Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

A népi ellenőrök vizsgálták Ami nincs az asztalon hi­Étlap A megvizsgált egységekben általában kielégítőnek talál­ják a kiszolgálást Az ebédlő­ben nem kell hosszasan vára­kozni. a feltálalt ételek meny- nvisége a kalkulációval ará­nyos. A forint-normától csu­pán az apci Qualität gyárban tértek el „valamelyest”: az el­ső negyedévben 1761 forintot spóroltak meg a dolgozók ha­sán! Kifogásolják, hogy több he­lyütt hiányzik a választék, al­talános panasz vám, a fagyasz­tott húsra, nem megfelelő a zöldségellátás. A Selypi Cukor­gyár étkezdéjének asztalaira nem biztosítják a kenyeret, a rózsaszentmártoni bányászok kevés hatat kapnak. Ugyan­csak Selypen és a Mátra vidé­ki Hőerőműben reklamálják a levesek minőségét. Síkfelé szó­vá tették, hogy baj van a szál­lításokkal. gyakori a késés, s kevés a lehetőség a helyi be­szerzésre, mindezek pedig együttesen végső soron szin­tén hozzájárulnak az egyéb ételfélék gyengébb minőségé­hez is. Egyes ebédlőkben — példá­ul az ecsédi külfejtésen és a MÁV hatvani fűtőházánál — elégtelen az evőeszközök, po­harak száma, az asztalok nem a legtisztábbak. Higiénia 'Mez étkező dolgozók számára ntocs biztosítva a megfelelő tisztálkodási lehetőség: víz ugyan mindenütt van, de már a szappan, az elfogadható ál­lapotú kéztörlő általában hi­ányzik! Különös, hogy például Apcon és Ecséden csupán ké­résre hajlandók törülközőt is adni a mosakodáshoz! A külfejtésen egyébként — továbbá a hatvani fűtőházbgm. a Hatvani Járási Tanácsnál és Selypen — a konyha _ kultu­ráltsága sem kielégítő! Sok szennyeződés forrásai a szén­fűtésű tűzhelyek, a rongált bo­rítású munkaasztalok. Ez utób­bi vonatkozik még a Hőerő­műre és a rózsás ze n tm ár ton i bányára is! Apcon és Ecséden kifogásolhatók még a kopott, elhasznált főzőedények is. — A konyhaüzemek többsége nem rendelkezik a szükséges mel­lékhelyiségekkel, egyik-másik helyen kicserélésre szorulnak az előkészítők lefolyói, másutt szükséges lenne azok bűztele- nítővel való ellátása. A kiszolgáló személyzet munkaruhája kopott, erősen használt, visszatetsző: ki­váltképpen Ecséden és Sely­pen. A Hatvani Járási Tanács­nál hiányzik a szükséges öltö­ző és zuhanyozó, a külfejtésen és a Hatvani Cukorgyárban kevés a ruhásszekrény. A MÁV hatvani fűtőházánál és a járási tanácsnál megfeled­keztek a kötelező, időszakos orvosi vizsgálatról. Ez utóbbi helyen és Ecséden 1-1 dolgozó­nál hiányzott az egészségügyi minimum-vizsga is, az apci Qualitálban pedig elmulasztot­ták a dolgozók balesetmegelő­ző oktatását! Gazdálkodás A vizsgált egységek főzési és éttermi kapacitásának ki­használtsága változó. — Vi­szonylag normális a helyzet a rózsaszentmártoni bányánál, a Hatvani Járási Tanácsnál, il­letve a cukorgyárban. Túlter­helt az ecsédi külfejtésnek, a MÁV hatvani fűtőházának és a Selypi Cukorgyárnak a kony­hája, étkezdéje, nincs viszont kellően kihasználva a Mátra- vidéki Hőerőmű, illetve az ap­ci Qualitál egységeinek kapa­citása! Hiányosságként róható fel az is, hogy a vizsgált 8 üzem­nél a konyhai személyzet kö­zül mindössze hatan rendel­keznek szakképzettséggel, ami természetesen nyomot hagy a munkán! A népi ellenőrök megállapí­tották, hogy — egyebek között — nem minden esetben megfe­lelő az elhasznált konyha, és éttermi eszközök selejtezésé­nek üteme, rendszertelen a tisztító- és fertőtlenítő szerek felhasználása, noha ez utóbbi­akat úgyszólván mindenütt kellő mennyiségben rendelke­zésre bocsátja a felügyeleti, ellátó szerv. Egyelőre csak ennyit. 1. Csupán az érdekesebbeket em­lítettük a sok észrevétel, meg­állapítás közül. Amelyek fel­tétlenül figyelemre méltók! Amelyek szót érdemelnek, amelyekkel foglalkozni kell. Annál is inkább, mivel a Zagyva-parti város és környé­kének munkahelyein sok szá­zan ülnek nap nap után az étkezőasztaloknál is, erőt gyűjtve a következő feladatok­hoz. Hangulatuk, véleményük pedig nem mindegy; kiszolgá­lásukat, az ellátásukkal össze­függő körülményeket, koránt­sem lehet közömbösen szem­lélnünk. Ahol szükséges: mi­előbb segíteni kell...! Gyón! Gyula Olcsóbban, lobban, gazdaságosabban ? Ötletes újítás a mezőtárkányi Aranykalász Termelőszövetkezetben fO> UTÖBBI HÓNAPOK­BAN igen ötletes és hasznos elgondolás, újítás látott napvi­lágot a mezőtárkányi Arany­kalász Termelőszövetkezetben, Ferenc Béla, aki mezőgazdasá­gi gépszerelő és traktoros is egyben, újítása segítségével egy csapásra megoldotta a trá­gyakiemelés és kihordás prob­lémáját. A szövetkezet juhhodályai- ban, karámjaiban és a szarvas­marha-állásokon nagy vastag­ságban lerakodott trágyát igen sok fáradsággal, fizikai erőkifejtéssel és sok ember munkájával kellett kiemelni, és elszállítani. Ez a kedvezőt­len helyzet késztette arra az újítót, hogy olyan megoldáson törje a fejét, amelynek segít­ségével, ezt a munkát is gé­pesítve és könnyűszerrel el lehessen végezni. Elgondolásait tervek és tet­tek követték: a gépműhely szerelőkollektívájának közre­működésével hozzáláttak a gé­pesített trágyakiemelő villa elkészítéséhez. Ez a szerkezet egy MTZ Belorusz traktor hát. só részéhez, hidraulikájára épített, másfél méternyi hosz- szű hatágú villához hasonló emelőszerkezet. A gép hátra­menetben közelíti meg a ki­emelendő trágyakupacot, a hidraulikus szerkezet leengedi az emelővillákat, amelyek a gép ismételt hátramenetének következtében alászúmak a trágyának. Ekkor ismét műkö­désbe hozzák az emelőt, amely kiemel egy 120x150 centimé- temyi méretű trágyakockát, és azonnal indul is vele rendelte­tési helyére. A munkához a traktoroson kívül még egy emberre van szükség, aki elő­zőleg egy takarmányvágó vé­sővel kockára vágja a trágyát 1 kiemelés előtt. Tíz—tizenkét mázsa trágyát Ame1 fel egy markolásra a gép és visa ki a trágyakazalba. Az ötletes gép elkészítése utáni napon ötórás próbaüzem alatt 70 köbméter trágyát emelt és szállított ki a gép. Ezt a mun­kát más alkalommal nyolc ember és két szállító erőgép egy teljes napi munkájával le­hetett csak elvégezni. Igen sokat segít ez a szövet­kezet munkaerő-helyzetén, és fáradságos fizikai munkától kíméli meg az embereket. Igen nagy előnye, hogy nem kell külön pótkocsira fel- és lerak­ni a trágyát, hanem az eme­lés után azonnal minden kü­lön rakodás nélkül szállítja is a rendeltetési helyére. A gép megszerkesztése és üzembe helyezése Ferenc Béig újító ötletes, szorgalmas mun­káját dicséri, ezenkívül dicsé­ret illeti Nyeste Ferencet, For­gács Józsefet, Forgács Istvánt és Bukta Lórincet, a gépmű­hely szerelőit, akik hatékonyan közreműködtek az újitás elké>- szítésében. Császár István DomOSZlÓ a fejlődés útján r T~T~”T-TTTTTT yr^r ▼ ▼ Azokhoz a községekhez tar­tozik Domoszló is a gyöngyösi járásban, amelyeknek adottsá­ga az eddigieknél nagyobb eredmények elérését is lehető­vé tenné. Bár az is igaz, a mú­ló évekre visszatekintve, a mostani eredmények is a fej­lődést bizonyítják. Az egyik oldalon tehát bizonyos és jo­gos türelmetlenség tapasztal­ható, a másikon pedig a fejlő­dés öröme is megtalálható. Mind a két oldalt meg kell látnunk, ha igazságosak aka­runk lenni. Az út eddigi szakasza Domoszló szőlős község, de nem egyetlen üzemága a szőlé­szet. Ebből a „kettősségből” az is következik, hogy a szőlőmű­velés mellett a sízántáföldi nö­vénytermeléssel és az állatte­nyésztéssel is törődniök kell. Biztosítva vannak-e ehhez a feltételek? A szőlő az utóbbi években általában mindig jóval na­gyobb termést adott, mint amilyen a járási átlag volt. A domoszlóiak tehát törődnek a szőlővel, az biztos. A szántóföldi növények ho­zama azonban már nem ilyen jó. Ennek is meg lehet találni az okát: a talaj minősége gyen­ge, a talajerő-utánpótlás sem ment olyan mértékben az el­múlt években, mint ahogy mennie kellett volna. Ebből a tényből a feladat is világosan megállapítható: fel kell javí­tani a szövetkezet szántóföld­jeit. Ebbe az irányba már a közelmúltban hatékony intéz­kedéseket hoztak, még azt is megtették, hogy tapasztalatok szerzésére meglátogatták a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságot. Fejlődött a tsz állatállomá­nya is. Most már több mint 250 szarvasmarhával rendel­keznek, ezen belül is megnőtt a tehenek száma, ha nem is nagy mértékben. A tejterme­lésük viszont egyetlen év alatt több mint háromszáz hektoli­terrel növekedett meg. A1 takarmány viszont nem fedezi a szükségletet. Ha azon­ban azt vesszük figyelembe, hogy két évvel ezelőtt még ti­zenkét vagon hiánnyal kellett szembenézniük, egy évvel ké- sőbj? viszont már az abrakhi­ány csak négy vagon, volt, az ellátás biztosítására való tö­rekvés itt is megállapitható. Még jobban bizonyítja ezt a szálas takarmány termelésben beállt változás: tavaly már nem kellett máshonnan venni- ök szálas takarmányt, pedig előtte való évben huszonkét vagon mennyiség hiányzott eb­ből is. Akik termelnek A gazdaság önmagában sem­Propagandamunkánkban is hasznosítsuk a XXIII. kongresszus anyagait Mmmsm j 1966. július 1., pántéit Az SZKP XXIII. kongresz- szusa iránt világszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ha­zánk dolgozói is — párttagok és pártonkívüliek — nagy fi­gyelemmel hallgatták és ol­vasták a kongresszusról érke­zett híreket. A közelmúltban a dolgozók széles rétegei nyil­vános pártnapokon is tájéko­zódtak a XXIII. kongresszus munkájáról, jelentőségérőL Elmondhatjuk, hogy ma mór városon és falun, üzemekben, intézményekben, állami és ter­melőszövetkezeti gazdaságok­ban egyaránt — ha nagy vo­nalakban is — ismerik e nagy jelentőségű tanácskozás gon­dolatait. Most, az ismertetésen túl, napirendre került a kongresz- szus anyagának, elvi, politikai és gyakorlati kérdéseinek ala­posabb. propagandisztikus fel­dolgozása. Az SZKP XXIII. kongresszusa anyagának rész­letesebb megismerése és tanul­mányozása nagy segítséget je­lent számunkra ahhoz, hogy a mi pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt IX. kong­resszusának határozatait is megfelelően és helyesen ér­telmezzük. Az SZKP XXIII. kongresszusa anyagának ala­pos és sokoldalú tanulmányo­zása számunkra ezért is hasz­nos.' A kongresszus anyagának részletesebb feldolgozása so- ' rán számos fontos kérdés kö­■ zül érdemes néhányat különö- : sen kiemelni. Q Mindenekelőtt hagyom fon- ’ tos annak tanulmányozása, milyen nagy jelentősége van ; ennek a kongresszusnak az ’ egész nemzetközi munkásmoz- ' galom szempontjából. Sok té­ves nézettel és „elmélettel” ; szemben látni kell, hogy a XXIII. kongresszus megerősí- ’ tette és továbbfejlesztette a ’ XX. és XXII. kongresszus fő irányvonalát, hangsúlyozta hű- , ségét az 1957 -es és 1960-as moszkvai nemzetközi tanácsko­zás határozataihoz, nyilatko­zataihoz. Az SZKP XXIII. kongresz- ' szusa a nemzetközi komtnu- i nista és, munkásmozgalomban • kialakult vitával kapcsolatban ■ is az 1957- és 1960-ban elfoga­• dott közös irányvonalhoz tart­• ja magát. A kongresszus a • kommunista mozgalom több­■ ségének álláspontját fejezte i ki, amikor előtérbe állította • az egység megteremtéséért ví­■ vott küzdelmet. ; A kongresszus nem utolsó­sorban demonstráció volt a • kommunista mozgalom egysé- ' ge mellett. A testvérpártok — köztük hazánk — képviselői­nek nagy jelentőségű hozzá- ' szólásai egyöntetű kifejezői voltak az SZKP-val való szo­lidaritásnak. Különösen nagy elvi politikai jelentőségű Ká­dár elvtárs hozzászólása, amely nagy visszhangra is talált. @ A kongresszus fő jellem­zője volt a határozott, megfon­tolt külpolitikai irányvonal, a realitás és a tudományosság a gazdasági és belpolitikai kér­désekben. A kongresszus megállapítá­sai a világhelyzet jellemző vo­násairól igen nagy jelentősé­gűek. Ismét kifejezésre jutott, hogy a világfejlődés fő irányát egyre inkább a szocialista vi­lágrendszer és azok az erők határozzák meg, amelyek^ az imperializmus ellen a társa­dalom szocialista átalakításáért és a békéért harcolnak. Megállapította a kongres­szus, hogy a kapitalizmus ál­talános válsága tovább mélyül, az ellentmondások mindinkább kiéleződnek. Az imperializmus heves ellentámadásokkal, ka­tonai kalandorakcnókkal pró­bálja feltartóztatni a társadal­mi haladást. Az SZKP egész külpolitikai tevékenysége a szovjet nép létérdekeiből, a testvéri szo­cialista országok és a világ dolgozói iránti internacionalis­ta kötelességéből, az emberi­ség békéjéért, biztonságáért ér­zett mély felelősségérzetből in­dul ki. * mit sem ér, minden azon mú­lik, vagy legalábbis nagyon sok minden, milyenek az em­berek, akik a gazdaságban dol­goznak. Mennyire érdekli őket a szakismeret, mennyire mű­velik magukat a szakismere­teken túl is. Domoszló ilyen vonatkozás­ban is előre haladt. A rendsze­resen megtartott tsz-akadémi- án száz—százhúsz személy vett részt. A tavaszi munkák meg­kezdéséig hat ismeretterjesztő előadást rendeztek, amelyeken az érdeklődés megnyugtató mértékű volt. A tsz-akadémi- án sokat tárgyalták a korszerű állattenyésztés kérdéseit, és ehhez felhasználták a tv mező- gazdasági műsorait is. A cselekvés útjáu Az általános műveltség te­rületén is tevékenykedtek a község fiataljai és idősebbjei is. A színjátszók kétszer is kö­zönség elé léptek, de az iro­dalmi szakkör is érdekes fog­A magyar részvétele A KGST-ben részt vevő or­szágok könnyűipari szakértői­nek az utóbbi időben lezajlott tanácskozásain a legfőbb fela­dat az 1966—1970-es évekre vo­natkozó fejlesztési tervek ösz- szehangolása volt. Ebben ter­mészetesen részt vettek a ma­gyar szakemberek is. A terv­összehangoló munka kiterjedt, a termelési, valamint a nyers­anyag- és késztermék export- import előirányzatok egyezte­tésére, a szakosítás területei­nek meghatározására. A sza­kosításnál mintegy 40 cikkfé­leséget választottak ki. Ezek között találhatók a műszaki szövetek, speciális munkaru­hák és munkacipők. A könnyű­ipari cikkek választékcseréjé­nek növelésére állandó mun­kacsoportot hoztak létre, ösz- szehangolták a KGST-ben egyeztetett kutatások fő irá­nyait és a főbb kutatási témá­kat, valamint öt esztendő szabványosítási feladatait. A fafeldolgozó és nyomdaipar hatékonyabb gazdasági és tu­dományos-műszaki együttmű­ködésének előmozdítására a KGST könnyűipari állandó bi­zottságán belül új állandó munkacsoportok alakultak. A tervek szerint a KGST- országokban 1970-ig a könnyű­ipar jelentősen fejlődik. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság viszonylag kisebb mértékben, a Román Szocialista Köztársaság és a 0 Nagy szerepet kapott ezen a tanácskozáson a Szovjetunió belső helyzetének reális és sokoldalú értékelése. Számot adott a kongresszus a sikere­sen végrehajtott hétéves terv­ről és felvázolta az új ötéves terv célkitűzéseit, annak poli­tikai jelentőségét. Az új öt­éves terv irányszámainak ki­alakításánál az SZKP reálisan vette számba a lehetőségeket, harcot hirdetett a szubjekti­vizmus ellen és arra törekszik, hogy az egész népgazdaság to­vábbfejlesztése a jövőben még inkább tudományos megalapo­zottsággal történjék. A fő cél a szovjet nép munka- és élet­körülményeinek jelentős ja­vítása. 0 Nagy gondot fordított a kongresszus annak a kérdés­nek sokoldalú elemzésére is, miként lehet a jövőben tovább erősíteni a párt és a munkás- osztály vezető szerepét, a párt és a dolgozó tömegek kapcso­latát, miként emeljék a párt politikai szervező munkájának színvonalát. Itt csak néhány, legfonto­sabbnak vélt témát említet­tünk, de ez is érzékeltetheti, hogy a IX. kongresszus előké­születei során milyen fontos a XXIII. kongresszus anyagának tapasztalatainak alaposabb és mélyebb megismerése. E kong­resszus tanulságait számos vo­natkozásban úgy foghatjuk fel, mint az idősebb testvér tapasz­talatait, tanácsait a szocializ­mus teljes felépítéséhez. ^ t Náfrádi Sándor lalkozásokat biztosított. Az If­júsági klub harminc fiatalt vonzott magához. A fiatalok a verpeléti honvédekkel is össze­mérték tudásukat. Ennek a versengésnél: is szép számú közönség szurkolt. Az első há­rom helyezett jutalomban ré­szesült. Az idősebbek közül azok, akik a múltban nem tudták az általános iskolát elvégezni* most pótolták ezt a hiányt. A felnőttoktatás továbbra is fő kérdés marad, a község peda­gógusai szívügyüknek tekintik ezt a feladatot éppen úgy, mint az iskolán kívüli népművelés egyéb területeit. Az elmondottak tehát azt bi­zonyítják, hogy a domoszlóiak felmérték a helyzetüket, meg­állapították a tennivalókat, de légióként: a cselekvések útjá­ra léptek, méghozzá eddig si­kerrel. A' további sikerek sem vá­rathatnak tehát magukra. (g. molnár) könnyűipar a KGST-ben Bolgár Népköztársaság gyor­sabb ütemben fejleszti köny- nyűiparát. Magyarország e te­kintetben közepes helyet fog­lal el, öt év alatt az iparág termelése várhatóan 25 száza­lékkal emelkedik. A technoló­giai folyamatok korszerűsítésé­hez a könnyűipar minden ágá­ban folyamatos és automatizált gépsorok üzembe helyezését tervezik. Mivel a magyar könnyűipar nem rendelkezik saját könnyűgép-gyártéssal, a beruházásokhoz szükséges gépi berendezések túlnyomó részét külföldről szerzi be. Továbbra is nagyarányú alapanyag-im­portra szorul, ugyanakkor a jobb nyersanyagellátás érdeké­ben fejleszti a vegyiszálak, a műbőrök, valamint a fa- és pozdorjalemezek hazai gyártá­sát, illetve felhasználását. Az importált anyagokért jórészt kész termékekkel fizet, ezért a 1 könnyűipari termékek, különö­sen pedig a textiliák exportja nagyarányú lesz. A magyar könnyűipari szak­emberek tavaly 43 tanácskozá­son vettek részt, s ezek elő­mozdították a KGST-ben tör- i ténő együttműködést. Húsz szakértői értekezlet volt, 16 al­kalommal a kutatási témákról konzuláltak és 7 alkalommal tartottak ülést az állandó munkacsoportok. Az öltözkö­déskultúrával foglalkozó ál- : landó munkacsoport ezúttal is sok hasznos tapasztalattal se­gítette a divattervezőket és a ruházati üzemek szakembereit. Széles körű az együttműkö­dés a kutatóintézetek között is. Az elmúlt években is számos 1 KGST-megbízásból végzett ku­tatómunka zárult le. Befejező­dött például a pamutipari fo- nalirezés automatizálása és az ’ irezési recepturák egységesíté- ’ se, az új szövet-kikészítés) el- ’ járások kidolgozása és az új- ' fajta — vegyiszálakból készülő — szövetek gyártástechnológi- 1 ájának kialakítása. A könnyű ’ műanyagsarok és -talp elő­állításának módját kísérletez- ’ ték ki. A' magyar szakemberek ea ’ évben négy bőr- és cipőipari* . öt nyomdaipari, kilenc textil- [ és ruhaipari, valamint öt faipa­ri kutatási téma megoldásába kapcsolódtak be. Részt vesznek például a polipropilénszál tex­■ tik és kötszövőipari felhasz­nálásának, továbbá az új cipő­ipari ragasztóanyagok kidolgo­1 zásában. A ruhaipar számára komplex gépsorokat alakítanak ; ki és foglalkoznak azzal is* hogyan oldható meg a fonodák és szövődék komplex gépesí­tése. A lakosság körében végzett testalkatfelmérés alapján a ku­tatók segítséget nyújtottak új , ruházati szabványok bevezeté­■ séhez, új szabásminták meg- i szerkesztéséhez A magyar szakemberek most i javaslatot készítenek a köny- . nyűipari nemzetközi szakosí­tás körének bővítésére. (MTI) A dolgozók közétkeztetésén ek helyzetét vizsgálták a kö­zelmúltban a népi ellenőrök Hatvanban és a hatvani já­rásban. Nyolc üzemi konyhát, ebédlőt vettek szemügyre a látottakból, a vendégekkel és vendéglátókkal folytatott beszélgetésekből szerezték tapasztalataikat..,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom