Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

• ■ • Tanácsok... Csak széles körű nemzetközi összefogás hozhat eredményt A 80 éves Issekutz Béla professzor nyilatkozata a rákkutatás új útjáról Ez év elején magyar tudományos élet lsse- kutz Béla Kossuth-díjas aka­démikusunk, a magyar gyógy­szerkutatás nesztorának 80. születésnapját. Nem egyszerű, protokolláris ünneplésről tu­dósíthattak a magyar újság­írók: a 80 éves tudós beje­lentette, hogy a rákkutatás új útjának vágott, s eredményét egy tízéves tanulmányban az Akadémia asztalára tette. A tanulmány egyébként hamaro­san angol és magyar nyelven jelenik meg először. Munkája a chemoterápiai kutatást*; to­vább fejlesztését dolgozza ki. — A chemoterápiától, a rosszindulatú daganatok gyógyszeres kezelésétől még 15 éve is nagy eredményeket várt a világ, — mondotta be­szélgetésünkkor Issekutz Béla. — 1948—49-ben olyan biztatóak voltak a kezdeti eredmények, hogy a magyarországi nem­zetközi hévízi kongresszuson már be mertem jelenteni, hogy: 15 év alatt a rák gyó­gyítása megoldható. Később mégis csalódást okoztak azok a módszerek, amelyek biztos­nak látszottak. Már a második fenségesen transzponált daga­natokat gyógyították, vagy fejlesztették vissza a vegy Öle­tek. Az emberi daganatsejtek pedig mások, mint az álla­toké. Kidolgoztam egy terve­zetet, amelyet csak nemzetkö­zi együttműködéssel lehetne megoldani. Tíz—tizenötezer vegyületet kellene megvizs­gálni emberi daganatsej tek­bem, s ezek közül lehetne ki­választani azokat, amelyek gyógyításra alkalmasak. — Azt kell belátni, hogy az áHaücísérletek útján valószí­nűleg nem lehet megtalálná az emberi daganatsejtekre ha­tó vegyületet Négy—ötszáz kutató több évi munkája kell ehhez. — A régi módszerekkel már kétszázezer vegyületet vizsgál­tak meg, de csak állatkísérle­teken. Szelektálták ezeket, kő­ié vegyületet legalább ötször kell kipróbálni egyfajta daga­natsejten, ami legalább fél­millió beteget jelentene. Ezért egyszerűbb: a kioperált daga­natból sejttenyészetet készíte­ni, s azon kísérletezni a ve- gyületekkel. Ezen az úton, nagy kutatóintézetek nemzet­közi együttműködésével lehet­séges csak néhány év alatt tíz—tizenötezer vegyületet megvizsgálni. így tehet csak a chemo terápiás kutatásokat a szerencsés véletlenektől füg­getleníteni és megtalálni azt az ötven—száz vegyületet, amelyek az operált betegek végleges gyógyulását biztosít­ják. A viták nem is a professzor igazsága — igazságába vetett hite — körül vannak, hanem a lehetőségekben. A nemzetközi összefogás, a közös munka le­sz. V. Anyicskov és Issekutz Béla professzor az magyar gyógyszerterápiás konferencia szünetében. , (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvételei első magyar gyógyszerterápiai kon­ferencián, mint elnök, ki kel­lett jelentenem: megtorpant a kutatás, új módszereket kell keresnünk. — Az elmúlt években — rülbelül ezer vegyület volt, ami hatékonynak bizonyult. Az ezerből a 20—30 leghatéko­nyabbat használják a gyógyí­tásban. A legsürgősebb az lenne, hogy ezt az első ezer hetőségeiben. „Sokan kétel­kednek abban, hogy egy ilyen nagy, nemzetközi együttműkö­dés kivihető lehet-e. Erről kell az embereket meggyőz­ni!” folytatta nyilatkozatát az idős tudós, — csak ezen gondolkoz­tam, minden irodalmat át­néztem: mi tehet az oka a megtorpanásnak, milyen új úton kellene elindulni, ami sikerrel biztatna. Rájöttem arra, — amire különben má­sok is gondolnak már —, hogy emberi daganatsejteken kell az új vegyületeket kipróbálni. Eddig ugyanis állatkísérletek­kel végezték a vegyületek ki­próbálását; az állatokba mes­vegyületet — ami hatékonynak bizonyult, de félretették, s csak a 20—30-at használják —, emberi sejteken próbálnák ki. Tudni kell azonban: betege­ken nem lehet és nem szabad ilyen vegyületeket kipróbálni. Kiszámítottam; ahhoz, hogy valamit mondjak — körülbe­lül százféle emberi daganat­sejtet ismerünk — külön-kü­lön kell megkeresni, hogy egy- egy vegyület hogyan hat egy bizonyos fajta sejten. Ezerfé­— Ha más haszna nem is lesz a munkámnak, csak az, hogy belátják a kutatók, új úton kell elindulniok, újat kell kezdeniök, ha gondolkod­ni kezdenek ezen, akkor ered­ményes volt. Ha munkámról írnak, ne tüntessék úgy fel, hogy én megoldottam a rák kérdését. Egy lehetőséget dol­goztam ki, amit egy öreg em­ber lát, s a fiataloknak java­sol. Kőbányai György hírek - erbeke%rgek MESTERSÉGES PANORAMA betegeknek A betegekre olykor kelle­metlen lélektani hatást gyako­rol a zártság érzése. Főként olyan kezelőhelyiség'ekben for­dul ez elő, amelyek műszaki, vagy biztonsági okok miatt ablaktalanok. Az egyik angol kórházban — ahol a kobalt­ágyút alkalmazzák — a helyi­ség egyik falára „ablakon át látható” panorámát (tájat, nö­vényzettel) festettek. MÉHCSlPÉS ELLENI SZÉRUM A méhcsípés súlyos allergiás állapotot okozhat, sőt haláleset is előfordult tömeges méhcsí­pés következtében. A prágai Szérum- és Oltóanyagtermelő Intézetnek sikerült hatásos ol­tóanyagot előállítania a méh- csípések ártalmainak a leküz­désére. BEK A-UG RÓ VERSENY Kaliforniában nemzetközi ugróversenyt rendeztek békák számára. A győztes béka 5.11 méteres ugrással messze maga mögött, hagyta a második he­lyezettet, amely mindössze 3,85 métert ért el. A győztes­nek állítólag egy zoológus volt az „edzője”. VIRÁG MINT KÁLYHA Kanadai kutatók az északi ál­lat- és növényvilágot tanulmá­nyozva megfigyelték, hogy az Aedes impiger nevű szúnyog elő­szeretettel és jóval hosszabban tar­tózkodik a Dryas integrifolia vi­rágjában, semmint azt nektárgyűj­tő munkája indokolná. A virág szerkezetének alaposabb vizsgála­ta kiderítette: szirmai parabola- tükröt alkotnak, melynek gyújtó­pontjában a bibe áll. A. növény vi­rágjait állandóan a nap felé for­dítja, hogy a rövid ideig tartó napsugárzás melegét összegyűjtve termékenységét jobban biztosítsa. Az Aedes impiger ezek szerint nemcsak élelmet, hanem meleget is talál a virágban, s éppen ezért tartózkodik ott, jóval a táplálkozás után is. A BURGONYASZIROM A hazai forgalomban is meg­jelent — cellofán tasakba cso­magolt — burgonyaszirom nagyipari előállításának nyersanyagai: burgonya, ke­ményítő és só. A szitán áttört főtt burgonyát a keményítővel és a sóval együtt gyúrógépem átdolgozzák, rudakká formál­ják és így érlelik. Az egy mil­liméter vastagra szeletelt ko­rongokat először szárítják, majd olajban sütik. A szárított massza akár egy évig is eltart­ható, a kisütött és csomagolt készáru tárolási ideje viszont csak 3—4 nap. MEXIKÓ A SÁRGALÁZ ELLEN Mexikóban nagy erőfeszíté­sekkel kipusztították azt a légyfajt, amely a sárgaláz kór­okozóját továbbítja emberről emberre. Mivel a szomszédos országokban még nem folytat­ták le ugyanezt a kampányt, elrendelték, hogy minden ha­jót, repülőgépet és közlekedési eszközt, amely átlép a határon, DDT-vei kell beporozni. BAKTÉRIUMOK A MŰTRÁGYAGYÁRTÁS SZOLGÁLATÁBAN Kazahsztán tudományos akadémiája érdekes kísérlete­ket tett közzé. Biológiai és Virológiái intézetében olyan baktériumokkal foglalkoznak, amelyek a foszfortartalmú ér­cekben lévő foszfarvegyülete- ket úgy alakítják át, hogy azokat a növények könnyen fel tudják venni. A foszfor- tartalmú ércek biológiai bom­lása a mikroorganizmusok élettevékenységére vezethető vissza. A kutatók véleménye szerint a kitenyésztett bakté­riumok felhasználhatók szer­ves foszfortrágya termeléséhez. „KUTYABESZÉD” Az állatok egymás közötti „be­széde” már régóta foglalkoztatja az embereket, elsősorban azonban az állatpszichológusokat. Ez a „be­széd’* természetesen csupán han­gok közléséből áll, hiszen a tagolt beszéd csak az ember sajátsága. Számos állatkísérlet bizonyítot­ta: az állatok, ha bizonyos körül­mények (például veszélyt stb.) kö­zött magnetofonszalagra rögzített „beszédjüket” később lejátszották nekik, hasonló módon viselkedtek. Willms állatpszichológus és mun­katársai most a kutyák „nyelvét** kezdték vizsgálni, s megállapítot­ták, hogy a „kutyanyelv** kizárólag magánhangzókból álh Az egyes ku­tyafajták vizsgálata révén pedig 19 „nyelvet” és ezen belül 170 „táj- szólást” különböztettek meg« Ez az egy is leírnak gyönyörű, egészséges kisfia van. Alig egyéves, de már próbálgatja az első lépé­seket. Kacagva repes minden után, és boldogan sikít, ha meglátja az édesanyját Anyu­ka azonban kissé közönyösen megy el mellette, ha idegesebb, ránt egyet rajta, a rámordul: nyughass mér! Azt nem lehet mondani, hogy elhanyagolja a kicsit. Mindennap mos, vasai, friss, vakító fehérbe öltöztetve tolja ed a bölcsődébe. Kínosan tisz­ta a gyerek a lakásban egyetlen porszemet sem tűr «L Minden kikeményítve, kivasal­va. De a gyermekkel való tö­rődés ebben ki is merül. Bár nyíltan nem vallja be, terhére van a „babázás.” Keseregve idézi vissza a házasság gond­talan első évét, amikor még együtt járhatott a férjével a meccsekre, esténként ki-ki ruccantak egy kis szórakozásira. Akkor órákig elbeszélgethetett a barátnőkkel — nem zavarta senki, semmihez sem keltett szabnia idejét Az aranyos balba láttán sofe- szor hallja Icu a megjegyzést: igazán elkelne mellé egy ara­Mi a divat férfiaknak ? Felkerestük Varga Béla di­vattervezőt, hogy tájékoztassa olvasóinkat, mi készül a férfi­divat berkeiben? — A Ruhaipari Tervező Vállalatnál éppen úgy megter­vezzük a férfiruhákat, mint a női kollekciót — mondja. — Persze, nem lehet a férfidiva­tot „kitalálni”, hanem alkal­mazkodni kell elsősorban a vi­lágdivathoz, amely meghatá­rozza a divatos vonalakat és a színeket De alkalmazkodni kell a KGST-n belül működő divattanács terveihez is. Ke­vesen tudják, hbgy nemzetkö­zi gárda tervezi a népi demok­ratikus államok divatirányát. Jelentős mértékben függ a fér­fidivat is az alapanyagoktól, a szövetek minőségétől, azok új­szerű eljárással való készítésé­től. — Ki most a divatosan öltö­zött férfi? — Tekintettel arra, hogy r.yár var. a könnyű ruházkodás divatos és korszerű. Általáno­san elfogadott viselet a nad­rág és az ingkabát. Ez már évek óta divatos, de minden idény hoz valami változást. Most például az egyenesszárú és a sötét-világos színekkel tűzött sportösszeállítás a jól öltözött férfi jellemzője. Hű­vösebb napokon ez kiegészít­hető kötött ujjú és hátú kabát­tal, műbőr elejű blézerrel. Az őszi divatról annyit, hogy ismét a karcsúbb vonal jön divatba. A zakó hosszabb, a kabát, sőt az újak szűkeb- bek. Ismét divatos a kétsoros öltöny. . t i k r- ács — épp elég nyos kislány. Ilyenkor íelcsat- tan: na, még csak az kellene nekem! Éppen elég bajom van ezzel az eggyel is. S különben is! Nagyon sokba kerül a gye­rek. Többet nem engedhetünk meg magunknak, hiszen annyi minden kell még a lakásba. A másik szobába szebb bútor, frizsider, ruhákat is kellene vennem, nem járhatok mindig ugyanazokban a „rongyok­ban.” És szeretnék végre egy kocsit! Sajnos, sok fiatal házaspár gondolkozik Icuékhoz hasonló­an. Ügy érzik, fölösen elég az az egyetlen gyerek is, és sok­szor benne látják az okot, amiért késik egy-egy régen áhított bútordarab bevásárlá­sa. És amíg az elszálló évek alatt végre megszerzik a sok­szor megálmodott lakást, meg­van a kocsi, akkor veszik ész­re, hogy a hajszában elmentek a boldogság mellett. Mert az igazi örömöt a gyer­mekek kacagása jelenti, igazi otthonná a gyermekek léte te­szi a lakást. Andrásáé — AZ ALUDTTEJET jól használhatjuk ételek ízesítésé­re tejfel helyett. Mielőtt beha­barjuk vele a főzelékét, ugyanúgy belekeverünk egy kanál lisztet, mint a tejfeles habarásnál. így az aludttej sem csomósodik meg az étel­ben. — HA ZSÍRBAN sütünk ki tésztát, (p!. fánkot, csorögét) a visszamaradt zsírba tegyünk egy evőkanál meleg vizet Et­től a zsírban maradt morzsa­lék leülepedik az edény aljára. Erről leönthetjük a asírt éa újra felhasználhatjuk. — A KARFIOL szép, fehér marad, ha a főzővízbe egy evő­kanál tejet és egy kávéskanál cukrot teszünk. — AZ AVASODÓ zsírt meg­menthetjük, ha néhány bur­gonyadarabbal átsütjük. A burgonyadarabkák magúkba szívják az avas ízt és a zsír is­mét felhasználható. — HA A TEJBE forralás közben egy kevés cukrot szó­runk, tovább eltarthatjuk. Nagy melegben azonban így is ajánlatos használat előtt még egyszer felforralni. ^őúrg últ Futta, blúz A leközölt minták bárme­lyikével csinos és divatos nyá­ri blúzt horgolhatunk. Kezd­hetjük a mintákat tetszés sze­rint, egy, vagy több rövidpál­ca sorral, kétráhajtásos pál­cákkal, vagy éppen kötött passzérésszel. Ezt úgy készít­jük, hogy lekötjük a kívánt szélességet, s utána a szemek­re kezdjük a horgolási min­tát A mintákat kétszálas zefir- hől, 2 és feles, hármas tűvel horgoljuk, az elkészített sza­básminták szerint L Minta. 1. sor: az alapsor után 5 láncszemmel (1 kétráhajtásos pálcát helyettesít) fordulunk, és I kétráhajtásos pálcát öl­tünk az első szembe. (*4 lánc­szem után 2 kétráhajtá- sos pálcát horgolunk a máso­dik—harmadik szembe, két szemet kihagyva, 2 kétráhaj­tásos pálcát öltünk a hatodik —hetedik szembe, majd Mól ismételünk. 2. sor: Azonos az előzővel, de itt a kéttagú kétráhajtásos pálcákat mindig az előző sor négyláncszemes íveibe öltjük. TL Minta. 1- sor: az alapsor után 5 láncszemmel fordulunk. 3 egy- ráhajtásos pálcát öltünk az első szembe, lazán, magasra felhúzva, 1 láncszem követke­zik, majd az alapsoron 3 sze­met kihagyva, a negyedik szemtől ismételünk. 2. sor: mint az első sor, de itt a pálcacsoportokat az elő­ző sor pálcacsoportjai közé öltjük. 111. Minta. 1. sor: az alapsor után 5 láncszemmel fordulunk. Az első szembe először ráhajtás nélkül leöltünk, a szálat ma- gasia felhúzzuk, utána még kétszer 1—1 ráhajtással ugyan­abba a szembe leöltünk, mind­annyiszor magasra, lazán fel­húzzuk a fonalat és 1 ráhaj­tással áthúzzuk a tűn levő szemeket, 2 láncszem követ­kezik, majd 2 szemet kihagy­va, a harmadik szemtől ismé­telünk. 2. sor: mint az 1. sor* de itt a minta mindig a pálca­csoportok közé kerül. TV. Minta. 1. sor: az alapsoron 1 egy- ráhajtásos pálca és 3 lánc­szem ismétlődik a harmadik szembe öltve. 2 .sor: 3 láncszemmel fordu­lunk, az előző sor íveibe 3 egyráhajtásos laza pálcát öl­tünk; és 1—i rövidpálcát az előző sor pálcáiba horgolunk. S. sor: mint az I. sor, de itt a pálcákat az előző aor há­rom tagú pálcaesoportj-Acak középső pálcája-». dHfüSr.. 4. sor; «Boeva* a «túr-mAk sorral. V. Minta: 1. sor: az alapsor után 2 láncszemmel fordulunk, * s a negyedik szembe nagyon la­zán, magasra felhúzva 5 egy- ráhajtásos pálcát , horgolunk, majd a rövidpálcával ismét a negyedik szembe öltünk, a *- tói. ianéteJünk. 2. sor: az 5 egyráhajtásos pálcát mindig az előző sor rö­vidpálcájába öltjük, a rövid­pálca pedig az előző sor le­gyezőjének a közepébe kerül. Ha a blúz elkészült, a nyak- kivágásra horgoljunk körül még egy legyezősort. Tetszés szerint lehet az újjára és al­jára is egy-egy sort horgolni díszítésnek. „

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom