Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

Jelesre vizsgázott tsz-építőbrigádok A pétervásári járási népi el­lenőrzési bizottság megvizs­gálta a járás termelőszövetke­zeteiben dolgozó építőbrigádok tevékenységét. A vizsgálat eredményeképpen megállapí­tották, hogy a. tsz-építőbrigá­dok tevékenysége megfelel a törvényes követelményeknek. Ellentétben más járásokkal, a pétervásári járás termelő- szövetkezeteiben levő építőbri­gádok szakmunkás-utánpótlása biztosított, sőt, kis torlódás is tapasztalható, mert igen sok fiatal szeretne dolgozni e bri­gádokban. Vonzerő az eddigi teljesítmény is, hiszen a tsz- tagok 1400—1500 forintos át­lagjövedelme mellett az építő brigád tagjainak átlagjövedel­me meghaladja a 2200 forin­tot is. A vizsgálat megállapí­totta azt is, hogy az építőbri • gádok munkája nagyban hoz­zájárult a munkaegység érté­kének emeléséhez is: a sze­derkénypusztai Béke Termelő- szövetkezetben például 11 fo­rint „pluszt” jelentett a mun­kaegységhez az építőbrigád munkája. — Mondja, uram, de őszintén... Miből telt magának erre a Ford Taunusra...? Hiszen, na jól tudom, nem keres többet kettő és fél ezer­nél. .. — Miből? Nevetséges kérdés... Természe­tesen, hogy nem a kettő és fél ezerből. Félre ne értsen, nem sikkasztottam, nem loptam, nem vesztegettek meg, mert engem nem is ér­demes. Hanem takarékoskodtam. Igen. Mit csodálkozik? Egy héten van úgy, hogy kétszer is, sőt, néha háromszor is vidéki •kiszállásra megyek és... — .. .és üzletel? — Üzletel a fene. Takarékoslcodom. A vidéki kiszállások napidíjaiból vettem ezt a kocsit. Napidíj, takarékosság, ennyi az egész — mondta büszkén a Ford Taunusos az idegosz­tály folyosóján és rágyújtott egy injekciós tűre, kapcsolt és merész kanyarral befordult a 2-es számú ajtón. A garázs balra volt, az ablak mellett. Rendkívül hasonlított egy rá­csos ágyhoz. (-ó) Ä görgő és a vascső Emberek, balesetek, sorsok Régi vallomás, egyetlen mon­dat az akták közül, a jegyző­könyvekből: „ ... csak arra emlékszem, hogy a görgő és a visszafutó szalag alól kivettek...” Munkahelyén így beszélnek bővebben Kapi Gyula balese­téről: — Működés közben takarí­totta a berendezést. Valamifé­le fémtárggyal piszkálhatta a transzportőr görgőjét, amely valószínűleg elkapta a tisztító­szerszámot, magához rántotta az embert, s valósággal behúz­ta a két szalag közé. Ügy tud­tuk onnét kimenteni, hogy szétvágtuk a szalagot... A gör­gőn karcolások voltak, ebből gondolható, hogy azt valami fémpálcával babrálta. — Mi történt a transzportőr- kezelővel? — Súlyos sérüléseket szen­vedett. Eltört a bal keze, a jobb vállkulcsa, s megsérült a tüdeje.... Július hatodikén történt a baleset, s most feb­ruár 17-én törölték a betegál­lományból... Utána kivette a szabadságát, elsejétől pedig újra dolgozik. A lakóhelyén, Petőfibányán kerestünk neki könnyebb munkát... 1. Az ecsédi külfejtés fiatal dolgozója a petőfibányai altá­mfwc~ í előző sérüléséből felgyógyult... Gumiszerelés és felíúvás köz­ben egy vascső sújtotta fejbe. Eltört a keze is. A vascsövet „biztosítóként” használta — az előírt védőrács helyett. A vé­dőrács egyébként ott volt a he­lyiségben, eldobált gumik mö­gött. De a vascső hamarabb keze ügyébe akadt.. . Még mindig az ágyban talá­lom. — Sajnos, hosszúra nyúlik: a betegség ... Augusztus else­jére kiírtak volna, de én még nem éreztem jól magam. Szól­tam az orvosnak, hogy fáj a fejem. Megvizsgált, gyógyszert írt. Szeptember végén befe­küdtem az egri idegosztályra. November közepén pedig már az Országos Traumatológiai Intézetben voltam. November huszonhatodikán jöttem haza. — Mit állapítottak meg? — Koponyacsontrészi impri- málódást és epilepsziát... Talán koponyaműtétre lesz szükség... — Miért nem használta a védőrácsot? — Eléggé messze volt tőlenij s elé dobálták a gumikat. Ta­lán lusta voltam, könyelmű .. j No, meg az is igaz, hogy túlsá­gosan nem bíztam én abban a rácsban! Az ugyanis mozgat­ható, könnyen eldülő tárgy. Véd ugyan, de nem tartom tö­kéletesnek. Nem olyan, mint például a fő telepen: ott be­tonba van ágyazva, sokkal biz­tonságosabb. — A jegyzőkönyv szerint: tavaly egész évben nem része­sült oktatásban. — Igaz. Március tizenkilen­cedikétől, pár nap híján, — egész esztendőben betegállo­mányban voltam... — És előtte? Egyszer sem szóltak? — De .. . Levélben hívtak. De a levelet állandó , lakóhe­lyemre, Borsodbótára címez­ték, nem az egri legényszálló­ba. Mire kézhez kaptam, már lekéstem. — Nem jelentkezett újból? — Nem ... De a vállalat is hibás: miért nem hívott újra, miért nem kénvszeritett? Az ember megbotlik néha, miért hagyják?! Balesetvédelmi ok­tatás nélkül hogyan engedhet­tek dolgozni... ?! A baleset után szigorú írás­beli megrovásban részesítet­ték. lehet hogy műtétre is szük­ség lesz. . . Elkerülhette volna. Elkerülhették volna ... Gyóni Gyula MMMb* március IX, vasárnap hozzá a saját erejükből. A IX. ] pártkongresszus tiszteletére t vállalták, hogy terven felül 3000 ; tonna szenet adnak, és emeleti 1 a beruházásokat és felújííáso- < kát a jelenlegi létszámmal a i kongresszusig elvégzik. < A folyamatos termelés évek t óta probléma. A szarvaskői Gyöngyvirág-táró kifogy, a ki- í sebb kamrafejtés nem gazda- s ságos. A frontátállást, a Dobó- f tárót idejében elő kell készíte- ' ni, hogy minél kevesebb legyen ' a kieső idő. Az idén 8000 méter * előváj ási vágatkihajtást tervez- f tek. A munkahelyi koncentrá- * ció további fokozására a III. J negyedévben Egercsehiben í egyszárnyú frontiejtést akar­nak kezdeni. A kisegítő vágatok fenntar- t tása, a lelkiismeretes gépkar- t bantartás a gazdasági munká- , val egy időben alapos politikai _ nevelőmunkát igényel. Miért 5 nagyon fontos ez most? I A gazdaságosság követeimé- c nye diktálja, másrészt a foko- s zott gépesítés és az egyszárnyú frontfejtés lehetővé teszi a kü­lönböző kiszolgáló munkakö­rök átszervezését, összevonását. A gazdaságosság jelentőségét és szükségességét meg kell értet­ni az emberekkel. Ez pártmun­ka, ehhez a kommunisták pél­damutatására és meggyőző ér­vekre van szüliség. Hogyan oldják meg az idei műszaki-gazdasági feladatokat Egercsehiben? A döntés jogát és a végrehajtás felelősségét sem a pártbizottság, sem a párt- szervezetek nem veszik el a gazdasági vezetőktől. Velük eayütt dolgozzák ki és valósít­ják meg az ellentervet. A stra­tégia elkészült, a kommunisták erős szövetségesre találtak a műszaki-közgazdasági brigád-1 ban. s hadat üzentek a ..terv­szerűen közelítő”. 6,8 milliós veszteségnek. Nem lehet vitás. hogy ki lesz a gvőztes. A részletekről és az eredményekről majd beszámo­lunk. Dr. Fazekas László □ellenes per anyaga ízel- új szerzeményei zötf zsef, Szamuely Tibor, Lengyel Gyula, Nyisztor György — el­len. A peranyaghoz annak idején í bizonyítékként csatolt iratok között is több értékes doku- j mentumra bukkantak a kuta­tók. Megtalálták például az | igazságügyi népbiztos egyik sa­ját kezű rendeletfogalmazvá­nyát proletármúzeum felállítá­sáról és dr. Móricz Károly jog­akadémiai tanár 1918. novem­berében készített tervezetét a tanácsok rendszeréről, felépí- . téséről. (MTI) gezték a vetőn túli szénterület lefejtésének gazdasági vizsgá­latát, javaslatokat tettek, hogy a Xll-es ereszke alsó részén mintegy 500 ezer tonna szenet hogyan lehetne a leggazdasá­gosabban lefejteni. De ennél is jelentősebb a szénosztályozó technológiai változtatására vo­natkozó javaslatuk. Nem saj­nálták az időt és a fáradságot, öt variációt dolgoztak ki. Ar­ra törekedtek, hogy tisztább, nagyobb kalóriájú szenet ad­janak a vevőknek, másrészt na­gyobb árbevételhez jusson a bánya. A tröszt műszaki veze­tőire tartozik a döntés, hogy az öt megoldás közül melyiket vá­lasztják. A csehi pártbizottság véleménye az, hogy a legjobbat minél hamarább meg kell va­lósítani. — A mi fiataljaink hírt és ne­vet szereztek maguknak. Stahl Ferenc, Oplaznik Gusztáv és Nyerges Andor a lengyel maró­tárcsás gépi jövesztés gazdasá­gi számításait végezte el. Ta­nulmányukkal a tröszt megosz­tott második díját és a kiváló ifjú mérnök, illetve technikus címet nyerték el — mondta Prohászka Rajmund üzemigaz­gató, és a párt-végrehajtóbi­zottság tagjaként hozzáfűzte, hogy az idén tovább akarják fejleszteni az ifjúmunkás moz­galmat. Gergely Béla KISZ-tit- kár bejelentette, hogy a fiata­lok védnökséget vállalnak a maróhengeres gépkísérlet fe­lett. 6,8 MILLIÓS ELLENTERV A csehi és a szarvaskői bá­nya idei beruházási és felújí­tási terve 20,8 millió forint» Bá­nyafalazás, kézi robbanókamra építése, az 1-es akna terepren­dezése, lakásfelújítások és a mónosbéli zagydúsító szerepel ebben, hogy csak a fontosab­bakat említsük. A kommunis­ták és a közös ügyet támogató pártonkívüliek azt vizsgálják, hogy mindehhez mit tegyenek Hétezer kommunish a Párttörténeti Inte kö A Tanácsköztársaság és az illegális kommunista mozga­lom történetének új, nagyrészt ismeretlen dokumentumaival gazdagodott nemrégiben a Párttörténeti Intézet archívu­ma. Az új szerzemények sorában megtalálható mintegy 7000 olyan per teljes anyaga, ame­lyeket a Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror időszakában indítottak a kom­munisták, köztük a Tanácsköz­társaság népbiztosai, kiemel­kedő politikusai — így Alpári Gyula, Korvin Ottó, Kelen Jó­Az utóbbi hat évben nyeresé­ges volt az egercsehi bánya, de az 1966-os tervek 6,8 millió fo­rint veszteséget jeleznek. Ép­pen az idén következzék ez be, amikor legfőbb követelmény a gazdaságosság? Ez a kérdés sok gondot okoz most. Az egercsehi aknaüzemegység pártbizottsága érzi a felelősséget. De milyen terveik vannak, mit akarnak tenni a gazdaságos termelésért? Néhány napja pártbizottsági ülésen vitatták meg az 1965. évi tervtel.iesítés tapasztalatait és az 1966-os feladatokat. Sok és nem könnyű munka vár az idén a műszakiakra, a munkásokra és a bánya minden dolgozójá­ra. Valamennyi között a leg­fontosabb a gazdaságos terme­lés. Minden intézkedésnek — közvetve, vagy közvetlenül — ezt a célt kell szolgálnia. CSÖKKENTIK A VESZTESÉGSDŐT — A kommunisták feladata az, hogy megmutassák a célt es egységbe szervezzék a kezde­ményezéseket — mondta Gubán Gyula, a pártbizottság titkára. A termelési tanácskozáson és a taggyűléseken sok, hasznos ja­vaslat született és az emberek bizakodással, kedvvel dolgoz­nak. Mégis 6,5 órát sem ér el az átlagos tényleges munka­idő. Bár az előző évieknél ke­vesebb, de még mindig sok a veszteségidő. A munkásoktól független veszteségidőt kell csökkenteni — határozták el a csehi kommunisták. Milyen eszközökkel, hogyan? . Gépesí­téssel és korszerű szervezéssel — mondta Stahl Ferenc bánya­mérnök. De ez önmagában ke­vés. Az embereket nem lehet kihagyni a számításból Az ak­naüzemegység jelenlegi létszá­ma 1500 fő. Ebből 600-an szo­cialista brigádban dolgoznak. A pártszervezetek és a kommu­nisták azt a feladatot kapták, hogy bővítsék a szocialista bri­gádmozgalmat, de ezzel egyide­jűleg érjenek el minőségi vál­tozásokat. A vállalásokat, a 600 és a hozzájuk csatlakozó embe­rek figyelmét a gazdaságos ter­melésre irányítsák, erre biztas­sák és ösztönözzék az embere­ket. ÖT VARIÁCIÓ ECY TÉMÁRA Egercsehiben alakult egy mű­szaki-közgazdasági brigád. Kü- lön-külön mindnyájan ellátják napi feladatukat, de az öt bá­nyamérnök, a főkönyvelő, a bá­nyamester, a statisztikus és egy gépész társadalmi munkában a pártbizottság mellett dolgozik Összefoglak, vitafórumot te­remtettek, hogy a műszaki-gaz­dasági problémákra a leheti legjobb megoldást javasolhas­sák. Legutóbb kidolgozták a bá­nya ötéves tervjavaslatát. Elvé­EGERCSEHI KOMMUNISTÁK j A GAZDASÁGOS TERMELÉSÉRT rülővé ... Minek annyi pénz? Megnyerném mondjuk a két­milliós főnyereményt, lehet hogy bolondnak néznének,, de azt mondanám, elég százezer forint nekem ... Vagy mond­juk kettő, de maximum öt­százezer ... Az is csak azért, hogy a barátaimon is segítsek, ha igényt tartanának a pénz- zemre... Hát erről van sző! — mondta Burbulya Jenő és öntudatos, de táncos, víg lép­tekkel távozott, szívében azzal a felismeréssel, hogy a pénz, illetőleg a nagyon sok pénz nem boldogít. Már el is felejtettem a be­szélgetést a milliókról, amikor valaki ájuldozva újságolta, hogy ennek a Burbulyának micsoda állati szerencséje volt és van, ötöse volt, illetőleg van a lottón és kereken kétmillió forintot nyert... — Én még ilyen undorító pofát nem láttam — mondta a közös ismerős és rögtön azt hittem, hogy valóban Burbu­lyának van igaza, lám. a pénz puszta léte már elfordítja tőle embertársai szeretetét, felkelti irigységüket, felszabadítja alantas érzéseiket. — Hát nem kell azért hara­gudni rá ... Csak azért, mert nyert... Burbulya nem olyan, ő nem akar milliókat. Nekem elmondta, hogy... — Magának is elmondta ... Nahát. Mert nekem is elmond­ta. Mindenkinek elmondta — háborgott a közös ismerős. — Érti, uram, mindenkinek el­mondta, hogy neki nem is kellene a másik millió, sőt ta­lán még ötszázezer sem... S erre mit csinált? Na, mit? Meg akarta verni a pénztárost a húsz százalék miatt... S amikor végül bőröndjében az egymillió-hatszázezerrel kilé­pett az ajtón, sírva fakadt és kijelentette, hogy ebben az országban egyszerűen nem le­het élni... Itt meglopják a be­csületes dolgozókat, becsülete­sen szerzett pénzükből... Igazat kellett adnom. Bu"- bulya valóban egy undorító pofa. Nem olyan, mint mond­juk én lennék az ő helyében... Mert minek a második millió? Elég lenne nekem százezer, mondjuk kettő, de legfeljebb ötszázezer, hogy kisegítsem az arra rászoruló barátaimat... (egri) ró délelőttös műszakjából ér­kezik haza. . — Egyelőre a tartalékosok­hoz osztottak be. Ma is lenn voltam a bányában, malteros pucolást végeztünk ... Mikor mi kerül sorra. Hol ide, hol oda vezényelnek. Tartalékos sors... A papírjaimat már mind elküldték: leszázalékol­nak. Megrokkantam. A bal ka­rom csak könyökből forog, a váilam sem a régi már. A tü­dőm is megsérült... — Miért nem vigyázott job­ban? — Miié.. . ? Hát mi volt az én hibám . . . ? És még egyszer hallom a balesetet: — Észrevettem, hogy a te­relőgörgő félrevágta a szala­got. Elindultam, hogy megnéz­zem közelebbről is és megiga­zítsam. — Működés közben? Idézem az ABBESZ 62. pa­ragrafusát: „A gép járása köz­ben géprészek tisztogatása és kenése, valamint a gépeken és az általuk hajtott berendezése­ken javítások végzése tilos .. ” — Tudom. Sok ilyen szabály van. De a gépnek teljesítenie , is kell. A gépnek normája is \ van. El kell végezni a felada­tltot. Ha minden kicsiség miatt t megállítanánk a kotrót, mi flenne vajon...?! Ilyen görgő­* hibát máskor is menet közben ^szoktunk kijavítani. E miatt még egyetlen balesetről sem J hallottam ... Most sem azért •történt a baj. í — Hát miért? 5 — Nem is tudom ... Talán hirtelen megszédülhettem, megbotlottam, s estemben va­lahogy belekaphattam a sza- . lagba. Az meg magával rántott. IA baleset előtt nemrég beteg­< állományban voltam a gyom­* rommal. Akkoriban gyakran 1 > szédeiegtem ... Talán azon az 'emlékezetes júliusi éjjelen új- ;ra előjött a rosszullét... Vagy 1 í megcsúsztam valamin. A sö- : ^ tétben mindig bambább azem­< bér... Ma sem tudom ponto­> san, hogyan történhetett... Az első balecetem. Óvatos vagyok és, vigyázok magamra ... Évek óta bányamentő vagyok, min­denhová hívnak, még a tűzből > is ép bőrrel jöttem ki mindig., i Most rokkan'tá nyilvánítását * várja Kapi Gyula, a tartalékos i bányász. í 2. í Tíz nappal később, 1965. jú­lius 16-án szenvedett balesetet Árvái Gábor, a 4. számú Autó- , közlekedési Vállalat huszonhét > esztendős egri gépkocsivezető­be, Pár nappal azután, hogy jék meg, még a másik millió sem kellene... Csak éppen annyi, hogy néhány álmát megvalósítsa az ember... Any- nyi és semmi több. Mert a pénz azért el is rontja az em­bert, tunyává teszi, munkake­Burbulya Jenő, szelíd mo­sollyal az arcán, szívében vi­rágként pompázó optimizmus­sal dobta be lottószelvényét az arra rendelt ládába, majd így folytatta a megkezdett beszél­getését ... — ... hát mondja, nincs iga- _ zam? Ugye, hogy igazam van. Mi a frászt csináljon az ember kétmillió forinttal? Tegye őszintén a kezét a szívére, hát érdemes ebben az országban milliomosnak lenni’ Na, ugye hogy nem. A,utó, családi ház, bútor, küifö'di út, ruha, egy szép kis summa még a taka­rékba is ...? És aztán! Uram, bele lehet őrülni, még maradna legalább •>gy teljes milliója ... — Tehát mnoának. Burbulya úr, nem >■ iltn* a másik egy­millió, otthagyná, benn hagy­ná, fütyülne rá ... — Valahogy így. És ne náz­at;« bolondnak. Sőt,fogódzkod-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom