Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
A IX. pártkongresszus tiszteletére Megduplázták a műszakokat Tavasztájt szóltak az üzembe: fiúk, baj van a szerszámokkal..! *Ftenn” is, „lenn" is csodálkoztak, hiszen csupa régi segéd dolgozik a József Attila brigádban, csupa nagy gyakorlatú, ügyes szakember akiktől megszokták már, hogy csakis Jó munkát engednek ki & kékük alól, — Most meg? MiratZSIVICZA MIHÁLY „ KASZÁS PÁL ha cáfolni akarnák az eltelt évek kedvező tapasztalatait: egymás után „mentek gallyra" látszólag egyébként ezúttal is gonddal készített szerszámaik. 1 Hamar kiderült azonban, hogy nem rajtuk múlott! Rossz volt az edzés s a ht- degfolyatók szinte minden alkalommal helytelen beállítást végeztek. Így a meglehetősen drága szerszámok minduntalan eltörtek, újra meg újra leállt a buragyártás — miközben a megrendelők természetesen állandóan sürgették az alkatrészeket. Annál is inkább mivel azok olyan híradástechnikai berendezések tartozékai amelyeket nagyrészt külföldre szállít a BHG és a Telefongyár. A burákat tehát semmiképpen sem lehetett hagyni, gyorsan cselekedni kellett Ekkor jelentkezett a négy ember, nagy türelemmel, figyelemmel ekkor fogott ismét az ismerős szerszámok újbóli elkészítéséhez a helyzetfúróg Molnár Gyula, Cipó Gábor, ná el kötelességét A taggyűlés aktivitása, vitakészsége a napirend megválasztásától függ. Ha a tsz gazdasági helyzetéről, a munkáról, a tsz-ta- gokat közvetlenül érintő dolgokról van szó, élénk, pezsgő a vita. Csendesebbek a taggyűlések, ha elméleti „elvon tabb” témát tárgyal a taggyűlés. A vezetőség javaslatait eddig mindig vita nélkül emelte határozottá a taggyűlés, s utána a párttagok egy akarttal látnak a határozat megvalósításához. A párttagság 90 százaléka példamutatásán túl érvekkel, okos, lelkesítő szóval is jobb munkára serkenti a pártonkí- vülieket. A termelőszövetkezeti tagság, sőt a község lakói is büszkék az olyan kommunistákra, mint Ifovács Pál kombájnvezető, Dósa Ferencné szocialista munkacsapatvezető, Burkus János „dohányos”, Tuza Gábor állattenyésztő. Ezek a kommunisták — és sokan vannak hozzájuk hasonlók — mind a pártmunkában, mind a gazdasági tevékenységben példamutatóap teljesítik feladataikat. Az igazsághoz tartozik, hogy előfordul: egy- egy párttag munkájában, magatartásában kommunistához méltatlanul viselkedik. Ilyen tetben vezetőségi ülésen vitatják meg ügyét, s ha súlyosabb a vétke, taggyűlésen döntenek. Ebben az évben egy párttagot zárt ki a taggyűlés, egy másikat pedig szigorú megrovásban* utolsó figyelmeztetésben részesített. A pártszervezet, a kommunisták eredményes munkájához jelentősen hozzájárul a vezetőség. A pártvezetőség és a gazdaságvezetés között tökéletes az összhang. Nincs olyan fontos kérdés, érintsen bár az csak egy embert, vagy a tagság egészét, amelyben a párttitkár és a tsz-elnök ne tanácskozna. Nincs olyan kérdés, vagy panasz, amellyel bárki is a párt-, vagy a gazdaságvezetéshez fordul, hogy intézkedést, vagy választ ne kapna. Természetesen ez kedvezően hat nemcsak a kommunistákra, hanem a páríonkívü- liekre is, a megértést, a meghallgatást jó munkájukkal viszonozzák. Most, a kongresszusi készülődés során a pártszervezet ismételten értékeli a kommunisták munkáját, s felhívja a figyelmet azokra a dolgokra, amelyekben előbrre kell jutniuk. Ilyen például, hogy nem elég széles körű a bírálat sem a taggyűléseken, sem egyébként, a napi munkában. Általában akkor bírálnak a párttagok, ha személy szerint őt marasztalták el, s akkor ő is felfedi másnak a hibáját így nem egyszer inkább személyeskedéssé fajul ez a vita. Vannak olyanok is, akik a közös