Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-11 / 137. szám
Ä népgazdaság és a magunk hasznára S3 Központi Bizottság ha** tárezata és Nyers Rezső eivtárs ezzel kapcsolatos előadói beszédé a gazdasági irányítás reformjáról ma is élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Érthető ez. Jelentős, nagy dologrol van szó, s az elmúlt 20 év, de különösen az elmúlt 10 esztendő légköre olyan helyzetet teremtett, hogy mind többen gondolkodnak társadalmi méretekben, töprengenek, szétnéznék munkaterületükön, „hogyan lehetne jobban, hogyan lehetne észszerűbben, gazdaságosabban'’. Sokan vannak azoic, akik azt mondják: „előbb kellett volna”, „én már régen azt javasoltam”. De hangzanak el óvatosabb, íe- lénkebb megjegyzések is. Sőt, disszonáns hangokat, szellemesnek szánt, de egyébként a reformot támadó vicceket is— hall az ember. S ez utóbbiak egy részénél nem nehéz felfedezni, a rossz szándékú tendenciákat sem. Arról van ugyanis szó, hogy akiknek nem tetszik a reform, mert látják ennek politikai és gazdasági hatását a népgazdaság helyzetének további javulására, igyekeznek megingatni a mechanizmus megváltoztatása szükségességébe vetett hitet, már most megteszik: a lépéseket, hogy a kétely, a fenntartás, vagy éppen a szembenállás magvát elhintsék. S ők ne tudnák, hogy erre a legjobb talaj a lét, a holnap tisztaságát megingatni az emberekben? Annak a híresztelése például, hogy a gazdasági irányítás reformja azt is jelenti, hogy aki ma a gazdasági irányítás valamilyen posztján dolgozik, annak a reform bevezetésekor le kell köszönnie tisztségéről, hogy valamiféle általános őrségváltás történik az „új reform, új emberek” elve alapján. Hát erről szó sincs. S nem kell különösebben bizonygatni azt sem, hogy az új intézkedések éppen az ember érdekében és nem ellene történnek. Ami pedig azt illeti, hogy „kivel mi lesz?”, „ki megy és ki marad?” — ez nem közvetlenül az irányítás reformjából fakad. Ez ma is napirenden levő kérdés, ezek a reformtól függetlenül ma is megtörténhetnek és meg is történnek, ahol erre szükség van. maradjunk a reform- nál. Aki figyelmesen átgondolta a fent említett dokumentumokat, annak nem kell különösebben bizonygatni: az új mechanizmusban nem kevesebb, sőt több szakemberre lesz szükség. És hozzátehetjük: jó szakemberekre. Olyanokra, akik „professzorai” szakmájuknak, akikben megvan a kezdeményezőkészség, az önállóság, akik az alkotó ember előtt álló lehetőségeket a leghatékonyabban, leghasznosabban képesek valóra váltani Az új gazdasági reform tehát úgy van kapcsolatban az emberekkel, a „kivel mi lesz?”, „az új reform, új emberek” elméletével, hogy nagyobb lesz a törekvés arra. hogy a megfelelő ein Her a megfelelő helyen végezze munkáját Ebből következik, hogy bizonyos „mozgásra”, átszervezésekre valószínűleg sor kerül természetesen az ésszerűség és a szükségszerűség legmesszebbmenő figyelembevételével . S hogy lesznek, akiket ez kedvezőtlenül érint, akik esetleg hátrányos helyzetbe kerülnek? Elképzelhető! De az is világos, hogy sem az üzem, sem a szövetkezet kollektívájának, sem a népgazdaságnak nem érdeke, nem kifizetődő, hogy olyat is alkalmazzanak és ott alkalmazzanak, akire nincs szükség, vagy aki nem tudja megfelelően ellátni feladatát. „Hát ez szocialista humánum?” — kérdezhetik az esetleges érintettek. Igen, az! — válaszolhatjuk. A gazdasági irányítás reformja az egész társadalom érdekében történik. De a vállalatok jövedelmezősége közvetlenül is érinti a 'kollektívát és nehanj ember hanyag, vagy hozzá ríem ériő munkája az ott dolgozók zsebéből közvetlenül veszi ki a pénzt. Hát ez a „szocialista humánum”, hogy egyesek jogtalansága sokakat sújtson? Ugye, hogy nem ez hanem az, hogy a meglevő holt es eleven munkát az egész társadalom gyarapodása érdekében maximálisan kihasználjuk. Még akkor is, ha egyes emberek rriás munkakörben lesznek kénytelenek dolgozni, esetleg kevesebb bérért, de annyiért feltétlenül, amennyiért megdolgoztak. BL gazdasági irányítás re- ** forínja nem 1968. január 1-én 0 órakor kezdődik. Ez már elkezdődött a vitákkal, a népgazdasági helyzet tudományos felmérésével es egy néhány üzemben, vállalatnál már most keresik a megoldást az ésszerűbb, jövedelmezőbb termelésre. S miivel ezt a nagyon jelentős feladatot is csak az emberek képesek megvalósítani, nagyon fontos tisztázni, ki, hol, mennyit tud végezni, hogy ez hasznára legyen a népgazdaságnak, a kollektívának és saját magának. Papp János Munka sarcok A község felett dolgozik, talán fél kilométernyi magasságban, a Bélkő csúcsa táján — néha a felhők is lentebb úsznak. Ha másért nem is, a panorámáért biztosan irígylik a kőbánya baggerkezelőjét, Kovács Józsefet! Pedig ez a panoráma nem minden — jegyzi meg, hogy beszédbe elegyedik. — Csapán a szebb, jobb oldala az itt töltött időnek. A nehezebb, a lcomiszabb az a rettenetes por, amit a hegyről újra meg újra lezúduló mészkő kavar a hatalmas „tölcsérben!". Meg az ősz, a tél, ami jóval keményebb, zordabb itt, mint a faluban... Persze — magyarázza —, emezeket is meg lehet szokni idővel, természetesnek veheti az ember 13 esztendő után. Mert ö már tizenhárom év óta dolgozik ideferm. ebben a szakmában. Egyébként a községben szegődött a vállalathoz, a gyárban kezdte: gépmesterként a szénkezelésnél. Onnan A IBAGGEKKEZELÖ jött fel. Mindig feljebb, ahogy fogyott a kő. Most már a harmadik baggert „koptatja”. Ügy emlékszik, hogy volt egy olasz, egy német, s büszkén mutatja a mostanit, a csehszlovákot: valamennyi között a legnagyobb ... Több mint hárommillió forint volt az ára, háromköbméteres kanala egyszerre megtölt egy dömpert! 120 tonna a súlya, nem kevesebb, mint 8 villany- motor mozgatja! — Nemrég kapták, most „bejáratás". Ha „megszokik”, „belerázódik” a munkába: segítségével teljes műszakot nyernek! Üzemének okleveles kiváló dolgozója a baggerkezelő, s egy zöldkoszorús szocialista brigád vezetője. Olyan munkacsapaté, amelyik hónapról hónapra bizonyít, úgy dolgozik, hogy igyekezetével például áprilisban is 127 százalékra teljesíthette tervét a kőbánya... A májusi eredményt még nem közölték odalentről, de valószínű, hogy az sem maradt sokkal alatta az előző hónapinak... (—ni) MAI FIATALOK A csányi üzemvezető AZT MONDTAK a faluban, hogy biztosan megtalálom, hiszen ott lakik a telepen. Az üzem kapujában azzal biztatott egy munkás: most akár estig is beszélhetek a főnökével, mert éppen szabadságon van. A szolgálati lakásban mégis úgy fogadott a felesége, hogy: „Nincs itthon Jancsi... beugrót Gyöngyösre. Elintéznivalója akadt a vállalati központban... Mindig eszébe jut valami. Nem tud ez meglenni a keverő nélkül.. !** Kisvártatva motorral érkezett — a megye valószínűleg legfiatalabb üzemvezetője, Csomós János. — A legfiatalabb üzemvezető? Lehet... Nem beszédes fajta, nehezen kerül elő belőle a szó. Amit mond is, inkább a „malomról’’ mondja. Afféle hivatalos tájékoztatás: — A csányi takarmánykeverő üzem körülbelül nyolcvanféle alapanyagból 30 tápszert készít. Naponta öt vagonnal... Huszonöt éves, pár esztendeje — Atkáron — még italboltvezető volt a földm ű vessző vetkezetnél. Mostani szakmájába 1961-ben került, amikor vállalata felvásárlási ügyintéző munkakörbe sorolta. Félszavakból áll össze az életrajza, munkája... Hatvannégy óta dolgozik Csányon, akkor esett rá a választás, amikor megürült a takarmánykeverő üzemvezetői posztja. Az előd ugyanis „véletlenül” saját portájára irányított egy kukoricával megrakott szekeret, mást kellett hát a helyére kinevezni. — De miért éppen a fiatal Csomós Jánost? Belepirult a kérdésbe, egy darabig töpreng: kimondja-e? Akadozva válaszol: — Talán... mert benne voltam már valamennyire a szakmában. .. bizonyos fokig ismertem a feladatokat... Nem szívesen vall a régi üzemről, mert: —Még azt hiszik, hogy azért mondom el ja. múltat, mert haragszom az elődömre, vagy éppenséggel fel akarom nagyítani a saját eredményeimet... LASSAN ALAKUL a kép: korábban üzemzavarok, termelés-ingadozások tarkították az évet. A raktárban rendetlenség volt, még vezetője sem tudta, hogy melyik tasakban milyen alapanyag van. — Ilyen állapotok közepette vette át az üzemet. — Hogy kezdte? — Megnyertem az idősebb szakmunkásokat Ez volt talán az első siker... A széthúzó, gyakran veszekedő társaságból lassan egységes közösség lett. Néhány példa: idős műszakvezetőm epekő-műtétje után, lábadozása idején is bejött a vietnami műszakra... Társadalmi munkában udvart betonoztunk. .. Aztán következett a többi. A vállalat által kiadott terveket egytől egyig teljesítették. Sem üzemzavar, sem más egyéb nem gátolta a folyamatos munkát S ez a malmok életében úgyszólván példátlan eset! — Három szocialista brigádot is szerveztünk... és mind elnyerte a megtisztelő címet. Erre aligha volt eddig példa a községben! De arra sem, hogy az eredmények alapján első helyre kerüljenek a megyei takarmánykeverő üzemek versenyébe^! — Az idén már a szocialista üzem címért harcolunk... BÜSZKE MUNKATÁRSAIRA, Petlanovics László mű- szakvezetőre — aki az egyik szocialista brigádot is vezeti, s a közelmúltban miniszterhelyettesi kitüntetést kapott — és a kiváló dolgozó címmel jutalmazott Fentor Jánosra. S boldog, amiért végre Csányon is sor kerülhetett olyan eseményre, hogy az ipari munkások családostól ünnepelték az eredményeket. Szerényen hárítja el a dicséretet: — Nekem annyi részem van mindenbben, mint a műszakvezetőnek, a raktárosnak, vagy bármelyik embernek, alti itt dolgozik a csányi takarmánykeverőben. .. (~i) Mnűisőü, 1966. június 11., szombat SX>XN>XWXN>XNXXXXXVXXXSNXXXXXXXXXXXXXXXXX elkövetés esetére megállapított megfelelő büntetési kerettel és ennek helyes alkalmazásával, másfelől a súlyosabb minősítés alapjául nem szolgáló visszaesés nyomatékosabb, súlyosabb körülményként való értékelésének lehetőségével és szükségességével és azzal is, hogy lehetővé teszi a mentesítés (rehabilitáció) alá esett korábbi elítélésnek is súlyosbító körülményként való értékelését. A visszaesőkkel szemben a speciális prevenciót ((visszatartást) kell szem előtt tartani, amely elsődleges büntetési cél megvalósítása rendszerint hosszabb tartamú szabadság- vesztéssel érhető el. A többszörösen visszaesőkkel szemben a törvény szigorának még fokozottabban kell érvényesülnie, és ezek között is kiemelkedő a társadalmi veszélyessége azoknak, akik állandóan züllött életmódot folytatnak, s e célból sorozatos vagyon elleni bűntettet követnek el, vagy azon garázda, a társadalmi együttélési szabályokkal élesen szembenálló egyéneknek, akik mint visszaesők követnek el erőszakos élet, vagy testi épség elleni bűntetteket. A személyi és tárgyi társadalmi veszélyesség mélyrehatóbb értékelésével biztosíthatják bíróságaink, hogy a büntetés kiszabási céloknak és ekként a jogpolitikai elveknek megfelelő ítélkezési gyakorlat alakuljon ki, a társadalomra rendkívül veszélyes e bűnöző réteggel szemben, mert csak ezáltal szolgálhatják a társa- dalorp hatékony védelmét Dr. Petrási Endre, megyei bírósági elnökhelyettes társadalomra veszélyességének magasabb, sőt kiemelkedő fokát is igazolja. Az Irányelv szerint a kriminológiai értelemben vett visszaesők közé tartoznak azok, akiket korábban nem ugyanolyan, hanem hasonló jellegű bűntett miatt ítéltek el, továbbá, akiket ugyanolyan szándékos bűntett miatt ítélték el, még akkor isy ha előző büntetésük nem szabadságvesztés volt, végül pedig, ha a törvényben említett 5' évi határidő már eltelt. De nem lehet kizárni a visszaesést azoknál a bűntetteknél sem, amelyeknél a törvény a visszaesőként! elkövetést mint minősítő körülményt nem ismeri. (Pl. a nemi erkölcs elleni bűntettek esetében.) A Legfelsőbb Bíróság Irányelvének helyes alkalmazásától várható az ítélkezési gyakorlat olyan alakulásai amely megfelelően biztosítja a visszaesőkkel szemben a jog- politikai elvek által megkövetelt törvényi szigor érvényesülését. Utal az Irányelv arra is, Í ogy a visszaesők elleni küz- elemben a törvény hatékony eszközt biztosít a bíróságok számára egyfelől a Btk. Különös Részében a visszaesőként A visszaeső bűnösökkel szemben a törvény szigorának fokozottabban kell érvényesülnie hanem még általánosabb jelentőséggel inkább büntetéskiszabási kategória. A büntető törvénykönyvnek a büntetés kiszabása elveire vonatkozó miniszteri indokolásból következik, hogy a BTK számot vett azzal is, hogy az ismételt bűnelkövetőknek létezik olyan köre, akiknek a szigorúbb büntetőjogi megítélése indokolt. Ezeknek a köre a 6. sz. Irányelv helyes felismerése szerint a törvény szerinti visszaesők és a büntetett előéletűek közül vonandó meg. Az Irányelvek egyik legjelentősebb alaptétele, hogy a kriminológiai értelemben vett visszaesés minősítő megkülönböztetését igénylőén emelkedik ki a büntetett előélet széles köréből, nyomatékosabb súlyosbító körülményként kell értékelni, mint a büntetett előéletet általában. A büntetett előélet ugyanis egy az elkövetővel kapcsolatos múltbeli személyi adat regisztrálása, a visszaesés viszont — még ha nem is szolgál a minősítés alapjául — ennél lényegesen több, minőségileg is más. Az ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűntett elkövetése ugyanis nem csupán a korábban alkalmazott büntetés hatástalanságát mutatja, hanem a bűnelkövető esnek e fogalom alá, akiknek korábbi és utóbbi cselekményei között lagalábbís a jelleghasonlóság fennáll. Természetesen ide tartoznak az úgynevezett bűntettet ismételten elkövetők is, akiknek cselekménye az anyagi bünetőjog rendelkezése szerint súlyosabb minősítés alá esik. A büntető törvénykönyv szerint súlyosabb minősítést maga után vonó visszaeső fogalma alá tartozik az, akit a bűntett elkövetését megelőzően szándékosan elkövetett ugyanolyan bűntettért szabadságvesztésre ítéltek és a büntetés kiállásától, vagy vég- rehajtósága megszűnésétől öt év nem telt eL Egyes bűntet- ti kategóriánál a visszaesők ; körét szélesebben vonja meg, mert például súlyosabban büntetendő a testi sértés olyan elkövető esetében, aki koráb- i ban esetleg emberölés miatt ; volt büntetve. A vagyon elleni bűntettet is■ mételten ^követők cselekménye ugyancsak súlyosabb bün■ tető rendelkezés alá esik, ak■ kor is, ha korábban bármilyen ' jellegű szándékos vagyon elleni bűntett miatt büntetve • voltak. A visszaesés azonban nem- , csak jogi minősítési fogalom, A visszaesők elleni eredményes bűnüldözés elsősorban gyakorlati kérdés, amely lényegesen befolyásolhatja * bűnüldözés alakulását. Bár a szocialista társadalmi rend fejlődésével egyenes arányú a bűnözés csökkenésének tendenciája, de lehetnek időszakók, amikor egy-egy területen egy-egy bűncselekménytípus átmeneti emelkedésével, egy-egy bűnöző réteg fokozottabb aktivizálódásával kell számolnunk. Mint ahogy a visszaesők bűnözése, különösen súlyánál fogva igen jelentős, a probléma a szocialista társadalomban is fontos kérdés. Az elítéltek sorában a büntetett előéletűek, és ezen belül a visszaesők száma jelentősnek mondható. Megyénk területén különösen áll ez a személyek javai, illetve a társadalmi tulajdon elleni bűntetti kategóriákra. Az ellenük való küzdelem kiemelkedő fontosságának és szükségességének felismerése vezette a kormányzatunkat, amikor a büntetőjog területre vonatkozó jogpolitikai elvekben hangsúlyozottan emeli ki, hogy a törvény szigorát kell alkalmazni a visszaesőkkel szemben. E helyzetnek részben oka az is, hogy a bűnüldözés során még nem valósult meg hiánytalanul a jogpolitikai elvek kiemelt követelménye. Ehhez kíván segíteni a Legfelsőbb Bíróságnak a büntető- eljárásban ismételten felelősségre vontak megítéléséről szóló 6. sz. Irányelve. A visszaesés nem azonosítható általában a büntetett előtéttel. Csak azok az elkövetői A KISZ yi. kongresszusán született meg az a határozat, hogy a városi, járási KISZ- bizottságok szervezzenek KISZ-lakásépítő akciókat a fiatalok lakásgondjainak megoldására. Budapesten, Győr, Hajdú megyékben már évek óta épülnek KISZ-lakások, megyénkben a gyöngyösi fiatalok voltak az első fecskék, a vasútállomás mellett már épül a házuk... De rövidesen Egerben is elkezdődnek a munkálatok, az első KISZ-lakásépítési akció előkészületei már javában folynak. Az első akcióban 32 lakás épül Egerben. Az akció jelenlegi állásáról Kónya Lajostól, az egri városi KISZ-bizottság titkárától érdeklód tünk. — A 32 lakásra eddig hányán jelentkeztek? — 75-en, de a jelentkezéseket még nem zártuk le. Azok a fiatalok, akik még szeretnének bekapcsolódni az építkezési akcióba, jelentkezésüket elküldhetik a városi KISZ- bizottságra. így minden bizonnyal az eddig beérkezett 75 igénynél is több lesz. Hogyan döntenek, mit vesznek figyelembe a választásnál? — Ha a jelentkezéseket lezárjuk; összeül a KISZ városi végrehajtó bizottsága és ezen az ülésen dől el, hogy a bizottság kinek fogadja el a jelentkezését. A döntésnél, és ezt szeretném kihangsúlyozni, a jelentkezőknek a mozgalomban végzett munkáját veszi elsősorban figyelembe a bizottság, másodsorban pedig a szociális helyzetüket. A bizottság döntéséről valamennyi jelentkezőt értesítünk, azokat is, akik az első akcióban nem vehetnek részt. Ezt követően ösz- szehívjuk a 32 fiatalt, megbeszéljük a terveket, kialakítjuk a lakóközösségeket. — Hogyan haladnak a munkálatok? • — Megvan a telek, a városi tanács építésügyi osztálya már elfogadta az előzetes beépítési tervünket, Fekete Miklós, a tervezőiroda mérnöke társadalmi munkában készíti a beépítési tervet, és ha ez is elkészül, a társadalmi tervező csoport ugyancsak társadalmi munkában elkészíti a lakások kivitelezési tervét. — Mennyibe kerül egy lakás? — Erre még nem tudnék válaszolni, az összeg megállapítására csak a tervek elkészítése, elfogadása után kerül sor. Az viszont biztos, hogy a fiataloknak az építkezésen végzett munkájuk értékét levonjuk a végösszegből. Ugyanúgy, ahogyan Gyöngyösön. — Hol épülnek a lakások? — A Vörösmarty, Csíky és Rózsa Károly út által bezárt területen. Az építkezés munkálatainak még nincsenek pontos határidejei, de ebben az evben az alapokat mindenképpen le szeretnénk rakni, a jövő év végére meg átadni a lakásokat. — Kivitelező? — Az Egri Építőipari Ktsz. Befejezésképpen a városi KISZ-titkár az akció és a fiatalok nevében azt kéri az építkezéssel kapcsolatban álló intézményektől, vállalatoktól, párt- és tömegszervezetektől, hogy segítsék, támogassák munkájukban, mert nem pusztán 32 lakásról van szó, hanem egy mozgalomról, amely most bontogatja szárnyait a városban.- * 32 KISZ-Iakás épiií Egerben Társadalmi munkában késsülnek a tervek
