Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-02 / 155. szám

Egyetemi és főiskolai hallgatók százai külföldi termelési gyakorlaton Az egyetemeken és főiskolá­kon rövidesen befejeződik a vizsgaidőszak és megkezdődik a fiatalok nyári termelési gya­korlata. Az idén a tavalyinál több hallgató vesz részt nyári gyakorlaton külföldön, a ba­ráti országokban. Csaknem ötszáz magyar diák kel útra a Német Demokrati­kus Köztársaságba, a buda­pesti, a miskolci, a veszprémi műszaki egyetemek, valamint a természettudományi karok, továbbá az egri és pécsi test­nevelő főiskolák hallgatóinak népes csoportjai a Drezdai Műszaki Egyetem és a Közle­kedési Főiskola, a freibergi Bányászati Akadémia, a berli­ni Humbolt-Egyetem és a Közgazdasági Főiskola, a ros­tocki Hajóépítési Tanszék, a weimari Építészeti Főiskola, a jénai Friedrich Schiller Tudo­mányegyetem, a lipcsei Marx Károly Egyetem, az erfurti és a lipcsei Pedagógiai Intézet látja vendégül. Csehszlovákia csaknem min­den egyetemi városába eljut­nak az idén a magyar egyete­mi és főiskolai hallgatók. Len­gyelországban is több száz magyar diák vesz részt nyári termelési gyakorlaton. Félszáz­nál több diák jut el Szófiába. Célbadobós — évi kettőezer-négyszázért..! Különös szórakozás válik mind népszerűbbé, új játék hódít a virgoncabb gyerekek körében — értesíti szerkesz­tőségünket rózsaszentmártoni tudósítónk: — a Jkárdobálás”. Nem, nem késdobálás, jól ér­tették: kárdobálás. Pontosab­ban ennek egy variánsa, a te­lefonvonalak porcelánszigete­lőinek célozgatása, szétzúzá­sa. Egy kis kikapcsolódás­ként, Ugyanis az ablaktörés, villanykörte-ütés már régi keletű, unalmas időtöltés, er­re a vagányabb fiúk legfeljebb csak akkor szakítanak né­hány másodpercet, ha való­ban nem tudnak jobbat ki­találni . -, Szóval, Rózsaszentmárton- ban a kártevés eme formája kezd gyökeret verni, megho­nosodni. Feltétlenül szót ér­demel, mert máris számotte­vő eredmények állnak mö­götte. Miként a vonalfelvi­gyázó elmondotta, a rózsa­szentmártoni—szűcsi telefon­szakaszon tavaly nem keve­sebb, mint 300 szigetelőt si­került eltalálniuk a jó for­mában levő gyerekeknek, mintegy 2400 forint értékben! Szédületes! S a biztató kez­det ntán úgy néz ki, hogy a folytatás sem lesz alábbvaló: a vonalfelvigyázó már az idén is kicserélt 120 törött szigetelőt! Jóllehet, hogy fél­éves szinten ez talán még valamivel kevesebb, mint az időarányos mennyiség, de nem fejlődünk: bátra van még a szünidő, a nyári vakáció vé­ge! Amely alatt minden va­lószínűség szerint behozzák gyermekeink a lemaradást, talán elérnek némi pluszt is... Bocsánat: hogy tetszettek mondani? Hogy miért lelke­sedünk ennyire a kártevők produkcióin? — Megbocsássa­nak, de csak nem állunk 1« őket szidni?! Ugyan, hogy gondolnak ilyet! Hiszen ezek fiatalkorúak — védik a kör­nyékbeli illetékesek is — nem szabad őket felelősségre von­ni! A szüleikkel viszont le­hetne beszélgetni ebben az ügyben? Tényleg ... Erre nem is gondoltunk. Jó, hogy említették. Javasoljuk is azonnal: bár­milyen érdekes, újszerű is a rózsái gyerekek szórakozása, passziója, véget kell vetni annak mielőbb, hogy meg­szűnjenek a környékbeli te­lefonzavarok, felesleges ki­adások. Tudomásunk szerint ismerik a tetteseket. Ha fia­tal koruk miatt nem lehet őke bünteni, bírságolják meg a szüleiket.. J (—ni) 75 kombájn elindult... A hét végétól minden gép arat a hevesi járásban Hevesről, a Hősi gépjavítóról elindult 75 knenbájn __A közúti forgalom­ba n nehézkesen mozgó jármű­vek kiváltottak a telepről »a járás különböző köz­ségeiben, hogy a ga­bona érésének megfelelően hozzáSássamák az aratáshoz. Azok a feombájnosok. akiket a 'homokos területekre vezényel­tek, már egy hete vágják az kalászokat. A hatalmas gépektől — amelyek aratják, csépelik a gabonát — vontatók hordják magtárakba ez idei termést Aratnak a hevesi Rákóczi és Kossuth termelőszövetkezetek­ben, Tamaőrsön, Erdőtelken... Mintegy 20—25 kombájn áBt eddig munkába, a többi most kezdi az aratást A kombájnokra 90 száza­lékban kipróbált jó emberek ültek és a terme­lőszövetkezet legjobb trak­torosai segítenek. Június 9—15 között rendez­ték meg Hevesen a szokásos kombájnos tanfolyamot Száz­ötven vezető részesült oktatás­ban, — legtöbbjük 5—6 éve minden nyáron kombájnoi —, a gépi beállításokat gyakorol­ták, kielemezték a tavalyi munkákat előre felkészültek a leggyakoribb hibákra. Negyven műhelymunkás is kombájnra ült A műszakiak kifogástalan gépeket adtak ki a műhelyek­ből, énért a jó tókészülés után bizakodnak a gépjavító állo­más vezet® is. — Június 1—2-án tartottuk a kombájnok szemléjét ame­lyen a bizottság tagjai elisme­réssel nyilatkoztak a javítók munkájáról — mondják. hold borsó betakarítását kell elvégezniük. Hetven kombájn jut a gabonaaratáshoz és azok­nak huszonötezer holdon kell learatniok a termést — A kezdeti tapasztalataink jók. Az idén ugyanis jobb a gabona állaga, még nincs gyo- mosodás és a jó talajmunká következtében a kombájnok gyorsan haladhatnak. A terme-í lőszövetkezetek jobban meg­szervezték a kiszolgálást. Biztou sítanak elegendő szállító jár-i művet úgy irányítják a komé bájnosokat, hogy felesleges időé kiesésre ne kerüljön sor. Állandó ügyeletet tartanak a központban, egy műhely­kocsi, egy hegesztőberen­dezéssel felszerelt erőgép és a brigádszerelők járják a határt. Ősz FERENCS iiVStft 'Az Esti Hírlapban olvas­tam, hogy Lágymányoson kí­sérleti park épük Az öröm­től megdobbant o szívem, íme, egy újabb kísérlet Mert kísérletezni kell. Az emberi­ség sok-sok kísérlet árán ju­tott el a kőbaltától a televízió­dig, bár néhány műsor után az ember azt mondja, hogy kár volt a kísérletekért. Lelkes kísérletezőinknek köszönhetjük, hogy ma már postakocsi helyett vasúton juthatunk el Dabasra. Ez utóbbi ugyanis lassúbb, de legalább nem ráz annyira, különösen, amikor áü és ez elég gyakori. Természetesen a kísérlete­zést ma sem hagyhatjuk ól­ba. Nem is hagyjuk. Sosem kísérleteztek annyit, mint manapság. Ez azért is van, mert például Galvaninak, hí­res békakísérleteihez, magá­nak kellett a varangyokat összefogdosnia, míg manap­ság á kísérletek dologi részét az állam biztosítja, a ráfordí­tott időt le lehet csúsztatni, a kísérletezőnek csak a jutái­mét kell majd felvennie. Persze, igazságtalan len­nék, ha azt mondanám, hogy minden kísérlet tandíját az állam fizeti. Emlékezetes a cipőipar nagy húzása, par­don: kísérlete, amidőn a Jci- bocs&tatt cipőkben egy kis papírt találtunk, amely kö­zölte, hogy a birtokunkba ju­tott lábbeli nem akármilyen alkalmatosság, hanem kísér­leti cipő. Eme lábtyűk aztán annak rendje és módja sze­rint ronggyá áztak, de a dol­gozó nem hőböröghetett, hi­szen nem csapták be. Nem rossz cipőt kapott, hanem egy sikertelen kísérlet része­sévé vált, márpedig az köz­tudott, hogy a kísérletek oly­kor-olykor nem sikerülnek. És van más kísérleti dráma is. Szinte hallom a laikust, aki azt mondja, hogy a drá­mát Aristophanész, Shakes­peare, Moliére és még sokan mások már kellőképpen ki­kísérletezték. Ezek azt a lé­nyeges dolgot felejtik el: a jelenlegi kísérletek nagy ré­sze arra irányul, hogy mit lír el a közönség az idegbaj, az álomkór, és a tömény una­lom terén. A kísérletek biz­tatóak és lapzártakor teljes érövéi folynak. Már az elmondottakból ú kiderül, hogy érdemes kísér­letezni. Sőt, ki kellene kísér­letezni, hogy mivel lehet még kísérletezni. Tudomá­somra jutott, hogy egyes üze­meinkben, jelentősek és fi­gyelemre méltótok a kísérle­tek a hatórás munkaidő be­vezetésére. A kísérleteknek még csak egy hibája van, nevezetesen az, hogy a hat­órás munka még nyolc óra benttartózkodást igényel, de csak a türelmetlenek elége­detlenkednek. E kísérletek eredménye lesz, hogy mikor országos rendelettel beveze­tik a hatórás munkaidőt, szinte észre sem fogjuk ven­ni. Vannak kísérleti vezetők, akiken azt figyelik, hogy mit bírnak el a dolgozók és vannak kísérleti hivatalok, ahol azt vizsgálják, hogy mit bír el a vezetőség. E két kí­sérlet eredménye mutatja ki, hogy mit bír el a népgazda­ság. Egyes boldog polgártársa­ink kísérleti házak kísérleti lakásaiban kapnak beutalót. Az illetékesek ezután figyel­nek. Ha az illető új lakás tu­lajdonosa visszajön és kije­lenti, hogy a régi albérletbe alcar visszaköltözni, akkor a kísérleti lakás rossz. Ha ez nem történik meg, akkor a kísérlet eredményesnek mondható. Kezdetben ugyan­is csak az úgynevezett kísér­leti házakban építettek olyan lakásokat, melyeknek szobái akkorák voltak, mint egy nem kísérleti, — tehát hagyo­mányos — ház mellékhelyi­sége. Miután senki sem adta vissza a lakáskulcsot, s kí­sérleteket sikeresnek mond­ták ki, így ma egy kétszoba- összkomfort akkora alapterü­vWvVtvcrojawMNWswxwwwww:, letú, mint egy nagyobb mé­retű személyzeti szoba. Vannak kísérleti filmjeink is. Ezek túlnyomórészt rosz- szak, de kísérletiek, ezért nem illik elmarasztalni, nehogy elvegyük az alkotók kedvét attól, hogy továbbra is kí­sérletezzenek. Ez különben is divatos dolog manapság. Le­het, hogy Eizenstein, Korda Sándor, vagy Fellini csinált néhány remekművet, ezek azonban mégsem voltak kí­sérleti munkák, egyszerűen csak jó filmek. Hát már ez is valami? örvendetes dolog, hogy ez a kísérletezési láz társadalmi méreteket öltött. Mert régen a kutatók, fehér egereken, önmagukon próbálták ki ta­lálmányukat és csak a sike­res kísérletek eredményeivel ismertették meg az embere­ket. Manapság mi is részesei vagyunk ezeknek a kísérlete­zéseknek, együtt sírunk és nevetünk a kísérletezőkkel, amikor például a kísérleti szövetből készült szivacska­bátot kísérletileg nem varr­ják, hanem ragasztják, és ez az első eső után miszlikekké válik. Ez persze egy kabáttól szokatlan, de egy kísérlettel előfordulhat, hiszen azért kí­sérlet a kísérlet. Természetesen azt le kell szegeznem, hogy nem vagyok a kísérletezés ellen. Ennek igazolásául fogadják el azt a tényt, hogy magam is kísér­letezem. Ezért mielőtt e cikkről bárki is elmaraszta­lóan nyilatkoznék, vegye számításba, hogy ez — mint a címben is jeleztem — kí­sérleti cikk, amely után. ha az olvasók hatvan százaléka transzparensekkel vonul fel a lakásom elé. hogy tiltakozá­sát jelentse be. úay a gyakor­lat szerint olvbá veszem., hony e kísérlet sikertelen volt. És máskor is íroki — A tavalyinál min den te­kintetben jobban sikerült a felkészülés. Hozzájárult ehhez, hogy a csongrádiak időben tel­jesíteni tudták igényeinket és e rendelésnek megfelelően szállí­tották a cseremotorokat Re­méljük, hogy a motorjavítók nemcsak gyorsan, hanem jói is végezték munkájukat — Ferde felvomóláncbol, szal­marázó ládából és még néhány fontos alkatrészből — amely hiánycikk volt tavaly — ele­gendőt kaptunk a javítások­hoz. Jó volt az alkatrészellá­tást de még mindig vannak hiányzó darabok. Az idén a cséplőszerkezet kuplungjával van bajunk, ebből kellene több... 320 hold gabona aratása jut minden kombájnra, ezt a feladatot egy hónap alatt kell megoldani. A gépjavítók öt kombájnt borsóaratásra alakították át Ezeknek a gépieknek a járás szövetkezeteiben háromezer A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a termelési tervben feltüntetett hozamok alapján kötik meg a jégbizto­sítást. Jégverés esetén ez a kártérítés felső határa. Ha azonban a tervezettnél maga­sabb hozam várható, a terme- lőszövetkekezetek élhetnek a hozamfelemelés jogával, s biz­tosíthatták a várható maga- • sabb termésmennyiséget is. Számos példa volt arra, hogy a hozamfelemelés elmulasztá­sa több százezer, esetleg mil­liós veszteséget okozott a sú­lyosabb jégkárt szenvedett gazdaságokban. A kombájnosok és a köaJ pont között telefonon tartják a kapcsolatot. Ha valamelyik gép elromlott, vagy alkatrészre van szüksége, a központi ügyei letes azonnal intézkedik. — Tavaly több ezer kilóméi tért futott a műhelygépkocsink és nem eredménytelenül, meri valahányszor gyors segítségei tudott nyújtani a bajba jutott kombájnodnak. Tapasztalt sze­relő járja a határt a minden szükséges szerszámmal felsze­relt gépkocsival. A tamaszentJ miklósá rész kiszolgálására egy erőgépet szerelünk fel hegesz­tőberendezéssel és szerszámoké kai, pótalkatrészekkel. — Két brigádszerelőnk van, mindketten a határban töltik munkaidejüket és kombájntól kombájnig járva végzik el a szükséges javításokat Hevesről, a tamaszentmfklAJ si gépjavítóról elindult 75 kombájn, hogy learassák a he­vesi járás termelőszövetkeze­teinek idei gabonatermését Pillsy Elemér Az utóbbi napok jégzivata­rai arra figyelmeztetnek, hogy hazánk éghajlata mellett min­den esztendőben károkat okoz a jégverés. Hozamfelemelést a betakarításig bármikor elfo­gadnak az Állami Biztosító fi­ókjai, amennyiben a termést még nem érte elemi kár. 1966. július 2„ szombat A tsz-eknek joguk Tan a hozamfeBemelésIiez ■ Olyanok, akik észreveszik az l olykor itt-ott becsúszó hibákat , is, egyhamar felismerik a té- i védéseket, s őszintén, bátran r szólnak ellenük. Elképzeléseik, : érdekes javaslataik vannak, ! melyeket szívesen tolmácsol- : nak, visznek tovább a segíteni • akarás, a nemes cselekvés ■ szándékával. Szóvá teszik mindazokat a : kérdéseket, amelyek önönma- ' gukat és társaikat foglalkoz- : tátják. Elmondják legkülönfé­lébb tapasztalataikat, orvoslást ' kérnek a sérelmekre. Egyebek ' között felvetik például, ■ hogy több helyütt nagyobb megbecsülést várnak, több se­gítséget kémek a konnmunis­1 táknak. Mert igazán furcsa és — mondhatni — megengedhe- ‘ tetten, hogy igen gyakran ’ előbb jut munkáhdz egy bör- ' tönből szabadult ember, mint ■ esetleg egy becsületes munkás 1 vagy családtagja, vagy akár ! egy aktív kommunista! Jogos ' felháborodással kérdik: vajon 1 miért? Lehet-e vajon az em­beri humanitást ennyire egyol­dalúvá tenni ... ? Tíz, száz és ezer kérdés a bányászokat foglalkoztató gon- ' dolatok közül, amelyekre vá­laszt kémek, követelnek és ke­resnek nap nap után, álmok, tervek és valóra váltott eíha- | tarozások jelzik a kommunista bányászok köznapi útját S JELENTIK ŐKET, mago­kat: azt az ezernyi párttagot és tagjelöltet, akik itt járnak, kjeinek, élnek, dolgoznak kö­zöttünk, gyakran a szürke hét- . köznapoknál is észrevétlenebb szerénységben... Gyón! Gyula xxr segítsége- fcezúl extoeroekfoet. A konaer»«- ipar az kién három új boroő- > cséplőt állított munkába, s ez- . zel együtt már nyolcvanöt dol­- gozott a szezonban. Jövőre 5 újabb B fiyeo gépei vásárot­- nak. A borsó után moat a másik- nagy idénymunka, a bab be­- takarításának gépesítésére tett' , lépéseket a konzervipari- tröszt A nemzetközi vásáron- egy holland gyártmányú, kor­- szerű, a hüvelyeket kímélő,, » babsaedőgépet vásárolt, ame­- iyet július elején Nagykőrös t környékén próbálnak ki. A jei­■ zések szerint a gép száz dol­gozó munkáját képes elvégez­. nd, naponta 3—4 hőidről szed? i le a friss babot A KOMMUNISTA BÁNYA SZÓK munkát vállalnak ; KISZ-ben, a szakszervezetben munkásőrségben, nőtanácsbai és a Vöröskeresztben csak ág; — mint a sportkörökben. A; idősebbek mellett a fiatalok i néhány szép példáját adtál már az alkotó kezdeményezés nek: megszervezték a műszaki ak konzultációs segítő szolgá latát a továbbtanuló dolgozói támogatására, s brigádot ala kítottak a tröszti újításol sikeres megvalósítására. A ' tröszt kommunistái az em berek között élnek, osztpzkod nak munkatársaik gondjában problémájában: képviselői szószólói minden hasznos ja vaslatnak. Mi sem bizony ítj ezt jobban mint az, hogy a ter­melési tanácskozások hozzá szólásainak mintegy 64 száza lókát, a szakszervezeti rendez vényeken történő felszólalások nak pedig több mint felét i párttagok és tagjelöltek tették Munkájuk mostanában job ra való felkészülés jegyébei teliki. üj tartalommal igyek szenek megtölteni a szociálist: munkaversenyt, új meg új le hetőségeit keresve a jelenlegi nél gazdasá gosabb munkának módját a legméltóbb ünnep­lésnek. Érmek eddigi enedmé nyel közül elegendő talán is­mét csak a gyöngyösieket em Hbeni, akik csaknem kétszázai egyéni vállalást tettek, több sajátos elképzeléssel, ígéretté kiegészítve a tröszti fogadal­mat NEM MINDENNEK tapsi kötő emberek a tröszti kom­munisták: érett felnőttek vala mennyien, tisztán látó, józan fléHöképességü bányászok A konzervii A konzervipar, amely nyers anyagát főleg a termeSSszövel kezetektől kapja, messzemen segítséget nyújt partnereméi Az együttműködés évekkel ez előtt kezdődött azzal, hogy a ipar egyebek között 30 öntő zóberendezést vásárolt és kői csönzott, elsősorban a paprika termelő tsz-efcnek. A bérén de zések Is hozzájárultak ahho; hogy az érintett szövetkezetek ben az átlagtermés 28 rnázsá ról 36—38 mázsára növeske dett Az utóbbi időben főleg i betakarítási munkák gépesfté sét segíti a konzervipar, mer a gyárak naponta óriási meny nyiségű nyersanyagot, példán 140—160 vagem zöldborsót - dolgoznak fel, s nem mind egy, hogy milyen minőségű ár toTOKKES FELMÉRÉST vé­geztek a közelmúltban a Mát- naaln Szénbányászati Tröszt­nél: azt vizsgálták, hogy mit dolgoznak, hogyan dolgoznak a kommunisták, mennyit ér a bányaüzemek csaknem 1000 párttagja, tagjelöltje A tapasztalatok szerint meg­lehetősen kedvező kép alakult ki: a tröszt kommunistái úgy­szólván mindenütt az élvonal­ban vannak, becsülettel ellát­ják naponkénti feladataikat, részt vesznek a szocialista ver- senymozgal ómban, szervezik segítik, irányítják a brigádo­kat. A szocialista munkacsapa­tokban dolgozó kommunisták aktivitásának jellemző példá­ja a gyöngyösi aknaüzemnél megindított brigádközi vetél­kedő a balesetek további csök­kentésére as úgynevezett nagy szerelési munkák időbein elvégzéséért, a vágatok tisztán tartásáért Emberi humanitá­suk szép megnyilvánulása a petőfibányai szállító- és szol­gáltató üzemben született kez­deményezés, miszerint éven­ként több alkalommal is felke­resik a Fóti Gyermekvárost, a kis lakóinak ajándékokkal, a hiányzó szülői szeretet méte­révé! kedveskednek a dolgo­zok. A kommmúsBgk ©bb irtot fele kapott konkrét megbtea- tást az atepszervezetefcben. Munkájuk tervszerű, központi feladatokhoz, időszerű kérdé­sek megoldásához kapcsolódik. A közős terve* k±re-k5re Jefoon- lották, így vaíaenermyíen tisz- tában vannak megtézafásafflg- kal, rmikteasoftokat efiendrftz- ni lehet. Az MSZMP KB 1904(65. éri irányelveiből már eddig ia sok mindent elvégeztek. Munkate­rületeiken «éaaúBtes vizsgálat alá vetett®: a «ámha jöhető létszám-, bér-, anyag- és-ener- giatakaarétoossági lehetőségeiket s megfelelő, gondos műszaki, politikai előkészítés után ren­dezték a különféle normákat. Megértették a párt és a kor­mány gazdasági határozatait, józan meggyőzéssel hatottak: társaikra, megmagyarázták az ár- és bérintézkedések fontos­ságát, helyénvalóságát Jő munkájukat igazolja, bogy a tröszt területén nem tapasztal­tak sehol sem ellenvéleményt NőveK népszerűségüket, hogy az itt-ott jelentkező visszaélé­sek, burkolt szabadpiaci ár­drágítások ellen a leghatáro­zottabban tiltakoztak, szembe- száBnak és következetesen hatotok. Kommunista bányászok

Next

/
Oldalképek
Tartalom