ügyért emelnek szót, nem a saját sérelmükből, vagy éppen anyagi érdekeltségükből indulnak ki. Elvétve olyannal is lehet találkozni a termelő- szövetkezetben, ami ha elterjedne, a bírálat elfojtásához vezetne. Hangzottak el ilyen kijelentések: „miért kellett szólni a pártszervezetnek”, „ne szaladj mindjárt a párttitkárhoz, a pártszervezetheg”. Hyen esetben a pártvezetőség határozottan fellépett és felelősségre vonta a „felelősségre vonót”. Summázva a dolgokat: erős, egységes a Rákóczi tsz párt- szervezete. Tagjainak a munkájára az jellemző, hogy a nagy dolgokban, a fő kérdésekben egyetértenek, vitatkoznak, győzködik egymást és amikor határoztak az egységes vélemény alapján egységes a cselekvés is. S ez az egység további eredményes munka záloga. Mi volt eladó es mi van Öt ér visszafelé a tartós fogyasztási cikkek nyomában Mint egy pontos szeizmográf, úgy jelzi a kereskedelem a lakosság életszínvonalát Mit vásárolunk, mennyit költünk kultúrára, élelmiszerre, ruházkodásra és tartós fogyasztási cikkekre. Különösen ez utóbbi — a tartós fogyasztási cikkek — lehet egyik mércéje az életszínvonal alakulásának. 25 különböző áruféleséget sorol a kereskedelem a tartós fogyasztási cikkek közé. Kísérjünk most figyelemmel néhány tartós fogyasztási cikket, menynyit vásároltunk, mennyit költöttünk rá az elmúlt öt esztendőben. Bár a számadatok pontosak — a megye kereste»- delim forgalmát mutatják —» mégis nyugodtan mondhatjuk, ennél jóval többet vásárait Heves megye lakossága. A hatvani rész csaknem Budapesttel határos, de a megye más tájainak lakóit is gyakran vonzza még a bővebb fővárosi választék. 1961 1962 1963 1964 1965 toes I. mér tm I. fSér Porszívó db 900 1200 1200 1 670 2250 840 1184 Mosógép db 4500 4700 6000 5 700 8000 3469 3846 Centrifuga db 70 180 1000 700 1 200 723 393 Hűtőgép db 120 300 700 1 7 00 1 350 040 1704 Rádió db 5600 5000 4500 5 100 3 500 2150 3284 Televízió db 2620 3900 5800 8 300 5300 2210 1984 Kerékpár db 6100 6000 6000 4 400 5 00C 3184 4958 Motorkerékpár db 812 900 1200 850 700 328 639 Fényképezőgép db 1700 1400 1200 1 250 1750 105* 1104 Óra db 5000 4800 4900 12 800 12 200 6600 8372 Bútor millió Ft-bon 36 38 45 48 51 27 ' 27 Tartós fogy. cikkek * k i . ► összesen I millió Ft-ban m H2 J69 m 174 88 Ül A számadatok alakulását két szempontból is érdemes figyelni. Az egyik: hogy emelkedett a lakosság jövedelme, hogy volt miből költeni; a másak pedig: iparunk és külkereskedelmünk igyekezett lépést tartani a követelményekkel és egyre nagyobb számban küldte piacra a keresett gyártmányokat Porszívóból például csupán 900 talált gazdám 1981-ben, míg öt év múlva már 2250 fogyott a megyében. Nagy karriert futott be a centrifuga is. Több mint tizenötszörösére emelkedett a forgalma. Hasonló a helyzet a hűtőgépnél is. 1961-ben 120-at vásároltak a megyében, míg 65-ben 1350-et Különösen jelentős emelkedést mutat ez év első félévének a forgalma. Érdemes ösz- szehasonlítani a számokat Az első fél évben jóval több hűtőgépet vásároltak a megyében, mint 1965-ben az egész esztendőben. Pontos választ ad a fenti kimutatás arra is, hogy mennyit költöttünk ösz- szesen tartós fogyasztási cikkekre. 1961-ben 113 millió forintot, míg ebben az estzendő- ben már az első hat hónapban csaknem elértük ezt az összeget: pontosan 106 milliót költöttünk. Résziéire is A forgalom emelkedését elősegítették az OTP hitelakciói is. Néhány számadat ennek illusztrálására: 1961-ben 14 millió forintot hitelezett az OTP áruvásárlásra, 1965-ben már 42 milliót. Az elmúlt esztendő első felében 3650 hitellevélen 18 milliót kölcsönöztek a megyében, míg az év első hat hónapjában 6 és fél ezer hitellevelet és 34 millió forintot adtak ki. A legtöbben bútor- vásárlásra, hűtőgépre, tv-re és motorkerékpárra kérik a kölcsönöket. Igaz, a részletakció jelenlegi formájában is sok-sok családot segít a vásárlásban, mégis érdemes lenne tovább fejleszteni, bővíteni a hitelakció lehetőségeit. Nem is elsősorban a cikklista bővítésére, mint inkább a fiatal házasok segítésére gondolunk. Az ő számukra kellene nagyobb kedvezményt, hosszabb távú fizetési lehetőséget biztosítani, hogy minél előbb beszerezhessék a legszükségesebb tartós fogyasztási cikkeket. Felzárkózott a falu is Ma már nincs olyan tartós fogyasztási cikk, amelyet ne vásárolnának a községek lakói is. Nemcsak, hogy vásárolják, hanem a tartós fogyasztási cikkek túlnyomó többsége rendszeresen kapható a földművesszövetkezeti boltokban is. A nagykereskedelmi vállalatok például mintegy 60 üzletbe szállítanak tartós fogyasztási cikkeket, ebből 45 üzlet a községekben van. A mosógép szinte mindennapos cikk a falusi boltokban, de hűtőszekrény, tv, motorkerékpár is kapható 15 községben Nézzünk egy gyors összehasonlítást, mennyit forgalmazott 1966 első felében — az egyes cikkekből — a városokban az állami, és a községekben a szövetkezeti kereskedelem. 2628 rádiót vásároltak városban és 1186-ot a községekben Tv-ből 1124 fogyott el a három városban és 870 a földmű vess zö vetkezeti boltokban. Érdekesen alakult a mosógépforgalom is. A városokban csak 1256 fogyott el, míg a községekben 2090. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a mosógép csatát nyert a falun is. Még egy adat, amely a községek részesedését jelzi: az állami kereskedelem 73 milliós forgalmat csinált tartós fogyasztási cikkekből az első fél évben, míg a szövetkezeti kereskedelem 33 milliót. A Yálászíékot bővíteni kell A statisztika számadatai arra engednek következtetni — ezt igazolják a kereskedelem szakemberei is —, hogy ha nagyobb lenne a választék, még magasabbra emelkedne a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Itt van például a padlókefélőgép. 1961-ben 150 fogyott, s 65-ben is csupán 200. Ez év első hat hónapjában mindösz- sze 70 darab. Miért? Egyetlen típus van belőle már évek óta, elég drága, nem beszélve arról, hogy itt lenne az ideje külföldi mintára kombinálni a porszívóiml. Hasonló a helyzet a porszívóval is. Igaz, jól bevált a hazai Venus, de mellette csak a kis NDK-porszívó kapható, hiányzik a szovjet Rakéta és a Csajka is, hiába keresik a vásárlók. A hűtőgépből is elkelne a bővebb választék. Két gyártmány kapható, a magyar Lehel és a szovjet Szaratov. Pedig sokan keresik a 40 literes lengyel hűtőgépet, de csak olykor-olykor látható egy-egy darab belőle. Egyáltalában nincs választék magnetofonból, lemezjátszóból, varrógépből, de még rádióból és kisképernyős televízióból sem. Sokol a divat Nézzük csak ismét a fenti kimutatást. 1964-ben még bővebb volt a rádióválaszték, fogyott is 5100 darab. 1965-ben csupán 3500 rádiót vásároltak a megyében. Igaz, ez év első felében ismét emelkedett a forgalom — főleg a táskarádióval —, de a választék most is nagyon szegényes. Meg kell mondani őszintén, a Pacsirtán kívül nincs szép és ízléses, modern rádiónk. Ezen a területen sürgősen tenni kell valamit, de ugyanakkor elő kellene segíteni a* olcsó rádlök gÉPj tását is. 640 forintos rádió alig kapható, pedig elkelne még ennél olcsóbb típus is, főleg azokba* a lakásokban, ahonnét éppé* ezekben a napokban szerelik le a vezetékes rádiót. Zsebrádió egyáltalán nem kapható az üzletekben, a gyorsan megkedvelt szovjet Sokol táskarádió pedig — amelyre esküsznek rá, hogy praktikusabb, mint a japán zsebrádió — villámgyorsan divat és egyúttal hiánycikk is lett A megye- székhely szaküzlete 20 darabot kap havonta. Ha hiányt, cikk, ha kevés van belőle, felesleges tucatnyi irányba terítentt Csak egy: a Favorit Érdemes felfigyelni a készülékek forgalmának számé« adataira is. Az első félévbe* csupán 1995 tv-készűléket adtak el megyénkben. A csőkke-i nő tendencián még a Vabdar-fW gó világbajnokság sem tadott segíteni Ha az okokat kutatjuk, eljutunk a kisképernyős készülékek hiányához. A négyféle nagyképemyős készülék mellett csak egyetlen kisképernyős készülék található az üzletekben, a Favorit Ez is 5700 forint. Éa itt érdemes elgondolkozni, éppen az új mechanizmus szellemében: tv-gyár- tásunk kezdeti időszakában volt Tavasz és Carmen 4200 forintért, és amikor már belejöttünk a gyártásba, csak Fa- voritot tudunk produkálniT A községek lakói, a kisebb keresettel rendelkező családok kisképernyős televízióra várnak. __! Ku ltúra is... Kettős öröm figyelemmel lei- tóm i a tartós fogyasztási cikkek forgalmának emelkedését Ezek a cikkek ugyanis kettős rendeltetésűek: kultúrát is ja* lentenek egyúttal. Nemcsak 4 tv és a rádió, hanem a mosógép, a porszívó és a motorkerékpár is. A motorkerékpár megrövidíti a távolságot a város és a falu között, a mosógép és a többi háztartási gép segítségével pedig jóval kevesebb lesz a fáradság, s a meg- spórolt idő gyümölcsözik majd az olvasásban, színházban, a tv képernyője előtt, egyszóval — kultúrában. Márkusz László Mfiiüste 3 1966. augusztus 7„ vasárnap (papp) Z sivicza Mihály ét Kaszát Pál. S miközben végezték munkájukat egymás között megszületett az elhatározás is; védnökséget vállalnak a burák felett, addig nem nyugszanak amíg a kért darabszám el nincs készítve! S addig valóba» nem nyugodtak... És különösen nem nyugodott ír»«ám Pál, mivel hogy neki éppen a többinél is nagyobb oka volt erre! Valamikor ugyanis a Telefongyárban dobozott, ott töltötte a tanulóéveit, ott is szabadult s ezért úgy érezte, hogy kollégáinál valamivel többel tartozik. Jól emlékeznek még rá a pesti szaktémák — egy ízben egykori pajtásával, a mostani szerszámrevizorral személyesen is találkozott, beszélgetett a búrákról — ugyan, hogy fogadnák hát ha megtudnák: Sírokban nem tudtak megbirkózni ezekkei az alkatrészekkel?ti — Hét napot „nyomtunk rá", csakhogy sikerüljön! — magyarázta Cipó Gábor. — Alig, hogy elkészült a ezerszám, vittük a hidegfolyató üzembe, magunk állítottuk be g ott maradtunk a gyártásnál is. Hét napon keresztül tartott a dupla műszak: nyolc óra a szerszámüzemben, rendes munkájuk mellett, a másik nyolc meg a hidegfolyatóknál. Zsávicza Mihálynak még a vasárnapból is jutott! A hat hosszú műszakot még egy vasárnap délelőttel is „megfejelte”. — Azon a héten jóformán nem is láttam a családomat! 'CIPŐ GÁBOR Nappal én dolgoztam, éjjé meg az asszony, s a gyerekei rég aludtak már mire hazatér1 tem... Nem Zsivicza büszkélkedett társai magyarázták, hogy í fiatalember júniusban mag£ legyátott vagy harmincezerny: burát s legutóbb júliusban pedig 42 ezret! S nem is akárhogyan: a megengedett tíz he lyett mindössze csak öt százalék volt a seleji! A siroki gyárnak nem kel- lett hát szégyenkeznie félévkoi a pestiek előtt s nem kell a harmadik ne gyedévben sem mert elvégeztél* már ennek a2 időnek á felada. tát is... A szerszámüzemiek telje sítették igéretü. két, állták £ szavukat — ígJ a telefongyáriak és a BHG exportját nerc akadályozhatják a sirokiak- tól rendelt burák! Köznapi tör. ténet, parányi fejezete a kongresszusi mun. kaverseny krónikájának. A Mátravidéki Fémművekben jegyeztük fel. augusztus ele- jés,'-.. (gyóni—kiss]
