Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-14 / 139. szám
ismertetni — megértetni Gazdasági és politikai életünk távlatait hosszú időszakra meghatározó, nagy jelentőségű ügyet tárgyalt a központi bizottság májusi ülése: a gazdaságirányítási rendszer reformját. A reform bizonyos tekintetben logikus folytatása az 1957 óta a gazdaságirányítás rendszerében történt változásoknak. Mégis a reform nemcsak meny- nyiségi, de minőségi változást is jelent. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a gazdaság- politika egyes elemei a jövőben módosulnak, hanem arról bi; hogy a marxista gazdaságtan! elmélet fontos tételei az idők során bekövetkezett változását a reform — mintegy összevontan — tartalmazza. Az irányítási rendszerben végrehajtandó minőségi változtatáshoz elengedhetetlen, hogy a reform koncepcióját megértsük, s azt másokkal is megértessük. A reform megfelelő érvényesütéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a vezetés minden színvonalán bekövetkezzék az a szemléletváltozás, amely lehetővé teszi, hogy a kimondott elveknek megfelelően változtassuk — minden szinten — a gazdasági irányítás gyakorlatát. Különösen fontos a reform koncepciójának helyes megértése, mert mint minden újnál, itt is számolni kell félreértésekkel, torzításokkal. Ilyen mindenekelőtt a terv- gazdálkodás értelmezése. Hosz- szú időn át a. tervgazdálkodást azonosítottuk az utasításos, ún. részletes ..tervlebontásos” rendszerrel. De ilyen volt a piac szerepének értelmezése és értékelése is a szocialista gazdaságban. Türelmes és szakszerű érvekkel meg lehet értetni, hogy a reform nem jelenti a tervgazdálkodás gyöngítését, hanem éppen annak erősítését. Azt jelenti, hogy tervező szervezeteink, megszabadulva az operatív irányítás feladatától, a jövőben sokkal hatékonyabban tudnak a népgazdaság fejlődését helyesen felmérő tervek készítésével foglalkozni. Indokolt megmagyarázni, hogy a terv- gazdálkodás nem egyenlő a direkt utasításos rendszerrel, s hogy az magában foglalja az úgynevezett közgazdasági — közvetett — eszközöket is. Sőt, hogy a közvetett gazdasági eszközök (ár, kamat stb.) döntő jelentőségűek a terv célkitűzésének érvényesítése szempontjából, a társadalmi érdekeket összevontan kifejező népgazdasági terv megvalósításának fő eszközei lehetnek. Meg keil magyaráznunk azt is, hogy a piac szerepének, jelentőségének növekedése nem jelenti a piaci anárchia érvényesülését, hanem azt, hogy a központilag szabályozott piac közvetítésével közvetlenebbül és gyorsabban megismerhetjük a fogyasztók igényeit, szükségleteit, s hatékonyabban tudjuk e szükségleteket kielégíteni. A szocialista piacot ugyanis a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai döntések (egyes ágazatok fejlesztésének mértéke, a felhalmozás és fogyasztás arányának és mennyiségének meghatározása stb.), valamint a vállalatok tevékenységére ható közgazda- sági szabályozó eszközök együttesen befolyásolják, ösztönzik az országos érdekek irányába. A termelési eszközök állami tulajdona alapján tehát a szocialista állam rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, amelyek a piac megfelelő szabályozására alkalmasak. Az új mechanizmusban egyetlen pillanatra sem gyengül a szocialista állam irányító szerepe, csak annak formái és módszerei változnak. s ennek következtében mafia a központi irányítás is hatékonyabbá válik. Az új mechanizmus-koncepció megértetése azért is szükséges, mert egyesek — házi hasz- nálatra — különböző „maszek” reformokat dolgoztak ki, s ezek az egyéni elképzelések — érthetően — nem mindig egyeznek azzal az általános és a társadalmi vitákban is helyeselt koncepcióval, amelyét a központi bizottság legutóbbi ülésén elfogadott. A gazdasági propagandában a közeljövőben tetemesen megnövekszik az ideológiai, az. elvi elem. Meg kell értetnünk és el kell fogadtatnunk a legszélesebb rétegekkel, elsősorban nem annyira a részletkérdéseket, mint magát a reform alap- gondolatait. Ezen tűim nőén — a jövőben — ismertetni kell a cselekvés, az elvek gyakorlati alkalmazásának módját. A propagandamunka fontos feladat a, hogy felkarol iák " reform-koncepció megvalósultát elősegítő új kezdeményezéseket, bátorítsa a vállalatokat, az embereket, hogy merjenek elszakadni a megszokott, a járt úttól, a régi nehézkes, bátortalan gondolkodásmódtól. A reform-határozat ismertetése legyen egyben serkentés a szüntelenül változó körülményekre alkalmazható jobb megoldások keresésére. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a gazdasági mechanizmus reformja nem varázsszer, amely minden problémának megoldását automatikusan biztosítja. A reform, bár nagy mértékben csökkenti, de nem szünteti meg a népgazdasági érdek és az egyéni érdek közötti ellentéteket. Számolnunk kell azzal, hogy a jövőben is lesznek olyanok, akik boldogulásukat nem jobb. hatékonyabb munkával, hanem mások munkáján élős- ködve akarják megszerezni. Az ilven tendenciák elleni harc feltételei viszont lényegesen kedvezőbbek lesznek. ír' reform elvi és gyakorlati ismertetése, megértetése nehéz probléma elé állítja a propagandistákat. Két dolog azonban jelentősen meg is könnyíti munkánkat. Az egvik az, hogy a reform világosan megfogalmazta: mit szeretnénk elérni és azt is, hogyan tudjuk céliainkat metrvalcisítani. A másik az, hogy eddig, ha gazdasági problémáink voltak, ezeket általában szubjektív okokkal, a hatá- rozatok végrehajtóinak nem kielégítő munkájával magyaráztuk. Még akkor is kizárólag a végrehajtásban kerestük a hibát, ha annak elkövetése általános volt. Nos. a reform, nén- gazdasági problémáink objektív okait is feltárta, megszüntetésük objektív módszereit is megjelölte. Most már valóban rajtunk múlik, hogv mennvit és müven gyorsan v?lócí*unk meg a helyes koncepcióból —. szocialista g a 7Öas á «-un k fejlődósé- n°k Tnoecryomőásárq. a dot°’o- 7ÓV óicttij-örülményeinek megjavítására. Dr. Garant József Ez a képünk akkor készült még, amikor az NDK párt- és kormányküldöttsége 1964 májusában Magyarországra látogatott. A Walter Ulbricht vezette küldöttség tagjai éppen a nádudvari termelőszövetkezet megtekintésére indulnak, hogy közelebbről is megismerkedjenek a magyar mezőgazdaság életével. A kép egy évvel ezelőtt készült, de az a barátság, ahogy az első német békeállam vezetőit hazánkban fogadták, ma erősebb mint volt, s ennek jele többek között a magyar párt- és kormányküldöttség jelenlegi látogatása az NDK-ban. Olcsóbban, jobban, gazdaságosabban A mezőszemerei csirkegyárfoan Pótolta tartozását a cementipar Az első negyedévben mintegy 18 000 tonna cementtel maradt adós az iparág, de már teljesítette. Sajnos azonban, még a terv teljesítésével sem szűnik meg a cementhiány. Az építkezéseken ugyanis a tava- szias tél végi időjárás miatt korán megkezdődött az építési idény, tehát jóval több cementet használtak fel. mint más évek hasonló időszakában. Ezért a cementipar dolgozói most a terv túlteljesítésével akarják csökkenteni a hiány:. A terv túlteljesítéséhez nemcsak a cementgyárak, hanem a kohászok is jelentősen hozzájárulnak, mert előirányzaton felül szállítanak alapanyagot, granulált kohósalakot. A legjelentősebb túlteljesítést az Ózdi Kohászati Üzem dolgozói vállalták. Az előírt 16 300 helyett 24 000 tonna granulált kohósalakot adnak a Dunai Cement- és Mészműnek. A Dunai Vasmű kohászai a terven felül 2200 tonnás szállítmányt küldenek. A cementipar gyárainak dolgozói így júniusban mint egy 10 000 tonna cementtel teljesíthetik túl az előirányzatot, s csökkentik a hiányt. (MTI) káposztalapú sem. Elvették a lóval, a tehénnel, meg ma- gamma® együtt. Nincs. Megszűntünk, odalettünk... Összeráncolta napbarnított arcát, kezét ökölbe. szorította, s olyan keserűen nézett a pohár fenekére, mint akitől valóban a legféltettebb kincsét vették el. — Szóval, a tsz — próbáltam újra szóra bírni. — Bevittem mindenemet, csak az üres ház maradt otthon, meg a porta. Bent vagyunk. Este kiadják a parancsot és egy szót se többet. Az elnök, meg a vezetőség dirigál. Tetszik, nem tetszik, csinálni kell. Kapálom a káposztát az én földemen, a káposzta mrg nem az enyém. Aratom a búzát az én földemen, a búza meg nem az enyém. Hát mondja már meg, öcsémfiam, miféle világ ez, kinek jó ez, miért volt erre szükség? Miért nem hagyhatták meg azt a 12 hold földet. Ártottam én azzal valakinek, hiszen én szenvedtem meg érte, az enyém volt. Most meg semmi. Hajtják az embert, aztán meg senkinek sincs semmije. Ide jutottunk öregségünkre, ide. Ha egy fej káposztára van szüksége az asszonynak, hát menjen a boltba. Vegyen káposztát, adjon _ érte pénzt. Hát van isten az égben, mondja már meg, öcsémfiam, van-e? — Aztán hogy fizet a tsz, jól, rosszul? Nem számított az öreg a kérdésre, s mintha nem is szívesen válaszolna rá, előbb másra fordította a szót, de aztán csak visszatért rá. — Hát, hogy is mondjam csak, öcsémfiam, nem könnyű erre válaszolni. Mert tudja, a héti Hatar kitűnő föld. Megterem abban a világon minden. Paprika, paradicsom, dinnye, búza, káposzta Meg azért az elnök sem eldobni való ember, megmondom én az igazat, ahogyan van, isten a tanúm rá, hogy igazat beszélek. Nem is arról van szó, öcsémfiam, hogy most parlagon hevernek a földek, hogy nincs, aki kaszálja, kapálja, hogy nincs belőle haszon. Mert van abból nem is kicsi. Ügy tudnám ezt kifejteni, hogy a héti föld azért megadja az árát. Szóval, a héti föld még a tsz... szóval no, hogyan is mondjam, hát nem utolsó tsz az a héti tsz. Nem, nem. Nem lehet ezt mondani. Ezt igazán nem mondhatnám. Mert azért 68 forintot fizetett az egy munkaegységre! 68 forintot, öcsémfiam. Kereken. De nem is erről van szó, nem ezt bánom én, megélünk: mi most is, az a kis pénz megvan, de hát a 12 hold csak odavan. Dolgozunk és nem tudjuk, hogy kié a föld, nő a káposzta és az sem biztos, hogy eszünk-e belőle. Szóval, van is, meg nincs is. Mert év közben nincs, de mikor meg osztanak, akkor meg van. No. de azt is meg kell mondani, hogy aki többet dolgozik, az többet is kap. Ez így volt akkor is, amikor még megvolt az a kis föld. Most legalább nem kell gondolkodni. Gondolkodjon az elnök, övé a tsz, ő vezeti, mi cíTk dolgozunk, öcsémfiam. Nem rossz gyerek az az elnök, 68 forintot azért nem mindenütt fizettek. Igazam van? A föld? Hát már úgy sincs sok hátra, a gyerekeknek meg úgysem kell, így hát nem is éremes. ezen már gondolkodni sem. Egyszer sajnálom, máskor meg azt mondom: mindegy. Az isten se tudna ebben dönteni ... — A gyerekek merre vannak, tsz-ben, iparban? — vetem közbe a szót, mert az öreg mintha mindent elmondott volna már bújáról-bajáról. — Két szép fiam van, két jó gyerek. Laci, meg a Matyi. Elég messze estek egymástól, az igaz, de jó testvérek. Matyi velem van a tsz-ben, traktoros. Mondtam is neki annak idején, hogy minél messzebb menjél ettől a falutól, de hát csak ott maradt. Nem hallgatnak ezek már rám, öcsémfiam, hiába beszél nekik az ember. Szép legény, meg is nősülhetne már, de azt mondja, hogy még ráér. Hát ha ráér, akkor érjen rá. Nem mondom én neki egyszer sem. A Laci az nagy ember lett. Tanár, vagy jobban mondva valami adjunktus Debrecenben, a Kossuth Lajos Egyetemen. Nagy iskola lehet az, ha olyan nagy ember nevét viseli. Most volt itthon, de sietett vissza, mert a profesz- szora Amerikába megy szétnézni. addig meg neki kell helyettesítenie. Ilyen két fiam van nekem. Olyan büszkén mondta, hogy a ráncok is kisimultak az arcán. — Most mi járatban .ezen a vidéken, talán egy kis káposzta a légi ismerősöknek? Mindig jövedelmező volt a baromfitenyésztés. A mezősze- merei Dózsa Termelőszövetkezetben is több éve foglalkoznak naposcsibék felnevelésével. Tavaly készült el a tízezer férőhelyes baromfinevelő, amely új fejezetet nyitott a baromfitenyésztésben. A megye egyik legjobb baromfitenyésztő telepe létesült ezzel Mézőszemerén, vagy ahogy so. kan nevezik a községben Is, a járás vezetői közül is megalakult a csirkegyár! Cjtí a szövetkezeti elnök Még nincs egy esztendeje, hogy az új épületet birtokukba vették a szövetkezetiek. Jakab Gábornénak. Máté Boldi- zsárnénak — akik elvégezték a hároméves szat-minvá stnnfo!va- mot— segítségre volt szükségük. Három asszonnyal egészült ki a gondozók létszáma. Kelemen Lajos állattenyésztési brigádvezető kedvező tapasztalatokat szerzett az első esztendőben. — Tágas, napfényes épületet '’ettünk át. amelyben nagv teljesítményű ventillátorokkal biztosítottuk a szellőzést, kazánnal a fűtést, önetetők. 5n- itatók segítségével a baromfi— Hát. maguk, városiak, igazán furcsa emberek. Ügy kikérdezett már, mint a gyóntatópap. No. nem bánom, de aztán ne kérdezgessen engem tovább, hallja-e. Elég voit nekem az elnöknek, az agronó- musnak, könyvelőnek válaszolni, nem még magának is. Közelebb hajolt, nem akarta. hogy mások is meghallják. — Szóval, a Matyi fiam miatt. Az újságból olvasta, hogy valami használt autó, olyan taxiféle van itt eladó. Valamikor a vásárra is én jártam, engem úgysem tudnak becsapni, hát eltörekedtem megnézni. összegyűjtötte a gyerek azt a kis pénzt, olyan régen vágyott arra az autóra, hát magam is azt mondtam, hogy nem bánom. Hogy aztán megvesszük-e, vagy sem, azt még nem tudom, mert elég öreg már az a masina, öcsémfiam. Megnéztem én töviről hegyire. Nekem nem nagyon tetszik. Majd azt mondom Matyinak, hogy ahogyan akarod, édes fiam, de én, ha neked lennék, már újat vennék. Az új azért mégis csak új. Azt a kis plusz pénzt meg, ami majd még kell hozzá, valahogy majd csak összespóroljuk. Eny- nyit már az én Matyi fiam igazán megérdemel. De hát majd eldönti ő, ahogyan gondolja. Nekem ehhez már nincs sok szavam. Akkor sem hallgatott rám, amikor belépett, nem fog ő most sem. Azt mondta a Matyi, ha meglesz a kocsi, elvisz az asszonnyal Debrecenbe. Hátha elvisz, mi meg i elmegyünk. Legalább könnyebben fejejt az ember ... gondozók munkáját. Helyet kapott a takarmány, megkövetelhettük dolgozóinktól a kifogástalan rendet és tisztaságot. Ilyen körülmények között fogadtunk 1965-ben 32 ezer naposcsibét és leadtunk a népgazdaságnak 28 ezer baromfit egy kilogrammos súlyban. Az eredmény nem volt rossz. 12 hét alatt 4,2 kiló abrak fel- használásával állítottunk elő egy kiló baromfihúst. Az új épület, a korszerű berendezés, az öt asszony szaktudása még ennél is többre kínált lehetőséget. Dobó Géza, a szövetkezet elnöke találta meg az új módszert... Azt mondják róla, hogy sokat forgatja a szakirodalmat és ezúttal ez a szorgalmas kutatás kézzel fogható eredményre vezetett. Valamelyik könyv, ben, vagy folyóiratban olvasott a „sötétkamrás” baromfi- ténvesztésről, addig nem is nyugodott, mig ki nem próbálják maguk is. Háromóránként egy óra napfény Az ablakokra fekete kartonokat szögeitek. Egyetlen mozdulattal nappalt, vagy éjszakát csinálhatnak a gondozók. A szigorú utasítás úgy szól, hogy a naposcsibéket a világos, hagyományos módszerrel tartják három hétig, majd átterelik azokat a „sötétkamrás” terembe. Itt kezdődik az igazi hízókúra az új módszer segítségével. Abból az elvből kiindulva, hogy az állatok a sötétben megnyugszanak és nem „fecsérelik” el a táplálékkal szerzett többletsúlyukat, csak minden harmadik órában engedik be a napfényt. Egy teljes órán keresztül működik a futószalag-rendszerű etető és bőséges táplálékot, az itatókon keresztül pedig friss vizet juttatnak a sok ezer baromfi közé. Ez az idő elég, hogy minden állat jóllakjon. Két óráig tart a pihenés és úgy következik az újabb egyórás táplálkozás. If rekord a hizlalásban Az elnök és az állattenyésztés irányítói számítottak arra, hogy jó eredményre vezet e? a módszer, de az már őket is meglepte, hogy az eddig 12 hét helyett az állatokat tíz hétre értékesíteni lehet. Az eredményről így szólnak a számok: tíz hét alatt, 3,7 kiló abrak felhasználásával 1,2 kiló baromfihús. A tavalyi eredményektől mind az időben, mind az abrak felhasználásában megtakarítást értek el. sőt húszdekás súlytöbbletet. Most azon törik a szövetkezet vezetői a fejüket, hogyan lehetne az eddigitől is nagyobb nyugalmat biztosítani az állatoknak. — Evés közben jön meg az étvágy — mondják és az eredményt fokozni akarják azzal, hogy az önetetővel szállítják az emésztéshez nélkülözhetetlen salakot is az állatoknak. Nem szedik fel az almot és csak az etetés idején járják körül az állatokat a gondozók. Az idén negyvenezer csibe nevelését tervezik az új módszerrel. Azt nem mondják a mezöszemereiek, hogy ezt csinálja minden szövetkezet, mert ezzel az évvel egyelőre bizonyítani akarnak. De azt nem tagadják, hogy a mai modern mezőgazdaságban csak nagyüzemi színvonalon érdemes igazán baromfit tenyészteni. A Dózsa Termelőszövetkezet csir- kegyárában ennek az alapjait rakják le most. Pilisy Elemér Ötszörös túljelentkezés külföldi ösztöndíjra Több száz fiatal a baráti országok egyetemein A fiatalok az idén is nagy számban pályáznak külföldi ösztöndíjra. Illetékes helyről kapott tájékoztatás szerint ötszörös volt a túljelentkezés: 1600 fiatal nyújtotta be kérelmét. hogy tanulmányait a meghirdetett baráti országok egyetemein kívánja elvégezni. A pályázók közül ötszázan feleltek meg a hazai egyetemi felvételi vizsgával egyen rangú követelményeknek. A vizsgáztató bizottságok véleménye szerint a pályázók szaktárgyi fel- készültsége, tanulmányi eredménye kielégítő volt. A meg nem felelteknél a nyelvismeretet illetően hiányosságok mutatkoztak. A tanulság ebből az. hogy akik külföldi egyetemre pályáznak, tekintsék elsőrendű feladatuknak középiskolai tanulmányaik alatt a nyelvtanulást. Az 1966—67-es tanulmányi évben 268 fiatal kezdi meg hivatására való felkészülését a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, és Román felsőoktatási intézményein. Az ösztöndíjas hallgatók e nyáron itthon, illetve külföldön hat—tíz hetes nyelvtanfolyamon vesznek részt. (MTI) Mimsün 9 1966. június 14., kedd
