és a kereskedelem hatékonyabb együttműködését igényli. A gazdaságirányítás új rendszere hogyan segíti elő a-z együttműködés javítását?

— A gazdaságirányítás új rendszerében a kereskedelem és az ipar alapvető érdeke teljesen egybeesik: a fogyasztók által keresett, korszerű termékeket gyártsanak és hozzanak forgalomba. Ha a fogyasztók és a piac értékítéletét figyelmen kívül hagyjuk, az áruk eladhatatlanokká, vagy nehezen értékesíthetővé válnak; a kereskedelem csökkenteni kényszerül megrendeléseit, vagy nem veszi át a kifogásolható árut.

— Az ipari és a kereskedelmi vállalatok együttműködésének megkönnyítése és rugalmasabb kereskedelmi tevékenység előmozdítása érdekében több intézkedést teszünk. Ezek részletezésére még nincs mód, csak megemlítem, hogy lehetőség lesz az ipari és kereskedelmi vállalatok közöfl önálló ármegállapodásra; a kereskedelem kedvezményeket adhat az iparnak, ha soron kívül vagy kiváló minőségű árut gyárt részére. Mintegy 40 százalékkal növeljük az import-;

áruk behozatalát, és közvetlen árucserét folytatunk — elsősorban a baráti országokkal a választék bővítése érdekében. Erőteljesen támogatjuk a különböző kereskedelmi szektorok közötti versenyt, a fogyasztók megnyeréséért és megtartásáért.

— A továbbiakban inkább azokról az intézkedésekről kívánok részletesebb tájékoztatást adni, amelyek már az idén is hatályban vannak, és máris lehetővé teszik az ipar és kereskedelem együttműködését, az öntevékenyebb kereskedelmi munkát:

— teljes önállóságot biztosítottunk a kereskedelmi vállalatok részére áruforgalmi terveik elkészítésében. Az árualap, a várható vásárlóerő gondos elemzése és szállító- partnereikkel történő előzetes tárgyalások alapján a vállalatok maguk készítettek tervet, programot éves feladataikról;

— a szükséglethez igazodó, tapasztalatokon alapuló áru- készlet-normatívák alapján a forgalom bonyolításához szükséges hitelkeretet a vállalatok szabadon állapítják meg a Magyar Nemzeti Bankkal történő tárgyalás során. Ha úgy ítélik meg, hogy egy nagyobb tétel áru megvásárlása részükre előnyös, erre önállóan további hitelt vehetnek igénybe;

— a kereskedelmi vállalatok kockázati alapot képeznek, hogy jó minőségű, de a szezon végén kimaradt, vagy a forgalom lebonyolításához szükségtelen készleteiket, saját hatáskörükben árengedménnyel értékesíthessék;

— több vidéki iparcikk kiskereskedelmi vállalat — földművesszövetkezet is — már az idén az új gazdasági mechanizmus közgazdasági ösztön;- zőit alkalmazza, kísérletképpen. Jogot kaptak a többi között arra is, hogy árubeszerzéseiket közvetlenül az ipartól eszközöljék; megváltoztatták a beosztott és vezető állású dolgozók anyagi ösztönzésének rendszerét stb.;

— valamennyi vállalat részére megengedett, hogy árubeszerzéseiket nemcsak az adott megye területén működő, hanem bármely nagykereskedelmi vállalattól biztosítsák;

— támogatjuk az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek piaci értékesítését;

— kiterjesztettük a vállalatok helyi árualapokból történő beszerzési lehetőségét. Általában arra ösztönzünk, hogy a központi árualapok mellett a helyi árualapok, a helyi termeltetés fokozott felhasználásával is javítsák az áruválasztékot;

— jelentősen fokoztuk a vállalatok önállóságát a béralap- gazdálkodásban, a bérmegtakarítások felhasználásában; a hálózat fejlesztésben pedig a beruházási, felújítási és karbantartási keretekkel gazdálkodhatnak szabadabban.

—Milyen lehetőségeket biztosít a harmadik ötéves terv az üzlet- és a szállodai hálózat bővítéséhez, a kereskedelem korszerűsítéséhez?

— A terv az állami belkereskedelem részére mintegy 2,6 milliárd forint, a szövetkezeti kereskedelem számára 2,1 milliárd forint beruházási lehetőséget biztosít. Ezt az összeget növeli a tanácsok, vállalatok saját erőforrása.

— A belkereskedelem beruházási keretéből mintegy 850 millió forintot a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére, ugyancsak 850 milliót idegenforgalmi célokra, és közel 700 milliót a nagykereskedelmi raktárak és telepek építésére és korszerűsítésére fordítunk. A szövetkezeti beruházási keretnek több mint felét felvásárlási raktárak és hűtőtárolóK építésére használjuk fel.

— A kereskedelmi hálózat fejlesztésénél továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a kereskedelmi központokban korszerű, nagyobb alapterületű

szaküzleteket alakítsanak ki. A meglevő hálózat belső tartalékainak kihasználásával a korszerű eladási formák alkalmazásával kell biztosítani a nagyobb forgalom zavartalanabb és kulturáltabb körülmények között történő bonyolítását. Folytatjuk a megkedvelt ÁBC-áruházak építését Budapesten, Veszprémben és Nyíregyházán. A helyi jellegű hálózatfejlesztés egyik sarkalatos feladata, hogy a kereskedelmileg ellátatlan területeken napi cikkeket árusító — főként élelmiszer — boltokat építsenek. Tervek szerint 200 ilyen, jórészt külterületi bolt megnyitására kerül sor a tervidőszakban.

— Az Országos Áruházi Vállalat befejezi a csepeli, szegedi, tatabányai áruházak építését és újat épít Miskolcon, Székesfehérvárott, Zalaegerszegen, Kaposvárott, valamint Budapesten: Óbudán. A tervidőszak végén kezdetét veszi az egri, szolnoki és pécsi áruházak építése is, ezek megnyitására azonban csak 1970 után kerül sor.

— Az idegenforgalmi jellegű

szállodák hálózata 10 — közöttük öt állandó jellegű és öt idény-jellegű — szállóval bővül. Befejeződik a Budapest Szálló építése; a Duna-parton és a Margit-szigeten épül szálló. Balatonarács, Balatonfü- red, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonföldvár és Hévíz is új szállodát kap. E kiemelt, idegenforgalmi jellegű szállodák mellett, jórészt a tanácsi vendéglátó vállalatok saját beruházásaként Harkányban,

Szombathelyen, Nyíregyházán, Békéscsabán, Szolnokon és Székesfehérvárott épül új szálló, és 200 hellyel bővül a győri Vörös Csillag. Nagy kapacitású önkiszolgáló éttermek nyílnak Miskolcon, Egerben, Szentendrén, Győrött és Veszprémben. Több vidéki városban új cukrász-termelőüzemek is létesülnek.

— Folytatjuk a kereskedelem és vendéglátás korszerű gépekkel történő ellátását. A hűtőkapacitás fokozásával lehetővé válik, hogy újabb üzletekben árusítsanak hidegkonyhai készítményeket, félkészételeket, mélyhűtött árukat Nagyobb mennyiségben kívánjuk a gyümölcsleveket, üdítőitalokat hűtött állapotban forgalomba hozni. A kiszolgálás toVábbi korszerűsítésére különböző árusító automatákat, pénztár- és csomagológépeket szerzünk be. A vendéglátást el kell látnunk nagyteljesítményű sütő-főző-berendezésekkel, előkészítő gépekkel, hogy kü- .Ionosén a kiránduló-, üdülőhelyeken nagy tömegben jelentkező vendégeket gyorsan, kiváló minőségű ételekkel, cukrászati- és hidegkonyhai készítményekkel lássuk el.

— A gépek alkalmazásának a kereskedelemben is fontos célja, hogy csökkentsük, és ahol lehetséges, kiküszöböljük a kézzel végzett munkát, a kereskedelmi dolgozók erős fizikai igénybevételét Ennek érdekében is egyebek között különböző bolti, raktári «nelő-, szállító- és árumozgató szerkezeteket és targoncákat szerzünk be.

— A harmadik ötéves tervben a belkereskedelemnek jelentős feladatokat kell megoldania. A gazdaságirányítás új rendszerében a kereskedelmi vállalatok szerepköre növekszik. Reméljük, hogy az új gazdasági mechanizmus azon célkitűzését, amely a szükségletekre való termelést helyezi előtérbe, megértik ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szállítóink, és növelik a lakosság igényeinek megfelelő fogyasztási cikkek termelését és szállítását. A termelés fejlődése mellett, a kereskedelmi dolgozók tömegeire támaszkodva, a harmadik ötéves terv során a lakosság ellátását magasabb színvonalon, kulturáltabban fogjuk biztosítani — fejezete be tájékoztatását a miniszter.

Augusztus 20-án adják át Füzesabonyban a megye legnagyobb áruházát

Évente újabb boltokkal, vendéglátóipari egységekkel gazdagodnak a megye községei. Ebben az évben különösen nagy összeget fordítanak a boltok. vendéglátó egységek építésére, korszerűsítésére.

Már az első hat hónapban megoldották a Budapest—

Miskolc közötti, megyénkén áthaladó műút mellett az átmenő forgalom ellátását. Korszerű kisvendéglőket, bisztrókat nyitottak Hatvanban, Horton, Kápolnán, Szihalmon és Párádon. Ugyanakkor Bükkszéken ABC kisáruház nyílt. Az áruház jelentősen segíti a fürdőhely jobb ellátását.

A korszerűsítés és az új egységek létesítése ezzel még nem fejeződött be. így többek között új, korszerű önkiszolgáló boltokat nyitnak Nagyvis- nyón, Bekölcén. Kaiban két új bolt nyílik. Erdőtelken jelentős beruházással a háztartási bolttal együtt zöldség- és kenyérbolt is épüL

Augusztusban adják át a forgalomnak a Mábraderecskén létesített büfé-falatozót és önkiszolgáló boltot. A beruházásra fordított összeg közel 700 ezer forint Még ebben az évben elkészül a szarvaskői vegyesbolt is, mintegy 300 ezer forintos költséggel.

Befejezéshez közeledik és augusztus 20-án adják át a forgalomnak a megye legnagyobb emeletes áruházát Füzesabonyban. A megnyitás után öt osztályon, mintegy öt és félmillió forint értékű áruban válogathatnak a vásárlók.

Ugyancsak ebben a községben nyílik meg a megye legnagyobb bútorüzlete, amelyet 600 ezer forintos költséggel létesítenek.

Üjabb szövetkezeti beruházásokkal gazdagodik Gyöngyös is. Már elkészült és napi 30 tonna jeget termel a MÉIC új jéggyára. A termelőszövetkezetek igényeit elégíti ki a szövetkezet támberendezést gyártó betonüzeme. Ugyancsak még ebben az évben megkezdi munkáját a szövetkezett magtisztító berendezés is.

A szövetkezetek vendéglátásszínvonalának növelését segítik elő azzal, hogy az év hátralévő részében új kisvendéglőket létesítenek. Elkészül többek között Tarnamérán az új bisztró, amellyel megoldódik a község ellátása. Erre az építkezésre majdnem egymillió forintot fordít a szövetkezet.

Gyöngyösön korszerűsítik a Kékes kisvendéglőt, modern konyhával és berendezésekkel látják el.

Egyre több falusi háztartás

kap palackos gázt, amelyek cseréjét a szövetkezetek végzik. Áz év hátralévő részében Vámosgyörkön, Lőrinciben és Makiáron mintegy 200 ezer forintos beruházással építenek cseretelepeket.

A községek dolgozói nagy lelkesedéssel támogatják a szövetkezetek kezdeményezéseit. Társadalmi munkával, részjegybefizetésekkel segítik az építkezéseket.

A szövetkezetek munkájukkal jól beleilleszkednek a fejlődő szocialista falu életébe. Egy év alatt a bolthálózat korszerűsítésére mintegy 38,5 millió forintot fordítanak. Az építkezések és korszerűsítések mellett új gépi berendezéseket, felszereléseket vásárolnak, mintegy 5 millió forint értékben. Az állami támogatás mellett 20 millió forintot tesz ki az az összeg, amelyet a szövetkezetek saját erőforrásból biztosítanak a beruházásokhoz. Az előzetes tervek szerint jövőre még nagyobb összegeiket fordítanak a boltok, vendéglátóipari egységek és felvásárló telepek építésére, korszerűsítésére. L

| Szabó Lajos

Kis hal is jó hal —, ha van.

(Foto: Kiss Bélát