Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

Elöregedett város — fiatalodó város A TÁRSASHÁZAKÉ A JÖVŐ — TERVEZIK AZ ÉSZAKI VÍZMÜVET — 58 MÉTEREN- KÉNT EGY LÁMPA — 124 KILOMÉTEREN JÁRUNK EGERBEN Eger kommunális ellátásáról tanácskozott legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Lehet, hogy az olvasó is megretten kissé ettől a csú­nyán és idegenül csengő szó­tól: kommunális. De hát amig jobbat, szebbet nem találunk helyette, ezzel a szóval kell ki­fejeznünk mindazt, ami tulaj­donképpen városiassá teszi a várost A számadatok, lehet, hogy önmagukban nézve szür­kék és unalmasak is talán, mégis egy fejlődő város jegyei. Házak és lakások Pontosan 12 813 lakás van Eger városában Az épületek 3 százaléka az ingatlankezelő vállalat tulajdonában van, 94 százaléka pedig magántulaj­don és egyéb állami szervek kezelésében. A 6 százalékban 2687 lakás van. az összes laká­sok 21 százaléka. Eddig 61 épületet újított fél az ingatlankezelő vállalat A harmadik ötéves terv idősza­kában 204 épület a további esztendőkben pedig 93 épület kerül felújításra. A magánházak nagyrészt ré­gi épületek. 2704 ház épült a századforduló előtt az össze* épületek 40 százaléka. Ilyen tekintetben elöregedett a vá­ros, főleg a Szálában, a Cifra- hóstyán és a Kertész utca kör­nyékén. A város laksűrűsége: átla­gosan 37.2 lakos Jut egy hek­tárnyi területre. A gazdaságos közművesítéshez 100 és 200 kö­zötti laksűrűség kellene. Ezt ■wgasépítkezéssel kívánják el­érni a tanács vezetői. Föld­szinti családi házak építésé­re ezért csupán mintegy 600 telket adnak, a többi területre csak társasházat lehet ipáid építeni. 120 liter víz egy lakosra A vízmű 1926-ban épült egy kúttal. Akkor 9000 köb­méter vizet adott naponta. Ma már 11 ezer köbméter vizet ad. A vízhálózat hossza 74 kilomé­ter. 250—300 méterenként köz- kutak adják az ivóvizet Na­ponta egy lakosra 120 liter víz jut A város ivóvízellátása is jónak mondható. Sokat fejlődött a város egyik nevezetessége, a strand is. A régi két medencével szemben ma már hét várja a vendége­ket. A vízfelhasználás napon­ta 650 köbméter, a fürdőfelü­let pedig 3230 négyzetméter. A strand befogadóképessége 15 540. Ebben az esztendőben 280 ezer forintot fordítottak rekonstrukcióra, parkírozásra és karbantartásra az egri strandon. Fontos szerepe van a város­ban a tisztasági fürdőnek is. Jelenleg három medence, 14 kád- és 7 zuhanyfürdő áll a lakosság rendelkezésére. A fürdő kapacitása naponta 180 fő. Ez természetesen nagyon kevés, de elkészült már az új egri tisztasági fürdő tanul­mányterve. Ez a terv 50 ezer lakosra számit. Az elkövetkező években to­vább fejlődik majd a város vízhálózata is. Megépül ax északi vízmű, tervei már elké­szültek. A csatornahálózat nem tar­tott lépést a vízhálózat fejlő­désével. A szennyvízhálózat 28 kilométer, ez a vízhálózat hosszának csupán 37 százalé­ka. A közeljövőben új szenny­vízderítő telep építését sürge­ti a város. A beruházási költ­ség eléri a 15—20 millió forin­tot is. 2500 lakás kap gázt A város legfiatalabb közmű­ve a gázszolgáltatás. 1961-ben kezdődött Egerben a gázellá­tás. Eddig — az üzemeken kí­vül — 2500 lakás kap gázt (ezer lakás teljes gázszolgálta­tást, — fűtést is —, 1500 lakás csak úgynevezett „háztartási gázellátást”.) Ha Eger bekap­csolják az országos hálózatba, akkor annak sem lesz akadálya, hogy biztosítsák az egész vá- nos gázellátását Közel kétezer lámpa világit A legnagyobb fejlődést az áramszolgáltatásban mérhet­jük le. 1903-ban épült az első villanytelep, 15 kilométeres hálózattal és 8 trafóállomással. Jelenleg 108 kilométer hosz- szú kisfeszültségű légvezeték és 25 kilométernyi kábel há­lózza be a várost, az elosztást pedig 52 trafóház biztosítja. A közvilágítás 600 lámpából állt a felszabadulás előtt Most 1233 hagyományos égő, 157 fénycső és 456 higanygőzlám­pa — összesen tehát 1846 lámpatest — világít a város­ban. Figyelembe véve az ut­cák hosszát 58 méterenként jut egy lámpa. Közvilágítá­sunk így nem mondható rossz­nak, de még mindig sok a sö­tét utca és az égő nélküli lám­patest is. A telefonelőfizetők száma 2160 400 telefonelőfizető volt 1938- ban Egerben. Az előfizetők szá­ma most 2160. Havonta átlag 200-an kémek új telefont de a posta már nem tudja az igé­nyeket kielégíteni. Kevés a vá­rosban a nyilvános telefonál lo- más is. A' városi tanács végre­hajtó bizottsága a Fellner és a Kossuth Lajos utca sarkán új postapalotának biztosított he­lyet és most már kizárólag a minisztériumtól függ. mikor kezdenek az építéséhez A padokon 2635 ember pihenhet Bár a nagyméretű közműépí­tés sok zavart okoz a város­ban, megnehezíti az utcák tisz­tén tartását az elmúlt idő­szakban javult Eger köztiszta­sága. Ezzel párhuzamosan bővül­tek, szépültek az egri parkok is. 1965-ben két és fél ezer fa­csemetét ültettek ki Egerben. A belterjes parkok területe el­éri a 170 ezer négyzetmétert, a külterjes park pedig mintegy 83 ezer négyzetmétert. Jónak mondható a parkok felszerelése is. 635 kerti pádon egyszerre 2635 ember pihenhet a városban. A gyerekek játé­kát HO hinta és homokozók biztosítják. Régi örökségünk: az utak és a járdák A város útjainak és járdái­nak állapota még mindig ma­gán viseli az örökség jegyeit. A város kezelésében lévő utak hossza 84 kilométer. Eb­ből 19 kilométer aszfalt, 29 ki­lométer makadám és mintegy 36 kilométer földút. A járdák hossza 124 kilométer, ennek 51 százaléka van kiépítve. A helyi közlekedést 14 autó­busz és 21 taxi bonyolítja le a városban. Az autóbuszok órán­ként ötezer utast tudnak szál­lítani. ★ Sok-sok munkát, jelentős anyagi áldozatot jelent a rora- szul csengő kifejezés. Ami a fejlődés irányát jebl, meg­nyugtató a városi tanács vég­rehajtó bizottságának megálla­pítása: „Egerben a kommuná- Ha ellátás maximumát kell biz­tosítani, mert nemcsak a la­kosság igényeit kell kielégíteni, hanem a város vonzási körze­tét is”. Kutatók segítenek a kompolti Új Barázda Tsz-ben (Tudósítónktólj: A kompolti Űj Barázda Ter- melőszövetkzeet munkáit évek óta eredményesen segítik a Kompolti Kísérleti Intézet ku­tatói. Szakemberek irányításá­val történt a kukorica vetése is, amelyen vegyszeresen irtják a gyomot A sok segítség közül jelentős dr. Bocsa Iván igazga­tóhelyettes munkája, aki húsz hold kapáslucema termesztését patronálja. A jó vetés után po­rozással és többszöri kultiváto- rozással gondozzák a takar­mánynövényt, amelynek ter­mesztése azért is fontos a szö­vetkezetnek, mert megoldja a takarmánygondokat, és sikeres magfogás esetén jelentős pénz­bevételhez juttatja a közös gaz­daságot A tudományos kutatók segít­sége, az új módszerek alkalma­zása és a szakszerűen végzett növényápolás minden bizony­nyal jó eredményeket hoz majd a kompolti Oj Barázda Terme­lőszövetkezetnek. Jövőt építenek a dombokon A RÉGI MALOM duzzasztó­jának zsilipjei tartják az Egér- patak vizét. A réseken tajté- kozva szökik a víz. Ami ma­rad, elég az öntözéshez, az andomaktályai Búzakalász Termelőszövetkezetben, ahol minden lehetőség adott a ker­tészkedéshez. Van itt víz, jó a talaj és van elég munkáskéz. A kertészet mégis mindössze húsz hold, elenyésző a mére­tekhez képest. Több kellene a városnak is. Drágább az egri piac, mint a budapesti, mert többek között az andomaktá- lyaiak sem adnak elég árut. — Az olajosok