Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

Gyümölcs, zöldség vagonszamra .Hass, alkoss, gyarapíts!" Terv az emberért Szokás a MEK gyöngyösi hu- tőházát óriási éléskamrának mondani. Az elnevezés csak­ugyan találó, de nem eléggé ki­fejező. Ki látott már olyan éléskamrát, amelyből nemcsak a tulajdonos, hanem még a tá­voli szomszédok is kapnak élelmet? Valahogy így kell el­képzelni ugyanis ezt a hűtőhá­zat. Amikor ott jártunk, Bécs- be, az NDK-ba, Csehszlovákiá­ba és az NSZK-ba indítottak útnak paradicsomot és ubor­kát. Azonban nemcsak az áru for­galma ér el itt szokatlan mé­reteket, hanem a kereskedelmi partnerek forgalma is megha­ladja a máshol szokásos mér­téket Izgalmas, érdekes, hasznos munka szemtanúi lehettünk. Ügyfelek a a NDK-ból A hűtőház területén műkö­dik a HUNGAROFRUCT ki- rendeltsége, Grósz József ve­zetésével. Éppen az NDK-ból érkezett küldöttekkel tárgyal­tak. A VEB Deutrans megbí­zottai Bad Sehandauból jöttek el Gyöngyösre. Ütjük célja kettőse egyfelől tájékozódni akartak a kínálat lehetőségei­ről a helyszínen, másfelől vi­szont kifogást is hoztak ma­gukkal a nemrég szállított hat vagonnyi paradicsom miatt. A tételnek mintegy öt százaléka már nem felelt meg a követel­ményeknek. Ennek bizony ár- csökkentés a következménye. A bizalmukat mégsem vesz­tették el. Tapasztalatból tud­ják, hogy a magyar áru kiváló minőségű, az említett „apró­ság’* semmit sem von le eb­ből a megállapításból. És újabíb, további több száz va­gon paradicsom átvételét aján­lották fel. Jól jövedelmez a csomagolás Az exportárut általában a tsz-ek csomagolják, ami az u-borkánál mázsánként 180 fo­rint, a paradicsomnál pedig negyven forint pluszjövedelmet jelent. — Hogyan végzik az áru mi­nősítését? — kérdeztük Grósz Józseftől. — A termelőszövetkezettel tárgyalunk. Az áruk minősé­gét, szemnagyságát mi adjuk meg, mi szabjuk meg a mani­pulálását is, amit röviden a csomagolás módjának nevez­hetünk. A mennyiséget illetően azonban már a MÉK-kel tár­gyalunk. — & mi a véleményük az áruról? — Elégedettek vagyunk ve­le. A Bad Schandau-i paradi­csom, amiről már beszéltünk, csak kivétel. Elmondotta még Grósz Jó­zsef, hogy a tsz-ek szintén lelki- ismeretes munkát végeznek, a feltételeket megtartják. Az áru csomagolása pedig jó jövedel­met biztosít a közös gazdasá­goknak. Vagyis: mindkét fél jól jár. A mennyiség sem gond Az elmúlt években többször hangzott el panasz a MÉK el­len, mert nem vette át a tsz-ek áruit. Mi a helyzet most? — Ha legalább negyven- nyolc órával előre jelentik a tsz-ek, minden árut átveszünk — közli' Falcsik János, a MÉK- kirendeltség helyettes vezetője. — De a jelentett mennyisé­gen túl tíz százalékot vagy annál tíz százalékkal keveseb­bet jogában áll szállítani a szövetkezetnek. — A beérkezett árut azonnal el tudják helyezni? — Ha van olyan, amit nem tudunk azonnal, betesszük a hűtőtérbe. Ott egyik-másik ter­mék akár két hétig is eláll. — Mi történik olyankor, ha a termés olyan nagy, hogy. a tsz dolgozói nem győzik szed- hi és csomagolni? — Mi szívesen kisegítjük Bket — ezt már Vígh Mihály, a MÉK kirendeltségének veze­Egészség, kultúra — a har­madik ötéves terv két hangsú­lyos címszava, s egyszersmind olyan emelkedő adatsorok sű­rített kifejezője, amelyek köz­vetlenül érintik valamennyi­ünk életét, formálják az előt­tünk álló esztendők hétköz­napjait. Ami az egészségvédelmet il­leti, a fejlődés itt arra a — minden túlzás nélkül — törté­nelminek tekinthető vívmány­ra épül, hogy az országnak már csaknem minden lakosa jo­gosult a társadalombiztosítás­ra. A következő évek program­jában lényegében az szerepel, hogy — jelentős összegekkel — javítsuk, tökéletesítsük ezt a. társadalmi szolgáltatást, kü­lönösen a termelőszövetkezeti tagság vonatkozásában. Orvosi, egészségvédelmi né­zőpontból így összegezhető ez a program: a betegségek meg­előzése és a betegellátás szín­vonalának növelése. Néhány jellemző számmal próbáljuk tényezőire bontani ezt az ál­talános célt, s ha meggondol­juk, hogy itt minden számjegy — emberéletet, egészséget je­lent, a szenvedés megelőzését, vagy elhárítását jelképezi, ak­kor aligha tekinthető egyhan­gúan szürkének az adatfelso­rolás. Az orvosellátottság arány­vés, valamennyi jelenfke^Ä még nem lehet elhelyezni. Je­lentős költséggel, mintegy 300 millió forintos beruházással bővítik az óvodai helyek, szá­mát. Az ország kulturális színvo­nalának emelésében elsőszámú tényező: az iskolapolitika, a tanulási lehetőségek gyarapítá­sa. Az alsó és a középfokú oktatás fejlesztésére állami és tanácsi költségkeretekből ösz- szesen 2,2 milliárd forintot irányoztak elő. Szükség is van a fejlesztésre, mert az általa-; nos iskolát végző tanulók szá­ma a következő években szá­mottevően növekszik: az idéa zárult tanév 135 ezer végző tanulójával szemben, 1968— 69-ben 183 ezer tanuló lép H az általános iskolák kapuján. A demográfiai hullám — az öt­venes években született, na­gyobb létszámú korosztályok — „átvonulásával” az általá­nos iskolai időszakon, vala­mint az osztálytermek számá­nak további növelésével csök­ken az úgynevezett osztott délelőtt—délután igénybe vett tantermek száma (a jelenlegi 39 százalékról, mintegy 20—25 százalékra.) A középiskolai létszámarány; lényegében a mai színvonalon marad — mintegy évi 65—67 ezer elsőéves középiskolással —, s a nagyobb létszámú év­folyamok számára inkább a szakmunkásképző iskolák nyújtanak a jelenleginél széles- körűbb képzési lehetőséget (Egyébként egész iskolarend­szerünkben nagyobb hang­súlyt kap a népgazdaság igé­nyeihez közvetlenebbül igazo­dó, szakszerű képzés). Az egyetemek—főiskolák el­sőéves nappali hallgatóiként évenként mintegy 10 ezer fi­atalt vesznek fel a tervi dő- szakban. Természetes, hogy ennek a keretszámnak nem­csak a tanulás tárgyi feltéte­leinek bővítéséhez szükséges összegek, hanem — ami ennél is fontosabb — a népgazdaság későbbi felsőfokú szakember- igénye szab határt. A művelődés, a kultúra egyéb tényezőiről szólva: a harmadik ötéves terv idősza­kában jelentősen bővül a mű­velődési otthonok hálózata* a könyvtárhálózatot nem mennyiségben, hanem színvo­nalában, korszerűségében fej­lesztik, s ugyancsak inkább a korszerűség irányában fejlő­dik a mozihálózat is. Egészségesebben és kulturál­tabban élünk a következő öt esztendőben — ezt sugallják a tervbe foglalt célkitűzések. T. A. számában eddig is előkelő he­lyen álltunk a világranglis­tán — egész sor nálunk gaz­dagabb országot is megelőz­ve —; most a tervidőszakban további 4000-rel emelkedik az orvosok száma, s az 1965-ben tízezer lakosra jutó 19,2 átlag­ról, az orvosarány 22-re nö­vekszik. Az egészségügy fej­lesztésének különösen fontos része az úgynevezett alapellá­tás bővítése, korszerűsítése. A társadalombiztosítás, az egész­ségvédelem központi alakja: a körzeti orvos. Nos, a körzetek száma mintegy 500-zal növek­szik, ami javítja a betegellá­tást, csökkenti a körzeti ren­delők zsúfoltságát. Előzetes adatok szerint hozzávetőleges napi 7000 órával emelkedik a szakorvosi ellátás Is. A gyógyítás, az ország egészségvédelme szempontjá­ból elsőrendű a kórházi ágyak számának növelése. A terv­időszak végéig — mintegy 7000—7500 új ággyal — 84—85 ezerre növekszik az ország gyógyintézeti ágyainak száma. Az egészségügyi fogalomkö­rébe tartozik a gondoskodás a legkisebbekről: a bölesödés- korúakról. Jóllehet, 1970-ig hozzávetőleg ugyanannyi új bölcsődei hely létesül, mint a második ötéves tervben, az igényekhez mérten ez még ke­J. MART IN»V Bizonyos Vavilicsev nevezetű ismerősöm járt nálam. Jól benne voltunk a beszélgetés­ben, amikor kialudt a villanylámpa. Újat csa­vartam be, s a régit bele akartam dobni a szemetes vödörbe. — Megőrültél!? — kiáltott fel Vavilicsev. — Most divat kiégett villanykörtéket gyűjteni. Gondosan újságpapírba csavarta a villany­égőt és magával vitte. Egy hónap múlva telefonált. Hangjában reménység remegett: — Mondd, nincs véletlenül egy „Miska bá­csi” cég jelzésű mosdószappanod? — Éppen ma vett egyet a feleségem — mondtam. — Ez aztán kitűnő! — örvendezett Vavili­csev. — Nagyon kérlek, eszedbe ne jusson ezt a szappant felhasználni. Hazaviszem a gyűjte­ményem számára. Most az a divat, hogy mos­dószappant gyűjtenek az emberek. Vavilicsev megérkezett és elvitte magával „Miska bácsi”-t. Talán egy hónappal később újra felhívott telefonon: — Ide hallgass, amikor legutóbb nálad jár­tam, kaktuszt láttam az ablakban. Igaz? — Igen, van kaktuszom. — Akkor add nekem. A kaktuszgyűjtemény ma a sláger! megérkezett és vitte magával a kaktuszomat. Egyszer megyek hazafelé, hát látom, hogy a lakásom ajtaján nincs kilincs. Helyette oda­tűzött valaki egy cédulát: „Melózni kellett vele, de pompás lelet ajtókilincs-gyűjtemé nyem számára! Most ez a divat! Vavilicsev.” Azt mondják, hogy most divatba jött ócska kerti nyugágyakat gyűjteni. Nálunk akadt ilyesmi. Nem v rtam be Vavilicsev látogatását, elvittem neki a lakására. Miután befejezte vi­haros örömujjongását, így fordult hozzám: — Hallgass ide, van egy struccfajta, valami emu, nem tudsz róla? Hol lehetne emu-tojást venni? A napokban tudtam meg, hogy nem sokára divatba jön a madártojás gyűjtése. Fordította: Pagonyi Antal A füzesabonyi járásból jelentjük: Befej ezés élőit az aratás Száz traktor végzi a talajmunkákat (Tudósitónktól.) Ismét teljes erővel halad a nyári betakarítás a füzesabo­nyi járásban, ahol az elmúlt hét végi esőzés néhány napra megállította az aratást. A fel­szikkadt talajon már vasárnap ismét munkához láttak a gé­pek és hétfőtől kezdve rend­szeresen dolgoznak. Az őszi árpa aratása után a rozs aratása is befejeződött, az őszi búzát pedig 10 és félezer holdon, a vetésterület 85 szá­zalékán takarították be a gé­pek. Befejeződött a borsó ara­tása is, ami azt jelenti, hogy 2350 hold termése került zsá­kokba és magtárakba. A tava­szi árpa aratása 75 százaléknál tart. Kedvező idő esetén né­hány nap múlva, esetleg.a hét végére az idei aratás teljesen befejeződik a járás területén. Elsőnek a hali Március 15. Termelőszövetkezet tagsága fe­jezte be az aratást, de ezek­ben a napokban már Dormánd, Besenyőtelek, Füzesabony, Kompolt, Poroszló termelő- szövetkezetei is jelentik az ara­tás teljes befejezését. Az aratás befejezésével pár­huzamosan a termelőszövetke­zetekben folyamatosan halad a szalmalehúzás. A közel 21 ezer holdas vetésterület 54 száza­lékán végezték el ezt a fontos munkát. Az aratás befejezésé­vel egyre több erőgép szaba- lul fel és végezheti a talaj- munkákat. Egy héttel ezelőtt 86, most pedig már 100 erőgép végzi a tarlók szántását. Két műszakban dolgoznak a nehéz lánctalpas traktorok és az el­múlt héten dolgozó 17 kétmű- szakos traktorral szemben most már 2i-re emelkedett a két műszakban dolgozó erőgé­pek száma. Az utóbbi napokban hullott csapadék jól feláztatta a száraz talajt és igen kedvező hatás­sal volt a talajmunkák meg­gyorsítására. A járás termelő- szövetkezeteiben eddig 3500 holdon végezték el az őszi ve­tések alá való szántást, két­ezer holdon a tavasziak alá való mélyszántást, 1200 holdon pedig másodvetéseket végez­tek. A tarló tárcsázását, disz- tillerezését 2600 holdon végez­ték el idáig az erőgépek, és összességében számítva több mint kilencezer holdon fejez­ték be a megfelelő talajmun­kákat a járás területén. A ta- lajmunkák végzésével egy idő­ben a megfelelő talajerő-után-; pótlásról is gondoskodtak. Ed­dig 700 holdon nyári istálló­trágyázást végeztek a szövet­kezetek, újabb 700 holdon nit­rogén, 1300 holdon pedig fosz­for tartalmú műtrágyát szór­tak ki a jövő évi vetések alá. Cs. I. Az egri járásban a szőlő- gyümölcs rekonstrukció már a második ötéves terv időszaká­ban is eredményekkel járt: mintegy 329 katasztrális hold szőlőt telepítettek. Ugyanakkor az ostorosi Kossuth Termelő- szövetkezetben 16 ezer mázsa kapacitású szőlőfeldolgozót építettek, s összesen 2500 hek­toliternyi űrtartalmú hordókat vásároltak. A verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben egy nagy kapacitású horizontális borsajtót helyeztek üzembe. A járás több közös gazdaságában létesítettek még gyümölcs-cso- magolókat, osztályozó színeket, permet,léjceverő tornyokat. Jelenleg az egyesített járás közös szőlőterülete 2020, a kö­zös gyümölcsösé pedig 1732 hold. A harmadik ötéves terv so­rán mintegy 140 holdon kerül sor a gyümölcs és mintegy 800 holdon a szőlő rekonstrukció­jára. Az egyik legjelentősebb létesítmény a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben épülő komplex öntözőhálózat és víz­tároló lesz, amely mintegy 300 katasztrális hold szőlő öntözé­sét teszi lehetővé. Emellett ter­mészetesen új csomagolok, tá- rolószínek, pincék, szállító- utak, permetlékeverő tornyok is épülnek a járás közös gaz­daságaiban. Az utóbbi időkben egyre job­ban felismerik a termelőszö­vetkezetek, hogy a korszerű szőlők, gyümölcsösök igen nagy anyagi haszonnal járnak. Ép­pen ezért fokozottabban meg­becsülik a szép jövedelmet biz­tosító ültetvényeket. A talaj- munkák fokozatosan javulnak. Különösen jó talajmunkát vé­geznek az ostorosi Kossuth, makiári Béke, makiári Rákóczi és a pétervásári Ezüstkalász és a recski Kékesi Gyopár terme­lőszövetkezetekben. Sajnos, nem mondható el ez az egerbo- csi Szabadság, bélapátfalvi Március 15., egercsehi Alkot­mány és a tamaleleszi Tarna- vöigye termelőszövetkezetekre. Jelenleg a járásban a szántó arányában a közös szőlőterü­let 5,2, míg a gyümölcsös 4,4 százalék. Nem kis terület ez, s megérdemli a fokozott gon­doskodást, törődést. Éppen ezért lesz igen nagy jelentősé­ge a nagyobb arányú rekonst­rukciós munkának, amely a harmadik ötéves terv idősza­kában bontakozhat ki na­gyobb mértékben. |'| • rr \ rr \ n I •■■■I Uj szolok, gyümölcsösök az egri járásban Pedig papíron tudjuk bizonyí­tani, hogy a megrendelt meny- nyiségen túl is szállítunk. Ha beszólnak telefonon, még így is teljesítjük a kérésüket. Napon­ta visszük az árut a Mátrába. Sokszor pedig többe kerül a fuvarköltség Mátraszentimré- re, mint amennyi a szállított áru értéke. Falcsik János pedig kimuta­tást vesz elő, ebből olvassa, hogy a primőráruból mennyit kapott az értékesítő raktár, ahonnan az üzletek és az üdü­lők is beszerzik a terménye­ket. — Már most is van száz má­zsa szőlőnk, Csabagyöngye. Kínáljuk, de egyelőre nem kell. Abasár, Márkáz és a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság szállította a korai szőlőt. Ügy látszik, olykor a panasz könnyebben megfogalmazódik, mint amennyire erre szükség lenne. De arról sem szabad megfe­ledkeznünk, hogy a mátrai el­árusító helyek nagyon változó mértékű kereslettel számolnak, és ez óvatosságra inti azokat Egystlen kérés A MÉK kirendeltségének ve­zetői elégedettek azokkal a kö- zületekkel, amelyekkel kapcso­latban vannak. A MÁV példá­san elégíti ki vagonigényüket, ha szükséges, mosott vasúti ko­csikat ad. Az AKÖV feledke­zik meg csak időnként arról, hogy a gépkocsijait ponyvá­val lássa el. Amióta a jéggyár is üzemel, a legnagyobb gondjuktól sza­badultak meg. A jégszállító híd viszont elromlott, ez kellemet­lenséget okoz. Mindent összevetve: a kiren­deltség vezetői nem panasz­kodnak, sőt inkább dicsérik partnereiket. Ebből az is kö­vetkezik, hogy ügyfeleik is elé­gedettek lehetnek. És állítják, a MÉK mindent megtesz a hiánytalan ellátásért, minden igényt igyekeznek kielégíteni. G. Molnár Ferenc A növényvédők védelmére: vándorkiállítás a megyében Nógrád megye után Hevesbe került az a vándorkiállítás, amely szemléltető tablókon mutatja be, hogyan óvják ma­gukat a különféle mérgező vegyszerekkel dolgozó növény­védők, miként végezhetik biz­tonságosan mindennapi mun­kájukat. Első alkalommal Gyöngyösön rendezik meg a kiállítást, csü­törtöktől a Heves megyei Nö­vényvédő Állomás dolgozói és a járás területén hasonló mun­kakörben foglalkoztatott me­zőgazdasági munkások részére tartanak szemléltető oktatást. Gyöngyösről Hatvanba, Fü­zesabonyba és Hevesre kerül a kiállítás anyaga, majd augusz­tus 28-a. után továbbutazik Hajdú megyébe. Reklamáló ügyfelek — Negyven vagon áru egy napon Export minden mennyiségben tője mondja. — Hadd említsek egy példát. Az utóbbi három nap esős időjárása miatt nem lehetett a paradicsomot szed­ni. Most nagyobb mennyiség jelentkezik belőle. Az export­minőség nekünk is érdekünk. Ha nem győzné a szedést és a csomagolást valamelyik tsz, mi az egészet átvesszük, angi­nái, ahogy mondjuk, belföldi értékben. Munkaerőgondunk nekün nem szokott lenni. Munkaalkalom A hűtőház lehetőséget adott arra is, hogy a városban meg­levő, nagyobb számú női mun­kavállalónak elhelyezekedést biztosítson. Pillanatnyilag százötven nőt foglalkoztatnak, szerződéses alapon. A kiren­deltség vezetői úgy mondták, hogy azok, akik már dolgoz­tak a hűtőházban, szívesen vállalnak itt ismét munkát. Érthető ez, hiszen aránylag kényelmes körülmények között lehet dolgozni, a kereset is el­éri átlagban a napi 40—45 forintot. Hátránya viszont az, hogy a munkaerőigény válto­zó, a szezon függvénye. A városi tanács körében viszont másféle tapasztalat is kialakult A gyöngyösi női munkavállalók egy része nem szívesen megy a MÉK-hez. Hogy miért? Azzal indokolják, hogy nemcsak barackot szőlőt kell válogatniók, csomagolniok, hanem hagymát is például, és annak a szagát nem bírják. Nem hisszük, hogy ezek a „finnyás” természetűek túlsá­gosan rá lennének szorulva a pénzre. fl MÉK és a Mátra Nemegyszer foglalkozott már a tanács fóruma a Mátra el­látásával, és ilyenkor mindig elmarasztalják a MÉK-et. — Nem értjük ezt az állás- foglalást — mondja Vígh Mi­hály kissé indulatosan. — Leg­utóbb a tv-ben is elhangzott olyan vélemény az üdülőveze­tőktől, hogy mi nem adunk elég zöldséget és gyümölcsöt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom