Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
Ami pluszként jelentkezik Az alapszervezeti párttitlká- rok járási értekezletén a felszólalók egyike alaposan mozgásba hozta az addig pihenő véleményeket: szavait követően pro és kontra újból és újból összecsaptak a nézetek, szenvedélyes szavak, higgadt okfejtések egyetlen téma körül sűrűsödtek — a kommunisták feladatai a tanácsapparátus munkájának javításában. Látszat és valóság Jó néhányan vannak, akik nehezen találják meg a helyes és célravezető módszereket az államigazgatási munka és a pártszervezetek tevékenységének összekapcsolására — helyben. Azon nincs vita, hogy országos szinten hogyan érvényesül e területen is a pártirányítás. Annál több azon, hogy a községi, városi, járási tanácsoknál mi a kommunisták feladata, mivel törődjenek, mibe „szóljanak bele” s így tovább. A látszat: törvények, rendeletek, felsőbb szervek utasításai határozzák meg a helyi államigazgatási feladatokat. A valóságban azonban mindezeken túl ezernyi más hatás is érvényesül, illetve — kell. hogy érvényesüljön. A község politikai irányelveinek jó megalapozásától a szakosztályok, szakelőadók munkáján keresztül a lakosság panaszainak, beadványainak intézéséig az államigazgatási munka egyetlen részterülete sem nélkülözheti a kommunisták aktív segítségét, a pártszervek kollektív bölcsességét. Nem egy esetben, elsősorban a községi pártszervezeteknél tapaszfalható, hogy olykor a tanács helyett intéznek ügyeket: elmerülnek az apró-cseprő dolgok részleteiben, s közben a lényeget, a munka politikái részét elhanyagolják. Megtörtént, hogy a párttitkár szaladgált anyag, építőioari kapacitás biztosítása után, hogy a művelődési házhoz tervezett bővítés mielőbb meglegyen. Ez, s ehhez hasonló lenne a kommun isták dolga? Semmi esetre sem. A lényegre rátapintva Az államigazgatásban dolgozó kommunisták munkastílusa az utóbbi években sokat fejlődött. csakúgy, mint a oártszer- vezeték e területre kiterjedő tevékenysége. Sok helyen jól átgondolt munkaterv alapján időről időre megtárgyalják a szakigazgatási területek munMegnyitották az első idényszállodákat A Balaton két idegenforgalmi központjában, Tihanyban és Siófokon pénteken és szombaton megnyitották az első idényszállodákat. Tihanyban a Nagyszállón kívül az úgynevezett Kis-szállót is megnyitották. Napok óta a vendégek rendelkezésére áll a révkikötőnél az önkiszolgáló étterem. Szombaton megnyílt a Drink-bár is. A Nagyszálló 135 szobáját többnyire osztrák turisták bérelték ki. Nagyobb érdeklődés esetén megnyitják a Motel egyik szárnyépületét is. Siófokon, ahol a Napfény és a Délibáb hotel nyitotta meg elsőnek kapuit, osztrák, nyugatnémet és francia vendégcsoportokat fogadtak. Visonta Pesten Az aranysárga borozó HETI RAJZOS KOMMENFÁR Tavaszi zsongás!!! Budapesten, az Üllői út 34. szám alatt, szemben az Iparművészeti Múzeummal, egy kis borozóban, a pult fölött, hat sárga tábla fogadja a vendégeket. Hasznos jó tanácsok íródtak vörös betűkkel: Apró kortyokban élvezd a bort; Bor nélkül morcos az élet; majd végső összegezésként: Tarts mértéket a borivásbán. Az ízléses kis helyiségben a sárga táblák szomszédságában, a tucatnyi asztal mellett aranysárga nedűt kortyolgatnak a vendégek. A borozó ablakait is sárga függöny fedi. Rá barna cérnával hímezték: Egri leányka, egri rizling, gyöngyös-vi- sontai rizling. Aranysárga az egész borozó, a Visontai Borozó. Mert ezt a községnevet adta a borkóstolónak a Vili. kerületi Tanács. A Visontai Borozóban vagyunk, egy kis Heves megyében az ország szívében. A DO MOSZ LÓI MUSKOTÁLY SIKERE — Édesebb bort nem tudna hozni? — kérdezi az egyik vendég. — Egri leányka jó lesz? — Jó. Olyat hozzon. És János bácsi, az idős pincér, leánykát kér a két pohárba. A Visontai Borozó előtt hangosan csilingel az 52-es villamos. — Öt hónapja nyílt meg a Visontai Budapesten. Nincs tehát még nagy múltunk. De máris vannak törzsvendégeink. Négy kohász például minden héten hat liter visontai borral pótolja a hét közben „elizzadt” folyadékmennyiséget. Budáról is megkeresnek bennünket, mert „azt hallottuk, hogy itt jó bort lehet inni...” Nem tudja befejezni János bácsi a mondókáját. mert a vendégek türelmetlenkednek. — Három deci gyöngyösit? — Igen, rögtön hozom. A vendégek nyelvét azonban fürgén hajtja a bor. — Domoszlói muskotály, az csak az isteni ital. Sokat járok ide, és a muskotály íze 4nég mindig a nyelvemen van, pedig az öt hónap alatt mindössze egy hónapig lehetett kóstolgatni. .. Betörten markolja a „leány kás” poharat és beieícrűdötter ereszti le a torkán a kétdecinyi szőlőnedűt. — János bácsi, szóval, itt, a pesti Visontán, a domoszlói muskotálynak volt a legnagyobb sikere? — Ha kapható volt — sajnos, rövid ideig —, akkor igen. Ez„ bizonyítani is tudom: Négyen üldögéltek egy este annál az asztalnál. Már túl voltak az ötödik liter muskotályon, amikor hangos szóval hívták a vezetőt és követelték a panaszkönyvet. Aztán, amikor a vezető megjelent a panaszkönyvvel, csak ennyit mondtak: Ragadós az ülés Nem tudunk innét szabadulni... Ez volt az egyetlen panasz a muskotályra. VISONTAI MAGYAROS TÁL • Kék autóbusz pöfög el a borozó előtt. A megállóból szürkekalapos férfi érkezik a borozóba. Széles ívben megemeli kalapját, lehajt két deci rizlinget, aztán még szélesebben lebben a szürke kalap... — Valami harapnivalót is hozzon. János bácsi Ügy látszik, a vendégeket megfogta a boros „hatparancsolat”, amelynek negyedik pontja így hangzik: bort sose igyál éhgyomorra. — Hozhatok visontai magyaros tálat? — De mennyire! Fatálon érkezik a vendégek- 1” a. visontai magyaros tál, rajta ízlésesen elhelyezve húsos uurka, abáit. paprikás fejhús, füstölt kolbász, uborka és a tányér közepén nagy fej vöröshagyma. Hát ez a visontai magyaros tál. Csak azért Írtam le, hogy Visontán is tudják. Megindul a falatozás. És ikercsen. — Még fél litert az előbbiből. .. — János bácsi, én mint egri vizsgáztatnám a pesti visontai bort. — Nem félek a vizsgától. Sok olyan Gyöngyösön, Egerben járt vendégünk is mondta, hogy itt sem rosszabb a bor, és nem kell érte több mint száz kilométert utazni. A budapesti aranysárga borozóban a hét minden napján vizsgáznak megyénk borai. És ahogy a vendégek mondják: kitűnően... Ügy tíz. óra felé az egyik művelt borozó a következőket mondja: — „Csak az a vég, csak azt tudnám feledni” — és „isteni” ujjal mutatott a borosok hatodik parancsolatára: Tarts mértéket a borivásbán... És dülöngélve megindul Vi- sontáról a Körút felé ... — Fóti — káját, s döntő súllyal az ott dolgozó kommunisták tevékenységét. A törvényeknek, rendeleteknek érvényt kell szerezni, de — hogyan? A panaszokat gyorsan és jól kell elintézni — de melyek ennek feltételei? Segíthetnek ebben a kommunisták? Igen, sokat! A szakmai képzettség növelése, az emberek ügyének alapos, megértő, türelmes és tapintatos intézése mind olyan kérdés, amelyekre elsősorban a kommunistáknak kell felfigyelniük. Az államigazgatási munka szocialista humanitástól átitatott légkörének megteremtése nagyszerű és — nehé? feladat. A ridegség, a lélekte- lenség általánosságban idegen a mi közigazgatásunktól, de itt-ott mégis meglelhető. A2 ügyintézés bonyolultsága, aj aktatologatás, a döntések lassúsága ugyancsak olyan probléma, amelyre ki kell, hogy terjedjen a kommunisták figyelme. Az említett értekezlet egyik felszólalója ezt úgy fogalmazta meg: „Esete válogatja, hogy mi kerül előtérbe: a mit vagy a hogyan? Az kell, hogy meghatározza: hol tapintható k1 leginkább a lényeg, hol a leg- hatásosobb az észrevételezés.’ Ez utóbbi kifejezésnél érdemes megállni: az intézkedés nem a kommunisták dolga Mivel lehet csökkenteni a papírmunkát — határozzák ezi meg a szakiffazeatási szervek Annak észrevételezése azonban, hogy — például — a végrehajtó bizottság vezetői iger keveset járnak a lakosság között mert idejük nagyrészét aj értekezletek, s az akták foglalják le, már a kommunisták feladata. Az önállóságra nevelve A kommunisták, a pártszervezetek dolga az is, hogy alaposan tanulmányozzák, összeCsak buli Egyelőre nincs pa A Belügyminisztérium közlekedésrendészeti szervei április elseje óta szigorúan ellenőrzik hogy a motorkerékpárosok vi j selik-e a bukósisakot a közút forgalomban. Az első hét ta- ! pasztalatai kedvezőek. A következő napokban széle: ] körben ellenőrzik a bukósisal viselőjét, már csak azért is mert a jobb idő be’ 'rizöntésé vei e’crr-’átható'ag tet:me~er’ megnő a motorkerékpár-forga - lom. A Belügyminisztériurr vessék az államigazgatási munka elveit és gyakorlatát, az országosan meghatározott feladatok helyű valóraváltását, a tanácsapparátusban meghonosodott munkamódszereket. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságának apparátusa nem egy helyen önállótlan, a legkisebb ügyben is a vb-titkár- nak, elnökhelyettesnek, vagy magának az elnöknek kell döntenie. Az előadók, csoport- és osztályvezetők nem is igénylik az önállóságot, sőt, örömmel áthárítják az azzal járó felelősséget. Az ilyen hibás munkastílus feltárása, az önállóságra nevelés, az egyszemélyi felelősség fokozása me- gintcsak a kommunisták dolga, itt ismét olyan pluszt — még pedig nélkülözhetetlen pluszt — jelent munkájuk* amit senki más. csakis ők adhatnak meg Őszinte szó. -baráti. elvtársi bírálat, ösztökélő kéznyújtás formájában. Az önállóságnál is, akárcsak az említett többi esetben, lé* : nyegében mindig azonos a központi feladat- az eszmei-politikai nevelő munka. Nem az apparátus helyett kell a kom- munisráknak tevékenykedniök* nem nekik kell meghatároz* ; niok, hogyan csökkentsék a Késedelmes adófizetéseket, miképp szervezzék meg az építkezéseket stb. Az ő feladatuk . — egyénenként, s pártszervezeti összefogottságban egyaránt — a légkör formálása, az ál- ’ lamigazgatási munka eszmei . tisztaságának, határozottságának biztosítása, a munkasítlus korszerűsítése, finomítása, annak elérése, hogy az állampolgárok bizalma, hite a közigazgatási szervek, s azok dolgozói iránt tovább növekedjék. (m) tósi$akkal nasz a motorosokra ■ közlekedésrendészete arra kéri : a motorosokat. legyenek a , szokottnál is óvatosabbak, mert- sok évi tapasztalat bizonyítja, i hogy a négy-öt hónapos téli pi- • henés a vezetői gyakorlatban kiesést okoz. Ajánlatos felfris- > síteni a KRESZ-ismereteket és : alaposan megvizsgálni a járművek műszaki állapotát, —■- mindenekelőtt a kormány, a ’’kék es a világítás üzembiz- onságát is. i (MTI) ten megállapodott: az 1963 óta eltelt három év mindegyikében 1000 lakosra 13,1 élveszüle- tés jutott. A halálozási arány — kisebb ingadozásoktól eltekintve — nagyjából a tervidőszakot megelőző évek színvonalán maradt. Lényegében tehát az élveszületési arány alacsony szintjéből adódott a természetes szaporodás alacsonyabb arányszáma is. 1965-ben 1000 lakosra számítva a természetes szaporodás kb. 2,4 volt. A csecsemőhalandóság (az 1000 elveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak aránya) az 1960. évi 48 ezrelékről 1965- ben 39 ezrelékre csökkent. 1961—1965. években 4650 orvos kapott diplomát. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1960. évi 15,7-ről 1965-ben 19,2- re nőtt. A kórházi ágyak száma öt év alatt 9,3 százalékkal gyarapodott és 1965. év végén csaknem elérte a 78 000-et. A társadalombiztosításba bevontak aránya öt év alatt 85 százalékról 97 százalékra nőtt. Az 1965—1966-os tanévben kb. 2,2 millióan járnak iskolába Az általános iskolákban 1,5 millióan, a középiskolákban több mint 407 000-en, a felsőfokú oktatási intézményekben 94 000-en tanulnak. A középiskolai tanulók száma 69 százalékkal volt több, mint az 1960 —1961, tanévben. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak száma (főleg a felsőfokú technikumok és szakiskolák létesítése folytán) megkétszereződött. Az utolsó öt tanév alatt az általános iskolai osztálytermek száma 5,2 százalékkal a középiskolai osztálytermeké 26,4 százalékkal gyarapodott. Az 1965—1966. tanévben az általános iskolákban 8.5 százalékkal, a középiskolákban 31 százalékkal több pedagógus tanított, mint 1960—1961-ben. Az idei tanévben 172 000-en részesülnek szakmunkás-tanulóképzésben, 37 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. 1965-ben 45 millió példányban adtak ki könyveket. A kiadott könyvek példányszáma 29 százalékkal volt több, mint 1960-ban A mozi- színházlátogatók száma öt év alatt, csökkent. A televízió-előfizetők száma a tervidőszak folyamán nagymértékben növekedett: míg 1960-ban átlagosan minden 27-ik. addig 1965 végén minden 3-ik családra jutott egy televíziós vevőkészülék. Budapest, 1966. április 10. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (MTI) adás 36 százalékkal nőtt, a lakosság élelmiszer-fogyasztása ugyanezen idő alatt azonban csak kb. 12 százalékkal emelkedett utó fogyasztása és kereshess számítások alapján) Az 1965. évi ogyasztás kiskereskedelmi eladás as 1960. év százalékában no no 110 120 95 150 115 130 115 160 90 95 95 100 110 130 180 180 százalékkal, a gázfogyasztása 50 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A tartós fogyasztási cikkek javíttatására fordított kiadás több mint egynegyedével nőtt, a ruházati cikkek készíttetésére és javítására fordított összeg csökkent. Üj lakások tisztán állami erőből történő létesítésére és a lakásépítkezések állami támogatására öt év alatt összesen kb. 15 milliárd forintot fordítottunk. Ezenkívül 4 milliárd volt a meglevő állami lakások tatarozására fordított összeg. A tervidőszak folyamán 282 ezer lakás épült. Az épített lakások több mint 70 százaléka két- vagy több szobás volt, és több mint fele fürdőszobával rendelkezett. Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság 1965. ér végén az ország lakossága 10 160 000 fő volt, 154 ezer fővel (1,5 százalékkal) több, mint 1960. év végén. Az elmúlt öt esztendő alatt 668 ezer gyermek született és 514 ezren haltak meg. Az élveszü- letésd arány, amely a korábbi években is alacsony volt, a második ötéves tervidőszak első két évében tovább csökkent, majd viszonylag alacsony szink a tervek járásban Növelik a termelőszövetkezetek a közös vagyont is. A tervek alapján 1966-ban 61 millió forintot fordítanak különböző beruházásokra. (zbisko) {Mutatta m 2. oldalról) öt ér érti m belkereskedelmi forgalom 30 százalékkal i emelkedett, A* élelmiszereiEgye« élelmiszerek egy főre jti delmi értékesítése (előzete O 1 > fo íéÍmM** ys t Kenyér* Hat % tésztafélék (cereáliAk) Hús és húsfélék Vaj “ k Tojáa f t i . BurgonJBÉ _* Gy ümölcs rtflMMi Cukor A Id skereatoedelem Iparcikk- i eladása öt ér alatt kb. 23 szá- i zalékkal nőtt Ezen belül az ún. tartós fogyasztási cikkek forgalma csaknem a másfélsze- esére emelkedett, öt év alatt együttvéve pl* 742 000 televi- I siót, 201000 hűtőszekrényt, 48 ( ezer személyautót adtak eL A tervidőszak folyamán a te- > kosság össze« pénzjövedelmeinek kb. 2 százalékát (15 mii- , üérd forintot) takarékbetétek , formájában tartalékolta. A ta- karék betét~állcmány 1965 végén meghaladta a 20 milliárd forintot i i i SxolgfltalftMk) lakáshelyzet A Trfnwaritg Ctal Igénybe vett szolgáltatások értéke 1965. évben kb. 30 százalékkal haladta meg ez 196a évit Az összes szolgáltatás csaknem fele ingyenes volt növekedésük a tervidőszakban ugyancsak kb. 30 százalékot tett ki. A tervidőszak folyamán az egészségügyi* valamint az oktatási, kulturális szolgáltatások értéke egyaránt kát, 30 százalékkal nőtt A pénzfizetés ellenében igénybe vett szolgáltatások közű) a fűtés, világítás, víz-, gázszolgáltatás együttesen öt év alatt mintegy 80 százalékkal nőtt. 1965-ben a háztartások vil lamosenergia-fogyasztása 80 Elkészültei a hevesi AUg «fedeződtek be a zárszámadások a hevesi járás termelőszövetkezeteiben, máris megkezdődtek a tervkészítések. Az eiző év próbára tette a termelőszövetkezetek vezetőit és tagjait egyaránt. A közös gazdaságok a nehézségek ellenére tavaly tovább fejlődtek és ezt mutatják az elkészült évi tervek is. Egy munkaegység értéke két forinttal fog növekedni átlagosan, amely hatmillióval emeli á járás termelőszövetkezeti tagjainak munkaegység szerinti részesedését Egy dolgozó termelőszövetkezeti tagra ezer forinttal terveztek többéi a tsz-ek, mint tavaly* Ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárul, hogy idén 3000 hízómarhát, 19 ezer hízósertést és 140 ezer vegyes baromfit értékesítenek a lermeiőszövetkezetek. A1 nö- vénytermesztéa bevételek fokozására csaknem hatezer holdon alkalmaznak öntözést, amelyből másfélezer szántóföldi kapás, több mint 800 hold zöldség, több mint 500 hold rizs és 3000 ezer hold rét és legelői A Központi Statisztikai Hivatal jelentése