elveszik a földjeinket — kesereg Czifra Miklós, a termelőszövetkezet elnöke. Elmondja, hogy kétszáz holdat öntözhetnének a patak­ból. Két évvel ezelőtt volt 80 hold kertészetük, de most a lo­csolómotort is el kell adni. Az olajosok kifeszítették a villany- vezetékeket, a fúrótornyok és kutak között annyi az út, hogy az ezer hold szántóföld nagy részén alig lehet termelni. Al­kalmazkodni kell hozzájuk, de ha a gázra vagy meleg vízre építhetnének egy hajtatóházat, akkor máris könnyebb lenne. Négyszáz termelőszövetkezeti tagot kell eltartani, közülük kettőszáz mindennap munká­ba jár. Harminc fiatalasszony kérte felvételét tagnak, de még várnak a határozattal, mert nincs munka számukra. Az öreg zsilipen túl, amely­nek résein a habzó víz szökik, a határ kevéssé hasonlít szántó­földhöz. Mindenfelé gépek és emberek. Az olajosok gépei és az olajosok emberei. Itt fúr­nak, ott már működik a kút, dolgozik a szivattyú, amott Woély árkot húz két lánctalpas traktor, amint nehéz alkatré­szeket vonszolnak maguk után. A LATKÉP CSÖPPET sem biztató a község mezőgazdasá­gára nézve. Nincs megoldás, hogy a termelőszövetkezet biz­tos megélhetést nyújtson tag­jainak? Valóban megöli az olaj a mezőgazdaságot? — Szó sincs róla! A Jövő megalapozott a szőlő- és gyü­mölcstelepítéseinkkel, amelyek innen nem láthatók, fent van­nak a dombokon — tiltakozik az elnök. Megnézzük a határnak ezt a félig ismeretlen részét is. Kál­mán Mihály, a termelőszövet­kezet fiatal főkönyvelője is be­ül a GAZ-kocsiba. — Az a szemünk fénye, tíz­millió forintot ér — szól a pénzügyi szakember. Meredek lejtőn kapaszko­dunk. Poros földutak kanya­rognak, végül a gépkocsiveze­tő Egyenesbe vágja a kormányt. Jobbra is, balra is végtelen sorokban merednek a fehér be­tonoszlopok és az erős nap­fényben csillognak a drótok. — Ezt a táblát 1964-ben te­lepítettük. 94 hold. A sorok közé borsót vetettünk. Zöld- trágyának. A sorok közt, ahol a domb mögé bújnak a rendezett osz­lopok és sűrűn tűzdelt szőlő­karók, a Bükk hegyei kékle­nek fel a távolból. Közelebb magasodik az Eged és a város tornyai is idelátszanak. Ez is a történelmi borvidékhez tar­tozik. Legnagyobbrészt olasz- rizling és leányka terem majd Eger szomszédságában. — Tavaly hetven holdat te­lepítettünk, az idén 60 holdat, amelyhez elkészítettük már a talajt is. A IIL ötéves terv időszakában újabb száz hold­dal növeljük az új telepünket AZ ELSŐ TELEPÍTÉS két év múlva termést hoz és a vár­ható bevétel fedezi majd a te­lepítés költségeit Továbbhaj tunk. — Ez a terület nem volt jó se a szőlőnek, se szántóföld­nek. Négy éve málnát telepí­tettünk. Erre volt legalkalma­sabb a talajvizsgálat alapján. Tavaly a húsz holdról holdan­ként 280 mázsa termést takarí­tottunk be, az idén háromszá­zat várunk. Van olyan szak­ember, aki száz mázsával is többre becsüli a várható ter­mést Ismét a szőlőben járunk. A szorgalmas asszonyok már na­pokkal ezelőtt bekapálták az egész területet Befejezték a karóigazítást. — Az andornakiak nagyon szorgalmas emberek — szól az elnök —, nincs is munka, amit a szántóföldi növényápolásig adhatnánk. A hatvan hold ka­rózása két napig ha tart eny- nyi embernek. Az árpa már ki­kelt a kukoricát vetjük és egy hónapig szünet következik. — Járulékos beruházások kellenének. Szóló- és málnafel- dolgozó, hogy csak végtermé­keket adjunk el. Ez a követ­kező lépés. A munkacsúcsok? — Hatféle szőlőnk van. A Csabagyöngye augusztusra érik, szeptemberben a rizlingszilvá­ni és október végéig szüretel­jük az olaszrizlinget A gyü­mölcsöseinkben legtöbb a ba­rack. A Mayflower-fajta jú­nius második felében érik, a zöme július-augusztusban és az Elberta-fajta szeptember közepén. A cseresznye és meggy érése május. így elér­jük, hogy nem lesznek kiugró munkacsúcsok. A szőlő- és a nagyarányú gyümölcstelepítések sok pénz­be kerülnek. Erre a főkönyvelő válaszol, pontos számításokkal bizonyít hogy ezen a téren nincs aggó­dásra ok. — 1973-ban minden termőre fordul. A telepítésekre fordí­tott állami hitelek értéke ak­kor eléri a 25 millió forintot. Ebből 10 millió forint a hitel­elengedés és 15 milliót kell ki­fizetni. Egyévi törlesztés 840 ezer forint lesz, de nekünk ab­ban az időben nem jelent majd nehézséget a törlesztés... FEHÉR BARANTFELHÖK úsznak a kék égen, az új tele­pítésű szőlőben fehéren világí­tanak a betonoszlopok. A het- venholdas zárt gyümölcsösben dolgozó emberek már egyre kevesebbe# gondolnak az öreg zsilipen túl húzódó földekre, fantáziájukat azok a területek foglalkoztatják, amelyek fent húzódnak a dombokon. Piiisy Elemér ... hogy bíráljuk meg a felsőbb szerveket. Sőt, ha lehat, ne csak bíráljuk, de szidjuk is. És miért ne lehetne? Nálunk Magyarországon most három dolog a divat: az alkohol elleni küzdelem, a mai fiatalságért való aggódás, s a felsőbb szer­vek szidása. E divattól elmaradni nemcsak a konzervatíviz­mus vádját vonhatná maga után, de egyszersmind azt a gyanút is, hogy az illető, aki nem akarja szidni a felsőbb szerveket, elszakad a szidalmazó tömegektől, azt pedig már tudjuk, milyen veszéllyel jár az ilyesmi. Tehát szidjuk, bíráljuk, ócsároljuk, meg minden. Mert a felsőbb szerveket azért találták ki, hogy szidni lehessen őket, ebből is látszik a szocialista demokrácia kiteljesedése nálunk és most. Mert volt idő, amikor a felsőbb szerveket nem szidta senki. Próbálta volna meg. Volt, aki megpró­bálta. Utána már csak ő is az alsóbb szerveket bírálta, de még azt is csak kellő körültekintéssel — hogy vajon nem hallja-e valaki? A felsőbb szervek bírálatának, szidásának természetesen megvan az alapja, ezt minden alsóbb szerv tudja. Mert az alsóbb szerveknél, nálunk, s egy idő óta, csak tökéletesen jól, helyesen, tervszerűen és hozzáértően dolgozó emberek ügyködnek, akik ha hibát követnek el, az nem az ő hibájuk. Arról ők nem tehetnek. Arról a felsőbb szervek tehetnek, azért is szidják, bírálják unos-úntalan ezeket a rakoncátlan felsőbb szerveket, de hiába és teljesen remény­telenül... Igen, reménytelen a bírálat, mert a felsőbb szerveknél hozzá nem értő, ostoba fajankók ügyködnek, akik csak azért ügyködnek, hogy ügyködésükkel megkeserítsék a dolgokhoz tökéletesen értő alsóbb szervek ügyködését. Hát így vagyunk, s ezért az a véleményem, hogy szldfvlli és bíráljuk a felsőbb szerveket szakadatlan. Mert igaz ugyant hogy mi, alsóbb szerveknél dolgozók is csinálhatunk és csi­nálunk is marhaságot — ezt csak négyszemközt írom, hogy a felsőbb szervek meg ne olvassák —, de ragyogó dolog, hogy ezért mi szidjuk, jó hangosan a felsőbb szerveket, $ emiatt talán még halkan sem szidnak beosztottjaink ben­nünket, az alsóbb szerveket. Mert igaz ugyan, hogy nálunk is akad ostoba fajankó, uram bocsá’ talán még több is, mint amott — ezt is csak négyszemközt! —, de mennyivel jobb a fajankőzásért a felsőbb szervet szidni, mint egy tényleges fajankó lába alá útilaput kötni. Humánum is van ám az al­sóbb szerveknél: fajankó humanizmus! És nem utolsósorban az is igaz: nincs annál remekebb, mintha a sikerek a mi tulajdonunk, a hibák pedig a fel­sőbb szerveké. Ezt nevezik arányos közteherviselésnek, ül»- tőleg a javak szocialista” elosztásának. Egyébként az a véleményem, hogy azért is jő és helye*,, ha alaposan, gondosan és állandóan bíráljuk a felsőbb szer­veket, mert mi az, hogy felsőbb szervek? — Igazgató elvtárs, ez most már egyenesen tűrhetetlen, Intézkedést kérünk! — Hja, a felsőbb szervek, aranyos elvtársaim, azok nem engedik ... Tehát egyik oldalon az igazgató, a konkrét, kabátgomb­jánál megfogható valóságban, a másik oldalon a „felsőbb szervek”, teljes anonymitásban, elmosott kontúrokban, hogy aki fogni akar valamit, az a semmibe markol. Hát nem nagyszerű dolog a fizika tanításainak gyakorlati megcáfo­lása? Elbújni a megfoghatatlan semmi mögé, de úgy, hogy ne is látszódjunk ki mögüle...?! Ezt csinálja az alsóbb szer­vek után bármilyen tudós, vagy az alsóbb szervek után bár­milyen felsőbb szerv! Mert ki mögé bújhat egy felsőbb szerv? Na. ugye. Van itt ész! Becsületemre mondom, hogy még véletlenül sem jutott eszembe, hogy akár az építésügyi, akár a művelődésügyi minisztérium, hogy csak példát hozzak, de konkréten, mint felsőbb szerv, egy járási tanács, vagy járási pártbizottság, megint mint felsőbb szerv, nem követett el már és nem kö­vethet el még hibát. Sőt — vállalva e kijelentésem ódiumát —, még azt is le merem írni, hogy akadnak ott elvtársak, kartársak, munkatársak, akikkel talán csak többen, de nem okosabban vannak ezek a „felsőbb szervek”. És miért ne nyithatná ki bárki a száját, ha úgy tapasztalja, ha konkrétan is tudja, ha egy felsőbb szerv ostobaságot csinált. Az ám, hazám számos alsóbbszervi polgára, csakhogy egyébként ne­kem azonban az a véeményem, hogy a felőbb szervek elha­rapódzott általános szidása, azazhogy „elvszerű”-en elvtelen bírálata nem bírálat, ami jogos, de mosakodás, ami ebben « formában okos. Illetőleg ügyes! Kibújás a felelősség alól, t bár a bujkálás az jó játék, de csak a gyermekeknek s nem az életünk különböző területén dolgozó vezetőknek. Nekik ott az ulti. De hát csak szidjuk azokat a felsőbb szerveket Bíráljuk csak azokat a felsőbb szerveket. Ócsároljuk csak azokat a felsőbb szerveket... ... mert még mindig olcsóbb és kényelmesebb, mint egy valamirevaló önkritika. Mert ez most nálunk, úgy látszik. nem divat. Több napsütésre számíthatunk— 15 milliméter es5 hullott - Hajnalban : 0 fok A palánták fáznak, a tavaszi vetések élednek Csalóka volt ax idei április. Egyik nap húszfokos meleget mértünk, másnap betört egy északi hideghulláin, és fagyve­szély fenyegetett Az egri Szőlészeti Kutató In­tézetben a napokban 15 milli­méter esőt mértek, és szomba­ton hajnalban 0 foknál állapo­dott meg a hőmérő higanyszála. Illetékesektől arról érdeklőd­tünk, milyen hatással van a változékony áprilisi időjárás a növényekre, okozott-e kárt a hideg? Örömmel vettük tudomásul, hogy nem. A bő csapadék ked­vezően hatott a már elvetett növényekre. A Tama mentén olyan a haragoszöld a búza, hogy a nyulak elvesznének ben- ne.Az elvetett kukoricára is jól jött az eső. A kertészetekben legtöbb helyen már kiültették a palántákat. Egyelőre vállal­ják a kockázatot, hogy a haj­nali fagyok kárt tesznek ben­nük. Eddig nem tapasztaltunk ilyen kártételt, és ahol biztos sikert várnak, ott a hagyomá­nyos módon, kukoricaszár ége­tésével védekeznek a fagyok el­len. A szőlő vegetációja jól in­dult A korai fajtáik fakadnák, a jövő héten már számítani le­het arra is, hogy a fakadás ál­talános lesz, minden fajtánál megkezdődik. Az tény, hogy az utóbbi hűvös napok visszatar­tották a fejlődést, a meteoro­lógia előrejelzése szerint több napsütésre számíthatunk, és ak­kor az egri és a gyöngyös—vi- sontai történelmi borvidéken is számítani lehet a gyorsabb fej­lődésre. Az előhaitatások során kedvező tapasztalatokat nyer­tek az idei termést illetően. rNwwm 5 1966. április 24, vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom