Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

Parancsnok} elöltek — gyakorlótéren Szerény és régies külsej« . nem árulkodik arról, milyer . vezérlő szerepet tölt be a recs. . ki bányász kultúrotthon ; í négyezres lélekszámú község t életében. A mátrai nagy fali : öreg épülete valóban a kultúrí r sugárzó hőforrása; színhelye ! i központja minden említheti eseménynek, megmozdulásnak Nem kell pányvával fogni • vagy ügyeskedésekkel csaló- i gatni az embereket. Minder í különösebb rábeszélés és győz : ködés nélkül, jönnek maguktó: ■ is a felnőttek, a fiatalok. A tanfolyamai, rendezvényei, í szervezett vállalkozások — tömeg jellegűek. Szerencséi egyensúly alakult ki kulturális igény és közönségszolgálat kö­zött. Műsortervük egyszerre tudja szolgálni az oly sokai emlegetett pénzügyi tervet, a helyes művelődéspolitikáit és a közönséget. A pezsgő kulturális élet, a recskiek jó híre s rangja vajon milyen titkot, vagy titkokal takar...? Hagyomány és tapasztalat A könyvtárszoba hűvösében Gál Mihállyal, a kultúrotthon vezetőjével beszélgetünk. — Nme* titkunk — mondja —, hagyományaink és tapasz­talataink vannak, s ezek mun­kánk meghatározói, kiinduló­pontjai. A hagyományoknak és ta paszta latokaik megfelelően választjuk meg a formát és a módszert terveink, elképzelé­seink megvalósításához. A hagyományok sorában a színjátszást kell elsőként em­líteni. Az öntevékeny szín­játszás Recsken mély gyökerű, régi eaedetű, a ma élő nemze­dékhez is erős szálakkal kötő­dő hagyomány. A kultúrotthon színjátszó csoportja a legerő­sebb, a legnépesebb (42 tagú) együttes: előadásaikat telt há­zak előtt tartják, s egy-egy próbájukat is 50—60 ember — főként fiatal — nézi végig, csendben. A színpad vonzása oly erős a fiatalokra, hogy szinte versengenek, ki Imp he­lyet az együttesben. A pályá­zók előbb kisebb feladatokat kapnak (felléphetnek ünnepe­ken, szavaiatolakal) s ha tehet­séget mutatnak, ha kiállják a próbát, már a nagyobb meg­bízásokhoz is jogot nyerhet­nek. Az augusztusi István napján ülik a falubúcsút Recsken. Ré­gi szokás, hogy a búcsú más­napja — a cigányoké. Ilyen­kor ők vígadnak, mulatoznak, nótáznak. táncolnak. Ez a ha­gyomány, a cigánybiicsú is színpadra került. Mutatós, lát­ványos, szerkesztett produkció, vá tisztult. Így lett Recsknek cigányegyüttese. A gyökér itt is — hagyományból táplálko­zó. Hiány és gond A különböző előadássoroza­tok, szakmai tanfolyamok idén is sikerrel zárultak. De mun­kásakadémia, amely pedig a legsikeresebb volt a tavalyi népművelési évadban, Idén Tiioklesen Recsken Mit takar a hírnév s a rang? már megsem indult. Szerződést kötöttek pedig a TIT-tel is. Még így sem ment a dolog. — A „küldött” előadóktól idegenkednek az emberek. Absztrakt, általánosan elvont előadásokra nem kíváncsiak. Inkább érdekli őket az, ami közvetlenül az életükkel, a munkájúkkal kapcsolatos. A küldött előadóktól pedig éppen ezeket nem kapják meg. Gondokkal is küszködnek a recskiek. A 16 tagú képzőmű­vészeti szakkör például már két éve hozzáértő vezető nél­kül „vegetál”. Korábban kiál­lítások sorával tudattak ma­gukról, munkáikkal bizonyítot­ták fejlődésüket — két éve, mintha a világon se lennének. Szakértő vezetőre várnak. A volt pétervásári járás egyetlen — s jó hírű fúvós­zenekarának számított nemrég a recskieké. Jó ideje már nin­csen karnagyuk. A pedagógusok nem segíte­nek? Huszonkét tanerős iskolája van Recsknek, de nem akad közöttük egyetlen zeneszakos sem! — Van a kultűrotthonnak egy 5 tagú zenekara. Bevall lom, a szín játszók azért adnak elő annyi zenés darabot, hogy ezt a zenekart a széthullástól megóvjuk. Foglalkoztatjuk őket, mert ha azt éreznék, nincs rájuk szükség, már rég nem lennének együtt ők sem... öttagú zenekar. Nincs zene­szakos pedagógus. S a kultúr- otthonnak — nem kevés! — 23 hangszere van. Igazán ko­moly dolgot művelhetnének, szakértő irányítása mellett. A nyár is hagyományosan szervezett A kultúrotthon klubszobái mindennap teltek, s a fiatalok közül mindenki találhat ma­gának kedvenc és egyben hasznos időtöltést. Előadássoio­Tíz év könymériege: 1.100 magyar Négy kiadásban Termékeny exportőre a ma­gyar irodalomnak a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat és a Corvina Kiadó. Együttműködő, sükkel az elmúlt tíz évben mintegy 1100 mű — klasszikus és kortás-szerzők megnnyüat. kozása — sokféle nyelvre át­ültetett változatban jutott el külföldre, az öt kontinens szá­mos országába. Nemrégiben jelent meg, — hogy csak néhányat említsünk a közelmúlt terméséből — Ady Endrének a vers-válogatása Franz Föhmann és Heinz Kah­la« avatott műfordítása nyomán, a berlini Verlag Volk und Welt vállalat — teljesítet­te sikerrel — a kötet közös gondozását a magyar cégekkel. Ugyanez .a kiadó rendezte saj­tó alá József Attila verseit is. Magyar novellákból két kötet­re valót válogattak össze és zatok, tanfolyamok ilyenkor már nincsenek. A recski nyár a kiállítások és kirándulások szezonja. S a tekeversenyé. Ta­valy nyáron például ötszá­zan (!) indultak. A kultúra háza épp most egy lakberendezési kiállítás­nak adott otthont. És rendez­nek egy képzőművészeti, re­produkciós tárlatot is. A 42 tagú színjátszó csoport kétnapos kirándulásra indul — Miskolc-Tapolca közbeiktatá­sával — Mezőtárkányra láto­gatnak. Ügy, hogy o Doktor úr című zenés játékot is viszik tarsolyukban, amit előbb — közkívánatra — még otthon, Recsken is előadnak egy ízben. A 38 tagú cigányegyüttes autóbuszkirándulást tesz a Mátrában. — Jóllehet az idei nyár is hagyományosan szervezett — mondja Gál Mihály —, külö­nösen szükséges most a „lazí­tás”. 200 000 forintos költséggel fiatalítjuk a kultúrotthont Sor kerül majd színpadkorsze­rűsítésre, különböző felújítá­sokra, változtatásokra, javítá­sokra. Az otthon udvar felőli, boltozatos része üvegfalat kap, s itt kellemes, barátságos klub­szobát nyerhetünk. Az idei nyár egy-egy régi probléma megoldását is hozta. Eddig ugyanis a kultúrotthon fenntartási, működési költsé­geit egyedül az ércbánya vi­selte, jóllehet, az otthont hasz­nálta az egész falu — és nem­csak 300 ember! Megállapodás született, hogy ezután a terhet közösen viseli a tsz, a ktsz, a községi tanács és a bányaüzem. Ez a megállapodás további si­kerek lehetőségét kínálja. Trtoklesre indultunk Recsfe- re. Titkot nem találtunk. Ám tapasztalhattuk, hogy mennyi­re gondoskodnak a fiatalok és felnőttek szabad idejének hasznos, tartalmas kitöltéséről, a jelentkező és felmért igények kielégítéséről. S ez mindennél többet érőbb. P. D. mfi külföldön az Egri csillagok adtak ki Berlinben az Aufbau Verlag közreműködésével. Ha­sonló tematikájú összeállítás készül az idén is a stuttgarti Steingrüben Verlag és a buda­pesti Corvina közös vállalko­zásával. Angol nyelvű váloga­tást terveznek szintén még idei megjelentetéssel — Hungária short stories címmel — az Oxford University Press-szel karöltve. Nagy elbeszélőink közül Mikszáth Kálmán regé­nyeit hat kiadásban Berlin­ben, Gárdonyi Gézától az Egri Csillagokat négy kiadás­ban Lipcsében vitték a könyv­piacra, Móricz Zsigmond írá­sainak neves kiadó-patrónusa Párizsban az Editions Pierre Horay cég. Mai íróink közül legutóbb Szabó Magda Freskó című könyvét — francia nyel­vű változatban adta ki közö­sen Párizsban az Editions du Seuil és a Corvina Kiadó. nak parancsolni és magyarázni. Attól tartottunk, hogy a ve­zénylőt kinevetik a többiek. De nem így történt! Mindenki komolyan vette és veszi, ma már a gyakorló parancsnokok bátran kiállnak az egység elé és bátran teljesitik különböző szolgálatukat is. — A parancsnokok sokat se­gítenek az előírtak elsajátítá­sában — magyarázza Kucsera László, aki Egerből vonult be —, s amikor ősszel bevonulnak a fiatalok, biztos, hogy már meg a laktanyában, együtt szurkolt a kollektíva a fiúk jó szerepléséért. Megérte a buzditás, mert győztek a brazilok és a bolgá­rok ellen — magyarázza Mé­száros Ferenc, aki Gyöngyös­ről vonult be. — Másnap is olyan kedvünk volt, hogy min­den feladatot idő előtt tud­tunk végrehajtani! — Ez pedig nagy szó — ve­szi át a beszélgetés fonalát Rostás Ferenc, aki Tamazsa- dányból vonult be —, hiszen Perzsel a nap és a dombok a tűző fényben lágyan ölel­keznek a Dobó István Lakta­nyától több kilométerre, ahol a katonák a kiképzési tervben előírtakat gyakorolják, sajátít­ják el. A magas fűben most gyorsabban és ügyesebben megy az álcázás, de nehezebb a célok leküzdése, a terep szem­mel tartása. Az egyik horhos mögött kisebb egység gyakor­latozik: alaki foglalkozást tar­tanak, s a röpködő vezénysza­vakra a harcosok különböző szőr dob életében. Símán ve­szít. Utána hatalmas szál férfi lóbálja a golyót. — Első vagy kettő — dobja oda' az ajánlatot társainak, s leszórja a tízeseket. Kettőből csak egy fát üt. A többiek felszedik a pénzt. Ő meg fogja a bukósisakját, s megy. — Kopasz lett a koma. Most mehet haza pénzért. — Ugyan, hagyd. így edző­dik a magyar — intik le a sajnálkozót. Az asszony megint könyö­rög. Reménytelenül. Az új fiú. aki most szállt be a partiba, panaszkodik: — „Tisztára” mindig adtam a fogadást, most meg nem megy. Rossz a pálya. Rossz. Valóban elveri a go­lyót, de azért így is jól gurul..: a forint. Furcsálkodva kérdem a nqgy tétek láttán: — Hogy bírják pénzzel? Leintenek. — Áh, ezek csak olyan hét­köznap déli partik... a va­sárnapit látná! Kovács Endre Az imbolygó bányászért fia­tal felesége jön. Csendesen kérleli. — Gyere haza, feküdj le, hatra műszakba kell menned. A többiek röhögnek. — Ebből a műszakból se lesz semmi. A bányász kőzöng. — Ne félts engem... kezel­tem én már azt a gépet el­ázva is. — így menni gép mellé? A józan hangok letorkolják. e» Majd az abléza elintézi. — Mit érdekel engem, hogy mit csinálnak Én azt teszem — kiabál dühösen a bányász, az­tán pillanatnyi szünet után már csendesebben hozzáteszi, újabb röhej közepette — ... amit mondanak. Üjabb dobás, újabb tízesek, s sírásra görbült szájú asszo­nyát durván löki félre. Üjabb partnerok érkeznek. A parasztformájú férfi elő­DELI PARTIK Ketten teszik meg. A poros : deszkára, a kavicsok közé fctti- • la nak a tízesek, pengve kop- pannak a kétforintos dk. A fia­tal bányász műszak óta a kis­vendéglőben és a kuglipályán van. Ez látszik munkaruh óján, szesztől vörös szemén, tétova járásán. Kopasztják. — Bárhonnan nines egy fája — dobja be a csalétket egy alig tizenöt éves fiú. A bányász kap rajta. Ledobják a pénzt ők is a porba. Nagy lendülettel vágja a deszkára a csorba golyót, s az néhány méternyi határozott siklás után koppanva ütödik az oldaldeszkához. Semmi. A fiú felszedi a pénzt, s a következő dobásra újabb aján­latot tesz. Dobásonként megy a fogadás. A tét tízesnél kezdő­dik, hárman-négyes megteszik. Három dobással el lehet gu­rítani Mű—150 forintot. mindent tudunk, and a pa­rancsnoki munka ellátásához szükséges. A kiképzés mellett Jut Kő pihenésre, szórakozásra is. Az egység tévével, rádióval ren­delkezik, de rendszeresen jár ide napilap és folyóirat is. Emellett a labdarúgás és a röplabda a kedvenc sportáguk, míg a KISZ-szervezetük jóvol­tából szoros kapcsolatba ke­rültek a bervaiakkal, s gyak­ran szórakoznak közösen ren­dezett műsorokon. Az egység KISZ-szervezete legutóbb két­napos kirándulást szervezett Síkfőkútra, ahol szalonnát csurdítottak, fürödték, pihen­tek, szórakoztak; s már ki­tűzték a legközelebbi camping helyét is Felsőtárkányban. — így telnek nyári nap­jaink — mondja búcsúzóul az Egercséhiből bevonult Sípos István. — Kemény kiképzéssel, sok fáradsággal és rengeteg tréfával. Valamennyien igyek­szünk mindent elkövetni, hogy eskünknek megfelelően éljünk és teljesítsük dolgozó népünk megbízatását: a haza védelmét. Ezzel mindnyájan egyetérte­nek, majd Nagy Sándor és Szekeres István gyakorló pa­rancsnokok véget vetnek a szünetnek és folytatódik a ki­képzés. A harcosok felsora­koznak, és a tűző fényben el­kezdődik a manőverezés a fel­tételezett ellenség irányába... Fazekas Istváa MWWWWWWWWWWWW A kuglipálya fedett dnbóte­rében fülledt, vibráló a leve­gő. A déli hőségtől is, meg az izgalomtól is. A szokásos déli partik zajlanak. S hogy hét­köznap van, ez meg sem lát­szik a részvevők számán, mert még a golyófogó vályún is ül­nek kibicek, fogadók, játékosok vegyesen. Szokott kép ez Is­tenmezején, a kisvendéglő mö­götti udvarban. Az arcok izzadtak, porosak, ; vörösek a hőségtől, a kiabálás­tól, amellyel egy-egy sikeres dobást vagy vesztett pénzt tó- sémák. — Ezt a partit sörre dobjuk < — ajánlja a dzsörzéinges fia- i talember, de a partnerek le- i torkolják. — Csak pénzben..'., csak i pénzben... 1 Kasszára két forint a be- ] ugró. De a tétek nagyobbak! Az imbolygó léptű bányász, aki ] félretaposott cipőjében Ülappog ; a golyók után, akadozó nyelv- ■ vei teszi az ajánlatokat. , — Kettőből egy fát.l tíze­sért. , . t nem leányálom a katonaság, nehéz a kiképzés, kemény kö­vetelményeket kell teljesíte­nie mindenkinek! ök lesznek az ősszel bevo­nuló katonák parancsnokai. Nagyon készülnek e feladat teljesítésére, kora reggeltől ké­ső estig az előírtaknak meg­felelően gyakorolnak mindent: alaki mozgást, harcászatot, lö­vészetet, szakmai tudnivaló­kat. S nem is akárhogyan! Legutóbbi vizsgájuk kitűnően sikerült: kiválóra teljesítették a lövészeti és a többi szá­mon kért feladatot. — Eleinte nagyon furcsa volt — sorolja valamennyiük nevében Kálosi Imre, aki Átányból vonult be. — Fur­csa volt saját katonatársaim­i? Kötőjellel? ivek helyesírása körül) Különírjuk a megye, járás, utca tér szavakat az előttük álló. névtől, s a tó, hegység, vá. ros utótagot abban az esetben, ha a második tag nélkül forma is használatos; pl. Balaton, Bükk, Eger, vagy Balaton tó. Bükk hegység, Eger város. Kötőjellel kapcsoljuk pl. az égtáj és az országrész nevét, s együtt használt, de közigazga­tásilag nem egyesített helység­neveket: Észak-Magyarország; Kál-Kápolna. A pontos, világos kifejezés szempontjából nagyon fontos ezeknek a formáknak az elkü­lönítése, hiszen a különböző­képpen leírt forma mást és mást jelenthet. Csak egyetlen példán figyeljük meg! A „sá­ros patak” kifejezés bármelyik patakra vonatkozhat, amelyik­nek — esetleg csak éppen pil­lanatnyilag, egy nagyobb eső­zés következtében — sáros a vize. — A Sáros-patak már csak egy patakot jelöl; lehet annak a vize tiszta is: itt a „Sáros” megnevez, és nem tu­lajdonságot jelöl. Az egybeírt formában már egyik tag sem hordozza eredeti jelentését: Sárospatak már nem is sáros, nem is patak, hanem helység­név, és Észak-Magyarország egyik legjelentősebb kultur- központját jelöli. Az egybe- és különírás vagy a kötőjeles forma alkalmazása* tehát az értelmi elhatárolás fontos eszköze is. Dr. Chikán Zóltánné főiskolai adjunktus fordutetcfcat, mozgásokat haj­lanak végre, majd egy kis szü­net után a célok leküzdésére, lövészetre készülnék. — Tisztesiskolások — mond­ja feléjük intve az egység egyik parancsnoka, Matula László törzsőrmester. — A lövészet, a célzás helyes lebo­nyolításának módját tanul­ják, hogy majd az ősszel a be- vonulőkkal elsajátíttassák... Cigarettaszünet következik ezután. Az izzadt homloké katonák a fák alatt árnyékot, a culacsokban vizet keresnek, s amikor kifújta már magát mindenki, beszélgetés kezdő­dik. A téma először mi is le­hetne más, ha nem a magyar labdarúgócsapat sikeres londo­ni szereplése? Együtt nézték ár hit<?J?dÜKk Egybe? Külön Utazás — a földrajzi nt Az Egerben tartózkodó turis­ták legtöbbje nem hagyja el addig szép városunkat, míg meg nem látogatta a Szépasz- fezony-völgy híres pincéit. De szívesen látogatják a Bükk hegység szebbnél szebb tájait, és élgyönyörködnek a Heves megye területén található sok szép műemlékben is. Az eure- i pai kultúrának Észak-Magyar- i brszágon sok értékes emléke ta- • lálható. : Sokan írnak le ilyesfajta so- rrokat egy-egy levélben, beszá­molóban, s bizonyára meg- ! megáll a toll kezükben, ha ' valamelyik földrajzi név leírá- ■ sára kerül sor. a leggyakoribb 1 probléma: egy tie, külön vagy 1 kötőjellel kell-e írnunk ezt ■ vagy azt a szót Próbáljuk meg : a „turisták” számára „irány- I jelzők” felállításával megköny. ] nyíteni az eligazodást — a helyesírás területén is! Megérkezünk a Csehszlovák , Köztársaságból Magyarország- . ra. Ezt így írjuk helyesen, «nert az -ország utótagú or- ; ‘«zágneveket egybeírjuk a nép- : névvel (Lengyelország, Finnor. tezág), de különírjuk az orszá- ; gok nevét, ha az utótag nem éz ország szó (Román Népköz- - társaság). , * ; A helyes célra tartást gyakorolják a leendő tisztesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom