Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-24 / 199. szám
Áz idegenforgalom és a fellazítás A- :j-------m------1- ' - - -- az idegen forgalom fejlődés világjelenség. A nemzetköz turizmus hagyományos terüle tein — Svájcban, Olaszország ban, Ausztriában stb. — a idegenforgalmi bevételek mö vélik a nemzeti jövedelmet más országokban, köztük ha zánkban, nagy erővel és gyor ütemben teremtik meg az ide genforgalom fejlesztéséhe; szükséges feltételeket. Enne! köszönhető, hogy 1964-ben mái kb. 8—9 millió, 1965-ben 11- -12 millió dollár bevételhez jutottunk az idegenforgaloir forrásaiból. A nem lebecsülendő gazdasági előnyök melleti politikailag is hasznos, hogy 1 millió felett jár azoknak a külföldieknek a száma, akik évente hosszabb-rövidebb ideig tartózkodnak hazánkban. (Természetesen hasonlóan kedvező hatást kelt az is, hogy a kiutazó magyar állampolgárok száma az elmúlt években megsokszorozódott, e rövid cikk keretében azonban csak a beutazó idegenforgalomról esik szp.) A nagy külföldi-járás előnye, hogy a szocialista országokból érkező barátaink jobban megismerik életünket, ennélfogva még szorosabbra fonódnak az összekötő szálak. A turizmus segítségével a társadalmi, az emberek közötti kapcsolatok megközelítik azt a szintet, amelyet a szocialista országokkal a politikai, a gazdasági és kulturális kapcsolataink már elértek. Az utazgatások jó alkalmat adnak az ismeretek gyarapítására, a tapasztalatcserére. L Azok, akik az idegenforgalom negatív politikai következményeit emlegetik, nem is a szocalista országokból érkezőkre vagy a kapitalista országokból hozzánk látogató kommunistákra, velünk rokonszen- vezőkre gondolnak, hanem a fejlett tőkés államokból érkező ,,átlagturistákra”. Róluk mondják, hogy „lazítanak”. S az ő példájuk alapján gondolkodnak él azon, mennyire hatásos eszköz az imperialisták fellazító politikájának kezében a növekvő idegenforgalom és milyen mértékben célszerű növelni a beutazók számát? Kétségtelen tény, hogy a fellazítás vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül az idegenforgalom. A fejlett tőkés országokból érkező turisták bizonyos fokig elősegítik a Nyugat iránti illúziók erősödését, fellépésük, viselkedésük, nálunk mutatott életmódjuk a nyugati életforma dicsőítésének hat. Eddig a sokszor hallott megállapítás. De itt nem szabad pontot tennünk a mondat végére. Elsősorban is el kell oszlatni azt a véleményt, • miszerint az ide látogató nyugatiak a kapitalista társadalom keresztmetszetét adják. A kapitalista országokból érkező átlagturista odahaza nem átlagember, hanem a vagyonosok kisebb kategóriájába tartozik. A tőkés országokból javarészt az jön hozzánk, akinek pénze van, a kevésbé tehetős munkás, paraszt vagy alkalmazott otthon marad. Ennélfogva a szállodák előtt parkoló „autócsodák” tulajdonosai láttán nem arra kell gondolnunk; így élnek az emberek a kapitalizmusban, hanem a legtöbbször arra: így élnek a tőkések és a hozzájuk szorosan kötődő elit. Tisztában kell lenni azzal, hogy az egyes nyugati turisták csak egy viszonylag szűk réteg életformáját tükrözik és róluk megítélni, hogyan él a többség a kapitalizmusban — szűklátókörűség. Számításba kell venni még azt is, hogy a kapitalista országokból érkezők túlnyomó többsége a fejlett kapitalista államokból (Ausztria, NSZK, USA, Franciaország, Kanada — az érkezők számának sorrendjében) látogat hozzánk. A gyengén fejlett tőkés világ állampolgárai turistaként a nagy távolság és egyéb okok miatt, alig-alig utaznák Magyarországra. Amit egyesek tehát, a beutazók alapján, az egész kapitalista világra vonatkozó következtetésként levonnak, tulajdonképpen csak az öt-hat legfejlettebb kapitalista országra érvényes. Már ez a felisme- fét, is lehetővé tenné, hogy szé-| Gazdagság dinnyéből, paprikából NÉHÁNY NAPJA nem esett az eső, porosán villognak a napfényben az útmenti fák leA tikett tulajdonképpen pénzt helyettesít. De forintra csak annál a szervnél lehet átcserélni, amely a tikettet kiadta. Nos, ilyen tikettet tervez kiadni a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Hogy mi a célja vele? Azokat a dolgozókat ajándékozzák meg a tiketttel a vásárlók, akik udvariasan, előzékeTikett — udvariasságért nyen végezték a kiszolgálást. Ennek a kézzel fogható eredménnyel járó udvariassági versenynek a lebonyolítása úgy történik majd, hogy a vállalat a különböző intézmények, üzemek vezetőinek bizonyos számú tikettet ad át. A tikett a vevőkhöz kerül, akik az élelmiszerüzletekben elégedettségüket a tikett segítségével fejezhetik ki. Egy tikettnek tíz, illetve húsz forint az értéke, amit az üzlet dolgozója a vállalat pénztárában bármikor beválthat. A tikett-módszer tehát összekapcsolja a versenymozgalmat és a jutalmazást. Jó tehát a vásárlóknak, mert a tikett reményében az eladók figyelmesek lesznek hozzá, de jó az üzletnek is, mert év végén azok a boltok kapják meg a jutalmat a vállalattól, amelyektől a legtöbb tikettet beváltották év közben. Az udvariassági verseny állását is állandóan nyomon lehet követni — a pénztárkönyv alapján. Az ötlet érdekes, hogy mennyire válik be, majd kiderül. (-ár) velei. Beljebb a paprikatáblák azonban nem érzik az eső hiányát, öntözőgépek szórják a vízsugarakat a növényekre. Az egyik tábla szélénél találkoztunk Kassa Józseffel, a tárnábodi Tamavölgye Termelőszövetkezet elnökével. Elégedetten nézegeti a szépen fejlett paprikákat. — Megnéztem a paprikát, most meg a dinnyéhez indultam volna. Ebben az időszakban a kertészet kívánja a legnagyobb törődést — mondja. Nemsokára már a közös gazdaság irodájában folytatjuk a beszélgetést a termelőszövetkezet kertészetéről. — Mi nem panaszkodhatunk — mondja az elnök — jól fizet a kertészetünk. Évről évre megadja azt, amit várunk tőle. A területünk 270 hold, ez az összterületünk mintegy 15 százaléka. A bevételnek viszont harminc százalékát adja a kertészet. — Melyek a fő termékek? — A paprikát 65 holdon ter- ! meljük. Az idén először 16 | holdon átlagban 150 mázsa vastag húsú, soroksári fajta termesztésével. Jó a termés. A múltkor kíváncsiságból megmértünk öt darabot, pontosan egy kiló volt. Az egész termést az.NSZK-ba szállítjuk, holdanként 46 ezer forint bevételre számítunk. A cecei fajta nem ad ekkora termést, de paprikából az összes bevételünk mintegy 1 300 ezer forint lesz. — A dinnye? — SZINTÉN Fö termékünk. Hatvanöt holdon termeljük, a nagyobbik része Sugar bébi, mintegy húsz hold pedig hevesi tájfajta. Dinnyéből is jó a termés, a Sugar bébi nagy részét exportáljuk. A hevesi fajta 150, a Sugar bébi 100 mázsát terem holdanként. Ez átlagosan számolva katasztrális holdanként 20—22 ezer forint jövedelmet jelent a szövetkezetnek. — Jelentős a paradicsomterületünk is. Eddig a negyven holdon átlagban 150 mázsa termett. Bevételi tervünket már teljesítettük, de még mintegy kétszázezer forintot várunk terven felül. Jól sikerült a zöldbab is, negyven holdról 210 ezer forintot jövedelmeiéit — Az uborka? — Sajnos az uborkánk nem úgy sikerült, ahogy gondoltuk. A száraz tavasz nem kedvezett a növénynek, meg aztán öntözni sem tudtuk kellőképpen. Így aztán gyengébb lett a termés. Holdanként átlagban tizenötezer forintot hozott. Viszont más pótolta a kiesést. Az öntözésre terelődik a szó. — A kertészetnek nagyon kell a víz — mondja az elnök —, anélkül nem tud ‘ az ember eredményt elérni. Mi itt a szövetkezetben 120 holdat öntözünk saját fúrású ex- pressz-kútjainkból. A paprikát teljes egészében, az uborkának, karfiolnak és a káposztának egy részét öntözzük. — Távolabbi tervek? — A kertészet nagyságát nem akarjuk növelni. Ez a terület szövetkezetünkhöz mérten elegendő. Viszont szeretnénk nagyobb területet öntözni. A jelenlegi 120 holdat 240- re szeretnénk növelni. Sajnos azonban ennek akadályai vannak. Kutat tudnánk még fú- ratni, ez nem probléma, viszont az ipar kis mértékben gyártja az MA 40-es, MA 50- es és az MA 120-as öntözőberendezéseket. Nem tudunk hozzájutni, s emiatt nem tudjuk megvalósítani terveinket. . Pedig az átlagot még tudnánk növelni a nagyobb arányú öntözéssel. — Munkaerő? — Erre nem panaszkodhatunk. Van elég munkaerőnk a termeléshez, szinte az egész falu kint dolgozik a kertészetben, amikor arra szükség van.' A munka minőségére sem lehet panasz, szorgalmasan, jól dolgoznak nálunk az emberek. Igaz, hogy a jövedelemre sem panaszkodhatnak. VISSZAFELÉ az úton szintén a közös gazdaság paprika-, paradicsomföldjei mellett haladunk el. Asszonyok, férfiak szedik a termést, rakosgatják a ládákba, nagy gonddal, óvatosan. Nem is csoda, hogy megbecsülik a kiváló minőségű kertészeti termékeket, hiszen a szövetkezet jövedelmének jelentős hányadát bizto-; iítják minden évben. Kaposi Levente.femmjj3 1966. augusztus 24., szerda ,1 1 mérséklődnének az illúziók a kapitalizmus iránt. III. í Mindössze néhány gondolatot ■ sorakoztattunk fel és máris ki- - derül, hogy az idegenforgalom- i ból fakadó fellazítás megfele- ; lő politikai és propaganda• munkával ellensúlyozható. S ' még nem is beszéltünk olyan i nagy tartalékokról, mint a nemzeti önbecsülés, bátor kiál• lás politikánk, vívmányaink ; védelmében, az állami fegyelem, az állampolgári köteles■ ség. az éberség, amelyek segítségével még inkább lenyesegethetjük az idegenforgalom alapvetően pozitív hatású növekedésével együtt járó negatív kinövéseket. A közvélemény felkészítése, a megfelelő politikai légkör megteremtése, a kapitalista világgal való kapcsolatok kibővülése folytán mindenkitől megkövetelhető politikai magatartás kialakítása a legfőbb feltétele annak, hogy a fellazító politika hatás- ‘ talanná váljék. Azokkal szem- 1 ben, akik szervezőik megbizá- 1 sából tudatos kártevésre utaz- * nák hazánkba, a törvény szi- ' gorával járunk el, cselekede- ! teiket megtoroljuk. Ezek a jelenségek azonban * semmiképpen nem indokolják, hogy idegenforgalmi politikán- 1 kon, annak alapvető célkitűzé- 1 sein változtassunk. Annál is ' inkább, mert meggyőződésünk. * hogy a nyugati állampolgárok 1 hazánk jó hírét viszik el Nyu- 1 gatra, azt, hogy udvariasan fo- 1 gadták a határon őket, nincs éhség Magyarországon, csino- 1 san öltözködnek, kulturáltak a f kirakatok, pezsgő a közélet, vi- ) dámak az emberek, eredmé- r nyeinkről, gondjainkról egy- i aránt nyíltan beszélünk. Mindezek tudatában kell átgondoltan, körültekintően és határozottan cselekednünk annak érdekében, hogy az idegenforgalom ne lehessen hatásos fellazító eszköz. Ez csak rajtunk múlik. a P. T; r lesebb politikai látókörrel szemléljük a kapitalizmust. II. A turizmus kapcsán nagyon gyakoriak az összehasonlítga- tások a hazai és a külföldi viszonyok között. Nem kell félni tőlük. Az összehasonlítások rendszerint csak akkor végződnek számunkra negatív eredménnyel, ha a felszínt, a részkérdéseket kiragadva tárgyaljuk, vagy bizonyos problémákat nem teljes és reális megvilágításban (például nem a múlttal összevetve, az adottságokat felmérve stb.) vizsgálunk. A magyar viszonyokat főleg szociális, közművelődési, egészségügyi és sok más területen is összehasonlíthatjuk a fejlett tőkés világ átlagával, mert a szocialista társadalom előnyei szemléltetően bizonyíthatók; Szocialista építőmunkánk eredményeit, a rendszerünkben rejlő óriási lehetőségeket bizonyíthatjuk, ha mai helyzetünket összevetjük a kapitalista országok átlagával, a Magyarországhoz egykor hasonló, de kapitalista úton haladó országokkal. A Horthy-rendszer utolsó évtizedében az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében a félfeudális elmaradott Portugália, Törökország és Görögország szintjén álltunk. Ma az említett országokat magunk mögött hagytuk, és az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelésében felzárkóztunk például Olaszországhoz. Nem arról van tehát szó, hogy eltagadjuk, ami a tőkés világban még fejlettebb, jobb mint nálunk, de lássuk be, semmi okunk sincs „hasra esni” a Nyugat képviselői előtt. Mert igaz, hogy Japán sokkal jobb tranzisztoros rádiót gyárt, mint mi, de az összehasonlításnál nagy súllyal essen latba, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelésében Japánt is megközelítettük. Ha a magyar közvéleményben gyökeret verne ez a nézőpont, ugyancsak A BERVÁBAN ÉVEK óta arra törekszenek, hogy az év első munkanapján megmondják: melyik üzemnek és melyik brigádnak mi a feladata. Az idén sem vesztegeltek a vezetők, és a munkások vállalták a feladatokat. Az első termelési tanácskozásokon és menet közben újabb ötletekkel álltak elő: ki mit tud hozzátenni a maga erejéből, hogy jobban menjen a munka, valamivel jobb és olcsóbb legyen a termelés. Feljegyezték és számon tartottak minden javaslatot és az éves munkaversenyvállalás végösz- szege 8,7 millió forintot mutatott. Részben igazuk volt azoknak, akik eleinte csak a nehézségeket látták. Ezzel józanul számolni kellett, főleg a kompresszor- és a fecskendőgyártásánál. De a teljes igazság azok pártjára áll, a csatát azok nyerik meg, akik idei ne. hézségek láttán újabb lehetőségeket kerestek, akik nem riadtak meg, hanem az erők összefogására törekedték. A féléves mérleg adatainak jóváhagyása után jogos az öröm és jogos bizakodást, újult erőt ad a további munkára, hiszen 4,7 millió forint a Finomszerei vénygyár munka- versenyének első féléves eredménye. MELYIK ÜZEM MENNYIVEL járult hozzá? A teljes felsorolás helyett inkább példákat idézünk. Valamivel több mint egymillió forint a 31-es üzem eredménye. A sok nehézség és közbejött akadály ellenére is teljesítették a hűtőgépprogramot. Adott szavukat ko. molyán vették az emberek, lé. nyegesen csökkentették a se- lejtet. A jelentős gazdaság: eredményekért, a technológia és a munkafegyelem megszilárdításáért, az együttműködés javításáért dicséret illeti Sói Tibor üzemvezetőt, a brigádvezetőket és a munkásokat. Meg kell emlékezni a jászberényi Hűtőgépgyár és az egri Finomszerelvénygyár között május 25-én kötött szocialista munkaverseny-szerződés. ről, mert ennek megvalósítása nagyban hozzájárult a 31-es üzem és a Finomszerelvény- gyár sikeréhez. Ezt a szerződést az éves munkaverseny- vállalások kiegészítéseként, a IX. kongresszus tiszteletére kötötték meg. A két üzem kötelezettséget vállalt a gyártási problémák gyors elhárítására, a selejt csökkentésére és a gazdaságos gyártás megoldására. önként vállalták az ütemes szállítást, a gondos tárolást, a hibaforrások felderítését, a tapasztalatok kölcsönös kicserélését, egymás segítését. Az együttműködés számtalan példája és a finomszerelvénygyá- riak fél év alatt megtakarított 4,7 milliója bizonyítja, hogy eredménnyel járt a fejtörés, a munkaverseny sikert hozott. Vagy említsük a 35-ös üzem eredményeit? Forintban ugyan szerényebb összeggel. 126 ezer forinttal büszkélkedhetnek, de a Petőfi-, a porlasztószerelő éa az Egri Csillagok-brigádok kimagasló eredményeket értele el. A 37-es üzem brigádjait is a jók között emlegetik. Magasan túlteljesítette gazdasági vállalását a 24-es üzem. Nem ünneprontásként, de az igazság és a tanulság kedvéért hozzá kell tennünk* hogy a szerszám-hőkezelőknek a munkafegyelmen még javítaniuk kell. A 26-os üzemben dicséretet érdemel a forgácsoló és az ügyeletes gépjavító brigád, g meo-nál a Tyeresko- va- és a Zója-brigád. A műszaki főosztály, a műszaki fejlesztési főosztály, az anyag- és áruforgalom az elmúlt hónapok során nagyon iparkodott, hogy vállalásait teljesítse és a termelést segítse. A főkönyvelés és az üzemrendészet is hozzájárult az eredmények eléréséhez. A FINOMSZERELVÉNY- GYÄRBAN az idén 103 brigád 1434 embere adta szavát a munkaversenyre, és a munkaverseny különböző formájában 1630-an vesznek részt. Nem öncélúan a mennyiséget hajszolják, nem felsőbb parancsot teljesítenek, hanem korszerűbb bet, jobbat és olcsóbbat akarnak termelni. Az első féléves eredmények biztatóak, a közösség akarata pedig garantál; ja az éves célkitűzések elérését. F. L. (Csont István illusztrációja) Tanulság: Igazság, mit az emberek régóta ismernek: Amit szabad az ökörnek, nem szabad Jupiternek. Fordította: Raáb György ★ James Thurbert (1894—1961) a legnagyobb amerikai humoristák közé sorolják. Az egyetem elvégzése után egy ideig diplomáciai szolgálatot teljesített. majd csak írásból tartotta fenn magát. Nagy népszerűséget szerzett tömör, fanyar humorával. honában és hamarosan megtudta, mi történt a hiányzó négy kötettel. — Egy ember csöngetett be ma reggel — mondta kislánya — és nem tudta, hogy menjen Torringtonba és Torringtonból Winstedbe. Nagyon kedves ember volt, sokkal kedvesebb, mint Robert, és én ezért odaadtam neki négyet a könyveid közül. Végeredményben a lexikonnak tizenhárom kötete van és neked még marad kilenc. JAMES TIIURBER: .Marad ai éq... Egy kislány annyi képeskönyvet kapott a hetedik születésnapjára, hogy az apja, aki ahelyett, hogy a hivatalával foglalkozott volna és hagyta volna otthonát a feleségére, úgy vélte: kislánya igazán odaajándékozhatna egy-két könyvet a szomszéd kisfiúnak, bizonyos Robertnek. Pedig az más szándékkal állított be hozzájuk. Nomármost, egy kislánytól könyvet vagy bármi mást elvenni annyi, mint elszedni egy kisbabától a csokoládét. A kislány édesapja mégis kierőszakolta a dolgot és Robert kapott is két könyvet. — Végeredményben neked még marad kilenc — mondta az apa, aki gondolkodónak és gyermek-pszichológusnak hitte magát és képtelen volt befogni a száját a témával kapcsolatban. Néhány héttel később az apa könyvtárához lépett, hogy kikeresse az „Apa” szót a lexikonból, és szemét legeltesse az apaság dicséretén. De nem találta az A—B kötetet és aztán felfedezte, hogy még három hiányzik: az F—G, az L—M, meg a V—Z is. Ezután nyomozni kezdett ottA rX. párthongreanxun ti **< elet éret 4.7 millió forint a finomsserelvénygyáriak féléves munkaversenyének eredménye