Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

Indonéziában még nem dőlt el a hatalmi harc Na sution tábornok feltűnő éllel támadta meg Sukarno el­nök hatáskörét. Nasution, a szárazföldi hadsereg rangidőse, aki azonban a Suharto-féle ka­tonai hatalomátvétel után is a háttérben maradt, kijelentette: Sukarno elnök azzal, hogy hoz­zájárult elnöki tisztségének élethossziglan történt kiter­jesztéséhez, eltért — úgymond — az 1945-ben lefektetett al­kotmánytól. Ez ugyanis ki­mondja, hogy az elnöki tisztség ötévi időtartamra terjed. Ez a nyilatkozat a száraz­földi hadsereg angolnyelvű lapjában, az Armed Forces Daily Mail-ban jelent meg szombaton. A lap szerint Na- sution a polgárőrség tagjai előtt beszélt, s kijelentette: nem tudja, vajon joga van-e Sukamo elnöknek „a forrada-j lom nagy vezére” cím viselé­sére. „Tisztáznunk kell. hogy ez cím csupán, vagy pedig in­tézmény” — idézi a lap Nasu­tion t. Sukaménak egyébként 1963. májusában az ideiglenes népi tanácskozó testület,'" Indonézia legfőbb törvényhozó szerve adományozta az életfogytig tartó elnökséget. Nasution erre is kitért: a testületet — mondot­ta — hat évre hívták életre, azzal, hogy három évig. ideig­lenes alapon fog működni. „És még mindig ideiglenes, és minden kísérlet veszélyes az ilven helyzet állandósítására” — fejezte be nyilatkozatát Na­sution. Politikai megfigyelők szerint Indonézia új alkotmányos ve­zetője az az ember lesz, akit a közeljövőben — előrelátható­lag a következő hónapban — Sukamo helyettesévé választa­nak. Még nem dőlt el a hatal­mi harc a hatalom tényleges birtokosa, Suharto, valamint Nasution tábornok, Malik és miniszterelnökhelyéttes-társa, a djogdjakartai szultán között. Az Antara indonéz hírügy­nökség jelenti, hogy Sugiharto vezérőrnagy, igazságügyminisz­ter, elbocsátotta minisztériu­mának 15 magas rangú tisztvi­selőjét a baloldallal való le­számolás jegyében. A bizton­sági rendőrség elfogta Aruant, Djakarta volt városi főügyé­szét, aki mindeddig bújkált. Öt is baloldali személyiségként ismerték. DCülföldi KALEIDOSZKÓP NEW YORK: Valamikor Saigont „a Kelet gyöngyszemének” nevezték. Most „szomorú, szörnyű város, amely bánatot ébreszt”. Koszigin és Nasszer beszédet mond Asszuánban Kairói sajtójelentések sze­rint Koszigin szovjet minisz­terelnök, aki május 10-én hi­vatalos látogatásra az EAK-ba érkezik, május 14-én Asszuán­ban, a Nüus eltérítésének év­fordulóján, beszédet mond. Megemlékezik az évfordulóról Nasszer elnök is. A két be­szédre a nílusi nagygát építői­nalt nagygyűlésén kerül sor. Mint ismeretes, Asszuánban szovjet segítséggel gát épül, s a medréből eltérített folyam vízierőművet táplál majd. A Look amerikai folyóirat szerint így fest a város az amerikai agresszorok Vietnam­ba történt behatolása után. Saigon nagy, komor kocsma, ahol gombamódra szaporodnak a bárok — már több mint 5000 van belőlük — és az ame­rikai megszállók számára léte­sített nyilvánosházak. A vá­rosban virágzik a feketepiac, ahol amerikai árukkal keres­kednek. Fokozódik a szinte nyílt valutaűzérkedés. Sok há­zat homokzsákokkal vettek körül. A városban ellenséges a hangulat az amerikaiakkal szemben, s a saigoniak többsé­ge együttműködik a partizá­nokkal. „Az amerikaiak Viet­namban látják, hogy az ország lakói nem a mi oldalunkon állnak” — állapítja meg kese­rűen a Look. KAMPALA: Malik szovjet külügyminisz­ter-helyettes pénteken Uganda fővárosába, Entebbébe, több afrikai országba teendő körút­ja első állomására érkezett. Az Interparlamentáris Unió Tanácsának Canberra! üléséről tír. MOL\AR LRtlí nyilatkozata Az 51 ország 200 küldötté­nek részvételével lezajlott, csaknem egyhetes tanácskozás- sorozatról dr. Molnár Erik, az unió magyar csoportjának el­nöke, a magyar delegáció ve­zetője nyilatkozott az MTI mun katá rsának. — Régi tapasztalat, hogy a nemzetközi tanácskozások lég­körét befolyásolja az, hogy az adott időszakban milyen a nemzetközi helyzet. így volt ez Canberrában is, ahol a viet­nami agresszió fokozódásának, az imperialista kalandorpoliti­ka mind leplezetlenebb meg­nyilvánulásának napjaiban ta­nácskoztunk. Természetes, hogy az ülés — amelynek fel­adata volt a nemzetközi tes­tület teheráni konferenciájá­nak előkészítése — behatóan foglalkozott a délkelet-ázsiai helyzettel és a fórumává vált a világ békéjét fenyegető prob­léma megoldását célzó eszme­cserének. A vietnami kérdés vizsgálatára kiküldött előké­szítő bizottság előterjesztése alapján a tanácsülés határo­zatban összegezte véleményét. A határozat megállapítja, hogy a fegyveres konfliktus a világ békeszerető embereit, az egész világ békéjét fenyegeti. A ha­tározat arra szólítja fel a viet­nami agresszióban érintett va­lamennyi felet — tehát a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front képviselőit is —, hogy mielőbb üljenek tárgyaló- asztalhoz és békés eszközök­kel oldják meg a konfliktust. Az unió jugoszláv javaslat­ra egyhangú döntéssel foglalt állást az európai országok kö­zötti sokoldalú kulturális, tu­dományos és gazdasági kapcso­latok fejlesztése, elmélyítése mellett, mert — ahogy az in­doklás hangsúlyozza — az ilyen jellegű együttműködés hatékony eszköze a nemzetkö­zi feszültség csökkentésének, a népek közeledésének. Az ülésen meghatároztuk a teheráni tanácskozás napirend­jét. Népköztársaságunk nem­zetközi tekintélyének elisme­réseként könyvelhetjük el azt is, hogy az Interparlamentáris Unió gazdasági bizottsága az előző évekhez hasonlóan — személyemben — ismét ma­gyar alelnököt választott. A fővárosi csapat a 88. percben 11-esből szépített Egri Dózsa—Gans MAE AG 2:1 (0:0) Kőbányai út, 3000 néző. V.: Vízhányó. Eger: Papp — Mészáros, Ala- xai, Winkler — Szász, Kiss I. — Nagy K„ Sárközi, Zilahi, Varga, Csizmadia. Edző: Szent­mar jay Tibor. Ganz-MAVAG: Száger — Monostori, Ruzsinszki, Szed- lák, — Rattmann, Muzslai — Teveli, Végh, Ba-logh, Fenyve­si, Molnár. Edző: Vadász Ká­roly. Nagy melegben, sok egri szurkoló előtt, megerősített védelemmel kezdett a Dózsa. A 9. percben Teveli kapás­lövését nehezen mentette szög­letre Papp. A jobban adogató MÁVAG játszott enyhe me­zőnyfölényben, az egriek sokat idegeskedtek. A 20. percben nagy helyzetet hagyott ki a hazai csapat: Zilahiról Molnár elé pattant a labda s a csatár közelről fölé bombázott. A 40. percben Szász megsérült, le­vitték a pályáról, s csak öt­perces ápolás után, a félidő befejezése előtt tért vissza. Ettől kezdve a jobbszélső he­lyén játszott tovább. Szünet után is lanyha ira­mú, alacsony színvonalú me­zőnyjáték folyt, amelyet a ha­zaiak irányítottak. Az 52. percben Papp remekül hárí­totta Fenyvesi lövését, majd Molnár elment a védők mel­lett, jobb sarokba tartó labdá­ját azonban Papp bravúrral szögletre nyomta. Az 56. percben váratlan gólt ért el az egri együttes: Nagy K. ravaszul csavart sza­badrúgását a jó ütemben fel­ugró Sárközi a jobb sarokba fejelte. 1:0. A másik oldalon Molnár fe­jese hajszállal kerülte el a bal sarkot. Feljött a Dózsa, s több veszélyes támadást vezetett. A 72. percben Szász éles lövését nehezen mentette szögletre a kapus, majd rögtön utána Sárközi bomba-szabadrúgását üggyel-bajjal hárította. A 75. percben eldőlt a mérkőzés sor­sa: Szász remekül futott el a jobbszélen, beadása Vargához jutott, és az összekötő egy csel után bal lábbal hatalmas lö­vést küldött a léc alá. 2:0. Már-már úgy látszott, hogy marad az eredmény, amikor két perccel a befejezés előtt Mészáros kezezése miatt a já­tékvezető 11-est ítélt, s ezt Molnár élesen a jobb alsó sa­rokba vágta. 2:1. A játék első szakaszában a Dózsa jóformán csak védeke­zett, ezt azonban ügyesen csi­nálta. A mérkőzésnek Sárközi gólja adott döntő fordulatot, amely után lendületes, gólve­szélyes egri támadások követ­keztek, végül is a Dózsa szü­net után nyújtott jó játékával megérdemelte a győzelmet. Egyénileg Papp kitűnően védett. A hátvédhármas az el­múlt vasárnaphoz képest so­kat javult. Szász, sérülése után is, lelkesen küzdött és ő készítette elő a csapat döntő jelentőségű második gólját Kiss I. játékán látszott a hosszú kihagyás. A támadósor­ban Nagy K., Zilahi és Sárközi érdemel dicséretet, Varga gól­jával vívott ki magának el­ismerést. Vízhányó jól vezette a mér­kőzést. Somody József IMI I-es vízilabda-mérkőzés Szolnoki Dózsa— £»ri Dóssá óié (2:1, 2:2, 0>0, 2 1) A Bp. Honvéd volt a le^eredménvesebb Pénteken este a Sportcsarnok­ban befejeződtek Budapest idei felnőtt egyéni ökölvívó-bajnok­ságának küzdelmei. A döntők az előző napokhoz hasonlóan teljes érdektelenség mellett zajlottak le, alig 400-.an ülitek a lelátókon. A mérkőzések színvonala nem is érdemelt volna nagyobb látoga­tottságot, mert mindössze a nagy- váltósűlyban a válogatott Balogh és a fiatal Patkós küzdelme volt olyan, amelyet érdemes volt fi­gyelni. A részvevő klubok közül a Bp. Honvéd sportolói szerepeltek a legeredményesebben, négy súly­csoportban arattak győzelmet, ezenkívül két másik versenyző második helyet szerzett. Szolnok, 1000 néző, v.; Bö­zsi dr. Szolnoki Dózsa: Selmeczy — Pintér I„ Pintér II. — Ká­dár — Kanizsa, Urbán, Koncz. Csere: Kulcsár, Kuczora. Egri Dózsa: Denk — Ringel­hann. Frank — Katona — Bo­lya, Pócsik, Szölgyémi. A kezdésnél Eger érte el előbb a labdát, s mindjárt tá­madólag lépett fel, azonban a labda egymás után háromszor is elkerülte Selmeczy kapuját. A 3. percben emberelőnyből Kádár szerezte meg Szolnok­nak a vezetést, de Bolya szép támadás végén hamar kiegyen­lített. A játékvezető szabályta­lankodásért 4 méterest ítélt Eger ellen és ezt Pintér I. biz­tosan értékesítette, Koncz em­berelőnyből növelte a hazaiak előnyét. A második negyedben Eger irányította szinte végig a játékot. Előbb Szölgyémi, majd Bolya talált a hálóba és ezzel kiegyenlített a csapat A játékvezető szemmel lát­hatóan a hazaiaknak kedvezett, néhány fordított ítéletével. Pó­csik került a kiállítás sorsára, és Kanizsa szép lövéssel jut- tatta a labdát Denk hálójába. 5:3. Az utolsó negyed hozta a mérkőzés legizgalmasabb és legszínvonalasabb játékát. A hazaiak cserét hajtottak végre, és a felfrissített csapat gye« támadása végén Pintér II. sze­rezte meg a hatodik gólt. Pó­csik ezután emberelőnyből sze­rezte az Eger utolsó, negyedül gólját. A mérkőzés utolsó per­cében tűzijátékot rendezeti Eger a szolnoki kapu előtt, de előbb Pócsik, majd Bolya Ká­vését Selmeczy hárította. Az idény első bajnoki vteh labda-mérkőzése meglehetősen közepes játékot hozott. A* Eger végig egyenrangú ellen­fele volt a Szolnoki Dózsának, s ha a lövéseket pontosabban küldik kapura, az eredmény akár fordított is lehetett volna. A Szolnokból egyénileg Pintér I., Pintér II. és Kanizsa nyúj­tott jó teljesítményt, míg az Egerből Denk, Frank és Boly® szerepelt átlagon felül. (Endrésó Növekvő árucftereforgalom Jugoszlávia és a többi szocialista ország között BELGRAD (MTI(: A belgrádi Ekonomszka Poli­tika című gazdasági folyóirat rámutat, hogy 1966-tól 1970-ig 2 700 000 000 dollárra emelkedik a kelet-európai szocialista or­szágokba irányuló jugoszláv export értéke. A behozatal pe­dig meghaladja a 2 600 000 000 dollárt. Jugoszlávia és a többi ke­let-európai szocialista ország kereskedelmi kapcsolatai — írja a lap — az utóbbi eszten­dőkben az állandó növekedés jegyében alakultak. Erre mu­tat az is, hogy a kelet-európai szocialista országoknak a ju­goszláv behozatalban való ré­szesedése 1961 és 1965 között 18,5 százalékról 28,5 százalékra emelkedett, míg a nyugati or­szágok részesedése ugyanab­ban az időszakban 75,2 száza­lékról 57,2 százalékra csök­kent. A syovjeí katonai kü dotlség magyarországi látogatása tovább erősítette a két testvérnép fegyveres erőinek barátságát A Krasznaja Zvezda, a szov­jet honvédelmi minisztérium lapja szombaton „Baráti szívek melege” címmel I. Halipov al­tábornagy cikkét közölte a szovjet katonai küldöttség ma­gyarországi útjáról. Halipov altábornagy, aki ma­ga is tagja volt a delegációnak, részletesen beszámol a buda­pesti fogadtatásról, a vidéki látogatásokról. Megállapítja, hogy a Magyar Néphadsereg 2 J IMM 1966. május 1„ vasárnap az utóbbi években nagy ered­ményeket ért el fejlődésében, teljespn új technikai felszere­lést kapott, kitűnő a kiképzése. Különösen nagy elismeréssel ír a magyar vadászrepülőkről és a magyar harckocsizókról. Utóbbiakkal kapcsolatban fel­hívja a figyelmet több kikép­zési újításra, egyebek között a televízió széles körű alkalma­zására. A szovjet altábornagy el­mondja, hogy Kádár János és Kállai Gyula is fogadta a kül­döttséget, majd azzal zárja cikkét, hogy a szovjet katonai küldöttség látogatása tovább erősítette a két testvérnép és fegyveres erőik barátságát. Egységtorekvések a nyugati munkásmozgalomban B ármennyire cáfolják is az osztályharc létét a burzsoázia ideológusai, tagad­ván magukat az osztályokat is az úgynevezett „jóléti állam­ban”, az elmúlt években sza­kadatlanul növekedett a fejlett tőkés országokban mind a sztrájkok, mind a bennük részt vevők száma. Párhuzamosan azzal, hogy a jelenkori kapitalizmusban a monopóliumok növelik hatal­mukat, megteremtődik egy szé­les antimonopolista osztályszö- vetség alapja. Az pedig termé­szetes, hogy a munkásosztály­nak mindenekelőtt meg kell te­remtenie a maga egységét. A történelem azonban tanúsítja, hogy a munkásegység megte­remtése rendkívül bonyolult és nehéz feladat. Viszonylag na­gyok a fejlett tőkés országok­ban a megtévesztett tömegek. Több munkáspárt, és több pár­huzamos szakszervezeti szövet­ség létezik. Ráadásul a szociál­demokrata jellegű szervezetek reformista, jobboldali vezető­sége hatást gyakorol a töme­gekre. Mindez azonban egyál­talán nem jelenti azt, hogy a munkásegységre való törekvés hasztalan és reménytelen akció lenne. Ismeretes ugyan, hogy a szo­ciáldemokrata vezetők a kapi­talizmus termelőerőinek fejlő­déséből, a technikai forrada­lomból azt a következtetést szűrték le, mintha megváltoz­tak volna a tőkés termelés és elosztás törvényei. S abból, hogy a kapitalizmus általános válságának idején kényszerűen növekszik az állam beavatko­zása, az a szerepe, hogy az egész burzsoázia érdekében lépjen fel, időnként, akárha egyes csoportok érdekei ellen, mindez ahhoz a hamis koncep­cióhoz vezetett, a reformista vezetők fejében, hogy az ál­lam alakult „osztályok felet­tivé”. Ezek szerint, úgymond, a szocializmus alapjai már megjelentek a gazdaságilag fejlett tőkés társadalmakban és a munkásosztálynak csak az lenne a feladata, hogy ápolja ezeket a tendenciákat. Ipíer-ze, nem szabad álta- ■ lánosítani. A szociálde­mokrata pártok nem csupán jobboldali reformistákból áll­nak, hanem a dolgozók milliói­ból, akik e pártokban a bur- zsoá pártokkal szembeni alter­natív politikai erőt látnák. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vezéreiket többé kevésbé támo­gató munkástömegek és e ve­zérek között ellentétek is van­nak. Mindenekelőtt jelentkezik ez abban, hogy a szociálde­mokrata tömegek aktívan részt vesznek a gazdasági harcok­ban, a békeharcban és közis­merten sokhelyütt együttmű­ködnek a kommunistákkal, a kommunista irányítású szak- szervezetekkel. Emellett egyre jobban aktivizálódik a szociál­demokrata pártok balszámya. Ennek Olaszországban, Angliá­ban, Franciaországban és má­sutt, mind több jelét tapasz­talhatjuk a pártkongresszuso­kon, a sajtóban stb. Az akti­vizálódó baloldalnak a szociál­demokrata párton belül azon­ban nagy korlátja, hogy nincs világos szocialista perspektívá­ja, ideológiailag rendkívül ve­gyes összetételű és természete­sen sokan hajlanak a kompro­misszumra a párt másik szár­nyával. Ez a rendkívül bonyolult helyzet nagyon aprólékos munkát ró az egyes kommu­nista pártokra. Ismeretes, hogy a nyugat-európai kommunista pártok jelenleg fő feladatuk­nak tartják a munkásosztály egységéért vívott harcot a bé­ke, a demokrácia, a szocializ­mus zászlaja alatt. A jelenlegi világhelyzetben számos ténye­ző szolgálja ezt a folyamatot. Rendkívül kedvező hatást vált ki a szocialista országok fejlő­dése, mind a nyugat-európai tömegek, mind a pártvezetők tudatában. A szocialista világ- rendszer morális-politikai ha­tása, a szovjet külpolitika kö­vetkezetes békeszeretetének megnyilvánulása, tudományos­technikai sikereinek, a szemé­lyi kultusz káros következmé­nyeinek megszüntetése, a szo­cialista demokrácia fejlesztése — kétségtelenül gyengíti az antikommunizmus ideológiájá­nak hatását, ami a legfőbb gátja volt a széles dolgozó tö­megek együttműködésének és a szocialista eszmék terjedésé­nek. Jellemző, hogy már pél­dául a francia, a japán, és más szociáldemokrata pártok párt­kapcsolatokat építettek ki az SZKP-val; s különösen figye­lemre méltó az NSZEP és a nyugatnémet szociáldemokra­ták konfliktusának felvétele. indez kedvezővé tette a talajt az együttműködés különböző formáira Nyugaton is, jóllehet a szociáldemokrata vezetők vagy önállóan igyekez­nek politizálni, vagy valami­féle „baloldali szövetséget kom­munisták nélkül” kreálni. De például a francia választási harc megmutatta, hogy Defter­re effajta kísérlete csúfos ku­darcot vallott, míg Mitterrand- nak nagy hasznára vált, hogy elfogadta a kommunisták tá­mogatását. A norvég szociál­demokraták viszont a parla­menti választások előtt elzár­kóztak a kommunistákkal és baloldali szociáldemokratákkal való szövetségtől és ennék nyo­Ms mán elvesztették 30 éve őrz9t| kormányhatalmúkat Ausztriá­ban éppen a szociáldemokraták sok éves antikummunista pro­pagandája ütött vissza a leg­utóbbi választásokon. Annál figyelemreméltóbb vi­szont, hogy mind Franciaor­szágban, mind Olaszországban^ Japánban, rendkívül gyakori a kommunista, illetve a szociál­demokrata irányítás alatt álló szakszervezetek gyakorlati együttműködése. S különösen fontos, hogy a kommunista pártok maguk is felülvizsgál­ták politikájukat, mindenek­előtt azt a korábbi hibás gya­korlatot, hogy a munkásegység kérdését egyoldalúan közelítet­ték meg; vagy az egyszerű ta­gokkal, alsó szinten együttmű­ködve, mintegy átnyúlva a ve­zetőség feje felett, avagy ép­pen fordítva, csak formális kontaktusokat kiépítve a veze­téssel. nyugat-európai kommu­nista pártok most mesz- szemenóen figyelembe veszik, hogy a szocialista pártok ön­álló szervezetek, amelyek, hogy alaposan tanulmányozzák min­den párt belső helyzetét, mind helyzetüket az ország politikai életében. Jelenleg nagyszabású viták folynak a nyugat-európai kommunista pártokban a munkásegység szervezeti kérdéseiről. „A harc . az egységért és a szövetség — írta Waldeck Rochet — nagyon nehéz. Türelmes, állhatatos és hosszan tartó erőfeszítéseket igényű. De nincs más út ah­hoz, hogy felszámoljuk a mo­nopóliumok hatalmát, amely a főellenség, hogy vpi*u-„ meg- ■"édjük a dolgozó —v ér­dekeit, hogy eljussunk a de­mokráciához és megnyissuk az utat a szocializmushoz”. A, T. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom