Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
mmA sene mindenkié99 Doktor úr... Három esztendeje dolgozik Hevesen dr. Jeney Zoltán körzeti orvos. Azelőtt szintén a járásban gyógyítgatta a betegeket; a tarnaszentmiklósi tizenkét év után került a járási székhelyre. Nyugodt, halk beszédű ember, kezében négyezer hevesi pulzusa... Ennyi beteget kell ellátnia, illetve, ilyen nagy, roppant nagy a körzete. S ha még hozzávesz- szük, hogy a községekben kevés a körzeti orvos, tehát sok a helyettesítés is, jön a kérdés: van-e hát ideje önmagára? ... A szabadságon kívül aligha. S ő nem is gondolkozik ezen. — Néhány éve volt egy olyan terminus, hogy a legkisebb panasszal is forduljanak orvoshoz az emberek. Szükség is volt erre abban az időben, hiszen legtöbben már csak akkor jöttek, amikor kész volt a baj, vagy még súlyosabb, végzetesebb esetben.... Most viszont a „ló másik oldala”, apró-cseprő dolgok is ide hozzák őket. Ez a bizalom jele A rendelési idő forgalmának 30—40 százaléka az igazi beteg. A többi igazolványt írat, vagy valami könnyebb, betegségnek nem nevezhető panasz- szal jön. Az jó — mondja —, ha kevés a beteg. De az nem, hogy túl sok a hipochonder, a képzelt beteg, a mindig önközvetlen egyszerűsége. — Egy-egy megnyugtató szó néha sokkal többet ér, mint bármilyen medicina — mondja. — Szabadságát mivel tölti? — Van egy kocsim. Eddig külföldre jártam: Románia, Csehszlovákia, NDK, SzovjetStrand a fabdmn A hét éve nyílt tarnamérai strand eddig hideg vize most „megmelegedett”. Új forrást találtak, 39 fokos vízzel. 700 litert ad percenkint. Forgalom volt ugyan eddig is, de most, május 1. óta, még nagyobb lett. A nagy és a kis medence lassan már szűknek bizonyul, de a 150 személyes öltöző is. A környezet: természetes park, nagy, árnyékot adó fák, puha fű, és az elmaradhatatlan büfé Most egy „táncplatz”-ot is építenek S nő a forgalom. Átlagos bevétel vasámapon- kint 1500 forint fölött. Nagy lehetőség rejlik ebben a kis, barátságos fürdőben. Gondolni lehetne lassan a korszerűsítésre is. Országos hírű szövetkezet — kitüntetett elnök A hevesi Kossuth Termelőszövetkezet a közelmúltban magas kitüntetést kapott. Elnyerték a Minisztertanács oklevelét, amely azt bizonyltja, hogy ez a gazdaság országosan •s kiemelkedő. Kiss Zsigmond 15 éve elnöke a szövetkezetnek. Április 4-re a Munka Érdemrend ■«Vny fokozatával tüntették id. A szövetkezet holdanként 192 kiló húst termel. Tavaly negyven hold paradicsomukból több mint egymillió forintot árultak. Területük 70 százalékát öntözni tudják, saját berendelésükkel, és ötévenként nyolcszáz holdas gazdaságuk minden darab földjét istállótrágyáznák. Az egy tagra eső jövedelem tavaly 23 790 forint volt. Az utóbbi tizenöt évben mindösz- •» egyszer volt a munkaegység érték 50 forint alatt. L Él, mint Marci Hevesen... Ki ne ismerné a ma már közhasználatban oly gyakori szólásmondást: Él, mint Marci Hevesen. Honnan a szólásmondás, élt-e valaha is ez a bizonyos hevesi Marci? Kiderült: egy Marci nevű ember valóban élt hajdan ebben a községben, mégpedig olyan szegényen elinte, mint a templom egere. Valahonnan a szomszédból került Hevesre. Mostoha sorsáért aztán a község akkori vezetői megszánták, és sorkosztra fogadták. Ettől a pillanattól megváltozott az élete. Nem dolgozott, nagyokat aludt, és amikor a déli harangszó megkondult, annak sora szerint elindult ebédelni. Sok év telt el azóta, de ennek a szerencsés embernek a nevét megőrizte az idő. És ha valakinek jól megy sora, azt mondjuk rá: Él, mint Marci Hevesen.** Négyezer ember hiányzik... Mindent meg lehet magyarázni. Több-kevesebb sikerrel, de meg lehet. Még az olyan furcsa dolgot is, hogy a hevesi járásban ma több mint négyezerrel kevesebben élnek, mint 1960-ban, amikor a lélekszám 49 ezernyolcszáz fölött állt, míg 1965- re 45 686-ra esett vissza. A magyarázat erre egyszerű. Két okból csökkent eny- nyire az elmúlt öt esztendő alatt a járás lakóinak a száma: egyrészt, s egyelőre ez a döntő, sokan elvándorolnak; másrészt, az él vészül elések száma egyre csökken. 1960- ban, írja a statisztika, 754 csecsemő született. 1963-ban már csak 563, 1965-ben pedig százzal kevesebb: 463! A járás jelen pillanatban ott tart, hogy a szaporulatot főképpen a cigánylakosság biz- t ősit ja. A népesség csökkenése a legszembetűnőbb Ti- szanánán, PéJyen, Tarnaör- sön, Erken, Komlón, Tarna- szentmiklóson, Zaránkon és Tarnabodon. A két utóbbi községben az ősszel körülbelül két—három fővel indul az általános iskola első osztálya. Egyedül csak Tenken emelkedett a lakosság száma az 1960. évihez képest. Nem valami vigasztaló adatok ezek. Mi okozza az elvándorlást, mint a járás népessége csökkenésének „elsőrendű” okát? A gyengébben dolgozó termelőszövetkezetek. Ezek környékéről vándorolnak el elsősorban. Kezdetben hazajárnak ugyan, később aztán igyekeznek állandó munkahelyük közelében letelepedni. Azt jelentené er„ hogy a járásban nagyon rossz körülmények között élnek az emberek? Korántsem. A népesség csökkenésének másik okában, az élveszületésefe visszaesésének magyarázatában rejlik az ellenbizonyíték. Az, hogy „előbb a koca, sátán a kicsi”. Ez különösen a fiatal házasokra a jellemző. Nemigen kívánják a gyermekáldást, még hosszú évek múlva sem. S ha van gyerek? Egy elég... Közismert itt az „egyke-kultusz” is... És — nagyon sokan élnek a terhességmegszar kítás lehetőségével! Hetente 10—15 az átlag... Mindkét esetben, de különösen a születési arányszám csökkenésében szemléletbeli kérdések vetődnek fel. S elsősorban az önzés okoz nagy károkat. A járásbeliek egyáltalán nem élnek olyan körülmények között, hogy ne tudnának két, esetleg három gyereket is eltartani, felnevelni. De a nagy család ma már nem „divat” erre. Talán — túl sok felé menne el a pénz? Vagy a család fogalmának meghatározása más értelmet nyert az emberek között, mint azt a természet íratlan törvényei az élet keletkezése ót® tartják? írták : Szalay István és Italai Gábor Fényképezte: üiss Béla ___ i gus és a komlói férfikórus sze- i repel a gyöngyösi országos mi■ nősítőn. (A járás legrégibb ; énekkara a komlói, amely több l évtizedes múltra tekint visz■ sza!) , A zenei nevelésben élen jár • a hevesi zeneiskola, és az ■ áiek—zene tagozatú általános i iskola. A zeneiskola két éve > dolgozik, 117 növendékkel: he- . gedű, zongora, rézfúvó, előkép■ zó szakokkal és lelkes, fiatal i zenepedagógusokkal, akik fel■ fedezték, hogy milyen jó, formálható anyagot találhatnak a ■ községben és a járásban. : — Egyszer sétáltunk az utcán. Apró gyerekek énekeltek, i s az egyiknek nagyon szép , hangja volt. Elmentünk a szü■ lökhöz, hogy írassák be a zene■ iskolába, megéri ... A zened tagozatú általános ’ iskolával kapcsolatban bizonyí- i tani igyekeznek Hevesen. Bi• zonyítani, hogy együtt a zene- : iskolával, más, hasonló iskola■ típusokkal ellentétben, nagyszerűen ki tudják egészíteni ■ egymást, meg tudják teremte• m a harmonikus egységet! Mi okozza a járásban ezt a i nagy lelkesedést, a zenei élet ; ilyen önzetlen, s ritkán talál■ ható támogatását? Azt, hogy • az egyszerű tsz-tag is belép a kórusba, Bartókot énekel, is■ meri Gastoldi kórusműveit, s ’ gyönyörködik Kodály halha■ tatlan kompozíciójában? Hogy L megértették: „A zene minden- L kié”? És azért, mert ebben a já-, rásban szerencsére még nem : fejlődhetett ki a kisvárosokban ■ olyan jellemző, homályos szán- ’ dékú, s éppen ezért minden ■ szépet könnyen elfojtó hivata- I li, avagy „egyéni” sznobizmus. i Ezért van ilyen rohamos fej- ’ lődésre lehetősége ennek a já- : rásnak. Hevesre még büszke ■ lehet a megye! A nagy magyar zeneszerzőéi zenepedagógus, Kodály Zoltán adta ezt a címet egyik tanulmányának. Ezt a gondolatot igyekszik bizonyítani, igazolni a hevesi járás kulturális életével, minden lelkesedésével, adottságainak maximális kihasználásával. A járás kultur- tevékenységének központjában a zene szeretető és szere ttetése áll. E nemes, szép munkáról Szabó Tivadar, a járási művelődési ház igazgatója (ő maga is ismert zenepedagógus) beszel. — Ä hevesi járásban különösen a kórusmozgalom áll az élvonalban. Komlón 60 tagú férfi.-, Tarnaszentmiklóson 4fl tagú női, Erken 30 tagú női, Boconádon 40 tagú vegyes kórus dolgozik. A kórusok tagjainak legnagyobb része tszdolgozó! Van a járásnak egy központi pedagógus énekkara is. Tagjai vezetik a községi kórusokat. A felnőtt kórusok mellett a járás mind a 17 községében van egy-egy iskolai énekkar is. Beszámítva a három KISZ-kárust is, szinte valamennyi korosztály képviselteti magú*. A „mcp” a járási pedagógus énekkar, tagjai részt vesznek a rendszeresen megtartott megye* továbbképzéseken is. A sikeres szereplésekért — a járásban számos lehetőség kínálkozik a kórusok szerepeltetésére a versenyeken kívül — a jutalom zenetörténeti könyv, illusztráló hanglemezekkel, amelyefc feldolgozása nélkülözhetetlen a kórusok munkájának fejlesztésében, (Többet ér mint. egy nipp, vagy más csecsebecse, mert ajándékvolta mellett még hasznos is!] így dolgozták fel tavaly _ a preklasszikus muzsikát, s így folytatják az idén a barokk zenével. Vasárnap a pedagóA Hevesi Háziipari Szövetkezetnek, „háziipari művészetének” szép múltja, tekinté>- lyes jelene, s nagyszerű jövője van. Az út tizenöt esztendőre nyúlik vissza, egy kis helyiség, néhány tehetséges ember, s kiaknázásra váró lehetőségek. S tizenöt esztendő után már nem túlzás a háziipari kombinát elnevezés. A hevesi központi üzem mellett számos kis részleg dolgozik a megyében még: Egercsehi, Mátraderecske, Zaránk, Bo- dony, Tárnáméra, Átány és Recsk... — A szövetkezet jelenleg — mondta Fülöp István részleg- vezető — több mint ezer főt foglalkoztat. Termékek: hímzések, szőnyegek, népművészeti szőttesek. Az utóbbi készítése itt folyik, Hevesen. A nagy munkatermekben készülnek a szebbnél szebb, mintás térítők, szőttes szoknyala- pok. Csattogás, zörgés, kacagás. Asszonyok dolgoznak itt, kézzel-lábbal, mert a szövőszék igénybe vesz valamennyi végtagot S mivel asszonyok dolgoznak itt, természetes, hogy ebben az éktelen zakatolásban is nagyszerűen el tudnak diskurálni, kacarászni... Csattog a vetélő. — Most hollandi exportra dolgozunk — mondja Adám Jánosné, az egyik háromszoros szocialista brigád vezetője (két brigád érte el három ízben itt a szocialista címet, van egy ^kétszeres” és van egy „egyszeres” szocialista brigád is!). Ádám Jánosné a szövetkezet alapító tagja, A szövetkezeti kisipar kiváló dolgozója. Hollandiába szalvétát és térítőkét szállítanak, a megrendelés hétezer darab... Van-e a világnak olyan „sarka”, ahol ne ismernék a hevesi házi ipar nagyon szép termékeit? A részlegvezető sorolja: Dánia, Japán, Kanada, NSZK, Franciaország ... stb. Sok népi demokratikus ország is rendel, van mit dolgozni. A brigádok versenyben fiinak egymással, munka versenyt indítottak a kongresszus tiszteletére. — Mit vállaltak? — Havi 3 ezer forint értékű termelést, az áruk határidőre való elkészítését... Amíg az exporttal nem végzünk, nyújtott munkaidőben dolgozunk — mondja a brigádvezető. Munkájuk eredményességét méltóképpen fémjelzi a rengeteg megrendelés. Nemhiába, híres a hevesi háziipar! magával foglalkozó ember. Most új módszerrel dolgozik, ez még csak a járásban a „divat”. A krónikus betegről: szív, tüdő, cukor, magas vérnyomás stb. adatainak kartont vezetnek, bizonyos időközökben hívják őket felülvizsgálatra, tehát állandó ellenőrzés alatt tartják a betegeket! Dr. Jeney Zoltán hevesi körzeti orvos négyezer > ember egészségére ügyel. Eszközei: a tudása, több mint egy évtizedes tapasztalata, embersége és mió, Anglia..: De moot Bfá1 ■on a Balatonhoz megyek. Idolé megismerni most már az cr- izágot is — nevet Idős néni jön be a rendeKJ- oe. A várótön nagyon ideg» volt. De amikor leül, már mosolyog. — Mi a panasza, Fülöp Ráfi? — Teccik tudni, doktor ír, i lábam... — Ez az egészséges láb?1 S a néni úgy érzi, már nem s fáj annyira...
