Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

Mit vásárol a falu? Vezet a mosógép és a tv — A kerékpár, a tűzhely tovább is élvonalban — Kevesebb élelmiszert, több ruhát adnak el Aki ismeri a falusi életet, ta­pasztalhatja, hogy ott milyen mélyreható változások mentek végbe viszonylag rövid idő alatt. Nemcsak az új házsorok­ra, a közlekedés, az egészség­ügy fejlődésére, a kulturális élet szemmel látható változásaira gondolunk, de az igények ala­kulására is, amelyek életviszo­nyainkhoz megfelelően formá­lódnak. Az új igényeknek megfelelően növekszik a kereslet bizonyos cikkek iránt, vagy éppen rak­táron maradnak olyan áruk, amelyek már „divatjukat múl­ták4 \ A falu és a város igé­nyei közölt napjainkban nincs lényeges különbség. Legföljebb az a gond, hogy a falun is nagy léptekkel növekvő igényeket nem mindig tudjuk — különbö­ző okok folytán — kielégíteni. Vessünk egy pillantást a múlt­ra és jelenre. Lábujjhegyre áll­va kukkantsunk be a jövőbe is. Lomtárban a bolti csengő ■— Én, kérem, 16 esztendeig Voltam boltos. Igen-igen, a har­mincas években még csak ez a két üzlet volt a községben. A szövetkezet, meg ez. Fűszerfé­lét, ruhakartont, apróbb házr tartási cikkeket árultunk. Affé­le vegyesbolt volt ez, ahol a bugylibicskától a marhasóig, a kaszafénkőig meg lehetett min­dent találni. — Mindent? — Már úgy értem, az akkor falun kelendő árukat — Boconádon mi volt a „ke­lendő*', mondjuk huszonöt éve? Milyen igényt táamszbott egy falusi bolttal szemben a vásár­lóközönség? — A fő feladat a háztartá­sok kielégítése volt. Persze, az edényfélétől, a légyfogón ke­resztül a jóféle borsig minden­re gondolok. Árultunk ezenkí­vül bakancsokat, csizmákat, méterárukat, az akkori gazdál­kodásnak megfelelő használati rfkkeket, így ostort, lószerszá­mot. kocsiráfot, kaszát Megvan-e még a bolti csen­gő? — A lomtárban valahol. Ami­kor nyílott az ajtó, a csengő figyelmeztette a boltost: gyor­san a pulthoz, jön a kedves ve­vő? Ötvenhat mosógép 90 nap alatt Színhely, a Tárnáméra és Vi­déke Körzeti Földművesszövet­kezet irodája. A' körzethez öt község tartozik. A statisztikus tüneményes gyorsasággal szol­gáltatja a kívánt adatokat. — Melyik esztendő, melyik negyedét óhajtja? — Nézzük 1966 első három hónapját. Gyorsan szialad a papíron a ceruza, és előbukkannak az óha jtott számok. Elsőként a tartós cikkek ada- t- j jelentkeznek: négy porszí­vót, ugyanannyi hűtőszekrényt, V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VÄ\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N 29 tv-t, 15 varrógépet adtak el. — Kérem, nézze meg a mosó­gépek számát. — ötvenhat mosógép került ki az üzletekből az említett időben. Érdekes, hogy a kerék­pár továbbra is kelendő cikk falun. Félszáznál több biciklit adtunk él, de hatvanöt kony­hai tűzhely is gazdára talált — Miből adtak el kevesebbet a szokottnál? — Karórából 29-et, rádióból mindössze 16-ot. 125-ös motor­ból egyet vásároltak. Az igények változnak. Ma már falun is alig van ház rá­dió nélkül, így a rádióból csök­kent a kereslet A motorozni vágyók zöme már korábban be- szerzte a motorját. Három év­vel ezelőtt kétszer, háromszor ennyi motort adtak el falun, mint most A karára sem cikk. Érdekes viszont, hogy a bicik­lit nem unják meg, több is van egy háznál, és főleg sok a gyermekkerékpáros. Névnap, születésnap* úttörőavatás és sok gyerek legközelebbi álma teljesül... Másfél milliót megiszunk . — Kérek egy korsó sört. — Habbal, vagy hab nélkül? Nevetnek. A busztól érkeztek az italboltba. Ma már 20 fok volt napon... — Látja, itt is van egy érde­kesség. Nálunk a sör „szezon­cikknek” indult. — Ki iszik télen sört? — kér­deztük ezelőtt tíz—húsz évvel. A sör nem szezonital többé. Legfeljebb arról lehet szó, hogy nyáron nincs, vagy kevés van, mert a nagy meleg miatt töb­bet kívánunk. És most induljunk a sörös- korsó mellől vissza az irodá­ba. — Kilencven nap alatt másfél millió forint értékű italt fo­gyasztott az öt falu. Ettől mindössze háromszázezer fo­rinttal több élelmiszert. Ruhá­zatra az első negyedévben két­milliót költöttek az emberek. A ruházatra fordított kiadások összege emelkedik. A körzet első negyedévi kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalma több mint nyolcmillió forint volt. Hiánycikk a fürdőkád és a drótfonat A falusi üzletekben ma már sok mindent lehet kapni. Né­hány cikkféleségből azonban nem tudják kielégíteni a lakos­ság igényeit Mind több fürdő­szobás lakás épül, amelyet íz­lésesen szeretnének berendez­ni. Hiánycikk a fürdőkád, a mosdókagyló, de csak alkalom­szerűen lehet kapni drótfona­tot, vashuzalt, különböző idom­vasakat. Több községben arról pa­naszkodnak, hogy kevés a zöld­ségféle. Huszonöt olyan falu van a megyében-, ahová a köz­ponti készletből szállítanak ki zöldséget Ezen érdemes elgon­dolkodni, és jó lenne valami­lyen megoldást is találni, hogy a falvak, a termelőszövetkeze­tek legalább annyi zöldséget termeljenek, amennyi saját községük ellátását biztosítja. Több községben baj van a tej- eüátással is. A háztájiban alig van tehén, a termelőszövetke­zetből pedig nem mindig kap­nak tejet. Ez is gond, amely megoldásra vár. Az idén több vendéglátóipari egység kezdi meg működését. Így átadásra kerül a parádi vendéglő, a hortí és a kápol­nai bisztró. Befejeződik a fü­zesabonyi áruház építése. A földművesszövetkezetek kétezer sertést hizlalnak meg, ame­lyek különösen a nehéz nyári, őszi munkák idején kerülnek majd közfogyasztásra. Bővül­nek a szolgáltatások is. A' kereskedelem a lehetősé­gekhez mérten felkészül arra, hogy mindjobban kielégíthesse a falusi lakosság növekvő igé­nyeit. Szalay István Amatőr dzsessz- és tánczenelíarok fesztiválja Egerben A KISZ Heves megyei bi­zottsága rendezésében május 1-én Egerben kerül megrende­zésre a megyei amatőr dzsessz és tánczenekarok fesztiválja. A fesztiválra a járási és a városi KISZ-bizottságdkon le­het jelentkezni. A verseny győztese a feszti­vál vándorserlegét kapja, s a második helyezettel részt ve­het az 1967-ben megrendezen­dő országos fesztiválon. A verseny győztesei között szá­mos értékes díjat oszt ki a rendező bizottság. FENN A GÉP LENT A JÉGNEK ÁRJA Máj Nacsinkin kitűnő felvétele a „rossz hírű” szahalini öböl felett készült. A jég fog­ságában vergődő hajó megmentésére összefogott egész Szahalin. Az összefogás győzelemmel járt, de ahhoz a 40 fokos hidegben, a vad szélviharban önfeláldozóan működő szovjet pilóták segítségére is szükség volt. Közízlés — pettyekkel SOKAT és sokszor írtunk eddig az ízlést rontó giccsek- ről, a Cärkalmas felvédőkről, édeskés porcelán figurákról, szerelmes-turbékoló levelező­lapokról. Állítottuk és ma is hangoztatjuk — több-kevesebb sikerrel —, hogy ezeket meg kell szüntetni, harcolni kell ezek ellen, hogy az emberek szépérzéke, ízlése fejlődhes­sék. Akad azonban más problé­ma is a közízlés, az esztétikai nevelés táján: a laikások, a középületek, éttermek, ven­déglők, cukrászdák díszítése, festése. Az magánügy, hogyan festi, vagy festeti valaki a sa­ját lakását: maga lakja, leg­feljebb családja és ismerősei szemét bántja, ha a tulajdo­nos ízléstelenül díszíti, festi a szobákat, a konyhát, az elő­szobát. Az azonban már nem magánkérdés, hanem közügy, ha egy nagy forgalmú épüle­tet. helyiséget esztétikailag ki­fogásolható módon díszítenek, festenek. Vegyünk egy friss példát! A vendéglátóipari vállalat tavaszi karbantartás és felújítás cí­mén rendbe hozta a Széchenyi utcai Pettyes cukrászdát. Már arról is lehet vitatkozni, mi­lyen színre festették a cuk­rászda homlokzatát. De a cuk­rászda két belső helyiségében, a szín- és formazsúfoltság szembeszökő. A színek geo­metriai idomokat alkotnak, aszimetrikusan bontják ré­szekre a falfelületeket. Ezekre a vitatható harmóniájú szí­nekre jön a hengerezés és mindennek a tetejébe a pety- tyek, amiktől a cukrászda ne­vét kapja. A sok forma, szín nyugtalanító hatást kelt, mert a festés színeit még tovább gazdagítja a fal alsó felének műanyag borítása és az afö­lött éktelenkedő, a szigetelet- len fal nedvességétől származó elszíneződés. (Ha már beborí­tották műanyaggal a fal alsó részét, lehetett volna megol­dást találni a falnedvesség to­vábbi elpalástolására is!) A KÉRDÉS magától adódik: miért kellett ennyifajta színt és formát összezsúfolni ennél a cukrászdánál? Ki határozza meg ezeket a formákat és eze­ket a színeket? Emeli-e, vagy inkább rontja ez a festés-dí­szítés a közízlést? Egy bizo­nyos: aki ebbe a cukrászdába betér egy feketére, vagy egy délutáni-esti eszmecserére, nem felejti el a zsúfolt festést. Kevesebb több lett volna és főként — kevesebb pénzért! Űjabb kérdés kínálkozik: szakember hibázott-e ebben a kiragadott esetben, vagy a hi­bát máshol kell keresnünk? Kinek az ízlése érvényesült és miért épp e nagy forgalmú cukrászdában? Az építőipari, beruházási szakemberek tudják, hogy a mérnökök — nem véletlenül — még az épülethomlokzatok, a szobák festési és mázolási munkát is megtervezik. Más színt adnak kórház, irodaépü­let, vagy étterem esetében. Az is előfordul, hogy szakemberek meghökkentő megoldást vá­lasztanak. Gondoljunk csak . WWvWWWWW v NINCS SEMMI TÜLZÁS bban, ha azt mondjuk, hogy tartalékos tisztek honvédel- ii nevelőmunkája fontos i neszemé az országos méretek­en folyó honvédelmi nevelés­ek. Nagymértékben függ tő­ik, milyen sikeresen valósít­ok meg ezzel kapcsolatos cél- ítűzéseinket. Mindenekelőtt :gfontosabb az, hogy minden irtalékos tiszt, a társadalom nyagi és szellemi életében égzett becsületes munkájával, ;hát önmaguk példamutatá- ín keresztül juttassa érvény- », hogy a honvédelem erősíté­snek legfőbb tényezője a be­rnié tesen végzett munka, ontos feladatuk az is, hogy [ősegítsék a becsületes munka i a honvédelem hatékonysága özőtti összefüggés felismeré- It, A feladatok zömét azonban a írsadalmí munka szempontjá­éi való hovatartozás erőtelje- m befolyásolja. Sok szem- ontból másképp kell dolgoz­ta annak, aki a KISZ-ben, s legínt másképpen annak aki, f, MHS-ben aktivista. Minde- ekelőtt azt kell leszögezni, egy nem lehet feltétlen köve- dménynek tekinteni, hogy a trtfliékos tisztek kizárólag az [ílS-ben végezzenek társadal- ti munkát Természetesen ssznos és jó dolog, hogyha a 4 Mmisw JgtíiS. április 84., Viteárnap fi tartalékfis tiszt fc'sásisi az állampolgárok honvédelmi munkálában tartalékos tisztek tagjai az MHS-nek. HOGYAN VÁLHATNAK a tartalékos tisztek a KISZ- szervezetek honvédelmi neve­lőmunkájának részeseivé? Az ifjúsági szervezetekben tevékenykedő tartalékos tisz­tekre mindenkelőtt az a fel­adat vár, hogy legyenek kez­deményezői a honvédelmi ne­velési akcióknak. Már maga a KISZ-oktatás számos lehető­séget teremt erre, alkalmat nyújt a fiatalok megfelelő ka­tonapolitikai tájékoztatására abban a vonatkozásban is, hogy esetenként közvetlenül a ha­za védelmére, a katonai szol­gálatra irányuló feladatok ke­rülnek napirendre. Ugyanezek szóba kerülnek ifjúsági napo­kon, megemlékezések és be­szélgetések alkalmával. A KISZ-ben dolgozó tartalékos tisztek tevékenységének egyik hasznos formája lehet, ha ilyen esetekben elvállalják az előadás megtartását, vagy a vita ve­zetését. A kiszesek honvédelmi neve­lésének sajátos, de hasznos formája az úgynevezett honvé- lelml szakpróba, amelyre a fiatalok sajátos szakkörökben készülnék fel. Jő szolgálatot tenne, ha a szakköri foglalko­zások tervezésében, vezetésé­vel, a gyakorlatok ás verse­nyek szervezésében mindvégig részt vennének a tartalékos tisztek. Ugyanilyen fontos az is, hogy minden olyan KISZ- munkából részt vállaljanak, ami a fiatalok katonai szolgá­latra való előkészítését, a ka­tonaélet megszerettetését, le­szerelés után pedig a fegyve­res erőknél tanultak hasznosí­tását szolgálja. Ezt a munkát jelentősen megkönnyítheti, ha a tartalékos tisztek is közre­működnek abban, hogy a be­vonulás előtt állók rendszere­sen részt vegyenek az MHS el­méleti és gyakorlati ismerete­ket nyújtó szakköreiben. KEZDEMÉNYEZZÉK a lak­tanyalátogatásokat, s bevonu­lok ünnepélyes búcsúztatását és a leszerelők ünnepélyes fo­gadását. Mindezeket úgy kell szervezni, hogy mély érzelmi hatású nevelési akciók legye­nek. A tartalékos tisztek honvé­delmi nevelőmunkájának má­sik fontos területe az MHS. Milyen lehetőségek nyílnak itt számukra a honvédelmi neve­lés követelményeinek megvaló­sítására? j Az MHS legfontosabb fel­adata: erősíteni a szocialista haza védelmének gondolatait, közreműködni ez ánemixj'.gá- reknak a haza védelméhez szüksége* készségeinek kiala­kításában, illetve továbbfejlesz­tésében. Működésének egyik fontos területe a katonai elő­képzés, amelynek keretében a korszerű haditechnika köve­telményeinek megfelelő alapis­mereték oktatásával felkészí­tik a bevonulás előtt állókat a katonai szolgálatra. Másik fon­tos területe az utóképzés, ame­lyet többnyire a tartalékos tisztek tömörítésével, részbeni továbbképzésével, s a honvé­delmi nevelőmunkába való be­vonásukkal old meg. Harma­dik, egyben a legújabb területe a polgári védelmi oktatás, amely az egész felnőtt lakos­ságra kiterjed és egyre na­gyobb szerepet kap. AZ MHS TOVÁBBI fontos tevékenységi formája a honvé­delmi napok, helyenként hon­védelmi hetek szervezése. En­nek keretében fegyver- és ha­ditechnikai kiállítások megren­dezésére, előadások, lövész- és más honvédelmi készséget köz­vetlenül befolyásoló versenyek, honvédelmi bemutatók meg­tartására nyílik lehetőség. Ugyancsak nagy lehetőség van a tartalékos tisztek honvédelmi nevelőmunkájára a különböző honvédelmi jellegű sportágaik szervezésében. Nagy tömegek nevelése szempontjából, de sokoldalúsága miatt is főkép­pen az összetett honvédelmi----\\\\\\\\\W.\\\\\\\\\\\\\\\VCVWW-W.\W ve rsenyt kell kiemelnem. E ver­seny nagy eredménye és a ver­seny sajátossága nemcsak egy alkalommal teszi lehetővé a részvevők foglalkoztatását, ha­nem — az eredményes szerep­lés miatt — huzamosabb ideig tartó felkészülést, rendszeres munkát igényel. Áttekintve a honvédelmi ne­velés lehetőségeit, az említette­ken kívül mód van arra is, hogy a tartalékos tisztek egy része, mint munkásőr tevé­kenykedjék, s így vállaljon részt a honvédelmi nevelésből. Mások megfelelő felkészültség és előadói készség esetén be­kapcsolódhatnak a TIT me­gyénkben már 1965-ben meg­alakult hadtudományi szakosz­tályába, ahol katonapolitikai, hadtörténeti, haditechnikai és hadművészeti ismeretterjesz­téssel szolgálhatják a honvé­delmi nevelés céljait. Várják a tartalékos tiszteket a fegyveres erők klubjában működő tarta­lékos tiszti és ifjúsági klubok is. E MUNKÁHOZ minden tar­talékos tiszt egyre fokozódó mértékben megkapja a szüksé­ges segítséget. Megfelelő utasí­tások írják elő ennek a segít­ségnek formáját, módját és mértékét. A tartalékos tiszte­ken is múlik, hogy ezt a segít­séget mennyire veszik igény­be. milyen eredményesen tesz­nek eleget ezáltal is a hon­védelmi nevelés követelmé­nyeinek. Berecz István százados arra, mekkora feltűnést kel­tett Hatvanban, a legforgalma­sabb helyen megépült, ma már megpatinásodott modem lakó­ház, amelyet élénk színei mi­att „papagáj-háznak” hívtak egy ideig. Gyöngyösön sem simul har­monikus ességbe környezeté­vel az a méregzöld éoiilet, amelyben jelenleg az ÉM He­ves megyei Állami Építőipari Vállalat központja helyezkedik el. Azért nem a negatív példák jellemzőek az új utak keresé­sére, a festés-díszítés dolgá­ban. Az egri házasságkötő te­rem kitűnő péda, hogyan lehet nemes hatást elérni anyaggal és színekkel. Fekete Miklós tervezőmérnök gondolatai, felfogása a házasságról és a családról tükröződnek ennél a kompozíciónál. Tehát ízlés és lélektani hatás dolgában sem mindegy, hogyan díszítünk, milyen színeket használunk. Az uniformizált külsejű házak unalmas hatást keltenek, még mielőtt az idő megkoptatná va- lamennyiüket. A MODERN építészet általá­ban az őszinteségre törekszik! Anyagai nem bírják a tettetést! a látszatokat. Ezért volt évek­kel ezelőtt olcsó és kiabáló ha­tású az egri ifjúsági étterem díszítése, márván yerezéseivel, különös alakú tükreivel. Az ember egyéniségét meg­mutatja a lakás is. Ahogyan díszíti, ahogyan festi. Ezért egy, a beruházásokkal kapcso­latos gyakorlati kérdést emlí­tenénk meg. A megépülő laká­sok esetében a kiutalást kapó személyeknek átadják a kész lakást, úgy kifestve, ahogyan azt a tervező, vagy a ház mű­szaki ellenőre elgondolja. Nem lehetne esetleg bevezetni azt a rendszert, hogy a lakás kifes­tése előtt — miután a festési munkák idejében már úgyis tudják, ki hová fog költözni — megkérdeznék a jövendő lakó­kat: milyen színt szeretnének? A kulcsátadás után ugyanis a legtöbb beköltöző változtat a festésen, ha korábban még nem ügyeskedett a műszaki ellenőr vagy a festők körül. Vé­leményünk szerint a festés kérdését meg kellene beszélni a jövendő lakókkal. Ezzel két célt lehet elérni. Egyrészt a kétszeres festés és kiadás elke­rülhető lenne, másrészt a szak­emberek, tervezők, mérnökök ízlésformáló munkája hatáso­sabb lehetne az eddigieknél. ROHAMOSAN fejlődő-formá­lódó életünkben az esztétika is új utakon igyekszik haladni. Ebben a forron gó-változó ízlés­világban tájékoztatni kell az embereket. Tapasztalatok és néhány szakemberrel folytatott beszélgetés íratta ezeket a gon­dolatokat. Az apropó azonban mégis a Pettyes cukrászda új köntösben hivalkodó falai vol­tak. Mintha csak azt jeleznék, hogy az ízlésbeli pettyek még nem tűntek el maradéktalanul ■t egvébként hangulatos kö#i lyekről sem. Farkas András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom