Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
Bemutatjuk olvasóinknak a hevesi járást: a megye déli részén terül el, Szolnok megyével határos. Jellege alföldi, a Tisza, a Tama folyik rajta keresztül. Kiskörén épül a második tiszai vízlépcső, amely az elkövetkezendő évek egyik legnagyobb országos beruházása lesz. A járás lakóinak száma 45 686. A mezőgazdaságban dolgozik a lakosság 59 százaléka. Az ipar a lakosok 19 százalékát foglalkoztatja, beleértve az építőipart is. 2851 ember, a lakosság 5,7 százaléka a közlekedés területén, a lakosság többi része az élet egyéb területén talált munkát. A járásban 17 község van, a 11 községben 25 termelő- szövetkezet. A közös gazdaságok területe 82 700 hold. A szövetkezetek 21 ezer holdon termelnek kenyérgabonát, mintegy négy és fél ezer hóidon zöldséget. Az öntözhető terület nagysága ma már meghaladja a háromezer hóidat. Legdélibb részén rizst is termelnek. 1965-ben a termelőszövetkezetekben az egy tagra eső átlagjövedelem 13 300, az egy munkaegységre eső járási átlag 34,45 forint volt. A termelőszövetkezetek tavalyi bruttó termelési értéke meghaladta a 156 millió forintot. Területén két állami gazdaság van, a hevesi és a kiskörei. Székhelye Heves. Gyógyvize és strandfürdője évről évre több látogatót vonz. Az épülő új gimnázium és a művelődési ház szép ' színfoltjai és kulturális központjai lesznek a járási székhelynek. A tbc-kórház- ban sok ember nyeri vissza egészségét. A járási szülőotthon szintén figyelmet érdemlő egészségügyi intézménye a járásnak, A Hevesi Háziipari Szövetkezet által készített szőttesek és ruhák ma már nemcsak itthon, de külföldön is keresettek. Bencze Mihály Tasmazsadány párttitkára. Amikor találkozunk, a másnapi taggyűlésre készül. Kint, az udvaron, gépek dübörögnek, emberek forgolódnak. — Milyen összefüggés van a termelés és a pártvezetőség beszámolója közötti Bencze Mihály jegyzeteket vesz elő, mutatja a tagnyilvántartást. — Három évvel ezelőtt 27 tagja volt a tamazsadányi [Jártszervezetnek. Most 63-an vagyuník, közöttünk 9 tagjelölt. Akkor — három évvel ezelőtt — sokszor nehéz napokat élt át a szövetkezet. A legelső feladat, amit akkor tenni kellett, a pártszervezet megerősítése volt A szövetkezet, a fálu vezetői egyértelműen úgy döntöttünk, hogy célunkhoz, a termelőszövetkezet megszilárdításához első és elengedhetetlen feltétel a szilárd pártszervezet megteremtése. Valaki beszól az ajtón, egy traktor megy el az ablak előtt — Három esztendő nem rövid idő, de nem is túl hosszú. A szövetkezetünk eredményeit ma már ismeri a megye. A tagságunk szorgalmas, elégedett, annak ellenére, hogy a víz sok kárt okozott nekünk. A tagok valahogy megszokták, hogy ebben a községben minden nagyobb feladat elvégzése, vagy jelentősebb döntések előtt a kommunisták tanácskoznak. A pártszervezet határozatait azután tovább visszük. Most a párt belső helyzete a téma. A' hatvan hármas létszám ugyan megnyugtató, de pártszervezetünkben kevés a nő. Az asszonyok viszont nagyon lényeges és fontos munkát végeznek, közülük többen élen járnak a termelésben. Szeretnénk, ha az asszonyok közül a legszorgalmasabbak, azok, akikre mindig számítani lehet, a pártba kerülnének. Ez szervező, nevelőmunka is. Ismeretes, hogy a kongresszusi munkaversenyt az idén a mi szövetkezetünk indította. A múlt évben öt, most nyolc olyan munkabrigádunk van, amelyek a szocialista cím elnyeréséért versenyeznek. Erről is szó kerül majd a taggyűlésen. Beszélgetés közben egy hangszóróra, az új bútorokra leszek figyelmes. — Ez mind a KISZ-szervezeté. Most vásárolták. Később egy oklevél kerül elő, amelynek tanúbizonysága szerint a tamazsadányi KISZ- szervezet a hevesi járás legjobb ifjúsági szervezete. — Büszkék vagyunk rájuk. Négy tagjelöltet javasoltak a pártba. Újra a kongresszusi versenyről kerül szó. A fiatalokról, akikre ebben a versenyben elsősorban számít a párt Arról beszélgetünk, hogy csupán az idén harminc új tagot vettek fel a szövetkezetbe. Többségük iparból jött fiatal.,. Ottjártunkkor 250-en dolgoztak a tamazsadányi határban. A párttitkár a taggyűlésre készült A pártszervezet az egész falu gondja, jövője volt a napirend .j A Hevesi Állami Gazdaságban naponta kétszázötvenen szedik a zöldborsót Aratásra készülnek 75 kombájn indulásra vár Bgy-két nap múlva június van, az aratás kezdetének hónapja. Az idén a jelek szerint korábban érik a gabona a szokottnál és Féter-Pálra sok helyen megkezdhetik az aratást Megyénk legnagyobb gabona- termő járásában ez évben mintegy 24 ezer hold kalászos vár majd aratásra. Sajnos, több ezer holdat kipusztítött a víz, de a megmaradt búzák, árpák ez idő szerint kielégítő termést ígérnek. Az őszi árpák szépek, a kenyérgabonákra sincs különösebb panasz, bár úgyszólván az egész járásban esőt szomjaznak a földek. A járás vezetői időben gondoskodnak az aratás zavartalan lebonyolításáról, és ki-ki a maga posztján mindent elkövet azért, hogy időben, jó minőségben kerüljön zsákokba a termés. Operatív bizottsága? alakítottak, amelynek feladata az aratás, a betakarítás irányítá-: sa. Dicséret illeti a gépjavító ■ állomás dolgozóit, akik a kombájnokat idpben kijavították, j üzembe helyezték. A tama- j szentmiklósi gépjavítók érdé- i me, hogy ma már 75 kombájn | indulásra készen áll, közötte j hét új gép, amelyeket most kapott a járás. A tervek sze- rint a járásban az idén úgy- j szólván teljesen gépesítik az aratás nehéz munkáját, és ,rö- j vid időn belül megtörténik a kombájnosok kiválogatása is. Sok segítséget vár a gépjavító állomás a szövetkezetektől. Remélik, olyan embereket kapnak, akik lelkiismeretesen látják majd el feladataikat a „meleg” napokban is. Felkészülnek idejekorán a gabona tárolására is. A raktárakat fertőtlenítik, takarítják, hogy biztos helyre kerüljön az idei termés. A kiskörei halastó partján három fiú foglalatoskodik egy csónak körül. A napi halelesé- get rakják lapáttal a csónakba; nemsokára etetés! — Mi a „menü”? — Búza ' és kukoricadara. összekeverve — felelik szűkszavúan. Meri akii. a halakkal foglalkoznak, neveset beszélnek. A három fiú: Németh Péter, Gyarmati Károly és Molnár József, valamennyien kiskörnek, s valamennyien halásztanulók. — Kell-e sokat tanulni a szakmához? — Bizony. Három év, s minden esztendőben három hónap elmélet a tatai iskolában. Ismerni kell a halfajtákat, a halak betegségeit, a tógazdasági munkát, tanú lünk növénytant, mezőgazdasági géptant ... Már apró gyerekkoruk óta együtt jártak a Tiszára, figyelték a halászokat, s nagyon megtetszett nekik ez a munka. S most együtt tanulnak. Éppen gyakorlati idejüket töltik. Végzik a próba halá- szást, az etetést, és mindent: mesterük, Pócs Dezső irányításával. —’Nagyon sokat tanultunk tőle. S ide szeretnénk visszakerülni ... Újra visszamennek a csónakhoz, kevergetik, egy-egy1 vödör vízzel nedvesítik a ha- J lak táplálékát. Ügy, mintha1 már régen csinálnák. Két év ! múlva mindhárman segédei, j vagy mesterek lesznek. 1 Mennyi térül meg 25 millióból ? Minden túlzás nélkül el lehet mondani, hogy az utóbbi évek 'legnagyobb belvízkára az idén volt megyénkben. A belvizektől legtöbbet a hevesi járás szenvedett. Sok-sok ezer holdat borított víz és nem kevesebb mint hatezer hold őszi kalászos pusztult ki. A vízkárok sok gondot okoztak mind a járás vezetőinek, mind a gazdaságoknak. Sajnos, mintegy ötezer holdat ma is víz borít és ezeken a területeken még el sem kezdhették a tavaszi munkákat. Csupán a Hevesi Állami Gazdaságban ötszáz holdat borit még víz. Szinte hihetetlennek tűnik a látvány: megyünk a gazdaság szőlőtáblái között. A szőlők, — különösen az új telepítésűek — szép termést ígérnek. Egyszer csak fékezni kell, mert a dűlőúton egy tóhoz érkezünk. A szőlőtábla kellős közepén. Vízimadarak röppennek riadtan, békák brekegnek a barázdákban. A főmezőgazdász a távolba mutat: — Sajnos, sok helyen találunk még ilyen látványt a gazdaságban ... A nehéz helyzet nem ejtette kétségbe a gazdaságokat. Ahol csak lehetett, gyorsan megindult a munka. A' gyors intézkedésnek köszönhető, hogy ma már a víz sújtotta területeket hasznosították. Kiskörén dohány, kukorica, rizs került a vízkáros földekbe, másutt a zöldséges ter ületek nagyságát növelték és így számítani lehet arra, hogy a 25 milliós árvízkárból legalább jó néhány millió visszatérül majd. A vízkárok azonban figyelmeztetnek is. Sajnos, ezúttal a magunk kárán kellett tanulnunk: Arról van szó, hogy több gazdaság nem veszi észre és nem vette eddig sem komolyan a vízlevezetés munkáját. Több községben — a hevesi járásban is — eltömődtek a levezető árkok, kisebb csatornák. Tudunk olyan esetekről is, amikor az ilyen árkokat a traktorosok beszántották, hogy kevesebbet keljen forogniuk, a géppel munka közben. A szántás befejezése után azonban már senki sem gondolt arra, hogy ezeket az árkokat fel kellene szabadítani. így nagy kiterjedésű területek ilyen, vagy hasonló okok miatt kerültek tartósan víz alá, ugyanakkor a főlevezető csatornák még könnyen elnyelték volna a vizet. A jövőben mind a szövetkezeteknek, mind a vízgazdálkodási társulatoknak, de nem utolsósorban a vízügyi igazgatóságoknak is többet kell azí- zal törődniük, hogy a levezető árkok és csatornák rendeltetésüknek megfelelően tiszták legyenek. *• Ot ember és az FB . . . Örül az ember szive, amikor látja az országutak fegyelmezett gépkocsijait, amint veszélytelenül, vidáman haladnak céljaik felé. A szemlélő csak ritkán sápad el, ha mások halálát megvető bátorsággal hajt ■ ba”. Mint r. tv nap Heves észak keleti bejáratánál, ott, ahol éles, be nem látható útka- nyar fordul a köz- őrségbe, békésen val haladt egy vontató, mögötte pedig az FB 35—83-as rendszámú nagy teherkocsi — türelmetlenül. Any- nyira türelmetlenül, hogy a kanyarban előzött Ennyire szabálytalanul ritkán lát az ember előzni. S szemben egy mikrobusz jött éppen, öt utasá- Másodper- cek... Az egyik fékez, a másik gázt ad, s élesen fordul... Mi történt?!... Nem, szerencsére semmi. Csupán életveszélyes ügyesség. Ha... De erről jobb nem beszélni. a Beszélgetés párttitkárral Borsószüret 9
